Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-20 / 247. szám

Csütörtök, 1955. október 20. DELMBGYBRORSZAO Tolvajok és orgazdák ÉJSZAKA VOLT. Az épüle­tek belesimultak a sötétbe. Az üjszegedi Kender-Lenszövőben zajt csapva jártak a gépek. A szövődéből fény vetődik ki az éjszaka sűrű sötétjébe. Két fiatal lány. S. Margit és K. Mária — mindketten tizen­hét esztendősek — egyszer­esek arra lettek figyelmesek, hogy az egyik üzemrészen át a raktár felé tart két ember, ök is észrevették a lányokat, s egyikük szólt is, hogy ne bá­mészkodjanak, végezzék a munkájukat. A két ember zsá­kot vitt magával, s aztán egy­szerre eltűntek. Furcsa, szo­katlan jelenség volt a két lány­nak mindaz, ami történt, s a két tovasuhanó alak viselkedé­se. Közölték is munkástársaik­kal, hogy mit tapasztaltak. Majd reggel hírüladták a gyár vezetőinek az éjszakai esemé­nyeket. Szétnéztek a raktárban. A két ember — aki éjszaka ott járt, s behatolt az este be­zárt ajtón — leverte a villany­égőt; teljes sötétség volt a rak­tárban. Nyilvánvalóvá vált, hogy tolvajok garázdálkodtak. KIK LEHETNEK a tette­sek, tolvajok? Ki volt az éjsza­ka zsákkal siető két ember? Kezdődött a vizsgálat, s ter­mészetesen a rendőrségi nyo­mozás. A jelek, a szálak, egy­ruhákra ls. 0 volt az, aki a legkülönbözőbb lopott árukat megvásárolta a többi tolvaj­tól. Persze olcsón, többszörös haszonnal adta tovább. Ter­mészetesen a lopott holmikat a banda tagjai maguk is ér­tékesítették. Kéri például a drága gyapjúfonalat úgy is hordta ki az üzemből, hogy bevitt egy nagy veknit, amelynek a közepét jól ki­vájta, s az üregbe helyezte el a gyapjút. Munka végez­tével azután kivitte a kenyér belsejébe rejtett fonalat. Éj­szaka a gyapjúval megrakott zsákokat kívüldobták az üzem területén. Aztán még azon éjszaka — nagyon ra­vasz fondorlattal — félórára, órára elhagyták az üzemet, elszállították a zsákmányt. Szabó Nyíri Mihály is meg­lehetősen zülött, részeges volt. Nem volt különb nála i Terhes Ferenc meos sem. Előző munkaihelyén is lopott. Neki, akárcsak a tolvajbanda többi tagjának semmi köze nincs a becsületes, dolgos em­r^k hoz A HOSSZÚ IDÖ ÖTA mű­ködő tolvajbanda körülbelül 61 ezer forint értékű külön­böző anyagot lopott el a gyárból, a társadalom vagyo­nából. Becstelen úton, a dol­gos emberek rovására és ká­úgy tartja: a zsák megtalálja a foltját. A tolvajbanda or­gazdái között kulákok, kocs­márosok, levitézlett elemek találhatók. Az egyik orgazda Szűcs Borús Imréné. aki Al­sóvároson, a Rákóczi utcában lakik. Az asszony a volt Vő­neki-féle nagy vendéglős testvére, s rokonságban is áll Kérivel. Közösen disznótoros vacsorát is rendeztek. A MÁSIK ORGAZDA Deák Árpád, Apáca utcai lakos. Je­lenleg a Tejipari Vállalat hód­mezővásárhelyi központjában dolgozik, előadóként. Apja a felszabadulás előtt detektív volt, hű kiszolgálója a Horthy­A „Csendes Don" — filmen Nagy vállalkozásba fogott a moszkvai Gorkij Filmstú­dió. Solohov világszerte is­mert hatalmas regény-epo­szát, a Csendes Dont filme­sítik meg. Aki csak ismeri Solohov hatalmas regényét, elgondolhatja: milyen nehéz vállalkozás ez. Egy regény megfilmesítése már magá­banvéve is több nehézség elé állítja a film készítőit, két különböző műfajról lévén szó, amelyeknek különböző szerkezeti, művészeti köve­telményeik, különböző alko­tási módjuk, egymástól eltérő ábrázolási eszközeik vannak. A Csendes Donnál különö­rendszernek, akárcsak a fia. i sen nehéz feladatokat jelent Orgazda volt. Lévai Antalné kulákasszony; családjának több mint 300 hold földje volt. Lé­vai Antalné a Kecskeméti ut­cában lakik. Udvari Margit, ez. Solohov regénye emberek sokaságát, az emberi jelle­mek különféleségét, érzelmi mélységét mutatja be, számot adva a polgárháborúnak a re jobban összpontosultak, s,rára könnyen szerezték a azok, akik az éjszaka látták a pénzt a léha, könnyű élethez, két embert, ha a nevüket nem Kéri Imre lakásán 22 646 fo­is tudták, de arcukat látták.; rint értékű. Szabó Nyiri Mi­még a gyér világítás mellett hály lakásán 3224 forint ér­js " | tékű. Szegvári Lászlónál 1666 Megkérdezték Szabó Nyíri j forint értékű. Kocsis István Mihályt, a szövődé gépápoló- j lakásán 758 forint értékű, ját aki'akkor éjszaka a gyár- ; Terhes Ferenc lakásán pedig ban volt Csurgott róla a ve- j 592 forint értékű különböző Római körút 37. szám alatti | szovjet állani életében döntő lakos is — akinek a Kígyó ut-' jelentőségű napjairól, cában üzlete van — az orgaz-1 Különösen érdekessé teszi dák között található. A lopott, e nagy vállalkozást az a tény. gyapjút feldolgozta és úgy adta tovább, nyilvánvaló, haszon­nal. Az orgazdák, akárcsak a tolvajok, könnyen jutottak a pénzhez. A napokban az üjszegedi gyár bejáratánál megtekintésre tették ki azokat a lopott dolgo­kat, amelyeket a tolvajok laká­sán megtaláltak. Az iizem dol­gozói felháborodással beszéltek a tolvajbandáról, kifejezésre juttatták, hogy keményen bün­tessék meg őket és az orgazdá­hogy a filmet két változat­ban készítik: a normális nagyságú és az úgynevezett -szélesvászonhoz-. A széles­vászon sajátosságainak leg­jobban a horizontális kompo­zíció felel meg, a nagy tájat befogó képek, tömegjelene­tek kiválóan érvényesülnek rajta. A regény ilyen érte­lemben hálás anyag: a tágas sztyeppék, a doni "Sztanyi­eák». a kozákfalvak és a kozá­kok laza lovashadrendje — azt kat is. Kérésük — és ez bizo-1 mondhatnánk — egyenesen , nyára teljesítve is lesz —, hogy | ert a vászonméretet kívánja, a tolvajbanda ügyét a gyárban I He az intim jelenetek kidől tf 1 • ' I. I ernná cn mó e ltnnnnlii llnKU t'ul. SíTAK ] Csak szépséghiba? 1 smeröseim laknak a Jósika utcában. Oj lakás boldog tulajdonosaként kerültek oda lassan egy esztendeje már. Beköltözésük idején és azóta is többször hívtak, látogassam meg őket, nézzem meg a ké­nyelmes, szép kis lakást, amely régi albérleti szobájuk után nagy változást jelent az életükben. „Könnyen meg­találsz bennünket. Az új bérházakat messziről észre lehet venni. Mi a 6-os szám alatt lakunk". 'A látogatást húztam-halasztottam, valahogy nem jutott rá idő. A napokban azonban sürgős, hivatalos ügyben, percek álltak esek rendelkezésemre, fel kellett keresnem a Jósika utcai ismerősömet. Elrobogtam az ut­cájukba, s meg is találtam azonnal az új házat, annál is inkább, mert távolabbról már nem egyszer megcsodál­tam őket, irigyelve a bennelakó lakástulajdonosokat. Va­lóban már messzirőt szembetűnnek világos, friss szí­nükkel. — No, — gondoltam, — hamar célhoz érek. Közelérve azonban kénytelen voltam erősen csökkenteni a tempót, mert bosszankodva láttam, hogy az új háza­kon, a kapuk felett nincsen se utca, se számjelzés. Pontosan két sarok között sorakoznak. En a központ [előli oldalról, más utcán át érkeztem. At kellett volna mennem az úttesten pár házzal tovább, hogy elméleti úton, matematikai számítás ok alapján határozzam meg, melyik az általam keresett ház. Siettem, ehhez nem volt kedvem. Nézzük inkább gyakorlati módszerrel, majd a névtáblák eligazítanak! Be is léptem a hozzám legközelebb álló kapun. Nem az volt. A következő sem, sőt a következő követ­kező sem. Az azután következő lépcsőházban pedig már a lakók névjegyzéke sem volt kitéve. Talán kár is mon­dani: a legutolsóban találtam meg végül ismerőseim la­kását. 10 percet töltöttem el a keresgéléssel. Nem tra­gédia, de fölöslegesen elfuttatott idő és fölösleges bosz­szúság. Akadhat fontos ügy, amikor a pillanatok is szá­mítanak: mentők érkezése, éjszaka orvos kihívása, táv­irat, s ilyenkor tábla nélkül lehetetlen gyorsan csele­kedni. A házhoz hozzátartozik a sorszám jelző-tábla. Egy év óta igazán kirakathatta volna, akinek többek között ez a dolga! Cs. M. tárgyalják. Á becstelen, léha életű tol­ríték s nagy cseppekben hullott I árut találtak. Ezeket a hol- vajak, a gyár, a társadalom va­TUCK, 5 nagy v- err „;.„. _ »„!.,„!„,. svonanak fosztocatoi a neo homlokáról. Azt mondotta: „Nem tudok semmiről!" A szálak Szegvári Lászlóhoz, a cérnázó gépápolójához is el­vezettek, aki szintén az üzemben volt azon az éjsza­kán. Nem tagadott — fel is ismerték őt. akik látták. Be­vallotta, hogy Szabó Nyiri Mihállyal ők jártaik a rak­tárban és gyapjúval tömték meg a zsákokat. Később je­lentkezett Szabó Nyiri Mi­hály is. s beismerte tettét. Igaz, bizonyítékok voltak el­lene. hiábavaló lett volna a körmönfont tagadás. Megta­lálták a zsákokat, amelyeket elrejtettek, például a befűző üzemrész padlására is. Gyorsan peregtek az ese­mények. Kiderült, hogy hosszú hónapok óta szerve­zett tolvajbanda működött a gyárban és sok tízezer fo­rinttal károsították meg a társadalmat A tolvajbandá­ban volt Szabó Nyiri Mihá­lyon és Szegvári Lászlón kí­vül Terhes Ferenc, a csoma­goló üzemrész meosa, Kocsis István a vízmű kezelője és Kéri Imre szíjvarró. A banda vezetője a harminc esztendős Kéri Imre volt. MIFÉLE EMBER ez a Kéri? Apja kőműves mester, illetve vállalkozó volt; kő­műves segédekkel is dolgoz­tatott. Nem is olyan régen a fiatal Kéri Imre sok palló­deszkát adott el. Mostanában vett 80 ezer forintért házat. Volt motorkerékpárja is. Akik isimerik Kéri Imrét, a gyárban dolgozók közül, a következőket is elmondották a tolvajbanda vezetőjéről: — Kéri fölényes magatar­tást tanúsított mindenkivel szemben. Furcsálottuk is, hogy amikor megkapta a fi­zetését, csak úgy hanyagul zsebregyűrte. Most már tud­juk, hogy miért.:. A tolvaj­banda egyik tagja sem volt rászorulva arra, hogy lopjon. Elítéljük a tolvajokat. Így vélekednek a gyár ön­tudatos dolgozói. Valamennyi tolvaj általában ezer forint körül, vagy felett keresett. Például Szegvári felesége is az üzemben dolgozik, cérná­zónö és havonként ő is haza­visz 1000—1100 forintot. A TOLVAJBANDA feje: Kéri Imre „kitűnő üzletem­ber". Hét sertése hízik a nem­régiben épített hatalmas va­donatúj ólban. Valahogyan „földműveléssel" is foglalko­zott és említést tett arról munkahelyén, hogy gondot okozott neki a kukoricaföld. Igaz. az utóbbi időben mun­káját is elhanyagolta a gyár­ban; főkép a lopott holmik­ból könnyen szerezte a pénzt zeneszekrényre, a legdrágább mikat a tolvajok még nem értékesítették. Előfordulhat a vizsgálat további során, hogy még fény derül általuk elkö­vetett más lopásra is. Egy régi és igaz közmondás yonának fosztogatói a nép bírósága előtt felelnek majd tettükért. ítélkeznek felettük, — elnyerik megérdemelt bünte­tésüket. (m. s.) I Szegedi Járási Tanács egészségügyi állandó bizottsága segíti a községi állandó bizottságokat A Szegedi Járási Tanács 'ván és Zákányszéken Is, hogy egészségügyi és szociális ál- betartják-e az egészségügyi landó bizottsága eredményes szabályokat. Kifogásolta pél­munkát végez. A kélhavonkint dául a zákányszéki italboltban, rendszeresen megtartott ülé­sükön az állandó bizottsági ta­gok, Tóth Illésné, a röszkei Lenin TSZ tagja, Martonosi István sándorfalvi taná:stag, Nedelkov Sándor, újszentiváni délszláv dolgozó paraszt. Sze­lei István mórahalmi tsz-tag, Koródi István balástyai orvos beszámolnak az általuk rend­szeresen látogatott községek­helyzetéről. Számos értékes ja­vaslattal segítik elő a járás lakosságának fokozottabb egészségvédelmét. Tóth Illésné, a bizottság egyik legtevékenyebb tagja már közel jár a hatvan évhez, mégis fáradhatatlanul ellen­őrzi nemcsak lakóhelyén, Rösz­kén, hanem a szomszédos Gyá­laréten, Pusztamérgesen, Csor­hogy nem folyóvízben mossák el a poharakat. Javaslatára csappal ellátott víztartályt sze­reltek fel. Nemcsak Tóthné, hanem az állandó bizottság többi tagjai is felkeresi a községi állandó bizottságokat. Több helyen tapasztalták, hogy azok nem mindig közérdekű kérdések­kel foglalkoznak. Ezért leg­utóbbi ülésükön elhatározták, fokozottabb segítséget nyújta­nak a községi egészségügyi és szociális állandó bizottságnak. Összehívják az AB elnököket és Koródi István dr. feladataik­ról, Tóth Illésné pedig arról fog beszélni, hogyan segíthetik elő a mezőgazdaság szocialista szektorainak erősítését. gozása már bonyolultabb fel- j adatok elé állítja a film ké­szítőit. A széles vászon ke­vésbé alkalmas premierplan­ra, részletképekre, amelyek pedig alapvető eszközei a lé­lekrajznak a filmen, azok az eszközök, melyekkel az em­berek viselkedésének legfi­nomabb árnyalatai is kife­jezhetők. A moszkvai Gorkij Film­stúdióban már meg is ala­kult egy alkotói munkakö­zösség a rendező, az operatőr, a díszlettervező és a segéd­rendezők részvételével, akik a munka művészi és techni­kai előkészítésével foglalkoz­nak és kiválasztják a szerep­lőket. Ugyanakkor a forga­tókönyv is készül, amelynek megírásában többek között Sz. Geraszimov, a Szovjet­unió népművésze is részt­vesz. A film próbafcltételeit 1956 elején kezdik készíteni. — Az "Április 4» Szegedi Cipőipari Szövetkezetben a negyedik negyedévben a gaz­dacsizmákon kívül préselt marhaboxból erős gojzer­varrott cipőket készítenek. Ezek megtalálhatók lesznek a szegedi üzletekben is bar­na és fekete színben, 500 fo­rintos árban. Uj tanácstagot jelöltek a 103-as választókörzetben rA' harmadik kerület 103-as választókörzetében új tanácsta­got jelöltek az elmúlt napok­ban. A jelölőgyűiésen — ame­lyet a kerületi Hazafias Nép­front-bizottság hívott össze — Magyar Andor javasolta, hogy a lakosok K. Tóth Antalt, Bo­szorkánysziget utcai lakost a 40. sz. húsáruda „Kiváló dol­gozójá"-t jelölték kerületi ta­nácstagnak. A felszólalók különböző fel­adatokat is adtak Tóth elv­társnak, jelölése alkalmával: ördögh János kérte, hogy1 megválasztása esetén Alsóvá­ros lakosai részére egy ter­mény- és egy vegyesipari üz­let létesítését segítse elő. Rá­kosi Sándor, Sopsics Gyula is több kérését tolmácsolta a lakosoknak. A felszólalók, majd a szavazásnál a gyűlés részt­vevői egyhangúlag jelölték Tóth elvtársat tanácstagnak. Október 23-án, vasárnap a 103-as körzet lakói is egysége­sen adják majd szavazatukat a Hazafias Népfront jelöltjére a pótválasztáson. „ Sziládi Sándor Szép kukoricatermést takarítónak be a Táncsics TSZ tagjai A szegedi Táncsics TSZ-ben már végefelé közeledik az őszi betakarítás nagy munkája. A növénytermelési munkacsapa­tok tagjai végeztek már a gaz­dag kukoricatermés leszedésé­vel és behordásával. Nyolc vagon kukoricát tároltak a kö­zös jószágállomány részére. Ez a mennyiség elegendő lesz a jövő esztendei új termésig. Emellett azonban szépen ju­tott kukorica a munkaegysé­gekre is. Dimitrov Miklós ker­tész eddig 564 munkaegységet teljesített, s most csak kuko­ricából 22 mázsát kapott, Kó­zsó István húsz mázsa kuko­ricát vitt haza. Szálkái Károly Ifi hallott olyat, hogy a csorda­háznál lakodalom legyen, méghozzá valódi, bürgepaprikásos. léztrombitás lakodalom. Férjhez ment a csordás lánya, rendben van. neki is joga van hozzá, elvégre nem is csúnya, igazán megérheti vele az a Bodor gyerek. Váljék egészségéra ez a férjhezmenés, szaporodjanak, mint a házinyúl, de lakodalmat csap­ni neki, mikor a szerencsétlen apja valamikor még a deres őszi reggele­ken is mezítláb zavarászta a disznó­kat lábbeli hiányában, ez mégiscsak sok. Ilyenre még Kapros Julis néni se vélekszik, pedig ő hetven sima esztendőt lát visszafelé. Mert a csor­dás az csak csordás hiába, az mindig nullának számított, mert annak ugyan parancsolt mindenki a falu­ban, ha egy koszos malacot ki tudott A csordáslány lakodalma tői. Az öreg Bodornak az a szavajá­rása, hogy az ember, ha nem akar mafla és nevetséges lenni, a kocsmá­tól meg a templomtól legalább any­nyira őrizkedjen, mint a veszett ku­tyától. Mit lehet várni az ilyennek a gyerekétől? Ellenben sehogy se lehet megér­teni ezt a csordáslányt. Sági Marist. Félesztendeje sincs, még olyan ájta­tos képpel áldozott a nagymisén, mint akinek fenntartott helye van a menyországban. Egész bizonyosan mint elnyűtte az élet, tehát fogja magát és kiül az utcai kispadra, mert a látás meg a beszéd jót tesz neki, valósággal felfrissíti. A hátsó szom­szédban is van egy rosszmájú nagy­anyó, az is odacsücsül Julis néni mellé, és máris kisütik, hogy ez a csordáslány tán a kisbabáját sem ke­menyasszonyt. Az meg nem süti le a szemét, hanem emelt fővel lépked Bodor Jani Icarján, talpig fehérbe öl­töztetve, mirtuszkoszorúval a hom­lokán. Még integet is néha kedvesen, huncutul a bámészkodók felé. Az asszonyok majd felfalják a szemük­kel a csordás lányát, akit ezelőtt alig vettek észre és aki most úgy sugár­zik a boldogságtól, hogy az már szin­te kihívásnak látszik. A násznép mu­lat, kurjongat, sikongat, a rézdudá­sok leghátul úgy fújják a „mit bá­reszteltei meg, ha lesz náki, kitelik nom én hadd hallják"-ot, hogy resz­töle. De csak jönnének már. A sze­mük mélyen bent ül a ráncok erde­jében, mégis csudára jól látnak vele az utca túlsó oldaláig, ahol elvonul­megitatták valamivel, különben nem nak majd a lakodalmasok. Már hal­egyezett volna bele, hogy papi áldás nélkül keljenek össze. Még rágon hajtatni a legelőre, Julis néninek pe- tíoíni u borzasztó, hogy hitetlenül dig nem egy, hanem harminc süldő- akarják leélni együtt az életeU fel_ rugua a nagyhatalmú isten törvé­nyeit. Qzóval van lik is a nótájuk, a muzsikájuk, majd felveszik a csordaházat. Ez azt je­lenti, hogy elindultak az esküvőre, kiállhat mindenki a Iciskpuba, aki látni akarja a menyasszonyt. Micsoda beszéd ez, persze, hogy látni akarja mitől borzongani, mindenki. Csakhogy hiába akarják. jére kellett vigyázni, hogyne paran­csolt volna neki. % De a lakodalom csak hagyján, va­lahogy ki lehet vele békülni, habár majd lesz ennek a nagy költekezésnek még szűke is, nem első eset az ilyen, szerették egymást végérvényesen, és ron vezeti fel a menetet, hogy arra­- - — —-— i-t*-' i*.„Ai. c-s,.,- Marist, mielőtt van miről beszélni. Sági Ma- mert mintha távolodna, egyre távo­ris meg Bodor Jani azzal, hogy meg- lodna a dudaszó, a vőfély az alsó so­Hanem az már csakugyan furcsa hogy nem akarnak pap előtt esküdni, ilyen még nem fordult elő tán soha. Azon a Bodor gyereken egy cseppet ezt nem óhajtják a pap orrára kötni, felé is lássák Sági legalább egy hétrevaló beszédtémát adtak a jámbor falusiaknak, hadd rágódjanak kedvükre, majd abba- rem, mert végre feltűnik a sokada­ketnek bele az ablaküvegék, a fényes csizmás, iáncoslábú szövetkezeti em­berek meg a borosüveget kínálgat­ják boldognak boldogtalannak. Még a tanácselnök is ott van köztük, csap­kodja a tenyerével a csizmaszárat, azután állt be a sorba, miután hiva­talosan összeadta a fiatalokat. Vo­nul, vigad a lalkodalmas menet visz­sza a csordaházba, mivel ott van a lányosház, a legényesház egycsomó­ban a gyep szélén felállított sátorban. Jfapros Julis néni nem érti ezt. majd szétmegy a feje, még­sem érti. Nem érti ezt a fenékkel fel­borult világot, nem érti a csordás­lány boldogságát, mert neki szent se lehet csodálkozni, hiszen az apja hagyják, ha megunják. Persze azok- lom az utca felső végén. l _ ! — nUnl. „— /iLLno m/ilL rto-rt'ilc ó/7/í fi/lti ci-nne M vnnunrií srén ny irfn meg az anyja is alighanem akkor volt utoljára templomban, amikor a keresztvíz alá tartották, azóta meg mióta bementeik a szövetkezetbe, még jobban elrugaszkodtak az isten­nőik egyelőre eszük ágában sincs megunni, sőt mivel ma van a lakzi. sokkal hangosabban szólnak a hír- meg olyan szelíd mosolygással szórja harangok. Kapros Julis néni még :ól délutáni sugarait, mintha aranyba bírja magát, inkább konzerválta, akarná megfüröszteni a rózsa arcú bekötik a fejét. Elég sokat időznek a meggyőződése volt egész életében, tanacsnal, de a türelem rozsát te- . . . " , ' \ . , hogy a szegenyember nem lehet bol­dog itt lenn a földön. Hetven eszten­dő után sem vallja be önmagának, hogy az ö irigysége alapjában véve a gazda mélységes gyűlölete egykori szolgálói iránt. 1—ü -n) fZyönyörű szép az idő, tiszta az ég, mint a mosott üveg, a nap

Next

/
Thumbnails
Contents