Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-14 / 216. szám

Szerda, 1955. szeptember 14. OELMRGYBRORSZlIG A dolgozók javaslatai a jobb munka szolgálatában Párté i e A Kenderjoriógyárban, a műszaki konferencia ulón is legkiválóbb teljesítményeket állás közbeiKtatásával — meg­elérő dolgozók ezen a gépen tanulják meg, hogy a cérnázó osztály többi gépeinek átalakí­tásakor már szakértő kezek kezdhessék meg az új beren­dezésű cérnázógépeken a mun­kát. Zengei János kártolós fő­művezető és Bohata József, a nyersanyagbeszerzési osztálv vezetője javasolták, hogy a kül­sőgyárban keletkező sisál hul­ladékból kötélbélfonalat gyárt­sanak. Az eddig nagy mennyi­ségben hulladékba kerülő sisál­ból a kísérleti eljárások során sikerült a követelményeknek megfelelő anyagot előállítani. Az új eljárást már be is ve­zették. Ezáltal nagymennyisé­gű hulladékot tudnak jól fel­használni és értékes nyersanyagokat takarítanak meg. Megtárgyalta a műszaki konferencia Tóth Nándor elv­társnak, a vizesfonó osztályve­zetőjének javaslatát is. Tóth elvtárs olyan meghajtó motor alkalmazását javasolta a vizes­fonó gépekhez, melyeknek in­dítása fokozatos. Ezáltal a gép lék a párt útmutatását, egyre indulása nem lökésszerű, s az i jobban látják, hogy a termeié­induláskor előálló szálszakadá- kenység növeléséhez, az ön­sok száma lényegesen keve- költség csökkentéséhez, az élet­sebb. A lefolytatott kísérletek színvonal emeléséhez elenged­eredményre vezettek. A vil- hetetlen az egyre fejlettebb, ma­lanyszerelő brigád a motorok gasabb színvonalú technikai átalakításával — indító ellen- megoldások alkalmazása. oldotta az eddig használatban lévő motorok további felhasz­nálásának kérdését is. Az átalakított motorokkal dolgozó gépek a vizesfonó osz­tály régi problémáját oldot­ták meg. Szálszakadás esetén ugyanis legtöbbször az egész gép leállt és az eddigi újra­indításnál előállott újabb szál­szakadások a fonónők munká­ját megnehezítették. Az űj berendező* csökkenti a gépállást, és csök­kenti a szálszakadásnál elő­állott hulladékanyag mennyisé­gét is. A műszaki konferencia hasz­nos megbeszélésein a Kenderfo­nógyár termelési problémái­nak sok kérdését oldották meg. A távlati terv ismertetése és megvitatása az újítók elé kon­krét feladatokat tűzött ki. A műszaki konferencia óta na­ponta keresik fel a dolgozók javaslataikkal az újtási iro­dát; sokan olyanok is, akik eddig nem foglalkoztak újítási problémákkal. A Szegedi Ken­derfonógyár dolgozói megértet­A Szegedi Kenderfonógyár­ban augusztus 29-én tartották meg a műszaki konferenciát. Megtárgyalták a korszerű tech­nika fokozottabb alkalmazásá­nak kérdéseit, a mérnökök, technikusok, művezetők és az élenjáró munkások. Az üzem pártbizottsága tevékenyen se­gítette a konferencia sikerét. Maga a műszaki konferencia is megmozgatta, új javaslatok beadására késztette az üzem legkiválóbb újítóit. Negyven újítási javaslat készült el a mű­szaki konferenciára, s ezek kö­zül a vita során 24 javaslatot elfogadtak. A műszaki konfe­rencia után megkezdődött a munka a javaslatok alkalmazásáért. Közülük több már is bevált, több pedig olyan kísérleti ered­ményekkel járt, melyek indo­kolják a javaslat általános be­vezetését. Marton Ferenc lakatos cso­portvezető egyik újítása az l-es sprőder felső csigasora csa­págyházainak élettartamát nö­velte meg. A csigasor állandó forgása hetenként kikoptatta a csapágyházat és többször maga az áliítógyürű is elkopott. A csigák leszerelése, kihegesz­tése, s újra visszaszerelése a gépnél heti többórás „kiesést" okozott és az állandó javítás anyagot, energiát és több dol­gozónak a munkáját követelte meg. Az újítás — tánicsapágy beiktatása — a csapágyház élet­tartamát többszörösére meg­növelte és így nemcsak a gép­állásokat szüntette meg, ha­nem értékes munkaórákat is megtakarított, s enyhítette a javítóműhely terheltségét. Nagy jelentőségű Losonc János újítása, aki a cérnázó gépekre egyetemes cséveíék be­rendezés bevezetését javasolta. A kísérleti darabok elkészültek és jól beváltak. Az újítás nem­csak a heti 50—60 kilogramm­nyi elszakadt és hulladékba ment fékzsinór-kárt szünteti meg, hanem mivel a dolgozó munkaközben orsónkint tudja szabályozni a fékezést és a szakadt fonalon a szükséges száljavítási munkákat végre­hajtani, csökkenti, majdnem teljesen megszünteti a gépállási időt. Az elszakadt fékzsinórok ed­dig a gépen lévő anyagot is több alkalommal mocskolták, a gépből való kicsapódások a dolgozókat is veszélyeztette. Az új megoldás mindezeket a hibákat megszünteti, a dolgozó biztonságosabb körülmények között, több és minőségileg is jobb árut termel. Az újítás mintadarabjainak elkészülte után. most egy cér­názógépet szerelnek föl telje­sen ezzel a berendezéssel, a csévefékek kezelését az eddig is. A betakarítási munkák is' kezdték a szántást. A propagandista tanácskozások sikerének feltétele a szorgalmas tanulás Az Vj Élet TSZ-ben már eltetették az ossi árpát Szeged határában minde­nütt felkészültek az őszi munkákra. Különösen a ter­melőszövetkezetekben tesz­nek sokat azért, hogy időben földbe kerüljön a mag. A gépállomások traktorai már heték óta szántanak. Az Új Elet Termelőszövetkezetben eddig száz hold földterületet készítettek elő a vetésre. Az őszi árpát már teljes egészé­ben elvetették a tagok. A Fel­szabadulás TSZ-ben 90 hold a felszántott terület és negy­ven holdon végeztek a vetés­sel. A Szabad Tisza TSZCS­ben a trágyázás, a szántás és a vetés szintén igen jól ha­lad. Sajnos, a Haladás és a Táncsics TSZ-ek lemaradtak a munkákkal: alig 15 hold­nyi területet szántottak még fel, pedig itt a vetés ideje. A trágyázás is lassan halad ezekben a termelőszövetke­zetekben. Helytelen ez a pa­tópáloskodás. A Icoraőszi idő csalóka. A nyár most már gyorsan elmúlik és nem lehet várakozni. A jó gazda ősszel porba vet. A Haladás és Tán­csics Termelőszövetkezet tag­jait jó gazdáknak ismerték a szegediek. Maradjanak hívek hírnevükhöz, amíg nem késő, kezdjék meg a betakarítással egyidöben a vetést. A jövő héten Pusztamérgesen megkezdik a búza vetését Á szegedi járásban a szán­tás-vetés munkája legjobban a pusztamérgesi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben halad. A 30 hold rozsvetésen kívül már hatvan hold terület vár­ja az árpa és a búza vetését. A szövetkezet vezetőség, mi­vel vetőmagjuk gyenge, az üllési Vörös Csillag TSZ:től szerzett búza-vetőmagot. Úgy tervezik, hogy a jövő hét ele­jói haladnak. Már a szüretre is felkészültek. A járásban eddig a szövet­kezeteknél 72 holdon vetették el a rozsot, az egyéni gazdák pedig 28 holdon végeztek ve­tést. A szántás igen jól halad. 2518 holdat már vetés alá ké­szítettek elő. A szántásban Balástya vezet Domaszók előtt. A legrosszabb község jén megkezdik a búza vetését J Zsombó, ahol még meg sem A rövidesen megkezdődő pártoktatási év alapfokú tan­folyamainak propagandistáira kemény munka vár. A párt határozata értelmében a poli­tikai iskola előadóinak októ­ber 3-án, 4-én és 5-én, a mar­xizmus—leninizmus tanfo­lyam előadóinak pedig pár nappal később, szintén há­romnapos tanácskozáson kell résztvenniök. A tanácskozá" sok feladata, hogy a propa­gandisták szeminárium for­májában megvitassák az álta­luk vezetett tanfolyamok anyagát, továbbá a városi pártbizottság segítséget adjon a ránk következő pártoktatás színvolnalának — a tavalyi­nál lényegesen nagyobb — emeléséhez. Három nap alatt politikai tájékoztatót kapnak és a témákhoz szükséges elő­adásokat hallgatnak a propa­gandisták. Befejezésül a ta­nácskozás vezetője egyenként értékeli majd eddigi munkájukat; hogyan tanultak, mennyire készültek fel, beszélgettek-e szeptemberben is hallgatóik­kal a tanulás fontosságáról. Ezek a tanácskozások csak akkor érik el a céljukat, ha a propagandista elvtársak most a legnagyobb szorga­lommal tanulnak. Annál nagyobb szükség van erre, mert Szegedre későn, augusz­tus 16 helyett, augusztus 25­én érkezett meg a szükséges irodalom. Az elmaradást azonban pótolni lelhetett vol­na, ha a propagandisták már másnap jelentkeznek a köny­vekért, füzetekért és azonnal hozzáfognak a tanuláshoz. A hiba ott van, hogy több pro­pagandista — arra hivatkoz­va, hogy rengeteg a dolga munkahelyén — még nem fo­gott hozzá a tanuláshoz. Bec­ker József elvtárs csak szep­tember 13-án küldött be egy elvtársat a városi pártbizott­sághoz az útmutatóért. De hozzá hasonlóan elmaradt több propagandista is. Ezért most minden időt ki keli használniok. hogy jól felkészülten vegye­nek részt a propagandista ta­nácskozáson. Előfordul, hogy egyes pro­pagandisták még ma is hú­nulásra fordítják, akkor tan­folyamaikon nem lesz hiány­zás, akkor mindenki szívesen tanul. Természetesen nem le­het figyelembe venni, hogy a hallgatók között is vannak olyanok, akik még azt a rö­vid időt is sajnálják, amit tanulással töltenek el. Palotás László elvtárs, az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat propagandistája már beszél­getett az elmúlt napokban a hozzá beosztott hallgatókkal. Többen azt mondották neki: zódoznak attól, hogy tanítsák nem örülnek annak, hogy ő a a párttagokat a marxizmus— leninizmus alapjainak elsajá­títására. Egyrészt sokallják, hogy az intézkedés értelmé­ben ebben az oktatási évben a politikai Iskola előadóinak összesen nyolc napos, a mar­xizmus—leninizmus alapjai tanfolyam előadóinak pedig összesen 9 napos tanfolya­mon kell résztvenniök. Ebből azonban nem engedhet a párt. Ahhoz, hogy elvtársaink a következő évben magasabb színvonalú előadásokat hall­gassanak, hogy jobban meg­tanulhassák az anyagot, fel­tétlenül szükséges a propa­gandisták jó felkészülése. A 8, illetve 9 napos tanácskozás egész évben jóval kevesebb, mintha a propagandistáknak két hétig bentlakásos iskolán kellett volna résztvenniök a pártoktatás sikere érdekében. Tudott dolog, hogy csak az a propagandista tudja sxínesen. elevenen és érdekesen megtartani az előadásokat, aki teljesen elsajátította az anyagot, vagyis tökéletesen tisztában van azzal, amit mondani akar. Ha a propa­gandista elvtársak ezt szem előtt tartva a következő na­pokban minden idejüket ta­propagandistájuk, mert a ta­valyi tapasztalatokból tud­ják: néha másfél-két óra­hosszat is eltart majd a fog" lalkozós. Palotás László ezek­nek az elvtársaknak megma­gyarázta: másfél-két óra el­engedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy alaposan megvi­tassák az anyagot és mindenki megértse az előadást. < Vigyáznunk kell arra, ne* hogy a politikai iskolák pro­pagandistái lebecsüljék a ta­nulás jelentőségét azzal, hogy ők alacsonyabb fokú tanfo­lyamot vezetnek, tehát az ed­dig tanultakból is megélnek.. Nem győzzük eléggé hangsú­lyozni: az idei pár toktatás ke­retében nemcsak a szakosított tanfolyamok hallgatóitól és propagandistáitól vár többet a párt, m' ít az elmúlt esz­tendőben. hanem ugyanígy a politikai iskolák és a marxiz* mus—leninizmus alapjai tan­folyam előadóitól és hallga­tóitól is megköveteli a fegyel­mezett, magasszínvonalú ta­nulást. Minden attól függ te­hát, hogy a propagandisták milyen lelkiismeretesen ké­szülnek fel a tanácskozások­ra, mennyire tanulmányozzák a megadott irodalmat. Irány : a Tiszalöki Erőmű A Tápéi Hajójavító éleiéből Forrón süt a déli nap, a veríték szinte rásül az em­berekre a fehér izzásban. A levegőben a frissen gyalult deszka, a kátrány illata ke­veredik a folyó felől áradó víz szagával.., A Tápéi Hajójavító Válla­latnál most seim pihen a munka. Megszokták már a tűző napot, csakúgy, mint té­len a jeges szelet, amikor a befagyott folyó fölött sok­szor mínusz 20 fokot is mér­nek. A „vizimiihelyben" motorosok, uszályok, kotró­hajók horgonyoznak. Néme­Tödmm izegtdi ím temdmL Nemsokára beköszönt az ősz, a hosszúra nyúló téli es­téken jólesik majd kézbe­venni egy könyvet, együtt élni a regényhősökkel, iz­gulni a jó győzelmén, a rossz vereségén, velük menni buk­tatókon, győzelmeken át; megismerkedni a világiroda­lom kedvelt alakjaival, ba­rátságot kötni mai életünk új hőseiveL Három szegedi íróhoz ko­pogtattunk be, hogy megtud­juk, milyen műveken dolgoz­nak, mit várhatunk tőlük a közeljövőben. Elsőnek Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas írót kerestük fel elhajló lesz. A regény továb­bi része a hős felszabadulás utáni harcait, küzdelmeit mutatja be. A regény tanulság lesz öreg és fiatal kommunisták­nak egyaránt. A fiataloknak, hogy becsüljék meg jobban az öreg elvtársakat, a régi kommunistáknak pedig, hogy óvakodjanak Balogh András példáját követni. Az első kö­tet, amelynek megjelenését tavaszra tervezem, 1947-ben ér véget. Ezenkívül tervezem még egy novellás-kötet összeállí­tását is, amely felölelné hat­évi íróskodásom legjobb no­vella-termését. A novellák nagy része a Délvidéken, Sze­geden játszódik le. Aztán, — Egy nagy kétkötetes re- i talán majd színdarabra ke­gényen dolgozom, "Tizenki­Lencesek" lesz a címe. Hőse Balogh András kubikos em­ber, aki megjárja a világhá­borút, orosz fogságba esik, s mint kommunista tér vissza hazájába. Részt vesz a 19-es forradalomban, szenved a fe-hérterrortól, börtönbe ke­rül, illegalitásban él. Felsza­baduláskor visszatér falujá­ba, a földosztó bizottság el­nöke lesz. Balogh András nem tud lépést tartani a párttal, elmarad, baloldali rül sor. Dér Endrét, a fiatal szegedi írót már is­meri az olvasóközönség, mint *Az első próba» szerzőjét, s mint pártos, néphez hű írót és széphangú elbeszélőt tart­ja számon. Most arról kér­dezzük, mit ír a közeljövő­ben. — Bánszki András, "Az első próba" főhősének életút­ját folytatom. Egy délvidéki egyetemi városban, a gimná­zium utolsó éveitől egészen az egyetem befejezéséig, a felszabadulásig. Bánszki a gimnáziumban, de később az egyetemen is Udvardi József tanára hatása alatt egy kissé elszakad az övéitől, Kelen Gyusziéktól, az osztályától. Ezt az elszakadást erősíti, hogy beleszeret tanítványá­ba, Hollósi Marikóba, egy gazdag ügyvéd lányába, aki romantikus, művészet felé hajló teremtés. Hollósi Ma­rika, András szerelmét vi­szonozza, de érzéseit nem tudja megvédeni édesapja akarata ellen, egy idősebb ügyvéd félesége lesz. Ez is, de főképp egy tárgyalás, amelyre elvetődik, kinyitja végre Andrásnak a szemét és visszavezeti övéihez. 1943­ban Bánszki ugyanis elkerül Kelen Gyuszi tárgyalására, aki akkor már a párt szer­vező titkára. A Horthy-bíró­ság nyolc és félévi börtönre ítéli. Kelen Gyuszi bátran fogadja az ítéletet, tudja, hogy az elnyomó rendszer már nem tart addig. A felszabadulást Bánszki András, mint kész tanár kö­szönti. A helybeli la* kul­túrrovatának munkatársa lesz, s ahogy az osztályához megtalálja a visszavezető utat, úgy megtalálja régi sze­relméhez: Bujdosó Tucá­hoz is. Lödi Ferenc Szeged bátorhangú költője, az Érlelő évek című kötet szerzője, most új, negyedik verseskötetének kiadására készül. — Jövőre tervezem az 1954/55-ös esztendő legjobb verseinek összegyűjtését. ] Nagyrészük szerelmes vers, de sok vers szól mai életünk­ről is. Előző köteteimmel szemben ebben több verset írok falusi problémákról. Három öreg szegedi kom­munista, pártmunkás arcké­pének megírására is készü­lök. Ezeket együtt szeretném kiadni «Apám» című poertiá­val. Most átdolgozom, figye­lembe véve a Ládagyár dol­gozóinak tanácsait, amelye­ket az irodalmi ankénton kaptam. Szép, komoly tervek ezek, s ha megvalósulnak, gazda­gabb lesz vele Szeged iro­dalma, de az egész országé is. Sok sikert kívánunk. Sinkó Éva lyek már útrakészen vára­koznak, mások csak most futottak be, hogy kijavítva, kicsinosítva tovább folytas­sák majd útjukat. Hajósok helyett most munkások sü­rögnek rajta, motort javíta­nak, lepattogzott festéket mázolják újra. A November 7 kotróhajón már az utolsó simítási mun­kákat is elvégezték. Janu­árban futott be generáljaví­tásra, s most szinte újjászü­letve felszedte a horganyt, s a Tiszalöki Vízierőműnél se­gíti majd a munkát. A kot­róhajón nemcsak a generál­javítást végezték el, hanem újfajta kapcsolóberendezés­sel is ellátták. Eddig ugyanis csak két kapcsoló dugója volt a kormányos fülkének, az egyik előre, a másik hát­ra irányítottá a hajót. Ha az "előíróból* a "hátrálóba* akartak haladni, hiába kap­csolták át a gépeket, csak so­kára engedelmeskedett és az automata kapcsoló gyakran kiégett, mint legutóbb Ls. Já­nosi Sándor, a Vízműépítő Vállalat üzemvezetője most oly kapcsolótáblát tervezett, amely egy mozdulattal hajó irá-megváltoztatja nyát. Általában igen jó a Tápéi Hajójavító és a Vízműépítő Vállalat között az együttmű­ködés. Egyik legnagyobb problémája a Tápéi Hajója­vítónak, hogy lerövidítse a hajók javítási idejét. Nagy akadálya volt ennek, hogy nem volt magasfeszültségű árama. Sokszor tíz hegesztő munkájára is szükség lett volna, de csal? egy dolgozha­tott, vagy egy sem, mert a kis Diesel-motor kevés ára­mot adott. A Vízműépítő Vállalat dolgozói most a vá­rosból Tápén keresztül be­vezették a magasfeszültségű áramot. Nagy akadálya a gyors munkának még — ma is fennálló akadálya —, hogy az együttműködő vállalatok­kal rossz az összeköttetés. A fontosabb alkatrészeket, gé­peket ugyanis Budapestről a MÁVAG-ból, a Ládagyárból kapják. Ezek késve, szinte hónapokkal utóbb szállítják a megrendelt árut. A Novem­ber 7 kotróhajó is már áp* rilisban kifuthatott volna, ha idejében megkapják a fogaskerekeket, az öntőcsap­ágyakat. Most levelet írnak a két vállalathoz, hogy meg­rendelésüket ezentúl pomto* san teljesítsék. Az elkészült hajók között van a Juhász Gyula motoros vontató is. A frissen festett hajó útrakészen ringatózik a vízen, kapitánya már halat süt a konyhában. Ha a motorpró* ba sikerül, talán már ők is Szolnok felé "vitorláznak*, ahonnan cukorrépát szállíta­nak majd. A Tápéi Hajójavítónál nemcsak futóhajókat javíta* nak, hanem tíz év óta iszap­ba, homokba süppedt, hábo­rúban megrongálódott hajó* kat is. A 668-as uszály 19-14* ben futott aknára, azóta a tiszaparti csigáknak, halak­nak volt a tanyája. Most ki­emelték, a híres Böröcz la­katos-brigád dolgozik majd rajta, s vállalták, hogy de­cember közepe helyett már december l-re elkészítik a hajót, pedig csaknem az egész uszályt át kell építeni. A Dunai MESZHART-é lesz az uszály és Bécstől a Feke­te-tengerig szállítja majd a magyar árut. AZ INDINFO hírügynökség jelentése szerint Kudzsang kör­zete (Orissza-állam) ismét víz alá került. A mentőmunkálatok folynak. Az indiai légierő gépes élelmiszert dobtak le az árvíz­károsultaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents