Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

VILÁG WOÍMMI AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 244. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. október 16. MAI SZAMUNKBÓL: A SZOVJETUNIÓ KÜLDÖTTSÉGE AZ ENSZ LESZERELÉSI BIZOTTSÁGÁNAK ÖSSZEHÍVÁSÁT JAVASOLTA (2, oldal) NYÍLT LEVÉL MAGYARORSZÁG HATÁRAIN KÍVÜL TARTÓZKODÓ HONFITÁRSAINKHOZ (3. oldal) HORGER ANTAL ARCKÉPÉHEZ (4. oldal) As új értelmiség neveléséért Az új tanév kezdete joggal állítja dolgozó népünk érdeklődésének előterébe az iskolákat és a felsőoktatási intézményeket. Közvéleményünk tudja, milyen nagy je­lentősége van az ifjúság iskolai oktatásának és nevelé­sének. hasonlóképpen az új nagytudású, politikailag szilárd szakemberek tömeges kiképzésének. Ez az érdeklődés főleg felsőoktatási intézményeink iránt méginkább megnövekedett most. amikor a már­ciusi párthatározat világánál reális képet alkothatunk felsőoktatásunk s a bennünket legközelebbről érintő Szegedi Tudományegyetem és Főiskola helyzetéről. Je­lentős eredmények mellett mindjárt első vizsgálódá­sainknál leginkább szembetűntek azok a jobboldali hi­bák, amelyek a március előtti hónapokban mind az ok­tatószemélyzet, mind pedig a hallgatók körében elhara­póztak a helyi tudományegyetemen és főiskolán is. Az egyetem sajátos jellegével összefüggő legkirí­vóbb jobboldali torzulások a következőkben foglalhatók össze: a szakmai képzés hamis szembeállítása az esz­mei-politikai neveléssel, az utóbbi rovására; nyílt tá­madások a marxizmus—leninizmus oktatása ellen; az „önállóságra nevelés" helyes célkitűzésének helyette­sítése számos oktató részéről a hallgatók — főleg pedig a munkás, paraszt és szakérettségis hallgatók — káro­kat okozó pedagógiai magárahagyásával, s ami ebből folyt: jelentős számú olyan gyengébb előképzettségű munkás- és paraszt-származású hallgató távozása, akik megfelelő segítséggel helytálltak volna. A tanszékek személyi utánpótlásának biztosítása so­rán ís történtek hibák. Elmosódott az a döntő szempont, hogy a fő kádertartalék a legkiválóbb végző munkás, paraszt és szakérettségis hallgatók évről évre népesebb csoportja. Annál inkább felvethetek e kérdések, mert az egyéb dolgozó rétegekből származó fiatalok mind arányszámuk, mind pedig tanulmányi eredményeik szempontjából Igen kedvező helyzetben vannak a tudo­mányegyetemen és a főiskolán. A hibák természetesen nem egyenlő mértékben je­lentkeztek valamennyi tanszéken. Részletekbemenő elemzésük viszont pontos képet adott egy-egy tanszék mindenek előtt politikai, de egyben szakmai vezetésé­nek színvonaláról is. Meg kell jegyeznünk, hogy e hi­bák megnövekedésében nem kis része volt az elmúlt tanévben az akkori rektori vezetés jobboldali, apolitikus tendenciáinak. Számot kell azonban adnunk arról, hogy már az el­múlt tanév végén, de különösen az új tanév kezdete óta nagy lendülettel láttak neki helyi felsőoktatási in­tézményeink a fogyatékosságok kiküszöbölésének. Biz­tató kezdetnek tekinthetjük az állami vezetés szoros együttműködését a pártszervekSkel. Jó elindulás az a lendületes és mégis körültekintő segítőmunka, amely­lyel egy sor tanszék ismét gondjaiba vette a gyengébb előképzettségű munkás, paraszt és szakérettségizett hall­gatókat. Ismeretes, hogy a helyes módszerek kialakítása e tekintetben nem könnyű feladat. Nem kevésbé, mint eddig, fenyeget a formalizmus veszélye is. Mégis: ha állami- és pártvezetésünk szüntelenül segíti és ellenőrzi, bírálja és honorálja valamennyi oktató munkáját, az eredmény nem marad el. Ennek elengedhetetlen felté­tele azonban, hogy a tekintélyes professzorok és pályá­juk kezdetén álló tanársegédek egyaránt személyes fe­lelősseget érezzenek a rájuk bízott fiatalok politikai ön­tudatának neveléséért, hiszen csak ez lehet a szilárd és sokoldalú eredmények legfőbb bázisa a hallgatókban. Mindez nem csökkenti a DISZ-szervezetek élénkülő ne­velőmunkájának fontosságát. A DISZ egyes karakon és évfolyamokon jó útra lé­pett, hogy a hallgatók zömét megnyerje vonzó, fiatalos és sokrétű programjának, s így számos fiatalt elvezes­sen a párt kapujáig. A politikai nevelőmunka intenzi­tásának és színvonalának növelése különösen fontos a klerikalizmus, a nacionalizmus és egyéb, a március előtti opportunizmus talaján megerősödött ellenséges, burzsoá nézetek leküzdésére. Ami az oktatószemélyzet további erősítését illeti, a tudományegyetem és a főiskola az eddiginél sokkal fo­kozottabb gondot fordít az ifjú oktatókáderek kiváloga­tására és képzésére. A tanszékek munkájának állandó próbaköve lesz a jövőben e kérdés. Mindezek a helyes törekvések és kezdeti eredmé­nyek magukon viselik a helyi és felsőbb pártvezetés megszilárdulásának jegyeit. Elmondhatjuk, hogy váro­sunk és megyénk, de még a távolabbi vidékek dolgozói is mindinkább figyelemmel kisérik elsősorban fiain és leányain keresztül a szegedi felsőoktatási intézménye­ket, és egyre inkább sajátjának tekintik a Szegedi Tu­dományegyetemet és Főiskolát. Ehhez hozzájárul az a körülmény is, hogy számos tanszék és maga az egye­temi ifjúság gyakorlati segítséget ad üzemeknek és ter­melőszövetkezeteknek, munkásoknak és dolgozó pa­rasztoknak. Fel kell számolnunk az egyetemi elszigete­lődés maradványait, ki kell javítanunk hibáinkat, hogy egyetemeink és főiskolánk még szervesebben kapcso­lódjanak a délvidék népének életéhez. Eddigi erőfeszí­téseink és a további jó munka eredményeképpen elindul­tunk azon az úton, hogy helyi felsőoktatási intézmé­nyeink a szocialista kultúra széles kisugárzású központ­jává fejlődjenek. > i Székely Lajos A fermeloszövetkezeli mozgalom fejlesztése oem kampánymunka, hanem állandó leiadat Ülést tartott a Csongrád megyei Pártbizottság Szombaton délelőtt Hódmezővásárhelyen, a Megyei Pártoktatók Házában, Németh Ká­roly elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság elsötitkára elnökletével ülést tartott a Csongrád megyei Pártbizottság. A pártbizott­ság két napirendi pontot vitatott meg: 1. A párt-végrehajtóbizottság beszámo­lója a termelőszövetkezetek fejlesztésének eredményeiröl és feladatairól. Előadója Bába István, a megyei párt-végrehajtóbizottság kezeti csoport. A szövetkeze­mezőgazdasagi osztalyanak vezetője volt. 2. Az ifjúság közölt végzett munka ered. ményei és további feladatai. Előadó volt: Lövő Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság másodtltkára. Az első napirendi ponttal kapcsolatban a végrehajtóbizottság beszámolóját Bába István elvtárs Ismertette az alábbiak szerint: Egyhelyben topogás nlán isméi fejlődik a szövetkezeti mozgalom A Központi Vezetőség már­ciusi határozata feltárta, le­leplezte a párton belül és az állami apparátuson belül egyes személyek részéről megnyilvánuló megalkuvó jobboldali nézeteket, amelyek akadályozták a mezőgazda­ság további egészséges fejlő­dését, a termelőszövetkezetek nagyobb arányú számszerű növekedését. A Központi Ve­zetőség márciusi határozata, valamiint ezt követően a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésére és a mezőgazdasági termelés fellendítésére hozott júniusi határozatai meghatá­rozták mindazokat a felada­tokat, amelyeket az egész mezőgazdaság továbbfejlesz­tése, a termelőszövetkezetek további megerősítése és szám­szerű fejlesztése érdekében végezni kell. Csongrád me­gyében a közel kétéves egy­helyben topogás után hozzá­fogtunk a mezőgazdaság to­vábbi szocialista átszervezé­séhez. A tsz-ek megerősítése, gazdálkodásuk megjavítása érdekében végzett szervező, segítő munka, továbbá a szö­vetkezeti vezetők és tagok nagyobb szorgalma, nem utolsósorban az állam eddi­gieknél is nagyobb segítsége következtében a tsz-ek az elmúlt évek­hez viszonyítva az idén sokat erősödtek. Sok szö­vetkezetben nőtt a vezetők felelősségérzete és javult a tagok munkafegyelme. Több szövetkezet jobban szervezi meg a gazdasági munkákat, nagyobb gondot fordít a tagok munkaszerve­zet szerinti elosztására és a munkák jobb minőségben való elvégzésére. Mindezt a fejlődést elősegítette, hogy a megyében levő 219 szövetke­zet közül 196-ban van párt­szervezet. Közülük nem egy munkáját tevékenyebben végzi, mint az elmúlt évben. A szövetkezetek vezetését, gazdasági munkájuk időre és jó minőségben való elvégzé­sét, valamint a pártszerveze­tek megalakulását illetően a javulás ellenére is még mindig sok a tennivaló. Az elmúlt évvel szemben ez évben jelentősen javultak a szövetkezetek termésátla­gai és jóval többet termeltek katasztrális holdanként, mint az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok. Kalászosból több mint két mázsa gabo­nával többet takarítottak be katasztrális holdanként a szövetkezetek, mint a kispa­raszti gazdaságok. Jobb a szövetkezetek kapásnövénye­inek átlagtermése is, mert nagyobb részük kukoricából eléri a 30 mázsát, cukorrépá­ból pedig közel a 200 mázsát, Igen sok olyan szövetkeze­tünk van, amelyeknek átlag­termése még a szövetkezetek termésátlagait is jóval felül­múlja. A mártélyi Haladás TSZ búzából 17.5 mázsa, őszi árpából 17 mázsa, a vásárhe­lyi Szántó K. János TSZ pénzt kapott. Szövetkezeti gazdaságaink ez évi nagyobb termésátlagai következtében a megye termelőszövetkezeti parasztságának nagyobbik ré­sze életszínvonalban elérte, több helyen jelentősen túlha­ladta, a középparasztok szín­vonalát. Ez meggyőzően mu­tatja, hogy mért kell az ed­digieknél is fokozottabban és állandóan szorgalmazni a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, a termelőszövet­kezetek számszerű tovább­fejlődését. Csak ez az egye­düli út, amelyen keresztül a mezőgazdaság terméshoza­mát gyorsan növelni tudjuk. A szövetkezeti gazdálkodás nagyobb terméshozama nemcsak a szövetkezetek­ben dolgozók jobblétét, ha­nem az egész népgazdaság szükségleteinek kielégíté­sét is jobbá teszi. Megyénkben a gabonatermés mintegy 2300 vagonnal lett volna több, ha a közel 30 ezer katasztrális hold ter­melőszövetkezeti kalászos te­rülettel szemben az egyéni­leg dolgozó parasztok által művelt 168 ezer kataszteri hold kalászos területen is annyi gabonát termeltünk volna katasztrális holdan­ként, mint a termelőszövet­kezetek kalászos területem. Sok szövetkezetünk fegyel­mezettebb munkájával, szor­galmával, gondos gazdálko­dásával, magas jövedelmező­ségével. valamint tagjaik jobblétének biztosításával búzából 15.2 mázsa, Ő6zi ár­pából 22.5 mázsa termésátla­got takarított be. Nem egy olyan szövetkezetünk van, amely eredményeket ért el az állatlétszám emelése, az állati termékek hozamának növelése terén is. A márté­lyi Haladás TSZ szarvasmar­ha-állományát öt hónap alatt 6, sertésállományát 226 da­rabbal növelte, amelyből 33 anyakoca. Ez idő alatt a tej­hozamot 4.8 literről 8.6 li­terre emelték. Azonban a szövetkezetek többsége az ál­latlétszám emeléséért, azok hozamainak növeléséért még nem tettek közel sem eleget a várt és a reálisan elérendő követelményeknek. Emelkedett a munkaegységek értéke A szövetkezetek magasabb termésátlagai következtében jóval több lesz a szövetkezeti tagok egy munkaegységre eső jövedelme, mint ameny­nyit ez évre terveznek, vagy az elmúlt évben a tagok ré­szére kiosztottak. A móra­halmi Üj Világ TSZ-ben a tervezett egy munkaegységre eső 22 forinttal szemben 45 forintot osztanak munkaegy­ségenként. Nem egy olyan termelőszövetkezeti tag van a megyében, amely már a kapott előleg mennyiségével biztosítani tudja családja ré­szére az egész évi megélhe­tést. Az eperjesi Ifjú Gárda TSZ-ben Sarkadi János már eddig 30.69 mázsa búzát, 13 mázsa árpát, 7491 forint kész- I nyéről. tekben. illetve csojportokban levő családok száma 15.474, a tagok száma pedig 18.6U8. A meglevő szövetkezetek kö­zül 23 új, ez évben alakult szövetkezet, amelyből 9 ter­melőszövetkezeti csoport. Ebben az évben a termelő­szövetkezetekbe belépő csa­ládok száma 3405, a tagok száma pedig 3957. Az új tagok által szövetkezetek­be bevitt földterület közel 11 ezer katasztrális hold. A megyei párt-végrehaj tó­bizottság határozata alapján az ez évre tervezett 5000 csa­ládnak 68.1 százalékát, a ter­vezett 20 ezer katasztrális hold főidnek pedig 54.4 szá­zalékát szerveztük be a szö­vetkezetekbe. A járások, a községek egy része a meglevő hibák mel­lett eredményesen végezte a fejlesztésért folyó munkát. Különösen jó munkát vég­zett a szentesi járás, Hód­mezővásárhely város, vala­mint Székkutas község. A szentesi járásban az elmúlt hetekben átlagosan minden héten 80—140 tag 6—900 ka­tasztrális hold földdel, Hód­mezővásárhelyen pedig 50— 70 tag 350—400 katasztrális hold földdel lépett be a szö­vetkezetekbe. Példamutatóan végezte a tsz-fejleszlésscl kapcsolatos munkáját Székkutas köz­ség pártszervezete, tanácsa, tömegszervezetei, valamint termelőszövetkezetei. A jó politikai és szervező­munka következtében heten­ként 30—40. de voltak időK, amikor egy hét alatt 70 csa­lád lépett a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Jó munkát végzett a fejlesztés érdeké­ben Szarka elvtárs, a köz­ségi pártbizottság titkára, Nagy elvtárs, a községi ta­nács elnöke, valamint Gerő elvtárs, a Szentesi Járási Ta­nács munkatársa és még sok mindjobban meggyőzik ma-! más elvtárs. Székkutas mel­gyénk dolgozó parasztságát a nagyüzemi gazdálkodás elő­A tsz-ek számszerű fejlesztésében ériünk el eredményeket Nemcsak a szövetkezeti tagok tudják több jövedel­mük és jobb életük alapján, hogy a nagyüzemi gazdálko­dásnak mi az előnye; tudják ezt megyénkben az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok is. Ezért az utóbbi időben a dolgozó parasztok egy része mindjobban foglal­kozik azzal a gondolattal, hogy belépjenek a termelő­szövetkezetekbe, vagy új ter­melőszövetkezetet alakítsa­nak. Sokan közülük várjak a felvilágosító szót, azt a se­gítséget, hogy elősegítsük számukra a nagyüzemi gaz­dálkodással járó részletkér­dések megértését. Különösen várják ezt a tanyákon lakó dolgozó parasztok, akikhez elég ritka időközökben, vagy sok esetben el sem jutnak a népnevelők, a kisgyűlés elő­adók, a szövetkezeti tagok, hogy megmagyarázzák szá­mukra mindazt, ami a szö­vetkezeti gazdálkodással kap­csolatosan számukra még nem teljesen világos. Sok községben pártszerve­zeteink a tanácsokkal együtt felmérték a termelőszövetke­zetek fejlesztésének helyze­tét, meghatározták a fejlesz­tés érdekében végzendő po­litikai és szervező munka főbb irányelveit. Több járási, városi pártbizottság a taná­csokkal együtt feldolgozta egyes élenjáró termelőszö­vetkezetek eredményeit és azokat brosúrákban és sajtó útján népszerűsítették a dol­gozó parasztok között. Meg­szerveztük az élenjáró ter­melőszövetkezetek látogatá­sát és mintegy 80 látogatás megszervezésével 3500 dolgo­zó paraszt nézte meg a me­gye legjobb termelőszövetke­zeteit. Ezek és még több más egyéb munkák elvégzé­se után a szövetkezetek számszerű fejlesztése érdeké­ben végzett munkánknak a meglévő hiányosságok elle­nére is vannak eredményei. Ez év október 10-én 219 szövetkezet van megyénkben, amelyből 73 termelőszövet­lett több más községünk is jól szervezte meg a fejlesz­téssel kapcsolatos munkáját, mint például Deszk, Nagy­mágocs. Apátfalva és így to­vább. Egyes járásokban és községekben azonban nem kielégítő ez a munka. Pél­dául a csongrádi járásban, Szentes városban. Szegváron, Üllésen stb. Kovács elvtárs, a szegvári pártbizottság tit­kára a többszöri segítés után sem szervezte jól meg a tsz­feileszléssel kapcsolatos mun­kát. Mint már mondottam: a fejlesztést Illetően végzett munkának vannak eredmé­nyei. Az elért eredményekkel azonban nem lehetünk meg­elégedve és megvan a ked­vező lehetősége annak, hogy a fejlesztés érdekében a po­litikai és szervező-munkán­kat megjavítva pártszerveze­teink. különösen a termelő­szövetkezeti tagok fokozot­tabb mozgósításával, a taná­csok, a tömegszervezetek, az állami üzemek fejlesztési munkában való jobb bekap­csolásával a párt-végrehajtó­bizottság határozatát végre­hajtsuk. Munkánk hiányosságai A termelőszövetkezetek | hiányosságai ls. Nem fordí­megerősítése, számszerű to- tottunk megfelelő gondot ar­vábbfejlesztése terén vég- ra, hogy a járási pártbizott­zett munkanknak a végzett jó munkák mellett vannak l '(Folytatás a 2. oldalon*

Next

/
Thumbnails
Contents