Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

OflMBGYARORSZIIG Szombat, 1055. október 1. Mi történt g külpolitikában? Pinay francia külügyminiszter beszédet mondott az ENSZ-közgyű!és szeptember 2.-i ülésén lelentős eseménye volt az ENSZ­J közgyűlés szeptember 29-i ülésé­nek Pinay francia külügyminiszter beszéde. Elöljárójában megállapította, hogy a kor­mányfők között Genfben kialakult szemé­lyes kapcsolatok az űj szellem előhírnökei voltak az államok viszonyában. Eltökélt szándékunk — mondotta —, hogy október­ben Genfben megszilárdítjuk azt, amit jú­liusban Genfben elértünk. Ez kötelessé­günk mind saját magunkkal, mind más né­pekkel szemben. Beszéde további részében Pinay ma­gasztalta az Északatlanti Szövetséget, erő­sítgetve, hogy ez a szövetség „biztosítja a Szovjetunió számára azokat a teljesen mél­tányos garanciákat, amelyeknek megköve­teléséhez joga van". Mint mondotta, a pá­tizsi egyezmények „hozzájárulnak a békés együttéléshez". Bejelentette, hogy ellenzi ,.Németország egységének fokozatos helyre­állítását a szövetségi köztársaság és Kelet­Németország közötti kapcsolatok fejleszté­sének útján". Pinay ezután a leszerelés kérdéséről beszélt és kijelentette, hogy az általános és ellenőrizhető leszerelés „állandó célja a francia külpolitikának" és hogy „a külügy­miniszterek ezt a kérdést ugyancsak fel fogják vetni Genfben". Cigyelemreméltó, hogy a német egy­ség megvalósításának kérdésével egyre többet foglalkozik a világsajtó. Ugyanakkor egyre több nyugatnémet poli­tikai személyiség állapítja meg, hogy a pá­rizsi szerződések jelentik a legnagyobb akadályát a német egység megvalósításá­nak. Dr. Thomas Dehler, a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt elnöke Bonnban tartott sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának a német kérdésben „olyan meg-' fogalmazást kell találnia, amelyet mind n négy hatalom elfogadhat". A továbbiakban kijelentette, hogy ..a nyugati hatalmakkal egyetemben fontolóra kell venni a párizsi szerződések módosítását az egyesitett Né­metország jövendőbeli helyzetének megfe­lelően". Dehler végezetül amellett foglalt állást, hogy a Bonn és Moszkva közötti nagykövetcsere után „ajánlatos lenne kap­csolatba lépni a szovjet kormánnyal a né­met kérdésben". Williams, a Christlan Science Monitor bonni tudósítója jelenti, hogy „nemcsak a szociáldemokraták, hanem az Adenauer­fóle koalíció egy része is úgy vélekedik, hogy az újraegyesítés a legközelebbi jövő­ben csákis a párizsi egyezmények megvál­tóztatása útján lehetséges"4 Egyes körökben azt a véleményt han­goztatják — folytatja a tudósító —, hogy „maguknak a nyugati hatalmaknak kellene kezdeményezést tenniök a párizsi egyezmé­nyek revíziójára és nem kellene ezt a bonni kormányra hagyniok", ^^któber 4-én ül össze a francia nem­^^ zetgyűlés. A Faure-kormány ko­rábban úgy tervezte, hogy eddig az időpon­tig meg tudja oldani a marokkói problé­mákat. Számításai azonban nem bizonyul­tak helyesnek, mert az Aix-les-Bains-ben elért kompromisszum első pontját sem si­került még megvalósítani, azt, hogy Ben Arafa jelenlegi szultánt lemondassák és helyére egy háromtagú kormányzótanácsot válasszanak. Ez a kormányzótanács gyako­rolta volna egyelőre a szultáni hatalmat. Az úgynevezett Francia Jelenlét tagjai, a francia gyarmatosítók, akik úgy látják, hogy eddigi kiváltságaikat a marokkói kér­dés rendezése a legteljesebb mértékben veszélyezteti, élénken tevékenykednek és az utóbbi napokban még az eddigieknél is nagyobb erőfeszítést fejtettek ki, hogy megakadályozzák a jelenlegi szultán le­mondását. A Paris Presse jelentése szerint a marokkói Makneszben a Francia Jelenlét ötezer felfegyverzett tagja kész arra, hogy közbelépjen, amennyiben a szultánt erő­szakkal akarnák távozásra bírni Fokozza a marokkói nehézségeket, hogy a párizsi spanyol nagykövet jegyzé­ket nyújtott át a francia külügyminiszté­riumban. Spanyol lapjelentések szerint a spanyol kormány jegyzéke követeli, hogy Ben Jusszef volt szultánt helyezzék vissza trónjára. A spanyol kormány így akar nép­szerűségre szert tenni az arab közvéle­mény előtt. „A mai helyzetben — állapítja meg az Echos című francia lap — a kormányvál­ság elkerülhetetlennek tűnik. Két kérdés van csupán: mikor bukik meg a kormány , és milyen kormány jön utána? A kormány , külpolitikai elkötelezettségei — a moszkvai utazás és a külügyminiszteri értekezlet — egyelőre pajzsként szolgálnak, a kor­mány azonban bármely pillanatban szét­hullhat. Az olyan politikusok, mint Paul Reynaud a jobbszárnyon, vagy Mendes­France a balszárnyon egészen bizonyos, hogy megtagadnék az olyan többséggel való kormányzást, amelyet már elfogadott a választási őrjöngés. Egészen bizonyos, hogy mindkettő a választások időelőtti ki­írását javasolná. A választók szentesítésé­től való félelem néhány hétig így még el­húzhatja a válságot, amely a tényekben már rögzítve van." Párt élet A termelőszövetkezeti és a kerületi propagandisták többet törődjenek hallgatóikkal Rövid külpolitikai hírek London (MTI). A londoni rádió jelentése szerint Mahmud Favzi, egyiptomi külügyminisz­ter New Yorkban nyilatkozott Nasszer miniszterelnök isme­retes beszédéről. Favzi hangoz­tatta: „Egyiptomnak vitathatat­lan joga és elkerülhetetlen kö­telessége, hogy bárhonnan Is beszerezze a védelméhez szük­séges fegyvereket. Egyiptom­nak azonban — tette bozzá — nincs szándékában bárkit is megtámadni". * New York (TASZSZ). Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint Georg Altent, az amerikai külügyminisztérium közép-keleti ügyekkel foglalko­zó államtitkárát azért küldték „sürgős küldetésben Kairóba", mert „nagy válság érlelődik a Közép-Keleten az Egyesült Ál­lamok terhére Mint a tudósító megállapítja, „Allent nyilván megbízták, pró­bálja meggyőzni" Nasszer egyiptomi miniszterelnököt, ne importáljon fegyvereket Cseh­szolváktából". # Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió külügyminisztériumának rendezésében I. A. Benegyiktoa szovhozügyi miniszter szeptem­ber 29-én előadást tartott a moszkvai diplomácia testület tagjai számára a szovjet szűz­földek meghódításáról. • A közelmúlt napokban tizen­öttagú jugoszláv ipari és keres­kedelmi küldöttség tartózko­dott ttz napon át hazánkban. A delegáció tanulmányozta több ipartelepünk munkáját és tárgyalásokat folytatott külke­reskedelmi vállalatainkkal. A küldöttség tagjai az RM Mü­vek, Sztálinváros, Pét, az Ino­tai Alumíniumkohó. Diósgyőr, Debrecen megtekintése után nagy elismeréssel nyilatkoztak nehéziparunk, vegyiparunk fej­lődéséről. A vendégek elláto­gattak a Balaton környékére is. Szóba került, hogy látogatásu­kat rövidesen magyar delegá­ció viszonozza. New York (TASZSZ). V, M. Mololov, az ENSZ közgyűlés X. ülésszakárt résztvevő szov­jet küldöttség vezetője szep­tember 29-én ebédet adott Ang­lia, Franciaország és az Egye­sült Államok ENSZ-küldött­sége tiszteletére. Az ebéden megjelent Mac­millan angol külügyminiszter, Pinay francia külügyminiszter, Wadsworth, az Egyesült Álla­mok állandó ENSZ képviselő­jének helyettese, valamint a Szovjetunió, Anglia, Francia-, ország és az Egyesült Államok ] ENSZ-küldöttségének tagjai. * Kairó (TASZSZ). Amint a kairól rádió jelenti, október 5-én egyiptomi mezőgazdasági szakemberek egy csoportja uta­zik Csehszlovákiába és a Szov­jetunióba. A küldöttség zöm­mel a sivatagok mezőgazda­sági hasznosításával foglalkozó szakemberekből áll. Az egyip­tomi vendégek a Szovjetunió­ban tanulmányozzák majd a szűzföldek meghódításának terveit. Útközben néhány napot töltenek Prágában és megte­kintenek néhány csehszlovák mezőgazdasági gépipari válla­latot. Az utazás közel egyhóna­pos lesz. * London (MTI). A londoni rádió Jelenti, hogy megérkeztek az olasz határra az Ausztriá­ból kivont első amerikaj csa­pategységek. A több mint 5000 főnyi katonaság Vlcenzában és Veronában állomásozik majd. * Berlin (MTI). George W. Malone amerikai szenátor, aki többhetes utazást tett a Szov­jetunióban, csütörtökön átuta­zott Berlinen és nyilatkozott. A szenátor hangoztatta: „Meg vagyok győződve arról, hogy az oroszok nem akarnak háborút és hogy egyetlen veze­tőjük sem akarja őket háborúba vinni, amíg csak nem fenye­geti támadás őket". Sikerrel zárult a dunamenti államok bratislavai hajózási koníerenciája Budapesten 1953-ban volt a dunamenti államok hajózási konferenciája, amelyen az egyes országok hajózásának képvise­lői megkötötték az úgyneve­zett budapesti hajózási egyez­ményt. Az egyezmény magában foglalja a vontatás, az árufu­varozás és a díjszabás felté­teleit. A dunamenti államok most Bratlslavában tartották hajózási konferenciájukat és a kétesztendős tapasztalatok alap­ján az egyes országok külön­leges, vagy fontos hajózási ér­dekeinek megfelelően módosí­tották a budapesti egyezményt. A konferencián a szovjet, a ro­mán, a csehszlovák, a bolgár és a magyar hajózási bizottsá­gon kívül részt vettek Jugo­szlávia, Ausztria és Nyugat­Németország hajózási képvise­lői is. A bratislavai hajózási kon­ferencia módosított egyezmé­nyét magyar részről Bélai Jó­zsef, a MAHART vezérigazga­tója írta alá. A hattagú magyar hajózási bizottság visszaérke­zett Budapestre. Moszkva (TASZSZ). A moszkvai lapok közlik a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének törvényerejű ren­deletét, amelynek értelmében Lenin-renddel tüntették ki Alekszandr Mihajlovics Vaszil­jevszkijt, a Szovjetunió mar­sallját. Vasziljevszkij marsall szeptember 29-én töltötte be 60. életévit. * Bukarest (Agerpres). A Ro­mán Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöksége határozatot hozott, amelynek értelmében 1955. október 3-án délelőtt 10 órára összehívták a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlését. Ebben a (hónapban kezdetét veszi a pártoktatás. A siker azonban attól függ, hogy a pártszervezetek, a propagan­disták ellhárítottak-e már minden akadályt, meggyőz­ték-e a hallgatókat eszmei­politikai képzettségük növe­lésének szükségességéről, Megállapítható, hogy Sze­ged üzemeiben többé kevésbé lelkiismeretesen dolgoztak a propagandisták ós sokat fáradoztak azon, hogy a párttagok és a leg­jobb pártonkívüliek önként, meggyőződésből vegyenek részt a marxizmus—leniniz­mus tanulmányozásában. A termelőszövetkezetekben és a kerületekben látszólag szintén nincs semmi akadá­lya az oktatás megkezdésé­nek. A párttitkár elvtársak erejükhöz, tudásukhoz mér­ten igyekeztek elérni, hogy minél több párttaggal és pártonkívüli dolgozóval megszerettessék a szervezett itnulast. A Táncsics Termelőszövetke­zetben mégis csak egy mar­xizmus—leninizmus alapjai tanfolyamot sikerült összeál­lítani, mert az emberek nagyrésze húzódozott azzal, hogy „munka után pihenni kell". Különösen a pártonkí­vüli szövetkezeti tagok ide­genkedtek a tanulástól és őket bizony nem is sikerűit meggyőzni a pártvezetőség­nek. A párttitkár, Tanács Antal elvtárs abban látja ennek az okát, hogy a pár­tonkívüliek nem akarnak megismerkedni a marxizmus —leninizmus alapjaival, mert akikor „jobban elvárják tő­lük a példamutatást". Ezzel szemben mi úgy véljük: az a baj, hogy még mindig nem sikerült felkel teniök a tagok érdeklődését a politikai ok­tatás Iránt. A Táncsics TSZ tagjai közül sokan azért tart­ják tehernek a tanulást, mert még senki nem beszélgetett velük alaposabban a tanulás jelentőségéről. (Dani Mihály elvtárs a legjobb propagan­disták egyike és meg is tudja ezt értetni a hallgatókkal.) Ha a szövetkezet tagjai már most tudomást szereznek ar­ról, hogy magasabb színvonalon tárulnák és nem is ugyanazt tanulják, amit tavaly, akkor sziveseb­ben mennek el munkájuk befejeztével a szeminári­umra. Felkelteni a hallgatók ér­deklődését — ez most a leg­fontosabb. Az Alkotmány Termelőszövetkezetben — ahol egy politikai iskola, egy marxizmus—leninizmus alap­jai tanfolyam és a fiatalok részére egy Petőfi iskola in­dul — különösen nagy fele­lősség hárul a propagandis­tákra. A pártoktatás meg­kezdéséig külön-külön be­szélgetniük kell mindenkivel, mert csak így tudják elérni, hogy már az első előadáson megszeressék a hallgatók a tanulást. Erre megvan a le­hetőségük. A pártvezetőség idejében átadta a propagan­distáknak a hallgatók névso­rát. Kurunci Lajos és Nagy Sándor elvtársak a termelő­szövetkezetben dolgoznak, te­hát nem okoz nekik különö­sebb nehézséget, ha az álta­luk vezetett tanfolyam anya­gáról most^-.tól kezdve szinte naponta beszélgetnek a hozzáiuk beosztott pártta­gokkal, pártonkívüliekkel. Szükség van arra is, hogy a fiataloknak türelmesen, jó szóval megmagyarázzák, mennyire fontos számukra a tanulás, hogyan könnyíti meg majd a gyakorlati mun­kát. A pártoktatás sikeres meg­kezdése nem lesz könnyű. A múlt évben is az volt a hiba, hogy megjelentek ugyan a hallgatók, de legtöbben csak­ugyan „hallgatók" voltak, alig vettek részt a vitában. Nagyon sok függ tehát attól, hogy a propagandista hogyan készül fel, mennyire saj'áií olla el a tananyagot, világosan és érthetően be­szél-e. A marxizmus—leniniz­mus alapjai tanfolyamon bo­nyolult problémákat kell megvitatni. Az előadónak he­lyes abból kiindulnia, hogy a termelési viszonyok alapja mindig a termelőeszközök tu­lajdonformája, vagyis az: melyik osztály kezében van­nak a gyárak, a földek, stb. A tsz tagjai így rögtön meg­látják, hogy a történelemben először a szocialista társada­lom az. ahol a termelőeszkö­zök a dolgozó osztályok tu­lajdonában vannak. A poli­tikai iskolákon viszont úgy lehet szólásra, vélemény nyil­vánításra bírni a csendesebb hallgatókat, ha ők magúik el­mondják, hogyan éltek, nyo­morogtak a felszabadulás előtti rendszerben. Erről va­lamennyien tudnak beszélni és a tananyag is éppen ezzel kezdődik. Az alsóvárosi pártszerve­zetben egyetlen dolgozó pa­rasztot sem vontak be az ok­tatásba. Az egyetlen (marxiz­mus—leninizmus alapjai) tan­folyamon többségében idő­sebb elvtársak tanulnak majd. A propagandistának arra kell vigyáznia, hogy le­i hetöleg mindeniki elolvassa 1 egyszer-kétszer a tananyagot, ! vagyis felkészülten jelenjék meg a szemináriumon. Csalt i így lehet elkerülni azt — | ami tavaly szinte állandósult , az alsóvárosi pártszervezet­ben —. hogy a hallgatók a maguk elé tett füzetből ol­vasták fel, amit meg kellett volna tanulniok. Ezért Lind­ner Ferenc elvtársnak mától kezdve szinte minden idejét I arra kell fordítania, hogy foglalkozzon az ő tanfolya­mára beosztott elvtársakkal, adjon nekik módszereket, tanácsokat I a tanuláshoz. Természetesen I ennek csak úgy lesz eredmé­nye, ha Lindner elvtárs ma­ga is szorgalmasan tanul, ha alaposan felkészül az előadá­sokra. A jó propagandista nem sablonos előadásokat tart, hanem szinte alkoto munkát végez. Lindner elv­társ viszont elég későn fo­gott hozzá a tanuláshoz, a tananyagot is csak nemréesn vitte el a városi párt-végiv­hajtóbizottságtól. Az újsBS­gedi Haladás Termelőszövet­kezetben az veszélyezteti a pártoktatás megkezdésének sikerét, hogy a tagok két egymástól távoli üzemegység­ben dolgoznak, és nehezükre esik a tanfolyamra hetenkint összejönniük. Sürgősen intéz­kednie kell tehát a pártveze­tőségnek: vagy úgy, hogy még egy propagandistát állí­tanak be, vagy úgy. hogy Er­ményi elvtárs egyik nap az egyik, a másik nap a másik üzemegységben tartja meg az előadásokat és a szeminá­riumokat. Legfőbb akadály azonban a tsz-ekben és a kerületek­ben, hogy a hallgatók még ma sem kapták kézhez min­denütt a tananyagot. A párt­szervezet megfeledkezett er­ről, a propagandisták nem tö­rődtek vele. A hallgatók pe­dig nem is tudták, szüksé­I ges-e irodalom és ha igen, j honnan kell azt beszerez­| niök. Ez a helyzet is azt mu­tatja: nincs még elgördítve minden akadály a pártokta­tás sikeres megkezdése elől. A politikai iskolák propa­gandistái október 3-án, 4-én és 5-én, a háromnapos tanfo­lyamon sok és hasznos mód­szertani segítséget kapnak. Arra van szükség, hogy a tanfolyamon tanultakat jól hasznosítsák. Ezután sokkal nagyobb odaadással munkál­kodjanak azon, hogy pártunk tagjai szívvel-lélekkel tanul­mányozzák a marxizmus­leninizmust. Párthírek Értesítjük a Politikád Is­kola I. évfolyam propagan­distáit, hogy 1955. október 3-án, hétfőn reggel 8 órakor a Pértoktatók Házában meg­kezdjük az 1055/56-os párt­oktatási év első propagan­dista tanfolyamát. Pontos megjelenést kérünk! • Értesítjük a Bolsevik Párt Történet I. és II. évfolyam propagandistáit, hogy szá­mukra az útmutató megérke­zett, átvehető az agit.-prop. osztályon. Ára 1.50 Ft. Értesítjük az MDP I. és II. évfolyam propagandistáit és hallgatóit, hogy az útmutató számukra megérkezett, átve­hető a városi párt-vb. agit.­prop. osztályán. Ára 1.50 Ft. • Értesítjük a Filozófia I. éves hallgatókat, hogy az út­mutató számukra megérke­zett, átvehető az agit.-prop. osztályon. Ára 3 Ft. Városi párt-végrehajtó­bizottság agit.-prop. osztály Talajjavítási munkálatok Albániában — A MALITYI MOCSA- j RAK lecsapolása után az Al­bán Népköztársaságban újabb talajjavítási munkála­tok kezdődtek meg. A part­vidéki síkságon hozzáláttak a Terbuffi-tó és mocsárvidék lecsapolásához, hogy hamaro­san több mint 2000 hektárnyi kiváló termőföldet adjanak a mezőgazdaságnak. A durres/i talajjavítási vállalat tizenegy erőteljes „Voronyezs" exka­vátort Irányított a munkála­tokhoz, amelyek elsősorban a főcsatorna talajmunkálatai­nál dolgoznak. A tó és a mo­csárvidék vizét, valamint a tavasszal és a nagy esőzések Idején felgyülemlő talajvizet ez a főcsatorna juttatja majd a tengerbe. A Német Sioc;áldemo'<ra»o Párt úira meghá'rált Adenauer elölt Párizs (MTI). A Német Szociáldemokrata Párt képvi­selői csoportja javasolta, hogy a bonni parlament folytasson október 12-én külpolitikai vi­tát és kötelezze a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a nyu­gati hatalmakkal, a német egy­ség útjában álló párizsi egyez­mények revíziójáról. A parlament állandó bizott­ságának csütörtöki ülésén Adenauer Keresztény Demo­krata Uniója ellenezte, hogy a • szövetségi gyűlés a genfi érte-! kezlet előtt külpolitikai vitát tartson. A Szociáldemokrata Párt képviselői meghátráltak Adenauer pártja előtt és visz-! szavonták javaslatukat. Októ­ber 12-én a parlament külpoli­tikai vitája helyeit a külügyi bizottság bizalmas tanácsko­zást tart a geníi ktUilgumi­niszterl értekezlettel összefüggő kérdések megvitatására. — A Szegedi Ruhagyár kultúresoportja október 1-én, szombaton este 7 órakor a Ruhagyár kultúrtermében is­mét bemutatja Dunajevszkij: Szabad szél című nagyope­rettjét. Műsor után tánc. — A nagy érdeklődésre való tekintettói a Szabadság Filmszínház október 2-án, vasárnap délelőtt '0 órakor is játssza az Özö">' '•» 3'őttet­mú francia filmet.

Next

/
Thumbnails
Contents