Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-27 / 253. szám

DHLM3GYIR0RSZRG 4 Csütörtök". 1955. október 27­ŐSEINK szállása nyomában Megtaláltuk a honfoglaló magyarok első hiteles telephelyét Nem tudom, hogy szahai-e a magyar föld és a ma­gyar nép földbe került tárgyi emlékeinek nyomozását és feltárását munkának tartani. A szóbeszéd mintha ar­ra vallana, hogy e kérdés még nincs teljesen tisztázva. Szaporodnak ugyan rnár azok, akik elismerik, hogy a ré­gészt a feltárásánál komoly követelmények elé állítja tes­ti és szellemi erőkifejtést egyaránt megkívánó munkája, de bóven vannak még olyanok is, akik e tudományt pusztán az emberi szellem mihaszna s felesleges játéká­nak tekintik. A szakmabeli, aki hajlandó mindkét álláspontot meg­vizsgálni, úgy érzi, az igazság középütt van. Talán va­lóban merő játék, a kutatás szenvedélyét illetően. De ez a sokszor káprázatos játék azzal, hogy az egykori élet mélyebb is alaposabb megismerésére törekszik — ami végül ts nemcsak nemzeti önismeret, de sokszor önönma­gurtk megbecsülésének dolga —, végső célját, feladatát tekintve u legkomolyabb, súlyosan felelősségteljes mun­kává válik. Valljanak erről az alábbi sorok. mind megszállottiák. Valószí­nűnek tartjuk eddigi kutatá­saink alapján, hogy az a ki­sebb. feltehetően családi kö­zösség, amelyik egy-egy dom­bon lakott, ugyanabban .a zárt rendben, külön temető­be temetkezett. Egyelőre kibontottuk a te­lepeket körülölelő nagykiter­I jedésű árokrendszer egyes A nyereg alatt puhított hús. mesm A magyar nép korai törté­nete megíratlan. A honfog­lalás politikai, katonai ese­ményeiről vallanak ugyan a korabeli krónikásak, de sem­mitmondó. vagy szándékosan elferdített, a valóságot meg­hamisító soraikból az egyko- _ ri élet képét újjáalkotnunk i s7,akaazajt. melynek korát a nem lehet. Számunkra pe- j előkerülő korai má­dig, akik az élet teljességé- Ryar bográcstöredékek, jel­nek ismeretére, összefüggő- [lettesen honfoglaláskori sek megállapítására és tanul- 1 nyílhegy, vaskések, valamint ságok levonására törekszünk. 1 ^ bedobált állatcsont (ló-, éppen ez lenne a legfonto-' marha-, juh-koponyák és sabb. önbecsülésünk szen- disznócsonto-k) pontosan meg­vedne csorbát, ha hitelt ad- , határozzák. Az árok rendel­nénk azoknak a források- , fetését illetőleg a vélemények nak, melyek barbár, céltala- | eltérők, nul kóborló. nyereg alatt I Futólag említem már csak, hogy a későbbi nemzedékek |az egyik kiemelkedő, mester­Iséges halmon, ami eredetileg 'szkíta-, vagy bronzkori te­metkezőhely volt, kisméretű templomot építettek és köré temetkeztek. E templom és egy árpádkori ház feltárását ez idő alatt sikerült szintén befejeznünk. Anonymus hlmesudvara nyomán Tisztában vagyunk azzal, hogy őseink szállásainak fel­tárása terén még csak a kez­detnél tartunk. De ez a kez­det, mint beszámolómból is láthatták, biztatónak ígérke­zik. Nemrégen, kutatásainknál csak nyelvünk vallomását tudtuk egyedül felhasználni. Ismert, hogy ősi szállás, sá­tor, rak, lak-ik és maga a ház szavunk eddig is bizo­nyította, hogy a magyarság­nak, mikor új és egyben végső hazájába megérkezett, már volt miben laknia Nem akarjuk vitatni, hogy a mai ház különböző, főleg szláv és német hatás alatt állott. De. hogy megvoltak az élet­formánknak megfelelő, kez­detlegesebb lakóépítménye­ink már a honfoglaláskor. MICSURIN Születésének 100. évfordulóján Czáz esztendővel ezelőtt, ráll. illetve a hirtelen környe- (deti módszereivel (vegetatív 1855. október 28-án zetváltozást nem tudja elvi-j közelítés, generatív közben­született Ivan Vladimirovics 1 selni. Ez utóbbi miatt nem s> !álló. nollenkeverékes mód­szer) küzdötte le. Ezután kö­vetkezhetett a fellazított örökletesség további megvál­toztatása a mentor-módszer segítségével. Erre az úgyne­Micsurin. a nagynevű nó- j kerülhettek kezdetben ak­vénynemesítő, a szovjet tudo- ; klimatizációs kísérletei, mány méltó képviselője. Mi-1 Micsurin munkásságának csurin a hazáját forrón sze- j harmadik, valóban alkotó rető alkotó tudós típusa, aki szakasza a forradalom utáni teljes életét az elmaradott oroszországi gyümölcstermesz­tés felemelésének áldozta. Nyolcvan esztendeig élt. s munkásságának 60 esztendeje alatt több mint 300 új nö­vényfajtát állított elő, a gyümölcstermesztés határát körülbelül ezer kilométerrel tolta feljebb észak felé, s a szovjethatalom évei alatt ma­ga is tanúja lehetett alkotá­sai északra vonuló diadalme­netének. Micsurin a maga nagy eredményeit a hazai röghöz való hűségének és a szovjet­hatalom anyagi és erkölcsi támogatásásnak tulajdoní­totta. Minden időkben pél­dája marad a hazáját és né­pét forrón szerető tudós típu­sának. A cári rend idején Mi­csurin sorozatos mellőzésben részesült, sokat nyomorgott,s mégis: ebben az időben is a legnagyobb szeretettel és vonzódással beszélt szülőha­zájáról. Nagy-nagy nyomorú­sága idején Amerikából két időkre esik. 1922-ben távirat jvezett vegetatív hibridizációt érkezett Moszkvából a tam­bovi tanácshoz: „Az új nö­vényfajták termesztésére vo­natkozó kísérletek óriási ái­lamfontosságúak. Sürgősen küldjenek jelentést Micsurin kozlovi kísérleteiről a Nép­biztosok Tanácsa elnökének, Leninnek." Az új állam ve­zetői, Lenin' és Sztálin min­den támogatást megadtak ré­szére, s a régi idők mellőzött­jéből az új korszak alkotó munkása lett. Micsurin a szovjet rendszerben 15 év alatt sokkal több növényt ne­mesített ki. mint a cárizmus­ban élt 45 esztendő alatt. A forradalom utáni időkből származik szállóigévé vált mondása: „Nem várhatunk könyöradományt a természet­től, feladatunk: elvenni tőle azt, amit akarunk." Micsurin hatalmas állami segítséggel sokezerszámra hozza létre a keresztezett növényeket, olt­ványokat. Munkatársakat ne­vel magának, fgy időt nyer az latot. Amikor Mayer profesz­1 1 x , x sux- -i - 1 szor, az amerikai kormány amelyeket később, a jelentós kjkü]dötte felajánlotta puhított hússal élő, kanniba­lizmust folytató hordának festik le az ösmagyarokat. Bátran állíthatjuk — és ebben a régészeti s össze­hasonlító néprajzi kutatások­nak nagy szerepe van —, hogy nincs okunk szégyen­kezni. A középkori króniká­sok oly sokszor szemünkre vetett, félelem és ellenséges­kedés szülte rágalmait a tu­domány mind megcáfolta. Ma már úgy látjuk, hogy őseink gazdasági és társadal­mi fejlettség tekintetében a középkori Európához mérten is magas szinten állottak. Ép­pen ez biztosította, hogy nem jutottak a többi népvándor­láskori nép sorsára, nem pusztultak el nyomtalanul, hanem rugalmasan beillesz­kedtek új környezetükbe. Ősi szálláshely Fclgyőn Ax állathoponyáh titlea Kutatásainknak nagy hiá­nyossága volt. hogy csak te­metőket isimertünk és a na­gyobb költséget, több fáradt­ságot igénylő telepfeltárások­ra ez ideig nem került sor. A Magyar Tudományos Aka­démia 1955. évi terveibe vé­gül is beiktatta egy honfog­laláskori szálláshely feltárá­sát, megfelelő keretet bizto­sított e célra, és László Gyu­la, a Történeti Múzeum osz-j tályvezetője személyében, az Vannak nyomok arra, hogy nádfal számára ásták az ár­kot, eszerint mesterséges cnyhelyet adhatott őseink ha­talmas nyájai számára. Ahol a három állati koponyát ta­láltuk, ott volna a bejárata, ígv a lókoponyát és a két marhakoponyát varázslatos okokból áshatták a „küszöb" alá. Lehetséges azonban, hogy nyitott árok volt, s úgy maga az árok. illetve a belő­le kihányt földből való töl­tés erődítésül, enyhelyül és a gulyák, ménesek összetar­tására egyaránt szolgált. Tá­jékozódásunkat megnehezí­tette e téren, hogy a korabeli és mai felszín között nagy különbség nincs, az eke pe­dig már ezer éve fordítja itt a barázdákat. Az ároktól nem messze, az­zal hasonló korú, bográcstö­redékekkel kirakott és lesá­rozott fenekű kemencét bon- időről, tottunk ki. gazdasági és társadalmi vál­tozások idején őseink tovább­fejlesztettek, idegen hatásra kibővítettek. mellékhelyisé­gekkel láttak el, anyagát megváltoztatták, abban sen­ki sem kételkedhet. Eljön az idő — akár a fel­győi ásatások folytatásával, akár más területen végzett feltárásainkkal —, amikor nemcsak a szállásokat hatá­roló árokrendszert. hanem — mint az oroszföldi párhuza­mokból és a szovjet kutatá­sokból Jód tudjuk —, külön­böző típusú lakóépítményein­ket is megismerjük. És Ano­nyus rejtélyes Hymesuduar-a (himesudvar = vesszőfoná­sos földvár) ott áll majd a felszínen, a régészek ásójától kibontva, okulására azoknak, akik e tudomány eredmé­nyeiben kételkedtek. A magyar föld magyar tu­dósnak sokat vallhat még a régmúlt, de számunkra öly fontos, őseink életét és ke­zük munkáját velünk, a ké­sei utódokkal megismertető ízben is kapott fényes aján-' ira"yítás tudományos módszere és elmélete kidol­gozására is. Be is bizonyítja azt a kijelentését, hogy „Em­Dienes István Földrengés San Franciscóban VASARNAP éjjel földrengés volt San Franciscóban. A kárt több mint egymillió dollárra becsülik. A földlökést mintegy 160 kilométernyi területen ásatás ló~ vezetésérről is gon- | érezték. Szemtanúk^szerint doskodott. Az ásatás színhelyére mostani eset az 1906-os bor­natkozó választás megyénkre, a Csongrád város közelében lévő Felgyő majorra esett. Környékén régebben, a Ge­da- és Vendel-halmon, két honfoglaláskori temetőt tár­tak fel. Ügy gondoltuk, hogy a valamikor vízjárta terület­ből kiemelkedő és lakható kevés dombvonulaton, e két temető népének szállásalt meg kell találnunk. Feltevé­seinket már a terepbejárá­sok igazolták, nagyobb kör­zetben, a felszínen elszórtan, a korai magyar Időkre jel­lemző bogrács töredékeket ta­láltunk. A terület történeti fontosságát egyébként a kö­zelben lévő, már őskortól használt böldi-rév adta meg. A Tiszántúlról Jöve innen ágaztak szét az útak Pest, Szeged és Halas felé. Külön családi temetők E sorok írója — aki a munkaközösségnek maga is tagja volt — örömmel jelen­ti: munkánk eredményes volt. Az idő és pénzösszeg kevés volt arra. hogy a kör­nyéken található több szál­láshelyet teljes egészében fel­tárjuk. Tájékozódhattunk vi­szont arról, hogy őseink szét­szórtan települtek, az egykor vfzjárta, mocsaras környe­zetből kiemelkedő hátakat — A „Mein Kampf' a Frontstadttheater-ben. Ezzel a címmel írt a Berliner Zei­tung a nyugatberlini politi­kai színpadról, s élesen tá­madja „A németek napja" című darab miatt. A cikk rá­mutat, hogy mint a színház egész programjában, ebben a darabban is egyértelműen fa­siszta szellem tükröződik és személy szerint megnevezi zalmas földrengés óta az egyik azokat, akik maguk is a fa­legerősebb földrengés volt siszta mozgalom és az SA San Franciscóban. I tagjai, illetve vezetői voltak. neki, hogy egész kísérleti kertjével együtt áttelepíti Amerikába, ahol korlátlan kutatási lehe­tőség és nagy anyagi jövede­lem vár reá, csendesen csak így válaszolt: „Nincs annyi pénz a világon, amiért el­hagynám ezt a földet. Az én munkám az én népemnek az ügye. Elemem az észak, a hi­deg. Jöjjenek húsz év múlva, gyümölcs terem majd ott is, ahol eddig csak hírből ismer­ték." jyj icsurin kísérletei kezde­tén az egyszerű közvet­len alkalmazkodás elméleté­nek híve. de a saját kárán ta­nul. A honosítható növénye­ket nem sikerült akkliman­zálnia. azok mind elfagytak. Ekkor Darwin elméletének követője lett. Szelekcióval dolgozott, azaz kiválogatta a további tenyésztésre azokat a formákat, amelyek a maga szempontjából a leghaszno­sabbak voltak. De az így elért eredmények sem elégítették ki. Munkásságának e máso­dik szakaszáról mint lassú „ikincskeresés"-ről emlékezik meg, amely arra kényszeríti az embert, hogy „azokat a morzsákat szedje össze, ame­lyeket a természet kegye ép­pen odalök néki". Ezen idők­ben azonban nagyon sok ta­pasztalatot is szerzett. Így például felismerte, hogy az úgynevezett hibridnövények hajlamosabbak leginkább a megváltozásra, valamint azt, hogy a fajtatulajdonságok­nak, az öröklöttségnek meg­van a maga konzervativiz­musa, amely a megváltoztató külső körülményeknek ellen­beri beavatkozással lehetővé válik minden növényfonmát arra kényszeríteni, hogy gyorsabban változzék, még­hozzá az ember számára kí­vánatos irányban." A növények tervszerű át­alakításában két lépést jelöl meg Micsurin. 1. Meg kell szüntetni az öröklöttség konzervativizmusát, ameiy mint történelmi produktum a megváltozásnak ellenáll, azaz fel kell „lazítani" az örökle­tesség szilárdságát. A máso­dik lépésben a fellazított örökletesség a kívánt irány­ban hajlítható, irányítható, az általa kidolgozott nevelő vagy mentormódszer segítsé­gével. Az örökletesség fella­zítására a keresztezést találta a legalkalmasabbnak. Alap­vető megállapítása, hogy a hibridutódok sajátságai azon szülő felé hajlanak inkább, amely sajátságok kifejlődésé­hez az adott környezeti té­nyezők a legmegfelelőbbek. Éppen ezért igazán hajlékony hibrideket csak a szülőpárok oly módon történő összeválo­gatásával lehet nyerni, ami­dőn fajtabelileg és földrajzi­lag távol álló egyedek ke­reszteződnek. Csakhogy ez esetben egy másik akadály lép fel, nevezetesen: a ke­resztezés vagy eredményte­len, vagy ha utód létre is jön, többnyire terméktelen. Azt az újabb akadályt ere­használta. amelynek gyakor­latát és elméletét ugyancsak a micsurinizmus dolgozta ki. Ennek az a lényege, hogy az átalakítandó fiatal, örökletes­ségében még meg nem rög­zült szervezetre az átalakító idős szervezet tápanyagai hatnak aminek folytán az módosul. A vegetatív hibridi­záció és a mentor-módszer ki­dolgozása elméleti szempont­ból is nagy jelentőségű. Bizo­nyítják ugyanis, hogy a táp­lálkozási viszonyok megvál­toztatásával meg lehet változ­tatni a szervezetek örökletes sajátságait is. Micsurin tudatában volt jövőbemutató munkájának. Kora mendelizmusát bírálva a következőket mondja: „Azt szeretném, ha a tárgyilagosan gondolkodó megfigyelő meg­álLna következtetéseimnél és e következtetések helyességét személyesen ellenőrizné, mert ezek olyan alapot szolgáltat­nak. melyet örökül hagyunk az eljövendő évszázadok és évezredek természetkutatói­nak." A micsurinizmus a darwi­nizmus továbbfejlesztése. Ti­m.irjázev, a nagynevű nö­vényfiziológus hangoztatta, hogy a darwinizmus tovább­fejlesztése azon módszerek kidolgozása lesz, amelyeknek segítségével „.. .ki lehet munkálni a szerves alakzato­kat". Kortársa volt ugyan Micsurinnak, de akikor még nem tudta, hogy ez a szakasz már ott érlelődik az elhagya­tott tudós-kertész csendesen, végzett kísérleteiben. Darwin a szerves termézset fejlődését még csak magyarázta. Micsu­rin viszont azok felhasználá­sával a növények átformálá­sán dolgozott. Eredményeit már nemcsak a kertészetben, hanem a növény- és állatte­nyésztésben is felhasználják új fajták kitenyésztésére; tavaszán esett ki a munkaeszköz kezéből. De mint fekvő be­teg továbbra is irányítja ta­nítványait. Micsurinszk város főterén temették el, szemben avval a tanintézettel, amely­ben örökléselméletét tanít­ják. Micsurinszkban van a vi­lág legnagyobb gyümölcsne­mesítő intézete, külön város­rész, többezer hektár terüle­ten. Kiss István főiskolai tanár, a TTIT megyei növénytani munkabizottságának vezetője Mit ajánl az Illatszerbolt ? folyadék-kékítő, A Lenin utcai Illatszer­boltba bő választékban új áruk érkeztek. Kapható újra ASSZONYOKNAK Megkezdődött a gesztenyeszezon Üjra megjelent a gesztenye a szegedi üzletekben. ízle­tes, finom csemege, a tápértéke is magas. Többféleképpen készíthetjük el. GESZTENYE-PÜRE. A puhára főzött gesztenyét áttör­jük, azu'tán rummal, cukorral és vaniliacukorral ízesítjük. Egy kilogramm gesztenyéhez negyed kg cukrot és fél deci­liter rumot vegyünk. Friss tejszínhabbal borítjuk be. Ha poharakban tálaljuk, a pohár aljára is tejszínhabot te­gyünk. , GESZTENYETÖLTELÉK SÜTEMÉNYBE. A puhára főzött, áttört gesztenyét sűrű sziruppal elkeverjük. (Fél kg gesztenyéhez két evőkanál vízzel. 15 dkg cukorból főzzük a szirupot.) Vaníliás cukrot teszünk bele és kihűtve töltjük vele a süteményt. TORTATÖLTELÉK GESZTENYÉBŐL. Kikevert vaj­hoz hozzáadjuk a megfőtt, áttört, ízesített gesztenyét. Pis­, kóta tortába rakjuk, a tortát kívülről tejszínhabbal vonjuk be. Az élelmiszerboltokban és a' Csemege-boltban zárt papírpo­hárban tejfölt vásárolhatunk, i Alig drágább, mint a kimért Pulha- leszűrjük és a rajtamaradt belső barna héját még tejföl, minősége jó és nagy' kihülés előtt lehámozzuk. Igy könnyen lejön. Melegen tőr­előnye, hogy beszerezhetjük lük át, mert ha kihűlt, már nehezen megy. A SÜLT GESZTENYÉT zárt sütőben, vagy kályha te­tején, de edény alatt készítsük. Előzőleg vagdossuk be a gesztenyéket, ÖLTÖZKÖDÉSRŐL Üjra divat a rakott szok­nya. Egyszínű anyagból is készitlk, de a kockás szö­vetből varrott mostanában kedveltebb. A kockás rakott szoknyát mindig csak egy­színű blúzzal vagy pulóver­rel viseljük, s ennek színe legyen összhangban a szok­nya színeivel. A kockás szoknyához nem való a tar­ka selyemsál sem, ha sállal egészítjük ki az öltözetünket, ilyenkor ez is egyszínű le­gyen. CSOMAGOLT TEJFÖL A GESZTENYE TISZTÍTÁSA. A kemény héját lehá­mozzuk, azután megfőzzük úgy, mint a krumplit. Amikor akkor edényt honról. is, ha elfelejtettünk vinni magunkkal ott­Birsalma kompót (Beküldött levél nyomán) A birsalmákat szárazon letö­röljük, utána hideg vízben meg­mossuk, ismét megtöröljük. Ne szeljük kétfelé, hanem hosszá­ban kisújjnyi vastag hosszúkás darabokra vágjuk. A maghá­zat eldobjuk. A héját nem kell leszednünk, mert héjastól fi­nomabb. Lábosba helyezzük, vizet ön­tünk rá bőven, vigyázva any­nyira főzzük meg, hogy a kö­tőtűvel átszúrható legyen. A vizet leöntjiik róla, nem hasz­náljuk fel. Szirupnak hideg vi­zet forralunk cukorral, négy darab egy literes üvegre egy kiló cukrát számítva. A meg­főtt birsalmát üvegekbe rak­juk, egy üveghez annyi szali­cilt használunk, mint egy szil­vamag nagysága. A megtelt üvegekbe beöntjük a meleg szirupot, dupla celofánnal le­kötözzük és dunsztoljuk. zárt üve­gekben, fél kilogrammos szappan, különleges „Rapid" elnevezésű mosópor, amelyet a mosógépekkel történő mo­sáshoz gyártottak. Valódi glicerint és tisztaszeszt is lehet vásárolni. A mamák örülnek a PVC­ből készült gyermeknadrá­goknak, amelyek használha­tóbbak, tartósabbak, mint az eddigi guminadrágok Min­den gyermekszámban besze­rezhetők. Szépek az Illatszerbolt új nylonból készített asztalterí­tői is. Többféle mintával, négyzetes és téglalap ajk­ban, különböző nagyságban készültek. — Áprilisban lesz a szov­jet zeneszerzők II. kongresz­szusa. A Szovjetszkaja Kul­túra szerkesztőségi cikkben foglalkozik a szovjet zene­szerzés kérdéseivel. Megál­lapítja, hogy kiemelkedő eredmények vannak a törté­nelmi tárgyú új operák te­rén (Saporin: Dekabristák, Danykevics: Bogdán Melj­nyickij), azonban a mai té­májú operák terén lemara­,dás tapasztalható. Ezek kö­,zül sikerültebb Arbuzov Má­Isodik szerelem című darab­(Köszönjük a receptet, békül- Ife alapjá.n „készült. Krejtner: döjét kérjük, hogv küldjön más- [Tunya cimu operaja. A ze­kor is levelet és nevét, címét is I neszerzők II. kongresszusa Írja meg), I&5fl- ónriiuiko^ lesz,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents