Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-14 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRADMEGYEl BIZOTTSÁG A N AR LAPJA MAI SZAMUNKBÓL,: A PROPAGANDISTA TANÁCSKOZÁSOK SIKERŰNEK FELTÉTELE A SZORGALMAS TANULÁS (3. oldal) AZ ÜJ ÉLET TSZ-BEN MAR ELVETETTÉK AZ ÖSZI ARPAT (3. oldal) A DOLGOZOK JAVASLATAI A JOBB MUNKA SZOLGÁLATÁBAN (3. oldal) Hogyan gyorsíthatjuk meg az őszi munka! ? Sokszor elmondottuk már, | továbbítaniok, mert egyéb­hogy az őszi munka talán a j ként az állami gazdaságok nyári betakarításnál is nehe- , nem lennének képesek az őszi zebb feladat elé állítja a me­zőgazdaság dolgozóit, s most, amikor elérkeztünk az őszi munkák küszöbére, látjuk, hogy ez valóban így is van. Szeptember dereka van, s a kukoricatörés csak szórvá­nyosan kezdődött meg. Las­san érik a kukorica, de a már zsa érkezett meg a termelők­höz. A Terményforgalmi Vál­lalatot komoly felelősség ter­kapásnövények késői beérése I heli ezért! Szegeden és a miatt elhúzódó munkát ha­táridőre elvégezni. Ugyanígy jobban ki kell használni a szelektorokat is, hiszen a gép­állomásoknak mintegy 10 ve­tőmagtisztítója még mindig nem dolgozik. Jórészt ennek az az oka, hogy egyes községi felszedésre alkalmas cukor- I tanácsúk a füliik botját sem répa betakarítása sem halad [ mozdítják azért, hogy meg­megfelelően. Ennek az az1 szervezzék az egyéni gazdák oka, hogy sok pártbizottság • Között a vetőmagtisztítást, és tanács még mindig nem ; holott jól tudják, hogy tisztí­értette meg, ha nem gyorsul \ tatlan vetőmagot nem szabad meg az őszi betakarítás, ak- engedniök elvetni. A silótöl­kor megkésik az őszi gabona j tógépek kapacitásának jobb vetése, márpedig most ősszel j kihasználása érdekében szin­alapozzuk meg a jövő évi ke- l tén jobbá kell tenni a szerve­nyérellátás alapját a gondos 1 ző munkát: a silózandó anya­vetéssel. Most, amikor ve-; got lehetőleg a szállító jár­szélyben van. hogy időben el­vethessük a kenyérgabonát, s ráadásul az új gazdasági év­ben országos átlagban 9 és fél mázsára, rozsból 8 mázsára kell növelni a termésátlagot, világos, milyen hatalmas fel­adat előtt állunk. Ha azonban e feladat nagyságát felismeri mindenki, ha gondos szerve­ző munkával segíti az őszi munkákat, akikor még ilyen nehéz körülmények között is sikeresen elvégezhetjük ezt a feladatot. Mit kell tennünk, hogy meggyorsuljon a munka? Mindenekelőtt a szántást kell szorgalmaznunk. Igaz, hogy még nincs mindenütt elég felszabadult terület a traktorok előtt, de sokkal többet lehetne tíznaponként szántani, mjnt amit jelenleg a gépek elvégeznek. Az el­múlt tiz napban 5360 hold mélyszántást és 4019 hold ve­töszántást végzett el 540 trak­tor, ami azt jelenti, hogy a müszaknormát átlagban csak 42—45 százalékban teljesítet, ték a gépek. Itt van nagy je­lentősége annak, hogy trak­toristáink széleskörű mozgal­mat indítsanak ezzel a jelszó­val: minden traktor, minden nap teljesítse túl műszaknor­máját. Csali ezzel a módszer­rel érhetjük el. hogy a vetés zömének megkezdéséig a mélyszántás nagyobb hánya­dát elvégezzük, valamint a vetőszántás és vetés is meg­felelő ütemben haladjon. Általában a gépek fokozott felhasználása elősegíti az őszi betakarítást. A gépállomások mintegy 12 kombájnt átala­kítanak a kukoricaszár levá­gására. Az állami gazdasá­gokban függő kultivá­tor vázára szerelt, hidrauliká­val kezelhető répakiemelővel gyorsítják meg a cukorrépa­szedést. Tavaly ezzel a géppel igen szép eredményt értek el a Kláramajori Állami Gazda­ságban. A kukoricaszár levá­gására a gépállomásóknak minél több fűkaszát is át kell alakítaniok, mert évek hosszú tapasztalata bizonyítja, hogy a kukoricaszár letakarítása gátolta mindig az őszi vető­szántást és vetést. A trakto­rokat fel kell szerelni világí­tó szerkezettel, hogy éjjel is szánthassanak. A gépállomá­sokon is meg kell határozni, hogy egy-egy vontatónak, Ze­lornak és teherautónak na­ponta mennyi tonnát kell fu­varoznia. mert csa/k így lehet kisebb zökkenőkkel elvégez­ni a hatalmas mennyiségű szállítani való (istállótrágya, cukorrépa, kender, silózandó zöldtakarmány, kukoricaszár, kukorica, stb.) továbbítását. A megye állami gazdaságai­ban megszabták, hogy a foga­toknak naponta legalább 75, műről rakják a silózógépbe. Egyszóval: a gépek fokozott igénybevétele nagy segítséget adhat. Mindaddig azonban nem gyorsulhat meg az őszi talaj­előkészítés és vetés, míg a kukoricát le nem törik, s a szárat le nem vágják. A ku­korica érését lehet gyorsítani. Az állami gazdaságokban az idén — kísérletképpen — megpróbálkoznak a kukorica címerezésével. Ennek az a lé­nyege, hogy a cső fölött el­vágják a szárat, levágják a címert s ennek következtében meggyorsul a kukorica érése. Ez nem új módszer, hiszen a múlt rendszerben számos fej­lettebb nagybirtokon már al­kalmazták. A címerezésnek főként olyan táblákon van je­lentősége. amelyek máskü­lönben csak október elején, vagy végén érnének be. A le­vágott címert viszont be lehet silózni. A munka megszervezése mindig előfeltétele a siker­nek. De különösen az napja­inkban. az őszi betakarítás idején. A megelőző években az volt a gyakorlat, hbgy le­törték a kukoricát és a szárat csak nélhány nappal, héttel utána vágták le. Ez már ak­kor is vétkes hanyagság volt, mert a gondosan betakarított kukoricaszár értékes takar­mány, amit azonban kint­hagynak az időjárás kénye­kedvére bízva, az már csak tüzelőnek jó. Most azonban úgy kell megszervezni a mun­kát, hogy egy-két napig tör­jék a kukoricát, utána mind­járt levágják a szárat, hogy nyomukban aztán indulhas­son a tralktor szántani. A munka megszervezéséhez tar­tozik, hogy a termelőszövet­kezetekiben és egyéni gazda­ságokban egyaránt a család­tagokat is be kell vonni a munkába. A kukoricatörés­szentesi járásban hasonló okok akadályozzák a vetést. A jó gabonatermés előfel­tétele a megfelelő magágy, a gondos talajelőkészítés. Az idén főként termelőszövetke­zetekben az agronómusoknak, a tsz-elnököknek és a brigád­vezetőknek ügyelniök kell a helyes vetésforgó, illetve a helyes növényi sorrend betar­tására. Általános gyakorlat, hogy például borsó vagy cu­korrépa után őszi árpát vet­nek, ahelyett, hogy ezt a te­rületet kenyérgabona számá­ra tartanák fenn, amelynek az említett növények kitűnő előveteményei. Azt kell meg­értenie mindenkinek: nö­vénytermelésünkben jelenleg legdöntőbb feladat a kenyér­gabonatermelés és ennek kell alárendelni az egyéb növény­féleségek termelését. A jó termést elősegíthetjük, ha a vetőágyba megfelelő műtrá­gyákat szórunk ki. A puszta­mérgesi Rákóczi TSZ-ben 41 hold őszi vetés előtt pétisót és kálisót szórtak ki alaptrá­gyaként. Viszont, hogy elke­rüljük jövőre az idén nagy­mértékben jelentkezett gabo­naüszögösödést, feltétlen csá­vázni kell a vetőmagot. Ez törvény, s ennek mindenhol szigorúan érvényt kell szerez­ni! Kiskundorozsmán — na­gyon helyesen — csává2ó központot állítottak fel. Desz­ken viszont a földmüvesszö­vetkezetben több év óta rak­táron tartott Higosan-csává­zószert árusítanak anélkül, hogy meggyőződtek volna ha­tékonyságáról. További elő­feltétele a jó termésnek, hogy ülepedett talajba történjék a vetés. Sajnos, az idő rövidsé­ge miatt nincs idő hetekig várni a talaj ülepedésére s ezt mesterségesen, hengere­zéssel kell megteremteni ott, ahol szükséges. A munkák meggyorsításá­nak ván még egy fontos emelője: a szocialista ver­seny felszítása. Sajnos, Csongrád megyében a mező­gazdasági szocialista verseny elég formális. Maga a megyei tanács is keveset gondol erre. A versenybizottság működik is, meg nem is. Arra van te­hát szükség, hogy a megyei tanács mezőgazdasági igazga­tósága — s a mezőgazdasági munkák irányításával és el­lenőrzésével megbízott vb.-el­nökhelyettes — jelentőségé­nek megfelelően kézbe ve­gyék a verseny irányítását. Az eleven őszi verseny előse­gíti, hogy az előttünk álló munkát jól elvégezzük. Nagy feladat áll előttünk. es a Közlemény a Szovjetunió Német Szövetségi kormányküldöttségei közötti tárgyalások befejezéséről Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin szeptember 12-én a Kremlben fogadást adott Aden­auer úrnak, a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi kancellárjának tiszteletére. A fogadás során N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és Konrád Aden­auer szövetségi kancellár be­szédet mondott. N. A. Bulganyin megjegyez­te, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének tár­gyalásai befejezéshez közeled­nek, majd a következőket mon­dotta: Ne találgassuk most a tár­gyalások végleges eredményét. A dolog a m-aga útján halad. Mégis úgy vélem, hogy minden jól végződik. Nem hiába mond­ják: a türelem és a munka min­dent legyőz. (Taps.) Azonban már most elmond­hatjuk — folytatta N. A. Bul­ganyin —. hogy a szövetségi kancellár úr ide, Moszkvába ér­kezése, és a vele, valamint a Szövetségi Köztársaság kül­ügyminiszterével és a többi tisztelt vendégünkkel való talál­kozásunknak igen nagy jelen­tősége lesz a Szovjetunió és a Szövetségi Köztársaság nor­mális diplomáciai és baráti kap­csolatainak megteremtésére nézve. önökkel folyó tárgyalásaink, Kancellár úr. Uraim —' mon­dotta N. A. Bulganyin — külö­nös jelentőségűek népeink sz'á­máraj mivel ml valóban őszin­tén beszéltünk önökkel. Beszélnünk pedig van miről! — jegyezte meg N. Sz. Hrus­csov. Mindenesetre — folytatta N. A. Bulganyin — derekasan fá­radoztunk, amikor őszinte esz­mecserét folytattunk. Ez mind jól van így. Nem vagyok ború­látó. Optimistán tekintek a dolgokra. S meggyőződésem Kancellár úr. hogy minden jól fog menni. Ha mindkét fél kívánja — jegyezte meg N. Sz. Hruscsov. ügy vélem — mondotta a továbbiakban N. A. Bulganyin diplomaták nem mindig a leg­— hogy az általunk nyiltan és jobb barátok — de a diplomá őszintén megvitatott kérdések ciai kapcsolatokra is. kedvező megoldása nagyjelen­tőségű lesz az országaink közti kölcsönös megértésre vonatko­zó valamennyi kérdés megol­dása tekintetében: ilyen kér­dés pedig nem kevés van. Azt szeretném Uraim, hogy önök tudatában legyenek: a Szovjetunió kormánya nem üz játékot, hanem őszinte, béke­szerető, a világbéke megszilár­dítását célzó külpolitikát foly­tat. (Viharos taps.) Emelem e poharat — mon­dotta befejezésül N. A. Bulga­nyin — a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság normális diplomáciai, baráti kapcsolatai megteremtésére, e politika folytatóira, a Német Szövetségi Köztársaság veze­tőier és a Szovjetunió veze­tőire. (Viharos taps.) Konrád Adenauer szövetségi kancellár válaszbeszédében az alábbiakat mondotta: Uraim! Az utóbbi napokban igen őszinte, nyílt, s néha he­ves megbeszéléseink is volia-k a szovjet kormány vezetőivel. Jobboldali szomszédom, Hrus­csov úr, igen njíltan meg­mondja, amit gondol, erre az emberre lehet építeni. Adenauer úr a továbbiakban megjegyezte, hogy N. A. Bul­ganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke kitűnően szervezte meg a.Német Szövet­ségi Köztársaság kormánykül­döttségének moszkvai tartózko­dását, majd a következőket mondotta: Azzal a meggyőződéssel té­rünk haza. hogy a moszkvai lá­togatás hasznos volt és sok kellemes emléket hagyott ben­nünk. önök sokat olvastak a lapokiban tárgyalásainkról. Amit a lapok írnak, gyakran helyes, de nem mindig. Azt szeretném mondani, hogy mi itt, igen fontos és döntő tár­gyalásokat folytattunk. Emelem poharam a köztünk lévő jó, baráti, nemcsupán dip­lomáciai kapcsolatokra — a A szovjet egészségére! és német (Taps). nép Moszkva (TASZSZ). Szep­tember 13-án délelőtt, moszk­vai idö szerint tíz órakor a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság kormány­küldöttségei szűkkörü ülést tartottak. Ezután szünet következett, majd moszkvai időszámítás szerint 15 órakor a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság kormányküldöttségei megtartották negyedik teljes ülésüket. Az ülésen megvitat­ták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok megte­remtésének kérdését. Az ülés elején N. A'. Bulga­nyin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke, a szovjet kormányküldöttség vezetője és V. M. Molotov szovjet külügy­miniszter nyilatkozatot tett. Ezután eszmecsere követke­zett, amelyben N. A. Bulga­nyijj, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke, a szovjet kormányküldöttség vezetője, K. Adenauer kancellár, a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányküldöttségének vezetője, N. Sz.. Hruscsov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének tagja, V: M. Molotov szovjet külügyminiszter és Hallstein, a Német Szövetségi Köztársaság külügyi államtit­kára vett rész'.. Az eszmecsere eredményeként határozatot fo­gadtak el a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről és elhatároz­ták, hogy e célból megfelelő le­vélváltásra kerül sor közöttük. Ezzel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei között befejeződtek a tárgyalások. El­fogadtak egy közös közleményt a moszkvai tárgyalások ered­ményeirőt. N. A. Bulganyin nyilatkozata ben. a szár összegyűjtésében, . ^s^kuVricaS" © a -gye mezőgazdaságú­ban az asszonyok, nagyobb gyerekek sokat segíthetnek. A patronáló üzemek munká­sai, dolgozói is érezzék köte­lességüknek, hogy a legmesz­szebbmenő segítséget nyújt­sák az általuk patronált ter­melőszövetkezetnek, vagy gépállomásnak az őszi mun­kák időszakában. A szerve­zéshez tartozik az is, hogy a helyi tanácsok — a mezőgaz­dasági állandóbizottság és a termelési bizottsági tagok út­ján — szervezzék és ellen­őrizzék: mindenki vetés előtt próbacsíráztatással győződjék meg vetőmagja életképessé­géről. Természetesen a vetés meggyorsításának fontos fel­tétele, hogy meggyorsuljon a vetőmagcsere. Tűrhetetlen, hogy például a napokban még a Zetoroknak 150, a vontatók- a szegedi járásba 9000 mázsa nak pedig 225 mázsa árut kell vetőmagból mindössze 4 ma­nak dolgozói már számos ne­héz feladatot sikerrel oldot­tak meg. Minden attól függ, hogy milyen szervezéssel, mekkora lelkesedéssel látunk neki ennek a nagy munká­nak. Lebegjen szemünk előtt, hogy a megtermett bőséges őszi termény gondos betakarí­tása, az időben történő őszi gabonavetés népünk jobb el­látását, életszínvonalunk emelését segíti elő. Amikor pártszervezeteink az őszi munkák menetét erélyesen ellenőrzik, akkor egyidejűleg fáradhatatlan felvilágosító szóval neveljék a megye me­zőgazdaságának dolgozóit még odaadóbb, még lelkesebb munkára. A siker akkor nem marad el! Moszkva (TASZSZ). múlt háború éveiben Az el- tott e szerencsétlen emberek hiílcri többségének nincs állandó hadsereg a Szovjetunió ideigle- munkája, lakása, létfenntartási nesen megszállt területeiről lehetősége, súlyos nyomorban sok százezer békés szovjet ál­lampolgárt erőszakkal Német­országba szállított. E szovjet emberek közül rengetegen el­pusztultak a németországi tá­borokban, kényszermunkán. A hitleri hadsereg szétzúzása után az életbenmaradt áttelepí­tett szovjet állampolgárok több­sége hazatért. Kisebb részüket azonban visszatartották, fő­képp Nyugat-Németországban. A rendelkezésre álló értesü­lések szerint mindezideig a Né­met Szövetségi Köztársaság területén tartózkodik több mint százezer ilyen szovjet állampol­gár, akiket sok esetben „állam­polgárság nélküli személyek­nek" neveznek. A hazájuktól és családjuktól erőszakkal elszakí­és nélkülözések közepette ten­gődik. Ezek az emberek jog"­fosztottak és függő helyzetben, idegen kezekben vannak. Sok olyan eset is ismeretes előt­tünk, hogy nehéz helyzetükkel elégedetlen szovjet áttelepített személyeket börtönökben tarta­nak a Német Szövetségi Köz­társaság területén. A Szovjetunióval szemben ellenséges bizonyos szerveze­tek a megfelelő hatóságok tá­mogatásával a hazatelepítést akadályozó rosszindulatú pro­pagandát folytatnak, megfélem­lítik és terrorizálják a hazaiér­ni szándékozókat. Egyszers­mind továbbra is tűrhetetlen kísérleteket tesznek arra, hogy ezeljet a személyeket bűnös po­litikai célokra használják fel. ügy véljük, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a szovjet áttelepített személyek­kel kapcsolatban előállott e helyzet rendellenes, ellentétben áll az emberiesség és a szemé­lyi szabadság elveivel. A szov­jet kormány kötelességének tartja védelmére kelni azoknak a szovjet állampolgároknak is, akik bizonyos körülmények kö­zött helytelenül cselekedtek ha­zájukkal szemben; reméljük, hogy megjavulnak és nem fog­juk őket szigorú felelősségre vonni elkövetett bűntetteikért. Amikor felhívjuk erre a Né­met Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének fi­gyelmét. reméljük, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya megteszi a kellő intézkedéseket és elő­mozdítja a szovjet áttelepített személyek hazatérését. V. M. Molotov szovjet külügyminiszter nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) A bel­ső és nemzetközi vonalakon repülőjáratokat végző pilóták jelentései szerint a levegőben nagy léggömböket figyeltek meg. Ezeken a léggömbökön, amelyeknek átmérője eléri a nyolc métert, függőleges irá­nyú, kiterjedése pedig eléri 16 métert, teherrakamá­nyok lógnak. A Szovjetunió területén elfogott ilyen lég­gömbök megvizsgálása során kiderült, hogy a rajtuk függő teher súlya eléri a 300 kilo­grammot. Ismeretes, hogy ezeket a léggömböket Nyugat-Német­ország területéről bocsátják fel azzal a céllal, hogy a Szovjetunió és egész sor más európai ország területére, ez államokkal szemben ellensé­ges röpiratokat és prepagan­daanyagokat dobjanak le. Il­letékes szovjet légügyi szak­értők véleménye szerint ezek a léggömbök veszélyeztetik (Folytatás a 2. oldalon4

Next

/
Thumbnails
Contents