Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-19 / 246. szám

AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XI. évfolyam, 246. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. október 19. MAI SZAMUNKBÓL: A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS BIZALMAT SZAVAZOTT A FAURE-KORMANYNAK (2. oldal) A MAGYAR ENSZ-TARSASAG INTÉZŐ* BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE (2. oldal) MIT JELENT AZ ERÖS PARTSZERVEZET A SZATYMAZI SZABADSÁG TSZ-BEN (2. oldal) Ki mint vet, úgy arat A kapások és más ősziek betakarításával hetekkel ezelőtt megkezdtük Szegeden is a jövő esztendei ter­més előkészítését. Megkezdődött az év legmun'kaigé­nyesebb időszaka, az ősz. Begyűjtésre, tárolásra vár ilyenkor minden esztendőben sok kapásnövény és má­sodvetés. Fontosságra ezekkel egysorba állitható fel­adat az őszi talajmunkák, vetőszántás, trágyázás vég­zése és az őszi kalászosok vetése. Az idei szeszélyes időjárás nemcsak a nyári munkáikat késleltette, hanem a növények érését, ezzel együtt az őszi munkákat is. Sok éves tapasztalataink bizonyítják, dolgozó pa­rasztságunk őszi igyekezete, jó munkája a jövő évi gazdag termés ágyát veti meg. Ha most nem végez­zük idejében el és jól ezt a munikát, hiábavaló lesz, vagy csak keveset segít a későbbi gondos, a több ter­mésért végzett munka. Az időjárás kedvező, de ez csak a ma lehetőségét nyújtja, néhány nap múlva bekö­szöntheft az esős, őszi időszak. Az eső pedig sárt jelent, a sárba vetett szem pedig már kevesebb termést. A kapásnövények betakarításával megkezdődött nagy munkaszakasz egy részén már túl vagyunk. Le­szedték a kukoricát Szeged határában, sőt már a szár nagy részét is levágták. De mit ér mindez, ha az apró kúpokba rakott kukoricaszár még most is kint van a földeken. Így pedig nem végezhetik ezeken a földeken a szántást és vetést, amivel igen el vagyunk ma­radva. Mi az oka annak, hogy kenyérgabona vetéstervünk­nek csupán 10—15 százalékát teljesítettük? Mi akadá­lyozza, hogy lendületesebben haladjon a kenyérgabona vetése? Kétségtelen a paprikaföldek termése még nincs betakarítva és ha ide szándékoznak vetni búzát, arra csak később kerülhet sor, de régi és jól bevált szokás, hogy a kukoricaföldekre, a kapások után vetnek Sze­ged és környékén búzát. Csak az a baj, hogy még min­dig ott díszelegnek a földeken a kukoricakúpok. Pedig nem sokba kerülne, kevés időt venne csak igénybe át­rakni a szomszédos ugarokra, de azt is megtehetnék, hogy a föld végére hordva nyári, de téli kúpokba is rakhatnák dolgozó parasztjaink a szárat. Nincs italán elég fogat, amivel hordani lehetne? Van, de egyes ál­lami vállalataink úgy látszik, találnak foglalkozást a fogaterőknek, például a terményfclvásárló vállalat előtt hétfőn is hatvan kocsi állt. Dolgozó parasztjaink vár­ták, hogy beadhassák a kukoricát. Ez nem más. mint a munkaerő elvonása az őszi szántás-vetéstől. Jövőre még több gabonát akarunk termelni, több gabonára van szükségünk és ezt nem csupán a gabona vetésterü­letek növelésével akarjuk elérni, hanem azzal is, hogy idejében és jól vetjük el kenyérgabonánkat, mert így vethetjük csak meg a gazdagabb aratás ágyát. Tehát mindaz, aki ma így vagy úgy, akarva vagy nem akarva a vetést hátráltatja, jövő évi terméseredményünket kurtítja. Az ország ellátása szerves része második ötéves tervünknek, hiszen ez a fettétele iparunk további fej­lesztésének, az ipari munkásság, a városi lakosság szükségletei kielégítésének. Ezért nemcsak elvárja pártunk és kormányunk, hanem kötelességévé is teszi minden állami vállalatnak, gépállomásnak, termelő­szövetkezetnek. hogy példát mutassanak ezekben a munkákban, példamutatásukkal ragadják magukkal az egyénileg dolgozó parasztokat is. Mire vár mégis a Dorozsmai Gépállomás? Az ígérgetésből, ami naponta elhangzik, hogy »ekkor. majd akkor küldjük a gépet", nem lesz elvetve időben sem a Felszabadulás, sem a Dózsa, de az Alkotmány Termelőszövetkezet kenyér­gabonája sem. És hiába hívják össze a kerületi taná­csok a termelési bizottságok üléseit, ha ezzel elinté­zettnek vélik az őszi szántás-vetés sikere érdekében végzett tevékenységüket, ha nem aktivizálják a ter­melési bizottsági tagokat, ha nem szorgalmazzák a ter­melőszövetkezetek példamutatását, a gépállomások munkáját. Nem véletlen, hogy termelési bizottsági tagjaink közül csupán Czirok Illés vetette el egyedül gabonáját., Minden parasztember tudja saját vagy mások ta­pasztalatából. mit jelent a korai vetés. Népi közmon­dásunk tömören foglalja össze: *Ki mint vet, úgy arat". Még nem felejtettük el, még itt cseng fülünkben a nyári nagy munka, a betakarítás jelszava: harc min­den szem gabonáért. Nem felejtettük el a jelszót, vagyis gondolkodásunkban még megvan, de mégsem ekként cselekszünk. A szántás-vetés ideje nemcsak kemény, megfeszí­tett, fáradságos nagy munkát jelent, de keményebb harcot is a gyors és jó munka, a jobb termésért végzett munka hátrálói, zavarói, a dolgozó parasztok ellensé­gei. a kulákrtk ellen is A harc minden szem gabo­náért jelszó azt is jelenti, egy pillanatra sem szüntet­hetjük meg harcunkat a kulákok ellen, kik abban a pillanatban megtalálják a kibúvót, ha állami szerveink liberálisan kezelik vagy lépnek fel velük szemben. Dobó Ignác, Komlós! Imre, Galiba Antalné még a szárvágásnál tartanak. Vajon nem végezhették volna már el a vetést is? De igen, csak nincs, aki figyelmez­tesse és ismételten figyelmeztesse őket: államunk nem tűri és nem nézi el. hogy ne végezzék el időben a me­zőgazdasági munkálatokat. Az őszi szántás-vetés ideje minden mezőgazdaság­hoz értő ember tudja, nehéz, munkaigényes időszak. Nehéz, fáradságos munkát jelent, de felemelő, lelkesítő küzdelem ez, amely nagy célokért folyik napjainkban. Ebben a munkában, mint mindig, most is mutassanak, példát a kommunisták, termelőszövetkezeti tagok s példájuk nyomán dolgozó parasztságunk gyorsítsa meg a jól végzett munka öntudatával, az ország jövő évi gazdagabb gabonaterméséért az őszi szántás-vetés mun­káiét. Harcban a kenyérgabona vetéstervek teljesítéséért Annyi a munkánk most a mezőgaz­daságban, hogy ha száz kezünk lenne, akkor is bőven volna mit csinálni. Szinte napok alatt be keli fejezni a kukoricaszedést, a szárvágást, le kell szedni a paprikát, sürgősen hozzá kell látni a cukorrépa-ásáshoz, silózni kell, s ugyanakkor határidőre teljesíteni kell a kenyérgabona és a többi őszi kalászosok vetésterveit is. Az idő jó két héttel megkéstetett bennünket. Most minden siker — az, hogy veszte­ség nélkül be tudjuk takarítani kapás­növényeink gazdag termését és hogy jövő évi kenyerünket is megfelelően biztosítani tudjuk — a dolgozó parasz­tok. termelőszövetkezeti tagok, tsz-ve­zctők ügyességén, leleményességén és nagy munkaakaratán áll vagy bukik. Nemcsak termelőszövetkezeti veze­tőink, de a gépállomások dolgozói ls szervezőkészségükből, önzetlen haza­szeretetükből vizsgáznak most. Ahol a vezetők jól gazdálkodnak a rendelke­zésükre álló munkaerőkkel, s megfe­lelő időben tudják odairányítani azo­kat, ahol "legjobban szorít a cipő", máris megszüntették a kedvezőtlen időjárás okozta lemaradás jórészét. T A V I R A T Az őszi árpa és a kenyérgabona vetését október 15-én befejeztük. ASOTTHALMI ÁLLAMI GAZDASÁG A bordányi agronómnsok versenyfelhívása november 7 tiszteletére 3. A napokban levél érkezett szerkesztőségünkhöz a bor­dányi agronómusoktól. A le­vélben ez áll: Mi, bordány községben dolgozó agronómusok a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 38. évfordulójának tisz­teletére versenyre hívjuk a szegedi járás területén dol­gozó összes agronómusokat, községi és termelőszövetke­zeti, mezőgazdasági szakem­bereket. Versenyünkben a következőket vállaljuk: 1 Községünkben úgy * szervezzük és irányít­juk az őszi mezőgazdasági •munkákat, hogv a kukorica és a napraforgó betakarítása legkésőbb október 25-ig tel­jesen befejeződjék, az egyé­nileg dolgozó parasztok gaz­daságaiban is. A Dús Kalász Termelőszövetkezetnek pedig olyan segítséget adunk, hogy ezzel a munkával még sok­kal hamarabb elkészülhesse­nek. 2 Kellő segítséget adunk * az őszi kenyérgabona vetéséhez is. ígérjük, hogy a körzeteinkbe tartozó egyéni­leg dolgozó parasztok októ­ber 31-ig, a Dús Kalász Ter­melőszövetkezet pedig már október 20-ára befejezi az őszi kenyérgabona vetését. A Bélre TSZCS sem ahar lemaradni A szatymazi Béke Terme­lőszövetkezeti csoportnak 167 tagja van. ötven hold rozsvetésük és tíz hold ár­pájuk is már szépen zöldell. Az ötven (hold búza vetésé­vel is készen lenének mar. ha a Sándorfaléi Gépállomás időben juttat nekik gépeket. A traktorok azonban még mindig késnek. A gépállomás vezetőségén múlik, hogy meddig. Tokody Béla Feladataink sikeres megvalósításába bevon­juk a falu összes tanácstag­jait, az állandó bizottsági ta­gokat. Amellett, hogy irányít­juk és segítjük az őszi vetés­betakarítás munkáját, az elő­rehaladást rendszeresen el­lenőrizzük. Szűcs László a Dorozsmai Gépállomás kihelyezett mezőgazdásza GaUa András községi mezőgazdasági előadó November elsejére a Felszabadulás TSZ is be akarja fejezni a vetést A gazdag jövedelemért de­rekasan meg kell dolgozni most a baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjainak is. A mult héten feiezték be a közel ötven holdas tábla rizs aratását. Még most is csépelik s vagonszámra szál­lítják a szép rizstermést, s ugyanakkor a kukoricaszedés s a szárletakarítás sem szü­netel. 139 hold kukoricája volt a tsz-nek. A kukorica­szedés után a tsz tagjainak és segítőiknek több mint hat­vanezer kévé szárat kellett levágniok, felkötniök s lehor­daniok a földekről, hogy a munkára váró traktorok mi­előbb megkezdhessék a búza alá a szántást. Tegnap, ked­den reggel meg is kezdték a szántást. A Felszabadulás TSZ tagjai gyorsan akarnak végezni a kétszáz hold őszi búza elvetésével is. Most még csaik két traktor szántja a szövetkezeti búzaföldeket, de rövidesen öt gép áll a baráz­dába. Árendás György elv­társ. a tsz elnöke elmondta, hogy november elsejére a Felszabadulás TSZ is befe­jezi a vetést. Azután már csak a cukorrépaszedés ma­rad hátra, de ahol több mint száz derék munkáskéz dolgo­zik, az a munka sem tarthat sokáig. Éjjel nappal dolgoznak a traktorok a Táncsics TSZ földjein Alig két hete annak, hogy a Ságvári-telepi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai hozzáláttak az őszi betakarí­tási munkákhoz, s máris ké­szen vannak a legfontosab­bakkal. Befejeződött a kuko­ricaszedés. s mint Kószó elv­társ. a növénytermelési bri­g'ádvezetö mondja, ezen a hé­ten jó készen lesz már a szö­vetkezet a búzavetéssel is. A jövő héten még leszedik a parikát s aztán néhány nap múlva már a paprika helyén is búzavetés lesz. A szövetkezet vezetősége úgy osztotta el az erőket, hogy ahová csak kellett, min­denhova jutott munkáskéz. Az egyik munkacsapat állan­dóan csak a kukoricát szedte, a másik csoport szünet nél­kül takarította a szárat. Azon a földön, ahol reggel még sértetlen kukoricatábla volt, estére már megjelentek a traktorok, Horváth János és Paplógó József gépei. S mire megvirradt, leszántották a táblát, s a következő mű­szakban már el is vetettek. A szövetkezetben dolgozó traktorosbrigád' tagjai úgy osztották el a munkát, hogy egyik gép sem állhat még egy percig sem kihasználat­lanul. Az egyik traktor éjjel­nappal állandóan csak szánt, a másik viszont nappal be­veti az éjszaka felszántott te­rületeket, s amikor már a sö­tétség miatt nem lehet vetni, ez a gép is szántani kezd. A Táncsics TSZ-ben most, a nagymunkaidőben, az asz­szonyok is derekasan megáll­ják a helyüket. A napokban például nem jutott férfiem­ber a vetőgép mellé. A vetés munkája azonban nem állha­tott meg emiatt. Odaállt hát a géphez Pataki Józsefné s asszony létére is derék férfi­akhrft illő munkát végzett. A Táncsics TSZ előrehala­dásának másik titka — a gé­peik, az igaerő jó kihaszná­lása. A mult héten nagyon sürgette már a szövetkezet vezetőségét a lucerna kaszá­lása is. Ha lecsípi a dér a lu­cernát, rengeteg takarmány megy veszendőbe.. A lucer­nabetakarítás miatt azonban le kellett volna állítani a kukoricaszedést. De a vezető­ség nem ezt tette. Beállította a lucernatáblába Paplógó Jó­zsef Zetorjét, s mire befeje­ződött a kukoricaszedés. a lucernakaszálás is végetért. Téli munkára készülnek Tápén Szerte az országban ismer­tek a tápéi gyékényszatyrok és a szőnyegek. A téli hónapok-' ban a község majdnem vala­mennyi házában készítenek gyékénytárgyakat. A téli idény­re máris felkészültek a község­ben. A cséplés után három­százan indultak útnak a Duna és a Tisza holtágaihoz gyé­kényvágásra. Az értékes nyers­anyag már meg is érkezett, s dolgozást, s az őszi munkák befejeztével a falu apraja-nagy­ja nekilát a munkának. A télen mintegy 200.000 négyzetméter­nyi melegágyi takarót, több tízezer szatyrot és gyékénypa­pucsot készítenek a tápéiak; a legszebb kévékből úgynevezett párosszatyrot készítenek. A tápéi háziipari szövetke­zetben „gyékényes ház"-at épí­tenek, melyben irodát és kul­a mintegy 20.000 kévét szét- túrtermeket rendeznek be. osztottak-a községben. Az őre- Épül a gyékénykészítményeket gek mar meg is kezdték a fel-1 raktározó épület is Az elmúlt napokban — amint erről a „Délmagyaror­ság" beszámolt — kínai texttipari szakemberek jártak Sze­geden, a Textilművek gépeit, munkáját tanulmányozták. Képünkön: Nagy Sándor, a gyár főmérnöke és Zombori Zoltán a fonoda vezetője a jolőléc tüköszörülö ellenőrző mé­rőműszerének működését magyarázzák. Középen a kínai küldöttség két tagja. Mellettük jobbról Balázs Antal, a Tex­tilművek fiatal mérnöke áll. Odaadó, ,o munka szükséges ahhoz, hogy biztosítsák Szeged gazszuksegletét. A Szegedi Gázmüvekben a gázke­menceknél vetélkednek egymással a fűtőbrigádok - a minél szebb eredmenyekért. Most Sándor János elöfütő brigádja ?zJlen'aA $az mennyiségi és minőségi előállításában Képünkön: Sándor János brigádvezető ellenőrzést végez az egyik gazkemencénél. (smis felvételi Fínyi ^f

Next

/
Thumbnails
Contents