Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-13 / 241. szám

Csütörtök, 1955. október 15. 3 DÉLMafcYüRORSZfiG CSEH IMRE Meghalt Cseh elvtárs. Igy terjedt el a szomorú hír az elmúlt napokban a szegedi elvtársak körében: kidűlt soraikból egy régi, ízig-vérig kommunista harcos. Igaz, túl volt már a hetvenen, de napjaink nagy munkájában is szószóiója, agitátora volt az igaz ügynek — a szocializmus megvalósításának. Már a századforduló elején bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Az első világháború előtt egyik lelkes szervezője volt a bőripari szakszervezet szegedi csoportjának. A 19-es forradalom katonája volt, később ő is ott dolgozott a Vörös Segély megalakításán. , Börtönbe Járták. Esztendőkig rendőri megfigyelés alatt volt, de nem hajtott fejet, pártmegbizatásait az illegalitás alatt is kommunista módon végrehajtotta. A felszabadulás után bekapcsolódott a Kommunista Párt munkájába Szegeden, s mint régi veterán, élete utolsó napjáig hirdette a párt nagyszerű eszméit. Cseh Imre elvtárs munkássága például álljon minden szegedi kommunista előtt, ő a legnehezebb időkben sem hátrált, a nagy célért, az ország, a szegedi e.mberek jobb életéért, az elnyomás alól való felszabadulásért harcolt. S a harc nem volt hiábavaló. Tisztelettel, megbecsüléssel és kegyelettel hajtunk fejet sírja előtt. Ma délután 3 órakor a Belvárosi temetőben felhangzik majd a munkás gyászinduló — utolsó útjára kísérik Cseh bácsit hozzátartozói, elvtársai. Cseh Imre elvtársat a párt j és a tanács saját halottjának ' tekinti. Emlékét megőrizzük, s a szívós akarat, a harcos elszántság, amely benne lakozott, tovább él a szocializmust megvalósító új nemzedékben. Találkozót tart a Szabad Ifjúság kullúregYÜlies Amint már a „Délmagyarország" hírül adta, a DISZ kulturális munkájának fellendítése érdekében az ötévvel ezelőtt Szegeden sok sikert aratott Szabad Ifjúság kultúregyüttest a városi DISZ-bizottság és a városi tanács népművelési osztálya újjáalakítja. Éppen ezért a Szabad Ifjúság régi tagjai holnap délután 5 órakor a DISZ városi bizottság régi székházában (Sztálin sétány 7.) újjáalakuló találkozót rendeznek. A városi DISZbizottság, a népművelési osztály kéri az együttes régi tagjait, hogy feltétlenül jöjjenek el erre a találkozóra, amelyre várják az üzemek, az egyetemek, a technikumok énekelni, táncolni, hangszeren játszani akaró díszeseit. Visszaszerezzük a termelőszövetkezet becsületét — mondja a kübekházi Sarló és Kalapács TSZ új elnöke Falun gyakran találkozunk olyan vezetőkkel napjainkban, akik néhány hete, vagy hónapja még üzemben, vagy városi hivatalban dolgoztak. A párt hívására cserélték fel ezek az elvtársak a városi életet a falusival, hogy elősegítsék a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Kübekházán a Sarló és Kalapács TSZ-ben nemrégiben űj elnököt választottak. Vámosi László elvtársnak, a megyei tanács termelőszövetkezeti csoportja volt vezetőjének előlegezték a tsz tagjai a bizalmat, s néhány hét telt csupán el, máris tapasztalható, hogy új ember fogja a tsz kormányát. A kübekházi termelőszövetkezet az utóbbi években a gyengén működő szövetkezetek közé tartozott. Pedig itt is sok becsületes, dolgos ember van. A föld minősége is jó, mégis csaknem minden évben gyengén zárták az évet. Azonban ha a tagság összefog az új elnökkel, kéthárom év alatt a legjobbak közé kerülhet a Sarló és Kalapács, hiszen ehhez minden adottságuk megvan. Mindenekelőtt sokrétűvé, belterjessé kell tenni a gazdálkodást. Az új elnök javaslatait a közgyűlés helyben is hagyta, s határozattá emelte, ötven hízó, valamint tíz marha meghízlalására szerződést kötöttek; még további hét marhát is hízóba fognak, hogy egy istálló megteljen. A szövetkezetnek sok a lova. Ezért eladnak belőlük, s a pénzen 10 jól tejelő tehenet vásárolnak. Beszereznek egy tejszeparátort, s a fölözött tejen malacokat nevelnek. Mór épül a 100 férőhelyes tehénistálló, ahol elhelyezik a tehenészetet. Ügy tervezik, hogy a tejbevételből havonla-kéthavonta rendszeresen tudnak pénzt osztani a munkaegységekre. Mert sok tsz-tag azért hanyagolta el a közös munkát, mivel egész évben kevés pénzt tudott a szövetkezet osztani. Ezért inkább napszámba mentek el egyes tagok. A jövő évi vetéstervet már úgy készítik el, hogy folyamatosan legyen bevétel. Őt hold korai burgonyát ültetnek, 17 holdra növelik a konyhakertészetet és 5 hold dinnyét vetnek. Kísérletképpen megpróbálkoznak 3 holdon a vöröshagyma és fokhagyma termelésével is. A gyümölcs- és zöldségfélék árusítására boltot nyitnak a községben. Vetnek 20 hold veíöborsót is, ami még aratás előtt pénzt hoz a tsz-tagoknak, úgyszintén az 5 hold repce is. Ebben a szövetkezetben tudják, hogy az állattenyésztés igen jövedelmező, de eddig nagy gondot nem fordítottak erre. Most a közgyűlés a volt elnököt, Gera Ferenc elvtársat nemcsak elnökhelyettesnek választotta meg, de állattenyésztési brigádvezetőnek is. Most már jő kezekben less az állattenyésztés sorsa. Nemrégiben 100 juhot is vásároltak, amelynek vételára a gyapjúból, a tejből és a szaporulatból egy gazdasági évben megtérül, különösen akkor, ha megfelelő juhászt tudnak szerezni, Mivel megfelelő épületek vannak, nagyobb mértékben foglalkoznak majd sertéshízlalással. Az épületeket a tél folyamán helyrehozzák. De már most gondoskodnak az állatok számára elegendő takarmányról. A Sarló és Kalapács TSZ ifjúsága résztvesz a silózási versenyben — érdekes, hogy a tsz DISZ silózó-brigádjában 8 egyéni parasztfiatal is van — s ösztönzést ad nekik, hogy a silózás befejezése után egy teljes labdarugó-felszerelést kapnak a fiatalok. Már 50 vagon répaszeletet is megrendeltek, hogy minél táplálóbb, ízletesebb legyen a silótakarmány. Egy ilyen nagy szövetkezetben nem könnyű az elnök munkája. Különösen akkor, ha a munkák irányításával egyidejűleg kell megismerni a tsz gazdaságát s az embereket. De, ha a tagság az elnök mellett áll, rövidesen a helyes útra lehet rángatni a szövetkezet szekerét. Legfontosabb most az őszi betakarítás. A 30 hold napraforgó termését kombájnnal csépelték el. A sorok között haladt a gép, két oldalról a tsz aszszonyai kasokba szedték a napraforgót, majd a kombájnra hordták. Holdanként 11 mázsa lett a termés, mert a legkevesebb szemveszteséggel takarították be. A 150 hold kukorica törését pedig úgy végzik, hogy meghatározták, egy-egy családnak mennyit kell letörnie. Ezután a tábla egyik szélén egymásután kijelölik a sorokat, a törés és szárvágás nyomában jöhet a traktor. A tsz űj vezetősége a munkafegyelem megszilárdításában máris ért el eredményeket. Eddig esős időben alig dolgozott valaki. Most viszont az esős napokat használták fel a juhhodály rendbehozására, a tragya kihordására. Változtattak a munkaszervezésen is: eddig minden reggel az irodától indultak munkára a tsz-tagok. Noha saiát gazdaságukban dolgoztak, ebben volt valami, ami az uradalmakra emlékeztetett. Ráadásul innen messze volt egyik másik szövetkezeti tábla. Most két nappal előbb meghatározta a vezetőség, mi a munkák sorrendje és a tsz-tagok közvetlenül ide indulnak. Hogy haladjon a háztáji földeken is a munka, elhatározták, hogy minden fogat este, munka végeztével egy rakományt termést köteles a háztáji földekről hazahozni a faluba. Sok terv, helyes elgondolás vár megvalósításra. Ügy döntött az űj elnök javaslatára a közgyűlés, hogy öt hold új szőlőit is telepítenek az őszön, mert most is elég jól fizet az öt hold régi szőlő: megadja a 100 hektó bort. Teherautót ls szeretnének vásárolni, hiszen 14 kilométerre van a tsz-től a legközelebbi vasútállomás. A Földművelésügyi Minisztérium segíthetne ebben a szövetkezetnek. Eddig a munkából kiöregedett tagokkal sem törődtek sokat, most azonban megalakították A milliomos szövetkezet Hét esztendővel ezelőtt, 1948-ban alakult a sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet, jóformán a semmiből, néhány lelkes ember közös akaratából, vagy egész pontosan szólva: egy akkori földbérlőcsoportból. Ma a „Rózsa Ferenc" a környék egyik legerősebb szövetkezete; 103 taggal dolgozik csaknem 800 hold földön, rizstelepe van, saját teherautója, kovácsműhelye, fürésztelepe; állatállománya tekintélyes, teljes vagyona kétségkívül meghaladja a 3 millió forintot, Vajon milyen csoda, milyen titok lappang ezek mögött a tiszteletet ébresztő, magukat méltató eredmények mögött? Hogyan lett a nincstelen földbérlő csoportból milliomos szövetkezet, milyen művészet révén termett elő a semmiből a három millió? Ha nem is éppen ebben a formában, de ezt a kérdést szögeztük neki Pataki Sándor elvtársnak, az egykori három holdas kisparasztnak, a szövetkezet érdemes elnökének. A szövetkezet történetére voltunk kíváncsiak, mert úgy véltük, hogy annak valamelyik mozzanatéban kell megtalálnunk azt az okot, amely ezt a roTSZ. Papírt, ceruzát veszünk elő és írjuk sorban, egymás után a tételeket, úgy, ahogyan a könyvelő elvtársnő emlékezetéből előkerül. "Vettünk egy teherautót — ez 44 ezer forint. Beszereztünk három villanymotort, egyet a szecskavágáshoz, egyet a köleshántoláshoz, egyet a fűrésztelephez — 10.000 forint. Vásároltunk továbbá egy gumikerekes, 3 tonnás igáskocsit (17.000 forint) és egy daráló felszerelést (9000 forint). Az állatszaporulat értéke 30—40 ezer forintra tehető. Felépítettünk ezenkívül egy autógarázst (kb. 15.000 forint), egy tejházat (kb. 10 ezer forint), egy kis szint a fűrésztelep számára (kb. 5000 forint) és egy másik épületet, amelyben a darálónak, a kovácsműhelynek és a vontató traktorunknak adtunk helyet (kb. 20.000 forint). Ezek voltak a fontosabb beruházásaink .. .* Gyorsan összeadjuk a tételeket és kiszámítjuk a végeredményt: 170.000 forint. "Az ám — kap hirtelen észbe az elvtársnő — a legfontosabbról meg is feledkeztem. Hiszen az idén készült el a rizstelepünk ls (175.000 forint), no meg a halastavunk (79.000 forint). Igaz. hogy ezekhez igen nagy állami támogatást hámos vagyonosodást lehető- i kaptunk, de magunk is jónédos növényápoló munkával kipótolni; mindent megtettek, ami csak tellett tőlük, talán még többet is — fáradozásaikról majd az eredmények állítják ki a bizonyítványt. És a halastó? Az majd csak jövőre hallat magáról. De bíznak benne, hogy a hét holdnyi állóvíz, amely^ be az idén telepítették a halakat, jövőre már gazdag "terméssel* fog a jövedelemhez hozzájárulni. Lássuk hát most a jövedelmet — ennyi közös gazdagság után azt, ami az egyeseknek kijár. Hozzávetőleges számítás szerint a november elején sorrakerülő zárszámadáskor munkaegységenként az alábbiakat fogják tudni osztani: búzából árpából kukoricából burgonyából száraztakarmányból cukorból rizsből borból pénzben 3 kg 1.2 kg 3.5 kg 0.5 kg 2 kg 0.15 kg 0.4 kg 0.2 liter 15—16 forint s búzát, pénzt, malacot juttatnak az öreg tsz-tagoknak. A kübekházi Sarló és Kalapács TSZ — élén az űj vezetőséggel — megindult a felfelé vezető úton. — Az a célunk, hogy viszszaszerezzük Kübekházán a termelőszövetkezet becsületét — mondja Vámosi elvet szociális bizottságot, valamint az, hogy társ • tagság életszínvonala már az űj gazdasági évben elérje a község legjobb egyéni parasztjaiét. Aztán nagyobb célokat tűzünk magunk elé .. A tagság szorgalmas mun kájával ezt a célt bizonyára el is érik. — Rácz — A ruhagyári ifjúmunkások ve rsen yf elhívása Tegnap, szerdán reggel a Szegedi Ruhagyár ifjúsági szalagjának ifjúmunkásai versenyfelhívással fordultak az üzemben dolgozó többi ifihez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának méltó megünnepléséhez akarnak ezzel is hozzájárulni. Kovács Gyuláné ifjúsági szalagjának valamennyi tagja szeptember havi átlagteljesítményére öt százalék feszítést vállalt, s ugyanakkor a szalag összteljesítmé" nyét a szeptemberi 97.8 százalékról 103 százalékra akarják felemelni. Vállalásukban szerepel még, hogy 99.9 százalékos minőségnél rosszabb munkát nem végeznek. A ruhagyári fiatalok ezt a versenykezdeményezésüket nem akarják csak saját üzemükre korlátozni, hanem a fenti feltételek mellett szocialista munkaversenyre kihívják valamennyi szegedi gép mellett dolgozó ifjúmunkás társukat, vé tette. Kiderült azonban, hogy a „Rózsa Ferenc" története a lehető legegyszerűbb. A megalakulást követő évben léptek be az első kisgazdák, túlnyomó részben újonnan földhöz juttatottak. Ettől kezdve évről évre szaporodott a tagság, s vele együtt a föld, a jószág, a közös tulajdon — a létszámmal együtt nőtt a hozzáértés, a szervezettség, a nagyobb vállalkozásokra való képesség, s természetesen nem maradt el az állami támogatás sem. A puszta fejlődésmenet tehát nem adja meg a sikerek nyitját. Akkor talán a föld a különleges? Vagy valami más pénzfakasztó forrás áll a szövetkezet rendelkezésére? Rövid kérdezősködés meggyőzött bennünket arról, hogy ez sincsen igy. Hátra maradnának az emberek. De ugyan miért is gondolnánk, hogy az a száz ember, aki ma a szövetkezethez tartozik, valamilyen más fából volna faragva, mint a többi dolgos, földjét szerető sándorfalvi gazdálkodó? Egyszóval nincsen csoda és nincsen titok. Vagy helyesebben szólva: a közös gazdálkodás a titok. A közös gazdálkodásban rejlik az az erő, amely néhány röpke év alatt a semmiből három milliót varázsolt elő. Mint már említettük, a „Rózsa" TSZ jelenleg nem egészen 800 holdon gazdálkodik. Ebből 531 hold a szántó, 13 hold szőlő és gyümölcsös, 34 hold rét, a többi legelő. Kell is ekkora legelő, hiszen nem kevesebb, mint 520 juh tartozik a szövetke- | zet állatállományához, amiből 260 az anyajuh. Csaknem háromszáz sertése és 54 marhája is van a szövetkezetnek — félünk pontos számokat mondani, hiszen az állomány napról napra gyarapszik, látogatásunk napján is valami tíz süldő malaccal tért viszsza a szövetkezet teherautója a vásárhelyi hetipiacról. A marhaállományból 21 a tehén, a többi növendékállat hat liter a napi fejési átlag. A sertések közül a hízók száma kereken száz, van ezenkívül 28 anyakocájuk, két kanjuk, a többi növendékállat. A baromfifarmra vonatkozólag pontos adatokkal nem tudunk szolgálni, de tény. hogy ez sem jelentéktelen pénzforrás. Mindent egybevéve, tavaly 1 278 235 forintra ment fel a szövetkezet beruházott vagyona, másszóval a közös gazdaság, az állóalapok értéke és 2 737 138 forintot tett ki a szövetkezet teljes vagyona, amelybe bele értendők a tagoknak kiosztott termékek is. Ehhez jönnek még a tavaly óta beruházott összegek. hány tízezret fektettünk beléjük*. Mindent összevéve az álló alapok, vagyis az oszthatatlan közös vagyon idei növekedése 424 ezer forintot tesz ki, kerek egyharmadát az eddiginek. Erre való tekintettel mondhatjuk, hogy a szövetkezet teljes vagyona ma már meghaladja a hárem millió forintot. Ezek a számok magukírt beszélnek, különösen ilyen impozáns együttesben. Talán csak egy tétel szorul még közelebbi megvilágításra: az a bizonyos majdnem kifelejtett rizstelep és halastó. Tetszik nekem ez a majdnem-kifelejtés. Az van benne: már e rövid idő alatt is annyira hozzájuk nőtt ez a két új növekmény, hogy már nem is az új dolgok között tartják őket számon. Pedig nem kevés akadályt kellett leküzdeni, amíg az idei első rizsaratásig eljutottak. Már a teriilet kijelölése körül is nagy huza-vona volt, s volt idő, amikor úgy látszott, hogy nem sikerül megfelelő területet a község földjéből kiszakítani. De nem hagyták annyiban, s számos ellenállás leküzdése után végül is győztek. 105 ezer forint állami támogatást kaptak az 50 holdnyi terület kellő kirnunSzabadpiaci árakra átszámítva ez összesen körülbelül 55 forintnak felel meg. Egy átlagos 300 munkaegységnyi teljesítményre ezek szerint több mint 16 ezer forint jövedelem jut. Ahol több családtag vett részt a munkában, ott ennek többszöröse. És ez még nem is a teljes jövedelem, mert ehhez még hozzá kell adni a háztáji gazdaság hozamát. Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk, hogy a »Rózsa Ferenc" máris jó középparaszti életszínvonalat biztosít tagjainak. Máris — mondjuk, mert bizony egyelőre a szövetkezet még igen sokat költ beruházásra. Ebben az évben • is mintegy negyedmillió forint ment el — a ráfordított munkát és a természetben hozzáadottakat is .beleértve — a közös gazdaság gyarapítására. Egy esztendei megerőltetésnek talán egy kicsit sok is ez. Az azonban bizonyos, hogy jövőre már mindez gazdagon meg fog térülni. A halastó, amely jövőre már gazdag fogásokat ígér: a rizstelep, amelynek műveléséhez tavasszal kellő időben és nagyobb szakértelemmel kezdhetnek hozzá; a teherautó. amelynek révén könvnyebbé és gyorsabbá válik termékeik értékesítése. Számot vctne'i e mindezzel Sándorfalva egyénileg dolgozó parasztjai? Felismerik-e a szövetkezet előnyeit és közelednek-e hozzá? Erkálásához. S habár kissé ké- | ről majd legközelebbi, befesőn tudtak csak vetni, az el- [ jező írásunkban. veszett időt igyekeztek gon-1, Kende Péter Szegedi vasutasok ssgisö munkája a termelőszöveikezetekben Tavaly óta... Álljunk is itt meg egy pillanatra, s vegyük szemügyre, mennyit _ fejlődött egy esztendő alatt a sándorfalvi Rózsa Ferenc A „Délmagyarország" már többször beszámolt arról, hegy a szegedi vasutasok is jól kiveszik részüket a termelőszövetkezetek patronálási mozgalmából. Az utóbbi időben a szegedi vasutasok részéről ez a baráti segítség tovább fokozódott. Nemrégen a pályafenntartás tervezői a zákányszéki Kossuth Termelőszövetkezet részére egy modern tehénistálló tervrajzát készítették el és négy lakóház építéséhez is díjtalanul adták a szükséges tervrajzokat. Ezzel 3.400 forint kiadást takarítottak meg a Kossuth TSZ javára. A múlt hónapban a könyvelőség dolgozói a kisteleki Felszabadulás TSZ-nél a felszaporodott könyvelési és számviteli munkáknál nyújtottak segítséget. Amikor végeztek a munkával, a zákányszéki Kossuth Termelőszövetkezet könyvelését segítettek rendbehozni. A pályafenntartás dolgozói az üllési Vörös Csillag Termelőszövetkezet részére daráló-motort szerelnek most, s mintegy 1150 forint kiadástól mentik meg a szövetkezetet. A gazdasági segítségnyújtáson kívül a szegedi vasutasok széleskörű kapcsolatot is létesítettek a szegedi járás számos termelőszövetkezetének tagságával. A vasutas dolgozók résztvesznek a termelőszövetkezetek agitációs munkájának segítésében is. Szeged Állomás dolgozói a forráskűti Petőfi TSZ-be járnak ki agitációs munkára. Nemrégen az állomás kultűrcsoportja szép kultúrműsorral köszöntötte a szövetkezet élenjáró dolgozóit. Az utóbbi hetekben a szegedi vasutasok hét munkásparaszt találkozón vettek részt. Ezekre a találkozókra szép számmal jöttek el az egyénileg dolgozó parasztok is. Hosszan elbeszélgettek munkájukról, napi problémájukról. Különösen sok szó esett ezeken a találkozókon az őszi mezőgazdasági munkák gyors befejezésének fontosságáról. Sziládi Sándor — A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége a XVIII. Bélyegnap alkalmával bélyegkiállítást rendez a Móra Ferenc Múzeumban. A kiállítás ünnepélyes megnyitása október I6-án, vasárnap kulturális ' délelőtt 9 órakor lesz,