Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-17 / 219. szám

VIWG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XI. évfolyam 219. szám Ara: 50 fillcr MAI SZAMUNKBÓL: ISMERJÜK MEG A KUKORICAFELVASARLASI RENDELET ELŐNYEIT (3. oldal) MÉG EBBEN AZ ÉVBEN KIKÖVEZIK RÖSZKE LEGFORGALMASABB ÜTJAT (3. oldal) A SZÍNHÁZI ÉVAD KEZDETÉN (3. oldal) Szombat, 1955. szeptember 17. Gondos munkával jövő évi kenyerünkért Mint pártunk Központi Vezetőségéneik idei júniusi határozata rámutatott, a magyar mezőgazdaság elóbbrevltele terén ma az a kettős feladat áll előttünk, hogy erőteljesen fejlesszük a termelőszövetkezeti mozgalmat és ugyanakkor növeljük a mezőgazdasági termelést. A mezőgazdasági termelés fellendítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy dolgozó népünk növekvő élelmiszer-szükségletét kielégíthessük és iparunkat is mindinkább elláthassuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nélkül viszont nem képzelhető el sem a fejlett nagyüzemű módszerek tömegméretű alkalmazása, sem a paraszti munka termelékenységének jelentős növekedése — egyszóval a mezőgazdasági termelés fellendülése. Ilymódon a pártunk által .kijelölt két feladat szorosan összetartozik, s mint ilyen, egyik legfontosabb alkotórésze a szocializmus felépítéséért folyó építő munkánknak. A falu életének eseményei közül ma leginkább a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése vonja magára a figyelmet. S ez érthető. Végre is a szövetkezetek fejlődése és számszerű növekedése nem .kevesebbet jelent, mint a szocializmus falusi alapjainak erősödését. Másrészt azonban a szövetkezetek fejlődése nem légüres térben megy végbe. A mezőgazdasági termelés, amelynek frontján a szocializmus szövetkezeti "hadállásai* elhelyezkednek, szakadatlan körforgásban lévő, egy pillanatra sem szünetelő folyamat. E folyamatban az őszi, tavaszi és nyári munkák, a talajművelés, vetés, növényápolás, aratás és betakarítás mint egymásba kovácsolt láncszemek kapcsolódnak egymáshoz. A szocialista mezőgazdaságért vívott harc csak akkor halad előre eredményesen, ha a mezőgazdasági munkák folyamata egy pillanatra sem szakad meg és ha — különösen a szocializmus órállásaiban — évről évre fejlettebb színvonalon folyik tovább a termelés. E munka előterében jelenleg a kenyérgabona-termelés növelése áll. Egyrészt azért, mert mezőgazdaságunknak mindenképpen legelső feladata az ország kenyerének bőséges biztosítása. Másrészt, mert a mezőgazdaság fejlesztésének összes főbb feladatai közül ebben a legnagyobb az elmaradásunk, amit a Központi Vezetőség idei júniusi határozata is igen nyomatékosan hangsúlyoz. Mint a földművelésügyi miniszter a múlt héten megtartott országos kenyérgabona-termelési tanácskozáson rámutatott, népünk bőséges kenyérellátásához — a szükséges tartalékok felhalmozását is beleértve — legkevesebb harmincmillió mázsa kenyérgabonára van szükség. Ezzel szemben országunk búzaés rozstermése az első ötéves terv időszakában általában alig haladta meg a 26 millió mázsát. Ebből az következik, hogy feltétlenül növelnünk kell mind a búza, mind a rozs termelését vetésterületben és terméshozamban egyaránt. A Központi Vezetőség júniusi határozata a kenyérgabona vetésterületét 3.3—3.4 millió katasztrális holdban szabta meg. A terméshozam emelésének 1956. évi terve pedig úgy szól, hogy búzából az ötéves tervidőszak átlagában elért 8.4 mázsa helyett 9.5, rozsból pedig 6.9 helyett 8 mázsa termést kell elérnünk. i . <tm l-l I Mit jelent ez az őszi munkák szempontjából? Egy mondatban válaszolva: a jövő évi aratást a szokottnál is gondosabban kell megalapozni. Kenyérgabonatermelésünk legközelebbi gondja: a búza- és rozsföldek előkészítése a vetéshez. Mindenekelőtt helyesen kell kiválasztani a földet, feltétlenül kerülve a kalászos utáni vetést, ugyanakkor számolva azzal a körülménynyel, hogy számos gabona-előveteményt csak késve takaríthatunk be, azokon a földeken tehát a talaj előkészítésének különösen gyorsan kell végbemennie. Szocialista nagyüzemeinkben úgy kell előkészíteni a búza és a rozs talaját, hogy azon minden gépi munka — elsősorban a betakarítás — akadálytalanul elvégezhető legyen. A talajmunkáknál a legfontosabb, hogy tömörített és elsimított magágyat nyerjünk. A kenyérgabona-tanácskozás továbbá felhívta a figyelmet a helyes trágyázásra, s arra, hogy fejlődő vegyiiparunk ma már minden gazdaság számára biztosítani tudja a szükséges mennyiségű szuperfoszfátot. Ami a vetőmagot illeti: az idén feltétlenül csírázási próbát kell tartani mindenütt, mert az aratás utáni esőzések miatt sok meglepetés érheti a tercnelőt a gabona csírázóképességét illetően. Hasonlóképpen helyes mindenütt megkövetelni a nedves csávázási, mégpedig a legjobban bevált kosaras csávázást. És mindeközben állandóan szem előtt kell tartani, hogy minél korábban vetünk, annál jobb lesz a termés. A párt és a kormány határozatai értelmében október 31-ig feltétlenül minden búzát és rozsot el kell vetni! Sok éves tapasztalat, hogy hazánkban a legjobb termést olyan búzával lehet elérni, amelyet október első felében elvetettek, s olyan' rozzsal, ami legkésőbb szeptember végéig a földbe kerül. A nagyobb termésért folyó harc őszi ütközetében különös felelősség hárul a szövetkezetekre, amelyeknek a munka élén kell haladniok, az állami szervekre, amelyeknek minden módon elő kell mozditamok az őszi vetések sikeres lebonyolítását, s végül a gépállomásokra, amelyek közvetlenül felelősek a termelőszövetkezetekben elért terméshozamért. A küzdelem derékhadát azonban természetesen egész dolgozó parasztságunk együtt alkotja. Nem kétséges, hogy a falu népe — akárcsak az elmúlt években — az idén is derekasan megállja a helyét ebben a mindannyiunk kenyeréért folyó nagy ütközetben. Szeged és a szegedi járás életéből Példamutató szatymazi tanácstagok A szatymazi tanácstagok zöme rászolgált a választók bizalmára. Amellett, hogy derekasan kiveszik részüket a falu társadalmi munkájából, egyéni jó példamutatásukkal segítik az egymás után következő nagy mezőgazdasági feladatok időre való végrehajtását. Tudják, hogv munkájukat az egész falu figyeli. Széli József tanácstag eddig már másfél hold. Bárkányi István és Sári János tanácstagok pedig már egy-egy hold kenyérgabonát vetettek eb Kezdeményező példamutatásuk jó hatással volt a falu többi egyéni gazdóira is. Ma már sokan vanak Szatymazon olyanok, akik őszi gabonájuk jórészét elvetették. Közéjük tartoznak Kónya Sándor, Gera Antal, Csányi Györgyné. Vér György, Kovács László, Gyöngyösi Antal dolgozó parasztok is. Csikós Mihály egy hold, Tóth Pál 600 négyszögöl rozsvetése már szépen ki is kelt. Az igyekvő gazdáknak munkájukban nagy segítségükre van a tanács végrehajtóbizottsága is. A végrehajtóbizottság jó időóen beadta az igénylést a község minőségi vetőmagszükségletére. Hiba, hogy az igényelt búzát és rozsot még a mai napig sem kapták meg. (Ügy látszik, megfeledkeztek az illetékesek kötelességükről.) Ez a késés máris akadályt jelent a szatymaziaknak abban, hogy a járásban az elsők között fejezhessék be az őszi vetés munkáját. A tanácstagok az állam iránti kötelezettségek teljesítésében is példásak. Koza Imre, Bozóki Mihály, Takács Gáspár. Sápi János. Bárkányi István, Rácz János és társai — akik valamennyien tanácstagok — egész évi beadási kötelezettségüket teljesítették már. Ha tanácstagjaink elsők, akkor mi sem maradhatunk le. — vallják a szatymazi gazdák. Jenei Ferenc, Bartucz János, Ördögh Antal, Karsai Mihály, Papái Sándor, Zelei Péter, Kószó Mihály és Veszelka József dolgozó parasztok is ezen a véleményen vannak. Ez évre ők sem tarA rádió is helyszíni közvetítést ad a vasárnapi irodalmi matinéról... Mind már e héten többször jelentettük, az Irodalmi Újság szerkesztősége nagyszabású irodalmi matinét rendez vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a szegedi Nemzeti Színházban. Az irodalmi matinét — amelyen hazánk legjelesebb írói és költői is részt vesznek, legújabb műveik személyes előadásával — városszerte igen nagy érdeklődés előzi meg. Előzetes értesüléseink szerint Acél Tamás Kossuthdíjas költő a "Barátaimhoz* című legújabb költeményét, Benjámin László Kossuthdíjas költő „Két évtized" című versét, Zelk Zoltán Kossuth-díjas költő a "Cigánybiztató* című művét szavalja el, Az irodalmi matiné műsorában fővárosi és szegedi művészek is fellépnek. így a fővárosból Török Erzsi Kossuth-díjas énekesnő, Simcmffy Margó előadóművész, Mikes Lilla, a Vidám Színpad tagja és Arató Pál zongoraművész érkezik Szegedre. A műsort Adám Ottó, a szegedi Nemzeti Színház főrendezője rendezi. Ennek a nagy irodalmi eseménynek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Magyar Rádió helyszíni közvetítésben számol be a vasárnap délelőtti szegedi irodalmi matinéról. A matiné rendkívül sokoldalú, műsorára való tekintettel az előadást pontosan fél 11 órakor megkezdik. toznak már az államnak semmivel, tisztáztak minden adósságukat. Nagyon szépek ezek az eredmények, de azért vannak hibák is. A tanácstagoknak sokkal többet kellene törődniük a község szövetkezeti mozgalmának fejlesztésével. Az az igazság, hogy a szövetkezeti mozgalom ügyével csak Koza Imre, Szanka János, Nagy János és Ábrahám Mihály tanácstagok foglalkoznak, a többiek csak halogatják a szövetkezeti mozgalom szervezésével kapcsolatos munkákat. Nem jól van ez így, hiszen Szatymazon a tanácstagok valamennyien tekintélyes emberek. Az egész falu hallgat a szavukra, vagyis ha hozzálátnak a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez, nekifognak újabb szövetkezetek alakításának, az egész falu velük tart. A szatymazi tanácstagok éljenek ezzel a bizalommal. Senkinek sem közömbös az, hogy Szatymaz előbb, vagy utóbb lesz szövetkezeti község. Tokody Béla A tápéi Ady Endre TSZ hírei — A tápéi Ady Endre Termelőszövetkezet tagjai a közelmúltban a tápéi érben 10 holdas területen új halastavat létesítettek. A tó munkálataival foglalkozó szövetkezeti tagok elhatározták, hogy az új halastavukból november 7-ig nyolc mázsa ha* lat fognak ki. • — Nyolc új belépővel szaporodott az Ady Endre TSZ tagságának létszáma. Az újonnan belépett szövetkezeti tagok között van Kalapács István, Miklós István, Terhes Ambrus, Pozsonyi István, Huszka Istvánné és mások. Eddig valamennyien egyénileg dolgozó parasztok voltak, kicsiny földecskéjjkön dolgoztak. Az Ady Endre TSZ tagjainak könynyebb, kevesebb gonddal járó életüket látva elhatározták, hogy ők is felhagynak a régi fáradságos egyéni úttal. Helyet kérnek maguknak az egyre gyarapodó szövetkezeti gazdaságban. NINCS IPfi A KÉSLEKEDÉSRE! Gyorsítsuk meg a mélyszántás és a vetőszántás munkáit! A Szegedi határban továbbra is lassan, vontatottan halad az őszi szántás. Egyedül csak a termelőszövetkezetek földjein halad a munka lendületesen. A termelőszövetkezetek eddig már több mint 460 hold földet szántattak fel a gépállomások traktoraival. Ezzel szemben az egyéni földeken még éppen csak hogy megkezdődött a munka. A szántatni akaró dolgozó parasztok még most is halogatják a szántási szerződések megkötését a gépállomással, mondva, hogy ráérünk arra még. Most a traktorok jórésze éppen amiatt — mert nincsen elegendő munka biztosítva számukra — állnak, vagy csak alig dolgoznak néhány órát naponta. Fennáll az a veszély, hogy pár hét múlva viszont annyi munkájuk lesz, hogy el sem győzik végezni. A munka összetorlódásának megelőzése érdekében egy napig se halogassuk az őszi szántási szerződések megkötését. A későn k-Mött szerződéseket már num biztos, hogy a gépállomás kellő időben teljesíteni tudja. A MAV Szegedi Igazgatósága területén ötven tehervonat küzlekedését takarítják meg havonta Az idei őszi forgalom lebonyolítása az elmúlt évinél A jutaárugyáriak azt akarják, hogy visszakerüljön üzemük homlokzatára az élüzem csillag A Szegedi Jutaárugyár dolgozói a terv túlteljesítésével, az önköltség csökkentésével, a termelékenység növelésével harcolnak ax élüxem rím elnyeréséért. A harmadik negyedévben eddig elért eredményeik alapján várható, s minden reményük megvan arra, hogy ismét visszakerül üzemük homlokzatára a büszke élüzem-csillag. Ezt is akarják, ezért is tesznek! Júliusban és augusztusban a gyár 17 ezernél is több gabonászsákot készített terven felül. A negyedév utolsó hónapjának első dekád ja is igen biztató. Tervüknek ekkor 106 százalékban tettek eleget. Szeptember első tíz napján a szövőnőik ifjú és idősebb Péntek-brigádjai 110 százalék felett teljesítették esedékes tervüket. A sxőrőnök höxölt ökrös Istvánné kétszeres sztahánovista, a szakma kiváló dolgozója érte el a legszebb eredményt: normájának 136 százalékban tett eleget. Dicséret illeti Selymes Istvánt, Zsemberi Györgynét, Gárgyán Andrásnét és a Hegedűs törő-wrjgád tagjait is, akik szintén kimagasló eredményekkel dicsekedhetnek. A tervek szép teljesítését elősegítette a munkafegyelem megszilárdulása is. A népnevelők felvilágosító munkája nyomán az elmúlt időben jelentősen csökkent az igazolatlanul hiányzók és az elkésők száma. A Jutaárugyárban negyedévről negyedévre szépen emelkedik a termelés. Ma már csaknem mégegyszer annyi gabonászsákot készítenek havonta, mint a felszabadulást követő első évben. Ez az új beruházások, az új gépek mellett köszönhető az üzem dolgozóinak, akik hétről hétre újabb ötleteikkel segítik a több fonál és szövet előállítását. Az üzem legeredményesebb újítói közé tartozik Nimis Antal főmérnök, akinek 1948 óta bevezetett újításai ma már évente 1,218.000 forinttal teszik olcsóbbá a termelést. A főmérnök most két újabb ésszerűsítés megvalósításán fáradozik. Az egyik előreláthatólag négy százalékkal növeli majd a termelékenységet. Másik újítását, egy új szálszakadást jelző készüléket — amely a minőség további javítását segíti elő — már fel is szerelték két szövőgépre. A kiváló műszaki vezető újításaiért eddig már mintegy 30 ezer forintot kapott. Nagy megbecsülését bizonyítja az is, hogy a közelmúltban sztahánovista jelvénye mellé megkapta a szakma kiváló dolgozója Kitüntetést is. (d. j.) sokkal nagyobb feladatokat ró a MAV Szegedi Igazgatósága dolgozóira. Az idén a tavalyinál mintegy 10 százalékkal több terményt kell rendeltetési helyére továbbitaniok. A vasút dolgozói eddig jól ellátták feladataikat és augusztusban 106.2 százalékos tervleljesítést értek el. A jó eredményt elősegítette, hogy egyre több mozdony-brigád csatlakozik az összekapcsolt mozgalomhoz. Ennek az a célja, hogy minél nagyobb távolságra minél súlyosabb, minél több teherrel megrakott vonatokat továbbítsanak. Tavaly augusztusban, amikor külön 500 kilométeres és külön túlsúlyos mozgalom volt, a szegedi igazgatóság területén mindössze 76 túlsúlyos vonatot indítottak. Az idén az összekapcsolt mozgalom keretében általában közel 250 túlsúlyos vonat közlekedik havonta. Ezek 46— 48 ezer tonna túlsúlyt továbbítanak és ezzel 50 tehervonat közlekedését teszik feleslegessé havonta. Ennek nyomán a meglévő mozdonypark elegendő a megnövekedett feladatok ellátásához. Az összekapcsolt mozgalomhoz csatlakozott 42 mozdony-brigádból eddig 13 teljesítette már . őszi tervét.