Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-08 / 237. szám

delmugyqrorszjig Szombat, 1955. október jt. Mi történi a külpolitikában ? A francia nemzetgyűlés pénteken folytatta a marokkói kérdés vitáját A nemzetközi politika egyik legfonto­sabb eseményének kétségtelenül a francia nemzetgyűlés külpolitikai vitáját kell te­kintenünk. E vita során — amely csütörtö­kön, október 6-án este kilenc órakor kezdő­dött meg — a nemzetgyűlés mindenekelőtt a marokkói kérdést vitatja meg. A zsúfolá­sig megtelt karzatok előtt megkezdődött vi­tában az elnök bejelentette, hogy a kor­mánynak a marokkói kérdéssel kapcsolat­ban 18 interpellációra kell válaszolnia. A marokkói kérdés vitája előreláthatóan ma este ér véget és feltehető, hogy Faure mi­niszterelnök vasárnapra virradóra felveti a bizalmi kérdést. Ez esetben hétfőn kerül sor a szavazásra. A nemzetgyűlés vitájának megkezdése előtt a külügyi bizottság rövid ülést tartott. Faure miniszterelnök, aki szintén résztvett a bizottság ülésén, néhány szóval igyekezett megvédeni a kormány marokkó; politikáját. Francia politikai körökben már pár nappal a nemzetgyűlés vitáiénak megkez­dése előtt az volt az általános vélemény, hogy a Faure-kormány menthetetlenül megbukik. Fokozta Faure kormányon ma­radásának kilátástalanságát a négy gaulle­ista miniszter, illetve államtitkár csütör­töki lemondása, amely után — mint néhány francia lap megállapította — a Faure­kormány gyakorlatilag szétesett. Az, hogy Faure kierőszakolta a marokkói kérdés vi­tájának csütörtökön történt megkezdését — több párt ragaszkodott ahhoz, hqgy csak a jövő hét első napjaiban kezdődjék meg ez a vita — azt jelenti, hogv néhány párt ve­zetősége szintén visszahívja tagjait a kor­mányból. Mint a Daily Mail című angoü lap megállapítja, csak a csoda segíthet a Faure-kormányon. Miközben a francia nemzetgyűlésben folyik a kormány sorsát eldöntő vita a ma­rokkói kérdésről. Marokkóban tovább tar­tanak a súlyos harcok. Különösen heves összecsapások színhelye a Spanyol-Marokkó felőli határrész, de fellángoltaik a harcok a marokkói—algíri határ mentén is. A bonni kormány — mint az MTI ber­lini jelentésében arról beszámol — tovább folytatja az önálló nyugatnémet hadsereg felállítására vonatkozó előkészületeit. A bonni hadügyminisztérium e napokban fe­jezte be a hadkötelezettségi törvényjavaslat megszövegezését. Értesülések szerint a tör­vényjavaslat a közeli hetekben a szövetségi kormány és nem sokkal később pedig a szövetségi gyűlés elé kerül. A törvényja­vaslat értelmében a hadkötelezettség béke idején Nyugat-Németország 18—25 éves, háború esetén 18—60 éves férfi lakosaira vonatkozik. Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke szerdán este beszédet mondott a nyugatberlini sportcsarnokban. Ollen­hauer kénytelen volt elismerni, hogy Né­metország újraegyesítésénél „feltétlenül fi­gyelembe kell venni" a Német Demokrati­kus Köztársaságban elért szociális vívmá­nyokat és hozzáfűzte, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságot nem lehet egy­szerűen „átcsatolni" Nyugat-Németország­hoz, mint azt bizonyos politikai körök sze­retnék. A Szociáldemokrata Párt elnöke azt a véleményét fejezte ki, hogy Németor­szág újraegyesítése „csak részben német ügy", mert a német egység helyreállítása — szerinte — elsősorban a négy nagyhata­lom feladata. Az ENSZ leszerelési albizottsága — mint az Associated Press diplomáciai for­rásokra hivatkozva jelentette — október 7-én befejezi tárgyalásait. Az albizottság munkájáról jelentést készít az ENSZ lesze­relési bizottsága számára. A párt, mint az ipari fejlődés motorja Németország történetében első ízben jött létre valóban békeszerető, demokratikus német állam Szalai Béla beszéde a berlini operaházi ünnepségen Szalai Béla elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének titkára, a Berlinben tartózkodó ma­gyar kormányküldöttség ve­zetője üdvözlőbeszédet mon­dott Berlinben. az Állami Operaiházban október 6-án rendezett ünnepségen. — A Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége és az egész magyar nép nevében üdvözöljük önöket békesze­rető államuk, a Német De­mokratikus Köztársaság meg­alapításának 6. évfordulója alkalmából — mondotta töb­bek között Szalai elvtárs. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása történelmi jelentőségű ese­mény volt. Németország tör­ténetében első izben jött létre valóban békeszerető, demokratikus német állam, amelyirt Németország hala­dó erői régóta küzdöttek és amelyben a német nép leg­szebb célkitűzései testesülnek meg. A Német Demokratikus Köztársaságban a munkás­ság, a parasztság és az alkotó értelmiség vette át a hatal­mat. Mélyreható történelmi átalakulás és a gazdasági építőmunka nagyszerű ered­ményeinek sorozata jelzi a Német Demokratikus Köz­társaság fejlődésének útját és világosan mutatja az ed­dig elért nagyjelentőségű si­kereket. Teljes szívünkből további sikereket kívánunk önöknek gazdasági és kultu­rális munkájukban, nemes célkitűzéseik megvalósításá­ban. A Német Demokratikus Köztársaság Néftietország bé­keszerető erőit képviseli és állhatatosan küzd a német egység megteremtéséért. Szilárd meggyőződésünk, hogy ezt az egységet senki sem mozdíthatja elő jobban, mint maguk a németek. A német egység kérdése első­sorban a németek ügye. a né­met egységet maguk a né­metek fogják győzelemre vinni. Ennek legjobb biztosí­téka a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető po­litikája és a német egység demokratikus alapon történő megvalósítása érdekében ki­fejtelt fáradhatatlan erőfe­szítése. Kívánjuk, hogy a jövőben egyre nagyobb eredményeket érjenek el abban a harcban, amelyet a német nép egysé­gének megteremtéséért vív­nak. A NÉMET Demokratikus Köztársaság lakossága évről évre jobban él. Az utóbbi évek­ben a bérek növekedése mel­lett többször is jelentősen csökkentették az árakat, ami a reálbéreket még jobban megnö­! vélte. Mi tette ezt lehetővé? Elsősorban a dolgozók jó munkája: a termelékenység fo­kozása, a gépok fokozott ki­használásával, újitásokkal, ész­szerűsítésekkel, az önköltség csökkentése gondos munkával és takarékossággal. — Termé­szetesen az is hozzájárul, hogy a technikát állandóan korsze­rűsítik, de a lényeg mégis a dolgozók törekvése arra, hogy egyre többet és jobbat termel­jenek a lehető legkisebb költ­séggel. Az ipari termelés volumene évről évre növekszik. így pél­dául az ötéves tervszakasz alatt majdnem megkétszereződik. 1955 első felében például az ipari termelés 12 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év első felében. A vasérc ter­melése 1 i százalékkal, a nyers­vastermelés 18 százalékkal volt magasabb, mint 1954 első fe­lében. A mezőgazdaság ez év első felében 56 százalékkal több gépet — ezen belül 268 száza-] iákkal több kombájnt — ka-1 pott, mint 1954 első hat hónap- j jában. A könnyűipar, amelynek] termelése az első ötéves terv-i szakasz alatt megkétszereződik, ez év első felében 20 százalék­kal több gépet és felszerelést kapott, mint az előző év első felében — és így lehetne so­rolni tovább. MI LELKESÍTI a dolgozó­kat ezeknek az eredményeknek az elérésére? Elsősorban az, hogy tudják: a termelési ered­mények növelésével saját ja­vukat szolgálják, többet ke­resnek, olcsóbban vásárolhat­nak, könnyebb és szebb lesz az életük. Ahol erről megfeled­keznek, megmutatja a párt az összefüggéseket, azt, hogy a termelés növelése nélkül nincs és nem is lehet életszínvonal­emelkedés. Nézzük például, hogyan se­gített a párt a senfíenbergi bá­nyákban? A senftenfcergi szénvidék a Lggazdagabb barnaszénben nz egész NDK-ban. Itt van a Né­met Demokratikus Köztársaság t'jbb milliárd tonna barnaszén­tartalékának körülbelül kéthar­mada. Természetes tehát, hogy minden százalék tervlemara­dás erősen gátolja az egész ipar — elsősorban a nehézipar fejlődését. És a senftenbergi bányák 1954-ben a nyersszén­jővesztési tervet mindössze 91.5 százalékra teljesítették. En­nek megfelelően a brikettgyár­tás is csaknem hat százalékkal maradt el. Nem volt sokkal jobb a helyzet ez év elején sem. Az első negyedév adóssággal zárult. A bányavezetőség „ob­jektív nehézségekre" hivatko­zott és ezzel elintézettnek vél­te az ügyet. De nem igy a párt. Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bi­zottsága 1955. január 26-án ha­tározatot hozott, hogy egy be­vált pártmunkásokból alakí­tott brigádot küld a senften­bergi szénvidékre. A brigád ha­marosan rájött, hogy az „ob­jektív nehézségek" jórészét gondatlanság, felelőtlenség, fe­gyelmezetlenség idézi elő. A bányavezetőség nem vette fi­gyelembe a bányászok javas­latait, bírálatát. Nem volt kellő együttműködés az egyes rész­legek kőzött sem. A nagytelje­sítményű gépek kapacitását nem használták ki eléggé. A külszíni fejtésnél mindenki ott akart dolgozni, ahol a mun­ka a legkönnyebb volt. A BRIGÁD először is felráz­ta a pártszervezetet tespedésé­ből és harcba hívta az összes párttagokat. A pártnapokon, pártcsoportérlekezleteken élénk viták alakultak ki a lemaradás okairól és a hibák kiküszöbö­lésének lehetőségeiről. Hama­rosan párttagok és pártonkí­vüliek egyaránt nagy érdeklő­déssel olvasták a brigádok át* tal szerkesztett röplapokat, hallgatták a hangoshiradón közvetített termelési eredmé­nyeket és látogatták a megin­dult szemináriumokat. Es az eredmény? Az első félév végére nemcsak, hogy behozták min­den lemaradásukat, hanem sok munkaterületen még jelentősen túl is teljesítették a félévi ter­vet. Az ő eredményük is hoz­zájárult ahhoz, hogy az NDK népgazdasága 1955 első felé­ben 11 százalékkal több nyers­szenet, illetve 9 százalékkal több barnaszén-brikettet ka­pott, mint 1954 első felében. Ez csak egy kiragadott példa arra, hogyan segíti a párt az ipar egész területén az egyre jobb eredmények elérését. Az NDK ipara előtt a következő ( években jelentős feladatok áll­nak, például a lehető legna­gyobb termelékenység elérés* a legkülönbözőbb munkafolya- 1 mátok gépesítésével, illetve 1 teljes automatizálásával, to- 1 vábbá a legkorszerűbb tudomá­nyos módszerek, mint például a jelzett atomok és rádióaktív | izotopok felhasználásával, stb. Bizonyos, hogy az NDK dol­gozói a párt vezetésével eze­ket a célkitűzéseket ugyanúgy meg fogják valósítani, ahogyan f ez első ötéves tervszakasz cél- | I kitűzéseit megvalósítják — II- \ letve sok területen máris meg- !) [valósították. Beszámoló az V. megyei képzőművészeti kiállításról Tito elnök nyilatkozata a jugoszláv sajtó képviselőinek Belgrád (MTI). Titó. a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság elnöke a Narodna A r ml ja cfmü lap fennállásának 10. év­fordulója alkalmából n lap kép­viselőinek több kérdésére vá­laszolt. A leszerelés problémájáról szólva Titó ezt mondotta: Magától értetődik, hogy a leszerelési egyezmény megkö­tésére és a leszerelésre min­den valószínűség szerint mind­addig nem kerülhet sor, amíg nem oldják meg, legalább ál­talános vonásokban azokat a legnagyobb nemzetkőzi problé­mákat," amelyek a fegyverkezés okai. Ide tartozik mindenekelőtt a német kérdés, majd az euró­pai biztonság kérdése és más Hasonló problémák. A leszere­lés kérdésének megoldása a négy nagyhatalom e problé­mákra vonatkozó további tár­gyalásaitól függ. Világos, hogy e probléma megoldásánál nem szabad azt állítani, hogy előbb azt, majd amazt a kérdést kell megoldani. A kérdéseket párhuzamosan kell megoldani és Igy bizonyos megállapodást lehet elérni azokra az elvekre nézve, ame­lyekre támaszkodva a leszere­lést egyáltalán végre kell haj­tani. Kiemelve, hogy az ENSZ le­szerelési albizottsága már elért bizonyos sikereket, különösen az ez év május 10-i szovjet ja­vaslat után, amely javaslat je­lentős mértékben csökkentette a Szovjetunió és a nyugati ha-, lata teljesen ésszerű és hogy a talmak álláspontjai közötti kü-1 Szovjetuniónak nyomós okai lönbséget, kijelentette, hogy az, vannak erre a reális ellenja­igen konstruktív, részletes és]vaslatra. Hiszem, hogy Eisen­világosan megfogalmazott hower javaslata őszinte volt, szovjet javaslat az angol—-fran cia javaslattal együtt széles alap a négy nagyhatalom le­szerelési tárgyalásai számára. de még további összehangolt átdolgozására van szükség. Az alapvető mindenesetre az, hogy az Egyesült Államok és a — Ügtj gondolom — mondotta 'Szovjetunió egyetértsen ebben —, hogy az általános fejlődés'a kérdésben. olyan színvonalat ért el. hogy\ Llgy gondolom, hogy jelenleg e kérdésben nem kelet- n»omfp~vv(,r alkalmazási el keznek majd különösebb nehéz- ^atomfegyver alkalmazasa el­ségek. A dolog lényege az, hogy ez a kérdés elkerült a holtpont­ról és különösen reménytkel­tők e tekintetben a geníi ér­tekezleten folyt tárgyalások. A hónap végén Genfben megnyíló külügyminiszteri értekezlettől sok tekintetben függ e kérdés megoldásának további sikere­üj reményeket kelt — foly­tatta Titó — az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió érint­kezése e problémák megoldásá­ban: Eisenhowernek a tájékoz­tatáscseréről és a katonai léte­sítmények légifényképezéséről szóló javaslata és Bulganyin ejlenjavaslata. Bulganyin javas­lata véleményem szerint telje­sen indokolt, mert képtelenség volna azt várni, hogy a Szov­jetunió beleegyezik az egyol­tiltásának kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezetének kel­lene megoldania. Ottó Gioiewohl levele N. P. Bulgany nlioz Berlin (MTI). Ottó Grote­wohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke le­velet intézet N. A. Bulganyin­hoz, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökéhez. „A Német Demokratikus Köz­társaság megalapítása hatodik évfordulójának előestéjén — írja levelében többek között Ottó Grotewohl — minden bé­keszerető német ember nevében őszinte köszönetet mondok Ön­nek és a Szovjetunió kormá­dáiü tájiköztatáscseribe ós az inyának odaadó közremüködé­ország légifényképezésébe, j síikért e történelmi jelentocégu anélkül, hogy 'megismerkedhet-'szerződés létrehozásában és nék a Szovjetuniót körülvevő önnek, valamint az egész szov­országokban lévő katonai íd-ijet népnek nagyszerű szocia­maszpontokkal. Ügy gondolom, lista építési munkajaban to­hogy a Szovjetunió ellenjavas- vábbi sikereket kívánok". Diák-bérlet a szegedi Nemzeti Színházban A szegedi Nemzeti Színház új ifjúsági bérletrendszerre1! le­hetővé teszi az ifjúság kultu­rális nevelésére vonatkozó ha­tározatok szellemében, hogy a város diákfiataljai az eddigiek­nél sokkal nagyobb számban látogathassák a színház előadá­sait. A diák-bérletek tulajdo­nosai — általános- és közép­iskolás tanulók — ebben a színházi évadban tizenegy elő­adást nézhetnek meg, a pénz­tári áraknál lényegesen ol­csóbban. Erre az oicsó árra mi sem jellemző jobban, mint­hogy a 14 forintos helyet az ifjúsági előadásokon 9 forintra mérsékelték, s a bérlettulajdn­nosok még erre Is kapnak 15 százalék kedvezményt. A színház igazgatósága a tanács oktatási osztályával kö­zösen állapltja meg, hogy me­lyik színdarabokból rendez if­júsági előadásokat. A körülmé­nyekhez képest igyekeznek fi­gyelembe venni az irodalom­történeti tanterv előírásait és eszerint választják ki ifjúsági előadásra a darabokat, hogy ezáltal is még jobban megsze­rettessed az ifjúsággal a drá­mairodalmat. A diák-bérletek iránt az is­kolákban nagv az érdeklődés. A Tömörkény István leánygim­náziumban eddig 71, a Radnóti fiúgimnáziumban 80, az új Hu­nyadi gimnáziumban ugyan­csak 80 jelentkező van. Városi viszonylatban az eddig jelent­kezettek száma már meghalad­ja az ötszázat. Éppen ezért a színház igazgatósága elhatá­rozta, hogy színdarabonként két ifjúsági bérleti előadást) rendez. A Csongrád megyei képző­művészek szokásos őszi tár­lata vasárnap nyílt meg Sze­geden a Móra Ferenc Mú­zeum képtárában. A dolgo­zók és a tanulóifjúság azóta nagy érdeklődéssel keresték fel a kiállítást, hogy a me­gye festőinek, grafikusainak legújabb munkáit megtekint­hessék. Altalános benyomá­sunk a tárlatról, hogy nem éri el a tavalyi őszi kiállítás nívóját, de feltétlenül jobb­nak tekinthető az idei tavaszi anyagnál. Képzőművészeink — elsősorban a szegedi kép­zőművészek — megértették, hogy a párt márciusi hatá­rozatának szellemében fel­tárt hibákat mielőbb fel kell számolniok. Persze a hibá­kat feltáró képzőművészeti ankét óta még alig két hó­nap múlt el, s ezért sem ie­het még kielégítő eredmény­ről beszélni. Azonban nem kétséges, hogy a szándék a jobb munkára már e kiállí­táson is megmutatkozik. A kiállítás legsikerültebb művének Vinkler László ön­arcképét tartjuk, mely az emberábrázolás reálista fel­tételeit magában foglalva, a művész eddigi fejlődésének eredményeit összegezi. Na­gyobb igényű kompozíciókat láthatunk Dorogi Imrétől és Jánoska Tivadartól. Mind­ketten hűek maradtak mos­tanában több változatban megfestett témáikhoz. Do­rogi tápéi népéletképei, Já­noska Tivadar József Attila kompozíciója — ha nem ts mondhatók teljes értékű al­kotásoknak — eszmei mon­danivalójuk és szakmai tel­jesítményük révén feltétle­nül a kiállítás gerincét képe­zik. Szépen szerepel ez al­kalommal az idős, de élénk érdeklődésű Vlasics Károly, akinek finom színhatásokon felépülő tájai és piaci-jelene­tei egy életpálya tapasztala­tait tükrözik. A tanulmányok közül Füstös Zoltán es Ri­manóczi Géza munkái emel­kednek ki. Rajtuk kívül Fon­tos Sándor, Kátal Mihály, Pfeifer Elek és Vágás Má­tyás tanulmányait láthatjuk. I Gulyás István és Kovács? Margit csendéletei is emlí­tést érdemelnek. Grafikákat Kajári Gyula és Sebestyén Endre állítottak ki. A tárlat megtekintése síd rán tapasztalhattuk. hogjl megint a tájképek dominál­nak. Ez persze nem volna baj, mert az emberek több­sége szereti a tájképet, de —i azon kívül, hogy megyénk és különösen Szeged erőteljesen) iparosodik, amit feltétlen/ tükröznie kellene a kiállitás-J nak — a szerepeltetett tájrb4 rázolások és városrészleteli nagy része nem az építést, aj mezőgazdaság és a városfejJ lesztés szemünk előtt leját­szódó gazdagodását, hanerrj inkább a múlt örökségét. e!f hagyatott tanyákat és tabán-j szerűen rozzant utcarészlete­ket mutatnak. Művészeink? nagy része még mindig elő­szeretettel keresi fel és festi le ezeket az úgynevezett -festői hatású- helyeket. TtlV datukban sajnos nagyon mély gyökerű a polgári ro­mantikától terhes szemlélet­mód. Pedig egy évtized után igazán illő lenne már fel­hagyni ezzel a nevetségesen elmaradott, anakronizmus­nak ható felfogással és azt ábrázolni, ami valóban n mai életünket jellemzi: a hala­dást, az újat, az építést. (szclcsi) Rövid külpolitikai hírek Négynapos magvarországi lá­togatás után csütörtökön éjjel elutazott Budapestről a három­tagú japán parlamenti küldött­ség. Japán vendégeink Prágá­ba utaztak tovább. * Pál görög király szerdán Konsztanlin Karamanliszt, a Papagosz-kormány közlekedési miniszterét bízta meg az új kor­mány megalakításával. # Az AFP jelentése szerint Picrre B'dotte tábornok (ARS. volt gaulleista) nevezték ki az új francia hadügyminiszterré. * (MTI). A londoni rádió és a Reuter-iroda közli, hogy sú­lyos repülőszerencsétlenség történt csütörtökön az Egye­sült Államokban. A United Air Lines amerikai repülőtársaság New Yorkhói San-Franci'coba tartó utas­szállító gépe 62 utasával és három főnvi személyzetével a fedélzetén Wyoming államban egy hegyoromba ütközött. A gép roncsait a sziklás hegység egyik völgyében találták meg. A repülőgép valamennyi utasa és személyzetének valamennyi tagja életét vesztette. * A DPA közli, hogv Mladen Ivakovics bonni jugoszláv nagy­követ átadta kormánya jegyzé­két a nyugatnémet külügymi­nisztériumnak. A jegyzékben Jugoszlávia ellenjavaslatokat tesz a háború előtti tartozások­ért és a háború alatt okozott károkért támasztott jugoszláv követelésekkel kapcsolatos bon­ni Indítványokra.

Next

/
Thumbnails
Contents