Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-28 / 254. szám

Péntek, 1955. október 28. 2 DELMÜGYÜRORSZÍG A Csongrád megyébe érkező pártmunkások fogadása az elvtársi szeretet jegyében zajlott le Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról, hogy a me­gyei pártbizottság, a megyei tanács, valamint a párt já­rási bizottságainak vezetői meleg szeretettel fogadták a megyénkbe érkező pártmun­kásokat. A fogadáson megjelent Né­meth Károly elvtárs, a Csongrád megyei Párt-végre­hajtóbizottság első titkára, Lövő Ferenc elvtárs másod­titkár, Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, Bozó Sándor, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője, For­gó László a vásárhelyi, Tö­rök László, a szentesi, Heté­nyi Józsefné, a makói, Pá­iinkó Sándorné, a csongrádi járási pártbizottság első tit­kára, Makra András, a Sze­ged járási pártbizottság má­sodtitkára, valamint Nagy János a szentesi és Lovas István, a csongrádi pártbi­zottságnak első titkára. A párt számít következetes munkájukra A Megyei Pártoktatók Há­zában ünnepélyes volt a han­gulat a fogadást megelőző percekben. Budapestről és az ország különböző részéről ér­keztek megyénkbe azok a pártmunkások, akik szocia­lista építésünk élharcosai voltak már eddig is. de meg­értve a Központi Vezetőség határozatának jelentőségét, most a falusi munka meg­erősítésére vállalkoztak. Nem csoda, ha izgatotton várták a pillanatot, hogy megkapják beosztásukat, hiszen minden embert izgalom tölt el akkor, ha új környezetbe kerülve, más embereikkel, más felada­tokkal kell megismerkednie. Valószínűleg minden elv­társban megfordult az a gon­dolat: vajon milyen lesz a lakás, amelybe költözik, s milyenek lesznek azok az elvtársak, akik közé majd kerül!? Ezekre a belső, az első per­cekben szubjektív kérdésekre NSmeth Károly elvtárs hatá­rozott és megnyugtató vá­laszt adott. Üdvözlő beszédé­ben a következőket mon­dotta: — Meleg, elvtársi szere­tettel üdvözlöm az elvtársa­kat, akik azért jöttek me­gyénkbe, hogy a falu szocia­lista fejlődését elősegítsék. Az elvtársaknak tudniokkell azt, hogy itt Csongrád me­gyében is épp úgy, mint az egés^ országban a termelő­szövetkezetek fejlesztése óri­ási lendülettel halad előre. Hogy ezt a lendületet meg­tartsuk, s az eddigi eredmé­nyeket megszilárdítsuk, ah­hoz olyan pártkáderekre van szükség, akik elvhűségükkel, határozott célratörésükkel és a párt politikájának szilárd­ságával szívükben, megingat­hatotlanul biztosítani tudják a szocializmus megteremté­sét. Azokra az elvtársakra, akik falusi pártmunkára je­lentkeztek, nem kisebb fel­adat vér, mint az, hogy ak­tív részesei legyenek a szo­cialista mezőgazdaság felépí­tésének! Ez nagyon bonyo­lult feladat, amelyhez vas­akarat és erős kitartás kell! Élenjáróvá tenni a gépállo­másokat, termelőszövetke­zeteket és állami gazdasá­gokat — ez vár az elvtár­sakra Csongrád megyében! Legyenek nyugodtak afelől, hogy munkájuk során a me­gyei, a járási, valamint a városi pártbizottságok min­denkor mellettük állanak, segítik a munkájukban. A párt viszont számít követke­zetes munkájukra. A párt­munkások lelkes hozzáállá­sától függ az, hogy milyen eredményeket tudunk a jö­vöben elérni. Éppen ezért pártunk olyan kipróbált párt­munkásokat tesz azokra a vezető helyekre, melyeken sokkal keményebb harc vár az elvtársakra, mint ahol ed­dig voltak, akik eddigi mun­kájukkal bebizonyították rá­termettségüket. Tudjuk jól hogy felcserélték a kényel­mesebb életet a több küzde­lemmel iáró. nehezebb mun­kát igénylő életmóddal. S eb­ben az új környezetben, új beosztásukban a leg­fontosabb feladat az, hogy a mezőgazdasági munkába a termelőszövetkezetekbe gépállomásokba és állami gazdaságokba öntsék bele a párt szervezettségét és fegyelmét; mindenfelé sugározzák ma­gukból azt a szilárdságot és törhetetlen akaratot, amelyre az elvtársaikat a párt taní­totta. Mielőtt kimennek a mun­kahelyükre, tisztában kell lenniök azzal, hogv olyan szövetkezetekbe, gépállomá­sokra és állami gazdaságok­ba kerülnek, ahol szükség van a legkövetkezetesebb pártmunkásokra! S ha ne­hézségekkel találkoznak, ne rettenjenek meg azoktól. A kommunista emberre éppen az a legjellemzőbb, hogy a legnagyobb nehéz­ségek közepette is feltalál­ja magát, küzdeniakarását fokozni tudja! Mindig együtt a do gozókkal Ezután Németh Károly elvtárs tájékoztatta a párt­munkásokat arról, hogy tu­lajdonképpen milyen környe­zetbe, milyen emberek közé kerülnek. Beszédében még hangsúlyozta: — Az elvtársak olyan me­gyébe kerültek, amelyikben a dolgozók mindenkor hű tá­mogatói voltak népünk ve­zető erejének, a munkásosz­tálynak. Ebben a megyében olyan emberek élnek, akik szeretik a szó és a cseleke­det egységét. S nem szabad e1 feledni, hogy azt a vezetőt, aki mindent maga akar el­végezni, végül Is megrop­pantja a hatalmas feladatok súlya és minden próbálkozá­sa "kudarcba fullad! Az elvtársaknak a dolgo­zókra kell támaszkodniuk és meg kell nyerniük azo­kat az embereket, akik közé kerülnek. Különösen arra kell vigyáz­niok, hogy soha ne bánjanak lekezelő módon dolgozó tár­saikkal, beosztottjaikkal. Mindenkor hallgassák meg az élenjárók véleményét és munkájukban rájuk s az újítókra támaszkodjanak. Ez­zel lefektetik a jó alapokat ahhoz, hogy a győzelmet biz­tosítsák. Akik a termelőszö­vetkezetekbe mennek, a tag­ság között éljenek, s ne in­tézkedjenek önfejűen soha­sem. Ha ezeket a baráti jó­tanácsokat megtartják, úgy válnak megbízható, jó veze­tőkké. Azoknak a dolgozók­nak, ahová kerülnek, érez­niük kell, hogy a párttitkár, az elnök, tehát a vezető ér­tük van és velük együtt har­col. küzd a jobb eredmé­nyekért. Ez természetesen nemcsak a termelőszövetke­zetekre, hanem a gépállomá­sokra is vonatkozik. A továbbiakban Németh Károly elvtárs nagy vona­lakban vázolta a Csongrád megyei politikai és gazdasági helyzetet: — Megyénkben az állami és szocialista szektorok gaz­dasági erősödését mutató grafikon felfelé ível. A ter­melőszövetkezetek nagyobb iövedelme igazolja a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodási mód fölött! Ma már az a helyzet megyénkben hogy a gabonafcleségekböl átla­gosan két mázsával, de nem ritka helyen 5—fi mázsával is többet termeltek holdan­ként a szocialista szekto­rok, mint a magángazda­ságok. A közelmúltban több mint négy és félezer egyéni gaz- ' dálkodó lépett be a termelő­szövetkezetekbe. Ez azt bizo- j nyitja, hogy a termelőszövet- ; kezetek fejlesztésének ná- , hink jó talaja van. Megvan- ' nak a reális feltételek ahhoz, hogy ezeket az eredménye­ket még növelni tudjuk. Eb­ben a tekintetben az elvtár­sakra még egy nagyon ko­moly feladat vár. Mégpedig az, hogy bizonyos termelőszövetke­zetekben a belépőkkel szemben tanúsított elzár­kózást felszámolják. Továbbá a titkár elvtársak­nak azon kell igyekezniük, hogy a termelőszövetkezetek gazdaságilag megerősödje­nek, vagyis sokkal nagyobb fölényt kell kiharcolniok az egyéni gazdaságokkal szem­ben a terméshozamok szín­vonalát illetően, mint eddig. Az eddigi tapasztolatok is azt bizonyítják, hogy a termelő­szövetkezetek befolyása nő a dolgozó parasztokra, de a mai eredményeknél nem le­het megállnunk. A termelőszövetkezetekbe kerülő elnököknek és a gép­állomásokra menő titkár elv­társaknak minden erejükkel azon kell munkálkodniok. hogy a jó együttműködés meglegyen, mert enélkül a munkájukat csak kudarc kö­vetheti. A termelőszövetke­zetek mutassanak példát ab­ban, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodás mekkora eredmé­nyek elérésére képes! A gép­állomásoknak viszont segíte­niük kell a tsz-eket, minden támogatást megadniok ah­hoz, hogy közös erőfeszíté­seiknek szép gyümölcse le­gyen. Napjainkban most a leg­fontosabb az őszi munkák elvégzése, a megye, az or­szág jövő évi kenyerének biztosítása! Ha az elvtársak kimennek munkaterületükre, alaposan ismerkedjenek meg jövőbeni teendőikkel, hogy megfelelő körültekintéssel foghassanak hozzá új. nagyszerű felada­tuk végrehajtásához. Elvhűséget, ügyszere'efet Németh Károly elvtárs be­fejezésül még a következő­ket mondotta: — Az elvtársak a kéthóna­pos tanfolyam ideje alatt so­kat tapasztaltak, sokat ta­nultak, de a legnagyobb is­kola az élet maga lesz, az az élet, amelybe most kerülnek. A párt bízik az elvtársak ügyszeretetében, elvhűségé­ben és ahhoz, hogy jó ered­ménnyel dolgozhassanak, minden segítséget megad. A Csongrád megyei Párt­végrehajtóbizottság nevében jó munkát és nagy sikert kí­vánok. Németh elvtárs üdvözlő beszéde után a járási, illet­ve a városi párttitkárok kü­lön csoportokban megbeszél­ték a pártmunkásokkal egyé­ni problémáikat, majd elin­dultok azokra a helyekre, amelyeken ezután élni és dolgozni fognak a párt ügyé­ért, megyénk dolgozó népé­nek felemelkedéséért. Jól halad a vetés a forráskuti határban Forráskút határában már mindenfelé zöld vetéseket borzol az őszi szél. A földe­ken, a tanyák között, amerre csak a szem ellát, emberek szorgoskodnak, szántanak, vetnek, szárat vágnak, amit I éppen csinálni kell. Farkas Ferenc dolgozó pa­raszt is egyre szólítgatja lo­vait. Siet a szántással, de azért van pár perce egy kis beszélgetésre. Így mondja: — Kicsit én is megkéstem a vetéssel. Máskor mindig befejeztem ezt a munkát szeptember végére. Most a kapások kései érése miatt kicsit később lesz zöldveté­sem. Azért bízok, jövőre is lesz jó gabonaterméseim. Szépen megszántom a föl­det, tisztított, csávázott magot vetek. Forráskúton a községi ta­nács érzi felelősségét a beta­karítás és az őszi vetési munkák gyors befejezésé­ért. Nikolényi Zoltán mező­gazdasági előadó állandóan a dolgozó parasztok között van. Népnevelő-munkát végez, szaktanácsokat ad, panaszos ügyeket intéz, azért, hogy fennakadás nélkül haladjon a munka. Kocsis P. György, Kecske­méti Antal, Tapodi István és Zámtoó Mihály tanácstagok személyes példamutatással járnak elől. Gyuris Lajos, Ráez Márk, Kálmán György, Márta Sándor, Tapodi János és Jakus Ferencné is példa­mutatóan végzik őszi mun­kájukat. Kocsis P. György tanács­tag öt hold gabonáját jóidő­ben elvetette. Most minden kisgyűléser., megbeszéléseken állandóan az őszi munkákat szorgal­mazza. Az idő sürget — magyarázza gazdatársainak —, meg kell gyorsítani a munkát. A ko­rai vetés — jó termés. A ko­rán elvetett gabona jobban birja az időjárás viszontag­ságait, nem ért neki a fagy, tavasszal jóerőben indul fej­lődésnek. Kocsis P. György efajta ta­nításait már eddig is sokan megfogadták a forráskútiak közül. Rövid idő alatt 1200 hold földet vetettek be bú­zával, rozzsal és őszi árpával. A vetéstervek teljesítése az egész falu ügye! Erről tár­gyalt a tanács legutóbbi ülé­sén. Az emlékezetes tanács­ülésen feladatokat adtak a termelési bizottságnak és a mezőgazdasági állandó bi­zottság tagjainak is. Részek­re osztották a falu határát, s a különböző területekre fele­lősöket jelöltek ki, akik állandóan ellenőrzik, segí­tik a vetési munkák elő/e­haladását. Kaptak itt munkát a tömeg­szervezetek is. A DISZ, Du­dás Gusztáv DISZ-titkár elv­társ vezetésével az ásotthai­mi dűlőben, az MNDSZ As­bóth Mária irányításával a forráskúti dűlőben segít a munkákban. A tanácstagok ígéretet tettek arra, hogy sa­ját választókerületeikben olyan felvilágosító munkát végeznek, melyből minden gazda megértheti, miért fon­tos időben vetni. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a ter­melőszövetkezeti mozgalom­ról sem. Tokody Béla Miért nem tudják bővíteni Mórahalmon rendelőt ? az orvosi — ÁTHELYEZTÉK AZ ÜJSZEGEDI PIACOT. Az I. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke értesíti Szeged város dolgozóit, hogy az újszegedi hetipiacot októ­ber 28-tól, péntektől kezdve a Torontáli téren, a Vakok Intézete előtt tartják meg. Móralialomnak kétszáz fő hí­ján hétezer lakosa van, s ebből ezerötszázán laknak bent a fa­luban, a többi tanyán él. Nem könnyű itt a munka! 'Azért mégis komoly eredményeket ta­lálhatunk a községben: jó munkájukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kenyér gabona vetéstervüket október 25-ig 75 százalékban teljesítet­ték! Ez maga is figyelemre­méltó, de van más is, amin érdemes kicsit elgondolkozni... A község legégetőbb problé­mája az orvosi rendelő bővíté­se; pontosabban: a rnróterem nagyobbítáaa! Közeledik a tél, s a dolgozó parasztság nagy része apróbb bajaival egész nyáron át nem­igen jár orvoshoz, inkább a mezőgazdasági munkák befeje­zése utánra halasztja. Ilyen­kor aztán rengeteg az ember az orvosnál. A jelenlegi váró­terem viszont olyan kicsi, hogy ha 10—12-en vannak, már csak egymás hegyén-hátán fér­nek, holott a rendelési időben 30—40 beteg is várakozik a vizsgálatra. Néha még több Is! Aki nem fér be a rendelőbe, az esőben, hóban tapossa az ud­varon a sarat, ázik, fagyosko­dik. Ez persze csak arra jó, hogy aki esetleg fogfájással keresi fel az orvost, szerez mellé kiadós influenzát is! dés például az, hogy a TUZÉP­telepen van ugyan épületfa, de a tanács nem vásárolhatja meg, mert a lakosság „egyéni szük­ségletének" kielégítésére tart­ják vissza. A valóság viszont az, hogy a magánosok nem vá­sárolják a faanyagot, a raktár­forinttal kevesebb összegbe ke­rülne. A tanács végrehajtó bizott­sága, miután a hivatalos ki­utalásokra anyagot nemigen kap, a megyei tanács város és községgazdálkodási osztá­lyához fordult, hogy engedjék ban áll hónapokon, éveken át.: lebontani az épületet és meg Felhasználatlanul! Ezekután joggal kérdezhetjük: vajon az orvosi rendelő bővítése a laltosaátr egyéni axiikiégletcit eléglti-e ld, vagy sem!? A másik még nagyobb lehető­ség egy tanya lebontásának en­gedélyén áll. illetve bukott. A község nyugati részén van a Vágner-féle táhyáépniet.' A gazdája — népnyúzó földbirto­kos — elmenekült valahová messzire, senki sem tud róla semmit. Ezt a Vágner-féle ta­nyát — megalakulása után — a Vörös Október TSZ vette tu­lajdonba. A tagosítás folytán azonban a Vörös Október a község keleti részén kapott földet, s a Vágner-tanyát oda hagyták. Egyrészt azért, mert az épület düledező, teljesen használhatatlan állapotban volt, másrészt a tsz központi épüle­te nem lehet 8—10 kilométer távolságra a földektől. Az épület körül azóta állami tar­talékfőldek vannak, de magá­nak a tanyának nincsen gaz­dája, senki nem törődik vele, egyszerűen Csáki-szalmája lett. A tanya A községfejlesztési terv kere­tében 50 ezer forint van ugyan az orvosi rendelő bővítésére, de a pénzükért nem kapnak aoh ériéhe* anyagot adna anyagot és nem foghatnak hozzá az építkezéshez. Pálinkó elvtárs, a mórahalmi tanács el­nöke elmondja, hogy nemcsak a kiutalással, másképpen is tudnának segíteni ezen a ba­jon, de meg van kötve a ke­zük pénzügyi dolgokban, nem is indokolta miért. A válasz ez volt: a bontáshoz a Város- és Községgazdálkodási Miniszté­rium külön engedélye kell. Az engedély viszont hónapok óta késik. Vajon mikor jön meg? Az épületről lassan minden értékes darab eltűnik! Lesze­dik az ajtókat, az ablakokat, dc ha sokáig várnak, a tetőszerke­zet is sorra kerül. Elvégre egyesek úgy gondolják: miért ne vinnék, ha nem vigyáz rá senki! Sokkal gazdaságosabb volna, ha az illetékes községi tanács rendelkezésére adnák azokat a „*enhi tulajdona" ingatlanokat, amelyek a saját területükön vannak. Minden tanács tudná, mit kezdjen ve­lük, s ha annyira használhatat­lanok, hogy javításukra nem érdemes költeni, a belőle kike­rülő anyagokat fel tudnák hasz­nálni olyan dolgokra, amelyek a lakosság javát szolgálnák és a községfejlesztési terv teljesí­tését segítenék. Kövesdy Lajos Hazai kulturális hírek amit a tanács fel tudna hasz- .4 Bolyai János matematikai nálni. Kitelnék belőle például társulat október 29-én, szom­baton délután 3 órakor rendezi az orvosi rendelő bővítése és még futballpálya mellé sport­öltözö is, — nem is beszélve arról, hogy — a társadalmi tehetik azt, ami gazdaságosabb munkát is beleszámítva — eb­és sokkal gyorsabb is volna. |b5, a bontási anyagbó, az or. Az egyik érthetetlen intézke-! vosi rendelő bővítése 15 ezer Üj ifjúsági siiío-bpigácl Látogatás a Gyöngy utcai sütődében A Gyöngy utcai sü- dolgoznak. Bátran ki normateljesítményt kemencéig tolják a ke­tődében ismét mázsa- lehet jelenteni, hogy a ígértek november 7-re. nyértészlával megra­számra sütik a szép, díszesek sokszor meg- A brigád legidősebb kott polcos kocsit. A ropogás kenyeret. A előzik az időseket. tagja 25 éves, a legjia- kemencénél ezt hallot­DlSZ-brigád vette bir- — Alig van selejtjük lalabb tizennyolc, tuk: „Dobd csak ide a tokába ezt az üzemet — magyarázza Far- Augusztusban alakul- lapátot!" — „Inkább a samottos kemencék kasné, aki most az iak és először a Go- viszem, mert eltörik" elkészülése után. ön- üzemvezetőt helyette- goly utcai sütődében Nem könnyű a bri­állóan dolgoznak most siti. — Mindig kérdik, kezdték pályafutásukat gád munkája. Éjszaka itt. Az idősebb pékek amikor befejezik a A Gyöngy utcába egy dolgoznak mindig, hogy azért be-benéznek hoz- munkát, hogy mennyit hete jöttek át. de ha reggelre friss kenyér zajuk reggelente. Ug- írtam be. valaki beszélget velük kerüljön a lakosság­ratják a gyerekeket, Most még csak kísér- ezt az üzemet mond- hoz. A napi rendelés ,.gyorsabban, gyorsab- teleznek, tanulmányoz- ják a magukénak. Aki sokszor meghaladja a Iban", pedig maguk is zák a samottos ke- csak egy kévés időt 33 mázsát Ennél per­látják, hogy milyen mence „titkait" és tölt közöttük, az is sze mindig többet süt­fürgén mozognak. Az ilyenkor előfordul, hogy rögtön észreveheti, nek. A minap 33 má­idősek gyakori látoga- egy kicsit „megkapat- hogy vigyáznak min- zsa helyett 42 mázsa fásában a kíváncstsá- ják" a kenyeret. A ru- denre. kenyeret vittek el a go/i kívül egy kis fél- hagyári díszesek felhí- — „Óvatosabban toldd sütődéiből, ügy inté­iékenység is van. vását is elfogadták, « kocsit! Most állj! zik a dolgot< hogy amit Versenytársakként lép- mégpedig úgy, hogy J^zUsd meg Ilyen lSértek november 7. tek fel a fiatalok, mió- 99 százalékos minősé- szavak hallatszanak, tiszteletére, azt meg is ta a Gyöngy utcában get és 135 százalékos amíg a táblásoktól a tartsák. Budapesten és 12 vidéki vá­rosban az 1955-ben érettségi­zettek részére a Kürschák Jó­zsef matematikai tanulóver­senyt. A versenyre felvilágosí­tást Budapesten a társulat, vi­déken pedig az egyetemek, il­letve a pedagógiai főiskolák matematikai tanszékei adnak. * Az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorozatának legutóbbi száma Gömöri Endre ..A nagy fordulat" című írása. \ füzet a genfi kormányfői ta­nácskozás óta a nemzetközi helyzetbe bekövetkezett válto­zás okait elemzi. A gazdagon illusztrált füzet egy forintért kapható. * 'Á közelmúltban jelent meg az Egészségügyi Minisztérium dolgozóiból alakult munkakö­zösség szerKesztésében a mun­kaegészségügyi jogszabályok gyűjteménye. * A mezőgazdasági könyvvá­sár alkalmával a földmüvesszö­vetkezeti boltok 300 helyen ál­lítanak fel könyvsátrat, s kí­nálják eladásra a legkülönbö­zőbb mezőgazdasági szak­könyveket. Sok földművesszö­vetkezet dolgozói a községektől távoleső termelőszövetkezete­ket is felkeresik, s ott helyben árusítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents