Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

Világ 'proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XI. évfolyam, 224. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1955. szeptembei 23. ' MAI SZAMUNKBÓL: 3 MIT AD A MÁSODIK ÖTÉVES TERV SZEGEDNEK? C3. oldaTJ A II. KERÜLETI DOLGOZÓ PARASZTOK ÖSZI BETAKARÍTÁSI VERSENYRE HLVTAK KI AZ I. ÉS A III. KERÜLETBEN LAKÓ GAZDATARSAIKAT {4, oldal) l Gyarapítsuk a szakmai tudási A szegedi üzemekben a műszaki értelmiségiek és a munkások együtt tevékenykednek, hogy a párt útmutatásával korszerűsítsék a technikát, új, haladóbb eljárásokat alkalmazzanak. Jelentős, de kezdeti eredmények születtek már, s a továbbiakban is szüntelenül tenni kell a műszaki kultúra minél szélesebb körben való gyakorlati alkalmazásáért. Az üzemek korszerűsítéséért folyó tevékenységnek együtt kell járnia a munkásosztály, a műszaki értelmiség szakmai műveltségének növelésével. Létre hozhatjuk, megteremthetjük a technikát, de ez így önmagában véve kevés. «Ahhoz, hogy a technikát mozgásba hozzuk és fenékig kihasználjuk, olyan emberekre van szükségünk, akik úrrá lettek a technikáin, olyan káderekre van szükségünk, akik meg tudják tanulni és teljes hozzáértéssel ki tudják használni ezt a technikát* — így fogalmazta ezt meg 1935-ben Sztálin, majd hozzátette azt a szintén örök igazságot, hogy „a technika hozzáértő emberek nélkül holt dolog. A technika olyan emberek kezében, akik urai a technikának, csodákat művelnek és kell is, hogy műveljenek". Ebből is világosan következik, hogy nagy fontosságú a műszaki értelmiség, a munkásosztály szakmai műveltségének további növelése. A felszabadulás óta a tíz szabad esztendő alatt nagyot nőtt a munkásosztály szakmai kulturáltsága is. De vajon megállhatunk-e? Nem! A technika állandóan fejlődik, változik. S a műszaki értelmiségnek, a munkásosztálynak együtt kell haladni ezzel a fejlődéssel. A tőkéseknek jó volt, ha a munkás nem gondolkodott, s nem is engedték gondolkozni. A mi szocializmust építő hazánkban a gyárak dolgozói nem gépiesen, nem csak a kezükkel, hanem az eszükkel is végzik a munkát. Alkotó, teremtő kezdeményező-készségük, tehetségük szélesen kibontakozhat. A fiataloknak és az idősebbeknek, a munkásoknak és a műszaki értelmiségieknek szüntelenül be kell hatolni a fejlődő technika sűrűjébe, hogy megismerve azt, uraivá váljanak. A szakma ismerete teszi lehetővé az eredményeket. S hogy egyre kiteljesültebben valósuljon meg a munkások és a műszakiak szakmai műveltsége — szakmai továbbképző tanfolyamokkal kell ezt elősegíteni, meggyorsítani. A tudás hatalom és óriássá teszi az embert. Az idő már eljárt Zengei János elvtárs felett, • a Szegedi Kenderfonó kártoló üzemrészének főművezetője felett. A szakmában hosszú évtizedek gyakorlatával rendelkezik, de azért mindig rendszeresen olvassa a műszaki irodalmat, tanul. Ez is segítette őt abban, hogy a gyár egyik legkiválóbb újítója legyen. A Kenderfonógyárban különben ez év első felében mintegy százhúszan vettek részt szakmai tanfolyamokon és közülük nyolcvanan sikeresen vizsgát tettek. Helyes az, hogy ezután is rendeznek szakmai tanfolyamot. Ennek keretében az egyes üzemrészekben kialakult helyes munkamódszereket is tanítják. Feltétlenül meg kell valósitani azt a tervet, hogy a főművezetők és a technikusok részére is tartsanak szakmai továbbképzéseket. Kell tenni a Bútorgyár vezetőinek is azért, hogy szakmai tanfolyam legyen az üzemben. A szakmai továbbképzésre gondot fordítottak eddig a Szegedi Textilművekben is. Éliás Mihály mérnök vezetésével igen helyesen kidolgozták az Arisztovféle fonási eljárás leghelyesebb munkamódszerét. Ezt a módszert most tanfolyamon tanítják. Baj azonban a Textilművekben, hogy általában a műszakiák — a technológiai osztály dolgozóit kivéve — nem tanulmányozzák a szakirodalmat, sem a folyóiratokat. Pedig az üzem kitűnően felszerelt műszaki könyvtárral rendelkezik. Fontos a Textilművekben és a többi üzemben, hogy a műszakiak továbbiképzésük, a szakmában való nagyobb jártasságuk érdekében tanulmányozzák a szakirodalmat is. A műszaki könyvtárt látogassa minél több munkás is. Akik a szakmájukban jártasak, rendszeresen képezik magukat, ez közvetlen egyéni haszon is. A jobb eljárással dolgozó munkás megbecsülése anyagiakban is mutatkozik a fizetésnél. Az üzemek pártbizottságai, pártszervezetei, a szakszervezet, a DISZ munkájában szenteljen nagy gondot és figyelmet a dolgozók szakmai műveltségének fokozására. Gondoskodjunk arról, hogy az új technika, az új munkamódszerek elterjesztése szervezett oktatási formában történjék. A mindennapi munkához közelálló és közvetlen segítséget adó szakmai képzés vonzza a munkásokat. A tanultakat munkájukban felhasználhatják, s így — helyesebb munkával — többet is keresnek. A még műveltebb, kulturáltabb munkásosztály kialakításának fontos eszköze a szakmai továbbképzés. A gyári dolgozók kulturális és technikai színvonalának növelése biztosítja a munka termelékenységének növelését, amely szükséges a dolgozók életkörülményeinek további szebbé tételéhez. Ezért körültekintő szervező és felvilágosító munkával érjük el, hogy az idei oktatási évben minél több munkás gyarapítsa szakmai tudását. A dolgozók a szakma ismeretének alaposabb elsajátításával többre, jobbra lesznek képesek. Eredményesebben végezhetjük az üzemek korszerűsítését, jobb módszerek alkalmazását, az ember, a társadalom javára. i — i Áz elkövetkező hetek legfontosabb feladata falun a kenyérgabona vetésterv maradéktalan teljesítése Megyei akiivaértekezlet Hódmezővásárhelyen A |-z MDP Csongrád megyei Végrehajtóbizóttsága csütörtökön 'délelőtt Hódmezővá• sárhelyen a Megyei Pártoktatók Házában megyei aktívaértekezletet tartott. A tanácskozáson részveitek a megyei, a járási, a városi, a községi, a gépállomási és az állami gazdasági párttitkárok, a megyei, a járási, a városi és a községi tanácselnökök és mezőgazdasági osztályvezetők, a megyei, a járási, a városi, a gépállomási és az állami gazdasági föagronómusok és agronómusok, a gépállomási és az állami gazdasági igazgatók, a tömegszervezetek vezetői és más elvtársak. Papp Sándor elvtársnak, a megyei tanács vb.-elnökének megnyitó szavai után Németh Károly elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság első titkára tartott előadást, a Központi Vezetőség határozata alapján a mezőgazdaság irányító szerveinek, a pártszerveknek és pártszervezeteknek a tanácsok, állami gazdaságok vezetőinek és szakembereinek és a falun dolgozó tömegszergezeteknek az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatairól. Nem bizhatjuk véletlenre aiz ország kenyérellátását Németh elvtárs ként hangsúlyozta, hogy az őszi betakarítás, a szántásvetés munkáját a tsz-mozgalom fokozott fejlesztésének, a begyűjtés megnövekedett feladatainak végrehajtásával egyidőben kell megoldani. Ehhez kommunista munka kell; az, hogy mindenki felelősséget érezzen azon a területen, ahol dolgozik az őszi kenyérgabona vetésterv és általában az őszi vetések időbeni és jó minőségben történő teljesítéséért. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy mindenki teljes felelősséggel tartozik az őszi mezőgazdasági feladatok végrehajtásáért azon a területen, ahol dolgozik. Majd a kenyérgabona-termelés feladataira tért át. — Nem bízhatjuk véletlenre kenyérellátásunk biztosítását — mondotta az előadó —, A magyar mezőgazdaság és benne megyénk mezőgazdasága is képes arra, hogy bőségesen ellássa a dolgozó népet kenyérrel, sőt tartalékokat is gyűjthessünk rossz termés esetére. Miért ke\jés a gabona? Elsősorban a vetéstervek hiányos teljesítése, másrészt a termésátlagok lassú növekedése következtében. Minden lehetőség megvan a termésátlagok növelésére, hiszen a megye szántóföldjeinek zöme búzatermelésre alkalmas, sőt a homokon is megfizeti a jó munkát a rozs. A termésátlagnövelés úlja — a nagyiizem — Meg kell értenie azonban mindenkinek, hogy a gabonatermelés növelésének lehetősége főként a nagyüzemi gazdaságokban van meg. Az idéin a megye állami gazdaságai az egyéni kisparcellákkal szemben átlagban 4—1.5 mázsával termeltek holdanként több búzát; a tsz-ek búzatermelési átlaga pedig 2—2.5 mázsával haladta meg az egyéniekét. Hogy mit jelent a gabonatermelésben a nagyüzemi módszer, a gépek, a korszerű agrotechnika? — ezt csupán egy járás példájával bizonyítom. A szentesi járásban a tsz-ek búzából holdanként 12.3 mázsát, az egyéniek 9.6 mázsát, őszi árpából a tsz-ek 19.8 mázsát, az egyéniek pedig 9.3 mázsát takarítottak be. A gabonatermelés végleges megoldása tehát szorosan összefügg azzal, hogy a kisparcellákat nagy táblákba egyesítsük, az egyéni parasztokat a szövetkezeti útra vezessük. Éppen ezért e nagy munkák közepette sem szabad abbahagyni a tsz-raozgalom fejlesztésére irányuló munkát. Másrészt viszont minden erőbevezető- ! vei elő kell segíteni, hogy az idén tovább növekedjék a termelőszövetkezetek gabonatermelési átlaga. Az egyéni gazdaságokban is növelni lehet a termésátlagot, bár ez a lehetőség éppen a kisparcella miatt nagyon szűkös. •— Érzik-e a felelősséget, megértették-e a megye, a járások, a városok, a községek, a gépállomások és az állami gazeraságok párt- és állami vezetői azt a felelősséget, ami rájuk hárul a kenyérgabonavetéstervek teljesítésében, az ország kenyérrel való ellátásában? — tette fel a kérdést Németh elvtárs, majd a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy sajnos sokan nem értették meg. Erre mutat, hogy szégyenletesen elmaradtunk az őszi vetőszántással és vetéssel. Mondhatja-e valaki, hogy 8 kapások kései é rése az oka ennek az elmaradásnak? Lehet-e ezzel magyarázni a gépek alacsony teljesítményét a gépállomásokon, a lassú trágyakihordást, a mélyszántás lassú ütemét, a kombájnszalma tarlón való elrothaszlását, a vetéstervek vontatott lebontását, a vetőmagtisztítás elmaradását, a verseny egy helyben topogását, a vetőmagcsere lassú ütemét? és így tovább. Mi az elmaradás fő oka? Az elmaradás ÍG oka bennünk van, megyei, járási, városi, községi, gépállomási és állami gazdasági vezetőkben, szakemberekben, pártés gazdasági vezetőkben, A lassú munka oka a politikai munka elmaradottságában. a gazdasági irányító- és szervező-munka gyengeségében keresendő. Ezen kell most kommunista munkával sürgősen változtatni, mert az összetorlódott őszi munkát a kapásnövények kései érése csak tovább növeli, A megyei pártbizottság titkára ezután a konkrét tennivalókat ismertette. Hangoztatta: a tanácsok vezetői felelősek azért, hogy napokon belül befejeződjék a kenyérgabona vetéstervek termelőkre történő lebontása. Az őszi vetések ellenőrzése érdekében pedig szigorú és rendszeres ellenőrzést kell megvalósítani. Ez nemcsak a tanácsok és szakemberek feladata, de a Központi Vezetőség határozata a pártfunkcionáriusok kötelességévé is tette a vetéstervek maradéknélküli ellenőrzésiét. Különösen éberen kell ügyelni arra, hogy a kulákok jó minőségű maggal maradéktalanul teljesítsék a vetéstervet. Megyénkben legáltalánosabb előveteménye a búzának a kukorica —• mondotta Németh elvtárs —. Éppen ezért a gyors betakarítás, a kukoricatörés és azt követően a szárvágás, a szár lehordása és azonnali silózása egyik, fontos feltétele a jó magágy készítésének. A gépállomások segítsék a tszeket teljes erővel, de a legfontosabb a tsz egész tagságának és a tanácstagoknak a munkába való bevonása. A talaj jó tömörítését hengerezéssel kell megteremteni. A munka minőségére különös figyelmet kell fordítani, ne legyenek hantos, rögös magágyak. A gépállomások felelőssége — Különösen nem békülhetünk meg a gépállomások ! állomások felelősségéről az új tsz-ekkel kapcsolatban. A most alakult szövetke-i zetek első lépéseiket éppen a vetéssel kezdik, ezért a gépállomások és tanácsok legjobb szakembereiket küldjék az új tsz-ekbe. Általában hangsúlyoznom kell, hogy a gépállomások felelősek a termelőszövetkeze-i tek kenyérgabona-termeléséi ért. Az ő munkájuk gyümölcse is a termelőszövetkezeteknek az egyéni termelók-i kel szemben a gabonatermelésben elért vitathatatlan fölénye. Ügy kell dolgozni, hogy ez a fölény az új gazdasági évben tovább növekedjék. Vetés előtti tennivalók Beszéde befejező részében Németh elvtárs a vetés gondos előkészítéséről — a vetőmagtisztításról, a mag csírázóképességi vizsgálatáról, a csávázásról, a vetőmagcseréről — beszélt, mert ezekben a munkákban is nagy a lemaradás. Arra kell törekedni, hogy az őszi árpa és a rozs vetéstervet szeptember végéig, az őszi búza vetéstervet pedig október 31-ig mindenképpen teljesítsük. Nagy az alacsony teljesítményével — elmaradás, de lelkesedéssel, folytatta a továbbiakban >—. Egy-egy traktor a műszaknormának alig felét teljesíti. Hatalmas gépi technika van a •gépállomások és állami gazdaságok vezetőinek a kezében, de nem használják jól ki. i j t. A gépállomási Igazgatók, a pártszervezetek fő feladatuknak tartsák a szántó traktorok kapacitásának teljes kihasználását és mindenekelőtt a vetőszántás meggyorsítását Ahol erre még nincs lehetőség, ott nagyobb ütemben kell folytatni a mélyszántást. Ennek érdekében a gazdasági vezetőknek és a pártszervezeteknek fő munkaterülete most a brigádszállásokon, a traktoristák körében végzett politikai és gazdasági szervező-munka legyen. Itt dől el a munka sikere. A MEDOSZ és a DISZ szítsák fel a munka verseny szellemét. Tömeges egyéni vállalásokkal és a vállalások eredményeinek értékelésével segítség elő a munka meggyorsítását. — Külön kell szólni a gépjó politikai és szervező-munkával fel lehet és fel is kell számolni az elmaradást. Ennek érdekében a falusi pártszervezetek egy pillanatra se vegyék le figyelmüket az őszi munkákról. Végezzenek szüntelen felvilágosító munkát, tartsanak gazdagyűléseket, kisgyűléseket, látogassák meg a népnevelők a dolgozó parasztokat, állítsák példának az élenjárókat, bírálják az elmaradókat, serkentsék a lustákat. Mindenekelőtt érjék el, hogy a kommunisták legyenek a munkában élenjárók, legyen bár tsz-tag, egyéni gazda, traktorista, agronómus, vagy más vezető. _ Jövedelmező a gabonatermelés, tehát érdemes dolgozni a gabonatermelés fokozásáért, mert ez az államnak és az egyénnek egyaránt hasznára válik. Pártszervezeteink azonban ne feledkezzenek meg arról, hogy ez harci feladat. Türelmes felvilágosító szó a barátok, a dolgozó parasztok felé, kíméletlen leleplezés a kenyérgabona vetésterv sikerét meggátolni akaró kulákok és más ellenséges elemék iránt — ez a feladat — mondotta Németh elvtárs. A párt számit az agronómusokra «— Külön kell szólni a jelenlévők közül az agronómusokhoz. Rajtuk a legtöbb múlik a feladat jó végrehajtáséban. Az agronómus helye most a munka helyszínén, a földeken és nem az irodákban van. Pártunk megyénk agranómusatnak és mezőgazdasági szakembereinek az ügy iránti teljes odaadására számít. A falun dolgozó tömegszervezetek, a MEDOSZ, a DISZ és az MNDSZ, valamint a termelési bizottságok és népfront-bizottsági tagok összezendő napokban fordulatot kell elérni, hogy lendületbe jöjjön az őszi betakarítás, a szántás, a vetés. Nem szavakban, de gyakorlati tettekben, mindennap újabb és újabb eredményeket kell elérni a kenyérgabona vetésterv jóminőségű, maradéktalan teljesítéséért. i Ez aktíva-ülésünk minden részvevőjének legfontosabb feladata — mondotta befejezésül. A beszámolót vita követte amelyet lapunk nwiii-uizousagi xagoK össze-1 amelyet lapunk következő fogasával már 02 elkövetke- Iszámábaa isBieítetüak, •