Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

<r * Péntek, 1955. szeptember 2*. 3 0EIM«GY»R0RSZIG A gyárakban dolgozó nők éleiéből ÖTÉVES AZ SZTK A teremmeater A varrónőnek még fizetni lett kellett, ha rendesen meg akart tanulni dolgozni a felszabadulás előtt. Frányó Józsefnének is sok pénzbe került, amíg a szabást megtanulta, s a segédvizsgát letette. Régi idő, még a harmincas évek vége ez, de jól emlékszik rá: — Odaát dolgoztam az űjszegedi Kenderben, a varrodában — beszéli Frányóné. — Keveset kerestem, de őrültem, hogy dolgozhattam. Később a felszabadulás után, mikor a Szegedi Ruliagyár a mostani helyére került, ott látni Frányónét az első brigádban. 'A' Pálfi-brigád — amelynek tagja lett — arról volt híres, hogy a legjobban dolgozott mindig. Az asszony jól elvégezte, amit rábíztak. Kis Tanított. Nem úgy, mint llz iparkodó lány (s. j.) öt esztendővel ezelőtt az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben kimondta: a társadalombiztosírA magkészítő asztalnak tá- tást át kell adni a munkásöt, hanem szívesen, szép szó-1 maszkodva beszélget Széli Mú- osztálynak, illetve a Szakval. Hamar beleszokott ebbe, | ria. Néhány percre letette szer-! szervezetek Országos Tanáde nem hagyták sokáig. A III. [számait, hogy elmondja, %w.n-! csának. Ezzel a rendelettel terembe küldték egy szalag élére vezetőnek. Itt azután több emberrel kellett foglalkoznia, mint mikor munkamódszerátadó volt. Nagyobb lett a Moziba, színházba is elmegyek. Az üzem kullúrcsoportjában is nagyon jól eltölfelelősség, de az egykori egy- I töm az időt. Most igaz, sajnos szerű varrónő helytállt. I egy kicsit szünetel a kultúrAz üzemben nagy szükség j munka, de újra meg lesz a volt a szakemberekre vezető tánccsoport, ha megválasztjuk a kulturfelelost. ka után hol tölti el szabadide-k államunk mindörökre megjét. helyen. Frányónénak is megmondták, hogy néhány napra vállalja el a X. teremben a teremmesteri beosztást. Hallani sem akart először róla, — ő nem lesz műszaki, — de megpróbálta, s ma már kiváló műszaki, jól irányítja a terem munkáját. Tevékenysége elisidö múlva munkamódszerátadó mert, megbecsült. Az. első üdülés a gyerekekkel Sok jót hallott Szabó I. Jánosné a vajkai üdülőről. Tavaly Rózsa Vincéné, az egyik munkatársa levelet is küldött neki onnan, amelyben bíztatta, hogy nem bánja meg, vigye el a gyerekeit is Vajkára üdülni. — Egy hónapja voltaim Vajkén a hároméves Jancsikával és az ötéves Lacikával — meséli mosolyogva Szabóné. — Csak annyit tudok mondani, hogy nagyon jó volt. A gyerekekkel mindig együtt lehettem, még napközben is, mikor az óvónéni vigyázott rájuk az üdütő többi apróságával. Abban az időszakban, mikor Szabóné Vajkán volt, 70 édesanya üdült ott. A gyerekek száznál is többen voltak. Kényelmes helyről gondoskodtak számunkra. Már Budapesttől külön autóbusz vitte őket az üdülőig. Ott pedig, ahogy Szabóné is mondja, mindennel ellátták őket. Két hetet töltött Vajkán Szabó I. Jánosné. Először volt üdülni és örömére a gyerekei is ott voltak vele. Az a kedvez mény érte, hogy a gyermekek mázták. nyaralása neki semmibe nem került. Ezt a gondoskodást is' megérte a munkásasszony, a három gyerekes édesanya. A Szegedi Jutaárugyár fonodájában dolgozik Szabóné. Beosztása kisegítő fonó. Egyszer egyik, máskor a másik gépnél helyettesít valakit. Mikor hol van rá szükség. Jókedvvel, becsülettel dolgozik. S nem felejti el élete első nyaralását, a róla és a gyerekeiről való gondoskodást. — Nagyon szeretek táncolni — folytatja később. — Itt négyen tanultunk is népi táncot, aztán a színjátszókhoz mentem át. Még a sportot is kedveli ez a fiatal lány. A röplabdapálya építésében is segédkezett; a salak elterítésénél. A munka utáni kis szórakozások szinte felüdülést jelentenek neki. A munkáját becsüleltel elvégzi. A Szegedi Vasöntöde legjobb magkészitői között van. Export motorházpajzsokhoz készíti a magot. Selejt nemigen fordul elő nála. Egy éve jött magkészítőnek, s szakmunkásnak megfelelően dolgozik. Az iparkodó lányt becsülik az üzemben. Jó munkájáért néhány napja száz forinttal jutalA tervező mérnöknő Á Szegedi Textilmúvekben is tevékenykednek a műszakiak és a munkások a technika korszerűsítéséért, jobb eljárások alkalmazásáért. Az új iránti törekvésnek szép példáját adja Halász Károlyné is, az üzem fiatal mérnöknője. Alig egy esztendővel ezelőtt látta meg az üzem korszerű, bonyolult gépeit, — akkor került a gyárba az egyetemről —, de máris olyan gyakorlati tudással rendelkezik, hogy Bodó Zoltán főtechnológus segítségével megtervezte élete első nagy művét: egy újfajta bontógépet. Eddig a kártolás, előfon ás s egyéb művelet után keletkezett hulladékot a bálabontógépekhez vitték vissza újrafeldolgozásra; Ez a gép azonban a csomós hulladékfonalat nem bontotta ki megfelelően, s ez károsan befolyásolta a kész fonál minőségét. A Halász Károlyné által tervezett géppel mindenféle hulladékfonalat feldolgozhat* nak majd. s egyenletes lesz a hulladék visszakeverés. Ezentúl az amúgyis eléggé igénybe vett bálabontógépek a rendeltetésüknek megfelelő munkát végezhetik. Halász Károlyné szorgalmas, jó munkával kiérdemelte, hogy a párt tagjelöltjeinek sorába kerü'lt. szüntette a gyászos emlékű OTI-t, amely a Horthy-rendszer átkos maradványa volt. Ugyanakkor elválasztotta az egészségügyi ellátást és atársadalombiztdkítást. Az előzőt állami, az utóbbi szakszervezeti feladattá minősítette. A Szakszervezetek Országos Tanácsán belül létrehozta a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Köapanlot — az SZTK-t. w Mi tette lehetővé, hogy a társadalombiztosítás is a munkásosztály kezébe kerüljön? Mindenekelőtt az a tény, hogy a Szovjetunió széjjelzúzta a nagybirtokosnagytőkés Horthy-Magyarországot. Továbbá a;, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép többsége által támogatott Kommunista Pártnak sikerült megtörni a reakciós erőket és kiharcolni a munkásosztály hatalmát: a proletárdiktatúrát. Kizárólag ilyen előfeltételekkel volt lehetséges, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép állama azokra Több százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a III. kerület lakosai A nem Tárt pénz Kovács Magdáéknál naponta hatan ülik körül az asztalt, mikor esténként találkozik otthon a család. Ilyenkor a jövőt is tervezgetik. Két eladó lány van a családban, Magdi, meg a nővére. Róluk kell előbb gondoskodni. A kelengye nagyon íontos, hiszen nagylányok, meg keresnek is és ha férjhez mennek, ne távozzanak üres kézzel a háztól. Ez a mama véleménye. Eszerint is rakja el a lányok keresetét. A fiatalabbik lány — aki a Szegedi Vágóhídon dolgozik — legutóbb nem várt pénzzel örvendeztette meg a mamát. Jó munkájáért a sztahánovista oklevéllel együtt 300 forint jutalmat kapott. — Ezt a pénzt is adja édesanyám a bútorcsináltatásba — ezzel a szavakkal lépett a lány az ünnepség után anyja elé. Az megígérte, hogy így lesz. !Az asztalos, aki a szobaberendezést készíti, kitesz magáért. Szépen megcsinálja, atnit nála rendeltek. — A héten haza is szállítják a bútort — dicsekszik Magdi. Nemcsak az ő részére, nővérének is készül a kelengye. Az ő bútorával együtt az idősebb testvérnek is hálószoba berendezést rendeltek. Jól keresnek a lányok. Ügyes, megbízható munkások mindketten a Vágóhídon, s bármely munkaterületen tudnak dolgozni. Keresetük egy részét félre tudják tenni kelengyére. Édesanyjuk, a takarékos háziasszony gondoskodik róla, hogy helyes beosztással erre is jusson a becsületes munkás-családban. A Fémipari és Finommechanikai Vállalat befejezte negyedévi tervéi A Szegedi Fémipari és Fi- | váth Imre műszerészek dolnommeohanikai Vállalat 1955 harmadik negyedévi tervét szeptember 20-án, a határidő elött tíz nappal befejezte. Szép eredményeinket a dolgozók jó munkájával, helyes szervezéssel értük el. A motortekercselő üzemrésznél (iálffi Imre, az irodagép részlegnél Urbán Mihály és Horgoztak igen jól. A tömegcikket készítő üzemrészben Freiezos Ferenc és Vajda Sándor, a mérlegkészítőknél pedig idős Bara Sándor végzett kiemelkedő munkát. Az üzem valamennyi munkása hozzájárult ahhoz, hogy a harmadik negyedévi tervet határidő előtt befejeztük. KOVÁCS JANOS igazgató A kerületi tanácsok egyre közelebb kerülnek a lakossághoz: így van ez a III. kerületben is. Hosszadalmas lenne felsorolni azoknak az utcáknak neveit, ahol új gyalogjárda, kocsiút épült, ahol az utca lakói egy emberként dolgoztak, hogy a munka mielőbb befejeződjék. Ez évben a III. kerületi Tanács a Marx téren 2250 négyzetméter keramit-burkolatot rendbehozott. A burkolatlan talajterületre 400 köbméter salakot terített el. Az aszfalt gyalogjárdát is felújította, megjavította. A Marx téri utak javításánál társadalmi munkával 13.300 forintot takarítottak meg. A Szegedi Köztisztasági Vállalat dolgozói a salakterítésnél 6200 forint értékű munkát végeztek el társadalmi munkával. A mihályteleki dolgozó parasztok sok társadalmi munkát vállaltak. Felépítették a szép, modern orvosi rendelőjüket több mint 200 ezer forint értékű társadalmi munkával. A sárgabányai talajutat járhatóvá tették; 12 ezer forintot takarítottak itt meg. A Lenin utcai földesút domborítását, víztelenítését 1100 négyzetméter területen társadalmi munkával a tervezett 6500 forint helyett 1900 forintos költséggel végezték el. Most a Rákóczi téren utcai tégla gyalogjárda készül közel 50 ezer forint költségelőirányzattal. A III. kerület város- és községgazdálkodási csoport iának tervében nem szerepel, de az Űj Élet. a Szabad Tisza Termelőszövetkezetek parasztiai Mihályieleken a Kisvasút utca és a Maty ér között, salakutat építettek. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak kívánsága ez évben teljesült: a Rigó utcai burkolatot kijavították. A gyár dolgozói négyezer forin.t értékű társadalmi munkát végeztek el. Ez évben még két gyalogjárda épül a III. kerületben: az Alföldi utca aszfalt gyalogjárdája 160 ezer és a Tisza Lajos utca aszfaltburkolata 159 ezer forintba kerül. Dolgozóink életszínvonalának emelkedését tükrözi a III. kerület város- és községgazdálkodási osztálya által kiadott lakóházépítési engedélyek száma. Ez évben 62 dolgozó kért engedélyt, 49 en már megkezdték, 16-an befejezték a családi ház építését. A III. kerületben ez évben sok kút készült el a lakosság kívánságára. Mihályteleken az orvosi rendelőnél, a Petőfi utcában, Hattyastelepen, a Verseczi utcában, a Mokrini-soron, a Homok utcában, a Hold utcában, a Hattyassoron, a Váradi utcáiban, Ságvári telepen, a Szondy utcában, a Barát utcábsn, a Rákóczi és Katona utca sarkán. Rövidesen elkészül a kút az Alföldi utcában, a Világos utcában, Mihályteleken a Dózsa utcában, a Rákóczi Ferenc utcában és a Szabadkai úton. • A kutak felállításánál a kerület lakossága a vízvezeték leásásánál, a csatorna betömésénél társadalmi munkával negyvenezer forintot takarítottak meg. bízta a társadalombiztosítás ügyét, akiket a legjobban illet: a munkásosztályra. Amíg az OTI ezer és millió szállal a tőkés világhoz voit kötve, s a tőkések profitszerzésének óriási vállalkozása volt — addig a szakszervezeti társadalombiztosítás a munkásosztály kezében, ténylegesen azt a célt szolgálja, amelyre hivatott., a dolgozók társadalombiztosítását. Hazánk több ezer üzemében — a száznál több munkást foglalkoztatottaknál — helyben irányítják, intézik a társadalombiztosítás ügyeit az üzemi Szakszervezeti Bizottságok. Minden megyében — természetesen Szegeden is — a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett a szakmák képviselőiből álló Megyei Társadalombiztosítási Bizottság működik, amely ellenőrzi, segíti az SZTK alközpontok munkáját és dönt vitás ügyekben, fellebbezésekben, nyugdíj-kérdésekben stb. Az eddig eltelt öt esztendő rövid idő volt. De ez az öt esztendő számtalan példával bizonyította és bizonyítja, hogy a munkásosztály, a szakszervezetek olyan eredményeket értek cl a társadalombiztosításban. amelyre még nem volt példa. A Horthy-rendszerben a társadalombiztosítási járulék 50 százalékát a munkavállalóval fizettették. A tőkés országokban ma is így van. Nyugat-Németországban például a társadalombiztosítási járulék 21 százalék. Ebből 10.5 százalék a munkást terheli. S még öt-hatfajta adó, amely a kereset 40 százalékát teszi ki. Nálunk a társadalombiztosítási járulék teljes egészében a munkáltatót terheli. A régi »OTI napibérosztály* helyett a beteg dolgozó illetményének 65 százalékát, illetve, ha két évet megszakítás nélkül egy helyben dolgozik, 75 százalékát megkapja egy évig. Tbc esetén, munkaviszonyától függően két évig. Nyugat-Németországban az illetmény 50 százalékát kapja a beteg maximálisan fél évig. A családtagok kórházi ápolása egy éven belül 28 nap volt — ma már 90 nap, tbc esetén 180 nap. HeineMedin és Little-kor megbetegedésnél 270 nap. A munkás, ha megbetegszik — az első naptól kezdve megilleti a táppénz. Sót, ha a beteg dolgozó kórházba kerül, a kórházi ápolás első napjától megilleti a táppénz 50 százaléka s ha eltartásra szoruló gyermekei vannak, a táppénz 80 százaléka. Nem kevésbé lényeges, hogy a nyugdijak alsó halárát 500 forintban állapítottuk meg, illetve az évi átlagk»> reset 50 százalékában és ehhez pótlék címén az 1945-től minden ledolgozott év után 1 százalék jár. Az elmúlt öt esztendőben a társadalombiztosítást kiterjesztettük a tanuló-ifjúságra, a mezőgazdasági állami gazdaságokra, a hármas típusú termelőszövetkezetekre. A biztosítást kiterjesztette államunk a kisipari termelőszövetkezetekben dolgozó vol t kisiparosokra is. Ebben a szektorban dolgozók nem győzik hangoztatni, mit jelent számukra a társadalombiztosítás: kórházat, gyógyfürdőt, orvost stb. ingyen nyújt államunk. A szakszervezeti társadalombiztosítás fejlődését legjobban mutatja, hogy első ötéves tervünk elindításának idején 1.3 milliós költségvetés a terv végére meghaladta a 4 milliárdot, s a biztositottl létszám az öt és félmilliót. Ilyen óriási eredményekre csak egy szabad, független, a szocializmust építő nép képes. A tőkés államokban ilyen fejlődés egyszerűen elképzelhetetlen. Ez azonban még csak a kezdet. Első ötéves tervünk eredményes végrehajtásának az eredménye. A jövő évben kezdődik második ötéves tervünk, amelyben célul tűzzük ki: a szocializmus alapjainak lerakását. Társadalombiztosításunk is igen nagyot fejlődik a következő ötéves terv végrehajtása során: megközelítjük az általános népbiztosítást. Mit ad a második ötéves terv Szegednek? Az új kenyérgyár Városunknak már régóta szüksége van egy új, korszerű kenyérgyárra. A jelenlegi csekély kapacitású és elavult felszerelésű sütőüzemek mennyiségileg is egyre nehezebben tudják fedezni a szükségletet, de gyártmányaik minősége tekintetében is sok kívánnivalót hagynak maguk után. összesen kilenc kisebb üzem látja el ma Szegedet kenyérrel és péksüteménnyel. Normálig kapacitásukhoz képest messze túl vannak terhelve; emellett termelésük nem gazdaságos, s a korszerűtlen berendezés mellett még olyan körülmények is hátráltatják munkájukat, mint például a szükséges raktárhelyiségek hiánya. Ezt a régóta vajúdó problémát a város új, nagykapacitású és korszerű kenyérgyár létesítésével oldja meg. Ez lesz a második ötévés terv egyik legfontosabb beruházása Szegeden. Az új kenyérgyár felépítésére államunk mintegy négymillió forintot szán. Ebből másfél millió már a város rendelkezésére áll. A tervek készítése már folyamatban van, s ha az időjárás engedi, januárban hozzá is lkezdenek az építkezéshez. A kenyérgyár helye egyébként a Textilművek szomszédságában lesz. mint ebben a helykijelölés során az illetékes szervek már véglegesen megállapodtak. Néhány szót az új gyár kapacitásáról. Háromszor két sütőteres lesz az üzem; hatalmas, modern „kemencéiből" nakenyér fog gíteni a városi tanács, midőn a második ötéves tervben két külvárosi mozi létesítését irányozta elő. Az egyik filmszínház Alsóvároson, a másik Felsővároson létesül; pontos elhelyezésükről még nem történt döntés. Ugyanezt a célt szolgálja a kultúrotthon-hálózat fejlesztése. A második ötéves terv keretében Mihályteleken kultúrotthon, Petőfi-, Béke- és Ságvári-telepen pedig kultúrterem létesül. A kultúrotthonokat ezenkívül folyamatosan felszerelik keskenyvetítőkkel. Több mint másfélmillió forint van kilátásban népművelési célokra. Ebből a kultűrotthonok mellett elsősorban a könyvtárhálózat bővítését tervezik. A városi Somogyi Könyvtár segítségével kerületi könyvtárak kialakítására kerül sor Alsóvároson, Felsövároson és Újszegeden. JUucIcz&íhU Viják 2ö éve dolgozom egyfolytában a köztisztasági telepen" —, írta Brizgalov Péier elvtárs levelében. — Most nagy öröm ért. Balatonföldváron töliötlem két hetet. A vállalat küldött el üdülni jó munkámért. Nem is kellett fizetnem. Nagyon jól éreztem ott magam és kívánom miaden dolgozótársamnak, hogy hozzám hasonló üdülésben részesüljön. '.4 Keletmagyarországi Özemélelmezési Vállalat 6-os számú nyoknak, amikor a moziláto- 1 telepének (volt Üzemélelmezési gató közönség igen tefcinté- | Vállalat) dolgozói jelentjük lyes része a külső városré- hogy harmadik negyedévi terszekből, elsősorban e város- ' vünket szeptember 17-cre télrészek fiatalságából kerül ki. jesítettük. Ezen a helyzeten kíván se- i * Sárkány Lászlóné pi két vagon kikerülni. Természetesen a higiénia minden kellékével el lesz látva és munkavédelmi szempontból is lényegesen felül fogja múlni a régi üzemeket. A napi két vagon ugyan nem jelenti még a város kenyérszükségletének teljes fedezését, de megszünteti a túlterhelést, ami lényeges feltétele a minőség javításának. Az új gyár beindulása véget vet annak, hogy amúgy is felújításra váró kisüzemeink messze kapacitásuk felett termelnek — például a Gogoly utcai sütöde 70 mázsás kapacitása mellett 100 mázsát is kénytelen kisütni — ami nyilvánvalóan a kenyér minőségének rovására megy. Az új kenyérgyár beindítása ezenkívül azt is jelenti, hogy a jelenleg működő sütőüzemek egy része felszabadul, s részben péksütemények készítésére szorítkozik, részben a lakosság rendelkezésére áll bér- és cseresütések céljaira. Mozik a külvárosnak A szegedi külvárosok lakóinak régi fájdalma, hogy a város mindhárom filmszínháza a belvárosban, sőt még annak is a legbelső körzetében csoportosul. Ez a helyzet a régi világból maradt örökségül. amikoris a mozivállalkozók nem merték a külváros „kockázatát" vállalni. A filmszínházaknak ez az elosztása azonban semmiképpen sem felel meg a mai viszoI