Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

OEIMÜGYBRORSZÜG Szerda, 1955. október S< Mi tőrtént a külpolitikában ? Megkezdődött a francia nemzetgyűlés külpolitikai vitája Hosszú szünet után tegnap ült össze ismét a francia nemzetgyűlés, hogy több más kérdésen kívül megvitassa a nemzetközi helyzetet, ezen belül pedig a francia kormány külpolitikáját. A több napig tartó vita során mindenekelőtt az algíri és a mar>»kkói kérdést tárgyalja meg a nemzetgyűlés, tehát azokat a kérdéseket, amelyek megoldásának halogatása válságos helyzetbe hozta a Faure-kormányt. Mint hírlik, több jobboldali és középpárt éles támadásra készül a kormány ellen s nagy a valószínűsége annak, hogy Faure miniszterelnöknek a vita befejeztével fel kell vetnie a bizalom kérdését. Ez pedig a francia kormány jelenlegi helyzetét tekintve semmi biztatót sem jelent Faure számára. Fokozza a francia kormány helyzetének súlyosságát az. hogy Marokkóban újra fellángoltak a harcok a bennszülött törzsek és a francia katonaság között. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka megkezdődött harcok során a francia csapatok még tegnap sem tudtak felülkerekedni. Spanyol-Marokkó határa közelébe, továbbá a Rif-hegységben és a Közép-Atlasz-hegységben súlyos harcok folynak. Mint egy amerikai hírügynökség jelentése közli, a Közép-Atlaszban lefolyt összecsapásoknak állítólag több, mint száz halottjuk van, A párizsi sajtó jelentése szerint a kis francia helyőrségek elleni bennszülött-támadások olyan mértékben folytak le, amelyekre a közelmúltban kevés példa volt. A harcok fellángolása Marokkóban arra mutat, hogy a marokkói nép Ben Arafa szultán Tangerbe történt elutazásával nem tekinti megoldottnak a marokikól kérdést. A Francé Tireur című francia lap szerint abból a tényből, hogy Ben Arafa unokaöccsére ruházta át a szultáni hatalom gyakorlását, arra lehet következtetni, hogy nem az Aix-les-Bains-i határozat végrehajtásáról van szó, hanem De La Tour főhelytartó tervéről, amelyet az úgynevezett „Francia Jelenlét" nevű szervezet követeléseinek megfelelően dolgozott ki. Nyilvánvaló, hogy amíg a francia kormány csupán a marokkói gyarmatosítók érdekeit veszi figyelembe, nem lesz nyugalom Marokkóban. Algír — ha lehet — még nagyobb problémát jelent Franciaország számára, mint Marokkó, miután Algír kérdésének megvitatását az ENSZ-közgyűlés is napirendjére kívánja tűzni. Nemzetközi politikai körökben általános a vélemény: Franciaország azzal, hogy kivonult az ENSZ ülésterméből és hogy a jelenlegi ülésszakban nem vesz részt a közgyűlés munkájában, elhamarkodott lépést tett, amelyért a felelősséget és a következményeket egyaránt a francia kormánynak kell viselnie. — „Vajon sohasem lehet az ENSZ-ben hangot adni a jogos panaszoknak — veti fel a Hindústan Of India című indiai lap — pusztán azért, mert azok sértik az egyik nagyhatalom érdekeit? Nyilvánvalóan világosabban meg kell határozni — szögezi le a lap —. melyek a belpolitikai kérdések, kizárva ezek közül valamennyi gyarmati problémát. Amennyiben az ENSZ semmiféle körülmények között sem vitat meg olyan kérdéseket, mint Algéria problémája, létjogosultságának több, mint felét elvesztette." A lap leszögezi: „A jogi érvelésnek semmiféle áradata — mint például Pinayé — sem leplezheti a gyarmati rendszer ismert bűnös képét". Mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés szeptember 30-i ülésén, amikor a közgyűlés 28 szavazattal 27 ellenében és öt tartózkodó szavazat mellett úgy határozott, hogy napirendre tűzi az algíri kérdés megvitatását, Franciaország képviselője azon a címen. hogy az ENSZ alapokmányának 2. cikkelye értelmében nem szabad beavatkoznia az államok belügyeibe, kijelentette, hogy az ENSZ „nem illetékes" a kérdés megvizsgálására. Menőn, India képviselője nem értett egyet sem ezzel, sem más. hasonló szellemű felszólalással, mindenekelőtt azonban azzal az indoklással, hogy nz algíri kérdés megtárgyalása nem tartozik az ENSZ hatáskörébe, mert az algíriaikat jogilag franciáknak jelentik ki. A hódítás — mondotta — nem teremt jogokat és az ENSZ alapokmányában sehol sem szerepel a hódítás joga. Menőn hangsúlyozta, hogy senlki sem kér a közgyűléstől „belügyekbe való beavatkozást", csak arról van szó, hogy segítsék elő a kialakult helyzet békés rendezését." Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője felszólalásában rámutatott: Az Algírban keletkezett nyugtalan helyzet fenyegeti a békét ebben a körzetben és nem tekinthető egy állam belügyének. Ismenülc mecr a pártoktcrtás úi rendszeréi! A „marxizmus—leninizmus alapjai" fanfolyam Nasszer egyiptomi miniszterelnök beszéde a kairói katonai iskolán fegyvereket, fordulópontot jelent Egyiptom történelmében. „Most nagy zenebonát csapnak a Csehszlovákiával kötött egyezményünk miatt. Sokat hallunk az állítólagos erőegyensúlyról. Ez hazug fogás, aminek az a céllá, hogy ellenőrzés alatt tartsanak bennünket. ök (a nyugati hatalmak — a szerk. megj.) nem kívánják az erők egyensúlyának tényleges fenntartását, mint, ahogy nem szfvügyük az igazi béke sem. ök csupán ellenőrzésük és uralmuk alatt akarnak tartani bennünket. Tudják, hogy ha onnan kaphatunk fegyvert, ahonnan akarunk, mi valóban, a szó teljes értelmében szabadok leszünk... Kairó " (TASZSZ). Sajtójelentések szerint Nasszer egyiptomi miniszterelnök október 2-án beszédet mondott a kairói katonai iskolán. Beszédében foglalkozott az egyiptomi kormánynak azzal az elhatározásával, hogy fegyvert vásárol Csehszlovákiában. Beszédében Nasszer miniszterelnök hangsúlyozta, milyen óriási jelentőséggel bir Egyiptomra nézve a Csehszlovákiával kötött fegyvervásárlási egyezmény, amely tisztán kereskedelmi feltételek mellett jött létre. „Az a tény — mondotta Nasszer —. hogy most megkapjuk a nekünk szükséges Rövid külpolitikai hírek A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálja a Szovjetunió és az NDK közöili szerződést társaság miniszterelnöke írt alá. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége úgy döntött, hogy ratifikálja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság közötti viszonyról szóló szerződést, amelyet jóváhagyott a Szovjetunió Minisztertanácsa és ugyancsak jóváhagytak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsanak és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottságai. Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsénak Elnöksége október 3án megvizsgálta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság közötti viszonyról szóló és a Szovjetunió Minisztertanácsa által ratifikálásra előterjesztett szerződést, amelyet 1955. szeptember 20-án Moszkvában N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus KözAz ENSZ-közgyűlés napirendre tűzte .Nyu^at-Irián kérdésinek megvitatását New York (TASZSZ). 'Az kalmazása Idézte elő a tagfelENSZ-közgyiilés október hnr- vételi kérdésben. Azt a reinémadiki délelőtti teljes ülésén nyét fejezte ki, hogy az ENSZ iinden, a svéd küldöttség ve- magáévá teszi az egyetemesség zetője megemlékezett arról a elvét és hamarabb befogadja soraiba a tagjelölt államok többségét, mint az alapokmány felülvizsgálása érdekében tartandó értekezletet összehívhatják. Az ENSZ közgyűlése hétfőn esti ülésén elhatározta, hogy napirendjére tűzi a jelenleg holland gyarmati uralom alatt lévő Nyugat-Irián kérdésének megvitatását. Mint ismeretes, Indonézia jogosan igényt tart erre az indonéz területre. A közgyűlés 36 szavazattal 18 ellenében határozta el a kérdés napirendre tűzését, fjen tartózkodtak a szavazástól. szovjet—finn egyezményről amelynek értelmében a Szovjetunió visszaadta Finnországnak Porkkala-Udd támaszpontot. Az ENSZ alapokmány felülvizsgálása mellett síkraszálló egyes küldöttek felszólalásaival kapcsolatban Unden az alap okmány felülvizsgálása ben tartandó értekezlet foglalt állást. Véleménye szerint egyes küldöttségeknek az alapokmánnyal kapcsolatos elégedetlenségét főként a vétó-jog alügyéellen Berlin (MTI). A bonni hadügyminisztérium szóvivője hétfőn sajtóértekezleten bejelentette, hogy a nyugatnémet hadsereg első alakulatainak tisztjeit és katonáit már októberben „beöltöztetik". A szóvivő hozzátete, hogy a nyugatnémet haderő megszervezését „a genfi külügyminiszteri értekezlettől függetlenül" a megállapított ütemben folytatják. * (MTI). Szarka Károly, a Magyar Népköztársaság washingtoni követe az Egyesült Nemzetek főtitkárának hivatalában átnyújtotta az Elnöki Tanács okmányát, amellyel a Magyar Népköztársaság csatlakozott az emberkereskedelem és a prostitúcióból származó kizsákmányolás megszüntetése éidekében New Yorkban 1950, március 21-én megkötött nemzetközi egyezményhez. A „MARXIZMUS-LENINIZMUS ALAPJAI" tanfolyam új oktatási forma a pártoktaíás rendszerében. I étrehozása régi problémát old meg, teljesebbé, fokozatosabbá, megalapozottabbá teszi a pártoktatás rendszerét. A tanfolyam jelentősége elsősorban abban van, hogy párttagságunk, elsősorban aktivistáink széles rétege számára világnézeti nevelést nyújt. Felvértezi őket a marxizmus—leninizmus alapvető elvi tanításaival, megvilágítja előttük pártunk politikájának elméleti alapjait, melyeknek birtokában sokkal szilárdabban, tudatosabban tudnak harcolni e politika megvalósításáért. A tanfolyam jelentőségét az is növeli, hogy tematikájában olyan kérdések is szerepelnek, melyek oktatását hosszú éveken keresztül elhanyagoltuk. Milyen kérdéseket fognak tanulmányozni a tanfolyam hallgatói? A tanfolyam első évfolyamának tematikájában három téma szerepel. Az első téma a szocializmust megelőző termelési módok történetével, a társadalmi osztályokkal, az osztályharccal foglalkozik. Feldolgozása révén a hallgatók előtt kirajzolódnak az emberiség sok ezer éves történetének fő vonalai, mozgatóerői. Megismerik a társadalmi haladás, termelőerők, termelési viszonyok, az osztályok, a kizsákmányolás fogalmát stb. Végig kísérik az ember társadalmi fejlődését az állatvilágból kiemelkedő ősközösségi hordától a rabszolgatartó társadalmakban már dúló osztályharcokon, a feudalizmus bonyolult osztályviszonyain keresztül a tőkés társadalomig, annak utolsó szakaszáig, az imperializmusig. Mindezek alapján világossá válik előttünk, hogy a szocializmus győzelme, a munkásosztály vezette dolgozók szívós harcának eredményeként szükségszerű. A MÁSODIK TÉMA a marxista államelmélet főbb kérdéseit világítja meg, az állam keletkezését, lényegét, és funkcióit. Szétoszlatja azokat a burzsoázia által tudatosan létrehozott ködös, misztikus elképzeléseket, melyekben az állam eredetét, feladatait burkolták. Megmutatja, hogy a burzsoázia és lakájaik által minden tudatos cselekvésre képtelennek tartott dolgozó tömegek a párt vezetésével hogyan zúzzák szét a burzsoá állam béklyóit, hogyan teremtik meg a dolgozókat szolgáló, dolgozók vezette államot. Nem kevésbé fontos és érdekes kérdésekkel foglalkozik a munkás-paraszt szövetségről harmadik téma sem. A tőrténelem tapasztalataival bebizonyítja, hogy a két osztály érdekei közösek, hogy csak baráti összefogásuk révén, a munkásosztály vezetésével szabadulhat fel a parasztság. Megmutatja a parasztság helyzetét a kapitalizmusban, a munkásparaszt szövetség alakulását a fordulat évéig, feladatainkat a munkás-paraszt szövetség toI vábbi erősítésében. Mindezek ' olyan kérdések, melyeknek ismerete nélkülözhetetlen a kom; munisták mindennapi munkájában. A tanfolyam második évfolyama, amely csak az 1956/57-es oktatási év során indul meg, 1 a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszaké-1 I nak törvényszerűségeivel fog-' lalkozik és megismerteti a hall- j gatókkal a marxista politikai) gazdaságtan néhány kérdését. \ A „marxizmus-leninizmus' alapjai" tanfolyam hallgatói összefüggő, népszerűen megírt, a marxizmus-leninizmus klasszikusainak tanításait magyarázó tananyagból fognak tanulni. A tananyag az elméleti kérdéseket nem elvontan, hanem az SZKP tapasztalataival, valamint hazánk történetével és a magyar munkásmozgalom fejlődésével összefüggésben, ezek tükrében magyarázza. A TANFOLYAM MÓDSZERE: a hallgatók az első foglalkozáson előadást hallgatnak végig, ennek alapján egyénileg feldolgozzák a tananyag megfelelő részét, majd egy vagy két hét múlva, a következő foglalkozáson megvitatják. Ezután végig hallgatják az anyag következő részéről szóló előadást. A tanfolyam tematikájának, módszerének rövid áttekintése világosan megmutatja, hogy anyagát mindazok az elvtársak elsajátíthatják, akik minimális politikai előképzettséggel rendelkeznek, akik legalább két éve eredményesen tanulnak a pártoktatásban. Nincsen tehát semmi ok a nem egy helyen tapasztalható húzódozásra, a tanfolyam anyagától való félelemre. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy egyes elvtársakat már hosszú évek óta állandó politikai iskolára osztanak be. Aki már több éve tanul a pártoktatásban és még nem jutott túl a politikai iskolán, bátran be kell osztani a „marxizmusleninizmus alapjai" tanfolyamra, mert anyagát kellő szorgfr lommal elsajátíthatja. Ugyanakkor óvakodni kell a másik véglettől is. Nem egy helyen olyan elvtársakat osztottak be *a marxizmus—• leninizmus alapjai* tanfolyamra, akiknek nincs megfelelő előképzettségük, akik még egyáltalán nem, vagy csak egy éve tanulnak a pártolktatásban. Nem szabad lebecsülni a tanfolyam anyagát, nem szabad elfelejteni, hogy ez elméleti tanfolyam. Legalább kétéves tanulás szükséges ahhoz, hogy olyan tanulási gyakorlatot és politikai alapképzettséget szerezzenek az elvtársak, melyet a •-marxizmus—leninizmus alapjai* tanfolyam megkíván. Ha ezt nem veszik figyelembe a pártszervezetek, az első foglalkozáson fog kiderülni, hogy igen sok hallgató nehéznek találja az anyagot, elmegy a kedve a pártoktatástól, vagy átmegy a politikai iskolára. Ez azt eredményezheti, hogy mind a * marxizmus—leninizmus alapjai- tanfolyam, mind a politikai iskolák szervezett rendje felbomlik. A -MARXIZMUS—LENINIZMUS ALAPJAI* tanfolyam anyagának elsajátítása nem könnyű, de szép és vonzó feladat. A tanfolyam hozzásegíti pártunkat ahhoz, hogy egyre több öntudatos kommunista, a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretében a párt ügyének !egyőzhetetlenségébe vetett megingathatatlan tudattal harcoljon a szocializmus győzelmének felemelő céljáért. Ruházati és közszükségleti cikkek érkeztek a baráti országokból A baráti országokból árucsere keretében sokféle ruházati és egyéb közszükségleti cikk érkezett. Az NDKból az idén mintegy 25 ezer kötött alsónemű, több mint 35 ezer pár női kesztyű, 70 ezer pár női harisnya, sok tízezer pár műselyem női és mintegy negyvenezer pár gvermetk'harisnya érkezett. Importáltunk férfi bokafixzoknikat és gyermek térdzoknikat is. Ugyancsak az j NDK-ból mintegy 60 ezer négyzetméter pamutfüggöny és 20 ezer négyzetméter műselyem bélésszövet érkezett. Bulgáriából több százezer méter kartont, szatént és puplln inganyagot kaptunk. Rendkívül keresettek a baráti országokból behozott vas műszaki áruk, optikai- és fotócikkek, bútorok és ajándéktárgyak is. Szívesen vásárolják az NDK-ból beszerzett rozsdamentes evőeszközt, villanyborotváikat. Az óra- és ékszer-boltok a Szovjetunióból ötezer karórát, ez NDK-ból mintegy ötvenezer kar-, zseb- és ébresztőórát kaptak. Fényképezőgépekből tízezret a Szovjetunióból és mintegy húszezret az NDKból vásároltunk. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a német és a csehszlovák gyártmányú bútorok iránt is. Belgrád (MTI). A belgrádi rádió jelenti, hogy A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, aki családjával együtt két hetet töltölt Jugoszláviában, kedden elutazott Belgrádból. Kairó (MTI). Az AFP jelentése szerint az egyiptomi munkásszakszervezetek képviselői vasárnapi kairói gyűlésükön határozatot hoztak arról, hogy támogatják, a kormány fegyvervásárlási politikáját. A Szovjetunió legészakibb vidékén, a Sarkkörön túl, az örök hó és jég birodalmában gyors ütemben épül és szépül Noriljszk, a fiatal szovjet város. Nemrégen még csak pásztorok magányos kunyhói álltak itt a rideg, élettelen tundrán, de Noriljszk ma már sok ezer lakost számláló modern, rendezett város. Egy hatemeletes szép. fehér épületben kapott helyet a noriljszki bánya- és kohóipari technikum, a Szovjetunió egyik legnagyobb ilyen jellegű iskolája. A városban gazdag könyvtárak, kultúrpaloták. klubok, három színház, kitűnően felszerelt középiskolák épültek. Egyes iskolákban még téli botanikuskertek is vannak. A lakóházakban melegvíz-szolgáltatás, jégszekrény, fürdőszoba, szemétlevezető, villany, rádió, telefon szolgálja a lakosok kényelmét. Noriljszkban több filmszínház működik, amelyekben az űj filmeket a moszkvai és leningrádi filmszínházakkal egyidőben vetítik. Noriljszk — a jégre épült város A város lakosai rövidesen otthonukban is gyönyörködhetnek a filmekben: már épül a televíziós központ. Ez a nagyszerű város soha fel nem olvadó jeges talajra épiilt. A talaj csak akkor bírja el a sokemeletes épületek súlyát, ha állandóan fagyott állapotban van. A meleg a noriljszki épületek ádáz ellensége. Ezért a házakat olyan vasbeton-alapra építették, amely mélyen lehatol a jeges talajba. A noriljszki városépítők az örök jégen történő nagyarányú építkezés úttörői. Eddig senki sem tartotta lehetségesnek, hogy a talajra ilyen hatalmas épületeket építsenek. Noriljszk az ifjúság városa. A komszomolisták önfeláldozóan dolgoznak az üzemekben és a közlekedésben. Hóviharban, a sötét sarkvidéki éjszakában vontatják a súlyosan megrakott szerelvényeket, irányítják a villanymozdonyokat, autókat, traktorokat. A város lakosai legyőzik a Sarkvidék rideg klímáját: itt, túl a Sarkkörön egész évben termelnek zöldségfélét. A komszomolisták fásították a várost Noriljszk legszebb parkját a lenini Komszomolról nevezték el. A város lakói méltán büszkék a jól felszerelt gyógyintézményekre. Nagy megbecsüléssel és szeretettel övezik az egészségügyi intézményekben dolgozó fiatal orvosokat és ápolónőket, akik közül sokan egyenesen a tanintézetek falai közül jöttek ide, a Sarkvidékre. Több egészségügyi dolgozót a városi szovjet küldöttévé választottak. Noriljsz nagy szerepet játszik a Ta.jmir-félsziget kulturális fejlesztésében ls. Nagyszerű intézmény működik a városban: a környékbeli nemzetiségek gyermekeinek internatusa, A noriljszki komszomolisták védnökséget vállaltak a tajmiil nemzetiségi körzet legtávolabbi vidéke, a volocsanszki kerület felett. A noriljszki mérnökök, orvosok, népnevelők és színészek gyakori és szívesen látott vendégek a halász- és rénszarvastenyésztő kolhozokban. Az ifjú városban hatalmas sportterem áll a fiatalok rendelkezésére és mar épül a sportolók palotája is, s benne a tágas úszómedence. Minden nyáron több ezer noriljszki iskolásgyerniek tesz érdekes utazást a szibériai Jenyiszej-folyón. Külön erre a célra kijelölt hajók szállítják a gyermekeket a pionir-táborokba és a tajgai üdülőkbe, ősszel kipihenve, erővel és új benyomásokkal telve térnek vissza a gyermekek szülővárosukba. Messzire világítanak a tundrában a fiatal szovjet város fényei. Eleven, érdekes az élet a sarkvidéki Noriljszk városban, ahol bátor, kitartó, 'elkes szovjet emberek élnek és dolgoznak. B, Umanszkij