Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-17 / 219. szám

Szombat, 1955. szeptember 17. 0ELMAGYBR0RSZ1G Jó a fanitómestere az esztergályos-jelőlinek A KIS HELY, melyet ketten uralnak a Szegedi Fémipari Vállalat Kígyó ut­cai finommechanikai részleg­ben — Berta József és tanít­ványa, Funk György — min­dig forgalmas. Egyik percben apró írógépalkatrészeket visz­nek hozzájuk, máskor a mo­tortekercselők nyitnak be va­tatni. Se jót, §e rosszat nem mondtak rá, csak ennyit: — Na, még egy fél centit lereszelhetsz — s magára hagyták ismét. NÉGY ÉV VOLT a tanonc­idő akkor, de három év lítán nem maradhatott a MÁV Fűtőház műhelyében, mert nem szívlelték ott amiatt. lamilyen sürgős esztergálni- J hogy megmondta, ha valami valóval. A változatos munka ! nem tetszett neki. A Marx alapos szakképzettséget, fi­gyelmességet kíván. A tanít­vány járatlan a dolgokban. Elvéti még a munkadarabok befogását. Ilyenkor Berta Jó­zsef odaszól neki: — Jó lesz az úgy, Gyuri? A fiú gondolkodik, de csak egy pillanatig. Közben vára­kozva figyel mesterére. Az újra csak kérdez: — Hogy lenne jobb, mit gondolsz? A fiú érti, miről van szó. így szokta mestere mindig, ha rá akarja vezetni valami hibára. Saját magának kell megoldani, helyrehozni, amit elvétett. Próbálja egyszer, kétszer, s végül sikerül. Ilyenkor az elismerő, dicsérő szó jól esik neki. Berta József is büszke egy­egy eredmény láttán, nem fukarkodik a dicsérettel, mert gyakran eszébe jut, hogy ta­nították őt. Szinte hallja még most is a múhelyfőnök goromba hangját: — Ezt a vasdarabot reszeld négyszögletesre, de jó legyen, mert;:. — Azzal kezébe nyomott egy formátlan vas­kockát, A még fiatal Berta Józsi szépen megcsinálta. Vitte mu­téri Kecskeméti-féle műhely­ben töltötte el az inasidő hát­ralévő részét Így lett gépla­katos. — Nem lehetett akikor egy darabot sem elrontani. Ha jól akartam megcsinálni, les­ni kellett a segédeket külön­ben hallgathattam. Meg is vertek volna. Funk György, a fiatal esz­tergályos-jelölt ismeri ezt a történetet részletesen. Tudja azt is. hogy tanítómestere az első élmunkás újítók között, volt a felszabadulás után. Hallgat rá s megfogadja min­dig a tanácsát. A fiú nemré­gen dolgozik Berta József mellett. Azelőtt segédmunkás volt, s ha néhány percre sza­bad lett, benyitott az eszter­gályos műhelybe. Ebben as időben éppen ügyeskezű se- i volt az üzem vezetőinek. S így jutottak arra az elhatáro­zásra, hogy esztergályossá ne­velik. —- SOKAT TANULTAM már ebben a kis műhelyben Berta bácsitól — beszéii a fiú. — Segítettek a kezdetnél is. Tanfolyamra jártam, amelynek fele költségét az üzem fizette. S az egész üzemiben sokat segítenek a fiatal szakmun­kás-jelöltnek az idősebbek. — Nem vállaltak külön patronálást — mondja Cson­ka János üb-elnök — de kö­telességének tartja minden jó szakember, hogy segítsen a gyengébbnek. Iparkodó fiú az alig 18 éves Funk György. Minden vágya, hogy jó esztergályos legyen. Finom munkád kezdte és ön­állóan is elkészített már jó­néhány alkatrészt az írógé­pekhez, dolgozott a motorte­kercselőkhöz is. Meglepően jól halad előre az szakmai tudás elsajátításában. Jó mestere van, aki a géplaka­tosság kitanulása után a mű­szerész szakmát is elsajátí­totta. — Gyurival együtt dolgo­zunk és egymás mellett. Lá­gítségre volt szükség a vas- j tom. mihez kezd, mit végez, j esztergályozáshoz, mert Berta ! Állandóan figyelemmel kísé- ; József egyedül maradt. Mun- ! katársa eltávozott a Szegedi Fémipari és Finommechani­kai Vállalattól. — Jelöljenek ki valakit mellém, mert egyedül nem győzöm a sok munkát — kérte többször Berta József az üzem vezetőségét. Ekkor már Funk György érdeklődéséről tudomásuk Megjelent a «Szegedi Tükör» A színházi évad nyitással egyidőben megjelent a Szegedi Tükör szeptemberi száma. Az új szám képes riportot közöl „Uj bemutatók — új színé­szek" címmel, amelyben többek között nyilatkozik Duka Antal­né, a Színház új igazgatója, valamint a fővárosi Operett nem munkáját — mondja Berta József. — Ügyes fiú. Ügy intézem mindig, hogy sa­ját maga keresse meg a he­lyes megoldást. Persze segí­tem ebben, szívesen foglalko­zom vele. A TANÍTÓMESTER és ta­nítvány látja el megmunkált apró alkatrészekkel a motor­tekercselőket, írógépeseket. A fiú tudja, milyen fontos célt szolgál egy-egy kicsiny alkat­rész. Így inkább, ha valamit nem tud, kétszer is megkér­dezi, mint hogy egyszer hi­bázzon. Mert Berta József úgy mondja: „hibás munka tőlünk nem kerülhet ki". Így este bemutatásra kerülő „Sze­listyei asszonyok" című operett­ből a „Mi vagyunk a szelistyei asszonyok..." kezdetű belépőt ,. ... , , is. Érdekes cikket közöl a „Tü- neveTl tanítványát is. kör" Osváth Béla tollából „La­pok a 220 esztendős szegedi színház történetéből". A Szegedi Tükör szeptem­(D-né) Üdvözöljük íróinkat­Ma délelőtt Szegedre ér­kezik fiatal szocialista iro­dalmunk több vezető képvi­selője: Acél Tamás Sztáiin­és Kossuth-díjas, Benjámin László Kossuth-díjas. Csoóri Sándor József Attila-díjas, Hámos György Kossuth-dí­jas, Sarkadi Imre Kossuth­díjas, Sípos Gyula József Attila-díjas. Sornjó György József Attila-díjas, Tamási Lajos az Írószövetség párt­szervezetének titkára és Zelk Zoltán Kossuth-díjas. Szeretettel köszöntjük őket Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila és Radnóti Miklós városában, ahol Mik­száth Kálmán és Gárdonyi Géza is meleg otthonra ta­lált. Szeged népe mindig sze­rette és nagyrabecsülte az irodalmat, az írókat, akik a betű eszközeivel küzdöttek azért, hogy szebb legyen az élet itt, a Tisza tájon is. Biztosak vagyunk abban, hogy íróink szegedi tartóz­kodása az új magyar szocia­lista irodalom és a szocia­lizmust építő magyar dol­gozók találkozásainak nagy­szerű alkalma lesz. A ma délutáni olvasúankéton író és olvasó szemtöl-szembe, egymással cserélheti ki vé­leményét a könyvről és az életről. Holnap, vasárnap délelőtt a Színházban ren­dezendő irodalmi matinén pedig abban a nagy élmény­ben lesz részük a szegedi olvasóknak, hogy ezúttal nemcsak olvashatják, de hallhatják is kedves íróikat és költőiket, amint saját müveikből előadnak. Szívből kívánjuk íróink­nak és költőinknek, érezzék jól magukat körünkben és Szegedről visszatérve ottho­nukba, gyarapítsák további sikeres alkotásukkal a kin­csekben gazdag magyar irodalmat. A színházi évad kezdetén Ismerjük meg a kukoricafelvásárlási rendelet előnyeit Színházból Szegedre szerződött teri szamat ezenkívül még sok fiatal w.'rréw hírflsnir Kara-i színes írás- 3 Színház a m°­szmesz-hazaspar Kara-|zjk müsor3i üj kritikaj páIvá. csonyi Magda es Benko Bela|Zat és keresztrejtvény egészíti is. Olvashatjuk a lapban a ma tó. Még három napig less nyitva azí Országos Mezőgazdasági Kiáliitás Akik látták az idei Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítást, hosszú évek múltán is vissza­emlékeznek majd erre a nagyjelentőségű eseményre. A kiállítás amellett, hogy jól szórakoztatja a látogatókat, mindenki számára rendkívül cialista fellendítéséért tettek eddig s tesznek a jövőben. Három nap múlva a kiállítás bezárja kapuit. Ezt az időt minél többen használjuk ki. Nagyon megéri azt a kevés költséget és fáradságot, ami­be kerül. Különösen a dolgo­A húsellátás érdekében Ism sok látnivalót, tanulnivalót j zó parasztoknak, termelőszö­nyújt. Szemléltetően mutatja be pártunknak, kormányunk­nak és egész dolgozó népünk­nek azt a hősies erőfeszítését, melyet mezőgazdaságunk szö­vetkezeti tagoknak nyújtanak a látottak hasznos segítséget a terméseredmények állandó növeléséhez. rétes mindannyiónk előtt, hogy a dolgozók hús­ellátásában időszakos zava­rok mutatkoznak. A dolgo­zók számbeli növekedésével és az életszínvonal emelke­désével együttjáró megnöve­kedett igényeket nem min­denkor tudjuk kielégíteni Ennek az állapotnak meg­szüntetése érdekében pár­tunk és kormányunk igen je­lentős rendeletet hozott. Nemcsak megyénkben, ha­nem országszerte is jó kuko­ricatermésre van kilátás. A kedvező gazdasági adottságok következtében az állam elvárja, hogy a dolgozó parasztok és a tsz-ek vagy kukoricaérté­kesítési szerződés vagy hízlalási szerződés megkö­1945 Hirosima gyermekei Japán'film a Szabadság-mozi műsorán június 6-án dobták, maradt a lépcső kövén. És lá­le a világon az el­ső atombombát a japán Hirosi­mára. Azóta már több mint tíz év telt el és az újságokból ér­tesülhettünk, milyen hatása volt ennek az első atombombá­nak a pusztítás napján és azóta is szinte évről évre. De aki kész adatokkal, s tényekkel fe­jében ül be a moziba, hogy vé­gignézze a japán filmművészet egyik jelentős alkotását, a „Hi­rosima gyermekei"-t, még az sem tud közönyös maradni és talán akkor, az elsötétített né­zőtéren döbben rá először iga­zán, hogy mit is jelentett 250 ezer ember percek alatt való elpusztulása, tízezrek halála a robbanás után elkövetkezett években. M aga a film tulajdonképpen dokumentumfilm. Egy­szerű eszközökkel, minden kü­lönösebb cselekmény nélkül tárja a néző elé magát a pusz­tunk embert, aki a robbanás után hét évvel, hét évnyi gya­nútlan, dolgos élet után hirte­len ágynak esik, s az orvosok által megmagyarázhatatlan, s éppen ezért gyógyíthatatlan, úgynevezett „atombetegségben" napok alatt elpusztul. A film­ben férfiak szerepelnek, akiket vakká, bénává és asszonyok, akiket meddővé nyomorított az atombomba. Talán ez az utóbbi szomorú valóság döbbenti meg leginkább az embert, mutatja tneg, hogy mi is az atombom­ba: elpusztítja az életet. Nem­csak a meglévőt, hanem azt is, amelynek születnie kell. Borzalmas látni magát a pusztulást is, de legalább eny­nyire borzalmas az, ahogyan most élnek Hirosimában az emberek. Mert nemcsak a múlt: szülök, gyermekek, házak pusz­tulása él" bennük immár kitö­rölhetetlenül, hanem a saját ha­láluk is, hiszen senki sem tud­A tuiást: a gyorsat és a lassút ja. hogy mikor kerül őrá a sor, . " . , . 1 I v. 1 1 A frtlnl mar egyaránt. Látunk egy embert, aKi a robbanás előtt egy lép És ha ezt az állandó félelmet, szorongást, mindenbe beletörő­csön ül elgondolkozva, fejét dést borzalmas látni a mozi­ölébe hajtva és akiből a robba- j vásznon, milyen borzalmas le­nás után csupán egy zsirfolt het azoknak, akiknek ilyen élet­sors jutott. Ezek az emberek azonban egyben mégsem tud­nak beletörődni —- és ez a nagyszerű, a megrázó a film­ben — abba nem tudnak bele­törődni, hogy másokat is ilyen sors érjen. Haldoklók mond­ják azt, amit a vak, összeégett testű hva-Schan, a film egyik szereplője mond halála előtt .„„„ nem sokkal: „Én sokáig akarok p]gy_ggy "]Je*rtés" élni, hogy az emberek láthas­sák megnyomorított arcomat". filmnek két hivatásos fő­szereplője van csupán és háromszáz olyan ember je­lenik meg a vásznon, aki hiro­simai, aki átélte és túlélte a világ első atombombájának ha­tását. A film végig a halált, a pusztulást mutatja be, de mégis az életről beszél és azt követeli a nézőktől, hogy hangosan, olyan hangosan, ahogy csak tudnak, kiáltsák szét a világ­ba, a 12 éves haldokló kislány halk szavait: „Én azt akarom, hogy soha, soha többé ne le­gyen atombomba, hogy soha, soha többé ne ölje meg senki édesanyját és édesapját, ahogy az enyémet megölte". (andrás) tésével járuljanak hozzá a húsellátás megjavításához. Ezért a Minisztertanács ren­deletileg intézkedett a kuko­rica értékesítési szerződés útján való felvásárlásáról. Ennek végrehajtása érdeké­ben a kukorica-vetésterület figyelembe vételével állapít­ják meg azt a holdankénti mennyiséget, amelyre az egyénileg gazdálkodó terme­lők és tsz-ek kukoricaértéke­sítési szerződést köthetnek. Ugyanez a rendelet módot nyújt arra is, hogy a termelök kukoricáértéke­sítési szerződés helyett ser­téshizlalási szerződest kpt­hessenek. I Ebben az esetben mind az egynéileg dolgozó parasztok, mindpedig a tsz-ek részére nagymérvű segítséget nyújt olyképpen, hogy biztosítja számukra a szerződésileg le­kötött sertések után a kihíz­laláshoz szükséges kukoricát. Egy hízottsertés lekötése esetén például a tsz-ek 3 kh, az egyéni termelők pedig 2 és fél kh kukorica-vetésterü­let után mentesülnek a ku­koricaértékesítési szerződés megkötése alól. Bacon-sertés esetében a mentesítés tsz-ek­nél 2 kh, az egyéni terme­lőknél pedig 1.5 kh kukorica­vetésterületre vonatkozik. Ha azt vesszük számításba, hogy felhízlalásá­hoz 4—5 mázsa kukorica szükséges, akkor láthatjuk, hogy ez a mennyiség bőven biztosítva van a kukorica­értékesítési szerződés meg­kötése alóli mentesítéssel. Ugyanakkor a termelő részé­re nagyobb anyagi előnyöket nyújt a szerződéses hizlalás, mivel a felhizlalt sertéséért nagyobb árat kap, mintha külön-külön most értékesíti a süldőjét és a kukoricáját. Államunk az adott kedvez­mények, a jó kukoricatermés mellett jogosan elvárja tehát az egyénileg dolgozó paraszt­ságtól és a tsz-ektől egyaránt, hogy a húsellátás folyama­tossága és zavartalansága ér­dekében sertéshizlalási vagy kukoricaértékesítési szerző­dést kössenek. este a Szelistyei asz­szonyok című operett bemutatásával megkezdődik a szegedi Nemzeti Színház­ban az új évad. A bemutató előtti első gondolatok minde­nek előtt arra a nagy siker­re vonatkoznak, amelyeket a szegedi Nemzeti Színház az idei színházi fesztiválon a Kispolgárok előadásával el­ért. Természetesen nem az önelégültség gondolatai ezek, Ellenkezőleg, az a remény van bennük, hogy ennek a szép eredménynek a talaján ebben az évben még nagyobb sikereket, szebb és jobb elő­adásokat láthatunk a szegedi színház színpadán. Az elmúlt években színházunk éppen ebből a szempontból, a ren­dezés és a színészi játék szempontjából fejlődött fi­gyelem remél tóan. Néhány évvel ezelőtt még nem egy­szer előfordult, hogy a ren­dezés nem tudta helyesen ér­tékelni az egyes darabok es szerepek eszmei mondaniva­lóját, s ebből következően a színészi játék sem fejezte ki jól azt. Az utóbbi években — ha voltak is vitatható ré­szek és megoldások az egyes előadásokban — a dolog lé­nyegét tekintve az eszmei mondanivaló kifejezése szem­pontjából helyesen oldotta meg féladatait a színház. De nemcsak erről van szó. Az eszmei mondanivaló he­lyes kifejezése ötletes, elmé­lyült rendezői munkával és a minden tekintetben kifeje­ző színészi játékkal történt. Az utóbbi két évben, s kü­lönösen az elmúlt évadban ebben a tekintetben végzett kiemelkedő munkát a szín­ház. S ennek eredményekép­pen olyan, egyébként nagy­tehetségű színészek kapták új hatásokat fejlődésükhöz, mint például Inke László, akinél félő volt, hogy — ép­pen a régebbi színész-neve­lési munka hiányosságai kö­vetkeztében — a nem egy­szer tapasztalható modoros­sága megmerevedik és az el­mélyült játékot puszta rutin­nal helyettesíti.' S az idei színházi fesztiválon Inke László ragyogó játékot pro­dukált a nagyszerű Gorkij­darabban. Az ő példája mu­tatja, mennyire fontos ezt a jól gyümölcsöző munkát, a színészek nevelésének mun­káját továbbra is hasonló intenzitással folytatni. Ebben az évadban folyta­tását várjuk tehát annak az ötletes, tehetséges, színes rendezői és színészi munká­nak, amelyet az elmúlt évad­ban á Kispolgárok, a Volpo­ne és a Vannak még kísér­tetek előadásán láttunk. El kell érni, hogy az új évadban minden előadáson ilyen kedvvel, ilyen ötletességgel és ilyen lelkesedéssel játsza­nak a művészek, mint ezek­ben a darabokban. D ; persze most, az új színházi évad kezde­tén azok a gondolatok is fel­idéződnek, amelyek a hiá­nyosságokra, elsősorban az elmúlt színházi évad műsor­politikájának hibáira vonat-í koznak. Ismeretes, hogy az ezzel kapcsolatban pár hó* nappal ezelőtt lezajlott vita több szempontból elmarasz­talta a színház ilyenirányú munkáját elsősorban azért, mert a darabok kiválasztá­sával nem adott választ ko­runk égető, nagy kérdéseirei s inkább a múlt felé fordult, Az idei évadtól várjuk en­nek a hibának a kijavítását is, s éppen ezzel összefüg­gésben tekintjük a színház fontos feladatának nemcsak több szovjet darab bemuta­tását, hanem a jó válogatást is. A műsorpolitika problé­máival kapcsolatban végső fokon arról van szó, hogy azokat a jobboldali eltorzu­lásokat, amelyeket a Köz­ponti Vezetőség nagy jelen­tőségű márciusi határozata tárt fel, megszüntessék és ebben az évadban már kö­vetkezetesen a határozati szellemében dolgozzanak. Üj feladatokat jelent eb­ben az évben a Kamaraszín­ház működtetése is. Ez a kis színház már az elmúlt évben is ért el szép eredményeket, a rövid idő alatt azonban természetszerűleg nem ala­kulhatott ki sajátos jellege. Ebben az évben kell tehát megtalálni és érvényesítenie színház munkájában azt a sajátos színt és jelleget, mely valóban újat jelent. A Ka­maraszínház nem egyszerűen azt jelenti, hogy még egy színházzal több van; úgy kell működnie, hogy mun­kájában sajátos jelleg, sajá­tos levegő érvényesüljön. Ezenfelül: az elmúlt évad végén rendezett színházi vita olyan feladatokat is látott e kis színház működésével kapcsolatban, mely bizonyos kísérleti szereppel ruházná fel. Életrevaló gondolat ez: a Kamaraszínház valóban al­kalmas lehetne arra, hogy már ebben az esztendőben js egy helyi író darabját, mint­egy kísérletképpen, bemu­tassa itt a színház. Ezzel a színház egyúttal bizonyítaná, hogy a helyi írók darabjai­val való foglalkozást helye­sen és eredményesen tudja végezni. Kétségkívül nagy felada­tok ezek. Nem lesz könnyű munka végrehajtani őket, de ha a színház vezetői áldoza­tos munkával dolgoznak, minden segítséget megadnak a művészek munkájához, ha következetesen tevékenyked­nek a vezetők és a színészek a márciusi párthatározat szellemében, akkor ezek a feladatok megvalósíthatók. A z űj évad kezdetén sok sikert kívánunk a szín­ház vezetőinek a szegedi dol­gozók nevében, akik azt vár­ják ettől az évtől, hogy azok a remények, amelyeket a műsorpolitika meghatározá­sához, az egyes darabok ren­dezői kimunkálásához és a színészi játékhoz fűznek, megvalósuljanak, jobban, he­lyesebben, mint az elmúlt idényben. Még ebben az érben kiküvezik Röszke legforgalmasabb útját Régi vágyuk a röszkeieknek I kával már a helyszínre szállí­a József Attila utca kikövezése. itották és jelenleg a homokot 'A községpolitikai terv teljesí-1 hordják. Ilymódon lehetővé tése és a befizetések lehetővé válik, hogy a község egyik !eg­tették ennek megvalósítását. A fontosabb útját még ez évben köszükségletet társadalmi mun- kikövezzék. HIREK — A Juhász Gyula Kul­túrotthonban szeptember 19-én este 8 órai kezdettel műsoros est lesz, amelyen népszerű opera- és operett­részleteket, balettszámokat adnak elő a kultúrház Bar­tók Béla kórusának szólis­tái, a kórus, Kertész Lajos vezetésével, a kultúrház szimfónikus zenekara Markó Leó vezetésével és a balett­iskola M. Kádár Andrea irá­nyításával. Belépődíj 2 és 4 forint. Jegyek elővételben a kultúrotthon irodájában kap­hatók. — Kínában négy nagy gyógyszertár épül. A gyógy­szeripar előnyben részesíti az antibiotikumok, szinteti­kus készítmények és más gyógykémiai cikkek gyártá­sát. Nagy figyelmet fordíta­nak a hagyományos kínai gyógyszerek és gyógyfüvek tanulmányozására. 1957-ben a fontosabb cikkeket a követ­kező mennyiségben fogják gyártani: 29,000.000 fiola pe­nicilin (mindegyik 300.000 egységgel), 6000 kilogramm cloromicetin, 844 000 kg kü­lönféle szulfamid.

Next

/
Thumbnails
Contents