Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

Vasárnap, 1935. október 23. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás tapasztalataiból: Újfajta silózási rendszert alkalmaznak a Táncsics Termelőszövetkezetben 3 DELM3LYSIR0RSZB6 Á szeptember 3-ától 20-ig megtartott Országos Mezőgazdasági Kiállításra a Ságvári telepi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai közül is nagyon sokan felutaztak Budapestre. Nem sajnálták a kiállítás megtekintésével járó fáradságot, hisz nagyon sok mindent láttáik olyant, amit a saját gazdaságukban is könnyűszerrel megvalósítható. Kószó István elvtárs, a tsz növénytermelési brigádvezetője a következőket mondotta el: — 'Az én figyelmemet elsőnek az újfajta silókészitést módszer ragadta meg. Eddig is készítettünk silót kukoricaszárból, répaszeletből, rápából és mindenféle zöldségből, ami őszidőben lekerül a földekről. Takarmányhiányunk eddig még sosem volt, de azért az ilyen •mindenféléből készült silóhoz a szarvasmarháknak —, hogy jól tejeljenek, megtartsák kondíciójukat — abrakra is szükségük volt Abban a silóban, melyet a mezőgazdasági kiállításon láttunk, már az abrak is benne volt. A siló úgy késxűlt, fiogy a takarmánynak vetett száznapos kukorica termését rajta hagyták a száron, s a szárat a terméssel együtt silózták be. Ehhez már nem kell abrak, a tehenek egész télen jól tejelnek ettől, nagyobb a haszon és kevesebb a kiadás. Sokat lehet megtakarítani a [ismerték a sertéshízlalással jádarával, s a korpával. A kiál- rd foglalkozás hasznosságát is. lítás tapasztalatai alapján eddig már negyven köbméter ilyen silót készítettünk, de jövőre a silónak ebből a fajtájából háromszor, négyszer anynyit akarunk — magyarázza Kószó elvtárs. A Táncsics TSZ tagjai a kukoricatermelésnek eddig is jó szakemberei voltak. Azt azonban sokan nem értették közülük, miként lehetséges az, hogy a négyzetesen vetett kukorica nagyobb termést ad a soros kukoricánál. A mezőgazdasági kiállításon látottak után ezt is megértették. A tsz-ben már szó volt arról, hogy míg ebben az esztendőben mindössze 30 katasztrális hold négyzetes kukoricát vetettek, jövőre a lehetőség szerint a szövetkezet összes kukoricáját négyzetesen vetik. A négyzetes vetés holdankint igen gyakori esetben 5—6 mázsa kukoricatermés többletet is jelent. A Táncsics TSZ idei négyzetes kukoricavetését komoly jégkár érte a nyáron, mégis átlagosan 23 mázsa termést adott holdja. A négyzetesen vetett kukoricatövek csaknem teljesen kiheverték a kárt, míg a soros kukoricatövek csak jó kétharmados termést adtak. A kiállításon a tsz tagjai felJelenleg 21 szép disznó hízik a tsz hizlaldájában, jórészüket még el sem szállították, de a szövetkezet máris újabb 53 sertésre kötött hízlalási szerződést az állammal. így ki tudják használni azokat a nagyjelentőségű kedvezményeket, melyeket államunk biztosít a hizlalással foglalkozó szövetkezetek, egyéni gazdák számára. Taanlmányi kirándulást szervez Budapestre a Pedagógus Szakszervezet A Pedagógus Szákszervezet Csongrád megyei Területi Bizottsága, fővárosunk megismerése érdekében, november hó 6—7-én tanulmányi kirándulást rendez Budapestre, a pedagógusok részére. A gazdag programmal öszszekötött kirándulásra 90 forint a részvételi díj. (Színházjegy nélkül 76.40 Ft). Jelentkezni az iskolákban az SZB-elnököknél lehet, október hó 31-ig. Olcsó mozibérletet vezettek be a szegedi tanulók részére A Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat a szegedi tanulók részére mozibérletet vezetett be. A bérlet ára — mely 12 szelvényt tartalmaz — 1 forint. A A szelvények minden alkalommal csak az aznapi első előadásra válthatók be. A mozibérlet-szelvények a szegedi összes mozik első előadásaira érvényesek, függetlenül attól, hogy melyik möii árusította. 4 aengeleleket as élet innitottit csak a korai vetésből várhalnak jó termést Évek hosszú sorain megfigyelhettük, hogv a csengelei dolgozó parasztok a szegedi járás községei közül mindig elsőnek fejezték be a vetést. Ha terméseredményeiket nézzük, akkor is azt látjuk: a járás többi homokos vidékű községei közül szintén a csengeleiek az elsők, A csengeleiek életrevaló emberek, nagy tapasztalataik vannak arról, hogyan kell dacolni a mostoha talajviszonyokkal. a rossz időjárással. Régen megtanulták már azt is, ha későn vetnek, csak fele, nem ritkán harmada lesz a gabonatermés. A kései rozs nem tud a tél beállta előtt "letalpalni", az évente beköszöntő száraz, tavaszi szelek a gyenge töveket agyonverik, homokkal temetik be. A koráin vetett őszi vetés viszont ellenáll az időjárás szeszélyeinek. Hogy mennyire igaz ez, bizonyítja az is, hogy míg a nyáron a csengelei egyéni gazdák átlagosan 650 kiló holdankénti rozstermést csépeltek el, addig az azonos talajviszonyú Ottömösön — itt később vetetettek — a holdankénti útszelvények után beváltás al . kai mával 1 forint 30 fillért kell | A tanutóifjúság mozibajá--, lagtermés csa-k 480 kilő lett. fizetni, melyért a beváltó meg- rásának ilyen szabályozását a, összehasonlíthatnánk a csenkapja a kedvezményes jegyet hivatalos szervek és a szülők . gelei gazdák terméseredméBZ előadásra. Jis örömmel fogadták. ínyeit a csorvaiakéval is. 99 Több gyümölcsfát, több virágot adunk az országnak .. <É Fejlesztik a jövedelmező üzemágakat az üjszegedi Haladás Termelőszövetkezetben Nagy munkában van most [még belterjesebben, jövedelHődör Istvánné, az üjszegedi mezőbben gazdálkodni. El is Haladág Termelőszövetkezet határozták. hogy harminc könyvelője. Egy egész év ! holdra növelik a faiskolát s munkájának eredményét ve- j benne a legkülönbözőbb gyüszi számba, vagy ahogy a ! mölcsfacsemetéken kívül szövetkezetben mondják, zár- j «rég szőlővesszőt is gyökeszámadást készít. A könyve- ! reztetnek. Erre az eddig jóiés adataiból már most meg- formán kihasználatlan terüáliapítható, melyik üzemág hozta a legnagyobb jövedelmet. Az 526 hold szántóterülettel rendelkező szövetkezetben a növénytermelésből származó évi bevétel meghaladja az egymillió forintot. A tengernyi sok számból érdekes tanulság is kiviláglik: let. a Tisza mellett húzódó fövényes föld kiválóan alkalmas. Több bevételt, nagyobb jövedelmet jelent majd az új faiskola a szövetkezet tagjainak. de sokat jelent az országnak is. mert minden megyébe, az ország minden réa bevételnek ötven százaié- szébe küldik a cseresznye kát. több mint félmillió forintot a szántóterület három százaléka, a tizenhatholdas faiskola hozta. Elgondolkoztató számok ezek, amelyek tanácsot, útbaigazítást is adnak egyben a tagságnak, hogyan lehet meggy, barack, alma, szilva, birs, naspolya csemetéket. Az idén negyvenezret szállítottak a Facsemeteforgalmi Vállalatnak, jövőre és azután mindig többet Nemcsak páratlan faiskolájáról nevezetes az üjszegedi Vég Béla elvtárs beszéde a falusi munkára induló funkcionáriusok tanfolyamának záróünnepségén Pénteken este befejeződött a falusi munkára induló funkcionáriusok első csoportjának tanfolyama. A záróünnepségen megjelent Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Erdei Ferenc földmüvelésügyi miniszter f's Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere. Az ünnepséget Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter nyitotta meg, majd Vég Béla elvtárs szólt a tanfolyam hallgatóihoz. Vég elvtárs többi között rámutatott, hogy a tsz-ek megszilárdításának egyik biztató jele az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdeklődése a tsz-ek iránt. Ez az érdeklődés a belépésekben i* kifejezésre jut, 1955-ben eddig mintegy 50 000 parasztcsalád lépett a tsz-ek be. Ahol a párt- és az állami szervek jól dolgoztaik, ahol megértették pártunk politikáját, s azt meg is valósították, ott a középparasztok között is jelentős eredményeket értünk el. Vég elvtárs hangsúlyozta, hogy az egyik közvetlen feladat, amellyel a vidékre indulók találkozni fognak, az őszi munkák elvégzése és a betakarítás sikeres befejezése. A másik közvetlen feladat: folytatni kell a munkát a tsz-ek fejlesztése és megszilárdítása érdekében, s ehhez fel kell használni a zárszámadásokat. A jelenlévőik végül lelkesen éltették a Magyar Dolgozók Pártját* Haladás Termelőszövetkezet, hanem szebbnél szebb virágairól is. Sztálinváros. Komló, Özd. Tatabánya munkásai, bányászai ezrével kérik a rózsafáikat, s a szövetkezet mindig pontosan eleget tesz a megrendelésnek. A szövetkezet tagjai elhatározták, hogy nemcsak több gyümölcsfát, hanem több virágát is adnak az országnak, ezcrt virágkertészetüket is fejlesztik. A meglévőnél sokkal nagyobb, 450 négyzetméteres melegvíz-fűtéses „szegfűházat" építenek még ebben az évben. A százötvenezer forintos beruházással készülő üvegház hamarosan behozza a ráfordított összegeket. Számításuk szerint évenkint legalább háromszázezer forint bevételt eredményez, mert földjét háromszor is kihasználják. Télen szegfűt nevelnek benne, tavasszal és ősszel pedig különböző zöldségféléket. Mindezek mellett nem feledkeznek meg az állatállomány növeléséről sem. Kilencven süldőjük és malacuk közül most egyet sem adnak el, hanem a jó kukoricatermésből meghízlalják és úgy értékesítik. Szarvasmarhaállományukat is gyarapítják: legutóbb vásárolt tizenkét tehénnel máris ötvennégyre emelkedett állományuk. Még egy pár hét választ el a zárszámadástól és most még pontosan nem lehet megállapítani, mennyi lesz a jövedelem. Előzetes számítások azonban azt mutatják, hogy legalább negyvenkét forintot ér majd egy munkaegység. Ez szép jövedelmet jelent, de ha a mostani tervek valóra válnak, jövőre az ideinek még kétszeresére is növekedhet a tagok részesedese. Köztudomású hogy a csorvai határ lényegesen jobb a csengelei földeknél s mert itt is szeretik halogatni a gazdák a vetést, a falu rozstermésátlaga ez évben lényegesen alatta maradt a csengeleiekének; 5 mázsa 90 kilós rozstermés-átlag volt. A csengelei dolgozó parasztok példája megmutatja; érdemes korán vetni. A vaió paraszti élet tanította rneg őket arra: abból a vetésből lesz jó termés, amelyik már "kisasszony napján» zöldell. A csengeleiek most is alkalmazkodtak ehhez az apárólfiúna szálló hagyományos szólás-mondáshoz. A falu határában csaknem minden egyéni gazda elvetett már. Csengelén se szeri, se száma az olyan derék gazdáknak, mint Hatvani Sándor, aki már nyolc, vagy Kurucsai Péter, aki hat, vagy Kasza Benjámin, aki szintén hat hold rozsot vetett el eddig. Vetéseik már szépen zöldellnek. Tanuljanak hát a csengeleiektől az öttömösi és a csorvai gazdák is. akik még mindig halogatják a vetést. - >U« • — Mikrobarázdás operadélután lesz az Egyetem Dugonics téri Aulájában ma délután 6 órai kezdettel, a Bölcsészkari Kultúrbizottság és az MSZT rendezésében. Előadásra kerül Puccini Turandot című operája a Római Opera felvételében. Bevezetőt mond Kordé Imre egyetemi tanársegéd. — A Magyar frók Szövetsége szegedi csoportja szokásos heti vitaestjén, 25-én, kedden este fél 8-kor az Ismeretterjesztő Társulat Klubjában (Horváth Mihály u. 3. II. emelet) Dér Endre Első próba című regényét vitatják meg. Vitavezető Székely Lajos aspiráns, Kislcundorozsmai dolgozó parasztok mire vártok még ? A szerdai eső után csütörtökön váratlanul szép, langyos öszi napra ébredtünk. Nagyon sok gazda mondta: ez kell a vetésnek. A szegedi járás községeinek határában csütörtökön szinte mindenfelé szántottak, vetettek. Emberektől volt élénk a vidék. A dorozsmai határban viszont csak elvétve, itt-ott lehetett látni egy-egy embert. Azt sem lehet mondani, hogy a falu már jól áll a vetésterv teljesítésével, hiszen a földeken olyan ritka még egy-egy bujkáló rozs- vagy búzavetés, mint a fehér holló. A kukoricaszedés és a szárvágás már itt is csaknem teljesen befejeződött. Semmi akadálya tehát a szántásnak, vetésnek. Dorozsmai dolgozó parasztok, mire vártok még? Októberből alig másfél hét van hátra. Ezután mindig rosszabb időre számíthatunk. A napos idők után hideg, zord, esős időket várhatunk, amikor sokkal nagyobb nehézséggel lehet elvégezni a munkát. A vetés időbeni elvégzése a tanács erdeke is. Ha a tanács nem szorgalmazza ezt, akkor a gazdák is könnyen hagyják. Ébredjen hát fel a dorozsmai tanács, értsék meg, hogy mindennél fontosabb mwt a vetés gyors befejezése. A begyűjtésben és más munkákban gyakran élenjártak a dorozsmai gazdák: a vetéssel is az elsők között lehetnek. „Jampec frizurát nem készítünk" (Levél.) Olvastuk a ,J)élmagyarország" október 18-i számiban „A szabó álma" című írást. Mi. a Szegedi Fodrász Vállalat dolgozói elmondhatjuk, hogy megvetjük a jampec frizurát viselőket. Számtalan esetben előfordult üzleteinkben, hogy meggyőztük a „különleges" frizurát viselő vendéget, hogy ne csináltasson magának ilyen kozmopolita hajviseletet: előfordult az is, hogy a fodrász dolgozók egyenesen megtagadták a jampec-frizura készítését. A cikk nyomán elhatároztuk, hogy kitesszük üzleteink elé: Jampec frizurát nem készítünk". A szegedi fodrászok csak szép és ízléses hajviseletet hajlandók készíteni! Nemes József Segítünk a képzőművészek Klauzál téri műtermének átalakításában — irják aa Építőipari Technikum dUaUtát Az 1. sz. Vedres István Építőipari Technikumot már évek óta patronálja a Szegedi Építőipari Vállalat, a Tervezőiroda és a Vízmű Igazgatósága. A DISZ-szervezete nak tekintette, hogy az iskol^ ifjúsága patronáljon üzemeket, termelőszövetkezeteket, Ilyen patronázs-munkaként .vett részt az iskola, ifjúsága a mihályteleki orvosi rendelő építésé oen, s ezzel elősegítette a falu dolgozóinak egészségügyi ellátását. Hasonlóképpen — a mezőgazdaság szocialista fejlődésének elősegítésére — kötött szövetséget ifjúságunk az Üj Élet Termelőszövetkezettel. Ennek máris látható eredménye egy nagyobb méretű gazdasági épület létrehozása. Hogy az iskola gyakorlati oktatását is hasznossá tegyük, a műhelyórákat külső munkahelyeken végezzük. Bár ezeknek az óráknak kizárólag a gyakorlás lenne a célja a gyakorló munkát úgy igyekszünk elvégezni, hogy ez is a szocializmus építését szolgálja. Ennek a munkának az eredményei találhatók a Gyógyszertár Vállalat újonnan épült szesz- és benzinraktárában, vagy az Ecsettechnikum | gyár épülőfélben lévő új kais feladata- zánházában. Ifjúságunk több szegedi középiskolában is végzett kisebb-nagyobb méretű építőmurikát és legújabban a szegedi képzőművészeknek kiutalt Klauzál téri közös műterem átalakító munkálatait vette tervbe. Ezeket a külső építőmunkákat diszistáink nagy igyekezettel és szeretettel végzik. Ezúttal kérjük az üzemeket, vállalatokat és intézményeket is, hogy segítsenek bennünket ezeknek a feladatoknak elvégzésében, és olyan szeretettel fogadjanak, mint ahogy mi bekapcsolódtunk a patronázs-mozgalomba. Gyóni Dávid DISZ-titkár — Ullésen szombaton délután új háromtantermes iskolát avattak fel. Az iskola avatásán a járási tanács oktatási osztálya is képviseltette magát. Két megye építő- és faipari szakemberei tanácskoztak Szegeden Műszaki szabadegyetemet indít a szakszervezet az építő• és faipari dolgozók részére Népgazdaságunk fejlesztésének érdekei és ezzel együtt dolgozó népünk jólétének emelése mindéin iparágban szükségessé teszi a legújabb tudományos és technikai vívmányok legszélesebbkörű alkalmazását. Pártunk Központi Vezetősége ezért tűzte ki fontos feladatul az ipar vezetői számára, hogy minél több képzett, fejlett szakmunkást állítsanak a termelés szolgálatába. A II. ötéves terv feladatainak megvalósításához az építő- és faiparban is a képzett szakmunkások ezreire és az új technika széleskörű bevezetésére van szükség. A korszerű technika alkalmazásával gyorsabban, olcsóbban több lakást kell építeni a dolgozóknak. Növelni kell az építőipari gépek számát és a fejlett nagyipari technológiát kell alkalmazni az ipari-, valamint lakóépületek építésénél. Ezeknek a fontos feladatoknak megvalósítására határozta el az Építő-. Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete, hogy a párt iránymutatásának szellemében műszaki szabadegyetemet szervez. Csongrád és Békés megyében már meg is történtek az első lépések ennek a nagyjelentőségű kezdeményezésnek a megvalósítására. Szombaton Szegeden az Építők Műszaki Klubjában jöttek össze a szakszervezet területi bizottságának meghívására a két megye építő-, fa- és építőanyagipari üzemeinek igazgatói, főmérnökei és műszaki vezetői, hogy megbeszéljék a szabadegyetem megnyitásának kérdéseit. A megbeszélésen Németh József elvtárs, a szakszervezet műszaki-gazdasági bizottsága vezetőjének bevezető szavai után Hankó Pál elvtárs, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozok Szakszervezete Békés, Csongrád megyei területi bizottságának elnöke ismertette részletesen a szabadegyetemmel kapcsolatos tudnivalókat. Hangoztatta előadásában, hogy az új technikán való uralkodáshoz alapkövetelmény a dolgozók szakmai képzésének állandó növelése. A szakoktatás és műszaki propaganda az az eszköz, amely megismerteti az új eljárásokat, megtanítja a dolgozókat ezek alkalmazására és segíti az új győzelmét. Csongrád megyében Szegeden a Műszaki Klubban indul mintegy 80 résztvevővel magas- és mélyépítőipari szabadegyetem, valamint 40 résztvevővel faipari szabadegyetem. A 12 előadásból álló tanfolyamon való részvétel szakszervezeti tagoknak díjmentes és elvégzését a munkakönyvbe is bevezetik. Az iparág kérdéseit sokrétűen megvilágító előadássorzatot a megye legkiválóbb műszaki szakemberei tartják, sőt egyegy előadásra budapesti előadót is meghívnak a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat segítségével. Az értekezlet résztvevői közül többen hozzászóltak a tervhez és valamennyien helyeselték a műszaki szabadegyetem gondolatát, amelynek megvalósításához támogatásukat ígérték meg. Az első előadásra előreláthatóan november közepén kerül sor.