Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

Kedd, 1955. sieptember 20, a 0ELMR6YAR0RSZI6 A helyi ipar és kereskedelem helyzetéről tárgyalt az I. kerületi Tanács ülése Az I. kerületi Tanács szeptember 16-án, páníeken délután 3 órakor ülést tartott a városi tanácsháza nagytermében. Tanácstagok és tanácskozási joggal meghívott vendégek vettek részt az ülésen. A napirenden szereplő beszámolók előtt Mison Gusztáv elvtárs, vb. elnök ismertette az előző tanácsülésen hozott határozatok végrehajtását. Majd Láng Károly elvtárs, a végrehajtó bizottság tagja számolt be a tanácsülésen az ipar és a kereskedelem jelenlegi helyzetéről az I. kerületben. Láng elvtárs beszámolójában a többi között a következőket mondotta: — Szeged város kereskedelme és kisipara mintegy kétharmad részben az első kerületben fejti ki tevékenységét. Figyelembe kell még venni, hogy az első kerületben elhelyezkedett áruházak és szaküzletek a külső kerületek lakosságának igényeit is kielégítik. Az első kerület területére esik a kereskedelmi forgalom 80, a kisipari forgalom 60 százaléka. A magánkisiparosság zöme arra törekedett, hogy a város belterületén fejtse ki működését és sokan közülük — annak ellenére, hogy valamely külső területet jelöltek meg az iparengedély iránti kérelmükben — áthelyezésüket, kérték a város belterületére. Üjabb miniszteri rendelet és a kerületi tanácsok megalakulása vetett véget ennek a helyzetnek. Jelenleg csak az illetékes kerület területén folytatható az ipar, és lehetőség van arra is, hogy szükség esetén a meglévő létszámból helyezzünk át kisiparost a kívánt területekre. Beszélt Láng elvtárs a tanács irányítása alatt áiló tíz ipari vállalatról és a 25 kisipari termelőszövetkezetről. A tanács ipari üzemei termékeinek több mint 30 százalékát a helyi lakosság vásárolja meg. A Fémipari és Finommechanikai Vállalat termelési értékének 95 százalékát a helyi szükségletek kielégítését teszi ki. A Szegedi Férfi és Női Divatszabóság egész termelése a helyi lakosság igényeinek kielégítését szolgálja. Itt azonban az a hiányosság, hogy a munkaigényesebb és kevesebb munkabért fizető ruhákat vontatattan készítik el. A Fonalmentő Vállalat pamut- és kötöttáruit kizárólag Szeged lakosságának készíti. Kívánatos lenne a választék bővítése érdekében, hogy cikkeik gyapjúfonálból és többféle színváltozatban kerüljenek forgalomba. A Hangszerkészítő Vállalat kapacitása állandó fokozása eredményeként gyermekbútorokat és hintakocsikat is gyárt. Láng elvtárs beszélt ezután a lakosság élelmiszerellátásáról. Elmondotta, hogy az élelmiszeripar a lakosság szükségleteit a központi árualapból kiutalt áruféleségekből kl tudta elégíteni. A piacokon általában a háztáji gazdaságok termékeit árusító tsz-tagok és az egyéni termelők szerepelnek eladókként. A Szent István téri piacon időnként megjelenik egy-két árusító termelőszövetkezet is, erősen kifogásolható azonban. hogy a Haladás Termelőszövetkezet tartózkodik a piaci árusítástól. Az újszeged! piacot az elkövetkező időben kibővítik — ezt természetesen közlik a város lakosaival — s esetleg a lakosság kérésére a piac időpontját is megváltoztatják. A tanács irányítása alatt álló kereskedelmi vállalati szervek működésével, eredményeivel és hiányosságaival is foglalkozott Láng elvtárs. Beszámolójában megállapította, hogy az állami kiskereskedelem az elmúlt évhez viszonyítva az első félévben 14.3 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. Az állami kiskereskedelem 1955 második negyedévi tervteljesítése: élelmiszer 106, ruházat 106.6, vegyesipar 112.1, vendéglátó ipar 108.9 százalék volt. A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében a közelmúltban a Lenin utcában gyermekkonfekció üzlet, kézimunka és rövidáru bolt, Űj szegeden vegyesipari clkkkisáruház nyílt. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az egyes üzletek közelmúltban történt kibővítése, áthelyezése, illetve korszerűsítése. Láng Károly beszámolója után Mison Gusztáv vb. elnök *A népgazdasági feladatokkal kapcsolatos kérdések* címmel tartotta meg beszámolóját. A tanácstagok és a meghívott vendégek felszólalásakor több javaslat hangzott el. amelyeket az első kerületi Tanács végrehajtó bizottsága az elkövetkezendő időben megvalósít. Irodalmi maiiné volt Szegeden Élénk érdeklődés mellett tartották meg az Irodalmi Újság matinéját vasárnap délelőtt a szegedi Nemzeti Színházban. A bevezető beszédet Hámos György Kossuth-díjas, az Irodalmi Űjság felelős szerkesztője mondta. A műsorban felléptek Aczél Tamás, Benjámin László, Csoóri Sándor, Kónya Lajos, Nagy Sándor, Sarkadi Imre, Sipos Gyula, Somlyó György és Zelk Zoltán írók. A műsorban szerepelt még Török Erzsi Kossuth-díjas énekesnő, Mikes Lilla, a Vidám Színpad tagja, Simonffy Margó előadó-művésznő, Kovács János és Miklóssy György, a szegedi Nemzeti Színház művészei. Miért késik a silómedeucc építése az újszeged! Haladás TSZ-ben? Jó két héttel ezelőtt közgyűlés volt az űjszegctli Haladás Termelőszövetkezetben, ahol a tagság többek között eldöntötte, hogy a megnövekedett jószágállomány — legutóbb is újabb nyolc tehenet vásároltak — jó takarmányellátása érdekében sürgősen 100 köbméter űrtartalmú beton-silómedeneét építenek. Közvetlenül a határozat után a szükséges anyagokat is megrendelték, az illető vállalatok késedelem nélkül a helyszínre is szállították. Minden szükséges megvan már az építkezéshez, de a munka még mindig nem kezdődött meg. Miért? Ezt kérdezik a szövetkezet tagjai is. Hiszen, ha gyorsan elkészülne a silóincdencc, és még a közeli hetekben megtölthetnék takarmánnyal, akkor az állam az építkezés költségeinek egy jórészét elengedné. Hogy miért halogatják mégis a munkát? Azért, mert Fodor István elvtársnak, az elnöknek valahogyan az lett most a jelszava: ráérünk arra még, különben is, ha tán nem is készülne el a silómedcnce, akkor is lesz takarmányunk az állatok részérc. Nem jellemző dolog ez Fodor elvtárs munkájára, éppen ezért jobb lenne, hogyha Fodor elvtárs most is kellő tiszteletben tartaná a közösség határozatát, intézkedne az építkezés gyors megkezdéséről, hiszen maga is tudja, hogy a jó, nedves silótakarmányt semmilyen más szálas száraztakarmánnyal sem lehet pótolni. Ncni szabad Fodor elvtársnak lekicsinyelni azt a kedvezményt sem, melyet az építkezés gyors befejezése esetén az állam biztosit a szövetkezet részére. 36! dolgozik a gyélaréti ferme'ési bizottság Gyálaréten a termelési bizottság tagjai valamennyien élenjáró, tekintélyes dolgozó parasztok. Bökényi János, a bizottság elnöke, Reznák János, Vecsernyés János, Molnár Dezső, Engl Lajos, Kúszó János, a bizottság tagjai a falunak nyújtott állandó segítő munkájukkal kivívMa tartja első klubestjét az Írószövetség szegedi csoportja A Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja ma, szeptember 20-án este 7 órai kezdettel tartja a nyári szünet utáni első összejövetelét, programadó klubest keretében az Ismeretterjesztő Társulat Horváth Mihály utcai klubjában. Itt ismertetik a csoport ez évi terveit, meEgy takarékos brigád a Falemezgyárban — Nálunk is lesz ezután tegre való után kék jelzéssel egy füzet... így lesz a legjobb, az igazgató elvtárs is mondta; Ezekkel a szavakkal fogadta Körmendinét, az Üb. elnököt a Szegedi Falemezgyárban az élollónál Faragó Ferencné. ö a szószólója a brigádnak. Különben is brigádvezető és szakszervezeti bizalmi. — Legalább ellenőrizni tudjuk, mennyi lemezselejtet visznek tőlünk a kazánházba — mondja később — és a prémium is persze.;, — tudod, hogy van ez — fordul ismét Körmendiné felé. Prémium. E körül volt a vita a napokban. Kevésnek talállak a brigád tagjai. — Ugyanúgy dolgoztunk, mint az előző hónapban — jelentette ki Balogh Antalné és mégis,,;; Pedig augusztusban a verseny jobb eredményt hozott;,} Ne gondolja senki, hogy csupán a jutalomért iparkodik, takarékoskodik a brigád. Anyagiasság is van bennük, ez igaz és nem baj. Azt lehet mondani róluk: megszokták már a jó munkát, nem csinálnak kárt az országuknak. Az üzemnek 27 brigádja van, az övék egy közüle. Nem fiatal munkások már és szégyellik, ha kevés eredményt mutathatnak fel. Meg aztán a brigád hat tagja közül öten már tíz évnél több időt töltöttek a Falemezgyárban. Többször jutalmat kaptak és most negyedszer illeti meg őket a prémium a takarékosságért. Ez utóbbi érzékeny pontjuk. Takarékoskodnak is. — Éppen annyit hagyunk levágásra, ami nagyon szükséges — így beszél Faragóné. Megszokott mozdulattal igazítja a lemezdarabokat látják el s Szabó I. János, a gépes folytatja tovább a műveletet. Mindenkinek megvan a maga munkája a brigádban, Gábori Mihályné és Kónya Etelka szintén anyagot készít. Tóth Béláné már szortíroz s adja tovább a géptől a lemezt az élragasztóknak. Mennyi munka, mennyi kéz készíti, rakja, szortírozza a lemezt, mire bútorlap, majd kész bútor lesz belőle. A Faragó-brigád a lemezek jóságára is vigyáz, nehogy csúnya legyen a kész bútorlap. '„Úgy rakjuk az anyagot a géphez, hogy minél jobban takarékoskodjunk vele" — hangoztatják mindig. Ez így is van. És azért van a brigád az elsők között is, mert takarékos. Megilleti őket a törekvő jelző is, mert átlaguk a mult hónapban 129 százalék volt. A brigádnaplóba már baírták, hogy tani; ezt meg akarják tarnaI. Mennyit csinálnak ponta köbméterre? Erre a kérdésre Szabó János a gép mellől felel. — Amennyit birunk — és a könyvbe már beírta, hogy az enyvezett lemezből a 125-ik csomag is kész. (Pedig még dél sem volt). A terv az mindig megvan. Meg is kell, mert „sarkukba taposnak" a délutános élollósok, s ha elmaradnak, tőlük, sokat kell dolgozni újra az elsőségért. Most is így van. E hónapban amazok eléjük kerültek két százalékkal. Nem sok ez, de elég. Mit csinálnak most a brigádban? A brigádvezető szavaival lehet ezt legjobban kifejezni. — Folytatjuk a versenyt tovább november 7 tiszteletére. Egy éve írtak is rólunk az újságban, hogy jól dolgozunk. Most sem maradunk el! — Anyagot! — kiáltják egyszerre a brigádból többen is, mintha erősíteni akarnák, hogy nem hagyják magukat. (D-né) A papírgyűjtés társával együtt az asztal széléhez. Az a mérce. Hozzá igazítják a többit, ami hibás, azt iobban kitolják. Egy kö- szolgáltatásra kotbéxes szerA szegedi üzemek és hivatalok már eddig is nagy mennyiségű papírhulladékot adtak át a MÉH-nek. A napokban a MÁV Igazgatóság adta be az eddigi gyűjtését, 2000 kilogramm papírhullladékot. A Szegedi Kenderfonógyár további 600 kilogramm, a Szegedi Vágóhíd, a Szegedi Falemezgyár Gözfürész telepe 159 kilogramm, a posta hírlapterjesztő pedig 120 kilogramm papírhulladékot szedett össze és adott át a begyűjtő szerveknek. Van azonban még olyan vállalat is, mint például a 104-es sz. Könyvterjesztő, valamint a Vízügyi Igazgatóság, amely még eddig semmi papírhulladékot nem adott át annak ellenére, hogy a beződésíik van. Fontos, hogy a gyárak, hivatalok, intézmények minden papírhulladékot átadjanak, hogy hasznosítani lehessen. Vasárnap délelőtt a fiatalok részére a Fáklya-moziban az „Ifjú szívvel" című filmet vetítették le. A belépőjegy két kiló papírhulladék volt. A fiatalok zsúfolásig megtöltötték a mozi nézőterét és külön-külön minden ifjú néző kapott egy-egy szelet csokoládét. — THOMAS MANNRÖL tart előadást csütörtökön esete 8-kor az Ismeretterjesztő Társulat Horváth Mihály utca 3. szám alatti klubjában Halász Előd egyetemi tanár. lyekben több új programpont szerepel. A vezetőség fokozottabban biztosítani kívánja a szegedi írók eszmei és politikai fejlődését, ezért vitaest-sorozatot indít a marxista esztétika problémáiról. A vitaestek vezetői az egyetem és a főiskola irodalomszakos professzorai lesznek. Az Írószövetség ez évi tervében szerepelnek olyan ünnepi irodalmi estek is, amelyeknek célja a mai csehszlovák, lengyel és szovjet irodamol bemutatása. Hasonló formában lépnek a közönség elé három alkalommal a szegedi írócsoport tagjai is. A hetenkénti keddi vitaesteket — a múlt évi gyakorlattól eltérően — idén előre kidolgozott terv alapján kívánják tartani az érdeklődők széleskörű bevonásával. A vitaestek programját hetenként közli a "Délmagyarország*. e HIREKse — SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ felújította Eduardo de Filippo „Vannak még kísértetek" című. a mult évad végén nagy sikerrel játszott vígjátékát. A darabot legközelebb szerdán este 7kor játsszák a Nemzeti Színházban, majd szombaton és a jövő kedden mutatják be utoljára. A darab a szerző rendezésében nagy sikert aratott a párizsi színházi fesztiválon is. — KOLLÁR PÁLNÉ. a szegedi Zeneművészeti Szakiskola igazgatója közlése alapján közzétette az Űj Zenei Szemle multhavi száma azokat az eddig ismeretlen leveleiket, melyeket Bartók Béla Király Kőnig Péterhez, a Szegedi Zenekonzervatórium egykori igazgatójához írt. A leveleket Szegeden, a Bartók emlékkiállításon is bemutatják. — A MAGYAR—SZOVJET TÁRSASÁG irodalmi pályázatát meghosszabbítják szeptember 1-től október 20-ig. A pályázatra — az Írószövetség szegedi csoportja címére (Horváth Mihály utca 3.) — beküldhető minden olyan lírai és elbeszélő költemény, vagy elbeszélés, mely a magyar—szovjet barátság gondolatát fejezi ki. — BARTÓK BÉLA »FÁBÖL FARAGOTT KIRÁLYFI* című balettjének bemutatását tervezi a szegedi Nemzeti Színház igazgatósága tavaszra, a Bartók-emlékév alkalmából. ták maguknak a község megbecsülését. Közülük többen kitűntetett mintagazdák és élenjáró termelőszövetkezeti tagok. Nem is csoda, hogy ha hallgatnak rájuk gazdatársaik, szívesen fogadják tanácsaikat, A bizottság rendszeresen megtartja üléseit, s az ott hozott határozatokat először is magukra nézve tekintik kötelezőnek. A termelési bizottságnak Gyálaréten nagy szerepe volt abban is, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére a falu az aratást, a behordást és a cséplést is különösebb lemaradás nélkül, időre be tudta fejezni. A nagy nyári munkák éppen, hogy csak véget értek, a bizottság máris az őszi betakarítás, vetés munkájának előkészítésére tért át. Néhány nappal ezelőtt újra értekezletet tartottak az őszi munkákról. Az értekezlet tanácskozott arról is, a bizottságnak jó népnevelő-munkával biztosítani kell, hogy minden gazda gondosan kitisztított, csávázott magot vessen, mert a jövő évi jó gabonatermést mo6t kell megalapozni azzal, hogy jól előkészítik a magágyat, s tiszta magot vetünk a földbe. A bizottság tagjai az elsők között szorgalmazzák a faluban a cukorrépa szedését is. Már tettek intézkedést arra, hogy a felszedett cukorrépát a termeltető vállalat mielőbb átvegye s elszállítsa. Naponta tárgyalnak a gépállomás vezetőivel is, szervezik a munkát, azt akarják, hogy a gépek kellő időben mindenütt ott legyenek. A bizottsági tagok rendszeresen látogatják gazdatársaikat. elbeszélgetnek velük, meghallgatják panaszaikat, ők is elmondják észrevételeiket. Szoros kapcsolatot tartanak a termelőkkel. Így tehát érthető, hogy Gyálarét. megyénknek ez az egyik legkisebb községe. minden nagyobb mezőgazda-, sági munkában a legjobbak között van. Bökényi Jánosék sokat foglalkoznak a községpolitikai terv megvalósításának ügyével is. Vecsernyés János, Dékány Józsefnével, a tanács egyik tagjával heteken ke* resztül szervezte a társadal-, ml munkásokat a kultúrház építéséhez. Akik megígérték, hogy ott lesznek az építkezésnél, csaknem valamemynyien el is jöttek. Mintegy négyezer forint értékű in* gyenes társadalmi munkát végeztek. Ila társadalmi munkáról van szó, a bizottsági tagok az elsők. Nemrégen 500 méter hosszú gyalogjárdát építettek, felújították az egyik ártézi kutat és a megrongálódott vizát* eresztőket kijavították, 3 sporttelepen öltöző-helyiségeket építettek. A termelési bizc. ,.ság segítséget nyújt a mezőgazdasági állandó bizottságoknak is. A mezőgazdasági állandó bizottság üléseire Bökényi János, az elnök rendszeresen eljár. Minden nagyobb feladatot közösen tárgyalnak meg, munkájukat együttesen végzik. Gyuris József elvtárs, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Terhes Ede tanácstitkár elvtársak is sokat adnak a bizottság munkájára. Tudják, hogy az állandó bizottságok alkotják a tanács és a falu dolgozó parasztjai között az öszszekötő láncszemet. A bizottságok segítségével a tanács a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatban is alapos felvilágosító munkát tud végezni. Ennek köszönhető. hogy Gyálaréten ma már csaknem minden dolgozó paraszt szívesen foglalkozik a szövetkezés gondolatával, s készülnek arra, hogy nem likéra mindannyian áttérnek a szövetkezeti gazdálkodásra. Toliody Béla Ismerjük meg a kukoricafelvásárlás! rendelet előnyeit Mennyi előleget kapnak a sertéshizlalók? Az állam a szerződéses ser-[lök részére 400 Ft, terme'.őszötéshízlalási akció keretében a .vetkezetek részére pedig 600 Ft legnagyobb mértékű támoga- előleget folyósít minden ál'.attást nyújtja a parasztságnak után. Ez az" összeg korrtoly seahlioz, hogy minél nagyobb gítséget nyújt ahhoz a szerzőszámú sertést hizlalhasson. Az'dést kötő termelőknek, hogv eddig érvényben volt rendele- megvásárolják a hízónak valót, tek érteimében szerződést csak \ Ezek az igen előnyös feltételek úgy lehetett kötni, ha a termelőnek megvolt a hizlalásra beállítandó süldője. Most a kukorica vetésterülettel rendelkező egyéni termelők és termelőszövetkezetek szerződést köthetnek abban az esetben is, ha jelenleg nincs is sertésük. Ebben az esetben csupán kötelezettséget kell vállalniuk, hogy ez év december !-é;g, vagy legkésőbb 1956. március l-éig a szerződés teljesítéséhez szükséges fedezetet megvásáazonban csak október 31 -ig vannak érvényben. Ezzel a kedvezménnyel az állam a legnagyobbfokú támogatást sdja a termelöknek, kölesönt ad részükre. hogy sertést vásárolhassanak amit kihfzlaiás utan előnyös áron átadhatnak. Ugyanakkor a termelő 2.5 hold kukorica vetésterület után mentesül a kukorica értékesítési szerződés megkötése aló!. A nagyfokú kedvezmények megadása azt a célt szolgálja, rolják és hízóba állítják. El hogy ezen keresztül növeljük a nyilatkozat alapján az Allatfor-1 szerződéses hizlalók számát, galmi Vállalat révén az állam biztosíthassuk az ország lasegítséget nyújt a fedezet meg-j kosságának megfelelő, za\arvásárlásához és egyéni terme- talan hús-, és zcírellátását. (