Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

PROLETARJAL AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 250. szám r Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: 3 teli I ! Vasárnap, 1955. október 23. Sz ENSZ egyetemességéért Tíz évvel ezelőtt, 1945. október 24-én lépett életbe az ENSZ 1945 júniuséban, az Egyesült Államok-beli San Franciscóban aláírt alapokmánya, amely meghatá­rozta azokat a célkitűzéseket, amelyek megvalósítása érdekében az Egyesült Nemzeteik Szervezete immár egy évtizede igen eredményes tevékenységet fejt ki. Még javában folyt a német és a japán fasizmus el­leni, teljes győzelemmel végződött harc. mikor az 1945 februárjában, Jáltában tartott konferencián a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Anglia kormánya elha­tározta. hogy egy általános nemzetközi szervezetet léte­sít a béke és a biztonság megvédése érdekében. E hatá­rozat alapján még ugyanezen esztendő júniusában meg­alakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, azzal a leg­főbb feladattal, hogy — mint az alapokmány kimondja — . megszabadítsa az eljövendő nemzedéket a háború csapásaitól, amelyek egy nemzedék életében két ízben is kimondhatatlan szenvedést okoztak az emberiségnek". Az alapokmány további pontjai előírták, hogy az Egyesült Nemzetek tagjainak feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a békét fenyegető cselek­mények ellen való együttes fellépés, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a tagállamok belügyeibe való be nem avatkozás. Az alapokmány értelmében az ENSZ tagjainak fel kell venniök soraik közé valamennyi béke­szerető, az alapokmányban lefektetett kötelezettségeket teljesíteni akaró és teljesíteni képes államot. Mint látható, az alapokmányban lefektetett elvek alkalmasak voltak és ma is alkalmasak arra, hogy a gyakorlatban történő megvalósításuk mellett az emberi­ség hosszú időre biztosítsa a békét, minden további fej­lődés alapját. Nem az alapokmány hibája, hogy az ENSZ megalakulása után az események menete nem mindig az alapokmányok célkitűzéseinek és elveinek megfelelően alakult. Több alkalommal nem tudta meg­akadályozni az agressziót, nem tudta lefékezni a fegy­verkezési hajszát. Kétségtelen viszont, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tízévi munkáját sok pozitív eredmény Igazolja. Szervei számos nemzetközi problé­mát tárgyaltak meg és ez elősegítette a különbőzé álla­mok álláspontjának tisztázását egyes kérdésekben. Sok esetben sikerrel működött közre a nemzetközi viták megoldásában és lehetővé tette az ENSZ-tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok kialakítását. Megállapítható, hogy a nemzetközi helyzet mindin­kább kedvező alakulásával párhuzamosan egyre növek­szik az ENSZ jelentősége is. A szervezet egyre többet tesz azért, hogy tevékenysége minél inkább megfeleljen magasrendű céljainak és elveinek. Különösen nagyje­lentőségű az ENSZ Jelenlegi, tizedik ülésszaka, mivel az első közgyűlést nem számítva még egyetlen ülésszak al­kalmával sem volt annyira kedvező a nemzetközi hely­zet, mint napjainkban. Kifejezésre jutott ez a közgyűlés jelenlegi ülésszakának megnyitásán elhangzott beszé­dekből, mindenekelőtt a négy hatalom külügyminiszte­rének felszólalásából. Fennállása óta az ENSZ még soha sem tűzött annyi megoldásra váró kérdést napirendjére, mint ez alkalommal, számszerint hatvanat. Ahhoz azonban, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete képes legyen az előtte álló nagy és sokrétű fel­adatok megoldására, mindenekelőtt egyetemességének biztosítására kell törekednie. Mit jelent ez? Azt, hogy minden államot, amely eleget tud tenni az ENSZ alap­okmányában lefektetett kötelezettségeknek, fel kell vennie tagjai közé. Jelenleg csupán hatvan tagja van az ENSZ-nek. Nem foglal helyet tagjai között a Kínai Népköztársaság, továbbá 16 európai állam, közöttük ha­zánk sem. Az a tény, hogy az emberiségnek közel egy­harmada. még most sem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, sok mindent megmagyaráz, miért nem sikerült e szervezetnek korábban több célkitűzését meg­valósítania. A jelenlegi közgyűlés előtt álló, megvitatásra kerülő Javaslatok egyike tagfelvételre ajánlja azt a 16 államot — közöttük hazánkat is —. amely eddig felvételét kérte az ENSZ-be. 1947 óta immár nyolcadszor kérjük felvéte­lünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, örvendetes, hogy kérésünket a Szovjetunió, Csehszlovákia ós Len­gyelország képviselőin kívül egyre több tagállam dele­gációja is támogatja. Ez lehetőséget jelenthet arra, hogy még az ENSZ jelenlegi ülésszaka alatt elnyerjük a szer­vezet tagságát. — „Még sohasem volt ilyen nagy az Egyesült Nem­zetek Szervezetének felelőssége — állapította meg Mo­lotov. a Szovjetunió külügyminisztere az ENSZ ez évi San Francisco-i ünnepi ülésén — a népek jövőjéért, a bé­kéért és az emberiség jólétéért." Nyilvánvaló, hogy csak az egyetemes ENSZ-nek áll módjában vállalnia e nagy felelősséget és megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyek teljesítése elengedhetetlen felétele egy embe­ribb világ kialakításának. ,Burgonya-bolt" nyílik Szegeden A Szegedi Szövetkezeti Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Vállalat dolgozói november 7 tiszteletére új szakárudát ad­nak át Szeged dolgozóinak, a Párizsi körút 45. szám alatt, a Marx tér és a Kossuth La­jos sugárút közötti szaka­szon. Az új boltban téli tárolás­ra alkalmas burgonya-fajtá­kat, vöröshagymát árusíta­nak majd. A válogatásból ki­kerülő takarmányburgonya is itt kapható lesz. A burgonya-bolt — ame­lyet november első napjaiban nyitnak meg —, Csongrád megye első ilyen szakosított árudája lesz. Szeged e A MAGYAR ENSZ-TARSASAG TÁVIRATA AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE FŐTITKÁRÁHOZ (2. oldal) KÉPEK A BOLGÁR GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSRÓL (5, oldal) GYORSLISTA A II. BÉKEKÖLCSÖN HETEDIK SORSOLÁSÁNAK HARMADIK NAPJARÖL (4. oldal) létéből A tíztagú és egy akaratú brigád a gazdaságosabb anyagkihasználásért A Szegedi Falemezgyár lesz az elsőrendű egész lap, s egyik nagy hámozógépe kő- ] ez sokat jelent. A prémiuim is rül csupa fiatal munkások forgolódnak. Maga a brigád­vezető is fiatal, s ha nem állna ott fönn a gépen a kapcsolókasok mellett, köny­nyen elkeveredne a többi fiatal között. Csakhogy Resz­ta Miklós munka közben nem igen léphet le posztjá­ról. Ha mégis lejön, akkor rendszerint azért teszi, hogy valami hibát jóvátegyen a gép körül. Mint most is: fur­csán kattan a kés, Reszta el-'­társ nyomban megállítja a gépet, mérgében mélyet szippant a munkaterem enyvszagú leve­gőjéből s egyenesen a gépbe fogott fához ugrik. Igen, ott ebből ered! Meg gyorskezűek és nem szaporodnak föl ná­luk a tett rolnik. Nekünk így sohasem kell megállni miat­tuk. Igaz, hogy ők is tudnak folyamatosan dolgozni, so­sincs fennakadás. Erről a brigádról az a hír terjedt el a Falemezgyérban, hogy a legjobb hámozó és ol­lózó brigád. A mozgásukról is lehet látni, hogy nagy kö­rültekintéssel és felelősséggel dolgoznak, de a teljesítmé­nyük is egy állandó maga­sabb színvonalat mutat. A hónap első dekádjában is igazolták jó hírüket. 126 szá­zalék nem kis dolog, kötött fordulatszámú gép mellett! De volt már ennél több is, s a hiba Valami háborúban el- italén még lesz is. Hiszen vál­lalásuk őket is kötelezi! Igaz, az átlagteljesítmény emelésé­ben nem mertek sokat vál­lalni, csupán 3 százalékot. De olyan brigádnál, amelyik ed­dig is megköxelitetle a lehetőségekhez képest a maximumot, ez a szém nem is olyan keveset jelent! — Mi az anyagtakarékos­ság terén tudunk inkább na­gyobbat lépni — harsogja Reszta elvtárs a zúgásban. Tíz százalékot vállaltunk,... ennyivel több használható anyagot fogunk kihozni a rönkökből. — Hogyan? — ismétli a kérdést s aztán folytatja. — Sok módja van annak! Csak egyet mondok. Ha a tekerő ügyesen hajtja föl a lemezt, úgy, ahogy mutattam neki, ... szóval nem lazán, akkor kiküszöböli a lemeztörést. Ha nem lenne elég szoros a rolni, a fa belső részéből készülő vastagabb lemez összetörné az elsőrendű, vékony lemezt. Jóval több lenne akkor a hul­ladék. Nehéz így gép mellett min­denre feleletet kapni, hiszen nemcsak a kérdező foglalja le a dolgozót, hanem elsősor­ban a munkája. De nem is kell ide sok magyarázkodás! Csak nézni kell munkájukat tévedt szilánk került a fába, s imost ahhoz ért a kés. De nincs semmi baj, Kónyi Feri fürgén kioperálja az avasodó acélszilánkot, s újra megindul a gép. A vékony, fehér fale­mez omlik a gépből, mintha egy végtelen vászoncsík foly­na. Az egyik tekerő hirtelen a rolnira kapja a lemez vé­gét, a másik pedig hajtja, hajtja a rolnit, szigorúan, de nem szertelenül. Nagy zajjal jár a gép, ne­héz szót érteni. A gép zajá­tól mégis sikerül kiszűrni a szavakat. — Tízen vagyunk a brigád­ban ... Ide a hámozéhoz min­dig fiatalokat kérek ... Közben megáll a beszéddel. Figyelnie kell. Itt, közvetlen a hámozógép mögött az olló­zók szabdalják a rolnikról lehengeredő falemezt. Pusztainé áll az ollózó mö­gött. Gyakorlott kézzel nyom­ja a lemezt a kés alá. ügyelve arra, hogy a csomók és a minőségileg kifogás alá eső részek mellett pontosan vág­jon az ollózó. Tizenkét éve végzi már ezt a munkát. Ke­ze alatt nem megy veszen­dőbe használható anyag. Reszta elvtárs az ollózók munkájáról megállapítja: — Nagyon sok függ tőlük! Ha ügyesen szabnak, több egy ideig, hogy az ember rá­jöjjön: úgy dolgoznak, mint­ha mindig így együtt keres­ték volna kenyerüket. Mind­egyikük azon van. hogy a nyomukban haladó Kiss Györgyékkel szemben meg­tartsák az elsőséget és válla­lásukkal ne maradjanak adó­sok. Sok múlik az értékez percek kihasználásán, egymás meg­értésén. Félperc egymagában alig jelent valamit. De ha Kónyi Feri minden új rönk feltevésekor félperccel gya­rapítja a produktív munka­időt, már majdnem egy egész őrét nyernek naponta. S ha a ikét Veres, apa és fia, akik a munkatermen kívül, de ugyanebben a brigádben dol­gozva. háncsfejtés közben megtalálják a fába szorult vasat, vagy kavicsot — szin­tért hasznos szolgálatot tesz­nek a brigádnak. Reszla elvtárs már négy éve dolgozik a hámozógépen. Nem azokkal kezdte, akik most mellette forgolódnak. Változnak, cserélődnek körü­lötte az emberek. De mind­annyiuk közös tapasztalata ott marad Reszta elvtárssai a gépnél és mindig hasznot ha.it a brigádnak. Tanulnak tőle, s a brigád nagy egyetértés­ben mindig követi tanácsait. Most, a november 7 tiszte­letére tett vállalás valóravál­tásáért küzdenek. Tíz ember küzd a tíz százalékért! Bizo­nyos. hogy a maga posztján mindegyik megteszi a maga feladatát és a siker most sem marad el! (—n —n) A Lengyel—Szovjet Társaság lap iának fő*zerke>zlőjc Szegeden Szombaton a déli órákban Szegedre érkezett Andrej Novicki, a Levgyel—Szovjet Társaság lapjának főszer­kesztője. A Magyar—Szovjet­Társaság szegedi titkársága fogadást rendezett a lengyel vendég tiszteletére. A foga­dáson megjelent Korek Jó­zsef, a városi tanács népmű­velési osztály vezetője, a tár­saság több funkcionáriusa és szakosztályának titkárai. Andrej Novicki részletesen érdeklődött az MSZT-nek nz értelmiség körében kifejtett munkája, valamint a külön­böző szakosztályok tevékeny­sége iránt. Majd hasonló részletességgel beszámolt ar­ról, hogy a legutóbbi konq­resszus óta hogyan működik a Lengyel—Szovjet Társaság. A közvetlen hangulatú, részletekre terjedő megbeszé­lés után Novicki elvtárs Hód­mezővásárhelyre utazott, ahol a társaság megyei vá­lasztmányával találkozott. \ szegedi Nemzeti Színház bemutatta a „Hoffmann meséi"-t Tegnap este nagy sikerrel mutatta be a szegedi Nem­zeti Színház operaegyüttese Offenbach: Hoffmann meséi című operáját, a színház első idei operabemutatójaként. Az előadásra több budapesti vendég is Szegedre érkezett, többek között Kállai Gyula, a népművelési miniszter he­lyettese. Vörösmarty halála 100. évfordulójának a megiinnepléiére készülnek Szeged iskolái 1955. november 19-én rösmarty Mihály halála 100. évfordulójának alkalmából, a magyar nép nagy költőjének emlékezetére minden közép­iskolában Vörösmarty-emlék­ünnepélyt rendeznek. Az üjszegedi Tanítóképző­Kéf- élenjáró seprűköfő versenye A Szegedi Seprűgyár már I ben? Ki adja át legeredmé- sokat, annyi anyagot dolgoz­IPClíotta /xb-fAKof Ílfnrí toi*_ • n!rnonliK/\« tr,r\r\ri-ilr,lr.úr,íi h enni, r „ nr\«<", r. w,,! teljesítette október havi ter- 1 nyesebben tapasztalatait a vét. Az üzem termékei — | szakmában járatlanoknak? — kis és nagy seprűk — jóré­sze exportra, külföldi orszá­gokba kerül. Kedvelik a Sze­geden gyártott seprűket. A seprűkészítés mesterei közül való Molnár Sándor és Szűcs Ferenc. Mindketten párttagok és élenjáró mun­kások. Az első között voltak, akik meglelték vállalásukal a közelgő nagy évforduló, november 7 tiszteletére. Mindketten azt is ígérték, hogy átlagos 150—155 száza­lékos mennyiségi termelésü­ket továbbra is tartják. Mol­nár Sándor vállalta, hogy 99 százalékban első osztályú seprűt készít. Nagy figyelmet fordít a minőségre Szűcs Fe­renc is. Fel is ajánlotta, hogy ő bizony csak első osztályú árut ad ki kezéből. Régi barát, régi verseny­társ a két élenjáró munkás. Szinte hagyomány már kö­zöttük a vetélkedés. Ki ter­ez tömören a versenypont. Kérdezzük Molnár Sándort a vállalásról, a párosverseny­ről. Válaszul elmondja, hogy a mennyiség az megvan, s az elsőosztályú seprűk aránya már megközelíti a 99 száza­lékot. Tudja, hol tart a tár­sa is. A mennyiségi terme­lése — felajánlásához híven — 150—155 százalék, s vala­mivel több. mint 99 százalék­ban gyárt elsőosztályú árut. Szóval még teljesen nyílt a verseny, s ezután dől majd el, ki lesz a győztes. Persze ez olyan vetélkedés — jól tudja a két versenytárs —, hogy mind­kettőjüknek, a gyárnak is hasznot hoz. Szeretettel beszélnek szak­májukról. „Megvan a forté­lya a seprűkötésnek. Nem gép­pel kötjük a seprűt, hanem zunk egy seorűbe, amennyi éppen szükséges". A két élenjáró dolgozó fi­gyelemmel kíséri egymás munkáját. De messzebb is látnak. Olyan emberek, akik gondolnak munkáslársaikra, azokra, akik még nem any­nyira jártasak a mesterség­ben. mint ők. Nem kell őket bíztatni, s napközben oda­oda állnak egy gyengébben teljesítő mellé, hogy megmu­tassanak egy jó fogást, vagy jobb módszert a munkában. Szécsi Istvánnak, Bánfi Sándornak, Ábrahám Mi­hálynak, Beretyka Imrének is szépen, szerényen, jóba­rátként ismertették szóval, a gyakorlatban, hogyan lehet eredményesebb a munkájuk. Molnár Sándor és Szűcs Ferenc általában havonként 1200—1300 forint között ke­res. Igyekvésük, odaadó kézzel. Olyan fogásokat kell'munkájuk elismerése anya­alkalmazni. amelyekkel ha- giakban is kifejezésre jut S ladunk s a minőség is meg- úgy igyekeznek, hogy elmond-, - — felelő. Ügyelünk, hogy jól ihassák: amit ígértünk, telje- keresnek és bemutatják Vö­rruáCn-Qr'f ci ílr o rtxr A-r-4- I I ^ Vö- ben a népművelési szakkör az irodalmi szakkörrel karöltve készül az emlékünnepélyre. Az ünnepélyen az iskola énekkara is közreműködik, megzenésített Vörösmarty kórusokkal. A Tömörkény Leánygim­náziumban az irodalmi szak­kör szervezi az emlékünne­pélyt. a megemlékezést pedig az irodalmi szakkör vezető­tanára tartja. A Radnóti Miklós Gimná­ziumban november 19-én ;.iz irodalmi munkaközösség tart plenáris ülést. Az emlékün­nepélyt Kocsis István tanár szervezi. Az ünnepély műso­rában énekszámokon és sza­valatokon kívül a „Csongor és Tündé"-ből és az „Árpád ébredése" című drámából mutatnak be részleteiket az iskola tanulói. A Hunyadi Gimnáziumban szintén az irodalmi szakkór rendezi — a DlSZ-szervezet­tel karöltve — az emlékün­nepélyt. A műsorban versek és Vörösmarty-versekre írt zeneszámok szerepelnek. Az általános iskolákban a magyar órákon emlékeznek meg Vörösmarty Mihály munkásságáról. Az ünnepélyek rendezésé­be az iskolák a szülői mun­kaközösségeket is bevonják. Az Országos Filharmóniai Hangversenyközpont együt­tesei is számos iskolát fel­mel többet, jobb minőség- megtartsuk a gyártási előírá- 'sítettük. 'rösmarty emlékműsorukat.

Next

/
Thumbnails
Contents