Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-30 / 281. szám

§zertfa, 1955. november 30. 3 OELMSCYBRORSZIG Hiktk= ' — A Monimpex külkeres­kedelmi vállalat próbakép­pen most előszór vásárolt halkonzerve^ Kínából. Száz­ezer doboz különleges kínai halkonzerv érkezett, amely már kapható a csemegebol­tokban. A hosszú út alatt annak ellenére, hogy kétszer haladt át az egyenlítőn, a hűtőhajóban megtartotta ere­deti, jó minőségét. Ha a magyar közönségnek ízleni fog a kínai készítmény, to­vábbi szállítmányokat ren­delnek. — AZ EURÓPAI GAZDA­SÁGI BIZOTTSÁG gépipari szerződések kérdésével fog­lalkozó munkacsoportja no­vember 28-tól december 3-ig tartja ülését Genfben. Az ülésen a magyar kormány képviseletében Tardi Pál, a Külkereskedelmi Miniszté­rium jogtanácsosa és Blsicz Ferenc, a Tcchnoimpcx igaz­gatója vesz reszt. -— Az Európai Gazdasági Bizottság villamosenergiai bizottsága és alárendelt mun­kacsoportjai november 28-tól december 3-ig tartják ülésü­ket Genfben. Az üléseken a magyar kormány képvisele­tében Karádl Gyula keres­kedelmi tanácsos és dr. Vajta Miklós főmérnök vesz részt, — A III. NEGYEDÉV SO­RÁN a földművesszövetkezet boltkezelők cs dolgozók kö­zött indított munkaverseny­ben elért kimagasló eredmé­nyekért több mint 700 dolgo­zó kapott ,(kiváló földmű­vesszövetkezeti munkáért" Két tanácstag egy beszámolója ügy kezdődött, hogy Ormán- van, hogy félünk di Jánosné a 145-ös választó- menni. este vízért ták he a TÜZÉP-telepet Fo­dortelepen? — szólalt fel egy kerület városi tanácstagja no- yan is 0SZiClpj csak egy másik asszony —. ügy órfí' vember 22-én, kedden reggé! <án>pakar kellene. Égőt adnánk tűnk, hogy itt vásárolhatjuk a elment Nacsa Istvánnéhoz, aki kpi„ mpc, i;imn„P-nvnr tüzelőt é3 most a tél előtt b • a 142-es választókerület városi tanácstagja. — Tartsuk meg ma együtt a beszámolónkat — mondta Ormándiné. Nacsáné — aki már megelő­zőleg előkészítette beszámoló ját — szabadkozott, hogy mi­ért most szól az utolsó pillá­in! bele, meg lámpacrnyőt. Szeretnék szólni én is — este állt fel egy őszhajú igen idős _ ember. — Itt van a park a telep szélin, ahonnan a fákat kitör­delik a gyerekek. A múltkor is láttam, hogy bántották. Mond­tam nékik, menjenek át a rám­pán túlra, ott van hely a „fut­natban. De miután Ormándiné bízásra". Azt felelték nagy zárják. — Nem volt kifizető a Tv­ZEP-nek azt mondják — szólt közbe a mellette ülő. — Mo. t mozgókocsit küldenek ki áj tüzelővel, dehát azt sem tud­juk, hogy mikor jön. Meg az­tán jó lenne, ha beállna e Lomniczi utcába. Ugye sokan elmondta hoerv fí i s fel kereste pökhendin, hogy nem mennek, vagyunk, okik kisebb tétetek­. . . . tria/v n-jton mi „<>., „a. ben szeretnénk tüzelőt vasa­választóit, beszámoló baj.. — beleegyezett a közős megtartásá­Este 5 óra-kor Fodortelepen, meg aztán fr.i közöm van ne­kem hozzá. Ügy gondolom, nemcsak a gyerekeknek kell megmagyarázni, hogyan visel­kedjenek, hanem a szüleiknek —t * * ——. .—, , _ pártszervezet helyiségében IS­mintegy 30^35 választópolgár — Ort kellene állítani a jelent meg. Nacsáné tartotta a parkba. Rendőrt, beszámolót. Mellette ült a kis — Nem úgy van 3z — szó­asztalkánál Ormándiné és lalt fel a terem legutolsó so­Szántó József kerületi tanács- rában egy férfi — mi lenne, tag. Elmondta Nacsáné össze- ha minden hova rendőrt állíta­foglalva, hogy egy év alatt mit nánk. Most talán kapunk tele­csinált a városi tanács Szege- fonfülkét a Csongrádi sugárút den, s hogy az 6 kis körzetük- végére. Oda is rendőrt állít­ben négy közvilágítási lám- sunk, hogy a gyerekek el ne pát szereltek fel, új zöldség- rontsák? Helyes az a javaslat, bolt nyílt, kaptak a társadalmi magunk érjük el nevelőmun­munka nyomán a Tátra térre kával azt, hogy a gyerekek in­játszószereket a gyermekeknek, kább védjék a nép vagyonát, s alig egy hónapja folyik a mint rongálják, víz az új kútból. Kenyérrel a kezében jött egy Aztán a hozzászólások kö- asszony és mindjárt szót kért. vetkeztek. Egymás után álltak _ A Lomniczi utca páros fel az emberek - fő eg asz- oldalara nagyon kellene egy szonyok - és mondtak el vé- téglng-yalogjáró. Nagy ott a leményuket. sár Segítenénk társadalmi — Megvagyunk elégedve Na- munkával, csáné munkájával. ben szeretnénk tüzelőt vásá rolni és nem akarunk kimenni a Tisza-pályaudvarra. Dehát lessük az utcán, hogy mikor jön a szeneskocsi? — Megoldjuk, biztosan meg­oldjuk — válaszolta Nacsáné. * Lelkes kis beszámoló volt, csakhogy Ormándiné válasz­tói közül mindössze ketten jelentek meg. Nem is csoda. Nacsáné már megelőzőleg járt a lakóknál, meghívta őket a beszámolóra szemé­lyesen s az ő választói közül elég szép számmal — habár többen is ott lehettek volna! — el is jöttek, vitatkoztak, javasoltak, minden bizonnyal cselekednek is. Azonban Ormándiné el­mulasztotta saját beszámoló­ját előkészíteni, úgy gondol­ta, hogy majd Nacsánával j egy kalap alatt elintézik. Va- ! jon az ilyen beszámolót elfő- ; Ügy van, sokat tett gadják-e Ormándiné válasz­— A II. kerületi Tanács már tói. amelyre meg se hívta te-, fel is vette a következő eszten- őket a tanácstag? lepért. dei községpolitikai tervébe ezt Egyáltalán nem valószínű — örülünk az új kútnak, de a kérdést — felelte mindjárt ez: Ormándinénak is meg kitüntetést, s 16-an nyerték nagyon szeretnénk, ha közeié- Szántó József kerületi tanács- kell tartania a rendes ía­el a „szakma kiváló dolgo- ben lámpát szerelnének fel, tag. nácstagi beszámolóját zója" címet. mert az utcában olyan sötét Ez helyes, de miért csuk­ni, T. - Mén 0.4 százalék hiányzik az őszi vetésterv teljesítéséhez Csongrád megye eddig 99.6 rasztok 350 hold bevetésével, százalékra teljesítette őszi ke- A szegedi járásban számos nyérgabona vetéstervét, tehát termelőszövetkezet többet ve­niég 0.4 százalék hiányzik a tett, mint amennyit a terv terv teljesítéséhez. Az időked- előírt: a kübekházi Sarló és vez arra, hogy ezt a lemara- Kalapács TSZ 100, a kisteleki dást most már pár napon belül Felszabadulás TSZ 6, a szaty­bepótoljuk. A termelőszövetke- mazi Szabadság TSZ 9, a rösz­detek 103.02, a termelőcsopor- kei Lenin TSZ 12, a gyálaréti tok 94.09, az egyénileg dolgozó Komszomol TSZ pedig 8 ka­parasztok 99.03 százalékra tel- tasztrális holddal, jesftették őszi tervüket A megyei tanács mezőgazda­A járások sorrendje a követ. s*/ igazgatóságának ellenőr­. _ ' zése felfedte, hogy egyes he­Itezo: lyeken nem a Földművelésügyi I. Csongrádi járás 106, 2. Minisztérium rendelete szerint Szegedi járás 106, 3. Csöng- ellenőrzik a vetést. Apró Mi­rád 104, 4. Szentesi járás 101.7, hály, a csongrádi járási tanács 5. Szentes 99.4, 6. Hódmező- dolgozója a szúrópróba alkal­vásárhely 98.5, 7. Makói já- mával nem mérte fel az egyó­rás 94.7, 8. Makó 92.4 százalék, nileg dolgozó parasztok által Noha a szegedi járás túltel- bejelentett vetésterületet, ha­jesítette globálisan kenyérga- nem csak megbecsülte. A mi­bona vetéstervét, mégis né- niszteri rendelet megszegése _ _ w hány községben: Deszken, Tá- miatt szigorú megrovásban ré-' 1350 párat szállítanak. Ezzel pén, Algyőn, Sándorfalván és szesítették. A jövőben fokozot- is 15 nappal a határidő előtt Kübekházán számos egyénipa- tan ellenőrzik, hogy minden elkészülnek. Nagy Ferenc, raszt még nem tett eleget ve- fprmpl- „. , .„,, p IMiklós József, Bóksán Já­tési kötelezettségének. Rösz- tenndo eleget tett e kenyérga- Gub,na Józgef Ré_ Lén a tanács erélytelensége mi- bona-vetesterv kotelezettsegé-, pás Dánlel teljesítménye — att késlekednek az egyéni pa- nek. u I amely sokszor meghaladja a A szép szegedi papucsok műhelyében A SZEGEDI PAPUCSKÉ­SZITÖ SZÖVETKEZET ex­port-részlegéiben a híres var­rott papucsot készítik a jó­kedvű mesterek. Valameny­nyien régóta űzik a szak­mát. Akad közöttük húsz éves gyakorlattal rendelkező is. Kezük alatt formálódnak a pipacspiros, fekete és bú­zakék bársony, varrott pa­pucsok, amelyek eljutnak országunktól sokszáz kilo­méterre is. A háromféle színbem ké­szülő export-papucsok fe­jeit különféle hímzés díszíti. Ezáltal kapott nevet minden papucs. Van tulipán, puszta, menyecske, csárdás, Juliska, fonó, rezeda, fecske, kulacs és pipacs hímzés. AZ EXPORTRÉSZLEG je­lenleg kevés létszámmal elé­gíti ki az exportigényt, még­is a negyedik negyedév alatt 150—160 százalékot is — biz­tosíték erre. A szövetkezet vezetői a jö­vőre gondolva már terve­zik, hogy 20—25 százalékkal növelik az exportrészleg ter­melését. Ügy gondolták, hogy a termelés ugrássze­rűen megnő, ha néhány szakembert áthelyeznek ide s bevezetik a szalagrend­szert itt is. A RÉSZLEGBEN a ke­rek asztalok mellett, három­lábú suszterszékeken ülve a jövő papucskészítő mestereit is meg lehet találni, öten vannak, másod- és elsőéves tanulók, akiket szívesem ok­tatnak a tapasztalt, több éves szakmai gyakorlattal rendelkező papucúkészítők. Ügyesek is a fiúk, s a má­sodévesek már önálló mun­kát is Végeznek. A szövetke­zetben még rajtuk kiívülnem foglalkoztak az utánpótlás nevelésével, de mivel egyre több szakembert kíván a sza­porodó munka, több ipari tanuló nevelését tűzte ki cé­lul a szövetkezet vezetősége a következő esztendőben. mflKl Sötét az utca ... Most korán leszáll az est és az utcát t\ közvilágítási lámpák teszik barátságossá. S ami a lényeg — fényt adnak, azon is­"rt tény miatt, hogy az emberek zavar­talanul járjanak. Előfordul — kellemetlenül bosszantó cz —, hogy sötét az utca, amikor nem kihalt a város; vakon merednek a sötétbe a villanyégök. Egyik jóoka ennek az, hogy rossz az egyes izzólámpák minősége, korán felmondják a szolgálatot. Megesik, hogy egyik-másik izzólámpa egy-két órán belül kiég. Az Áramszolgáltató Vállald rajta lenne, hogy ezeket a „megvakult" égőket gyorsan kicseréljék. De nem tudják, mert nincs elegendő égő. Pillanatnyilag van közvilágí­tási égő, de, — amint Újházi József, a DÁV anyagbe­szerzést osztályvezetője mondotta — ez nem elég. Az égőket a Kölcsey utcában lévő Vasnagykereskedelml Vál­lalat szállítja, illetve csak szállítaná. Megrendelésének nem tesz eleget a Budapesti Egyesült Izzó. Ez a gyár a ludas abban, hogy az Izzók hamar kiégnek. Emiatt ha­fonta dupla közvilágítási, égőcserét kell végezni a DAV­nak. Ez munkaidőt, költséget jelent és a szerelők nem vé­gezhetik ez idő alatt a hálózati karbantartást. Jogos te­hát, hogy tervszerűbb legyen az izzók elosztása, jobban őrködjenek az Egyesült Izzóban a minőségre. Az igazság megköveteli annak a ténynek a leírá­sát is, hogy bár — és ez elsősorban a külvárosokra vo­natkozik, — ha égnek is a közvilágítási lámpák, kis fényt adnak, nem elegendőt. Több fontos helyre nagyobb égők kellenének. A DAV akart nagyobb égőket tenni, de a tanács ehhez nem járult hozzá azért, hogy takarékos­kodjon. A tanács fizeti ugyanis a díjat a közvilágításért. Kell, szükséges a nagy takarékosság. A külvárosokban azonban — ahol feltétlenül szükséges — legyenek na­gyobb villanyégök. Közérdek ez és korántsem kerül a „vi­lág pénzébe". Ali ax ora Megszoktuk mi, szegediek, hogy a fő­téren járva az öreg tanácsháza tornyában elhelyezett órára pillantunk, megtudni az időt. Szép és jó dolog a torony oldalain elhelyezett négy óra-számlap. A célja is világos; az idő mutatása. Pár nap óta azonban leshetjük az órát, s hogy rigmus félébe is szedjük a valót: „Nem kettyeg az óra és nem jár, mert a kereke áll". Igen, áll az óra.'A kis-és a :i - i, untató a 12-ts számjegyen van összeakadva és nem tágítanak onnan a szentnek sem, a járókelők bosszúságára. .4 tanácsnak kell gondolni az óráral Aztán meg egy jó órásmester — Szegeden van belőlük jópár — biztos vissza tudja adni az „életnek". Ne álljon az óra, mutassa az időt. Mert mi más­ért is volna, ha nem ezért?! Szovjei-ukrán irodalmi est A Hazafias Népfront Sze­ged Városi Bizottsága és ke­rületi bizottságai tegnap este 6 órai kezdettel az Egyete­mek és Főiskolák Diákklub­jában a Szovjet-Ukrajna He­te alkalmából irodalmi estet rendeztek. Baróti Dezső, a Szegedi Tudományegyetem rektora bevezető szavaiban arról be­szélt, hogy a Szovjetunióról 60kat tudunk. Ukrajnáról sokkal kevesebbet, pedig az uknánok közvetlen szomszé­daink, és sorsuk a magyar történelem egész folyamán — a honfoglalás előtti idők­től napjainkig — erős szálak­kal kötődött a magyar nép sorsához. Végül Baróti elv­társ arra utalt, hogy az uk­rán irodalmat azért is figye­lemmel kell kísérnünk, mert a két nép kultúrája ma azo­17. Már Ismerte személyesen Majda­nit, már két hete. Már haza is kísér­te, s úgy érezte, hogy a lányban egyesült valahogy a viLág minden lá­nyának kedvessége. komolysága, szépsége, tisztasága. Maga is elné­mult ezen a hiten s nem volt képes mégsem elhinni, magát meggyőzni, hogy ez nem lehetséges. Tehát fel­tétlenül így van s ez a szerelem. Másként ez nem lehetséges. Giza kinevette, mert olykor el­nyúlt képpel bámult maga elé s ek­kor nagyon hasonlított egy szomoro­dott ürühöz. A lányok kinevetik má­sok szerelmeseit, de a testvérek még ezen ls túltesznek. Giza nem mulasztotta el ha eze­rét ejthette, hogy ne beszéljen Mari­ról. S ekkor roppantul élvezte és tit­kos örömmel figyelte, hogy Pista miként változik meg. Komoly lesz ilyenkor és úgy beszél Mariról, mint valami nagy halom drágaságról. Ez volt a szerelem első időszaka. Gyáva kézszorítások, lopott mcoo­lyak. semmi egyéb. De a szerelem­nek táplálék kell. Pista is csakha­mar keveselte a sétákat, a kézszorí­tásokat és mosolyokat. De nem tud­ta elhatározni magát semmi merész­re, mert a szerelmesek eleinte rop­pant gyávák, ö gyáva, szinte hihe­tetlen. Az volt a baj. hogy nem tudta biztosan. Mária miként vélekedik róla. De elérkezett ez a pillanat is, bár nem várt módon, náluk, tanúk jelenlétében. Ekkor sejtette meg Pista, hogy törődik vele a lány. Vasárnap volt s délután Giza el­hozta Marit. Mari Pista könyvei kö­zött turkált és talált egy Juhász Gyula kötetet. Felragyogó mosollyal tartotta fel a kötetet. — Végre valami, ami tetszik ma­gában. — Aztán fellapozta az olda­lakat. Arca elkomolyodott. ' — De hiszen ez úgy néz ki, mint­ha ki sem nyitották volna. — Nem szeretem Juhász Gyulát. — Mondta Pista. — Olyan kimért, határozott. — Tudja, ki volt Juhász Gyula? Nem csak tragikus sorsú költő, aki nem lett volna öngyilkos, ha a mun­kásosztály uralma megvalósul, ha­nem igazi ember is. A tiszta ember verseit olvashatná ebben a könyv­ben. de mit beszélek én magának. Órákig tudnám sorolni, ki volt Ju­hász Gyula. Apa. és Anya sokat, so­kat meséltek róla. ismerték a mun­kásotthonból. — Maga biztosan nem ismeri az életét sem. — Ügy nagyjából. Amit "az isko­lában tanultunk. Tudom, hogy hábo­rúellenes volt, a szegedi tanács tag­ja. szembefordult az áruló szocde­mekkel. Hogy élete végéig üldözték, elhallgattatták, hogy nyomorúságos élete volt, Eh. ne erről beszéljünk. Mit ér költőnek lenni? A költők, írók. nem az igazi emberek. Az élet nekik keveset ad, mennyire más az. ha az embernek szabad cselekvési joga van, ha van pénze, ha az életet úgy éli. ahogy neki tetszik. Tudom, hogy ez lehetetlen, mindég is az volt­Giza elhúzta a száját, — Neked nem tesz jót a sok pénz. — Amit maga mond Pista, félig igaz, félig nem. — Támadott tovább Mária. — Igaz, hogy a szabad élet a legszebb, de nem igaz. hogy nincs része benne. Igaz az. hogy a költök a múltban nyomorogtak, de ennek oka a kiadó volt, aki zsebrevágta a hasznot, másrészt a forradalmi író­kat üldözték. Ma szabadon írhat bár­ki. Amit a pénzről mondott, nekem az a véleményem, hogy keresse meg. Ha nagyok az Igényei, elégítse ki őket. Ki gátolja meg ebben? — Ügy beszél, mint eev agitátor. Kicsiben. Hát figyeljen ide túlokos Majdáni. Nézzen szét. Maga jól dol­gozik s nem keres annyit, amennyire szüksége lenne. Édesanyja is dolgo­zik. Ketten élnek valahogy. Ki eb­ben a hibás? Na? — Nem Így van, dehogy is van így! — Mária haragosan nézett a fiúra. Most kezd belelátni ebbe az emberbe. De kezdettől fogva érde­kelte, mi az oka annak, hogy egy fiatal férfi nem találja meg helyét ebben a világban. Ezért legyűrte mérgét és tárgyilagosan beszélt. — Mi szépen élünk. Soroljam fel, hogy mink van? Majd egyszer eljön hozzánk, ha Anya is otthon lesz. De csak azt akarom most minderre fe­lelni hogy érettségi után mindjárt kaptam állást. Megbecsülik munká­mat. bár tudom, hogy kezdő vagyok. Sokszor érzem, hogy amit végzek, nem ér meg az államnak nyolcszáz forintot. Magának eszébe sem jut az, hogy azelőtt annyi volt az érettségi­zett ember, hogy néha még hólapá­tolásra sem vették fel őket. Ma, aki végez, állást kap. Látom, hogy mit akar felelni, várjon csak. Nem mind kap állást, bejött a racionalizálás. Sok az irodista. Van olyan vállalat, ahol hatvan termelő emberre hat­vannégy másfajta jut. Ezért is drága az. aimit csinálnak. Én nem bánnám ha nem kellene egész nap könyvel­ni. Maga jobb helyzetben van, éri a nap, a levegő, erősödik. Én nem szé­gyélném a fizikai munkát. (Folytatása következikó nos ügyet: a szocializmust szolgálja. Baróti Dezső bevezető sza­vai után Fenyvesi István, az Orosz-intézet vezetője tar­tott előadást a nagy ukrán költőről. Tárász Sevcsenkó­ról, és a mai 6zovjet-ukrán irodalomról. Ismertette Sev­ese nkó életét, azt a küzdel­mes utat, melynek során a jobbágy-sorból világhírű mű­vésszé, nemzetének egyik legnagyobb büszkeségévé emelkedett. Beszélt a forra­dalmár Sevcsenkóról, aki olyan szerepet töltött be Uk­rajnában, mint hazánkban Petőfi Sándor. Fenyvesi elv­társ ezután a legismertebb szovjet-ukrán írókról, költők­ről emlékezett meg mint pél­dául Rilszkij. Goncsér. Kor­nejcsuk. akiket már a ma­gyar dolgozók is ismernek, szeretnek. Az előadás után a „Szét­tört bilincsek" című nagysi­kerű szovjet filmet vetítették le, amely hűen jelenítette meg a híres népi-költő. Tá­rász Sevcsenkó küzdelmes életét és holtig való harcát az elnyomatás ellen, az uk­rán nép szabadságáért. Ma pedagógus ankét lesz az MSZ f-ben A munkára való nevelésről tart ankétot a Magyar—Szov­jet Társaság szegedi pedagó­gus szakosztálya ma, szerdán délután 5 órakor az MSZT Horváth Mihály utcai klub­jában. A nevelés legfonto­sabb mai kérdéseivel foglal­kozó ankéton az MSZT el­nöksége minden pedagógust és érdeklődőt szívesen lát. A MAGYAR-SZOVJET TAR. SASAG országos vezetősége Karácsonyi Ferencet, az MSZT megyei elnökét és Komócsin Antalt, az MSZT szegedi szer­vezetének elnökét aranykoszo­rús jelvénnyel tüntette ki a magyar—szovjet barátság el­mélyítéséért folytatott fevé­kenységükérJL

Next

/
Thumbnails
Contents