Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-24 / 225. szám

Szombat, 1955. szeptember 21, Munkavédelem egykor és ma a Kenderfonógyárban 3 DELMIGYMORSZIC 55 A finomkártolóban én magam is láttam a fölszaba­dulás előtt, amikor az egyik asszony karját leszakította a gép — mondja Molnár Mi­hály, a Szegedi Kenderfonó­gyár kártoló üzemrészének művezetője. — Akkor még nem volt balesetvédelmi be­rendezés. Baleset gyakori volt a múltban a Szegedi Kender­fonógyárban. Az idős munká­sok ma is gyakran beszélget­nek ezekről. Ma már nagyon sokat változott minden az üzemben. Évenkimt hatalmas össaegst költenek egészségvédelemre. 1951-ben 1,916.000, a követ­kező évben 581.000, 1953-ban pedig 1,023.000 forintot köl­töttéit munkavédelmi beren­dezésekre. Még nagyobb ösz­szegü az 1954-es év beruhá­zása: közel kétmillió forint. Ez évben is megközelíti a 600.000 forintot az az összeg, amelyet munkavédelmi beru­házásokra fordítottak. Ezen­kívül saját erőből is sokat tettek a munkakörülmények javításáért; A kártolóban régen sok baleseti veszély volt a védő­burkolatok hiánya miatt. — Először a régi gépeket kellett biztonságossá tenni — beszéli Szűcs István elvtárs, a munkavédelmi megbízott. — A műszakiak segítettek ebben. A kártoló üzemrészben — és másutt is — a fa védőrá­csok helyett ma már nehe­zen elmozdítható, rögzített automata védőrács borítja a hatalmas gépek for­górészeit. Hozár Bálintné gépein is van automata vé­dőrács. — Sokkal nyugodtabban lehet így dolgozni — ma­gyarázza —, mert véletlen­ségből sem történik meg, hogy odakapja a kezet, vagy a ruhát a gép. Ügy szerelték fel a védőrácsot, hogy a gép addig nem működik, míg a rács nincs a helyén. Csende Piroska is nagyon régen a kártolóban dolgozik már. Elmondja, hogy cson­kulásos baleset nagyon sok volt régen, most több hét is eltelik s nincs még kis sérü­lés sem. A gépeken mindenütt tat­ható a figyelmeztetés, ami a munkavédelmi szabályok megtartására int. Egy kis füzetet vezet az üzemrész műhelytitkára ar­ról, hogy ki szegte meg a munkavédelmi szabályokat, hogy aztán beszélhessen ve­lük, — A por még mindig problémát okoz nálunk — mondja Csende Piroska. •— A porelszívó sokat segítettek, de még mindig nem tökéle­tes. Ezért porálarcokat adunk a dolgozóknak. Péter Ferenc lakatos évek óta viseli már a porálarcot és véleménye szerint: na­gyon jó, igaz, kicsit nehéz benne a légzés, de megszok­ta. A gépek mellett pedig az asszonyok vatával bélelt szájkendőt viselnek a por el­len, ami megszűri légzéskor a levegőt. A kenderpor szinte átlát­hatatlan volt a kártolóban a felszabadulás előtt. Most, ha még nem is egészen tökéle­tes a porelszívás, de megtisz­tul a levegő nagyrésze a porszívó segítségé vol a gépektől felszálló nagy­mennyiségű portól. Most azon dolgoznak a műszakiak, hogy még jobban tökélete­sítsék a porelszívást, még jobban megtisztítsák az üzemrész levegőjét és még egészségesebb munkakörül­ményt biztosítsanak az itt dolgozó részére. A féltés, gondoskodás elle­nére is akadnak olyanok, akik semmibe veszik az egészségüket óvó rendszabá­lyoltat. A tilalmat megszegve elhúzzák a védőrácsot. Nem gondolnak arra, hogy vigyá­zatlan mozdulatukból, ha egyszer vagy tízszer nem, de huszadszor megcsonkíthatják magukat. Kocsis Józsefnét, aki néhány hónapja dolgozik az üzemben, szinte napon­ként figyelmeztették mér, hogy gondoljon saját magára és gyermekére, mielőtt cse­lekszik. Ha a gépnél valami baj történik, a művezetőt, vagy a segédművezetőt hív­ja, s az helyrehozza a hibát, az ismeri jobban a gépet. Kocsisnéhoz hasonló mun­kásnő akad még néhány a Szegedi Kenderfonógyárban. De meg kell érteniök, hogy nekik is kötelességük egész­ségükre, testi épségükre vi­gyázni. Az igénylő és a fellebbező igazsága Rendelet a kukorica, a napraforgómag és a burgonyabeadási kötelezettség teljesítésének, valamint forgalmának szabályozásáról A begyűjtési miniszter rendeletet adott ki a kuko­rica, a napraforgómag és a burgonyabeadási kötelezett­ség teljesítésének, valamint forgalmának szabályozásáról. A rendelet értelmében a termelők a kukoricatö­rés, a napraforgó- és a burgonyaszedés megkezdé­sét legkésó'bb a betakarítás megkezdésének napján kö­telesek bejelenteni a be­gyűjtési megbízottnál. A bejelentések megkönnyíté­sére a begyűjtési megbízot­tak szombaton délután és vasárnaip délelőtt is tartanak ügyeleti szolgálatot a tanács­házán. A termelőknek — a köz­ség részére megállapított be­takarítási határidőn belül — a betakarítást el kell végez­niök. A kukorica, a naprafor­gómag és a burgonya beadá­sára megállapított határidő­ket a törés, illetve a szedés megkezdésétől kell számítani. A beadást 32 százalék ned­vességet meg nem haladó csöves, vagy 15 százalék nedvességet meg nem ha­ladó morzsolt kukoricával kell teljesíteni. A beadott napraforgómag nedves­ségtartalma a 16 százalé­kot nem haladhatja meg. A község begyűjtési tervé­nek — beleértve az értékesí­tési szerződéses tervet is — teljesítéséig a termelők ku­koricát, kukoricaőrleményt, napraforgót, burgonyát sem a szabadpiacon, sem egymás között és a fogyasztók ré­szére nem értékesíthetnek, továbbá nem cserélhetnek s nem ajándékozhatnak. Egyes olyan termelők ré­szére, akik beadási kötele­zettségüket terméshiány miatt nem tudják teljesíteni, a begyűjtési megbízott enge­délyezheti, hogy a beadás­hoz szükséges mennyiséget — ugyanabban a községben lakó — beadási kötelezettsé­güket teljesített termelőktől beszerezzék. A szabadforgalmi korláto­zásokat meg kell szüntetni: 1. Kukoricából, ha a köz­ség valamennyi címen fennálló begyűjtési tervét teljesíti — beleértve az ér­tékesítési szerződéses terv­teljesítését is, 2. napraforgómag és bur­gonya tekintetében a terü­let után előírt begyűjtési terv teljesítése esetén. Kukoricát, kukoricaőrle­ményt, napraforgómagot, burgonyát az értékesítési korlátozások ideje alatt a ter­melőktől sem szállítási vál­lalatok, sem magánfuvarosok szállításaira nem vehetnek át, azokat a községből a ter­melő saját fuvareszközével sem szállíthatja el. A községekre megállapí­tott értékesítési korlátozások megszűnése után kukoricá­ból, kukoricaőrleményből, napraforgóból öt mázsa, bur­gonyából tíz mázsa — vagy ennél nagyobb mennyiség csak az illetékes járási be­gyűjtési hivatal által kiállí­tott szállítási engedéllyel szállítható. Nem kell szállítási enge­dély a beadási kötelezettség­nek a termelő lakhelyéhez legközelebb eső átvevőhelyre történő szállításához, a ter­melő állatállományának hiz­lalásához szükséges kukori­camennyiségnek a legköze­lebb eső darálóüzembe tör­ténő szállításához, az állami vállalatok kukorica-, illetve napraforgómag küldeményei­nek szállításához, valamint az étkezési (főző) célokat szolgáló csöveskukorica szál­lításához. Napraforgómagot csak nö­vényolajipari vállalatok dolgozhatnak fel és erre a célra napraforgómagot csak a terményforgalmi vállala­toktól vehetnek át. A betakarítás megkezdésé­nek bejelentését elmulasztó termelőt pénzbirsággal sújt­hatják. Az őszi betakarítása termények forgalmára és szállítására vonatkozó ren­delkezések megszegése és lei­játszása büntetést von maga után. Mz állami gazdaságiik miniszterének felhívása munfcaverseny indítasára talajfelszínt alakított-e ki. A Az őszi talajelőkészítés és a vetés legjobb minőségű el­végzése érdekében az állami gazdaságok minisztere felhí­vással fordult a gazdaságok dolgozóihoz, indítsanak szé­leskörű munkaversenyt e fel­adatok sikeres megoldására. A verseny célja, hogy a gaz­daságok a talajelőkészítést és a vetést a legjobb minő­ségben, a legkedvezőbb idő­ben. de legkésőbb október 31-ig elvégezzék. A verseny értékelésénél figyelembe ve­szik, hogy az illető gazdaság gondosan megválasztotta-e az előveteményt, beéredett, gyommentes, ülepedett, mor­zsalékos szerkezetű magágyat készített-e és a kombájnara­tásra alkalmas, egyenletes mütrágyafelhasználást táb­lánkint bírálják el. Feltétele még a versenynek, hogy tiszta, csávázott vetőmag ke­rüljön a földbe és hogy a ve­tés jó minőségben — egyen­letesen, megfelelő mélység­ben, egyenes sorokban stb. — történjék. A versenyt a minisztérium december 15-ig értékeli. A legjobb eredményt elérő gaz­daságok és igazgatóságok ju­talomban részesülnek. Az or­szágosan első gazdaság 10 ezer, a második 8000, a har­madik 6000 forint jutalmat kap, a termelési igazgatósá­gok legjobb gazdaságai pedig 5000—5000 forint jutalomban részesülnek. S HiUEíK= — Sajtófogadást tartott tegnap délután — A Néma Levente bemutatója előtt — a szegedi Nemzeti Színház igazgatósága. A fogadáson több budapesti lap, valamint a helyi sajtó munkatársai vettek részt. — Az írószövetség szegedi csoportja megtartotta évad­nyitó közgyűlését. A gyűlé­sen ismertették az írócso­port, a könyvkiadó és a fia­tal írók ez évi programját. — A félelem bérc című film rendezője — Henri Georges Clowzot — filmet fog forgatni Picasso, a Pá­rizsban élö ismert spanyol festő életéről, Lakásügyről van szó. Olyan esetről, amely nem egyedül­álló Szegeden. Kiss Imre, az Építőipari Vállalat dolgozója nagyon megunta már, hogy a Kele­men utca 11. szám alatt üz­lethelyiségben lakjon nyol­cadmagával, egy másik csa­láddal együtt. Maga akart magián segíteni: buzgón kere­sett hát egy kiigényelhető la­kást, ahová várandós felesé­gévej, gyermekével beköl­tözhetne. Egy alkalommal feltűnt neki, hogy Felsőváro­son, a Rom utca 8. számú emeletes ház .alsó lakásainak utcára néité ablakait befalazták. Ügy látta, sza­bálytalanság történt ezzel: elzártak egy lakást a külvi­lágtól. Nagyon akart magá­nak lakást szerezni, töpren­gett is a látottakon, de aztán mégis elhessegette gondola­tait azzal, hogy elvégre mi köze van a dologhoz, a házi­gazda azt csinál saját külön­bejáratú házával, amit akar. De nagyon kellett a lakás és Kiss Imre mégsem nyugo­dott. Érdeklődött a környék­beli házak lakóitól és meg­tudta, hogy tavaly még meg­voltak az ablakok mögötte, egészen 1953 első feléig lak­tak is. Erre kiigényelte a II. kerü­leti tanácstól a lakást. Per­sze ezzel magára haragította a ház tulajdonosát, aki tizen­öt napon belül meg is felleb­bezte a kerületi tanács hatá­rozatát. Az ügy elkerült a másod­folthoz, a városi tanács VKG osztályára, ahol vixtgálalot indítottak, hogy megállapítsák, a lakás­igénylőnek, vagy a fellebbe­zőnek van-e igaza. Az igénylő a kerületi ta­náccsal egyetértésben azt ál­lította: a Rom utca 8. számú házban egy szoba-konyhás, spejzos lakás van, kihaszná­latlanul. A gazda — hogy ezt eltitkolja a lakosság elől — kiszedette az ablakokat, s a helyét az ablaktokokkal együtt befalaztatta. Felszed­ték a padlózatot is, de ott­maradtak a padlót tartó ge­rendák. A szoba-konyhás la­kásban tüzelőt tároltak. Kiss vállalta azt is. hogy a meg­rongált lakást saját költsé­gén megjavíttatja. A fellebbező a következő­ket állította: az emeleten há­romszobás összkomfortos la­kásban csak hárman laknak, de neki szüksége van az ösz­szes alsó mellékhelyiségekre is. Egyébként az elmúlt esz­tendőben mér kiigényelték ezt a lakást, de akkor a Csongrád megyei Tanács végső fokon elutasította az igénylést. Vajon mit állapított meg a VKG osztály? Azt, hogy az épület föld­szinti része két szobából, két konyhából és egy éléskam­rából áll. A helyiségek szára­zak, lakhatók; A tanács eb­ből Mutált egy ttokét és egy konyhát, tehát a ház­tulajdonosnak az emeleti há­rom szobán és mellékhelyisé­geken kívül még marad egy szoba-konyha helyiség a földszinten is. Megállapította a tanács, hogy valóban meg­rongálták a lakást, a másik szoba-konyhában pedig ma­lacokat és baromfit tarta­nak. A háztulajdonos lakás­igényét tehát a törvényes rendelkezések szerint kielé­gítették, s mivel a törvény előírja, hogy lakás céljaira használt helyiséget csak la­kás céljaira lehet igénybe venni, — a VKG osztály helybenhagyta a II. kerületi tanács döntését és meghozta a véghatározatot, amely ellen fellebbezésnek helye nincs és ezt megküldte a lakásigény­lőnek és az igénylést felleb­bezőnek, Ügy tűnik, hogy ezzel a dolog végleg elintéződött. Nem ilyen ..egyszerű" azonban egy lakásügy: most kezdődött csak igazán a tor­túra. A véghatározat kézbe­sítése után Kiss és a kerületi tanács megvárta a nyolc na­pot, s azután karhatalom igénybevételével megkezdték a beköltözést. Megkapták a lakás és a kapu kulcsát. Ne­ki is láttak hát a munkához, kihordták a háztulajdonos mintegy 20 mázsa szenét a lakásból. Másnap megjelentek a vá­rosi ügyészség küldöttei a II. kerületi tanácsnál, és felfed­tek egy alaki hibát lakáskiutalásnál: a végha­tározat után hivatalosan nem küldték ki a háztulajdonos­nak a felszólítást, amely uta­sította volna, hogy 8 napoil belül adja át a lakást. Ez igaz volt — mindjárt pótol* ták is a mulasztást. Az ügyészéség azonban óvást emelt az egész ügy ellen; Kérték — nem tudni, mi ok­ból —, hogy a határozatot függesszék fel. Eme a tulaj­donos nagy gyorsan kinyit­tatta a lakást, abba vissza­pakolt, s jól bezárta a kaput. Az iratok ott vannak a Város- és Községgazdálkodá­si Minisztériumban. Kissók továbbra is nyolcan laknak az üzlethelyiségben — a be­falazott lakás pedig kihasz­nálatlan. Vajon mi indíthatta a vá­ros.! ügyészséget arra, hogy ilyen gyorsan, nagy buzga­lommal keresse a fellebbező igazságát? Talán az, amit az utcában beszélnek, hogy a háztulajdonos fia bíró. és azért sietett az ügyészség — jogával élve — a „veszély" elhárítására. I Lehet, hogy ez a szóbeszéd alaptalan, azonban csodálko­zunk, hogy az ügyészségen nem vették észre: nem am alaki Mbu az ilyen esetekben a lénye­ges — azokat könnyen ld lő­het javítani — hanem az, hogy ne csak a párt. a ta­nács és Kiss Imrék akarja­Inak a lakásproblémán eny­híteni, hanem mindenki, élei­nek módjában áll. És ezt ne akadályozza az ügyészség sem! Ezért most mi óvjuk meg az ügyészség óvását! Senkinek sincs jogá­ban a törvényesség védelmé­nek jelszavával — hátráltat­ni a törvényesség megtartá­sát! Évadnyitó bemutató a Kamaraszínházban Tegnap este megnyílt az új évad a szegedi Nemzeti Szin­ház Kamaraszínházában is Heltai Jenő: A Néma Levente című színdarabjával. A nagy­sikerű előadást Horváth Jenő, a színház Győrből szerződött rendezője keszítette elő. Fő­szerepeit Inke László és Mik­lós Klára játszották. Dj színé­szek is bemutatkoztak a darab­ban: az ugyancsak Győrből szerződött Szentirmai Éva és a Kecskemétről jött Csapó Já­nos. Mit ad a második ötéves terv Szegednek ? c? Búvulo iskolahálózat Szegeden. ahol évente másfél-kétezer gyerek lép 'tanköteles korba, s összesen több mint tízezer ifjú polgár tölti meg az általános isko­lák padsorait, az iskolakér­dés sok-sok ezer család szá­mára a legfontosabb köz­ügyek közé számít. Az isko­lások tízezres seregét jelen­leg mintegy két tucat iskola fogadja magába — több, mint korábban. Sajnos, még így is a legtöbb helyen „két műszakban" folyik a tanítás: délelőtt és délután. Különö­sen nehéz a tanulók megfe­lelő elhelyezést: az olyan vá­rosrészekben, ahol egy-egy iskolára viszonylag nagyobb — népesebb — körzet jut, mint például Móravárosban, vagy Felsővároson. A második ötéves terv fő oktatási célkitűzései közé tartozik Szegeden, hogy új iskolák létesítésével és a ré­giek bővítésével a jelenlegi zsúfoltságot megszüntesse. Nem kisebb feladat a meglé­vő iskolák felújítása és kor­szerűsítése, mint a tanítási színvonal további emelésé­nek egyik legfontosabb anya­gi feltétele. Az oktatási terv legköze­lebbi programjiontja, amely­nek megvalósítására még 1956-ban sor kerül: új, modern, nyolc tanter­mes általános iskola felépí­tése Móravároson. Mintegy három és fél millió forintot irányoz erre a célra államunk. Az új iskolának már a helyét is kijelölték: ott lesz közvetlenül a Petőfi sugárúti új bérháztömb szomszédságában. Ugyan­csak 1956-ban sor kerül az új gimnázium végleges elhelye­zésére is. A jövő év további célkitű­zései közé tartozik a Föld­műves utcai, Mátyás téri, Gutenberg utcai és a Dózsa György iskola felújítása, mintegy másfél millió forint költséggel. Ezenkívül 800 ezer forint beruházás­sal kibővítik mind a két Petőfi telepi iskolát, a Béke telepen pedig 240 ezer forintos összegből új, ötven férőhelyes napközi­otthonos óvoda létesül. Most pedig megemlítünk néhány fontosabb létesít­ményt a távolabbi tervek kö­zül. Űj általános iskola fog felépülni a Felsőváros gyer­mekei számára a Csillag tér környékén. Egy új, tizenlhaí­tantermes általános iskolát kap Űjszeged is. Bővítik és modernizálják a Csongrádi sugárúti, Árpád téri, Szilléri sugárúti, továbbá a Juhász Gyula általános iskolát. Az űjszegedi gyermeknya­ralót télen-nyáron egyaránt használható úttörő-házzá alakítják. A József Attila telepet és Mihélytelket 50—50 férőhe­lyes óvodával látják el. Nem teljes és nem js vég­leges képe ez Szeged ötéves iskolafejlesztési tervének. De jmár e néhány programpont I is mutatja, milyen lényeges előrehaladás várható a kö­vetkező években az iskola­ügy terén. Új éttermek és iizlitek A második ötéves-terv folja­mán jelentős fejlődésen megy át Szeged szocialista kereske­delme is. Üt új étterem létesül váro­sunkban. nagyobbrészt a kül­ső kerületekben. összesen mintegy 850 férőhellyel. A meglévő éttermek korszerű­sítésével együtt erre a célra kerek négymillió forintot czán városunk. Ugyancsak a vendég­látóipar vonalára tartozik hat cukrászda és több falatozó lé­tesítése a külterületeken. A cukrászdákat összesen 350 fé­rőhelyre méretezik. Ezzel kap­csolatban kibővítik a cukrá­szat szegedi termelő üzemét. A bolthálózat fejlesztéséré 3.5 millió forintot irányai elő a második ötéves terv. Ebből az összegből a működő üzle­tek felújításán kívül 14 élel­miszer, két ruházati cs több más bolt létesül, majdnem ki­zárólag a külvárosokban. A második ötéves terv ilycnmó­don jelentősen hozzá fog járul­ni az üzlet-elosziás mostani aránytalanságainak megváltoz­tatásához. Ezt megelőzően még az idén elkészülnek cs megkezdik működésüket az új Marx téri bérházakban el­helyezett boltok, nevezetesen egy élelmiszer-, egy hús-, egy háztartási és egy ruházati bolt, továbbá egy fa­latozó és itaibolt. E modern, tágas és jólfelszerelt üzletek méltóképpen fogják képviselni [a szocialista kereskedelmet a külvárosban és jelentősen meg­Ijavítják a környék lakóinak cl­! látását.

Next

/
Thumbnails
Contents