Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-09 / 263. szám

V/W5 PtrcmÁM! £GVESUL)PTBCJ AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁGAINAK LAPJA XI. évfolyam, 263. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. november 9. MAI SZAMUNKBÓL] A NYUGATI KÜLÜGYMINISZTEREK NOVEMBER 4-1 JAVASLATAI NEM TARTALMAZNAK SEMMI ÜJAT —< ÁLLAPÍTOTTA MEG MOLOTOV TEGNAPI FELSZÓLALÁSÁBAN (2. oldal) VILÁGSZERTE MEGÜNNEPELTÉK A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 38. ÉVFORDULÓJÁT (3. oldal) .... Ünnepség az októberi forradalom 38. évfordulója alkalmából a szegedi Nemzeti Színházban 'A Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Városi Bizottsága, Szeged Megyei Jogú Város Tanácsa és a Magyar—Szovjet Társaság városi szervezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából november 6-án este díszünnepséget tartott a Szegedi Állami Nemzeti Színházban. A színház nézőterét megtöltötték a politikai, gazdasági és kulturális élet, a termelő munka élenjáró* szegedi képviselői. A díszünnepség elnökségében a következő elvtársak foglaltak helyet: Komócsin Zoltán, a Központi Vezetőség Reviziós Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője, Ábrahám Antal, az MDP Csongrád megyei Bizottságának titkára, Ladányi Benedek, az MDP Szeged Városi Bizottságának első titkára, Dénes Leó, a Szegedi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Tombácz Imre, a Szegedi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese. Kuszin Miklós, a DISZ Városi Bizottságának titkára, Pásztori Béláné, az flíSZT városi titkára, Móricz Béláné, a Hazafias Népfront szegedi titkára, Farkas Istvánná, az MNDSZ városi titkára, Komócsin Antal és Tombácz Tmréné, a munkásmozgalom régi harcosai, Baráti Dezső, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Kukán Ferenc, orvosegyetemi dékán, Kalmár László, Kossuth-díjas egyetemi tanár. Szilárd János. a Szegedi Orvostudományi Egyetem Pártbizottságának titkára, Krajkó Gyula, a Tudományegyetem Pártbizottságának titkára, Toldy István, Kossuth-díjas pedagógus, Lácsán Mihályné, a Városi Békebizottság titkára, Arató István, a Szegedi Falemezgyár igazgatója, Nagy Pál, a Délmagyarország szerkesztőbizottságának vezetője, Péter János, a Ruhagyár pártbizottságának titkára. Nagy Sándor, az Alkotmány TSZ elnöke. Szőke József, a Táncsics TSZ tagja, Gyikó Józsefné, a Szegedi Kenderfonógyár kiváló munkása. Hernádi 'Ferencné, az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat kiváló munkása. Juhász István, a MÁV Igazgatóság Politikai Osztályának vezetője, továbbá a honvédség és a rendőrség helyi vezetői. Az ünnepséget Ladányi Benedek elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára nyitotta meg. Megnyitó szavai után kormánykitüntetést adott át Komócsin Antal és Tombácz Imréné elvtársaknak, a munkásmozgalom régi harcosainak. Ezután Komócsin Zoltán elvtárs mondott ünnepi beszédet. Komócsin Zoltán elvtárs ünnepi beszéde A Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezve, gondolatainkhoz, érzéseinkhez, szívünkhöz közeiálló, valamennyiünk előtt jól ismert, lelkesítő képek tárulnak elénk — kezdte beszédét Komócsin elvtárs. — Emlékezetünkbe idézve látjuk a Téli Palotát ostromló PutyiloVgyári munkásokat, megjelenik előttünk az Auróra cirkáló hős matrózaival. Emlékeinkből feltör a puskás ember alakja, az orosz parasztokat szimbolizáló muzsik. Feltűnik a Szmolnij, a forradalom főhadiszállása, s a Szmolnij forgatagában a legkedvesebb arc: Lenin elvtárs, a forradalom vezére. A Putyilov-gyáriak, az Auróra cirkáló matrózai, a puskás ember, a Szmolnij és Lenin — mindez együtt .szimbolizálja a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, s tudományos pontossággal fejezi ki, hogy Oroszország munkásai és parasztjai a kommunista pártvezetésével, Lenin vezérletével vívták ki a világtörténelem első szocialista forradalmának győzelmét. Miért éppen Oroszországban került sor a világ első, győztes szocialista forradalmára? Azért, mert Oroszországban mind az objektív, mind pedig a szubjektív feltételek megérettek a forradalomra. A kizsákmányoló társadalom összes ellentétei a végsőkig kiéleződtek. A burzsoázia a munkásosztály tőkés kizsákmányolását középkori, feudális kötöttségekkel, módszerekkel súlyosbította. A cári rendszer leghűségesebb támaszai, a földesurak, a parasztok kizsákmányolását az elviselhetetlenségig felfokozták. A szenvedések, a megaláztatások, a végtelen nyomor állandóan erősödő gyűlöletet váltott ki a munkás és szegényparaszti tömegekből, a haladó, forradalmi gondolkodású értelmiségiekből, diákokból. 1917. november 7-én Oroszországban győzött a világ első szocialista forradalma. A forradalom elsöpörte a cári zsarnokságot, megdöntötte a kapitalisták és földesurak hatalmát, megteremtette a proletáriátus diktatúráját. A forradalom azért győzött, mert a százmilliós néptömegek harcát Oroszország hős munkásosztálya vezette. A munkásosztály szövetségre lépett a kizsákmányolt szegényparasztokkal és magával ragadta őket a forradalomba. A nép forradalmi harcának lelkesítője és szervezője a kommunista párt volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével gyökeres fordulat, új korszak vet te kezdetét az emberiség történelmében. Az októberi forradalom előtt már voltak győztes forradalmak, ezek azonban a kizsákmányolás egyik formáját a kizsákmányolás másik formájával váltották fel, magát a kizsákmányolást nem szüntették meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az emberiség történelmében először, a világ egyhalodán megszüntette embernek ember által való kizsákmányolását, s zászlajára irta a kizsákmányolástól mentes társadalom megvalósításának jelszavát. A Nagy Október! Szocialista Forradalom győzelme után a szocializmus építésének tervét! hatalom, amely a Nagy Honvédő Háború éveiben ragyogóan kiállta a pfóbát. A betolakodott ellenséget megsemmisítve, hatalmas emberi és anyagi áldozatok árán az egész emberiséget megmentették a fasiszta barbárságtól. A világ összes népei a Szovjetunióban látják az emberi kultúra és civilizáció megmentőjét. A megvalósult szocializmus, az épülő kommunizmus országának, a szovjet rendszernek magasabbrendűségét a kapitalista rendszerrel szemben a termelőerőknek a történelemben példa nélkül álló fejlődése bizonyítja. A Szovjetunió nagyiparának termelése 1954-ben 35-ször akkora volt, mint a cári Oroszországé 1913-ban. 1954-ben 1913-hoz viszonyítva a villamosenergia termelés több mint 75-ször, a gépgyártás több mint 160-szor na ma, szeretete, ragaszkodása, reménysége teljesen reális, megalapozott. Ezt igazolja az a történelmi tény, hogy a második világháború során a Szovjetunió teremtette meg honvédelmi, felszabadító harcával az előfeltételét annak, hogy Délkelet-Európában és Ázsiában népi demokratikus országok jöjjenek létre. A kapitalista és gyarmati országok kizsákmányolt tömegeiből aranyat és vért sajtoló imperialisták a megvalósult szocializmus országa iránti vak gyűlöletüktől vezérelve azt állítják, hogy a Szovjetunió beavatkozik a kapitalista országok belső ügyeibe és forradalmat szít. Egyes imperialista politikusok „a hidegháború" leplezése érdekében megkísérlik azt a vérszegény állítást, hogy a Szovjetuniónak ez az állítólagos beavatkozása a nemzetközi politikai problémák oka. Az imperialisták szeretnék megváltoztatni a megváltozhatatlant azt, hogy a kapitalista rendszer lényegéből adódik a kizsákmányolt tömegek tőkeellenes, imperialista-ellenes forradalmi harca. A tőkés országokban a forradalmat nem a Szovjetunió, hanem a tőkés rend igazság^anságai, kibékíthetetlen ellentétei szítják, A történelem igazságszolgáltatása van abban, hogy az elnyomottakat, a kizsákmányoltakat, a megalázott milliókat a Nagy Októberi. Szocialista Forradalom, a Szovjetunió példája lelkesíti harcukban. Ami sikerült 1917 októberében, ami megvalósult a Szovjetunióban, az sikerülhet és megvalósulhat mindenütt a világon. A tömegek ereje és bátorsága, a népmilli ók elszánt akarata és harcos, forradalmi kommunista párt kell hozzá. Az imperialisták szeretnék megváltoztatni a törvényszerűt, hogy a kommunista pártok ereje az egész világon nő. A kommunizmus eszméjét, kommunista mozgalom terjedését ideig-óráig akadályozhatják, de feltartóztatni, végső győzelmét megakadályozni már soha többé és sehol sem lehet. Ma a világ minden részén működnek legális vagy illegális körülmények között kommu nista pártok. Ezek a pártok vezetik a népek harcát a kizsákmányolás, a gyarmati elnyo más ellen, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért. Soha nem mondhatunk te a proletárdiktatúráról é» a párt vese tő szerepéről a forradalom zseniális vezére, gyobb. A Szovjetunió ipari tera nemzetközi proletariátus nagy | melése sokkal gyorsabban fej tanítómestere, Lenin elvtárs dolgozta ki. A szocializmus építésének lenini programját megvalósítva, a világon első ízben felépült a szocializmus, létrejött a világ első szocialista nagyhatalma, a Szovjetunió. A Szovjetunió népei a lenini programot a kommunista párt, — Lenin nagy ügyének folytatója, Sztálin elvtárs — vezetésével valósították meg. A Szovjetunió — soknemzetiségű, szocialista nagylődik, mint az imperialista országoké. Az ipari termelés színvonala 1954-ben a Szovjetunióban 18-szorosa volt az Lenin nagy történelmi érdeme, hogy Marx és Engels halála után a nemzetközi munkásmozgalom e két nagy géniuszának elméleti tanításait megtisztította az opportunizmustól, revizionizmustól. Az opportunisták, revizionisták elleni harcban megvédte a marxizmus lényegét, lelkét, a proletárforradalom eszméjét. Marx és Engels tanításait továbbfejlesztve a szocialista forradalom teljes és befejezett elméletét dolgozta ki. Ennek lényege az, hogy a szocialista forradalom győzhet eleinte csak egy, egymagában vett országban is. Leninnek ez az elméleti következtetése 1917-ben nyert gyakorlatilag is ragyogó igazolást. A proletárdiktatúráról szóló marxista—leninista elméletnek rendkívüli jelentősége van. A 1929. évinek. Ez idő alatt vi- proletárdiktatúra alapja a munszont például az Amerikai Egyesült Államok ipari termelése csak 2.1-szeresére nőtt. Ezek a számok még értékesebbek akkor, ha figyelembe veszszük, hogy a második világháború legalább 8 évvel hátráltatta a Szovjetunió népgazdaságának fejlődését. A% októberi forradalom után megkezdődött a kapitalizmus összeomlásának kora Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy aláásta az imperializmus uralmát a gyarmati és függő országokban. Ennek a nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű tételnek igazságát szemléltetően bizonyíthatjuk napjainkban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom rendkívüli hatása tükröződik abban, hogy különösen a második világháború befejezése után az egész gyarmatvilágban fellángolt a harc a kizsákmányolás, a gyarmati elnyomás, az imperializmus ellen. 1917-töl alig három évtized telt el és bekövetkezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után legnagyobb jelentőségű történelmi esemény: Kínában győzött a népi forradalom. A hatalmas Kína kizsákmányolt gyarmati országból népi demokratikus nagyhatalommá vált. Sztálin elvtárs azt is tanítja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kérdésessé tette az egész világkapitalizmus létét, megnyitotta a kapitalizmus összeomlásának korszakát. Ma már százmilliók látják és vallják, hogy a Nagy Október a nemzetkőzi forradalmi mozgalom hatalmas, nyílt bázisát hozta létre. A kizsákmányolt, elnyomott dolgozók a Szovjetunióban látják legszebb, legszentebb álmaik, vágyaik, törekvéseik valóraváltásának biztosítékát. A kapitalista és gyarmati országok elnyomott, kizsákmányolt dolgozóinak a Szovjetunió iránt táplált mély bizalkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, amelyben a vezető szerep a munkásosztályé. Lenin lehetségesnek, sőt elkerülhetetlennek tartotta, hogy azokban az országokban, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után lépnek a szocializmus építésének útjára, sajátos vonásokat kölcsönözzenek a szocialista átalakulásnak. „Az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba — tanítja Lenin — természetesen okvetlenül létrehozza a politikai formák óriási gazdagságát és változatosságát, de a lényeg emellett ugyanegy lesz: a proletariátus diktatúrája." A proletárdiktatúrával szorosan összefügg a kommunista párt vezető szerepe. Szocializmust építő országban a proletárdiktatúráról és a kommunista párt vezető szerepéről nem mondhatnak le soha, semmilyen körülmények között sem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme magával hozta egy új, a világtörténelemben addig ismeretlen külpolitika elveit, gyakorlatát és céljait. A Szovjetunió mai külpolitikája a Nagy Október szülötte. A forradalom győzelme után a Lenin elnökletével megalakult szovjet kormány két történelmi jelentőségű dekrétum kihirdetésével és megvalósításával kezdte munkáját. Az egyik a föld államosításáról, a földesúri birtokok feloszlatásáról szólt, a másik a békéről. Történelmileg nézve a békéről szóló dekrétum mutatja az újtípusú. szovjet külpolitika világrajöttét. Napjainkban tanúi vagyunk a külpolitika ragyogó sikereinek. Ezt a külpolitikát a lenini tudományos alap és forradalmi elvhűség jellemzi. A marxista—leninista tudományos alap és elvhűség tette lehetővé a mai sikereket. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői napjainkban mesterien alkalmazzák a külpolitikára vonatkozó lenini tanitásokat, eszméket. A szovjet külpolitika minden kétséget kizáróan sikereket ér el a jövőben is, mert tántoríthatatlanul hű a lenini eszmékhez, mert céljaiban mélységesen igaz. Ami sikerült a Szovjetunióban, sikerül nálunk is Minden magyar dolgozó, hazafi szivét az öröm és boldogság hatja át, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezve arra gondol, hogy szocializmust építő hazánk a Nagy Október szülötte. A magyar dolgozó nép történelmének leg1919-ben vállalkozott, hogy arra az útra lépjen, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutat. A magyar proletárforradalom bukását, a Horthy-fasizmus sötét, kínokkal, szenvedésekkel telített negyedszázada követte. A Horthy-rendszer börtönei. szebb lapjait írta, amikor internálótáborai, akasztófái azonban gyengébbeknek bizonyultak, mint az a mély és kitörölhetetlen érpés, amelylyel dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az 1919-es magyar proletárforradalom emlékét őrizte. Népünk legjobbjai ezektől az érzésektől áthatva vállaltak minden áldozatot abban a harcban, amely a kommunista párt vezetésével folyt. Hazánk történetének legsötétebb, legszégyenteljesebb korszakában is voltak olyan férfiak és nők. akik a Nagy Október szellemében szót emeltek, küzdöttek az embertelenség ellen a népért; nemzeti becsületünk megmentéséért. E hátrak harcat, akik közül sokan életüket áldozták, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emléke, eszméi, a Szovjetunió létezése lelkesítette. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékét, a Szovjetunió iránti bizalom, mély szeretet érzését örökké élő valósággá tette hazánk felszabadítása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcosainak gyermekei, unokái hozrták népünk számára a szabadságot, a szocializmus építésének lehetőségét. A magyar dolgozó nép a kommunista párt vezetésével kezdett hozzá, hogy a lenini tervek alapján felépítse hazánkban a szocializmust. Lenin elméleti tanításait a Szovjetunió gyakorlata után a népi demokráciák, a mi hazánk gyakorlata is igazolja. Minden siker, minden új győzelem, amelyet a szocializmus építésében elértünk, egyben, a leninizmus győzelmét is jelenti. A magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével, a párttal elválaszthatatlanul összefonódva, a marxizmusleninizmus elvi tanításaira támaszkodva következetesen végrehajtja a szocialista forradalmi átalakulást. A belső és külső ellenség elleni harcban, a fejlődésünket akadályozó jobboldali elhajlás teljes felszámoláséval, tovább folytatjuk hazánk iparosítását, a nehézipar elsődleges, minden módon való fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, még szélesebben bontakoztatjuk ki a kultúrforradalmat. A magyar dolgozó nép fényes bizonyítékot szolgáltat az egész világ számára arról, hogy ami sikerült a Szovjetunióban sikerül nálunk is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójáról emlékezve, a világ népei — köztük a mi népünk is — a Szovjetunióra, Moszkvára tekintenek. Gondolataikban, érzéseikben együtt ünnepelnek a szovjet néppel. Az ünnepi hangulatot emeli, megsokszorozza az a meggyőződés, hogy szerte a világon erősödnek a béke, a demokrácia. a szocializmus erői. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója! Éljen a nagy szovjet nép — a kommunizmus építője! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagy lelkesítő és vezető ereje a kommunizmus felépítésééi t vívott harcban! Komócsin elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után ünnepi kultúrműsor következett. melyen felléptek a szegedi Nemzeti Színház művészei, a Szegedi Kenderfonógyár és a MÁV énekkara és a Balettiskola növendékei;