Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

Csütörtök, 1953. október 6. 5. DELMQGYfiRORSZfiG JEGYZETEK a Bartók-emlékhangversenyről TÍZ ÉVE HALOTT, de jobban él, mint valaha — ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kodály Zoltán a Bartók Béla emlékére rendezett operaházi emlékünnepélyt. S ezt érezhették azok is, akik hétfőn este megjelentek a Nemzeti Színházban, hogy a szegedi Bartók-évet megnyitó ünnepi estet meghallgassák. Jobban él, mint valaha — mert zenéjére mind szárnyalóbb visszhang felel, a szívek legmélyebb rétégéből feltörő, az érzékekre csapó hangokkal együtt rezonáló válasz. Bartók zenéje megkezdte hódító útját a szegedi zenét szerető közönség szívében is. A Gyászinduló komor, megdöbbentő hangzatai már a bartóki zene lényegét érzékeltetik — magas feszültségű árammal való telítődést. A Gyászindulót hallgatva arra a Bartók Bélára emlékezünk, aki utolsó lehelletéig állta keményen fiatalos lelkesedésének minden vállalását. A RAPSZÓDIA zongorára és zenekarra a 24 éves Bartók oroszlánkörmeit villantja felénk. Hernádi Lajos ihletett értelmezése remekművet fedezett és tárt fel számunkra. A „lassú" eszményien nemes pátoszát, s a „friss" szilaj áradását mesteri varázslattal keltette életre. A legapróbb részlet megformálásától az egész lenyűgöző kerekké formálásáig most is megmutatta, hogy Bartók műveinek leghivatottabb megszólaltatói közé tartozik. Az egykori tanítvány hűségével, a Mester elképzeléseinek szellemében való tolmácsolásával tette a szegedi Bartókhangversenyt a nagy magyar lángelmére való emlékezés megragadó ünnepévé. A közönség szűnni nem akaró ünneplését Bartók két zongoraművének előadásával viszonozta, az I. Rondóból finom művű ékszert formált, az Allegro barbaro döbbentesen feszülő energiáit a magabiztos férfi öntudatos alkotóerejének sodrába kormányozta. Bartók egyik legnépszerűbb éreltkori müve, a Táncszvit. A nép legyőzhetetlen ereje nem öltött még ilyen impozáns zenei formát soliasem. MIT KÖZVETÍTETT FÉLÉNK ebből a szenvedélyektő! izzó műből a zenekar előadása? A műsor számaiban itt juiott legmagasabbra feladatának megoldásában. A Rapszódiában még nem volt mindig egyenrangú fél a zongoraszólo művészeti lendületével, a mű fiatalos hévvel teli, lelkes pátosza nem sugárzott át mindenütt meggyőzően a zenekar előadásán. A Táncszvit biztos technikai begyakorlottsága már felengedte szabadulni a zene belső izzását, magával ragadott, képzeletet megindított, s lelkesítő tűzként hatolt át szíven, lelken. Rubányi Vilmos, a zenekar kitűnő karnagya gondos és lelkes előkészítő munka után, mely m;nden hangnak megkereste a Helyét s mely minden apró foltot tudatos színképbe fogott, az előadáson biztosan uralta a zenekart, s nyújtó, magával ragadó energiával vitte sikerre Bartók e rendkívül nagyigényű, s a zenekartól és karmestertől tudása legjavát kívánó művet. . Az újjáalakított Szegedi Filharmóniai Zenekar Bartók Béla nevét vette fel. Ez a név sokra kötelez. Munkára kötelez a legmagasabb művészi ideálokért való harcban s névadójának, Bartók Béla művészetének hirdetésében. Bartók művészetének Szeged zenekultúrájában elevenen ható erővé kell válnia. Ezért ezt az első jelentős lépést folytatni kell. S ehhez fel kell használni ennek az ünjnepi Bartók-hangversenynek Tanulságait is. Bartók Béla !művészetének Szegeden közönjséget kell nevelni. S ezért az •emlékév soronkövetkező Fel'adatai kőzött a nevelés kérdé'seit előtérbe kell hozni. A hangverseny fiatal közönségének lelkes tapsviharai adják ehhez a munkához a legtöbb buzdítást. A közönségszervezésnek most is az ifjúság még szélesebb rétegeire kellett volna támaszkodnia. A közönségnevelés megköveteli különösen Bartók műveinél az egyes művek rövid, lényegre mutató, elemző ismertetését is. A most bemutatott művek maradjanak a filharmónikus zenekar műsorán, érlelődjenek, gazdagodjanalk kifejező erőben, szépségekben. Akinek most megragadta a lelkét, örömmel várja újbóli megszólaltatásukat, s jussanak el azokhoz is, akiket előítéletük ma még távol tart ennek a lángeszű magyar szellemnek alkotásaitól. Szólaljanak meg reprezentatív ünnepi alkalmakkor, amikor n szegedi dolgozók széles rétesei jelen vannak. BARTÓK BÉLÁT az egész világ mint korunk legnagyobb zenei alkotó géniuszát ismeri cl. Muzsikája diadalmasan száll az éter hullámain keresztül világrészek felett. A magyar zenei élet, s közelebbről Szeged muzsikusai akkor lesznek méltóak Bartók nagyszerű hagyatékához, ha az erők összefogásával szüntelenül fáradoznak azon, hogy Bartók Béla zenéie dolgozó népünk közkincsévé váljon. Erdős János RMmaíásért — 3 hónapi börtön Bacsó József, az üjszegedi Haladás TSZ volt tagja egy alkalommal részegen bement a Városi Párt-végrchajtóbizottságra, ahol vezető pártfunkcionáriusok előtt megrágalmazta a Haladás TSZ több tagját, akik szerinte a tsz-ben visszaéléseket követnek cl. Az elvtársak akkor mindjárt figyelmeztették Bacsót, hogy részeg, s ezért nem tárgyalhatnak vele. Bacsó József azonban megrágalmazta a párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjét és a Haladás TSZ elnökét, — olyanokat állított róluk, amelyekről később kiderült, hogy teljesen valótlanok, hazugságok. A rágalmazót természetesen bíróság elé állították. A tárgyaláson Bacsó József beismerte, hogy mindaz, amit mondott, alaptalan hazugság. A tárgyaláson kiderült, hogy a felelőtlen rágalmazó, a becsületes embereket bajbakeverni akaró Bacsó József a felszabadulás előtt fűszerüzletet bérelt, s a kapitalista szellem maradványai hatatták át a tsz-ben való működése idején is. Egy alkalommal például írógépet vásárolt a tsz részére: 2000 forintért vette, 3000 forintért adta el a szövetkezetnek, — 1000 forintot zsebresüllyesztett. Ezenkívül feketevágásért egyszer már 1500 forint pénzbüntetésre ítélték. Most ezt a büntetését ls figyelembe vették és Bacsó Józsefet rágalmazásért 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte a Városi Bíróság. A történet s az ítélet figyelmeztető! Büntetlenül senki sem rágalmazhat becsületes embereket! AZ ÉLŐ KAPCSOLAT EREJE Társadalmi munka segítségéve! még 8 kútftifolyó épül A II. kerületi Tanács város- és községgazdálkodási tervében 1955-ben 14 kút építése állt. A kerület lakossága a kutak építésénél sok társadalmi munkát végzeit el: így vált lehetségessé, hogy a megtakarított pénzből még nyolc kútfeifclyó épült a második kerületben. Elkészült a Béketelepen a Hosszú utcában is a kút — nem kell most már az utcában lakóknak 6—800 métert gyalogoiniok a kútig. Rövidesen megkezdik a Petőfitelep VlII-as és IX-es utcájában is a kútkifolyó építését. Csepizsak elvtárs, a területi végrehajtó bizottság elnökhelyettese Dubljaniba ér- 1 késett. A kerületi végrehajtóbizottság épületében már várták a látogatók. Megkezdődött a fogadás. Többen bejelentették, hogy házépítés céljából fára van szükségük. Egy idősebb koihozparaszt panaszkodott, hogy igazságtalanul osztották el a veíeményeskertnek szánt, földet. Egy egyedülálló. 80 éves asszonv kérte, hogy helyezzék el az aggok házában. Egyesek tanácsért jöttek. Á panaszkodó kolhozparaszt távozásakor megjegyezte: — Azt gondoltam, hogy panaszommal el kell mennem Drogobicsba. Kiderült, hogy iti helyben is mindent el lehet intézni... Estefelé a területi végrehajtóbizottság elnökhelyettesét Olga Ivanisin kolhoztag kereste fel. Elmondta, hogy az asszonyok nagyon haragszanak a kolhozelnökre: — ön is jól tudja, hogy most jön a munka dandárja. Ilyekor jár ki a legtöbb ember a mezőre. Elnökünk, Szimin elvtárs azonban nem törődik ezzeL Hiába kérjük, nem hajlandó bölcsödét felállítani. Pedig erre feltétlen szükségünk van. Csepizsak beszélt a Dubljani kerületi végrehajtóbizottság elnökével, elővette a „megközelíthetetlen" kolhozelnököt is. A bölcsödét rövidesen megnyitották. Olga Ivanisin látogatása eszébe juttatta a területi végrehajtóbizottság funkcionáriusának, hogy meg kellene vizsgálni, mi a helyzet a többi kerület időszaki gyermekintézményeiben. Látogatása eredményeképpen még a betakarítás előtt számos kolhozban új napközi otthonokat, bölcsödéket, gyermekjátszótereket létesítettek. i.; Ezelőtt más volt a helyzet. Ha a Drogobics területi dolgozók valamit el akartak intézni, vagy panaszt akartak tenni a kerületi szervezetek helytelen ügyintézése miatt, kénytelenek voltak levelet írni. vagy a területi központba utazni. Gyakran előfordult, hogy egyesek hiába tették meg a hosszú utat, nem tudtak találkozni az illetékes funkcionáriusokkal. Nem maradt más hátra: beültek a területi végrehajtóbizottság elnökének előszobájába, s megírták kérvényüket. A kérvény, amelyet számos „ellenőrizni", „megvizsgálni", „jelentést kérek" haSiprikó Gyula 25 éve dolgozik a Vízműveknél. Mennyi mindent rejt magában ez a jubileum. Harminc esztendős volt, amikor az üzembe került. Illetve ott volt ő már 1923-ban is, mint esztergályos, de filléres bérköveteléséért őt is elküldték. Utána felvették a MÁV-'hoz, de amikor érdeklődtek személyéről az előző munkahelyén, nagyon gyorsan elküldték. Hét évig sokfelé megfordult, s egyszer csak visszakerült a tiszaparti műhelybe. 1931-ben sikerült sógorával közösen venni egy kis üres telket a Szilléri soron, a töltés szélén. Tizenegy évig építettek rajta egy kis családi házat. 1942-ben lettek vele készen. — nagyon megkoplalták. Az udvarba egy diófát ültettek. Volt egy kis melléképületük is alápincézve — ide menekültek két év múlva, 1944 szeptemberében a bombázások elől. S egy alkalommal rájuk omlott az óvóhely ajtaja. Amikor kikecmeregtek a roJUBILEUM mok alól, s elült a füst és a porfelhő, akkor látták, hogy a házuknak nincs teteje, az egyik ablak rámástól bevágódott a szobába az ágy tetejére. Nekiláttak ismét építeni. A Vízműveknél háromszor szorongtak az óvóhelyen. A vasúti hidat bombázták. Siprikó negyedszerre nem ment le, hanem hazasietett családjához. Akkor érte telitalálat a Vízművek tiszaparti épületét. A bomba lehatolt egészen a pincéig. A romokat persze már rég eltávolították, s az épület kőalapjaival körülvett óvóhely a szabad ég alatt most röplabdapálya. Ezek a rövid, kurta sorok könnyen végigfutnak egy negyedszázadon. De az idő nem szaladt ilyen könnyedén, — fehérre festette Siprikó elvtárs rövidre nyírt haját, szemüveg keretezi melegsugará szemét és mindig barátságos arcán ráncokat is szőtt. Aztán felszabadult Szeged — és Siprikó Gyula is. Egy szovjet őrnagy ismerte el először a korosodó esztergályos és gépész áiunkáját, aki október 11 után már ott dolgozott ismét a műhelyben. Vastag pénzköteget tett eléje a szovjet katona. — Osszátok szét — mondta. — De mi megkaptuk a bérünket munkánkért — válaszolta neki Siprikó. — Ezt viszont jutalmul kapjátok! Jutalom a munkáért? Ez a megelőző évtizedekben ismeretlen volt. 1949-ben ő lett a Vízművek igazgatója. Hat éve már. Nem volt könnyű dolga, hiszen csak hat elemit végzett. Igaz a négy osztályt kitűnően végezte. A középiskolában azonban rögtön megbuktatták, s a vasmunkás fia az V.—VI. elemit végezhette csak még el, — szintén kitűnően. őszülő fejjel tanulta meg a politikai gazdaságtant és a munkában szerzett évek gyakorlata, a párt iránti bizalma, hűsége, az emberek ismerete tette kiváló igazgatóvá Siprikó Gyulát. Nagyon szeretik az üzemben — mindenféle problémával fordulnak hozzá. Tanácsaival, javaslataival. igazi, szívhez szóló őszinte szavaival sok családi élet boldogságát segítette elő. Igazgatói szobájában a falon két kormánykitüntetését igazoló oklevél és békehareos munkáját dicsérő elismerés — az üzem bejárata felett pedig az élüzem csillag díszeleg. Nincs Felsővároson, a Csillag tér környékén olyan lakos, aki ne tudná, hogy Siprikó elvtárs milyen gondosan törődik az emberekkel. Mint tanácstag. egy év alatt közel 200 ügyet intézett el választóinak, akikkel együtt vesz részt békegyűléseken. Mert Siprikó elvtárs hetenkint tart békegyűlést. Beszél, lelkesít, tettekre buzdít. Nem akarja, hogy mégegyszer levigye a bomba keservesen felépített házának tetejét, szeretné a kis unokáját békében nevelni. A minap is új békebizottEágot alakított a Szilléri soron. Háza udvarában, a meglombosodott, terebélyes diófa alatt vagy hetvenen ültek. Feleségét választották meg béketitkárnak. A gyűlésen beszélgettek az emberek, s szinte mindenki azt mondta: mindent megtesz, hogy az 1944 október előtti korszak meg ne ismétlődjék. Dél van. A Vízművek udvarában a röplabda pályát körülvevő téglasor szélén állunk. A jubiláló Siprikó elvtárs — a jövőről beszél. — Eltüntetjük ezt az emléket is. Jövőre új épület áll majd itt, irodáknak, lesz benne kultúrterem. Amiben most dolgozunk. azokat a helyiségeket átadjuk lakásoknak. Az őszi nap aranyló sugara megcsillan a jubiláló békeharcos ezüstszínű haján. M, T. tározat tarkított, hosszú útat tett meg, amíg visszaérkezett a kerületbe, a kolhozba, a faluszovjethez. Ám innen ismét visszaküldték Drogovicsba. Sokszor hónapokba tellett, amíg az ember választ kapott. A területi végrehajtóbizottság, hogy ennek a huzavonának véget vessen, bevezette a rendszeres fogadásokat, amelyeken a területi szovjet küldöttei közvetlenül a kerületekben találkoznak a dolgozókkal. E célra határozott napokat jelölt ki. A kerületi végrehajtóbizottságok és a helyi szovjetek helyiségeiben nyomtatott hirdetményeken olvasható, ki mikor tartja a fogadóórát. — Érdekes és hálás munka, amely kölcsönös előnnyel iár — jegyezték meg a területi szovjet küldöttei, amikor visszatértek kerületi kiküldetésükből. Szkopin. a Drogobics-területi szovjet küldötte a Kárpátokban elterülő Podbuzskerületben tartja a fogadóórákat. A választókkal való állandó érintkezés lehetővé tette, hogy számos, a kerület szempontjából fontos és halaszthatatlan kérdést oldjon meg. — Egyik utazásom alkalmával, — beszéli, — rájöttem, hogy ebben a kerületben a lakosságnak ritkán van alkalma filmet látni. Amikor visszatértem Drogobicsba, elintéztem, hogy a területi kultúrhivatal több vándormozit küldjön a kerületbe. Nehéz megmondani, menynyi időt vett volna igénybe, amíg a Novosztreliscsan területi „Ifjú Gárda' kolhoz be tudta volna bizonyítani, milyen nagy szüksége van a Csornij Osztrov faluban lévfl szeszgyár helyiségeire. Ez az üzem már régen nem működik. Senki sem törődik vele. Egy alkalommal Kotov elvtárs. a területi végrehajtóbizottság titkára fogadónapjára Csornij Osztrovba utazott; Az „Ifjú Gárda" kolhoz tagjai megkérdezték. nem lehet-e a területi végrehajtóbizottság segítségükre abban, hogy megkapják a gyárépületet. A kérésnek eleget tettek és a kolhoz így ki tudta bővíteni gazdaságát. A dolgozók kerületi fogadóórái hozzájárultak a területi központ küldöttei és ! funkcionáriusai tömegkap! csolatának megszilárdításához. A területi szovjet végrehajtóbizottsága egyébként a saját apparátusában is rendet teremtett. Szigorú ellenőrzést vezetett be a területi végrehajtóbizottsági elnök titkárságán, ahol most mindent elkövetnek, hogy a bejelentések és panaszok ne heverjenek sokáig a területi és kerületi hivatalokban. Az apparátus munkatársai gyakran utaznak ki helyszínre, hogy a leveleket ellenőrizzék. A fogadóórák rendjét is szigorúan betartják. Ettől függetlenül a kerületből érkező látogatók minden végrehajtóbizottsági funkcionáriushoz bármely időben bejuthatnak. A területi végrehajtóbizottság a kerületi végrehajtóbizottságokkal szemben is magasabb igényeket támaszt, és javasolta, hogy a kerületi szovjetküldöttek és a kerületi végrehajtóbizottság funkcionáriusai közvetlen a falvakban és a kolhozokban is tartsanak fogadóórákat. V. Vukovics A Minisztertanács határozata az öntözéses gazdálkodás meg javításáról A Minisztertanács határozatot hozott az öntözéses gazdálkodás területén elért eredmények továbbfejlesztésére. A határozat megállapítja, hogy hazánk öntözéses gazdálkodása a felszabadulás óta igen nagy arányban fejlődött. A berendezett terület 28 ezer katasztrális holdról 224 ezer katasztrális holdra emelkedett. A határozat ezután rámutat azokra a hibákra, amelyek az öntözéses gazdálkodásban jelentkeztek és megállapítja az öntözéses gazdálkodás irányelveit. A határozat leszögezi, hogy öntözésre berendezett területeken elsősorban rizst kell termelni, amelyet az 1955. évi 80 ezer katasztralis holdról az egyoldalú rizstermelés felszámolásával tovább kell növelni. A szántóföldi jellegű öntözéseket elsősorban a rizses vetésforgó keretében kell fejleszteni. A rizses vetésforgón kívüli szántóföldi öntözéseket csakis olyan mértékben lehet fejleszteni, amilyen mértékben a többtermelést biztosító feltételek megvannak. Tovább kell fejleszteni az öntözéses zöldségtermelést és ki kell terjeszteni a rét- és legelőöntözést is. Különvonat indul a magyar—eszfrák labdarúgó mérkőzésre Október 16-án, vasárnap kerül sor Budapesten az évad egyik legjelentősebb nemzeti íutbaileseményére, a századik osztrák—magyar labdarugó mérkőzésre. Amint az IBUSZ vásárhelyi kirendeltségétől értesültünk, ebből az alkalomból i MAV különvonatot indít Szegedről Budapestre a kora reggeli órákban. A különvonatra Hódmezővásárhelyről, Makóról és a megye más helységeiből is lehet csatlakozni. Részvételi díj Hódmezővásárhelyről és Makóról 68.20, Szegedről 54.70 forint. A különvonat az esti órákban indul vissza Budapestről. Az utazásra az IBUSZ menetjegy irodában lehet jelentkezni. Növekedett a baromfi-törzsállomány Befejeződött az idei naposcsibekeltetési idény. A keltetőállomások a múlt évi menynyiségnéi 50 százalékkal több naposcsibét keltettek. Az idén kikeltetett naposcsibék száma meghaladta a 17 és félmilliót. Az ország baromfi-törzsállománya az idén mintegy 20 százalékkal növekedett. Ezenbelül különösen örvendetes a víziszárnyas- és a pulykatenyésztés fejlődése. A kacsatörzsállomány mintegy 86, a pulykaállomány pedig 49 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évben volt. Az eredményhez nagymértékben hozzájárult a keltetőállomások jó munkája. Jelentős mértekben javultak a ke:tetési eredmények, az elmúlt évi 71 százalékkal szembea 75,6 százalék volt az idei arány. A növekvő igények kielégítésére 1955-ben nyolc új kcltetőéllomás építését kezdték meg. A KONZF.RVGYARAK AZ IDÉN bőven készítenek diabetikus konzervféléket is. Ezenkívül befőttből 40 százalékkal, zöldborsóból mintegy 15 százalékkal, savanyúságból csaknem tíz százalékkal lesz több mint az elmúlt évben. — Nemzetközi filmtechnikai kongresszus lesz október 6. és 8. között az olaszországi Torinóban, az új felvételi és vetítési eljárásokról. Ezzel párhuzamosan tartják meg a VII. Nemzetközi • Filmtechnikai és Optika- Kiállítást,