Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

Kedd, 1955. október 18. n 0 ELM&I YQRORSZOG A tsz mozgalom fejlesztése megköveteli a tanyán lakó egyénileg dolgozó parasztok között a fokozottabb agitációt A Csongrád megyei Pártbizottság ülésén elhangzott felszólalások A Csongrád megyei Párt­bizottság szombat délelőtt Vásárhelyen tartott ülésén a végrehajtóbizottság beszá­molója után, amelyet Bába István elvtárs ismertetett, megkezdődött a vita az első napirend felett. A termelő­szövetkezetek fejlesztésének eredményeiről és feladatai­ról szóló beszámolóhoz a fel­szólalások sorát Forgó László elvtárs, a hódmezővásárhe­lyi párt-végrehajtóbizottság első titkára nyitotta meg. A fellendülés kulcsa — a vezetők magatartása Rózsa István elvtárs, a sze­gedi járási pártbizottság első titkára hozzászólásában ele­mezte azokat az okokat, amelyek eddig akadályozták a termelőszövetkezetek fej­lődését a szegedi járásban. — Eddig csak sokat be­széltünk a tsz-ekről — mon­dotta Rózsa elvtárs —, de nem fejtettünk ki elegendő munkát a szövetkezeti moz­galom fellendítése érdeké­ben. Elsősorban a községek vezetőit kell elmarasztalni ezen a téren, öt súlyponti községben, ahol a legjobbak a termelőszövetkezeti fej­lesztés adottságai, megállapí­tottuk, hogy a vezetők nem ismerik megfelelően a szö­vetkezeti mozgalom fellendí­tésének helyi lehetőségeit. Sándorfalván 25 vezető em­ber jött össze például, akik közül egy sem tudott olyan dolgozó parasztról, akiről tudná, hogy közel áll a szö­' vetkezetekhez. Viszont ami­kor kimentünk a piacra, több dolgozó paraszt félre­híva bennünket, megkérdez­te; hogyan lehetne belépni a termelőszövetkezetbe. El­sősorban tehát a vezetők magatartását kell megvál­toztatni a termelőszövetke­zeti mozgalom továbbfej­lesztésével kapcsolatban — szögezte le hozzászólása vé­gén Rózsa elvtárs. Gémes József elvtárs, a Termelőszövetkezeti Tanács Csongrád megyei megbízottja felhívta a megyebizottság fi­gyelmét az új termelőszövet­kezetek megszilárdítására, továbbá arra, hogy egyes szervek, mint például a bank­fiókok, nem nyújtanak elég segítséget az új szövetkeze­teknek. A területi bankiroda elhanyagolja az egyszámla­szám nyitását az új tsz-ek számára. Ennok következté­ben a szatymazi Petőfi TSZ hónapokon át nem tudott lovat venni magának. Az idejében végzett őszi munkák jövőre egész évben agitálnak a tsz-ek mellett Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke az őszi mezőgazdasági munkákról beszélt. — Ha a szentesi Felszaba­dulás TSZ-ben búzából 15 mázsa helyett hét mázsa ter­mett volna, mint a szomszé­dos egyéni parasztok föld­jein, kötéllel se tudnák be­húzni az új szövetkezeti ta­gokat. Annak azonban, hogy a Felszabadulásban és a többi termelőszövetkezetekben ma­gas terméseredményeket ér­tek el, az volt a titka, hogy az elmúlt év őszén idejében és jól végeztük el az őszi munkákat. Mindössze már csak két hetünk van hátra ok­tóber 31-ig; ez alatt a két hét alatt el kell vetnünk az őszieket. Ez azonban addig nem lehetséges, amíg a szentesi járás tráktorparkjá­ból mindössze 12 szánt éj­szakánként vagy üzemanyag­hiány miatt két-három napig is áll egy-egy erőgép. Gyöke­res változást kell elérnünk az őszi munkákat illetően, mert csak ez a változás biz­tosíthatja a tsz-mozgalom to­vábbi lendületes fejlődését. A megyei pártbizottság ülésén az első napirend vi­tája Bába István elvtárs zárszavával és határozatho­zatallal zárult le. Megkezdődött a munka a politechnikai tanfolyamon A városi tanács oktatási osztálya a középiskolai fizi­ka-szakos tanárok egy cso­portja részére politechnikai továbbképző tanfolyamot in­dított. A tanfolyam célja, hogy gyakorlatiasabbá tegye a középiskolákban folyó ter­mészettudományos oktatást, úgy, hogy az érettségiző fia­talok bizonyos alapvető szer­számok és munkafolyamatok ismeretével hagyják el az is­kolát. Ehhez elsősorban az szük­séges, hogy maguk a peda­gógusok legyenek tisztában ezekkel a legszükségesebb munkafolyamatokkal. Ezért most a politechnikai tanfo­lyamon élményszerű tapasz­talatokat szereznek és mű­helyi képzésben részesülnek. A tanfolyam hallgatói így megismerkednek a lakatos, hegesztő, esztergályos, bádo­gos, köszörűs és asztalos munkák legszükségesebb és legkönnyebben elsajátítható munkafolyamataival. A tanfolyam részvevői sze­mélyenkint készítenek majd egy falapra rögzíthető csigát, melynek kivitelezése közben lakatos, hegesztő, esztergá­lyos és asztalos munkát kell végezniük. Mindenki .csinál néhány kéziszerszámot s, például laposvágókat, lyu­kasztókat. A laposvágó ké­szítése közben a tanárok gya­korlatban megismerkednek a kovácsolás és a hőkezelés alapműveleteivel. A maguk készítette szerszámokat és a csigákat mindenki sajátja­ként hazaviheti. A politechnikai tanfolyam munkáját Zentai Nándor, a Gépipari Technikum műhely­főnöke irányítja. Az első fog­lalkozást is — melynek címe "A műhely, valamint az egyes szerszámok és mérőeszközök ismertetése" volt — ő vezet­te. Az első foglalkozáson a tanfolyam hallgatói megis­merkedtek a technikum mű­helyével, a szerszámokkal és gépekkel® A tanfolyam iránt Szeged fizika-szakos tanárai között nagy az érdeklődés. Erre az első tanfolyamra 34-en je­lentkeztek, azonban csak 22 pedagógust tudtak felvenni, hely és előadók hiánya miatt. Ezt a tanfolyamot azonban rövidesen másik is követi majd, amelybe a város vala­mennyi középiskolai fizika­szakos tanára bekapcsolód­hat, A MINISZTERTANÁCS ren­deletet hozott, amely szerint a jövőben a budapesti letelepe­dési engedély iránti 1 kérelmet nem a tanácsnál hanem a Bel­ügyminisztériumnak a letelepe­dési hely szerint illetékes vá­rosi (városi-kerületi) osztályá­nál kell előterjeszteni. 1— Mezőgazdasági gépsze­relő tanfolyamot indít a Föld­művelésügyi Minisztérium érettségizett fiatalok számá­ra. A tanfolyam helye Ör­kény, Mezőgazdasági Gépesí­tési Szakiskola (Fő utca 97). A tanfolyam bentlakásos. A tanulók teljes ellátásban, át­lag havi 240 forint ösztön­díjban részesülnek. Jelent­kezni október 31-ig lehet a jelzett iskola igazgatójánál. Drámatörténeti előadássorozat kezdődik a Felsővárosi Kultúrházban Komoly munkát végeztek a Móra Ferenc Kultúrház mű­vészeti csoportjai a szegedi kultúrotthonok nyári feszti­válja óta. A pengetős zene­kar több békegyúlésen sze­repelt sikeresen. A tánccso­port létszáma az utóbbi he­tekben 30 före növekedett, és tagjai most új táncokat ta­nulnak be, többek között egy érdekes táncjátékot, mely témáját az algyői kosárfonó szövetkezet életéből meríti. A színjátszók Szigligeti "Ci­gány" című háromfelvoná­sos újonnan átdolgozott szín darabját, Füsi József "Haj nal" című, egyfelvonásosát ta­nulják és készülnek a de­cemberben induló bérletes drámatörténeti előadássoro­zatra, melynek keretében kö­rülbelül negyven drámából mutatnak be jeleneteket. Ez az előadássorozat végigkíséri a dráma fejlődését a görög drámáktól napjaink színpadi műveüg, s több szovjet szín­darabot is bemutat. Főleg a diákok segítésére, az iskolák nevelőivel megbeszélt terv alapján indították a soroza­tot. Rövidesen megkezdi szó­rakoztató munkáját a társas-­tánctanfolyam is, amelyre ed­dig körülbelül 90 fiatal je­lentkezett. Novemberben pe­dig az Ismeretterjesztő Tár­sulat közreműködésével tech­nikai előadássorozatot indí­tanak a kultúrotthoniban a dolgozók képzésére, technikai tudásuk, tehát közvetve ter­melő munkájuk elősegítésére. Az említett rendezvények mellett még egy szabás-var­rás tanfolyam is szerepel a programban, melyen a gyer­mek* és női ruhák elkészíté­sének módjával ismerkedhet­nének meg a környék asszo­nyai. A kultúrház művészeti cso­portjaiban már eddig is igen sok fiatal szerepel, de még mindig nem sikerült a kul­túrotthon mellett új életre hívni az egykor jól működő DISZ-szervezetet. Remélhető, hogy az idei őszi program — amely igen sok érdekes és tanulságos, fiatalokat érdeklő műsorszámot tartalmaz — serkentő hatással lesz a DISZ-élet felelevenítésére is., jCwiUZUhU Uiák Új cipőmodellck készülnek az őszi­és téli szezonra Megkezdődött az őszi szezon az Első Szegedi Cipész Szö­vétkezet mértek utáni részle­gében. Megrendelőinket számos új modellel várjuk, melyek raj­zokban, de többségük készen is megtekinthető. Rendelőink eddig is meg voltak elégedve munkánkkal, s szövetkezetünk tagjai igyekeznek, hogy a jövő­ban még • ritkábban forduljon elő reklamáció. Arról is gondoskodtunk, hogy ne kelljen olyan hosszú ideíg várni a rendelőknek a cipők elkészülésére. A megren­delési határidőt 4-5 hétről 2 hétre csökkentettük. Hegyesi Ilona A kerékpármegőrzőnél vigyázzanak a gyerekkocsikra ís rK III. kerületi tanácsnál volt egy kis elintézni valóm. Ott láttam, hogy a kerékpár meg­őrzőnél ott akarta hagyni egy fiatal kismama a gyerekkocsit. A kicsijét már a karjára is vet­te, hogy fel megy a hivatalba. A kerékpárőrző öregember azonban nem volt hajlandó a gyerekkocsira vigyázni. Kér­désemre^ hogy miért nem vi­gyáz a gyerekkocsira, azt vá­laszolta, hogy nincs rá rende­let. Arra kérem az illetékese­ket, hozzanak olyan határoza­tot, hogy a kisgyermekes anyák a babakocsikat ott hagyhassák mindenütt a hivatalos kerék­pár-őrzőknél, amíg ügyes-bajos dolgaikat intézik. özv. Gaál Mihályné Három úf lakás örömmel közlöm boldogsá­gunkat. 1955 szeptemberében a Gyöngytyúk utca 5. szám alatti ház három lakását rend­behozta a Szegedi Ingatlanke­zelő Vállalat. Ezek a lakások eddig teljesen lakhatatlanok voltak. Kérjük az Ingatlanke­zelő Vállalatot, hogy a jövőben minél több ilyen használhatat­lan lakást javítsanak meg, hogy minden dolgozótársunk kényelmes, nyugodt otthonra találjon. Tóth Piroska a Textilművek dolgozója Társadalmi munkával készült új kútkifolyó Üj kútklfolyót építettek Ság­vári telepen a szabadkai úton. A környék lakói örömmel vet­ték tudomásul a tanács segít­ségét és társadalmi munkával maguk is bekapcsolódtak az elkészítésébe. A közös mun­kát Molnár György, Szabad­kai u. 4. sz. alatti lakos és Sebők Lajos, a Táncsics TSZ kovácsa szervezték meg. Szer­vező munkájuk és példamuta­tásuk nyomán a Szabadkai út lakói pár nap alatt kiásták a 300 méter hosszú árkot a ve­zetéknek, amellyel elősegítet­ték, a kútkifolyó minél előbbf elkészülését. Szálkái Károly Szereljenek hangszórót a Kálvária térre A közelmúltban a Fémipari Technikumban tanácstag bc­számológyűlés volt, melyen a Gyufagyár dolgozói közül töb­ben is jelen voltunk. A környék lakói nevében felszólaltam és kértem, hogy a Kálvária térre is szereijenéit hangszórót. Na­gyon jó lenne ez, mert tájékoz­tatná a környék lakóit a napi eseményekről, szórakoztató ze­nét adna esténként, örülnének a környék sportkedvelő lakói is, mert kedves csapatunk, a Szegedi Haladás vidéki játé­kainak közvetítését lakóhelyük­höz közel hallgathatnák meg, nem kellene bemenni a város­ba. Nem tudom, kérésünkben történt-e már intézkedés, de nagyon szeretnénk, ha meg­hallgatnák az illetékesek és teljesítenék is. Szögi József, A gyerek és a panaszkönyv A Lenin utcában, az antikvár könyvesbolttal szemközti kis trafikba beállít egy kilenc év körüli gyerek. — Kérek hat darab Kossuthot. — Hetvenkét fillér — mondja a trafikos. — Nem, csak hatvan fillér — így a gyerek. — De fiacskám — kezdi magyarázni a trafikos — hat daráb Kossuth tizenkét fillérjével az hetvenkettő fill... — Ne tessék engem oktatni — dobbant lábbal a gye­rek. — Kérem azonnal a panaszkönyvet, majd én megmuta­tom ... Egyedül álló eset ez? Sajnos nem. Elég gyakran elő­fordul, hogy egy kis takonypóc ahelyett, hogy megtanulná az egyszeregyét, kakaskodik, önérzeteskedik, felnőtteket fenyeget. Vajon kitől tanulta? A gyerek hallja a kérdést, fáraói gőggel végigméri el­lenfelét, aztán szájbiggyesztve válaszol: \ Mi köze hozzá? Az én apukám magát is elintézi, ha a. Egy nyakleves megszelídítené. De ettől még nem ta­nulná meg jobban a leckéjét és holnap megint követelné a pa­naszkönyvet, hogy elintéztessen" valakit apukájával. A szülőktől és a tanítóktól várunk nagyobb felelőssé­get. Térítsék észhez az ilyen gyerekeket, hogy másokat megbecsülő, tisztelettudó ember alckuljon belőlük. Ma még hajlanak, mint a fűzfavessző, holnap esetleg elpattannak, mint a férges ág. (—u -n) A Tápéi Hajójavító Válla­latnál alig akad visszatérő munka. Az esztergályosok, lakatosok és hajókovácsok szinte minden nap más és más feladatot kapnak. Egyik nap motort javítanak, másik nap már tengelyeken, vagy szivattyúkon dolgoznak. Űjat nem építenek, csak kijavít­ják a beteg hajókat, kotró­kat. uszályokat, vagy azok alkatrészeit. A parton és a műhelyek­ben nehezen találna az em­ber két egyforma javításra váró gépalkatrészt. Változa­tosok itt a feladatok s min­den dolgozónak más gondja van. De mindenki helytáll a maga posztján, amit mi sem bizonyít jobban, mint a szeptemberi terv 129 százalé­kos teljesítése. Az a jogos és megalapozott reményük, hogy az évi tervet december 15-re maradék nélkül teljesítik. Ezért bátorkodtak csatlakoz­ni a húsz budapesti üzem, majd a Ruhagyár versenyfel­hívásához. Ügy érzik, hogy ebben a nemes versenyben előkelő helyet fognak maguk­nak biztosítani. A változatos munkában ez a közös gond­juk. De van más gondjuk ís! Régen kisértő nagy gondjuk ez s még mindig csak hal­vány jeleit látják a megol­dásnak. Érdekes dolog, hogy ebben a jól működő üzemben egy esztendőnyi idő alatt csu­pán hat újítási javaslatról számolnak be az akták. Cse­kély ez a szám, még akkor is, ha engedményeket adunk az üzem sajátosságai miatt. Ha azonban figyelembe vesz­s'zük, hogy az üzem dolgozói nagyon sok kezdeményezést és tervet hordanak magukban — egyenesen elképesztő! Eb­ben a szomorú tényben csu­pán az a vigasztaló, hogy a Nem kiséri már a bürokrácia, a nemtörődömség a Hajójavítóban hat újítási javaslatból négy a közelmúltban született meg. Ügy tűnik tehát, mintha a dolgozók alkotási kedvének és szándékának zsilipjei las­san-lassan kezdenének megnyíl­ni. Csakhogy igen gyenge ez a tempó, mert van itten újítási feladat bőven! Hogy miért csak most és most is miért ilyen lassan? — ennek már most nehéz a végérejárni. Régi mulaszt ásókat kellene felróni olyan szervek­nek, amelyeket ma már hiá­ba keresnénk, s olyan embe­reket kellene felelősségre­vonni. akiik azóta már más munkakörben dolgoznak. Ne­vezetesen a volt Balatoni Hajókási Vállalat újítási elő­adóját és az egész vezetősé­get. Ez a vállalat lelketlen, nemtörődöm eljárásával va­lósággal a dolgozókba foj­totta a kezdeményezéseket, a műszaki feladatok egyszerű­sítésének és korszerűsítésé­nek megoldására irányuló szándékukat. Bürokratikusán intézte feladatát és nem biz­tosította a dolgozóknak az újítások után járó, törvénye­sen meghatározott anyagi megbecsülést. S ha mégis rá­szánta magát, nevetségesen apró összegeket juttatott a sok értékes anyagot, vagy munkaórát megtakarító újí­tásokért. Az iratok, mint említettük, csupán hat újításról beszél­nek. A látszat szerint ez a szám megállja a helyét, de a valóság azt mutatja, hogy nem hat javaslat volt csupán Több, sokkal több volt, csak­hogy a dolgozók annyira bi­zalmatlanok lettek a vállalat újítási bizottságával szem­kényelmesebbé válik, minden négyzetméter lemez hajlítá­sánál két óra munkaidő meg­takarítás jelentkezik. Boj­niczky Béla esztergályos pe­dig a napokban nyújtotta be elgondolásukat, vagy még keletkezésekor lemondtak róla. Eleven bizonysága en­nek az. hogy ma is alkalmaz­nak az üzemben nem egy olyan újítást, amit hivatalo­san nem is terjesztettek föl elbírálsára. de mivel bevált, saját munkájuk meggyorsítá­sára és megkönnyítésére föl­használtak. Most, hogy megszűnt a helytelen gyakorlat, ben, hogy nem is küldték be 1 javaslatát az ékpályák kikép­' zésének egyszerűsítésére és meggyorsítására. Az eddig 8— 10 órát igénylő munkafo­lyamatot kis költséggel mind­össze kétórára csökkentené ja­vaslata megvalósítása. S an­nak ellenére, hogy még nem született döntés újítása ügyé­ben, máris három új feladat megoldására fogott össze szak­társával, Molnár Gézával. Ró­luk az a hír szállong a telepen, hogy „mindig spekulálnak". Hosszú ideig tétováztak, va­jon érdemes-e újítani, de már túljutottak ezen, hiszen első­sorban ők voltak azok, akik ak­kor is újítottak, mikor senki sem törődött azzal: megkap­ják-e a megtakarított forintok rájuk eső, őket jogosan megil­lető hányadát. Az üzem dolgozói nemcsak maguknak újítanak! Előfordul, hogy a javításra beküldött gé­peken is amit a Balatoni Hajózási Vállalat kényelmesnek ér­zett, „megtört a jég". Nem vált ugyan tömegmozgalom­má az újítási javaslatok be­terjesztése még most sem, de a dolgozók kezdik vissza­nyerni az önbizalmukat, kez­dik érezni, hogy az új válla­lat, a MAHART megfelelő osztálya sokkal lelkiismerete­sebben és nagyobb felelős­séggel foglalkozik javaslata­ikkal. Pár hónap alatt leszá­moltak a múlttal és ha akad­nak is kételkedők, többen szép, eredményeket igérő újí­tási javaslatot dolgoztak ki. Erdei Károly telepvezető a csille-csapágyak gyártásának meghossYabbítia új technológiai eljárását dol­gozta ki. Lényegesen olcsóbb ésszerűsítenek. Pintér Mihály idősebb lakatos nem volt rest több vállalat Worthington-típusú szivattyú­ján olyan újítását alkalmazni, amely a gép élettartamát nö­veli, a javítások közötti időt és lényeges energiamegtakarítást eredmé­nyez. De érdekes módon, akad es gyorsabb lenne javaslata o!yan vállalat, amely ezt tudo­szerint a csapagyak gyártása, másu, spm vePzii nemhogy je­mert kiküszöbölné az öntést. !át adná az úiitás anyaRi meg. Böröcz Antal hajokovács a becsülésének ' lemezhengerlőt úgy kívánja; átalakítani, hogy lemezihajlí- | Lassan tehát fölenged a ré­tásra is alkalmas legyen. Ed- £!' közömbösség és a Tánéi Ha­dig kézi erővel hajlították az jójavító Vállalatnál is íelsza­erős, hajófenéknek való le- badul a dolgozók alkotó szán­mezeket. de újítása alapján rféka a hosszú időn keresztül valóra válhat ennek a mun- kísértő bürokrácia és nemtö­kafol.vamatnak a gépesítése, rűdömsé^ alól. Amellett, hogy a munka így 1 (—n —n)

Next

/
Thumbnails
Contents