Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-12 / 240. szám

DELMFLGYFLRORSZflG Vasárnap, 1955. október 12. OELMflOYflRORSZBG Ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg Szeged felszabadulásának 11. évfordulójáról A tanácsülés után a párl- és a lömegszervezeteli, a szegedi üzemek képviselői megkoszorúzták a Szovjet Hősök emlékmüveit = HIREK^ Viselettörténet! kiállítás nyilt a Móra Ferenc Múzeumban 952 forint prémium egy hónapban anyagtakarékosságért Szeged felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából a városi tanács tegnap délelőtt telepedett az egész városra. Vajon beérik-e ennyivel a menekülő fasiszták, vajon ünnepi ülést tartott a városi' mitől akarják még megfosz­tanácsháza dísztermében. Az ülés előtt a Pedagógiai Főis­kola énekkara többek között bemutatta Szeghy Endre, a Pedagógiai Főiskola zenetan­székének vezető tanára által megzenésített Juhász Gyula „Munkás gyermekhimmusz' című versét, amely nagy tet­szést aratott. Kuszin Miklós elvtárs, a városi DlSZ-bizott­ság titkára nyitotta meg az ünnepi ülést, amelynek el­nökségében Ladányi Bene­dek elvtárs, a városi párt­végrehajtóbizottság első tit­kára és a városi tanács vég­rehajtó bizottságának több tagja foglalt helyet. Az ün­nepi beszédet Nagygyörgy Mária elvtársnő, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója, városi tanácstag mondotta. — Mélyen az emlékeze­tünkben élnek még a fel­szabadulás pillanatai — mondotta Nagygyörgy elvtársnő bevezetőjében. — 1944 szeptember végén a front rohamos közeledtével tudtuk, hogy csak napok kér­dése Szeged felszabadítása. Október 8 éjszakáján hatal­mas robbanás resztette meg Szeged házfalait. A mene­külő fasiszták felrobbantot­ták a közúti hidat. Rémület tani a város lakosságát.. A menekülők útja sürgős volt, nem jutott idejük to­vábbi pusztításra: október 11-én virradóra a rémületet örömújjongás váltotta fel, szerte futott a városon a hír, — „itt vannak a szovjet ka­tonák". Felszabadult Szeged, a nép az utcára tódult, hogy üdvö­zölje a bevonulókat. Azok pe­dig, akiket a fasiszta propa­ganda elvakított, a szemüket dörzsölték, amikor a Csong­rádi sugárúton bevonuló szovjet csapatokat megpillan­tották, akik mosolyogva in­tegettek az őket nézők felé. A járdán közlekedő szovjet katonák szeretettel simogat­ták meg egy-egy gyermek arcát, a Nagykörúton leá'.ló szekeres osztag, az oda tó­duló gyermekeknek kenyeret és cukrot osztogatott. így vonult be hozzánk a győző hadsereg, amelynek számadása lett volna velünk, a velük szemben elkövetett bűnökért. De a hős szovjet hadseregei nem a bosszú vezényelte, hanem a világot átfogó nagy eszme, amely minden elnyomott nép felszabadí­tását írta zászlajára. Tegnap este fél 7 órakor a Móra Ferenc Múzeum újon­nan épített szárnyának egyik termében viselettörténeti ki­állítás nyílt, amely bemu tatja 1830—1930-ig a szegedi anyagot bemutató kiállítás megnyi­tásán megjelentek Szeged bolgár vendégei, Ladányi Be nedek elvtárs, a városi párt­bizottság első titkára. Dénes Leó elvtárs, a városi tanács vb. elnöke és sok más ér deklődő. Bálint Alajos, a Móra Ferenc Múzeum igaz­gatójának bevezető szavai után Tápay Szabó Gabriella, a Nemzeti Múzeum osztály­vezetője, a kiállítás rende­zője, ismertette a kiállítást a megjelentek előtt. Nagygyörgy elvtársnő a továbbiakban beszédében visszaemlékezett a felszaba­dulás első napjairól, a Kom- . , . . . , _ munista Párt megalakulása- ™eletet. A gazdag ról a városban, az új élet első lépéseiről, az újjáépí­tésről, ötéves tervünk nagy­szerű eredményeiről. Meg­emlékezett a párt vezető sze­repéről, iránymutatásáról az elmúlt évtizedben. A szegedi dolgozók munkájáról, ered­ményeiről szólott a további­akban az ünnep: szónok és eredményes munkára szó­lította az ünnepi ülésen Szeged város dolgozó népét, majd e szavakkal fejezte be Nagygyörgy elvtársnő beszé­dét: — E jelentős évfordulón borítsa virágözön a szovjet hősök emlékműveit, amelyre tisztelettel és mélységes há­laérzettel tekint a jelen és a késő utókor is. Az ünnepi tanácsülés rész­vevői ezután együttesen a Széchenyi téri szovjet em­lékművekhez vonultak, ahol a párt, a tömegszervezetekés üzemek képviselői koszorú­kat helyeztek el az emlékmű talapzatára. Majd a koszorú­zési ünnepség részvevői ki­vonultak a Dugonics temető­be, ott is virágokat helyez­tek el a szovjet hősök sírjai között felállított emlékműre. jól 361 dolgozik a termelési bizottság, haladnak as őssi munkák Mórahalmon A sok nyári eső miatt az idén a mórahalmi határban is később értek be a kapás­növények, emiatt a betakarí­tási munkák megkezdése is szükségszerűen késett Most mégis azt láthatjuk, minden őszi munka jól halad Móra­halmon. A termelőszövetke­zetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok is pótolták már az időjárás okozta késé­seket. A Vörös Október Ter­melőszövetkezet eddig már 40 hold rozsot és 22 hold őszi árpát vetett el; A kukoricaszedéssel és a j többi őszi munkákkal is | már jó 70 százalékig elké­szültek. Vetik már az őszi kalászoso­kat az Új Világ Termelőszö­vetkezet földjein is; A szö­vetkezetek mögött az egyéni gazdák sem akarnak lema­radni. A mónahalmi egyénileg dolgozó parasztok földjein is már sok helyen zöldell a rozs. Gazdáik jövőre jó ga­bonatermésre számíthatnak. Hogyan sikerült a mórahal­miaknak ez az előretörés? A községi tanács vezetőivel és a termelési bizottság tagjai­val beszélgetve megtudhat­juk: nem volt semmi ördön­gösség munkájukban, csu­pán annyi, hogy a jó gazda előrelátásával, tudásával szervezték meg az őszi mun­kákat, s így sikerült nekik hamar behozni a lemaradást. A munkák előrehaladásá­ban döntő szerepe van a l termelési bizottságnak. ! Tagja! széleskörű felvilágo­sító munkát végeznek gazda­társaik körében, a vetésre is időben mozgósították a fa­lut. Nagyon sok egyéni gaz­dát felkerestek, megmagya­rázták neki: nem lehet to­vább várni, vetni kell. El­mondották azt is, hogy az idei gabonatermés nagyobb része nem jó vetőmagnak. Elegendő mennyiségű csere­vetőmag érkezett a faluba, van mód arra, hogy kicserél­jék kétesértékű vetőmagjai­kat megbízható, jó magért. Nemcsak megmagyarázták, hogy miért kell csávázni, ha­nem ellenőrizték is, hogy mindenütt csávázott mag ke­rüljön a földbe. Tanács Imre, a bizottság elnöke, Pataki István, Kó­szó István, Bozóki Mihályné és a többi bizottsági tagok mindig ott vannak, ahol se­gítségre van szükség. Dol­gozó paraszttársaik ügyes­bajos problémáinak elintézé­sében szívesen segítenek. Ha kell, a gépállomással, a Ter­ményforgalmi Vállalattal tárgyalnak. Fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy zavar­talanul menjen a munka. Természetesen saját gazda­ságaikban lévő munkák vég­zésében is példát mutatnak. Nemcsak a szövetkezete­kén, hanem a termelési bi­zottsági tagok földjein is zöldellnek már a vetések. Az őszi munkák mellett minden feladatot egyformán fontos­Különvonat indul a magyar—osztrák labdarúgó mérkőzésre Október 16-án, vasárnap j menetjegy irodában lehet je­kerül sor Budapesten az évad lentkezni. egyik legjelentősebb nemze- ' tek közötti futballesemé­nyére, a századik osztrák— magyar labdarugó mérkő­zésre. Amint az IBUSZ vásárhelyi kirendeltségétől értesülünk, ebből az alka­lomból a MÁV különvo­natot indit Szegedről Buda­pestre a kora reggeli órák­ban. A különvonatra Hód­mezővásárhelyről, Makóról és a megye más helységeiből is lehet csatlakozni. Részvé­teli díj Hódmezővásárhely­ről és Makóról 68.20, Szeged­ről 54.70 forint. A különvonat az esti órák­ban indul vissza Budapest­— A Magyar Gyorsíró Szö­vetség szegedi csoportja ké­szül az október 29-én Buda­pesten megrendezésre kerülő országos versenyre s az üze­mek, hivatalok, vállalatok dolgozói gyorsírás tudásának gyarapítására gyakorló-órá­kat tart, az alacsonyabb fo­kon minden kedden délután 5—7 óráig, a 200-as sebesség­nél magasabb fokon írók ré­szére pedig pénteken este 6-tól 8 óráig a Közgazdasági Technikumban (Sztáiin-sé­nak tartanak itt. Segítenek a kukoricaértékesítési szerző­dések, a sertéshizlalási szer­ződések kötésében is, de ott lehetett látni a munka kel­lős közepében a termelési bi­zottsági tagokat a békeköl­csön-jegyzés idején is. Egyedüli komoly hiba a tanács és a termelési bizott­ság munkájában az, hogy mostanában meglehetősen keveset törődnek a szövet­kezeti mozgalom fejleszté­sével. Szükség lenne arra, hogy sokkal érthetőbben, a falu minden becsületes dolgozó parasztjának megmagyaráz­zák a szövetkezeti mozgalom előnyeit. Ebből a munkából a Vörös Október és az Üj Vi­lág TSZ tagjainak is jobban ki kell venni részüket. E hi­bának a megszüntetésével lenne csak igazán teljesérté­kű a községi tanács és a ter­melési bizottság munkája. Tokody Béla — ÚJJÁALAKULÓ TA­LÁLKOZÓT tartanak a sze­gedi Szabad Ifjúság kultúr­együttes tagjai pénteken dcl után öt órakor a Városi DISZ-bizottság nagyterme­ben (a Hungária kerthelyi­ségével szemben). Az ének-, tánc- és zeneegyüttcsre fia­tal DISZ-es belépőket szere­tettel várnak. — Az OKISZ Központi Művészegyüttese vidéki kör­útja során október 16-án, va­sárnap délelőtt tartja sze­gedi előadását a Szabadság Filmszínházban. A műsoron szimfonikus zenekari, ének­kari és tánckari számok sze­repelnek. A népi zenekar kísérete mellett magyar nó­tákat az Állami Operaház ki­váló szólistái énekelnek, kö­zöttük Littasy György, a Szegeden is jól ismert ope­raénekes. — Irodalmi matiné-soroza­tot rendez a TTIT irodalmi szakosztálya. Az első mati­nén, október 30-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor Sha­kespeare leghíresebb jelene­teit mutatják be Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-dí­jas, Szörényi Éva Kossuth­díjas. Ungvári László Kos­suth-díjas, Ambrus Edit, Lomtay Margit, Inke László és Kovács János közreműkö­désével. — Előadó-ülést tart a Ma­Magyar Kémikusok Egyesü­lete szegedi osztálya október 14-én, pénteken délután 5 órakor a Szerves Kémiai In­tézet előadótermében. Napi­renden szerepelnek: -Az elektron-mikroszkóp alkal­mazása a kémiában" és "Az elektron-mikroszkóp alkal­mazása a biológiában* című előadások. Az előadásokat a Magyar Tudományos Akadé­mia munkatársai tartják. SÜLYOS BORÍTÉKOT ka­pott kézhez a legutóbbi fize­téskor Tátrai György, a Sze­gedi Szőrme- Bőrruhaüzem dol­gozója. Megérdemelten kere­sett többet szabásztársainál. Az igaz, hogy nem csinált kü­lönösebben nagy dolgot, de igen odaadóan dolgozott. 'Az ügyességét, megfontoltságát. Tátrai a múlt hónapban is 952 forint prémiumot vitt haza a borítékban a 3991 deciméter anyag megtakarításért. Ebből több mint 6 irha és pannolux kabátot lehet kiszabni. Szögi József, a szomszédja is adott­ságnak tulajdonítja a dolgot. anyagkihasználásra is jobban jök ketten, hozzávetőlegesen vigyázott. Aki látja a szabász- j számolva, egyforma időt töl­aszta! mellett, s nem szak­szemmel vizsgálja munkáját, azt hihetné, hogy a kiterített szőrmét minden meggondolás nélkül szabdalja, hol kisebb, hol nagyobb darabra. Megté­veszti a szemlélődőt az is, hogy két kézzel szab, vagyis egyfor­mán használja a jobb- és bal­kezét munka közben, s még­hozzá magabiztosan tartja mindkettőben a szabászkést. Nincs munkájában semmi ördöngösség. A szaktudáson felül egy kis ügyességen mú­lik az egész. De eddig még nem akadt párja nemcsak az üzemben, de az egész iparágban sem. Próbálkoznak ugyan a nyomába lépni az üzem szabá­szai, s kisebb, nagyobb siker­rel jár is a próbálkozásuk, de nem tudják utolérni. A két­szeres „Könnyűipar kiváló dol­gozóiját nem is lehet egy­könnyen legyőzni. Különösen az anyagtakarókosságban nem. Asztalára a minták mellé az anyagnorma feljegyzést is ki­készíti. így tudja, melyik cikk­re mennyi anyagot szabott meg az anyagosztály, s ezt is szem előtt tartja. Ismeri azt is jól, milyen bőrből mit lehet ki­hozni, s a centimétereket is sokra becsüli, ügy igazítja a mintákat, hogy veszendőbe ép­pen csak az odavaló hulladék kerüljön. MÜNKATARSAI adottság dolgának tartják Tátrai György töttek cl a szakmában. Ismeri a szabás fortélyait Szögi Jó­zsef is, méghozzá kitűnően, mert nála is minden hónapban jelentkezik anyagtakarékosság és .y.ögi József, „Kiváló dol­gozó" is. Nem sokat, de kiad egy hosszú felnőtt kabátot • megtakarított szőrmeanyag ná­la is. Persze ez összehasonlít­hatatlanul kevesebb Tátrai György eredményénél. Mégis sokat jelent az a 900 deciméter szőrmeanyag, amelyet megta­karított egy hónap alatt, s amiért 150 forint prémiumot is kapott. Sokat tesz még a Szőr­me- és Börruhaüzem bélelő részlegének 14 szabásza gon­dos munkája által megtakarí­tott 4447 deciméter anyag. Kész kabátnál ebből 20 mikádó és férfi hosszú kabát bélését lehet megvarrni. A bőrruha részleg három szabásza egy hónapi megtakarításából pe­dig tíz hosszú bőrkabátot le­het készíteni. NEM EGYFORMA szak­képzettséggel rendelkeznek a Szőrme- Bőrruhaüzem szabá­szai. Abban azonban egyfor­mák, hogy gazdaságosan sze­retnek dolgozni mind, a ma­guk hasznáért is. Ez persze az anyagtól is függ — így mondják, s ezért egyszer ke­vesebb, máskor több megtaka­rítás jelentkezik náluk. De az iparkodásuknak megvan a haszna! Megnyílt a bolgár grafikai kiállítás Tegnap, kedden este 6 óra­kor a Móra Ferenc Múzeum képtárában ünnepélyes kére­tek között megnyílt a bolgár grafikai kiállítás a Kultúr­kapcsolatok Intézete, a Mű­csarnok, Szeged Város Taná­csa VB és a Móra Ferenc Múzeum rendezésében. A ki­állítás megnyitásán megje­lent Margaréta Ruszeva, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének kultúrattaséja, Bóján Bolgár hazánkban tartózkodó bolgár író, Kozma István, a Kultúr­kapcsolatok Intézetének munkatársa, Bolgár Kálmán a Műcsarnok tudományos munkatársa, Ladányi Bene­rek, a Magyar Dolgozók Pártja Szeged Városi Pártbi­zottság első titkára, Dénes Leó, Szeged Város Tanácsa VB elnöke és sok más érdek­lődő. Bálint Alajos, a Móra Fe­renc Múzeum igazgatója üd­vözölte a megjelenteket, majd Margaréta Ruszeva, a Bolgár Népköztársaság nagy­követségének kultúrattaséja adta át a kiállítást. A kiállítást Szeged város dolgozói nevében Dénes Leó, Szeged Város Tanácsa VB elnöke vette át. Ünnepi be­széde után a kiállítás meg­nyitóján résztvett meghívott vendégek nagy érdeklődéssel megtekintették a kiállított 164 művészi bolgár grafikai alkotást. — Az Optikai és Kinotech­nikai * Egyesület október 12-én, szerdán este 7 órakor az üzemi fotókörvezetökkel karöltve klubnapot rendez az MTESZ Horváth Mihály ut­ca 3. szám alatti helyiségé­ben. Vendégeket szívesen lát az egyesület vezetősége. Nagyjelentőségű kísérletek az üzemek mikroklímájának megállapítására -öl, Az utazásra az IBUSZ tány), A Szegedi Tudományegyetem szá­mos intézetében folyik gazdag, értékes munka a mezőgazdaság vagy az ipar segítésére. Az Éghajlattani Intézet ku­tatásai a mezőgazdaság és az ipar munkáját egyaránt segítik. Egészen üj módon folynak itt a makroklima (nagy terület éghajlati jellemvonásai) és a mikroklíma (a föld közvetlen közelé­ben lévő éghajlati jellemvonások) vizs­gálatok. Wagner Richárd professzor­nak, az intézet igazgatójának tervei alapján készített műszerekkel hazánk­ban először mérik elektromos úton a levegő hatásait Mintegy öt éve dol­goznak így az intézet munkatársai és ez alatt több mint egymillió megfi­gyelést végeztek. Segítség az erdőtelepítéshez Tizenhat tagú „karavánjuk" hosszú heteket töltött a Magas Bükkben, a Hosszú Bércen, hogy segítséget nyújt­son az új erdőtelepítések, felújítások fafajtáinak kiválasztásához. Nemrég ismét a Bükkben jártak Wagner pro­fesszorék, hogy vendégeiknek — az in­tézet tanulmányozására hazánkba ér­kezett J. Paszinskinak, a Lengyel Tu­dományos Akadémia földrajzi kutató­intézete osztályvezetőjének és P. Pen­csev bolgár hidrometerológusnak — aki a földrajzi kongresszuson vett részt — megmutassák, milyen módon vég­zik kutatásaikat. A mezőgazdasági megyéket — így különösen a mienket is — különösen érintik azok a kutatások, amelyekkel a homoki és szikes földek mikroklímá­ját állapítják meg. Vizsgálataik segít­séget nyújtanak a növénynemesítők­nek ahhoz, hogy ezeken, a hazánkban még kevéssé kihasznált talajokon, mi­lyen növényféléket érdemes leginkább nemesíteniök. Jó levegőjű teremben könnyebb dolgozni Az üzemek klímája nagymértékben befolyásolja az ott dolgozók egészsé­gét, munkaképességét. Például túl me­leg helyiségben könnyen elfáradnak, széltől huzatos teremben kellemetlen dolgozni. Wagner professzor legújabb műszerével — a 12. ilyen elektromos készülékkel — most az üzemek klímá­ját fogja vizsgálni. A kutatások célja, hogy a mérések alapján a lehető leg­jobb klímaviszonyokat teremtsék meg. Fontos ez a feldolgozandó nyersanyag szempontjából is. A legmegfelelőbb klimakörülmé­nyek nemcsak klima-gépek beállításá­vá] érhetők el. Sok esetben helyesen alkalmazott szellőztetéssel, védőruhá­val, esetleg más védőberendezéssel le­het csökkenteni a sugárzási, por vagy egyéb ártalmakat. Ezt akarják majd pontosan megállapítani az új komplex­hőmérővel. A bonyolult szerkezetű elektromos készülékkel egyszerre négyféle hatást mérnek: a levegő hő­hatását, a páratartalmát, a teremre eső napsugár hatását és azt. mennyire van kitéve a szél hűtőhatásának. A készülékhez külön fejreakaszt­ható műszert szerkesztettek. Ennek se­gítségével a gép közvetlen közelében is meg tudják a klimát vizsgálni. Ez azért jelentős, mert a legtöbb gépnél melegebb a levegő, mint a terem más részében, esetleg több a por, vagy egyéb klimatényező is másképp érvé­nyesül. A fejkészülékkel azt is ki tud­ják mutatni, hogy azonos körülmé­nye között az egyes dolgozók, külön­böző élettani működésük folytán, több­féleképpen érzékelik a levegő hatásait. Az intézet kutatói most az irányadó méréseket végzik azután megkezdik az üzemekben a helyszíni vizsgálato­kat. Kedves emléksorok Az intézet eddigi eredményeiről számos közlemény jelent meg. Mun­kájuk Iránt egyre nagyobb az érdeklő­dés külföldön is. Több szovjet profesz­szor tekintette már meg az intézetet. A nemrég ittjárt J. Paszinski lengvel és P. Pencsev bolgár tudósok a többi kö­zött ezeket írták az intézet vendég­könyvébe: „Kutatásaik óriási mérték­ben előrevitték a mikroklíma tudo­mány állását". Az intézet új utakon járó tudományos dolgozóinak a kutatá­saik iránt egyre szélesedő nemzetközi érdeklődés újabb lendületet ad. Berdéné

Next

/
Thumbnails
Contents