Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

Péntek, 1955, szeptember 16 Előre ifjúság R Textilművek DISE-sxervezetének célja: jó segítője legyen az üzemi pártbizottságnak 8 DILMAOYfiRORSZBG Az ifjúság ereje sokszor, legjobb segítője legyen a kibontakozott és sokat alko- pártnak. Nehéz munka volt tott már a Textilművekben. | aprólékosan megvizsgálni és Az eddig kivívott termelési I értékelni a DiSZ-alapszervesikereket lényegében a fia- • zetek munkáját. De segített tatoknak köszönheti az üzem, hiszen ők alkotják a munkáslétszám zömét. Nem lehet azonban azt állítani, hogy a fiatalságban rejlő energia, tudásvágy és életkedv mindig egyenletesen hajtotta volna előre a termelést. A DISZszervezet munkája eleinte akadozott Az volt a baj, hogy a vezetők túl sokat beszéltek a termelésről, amelyben mindig legelői kell nyargalniok a fiataloknak és túl keveset szóltak és cselekedtek, amikor a fiúk és lányok a kultúrát, a tanulást, a szórakozást keresték. Persze, hogy nem tetszett ez a fiataloknak. Amikor a DISZ-kongresszus határozata után az üzemben megkezdődött a tagszervezés, sokan beléptek ugyan a DISZ-be, de továbbra sem feszítették meg különösebben izmaikat. A közel négy és félszázas létszámú DISZ-tagságnak csak 25 százaléka fizeti még ma is a tagdíjat, ami elég szemléltetően mutatja a DISZ szervező és nevelőmunkáját. Igaz, voltak különböző rendezvények, sőt táncmulatságok eddig is az üzemben, de ezeket nem készítették elő megfelelő gonddal. A városból a legvegyesebb társaság verődött össze egy-egy bál alkalmával, úgyhogy a jobbérzésű, a munkában kiváló üzemi fiatalok nem jelentek meg szívesen. A DlSZ-bizottság tagjai látva a hibákat, egyrészt állandóan az üzemi pártbizottság segítségét kérték, másrészt kivették a DISZ-alapszervezetek vezetőinek kezéből az irányítást. Természetes, hogy így nem nevelődhetett olyan vezető réteg a DISZ-ben, amely képes mozgósítani, növelni a fiatalok tömegeit. « kapkodó ős lervsxertitlen irányításból adódott még az is, hogy az elmúlt hónapokban nem nagyon törődtek a legjobbak tagjelölté nevelésével sem. Ha a pártalaszervezetek vettek is fel tagjelölteket a DISZ soraiból, azokat sok esetben nem a DISZ, hanem a kommunisták fedezték fel, ők nevelték és javasolták a pártba tagjelöltnek. Gyökeresen meg kellett változtatni a vezetés módszerét, hogy végre tudják hajtani a DISZ II. kongresszusának határozatát és az üzemi DISZ-szervezet valóban a üzemi DISZ-bizottság, hogy az agitáció megjavításához is segítséget nyújt a pártnak. Geldrich Károly, a DISZ-bizottság titkára, Halász Károlyné textilmérnök és még négy fiatal szeptember 15— 18-ig kimegy Mihálytelekre, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelméhez politikai felvilágosító munkával járuljon hozzá. De emellett bent az üzemben sokkal többen bekapcsolódtak a politikai agitációba — erről az üzemi pártbizottságon is elismerően nyilatkoznak. Már a pártoklatásban it segíteni tud a DISZ. Szabó I^ajos ifjúmunkás lesz az egyik politikai iskola propagandistája az üzemben. A DISZ-oktatás keretében induló Petőfi-iskolák előadói között is olyan jólképzett DISZ-tagokat találunk, mint Gulyás Rózsa és Fábi Mária. Egyre szaporodnak a fiatal újítók: a benyújtott újítások 25—30 százaléka DISZtagoktól származik. Az viszont nem megnyugtató, hogy köztük igen alacsony a női újítók száma. A Textilművekben olyan kiváló DISZ-tagok dolgoznak, mint Berta Mária, Kispál Viktória, Fehér Etelka, Bakacsi Júlia és a többiek. Minden góznak. Szívesen vállalták' lehetőség megvan tehát ahmost. már ezt a megbízatást, iwz> hogy a lányok és a fiamert — amint mondották — ; talasszorvok is következeteezentúl rendszeresen tudnak ! sebben "harcoljanak a lechbeszélgetni a gondjaikra bí- j n;ka fejlesztéséért, a termezott ifjúmunkásokkal, figye- iiékenység emeléséért. A lemmel kísérhetik fejlődési"!- j DlSZ-bizalmiaknak adják ket, és az arra érdemeseket I feladatul azt is, hogy sera városi DISZ-bizottság, az üzemi pártbizottság és a jelek szerint nem volt hiábavaló a fáradság. Elmondjuk azokat az intézkedéseket, terveket, amelyek — ha teljesen megvalósulnak — minden bizonnyal a párt komoly segítőjévé fejlesztik a Textilművek DISZszervezetét. Legelőször kiválogatták a legharcosabb, legképzetteb és a munkában legkimagaslóbb DISZ-tagokat, hogy kiépíthessék ax új bixalmi hálózatot. Eddig egy DISZ-bizalmihoz 14—15 ifjú tartozott, akiket nevelnie, tanítania kellett volna a haza, a nép, a párt és a munka szeretetére. Mivel azonban a DISZ-tagok legtöbbször szétszórtan dolgoztak, a bizalmi nem érte őket szóval, vagyis nem tudta jól végrehajtani a rábízott feladatot. A most kiválogatott bizalmiaknak csak négy-öt fiatallal kell foglalkoznick, olyanokkal, akik ugyanabban az üzemrészben a közvetlen közelükben dolSzívesen javasolhatják tagjelöltnek. A DISZ-szervezetek vezetőségei rendszeresen ellenőrzik majd a bizalmiak munkáját úgy, hogy időnkint megkérdezik a diszistáktól: mikor és miről beszélgetett vele a bizalmi. Még nem működik tökéletesen ez a bizalmi-hálózat, de ezzel a módszerrel minden bizonnyal megjavul majd a tagdíjfizetés és a tervek teljesítése is emelkedik. 4 tagjelöltet! nevelésében máris mutatkozik eredmény. A II. DISZ-alapszervezet a napokban javasolja a pártszervezetnek, hogy vegyék fel tagjelöltnek Király Irént és Győri Piroskát, mert mindketten érdemesek erre a megtiszteltetésre. Király Irén már háromszor kapott pénzjutalmat jó munkájáért, négy év óta nem hiányzott munkahelyéről igazolatlanul, továbbá mint a pártszervezet népnevelője is eredményesen dolgoz ik. Az elért kezdeti sikerekre A paprika terméshozamának növelését segíti a helyi tanács „Meg kell őrizni és tovább kell öregbíteni a szegedi paprika világhírnevét" — ezzel a jelszóval ült össze 1954 januárjában a városi pártbizottság és a helyi tanács kezdeményezésére a paprika termesztők ankétja. Megbeszélték a paprika termesztők előtt álló legfontosabb feladatokat, amelyek legtöbbje főleg a terméshozam.' növelést hívatott szolgálni. zsa paprikát tudnak átvenni, illetve tárolni. Az albizottság és a Szegedi Városi Tanács mezőgazdasági osztályának közbenjárására tavaly felemelték a csípős paprika átvételi árát. A rendelet szabályozta azt is, hogy a fűzött növényért 30 forinttal több fizethető ki mázsánként. Ezek az intézkedések nagyban elősegítették, ,hogy a paprika vetésterülete az Az ankét után a városi ia- 'elmúlt években már nem csöknács mezőgazdasági állandó [ kent. bizottsága mellett paprikater-j A paprika őrleménye nemalbizottság alakult. csak bel-, hanem külföldön is imncnV n T: i 1 íj n h 1 r 11 < >i mesztési Tagjaiul nemcsak a világhírű szegedi paprika termesztésével foglalkozó dolgozó parasztokat, hanem a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet paprikanemesítő kutatóit, kőztük Obermayer Ernő Kossuth-díjast is megválasztották. Az albizottság azóta több-1 szór ülésezett. A tudomány ] szakembereinek kutatásait és a | termelőknek gyakorlati tapasztalatait figyelembevevő javaslatok sokmindenben elősegítették a paprikások régi panaszainak orvoslását. Mivel a paprika vetésterülete a felszabadulás óta évről évre csökkent, az albizottság először ennek okát igyekezett kideríteni. Megállapították, hogy a környékbeli községek dolgozó parasztjainak sok idejét veszi el a termés átvevőhelyre szállítása is. Ezért az albizottság javaslatára a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat kentsék, bátorítsák a lányokat- minél több újításra, kez- . deményezésre. Sóik még a tennivaló természetesen. De, ha az üzemi DISZ-bizottság a Jövőben sokhal többet törődik a fiatalok tanulási, sportolási, szórakozási és kulturális igényeinek kielégítésével, akkor kétségkívül továbbfejlődnek az eddig elért eredmények mind a termelésben, mind a társadalmi munkában. Ezért feltétlenül helyes, hogy a DISZ-bizottság (a városi DISZ-bizottság segített elintézni) ezután rendszeresen vetít filmeket a fiataloknak, továbbá télire korcsolyapályát létesítenek az üzemben, valamint rendezettebbé teszik a havi táncmulatságokat. Csak akkor lehet elvárni, hogy a Textilművek DISZ-szervezetének tagjai tevékeny segítői legyenek az üzemi pártbizottságnak és mindenkor élen haladjanak a termelésben, ha minden lehetőséget megadnak nekik a támaszkodva elhatározta az művelődésre, a szórakozásra. Kapunyitás előtt hét környékbeli községben deiglenes átvevőhelyeket létesített, ahol a paprikaszüret idején ma már több száz mákeresett fűszer. Az egyre fokozódó exportrendelések kielégítésére szükséges a terméshozam növelése. Ezért a kommunista tanácstagok kezdeményezésére a paprikatermesztési albizottság és a magyar hidrológiai társaság szegedi csoportja nagyszabású csatornázási tervet készített, amelynek megvalósítása lehetővé teszi majd az öntözéses termesztést. Ez jelentősen segítené a terméshozam emelését, hiszen azon a 30—40 holdon, ahol öntözik ezt a világhírű növényt, több termés várható, mint a száraz művelésű területen. A terméshozam növelését segííi az is, hogy a tanács kérésére a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évről évre három mázsa csípős és három mázsa csípmentes elit vetőmagot ad át a Paprikafeldolgozó Vállalatnak, amely azt kiosztja a termelőknek. Az elit magot főleg a környékbeli tszekben és állami gazdaságokban szaporítják tovább. A termelők így évről évre jobb, fajtisztább, "nagyobb termést hozó' vetőmagot kapnak. A Kísérleti Intézettől kapóit elit vetőmag holdanként átlagosan 4—5 mázsával nagyobb termést hoz. Az albizottság ülésein többször felvetődött a paprikatermesztés gépesítésének kérdése is. Erre vonatkozólag a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben szintén jelentős kutatások folynak. A palántázás nélküli, barázdába, magról vetett kísérleti táblák azt bizonyítják, hogy ha jarovizált magot tesznek a kellően fölmelegedett talajba akkor a növény ugyanúgy fejlődik, mintha a munkaigényesebb, palántázást módon termesztenék. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a magról vetett táblák még nagy obb termést is hoznak. Amennyiben ezek a kísérletek nagyobb táblákon is eredményesek lesznek, nagyban elösegíi.hetik majd a paprika nagyüzemi termesztését. A paprikatermesztési albizottság tagjai azzal is elősegítik a terméshozam növelését, hogy a termelők részére előadásokat tartanak, amelyeken ismertetik a paprikatermesztés legfontosabb agrotechnikai módszereit. Legutóbb az albizottság egyik tagja, Veres Peter, Mihályteleken tartott ilyen előadást. Az albizottság rövidesen füzet alakjában jelenteti meg a helyes palántanevelés legjobb módszereit. E füzeteket eljuttatják majd valamennyi termelőnek. D. /. Az irodalmi maiiné előtt két fiatal költő 1460-'ban Várpalotán, áhítatos csendben a kórust igényel. Sár- pesti operettszínház Mátyás udvarában va- közönség, ami nélkül közi István zenéje, volt primadonnája, Kagyunk. A szelistyei asz- nem színház a színház, Kálmán Imre, Lehat rácsonyi Magda is, aki szonyok most választa- még tart a nyári szil- operett-zenéjétől eltérő az egyik szelistyei asznak férjet maguknak, net. De kora délelőt- új utat keres, Kodály, szonyt, a szép, nagyra- Uram, király, 'én töktől késő délutánokig Bartók Béla példáján vágyó Máriát alakítja, ezt a legényt válasz- már folynak a próbák, halad előre. S mint ' toml az évadnyitás, a be- népi motívumokat fel- %q "meszr szép - Bolond vagy te mutató előtti szokásos dolgozo zene, nagy sze- „ "f", „ ' J^, Annácska, hogy pont a izgalom tarifa feszült- repetád a népnek, a ^ftSadraviíő bolondot választod. ségben a színészt, a kórusnak. Benkö Béla s^emélué- Nem olyan bolond rendezőt, a díszletező Talan ez tartotta a %ela cz. ilyen való énhoz- munkást egyaránt Kö- üidéki szlnházak^ ed- Tcsony?Magda, a pesii zám, magamfajta -ve- ,ös ^ azegészszin- p*ste„ „agy sikeft operettszínháztól ke- ... zos ugy, di szerelmesét, a deák- jujz ügye, hogy jól sinak öltözött Mátyás kerüljön a bemutató, királyt. Gergely Anna. ehhez igazodik minden. ----- Álljunk meg ké- ezt a célt szolgálja az ^zze Most oit ul 0 yÓÍ bdC ' Maxn/ordn nCX n n r?D- Intani rillt Szegedre. aratott Szelistyei aszszonyok-at műsorra De a „régiek", a Máalakító Kovács nézőtéren maga a ze- János, az Annát megneszerzö, Sárközi Ist- elevenítő Iván Margit, társ a rendező ,, „ ván is. f'gyeli a pró- a Vucát színpadra vivő ^rsrínXn leáll a JJ^Lt^d "ákat. s esténként meg- Dómján Edit is öröm, selekmény. Maíyas rem — szói oeie a eggS2 kollektíva mun mikrofonba Dobai elv- bája. k^Tovics TáZT) Ml irt daljátékkal, a ^LelT^ elkomolyodik, Gergely Szelistyei kőzben felmerült kerAnna (Iván Margit) le- kai nyitja kapuját. Sok déseket. mel készül az adásra. előSok új színész mutat- ' piroslámpa ki csendet paranveszi a kezét szerelme- nehézséget kellett lese válláról. ' * u " *" Mindenki a rendezőre figyel. nemcsak azi, nogy kc- :uuuun. u *u,- k óbQ Esténként még üre- sön. — egy hónappal mester, a fiatal Sza- * sek a nézőtéri sorok, a a bemutató előtt — lalsy István is új \ iSzontlatasra holrefl'j'or lámpa nem vi- kapták meg a darabot, ember, Kecskemétről nap estére a bemutalágítja be a színpadot, hanem azért is, mert került a színházhoz, tón nem ;ú£, vagy hallgat a zene nagy tömeget, Sok tapsra számíthat a Sinkö Eva A TTIT megrendezésében szombaton és vasárnap sorra kei-ülő irodalmi találkozókon hazánk legkiválóbb írói és költői találkoznak majd Szeged dolgozóival. A Szegedre ellátogató írók között lesz Kuczka Péter Kossuth-díjas költő is. Kuczka volt az a költő, akit állandóan, szinte kivétel nélkül az új élet jelenségei ihlettek versírásra. Verseinek tárgyát az új életből vette és ezt a tárgyat új dallal, új formával énekelte meg. Ennek köszönhette, hogy dolgozó népünk verseit nagy kedvvel olvasta, hamar megszerette. De ennek köszönhette, hogy mindazok, akiktől idegen volt az új formában jelentkező új tartalma, őt támadták leghevesebben. Az új hang költeményeinek szándékoltan dísztelen formájában jelentkezett. Nyelve a mindenki által beszélt nyelv, képei olyan képek, melyeidvei új életünkben naponta találkozhattunk. Fő törekvése szemmel láthatólag az egyszerűség volt. Ez az egyszerűség mutatkozik meg „Messze volt a föld" című költeményében is, álról a város és- falu felszabadulás előtti kettészakítottságát énekli meg. hogy aztán a felszabadulás utáni közeledést annál súlyosabban tudja kifejezni: ,,De bárom éve napi munkám Imcliett, mint a gazda figyelem az Időt, mert bekúsztak a városba la földek bekúsztak a gyárakba [a mezők." Munkát és harcot hirdető költeményei egyszerű — néha kicsit érdes — hangjuknak és tematikai pártosságuknak köszönhették népszerűségüket. Ezt a népszerűséget fokozta eddigi legjobb munkája, a „Mindenkinek, mindenkinek" című verskötete, amely a költő hangvételének meggazdagodását mutatta. Ez a verskötet az első olyan nagyobb lélegzetű mű. amely a szocialista hazafiságot énekli meg. A kötetben az 1919-es proletárforradalom útját kíséri végig a költő, az elákégzítés idejétől a fehérterrorig. Emlékeztet a proletárforradalom hőseire, de célja nem csak az emlékeztetés, hanem — mint minden versének — a haladásra való ösztökélés is. „Hullik az Idő. mint a forgács az elmúlás kése alatt. Nem halnak ők meg soha. Cinek, hogy kommunista nemzedékek életében ragyogjanak." — írja a Tanácsköztársaság hőseiről s megdöbbentő, Majakovszkijra emlékeztető erővel idézi föl a Tanácsköztársaság eseményeit, összekötve ezt a Szovjetunió-beli eseményekkel. ,,.. , magyar munkások a hazáiért harcolnak Repül száll a dallam fürge (szelek szárnyán Leninnek küld vele üzenetet ITarján." Kuczka Péter „Mindenkinek, mindenkinek" című kötete a fejlődésnek indult szociaiistrealista irodalom ajándéka a dolgozó magyar népnek és elsősorban a magyar ifjúságnak, amely örököse és folytatója tizenkilenc hősi hagyományainak. Kónya Lajos Kónya Lajos Kossuth-díjas költő nem a felszabadulás után kezdett verselni, de költészetének igazi pártossága csak a felszabadulás után bontakozott ki. Mér 1936-ban jelent meg verseskötete, de a Horthy-korszak alatt csak alkalmi munkából élhetett. Fiatal kora Tatabányával kötődik össze, bányászok között él, apja szabó, rokonai bányászok. A felszabadulás után is egy bányász-telepen él egy ideig, mint tanító, hogy aztán életét teljesen az irodalomnak. a népnek szentelje. Költőink közül talán egy sincs, aki olyan gyors visszhangzója lenne legfontosabb kérdéseinknek, mint ő. Egész élete nem más, mint folytonos találkozás a néppel, ebből következik Kónya költészetének tárgyi sokoldalúsága, amely egyúttal az újtípusú szocialista költészet jellemző vonása. A tematika gazdagsága abból is fakad, hogy Kónya költő módjára-tudott éha fehetőségeivel, hogy költő szemével, „költőileg" ismerkedik a valósággal. Kitűnően érti a módját annak, hogy az élet kis, lírai iniermezzóiban megéreztesse a nagyot, az országosat. Megragadóan szép „Bányászlámpáik" cimű 1952ben megjelent kötete, a tartalmi frissesség mellett a lírai műfajok, formák gazdagságát mutatja. A hét ciklusból álló versgyűjtemény a költő országjárásának képeit villantja fel. tükrözve azt az alkotó hazaszeretetet, amely Kónyát a szocialista humanizmus legkiválóbb kifejezőjévé teszi hatónkban. A költő a „Bányászlámpák" című ciklusban a proletár hazafiságot összekapcsolja a proletár internacionalizmussal, hazánk dolgozóinak szocializmusért folytatott harcát összekapcsolja a népek nagy ügyével, a békeharccal. A „Republio.ue-tér" című verse gazdag eszmeiségű és mindamellett egyéni hangon a nemzetköziség eszméjét kelti fel az olvasóban. „Béke, boldogság. éltető verőItéiiy jázminvirág, apró pihés libák. millió gyermek, kipirulva, Iszőkén, dobogó gyárak ezrek — szép [világ! Hazám békéje, sarjadó jösendo, téglát téglázza bordó buzgaIto- — testvéri népek áradása megnő, a támadót ne mi.usc i<g„ [lom! ..." A költő szerkezeti megoldással is segíti az eszmei mondanivalót, amennyiben egyrészt a békés élet felvillanó képeit emeli ki, másrészt pedig az ellenség embertelen barbárságát hangsúlyozza. Kónya költészete főleg mély emberszeretetével ragadja meg az olvasót. Megragadja ez az emberszeretet azért is, mert talán ő az a költő, aki a szocialista-humanizmust leginkább konkretizálja, ő az. aki talán legjobban fejezi ki a dolgozók életének apró kis mozzanatait. Fontos ez azért is, mert íróinknak közelebb kell kerülni dolgozó népünkhöz, közelebb kell kerülniök a ma emberéhez, hogy segíteni tudjon eszménye, a szo-