Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-10 / 213. szám

AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁG AlN AK LAPJA XI. évfolyam, 213. szám Ara: 50 fillér Szombai, 1955. szeptember 10. MAI SZAMUNKBÓL: $ MEGKEZDŐDTEK A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÉNEK TÁRGYALÁSAI , (2. oldal) A MUNKA MINŐSÉGE A II. SZAMŰ TÉGLAGYÁRBAN (3, oldal] A JARASI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG — ÉS A RÖSZKEI SPORTKÖR (4. oldal) r üj tagok a termeiöszövelKezsle&tsen Az országban és megyénkben egyaránt hétről hétre lendületesebben fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Csupán augusztus utolsó hetében 3055 család választotta hazánkban a szövetkezeti gazdálkodas útját, s több mint 15 ezer hold földet vitt be a termelőszövetkezetekbe. Nyomon lehet követni a fejlődést Csongrád megyében is, ahol augusztus folyamán 163 családból 321 taggal és 1041 katasztrális hold földdel erősödött a szövetkezeti mozgalom, ezzel szemben csupán az elmúlt héten 141 családból 178 tag összesen 605 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Szeged városában is megélénkült a szövetkezetek fejlődése. Alig másfél hónapja, hogy az új szövetkezeti tagok egy csoportja felhívást intézett városunk dolgozó parasztságához, s a szocialista nagyüzemi gazdaság eredményeire, valamint saját elhatározásukra hivatkozva arra kérte az egyénileg dolgozó parasztokat és családtagjaikat: fontolják meg jól a szemük elé táruló tényeket, s ne késlekedjenek tovább az életerősen fejlődő szövetkezeti mozgalomhoz való csatlakozással. Az új tsz-tagok felhívása nem maradt pusztába kiáltó szó. Augusztusban 73, szeptember első napjaiban pedig 27 új jaggal gyarapodott a szegedi termelőszövetkezetek tagsága. Sőt még egy új termelőszövetkezeti csoport is alakult Újszegeden a csemetekertészet fellendítésére: a Szabadság TSZCS, amelynek tagsága — az alapító tagok számát több mmt kétszeresen felülmúlva — ma már harminc felé jár. Mir"i tanúskodnak ezek a tények? Arról, hogy minden visszahúzó szokás és gátló hagyomány ellenére egyre inkább érik a szövetkezés gondolata dolgozó parasztságunkban. A közös gazdaságok tagadhatatlan eredményeinek és gazdaságilag csakúgy, mint emberileg vonzó példájának láttán valamiféle új erjedés indult meg a paraszti társadalomban. Sok ugyan még a tépelődés, a bizonytalanság, az idegenkedés, de nem kevesebb az érdeklődés, a fontolgatás, a mérlegelés — és sok helyen már csak valami lökés hiányzik ahhoz, hogy átszakadjon a tartózkodás gátja. Egy-két tekintélyesebb gazda belépése, némely helyi adottság kedvezőbbé tétele: ennyi kellene csak és nem több, hogy ott is, ahol ma még látszólag minden mozdulatlan, meginduljon a föld. Mindez — a cselekvés oldaláról nézve a dolgot — azt is jelenti, hogy az elmúlt hónapok felvilágosító munkája nem volt eredménytelen. A pártszervezetek és a szövetkezetek népnevelő-osztagai sikerrel vették fel- a küzdelmet a maradisággal, a bizalmatlansággal, a hitetlenksdéssel. Miért választják napról napra újabb parasztcsaládQfc a szövetkezés útját? Mert meggyőződnek róla, hogr/ ez a kedvezőbb út. Mert felismerik, hogy a szövetkezetek növekvő gazdasági és erkölcsi erejével nem győzik a versenyt. A baktói Felszabadulás TSZ-be újabban belépett kisparasztok becsületesen beismerték, hogy hiába iparkodnak — a maguk kis parcelláján nem tudnak sem olyan termésre, sem olyan jövedelemre szert tenni, mint a gépesítés és a magasabb munkaszervezet összes előnyeit kihasználó szövetkezet. Vincze József 67 éves sövényházi gazdálkodó számára nagy vonzerőt jelentett, hogy a szövetkezetben az idősebb tagok részére a jövedelem két százalékát félreteszik szociális alapként. Azaz: lesz miből megélnie, ha már kiesik kezéből a kapa, meg a kasza. Lényegében mindenfelöl ugyanazokat a meggondolásokat hallani, amelyek a júliusi felhívást szövegező új belépőket a szövetkezet felé hajtották. "Nem jár jól, aki sokáig vár. Jobb előbb, mint utóbb. Mert megtalálják számításukat a termelőszövetkezetben férfiak, asszonyok, fiatalok egyaránt... Mi sem vagyunk a jónak ellensége. Érezzük a jó gazda felelősségét nemcsak családunk, hanem népünk további előrehaladásáért is.. .* Ez a felismerés persze minden egyes belépőnél hosszú hónapok, vagy éppen évek tépelődéseinek gyümölcse. "Ne higgye senki, hogy könnyen szántuk rá magunkat — írták az első nyári belépők —, épp úgy meghánytuk, vetettük a belépés gondolatát, mint ahogy elgondolkoznak ezen a most még kivülállók". A tépelődés időszakát azonban le lehet rövidíteni. Elsősorban a szövetkezeti utat járó parasztok feladata, hogy egyénileg gazdálkodó társaik számára megkönynyítsék az új életformára, a szocialista gazdálkodásra való áttérést. • 1 • » Mit jelentenek a szövetkezetben az új tagok? Nagyobb számbeli erőt? Azt is. De gyarapodó szaktudást is, hiszen a belépők között nem egy nagymultú, gazdag tapasztalatú, a paraszti munka fortélyaiban járatos régi gazdálkodó van. Nyereséget jelent a szövetkezet számára, ha a régi tagok hozzáértése és gyakorlata mellett támaszkodik az új belépők szaktudására is. Az új tagok beáramlása azonban természetszerűen új nevelési feladatokat is jelent. A belépőket meg kell ismertetni a szövetkezet munkarendjével, fegyelmével, szokásaival, erkölcsével. Azon kell lenni, hogy az új tagokat mielőbb bevonják a szövetkezet kialakult közösségi életébe, nehogy továbbra is kívülállóknak érezzék magukat. A legfontosabb persze: a közös munkába való bevonás — munkakörük, feladataik pontos kijelölésével. Nagy erőforrást jelentenek az új belépők. És, ha a termelőszövetkezetek vezetősége, a régi tagság szorgalma és harcos munkaakarata mellett ezt az erőforrást is kellőképpen kihasználja, a szövetkezeti gazdálkodás mostani fölényéből jövőre elsöprő fölény válhat. Elsöprő fölény, amely egész dolgozó parasztságunk számára megvilágítja a helyes utat és nem kis mértékben segíti lerakni a szocialista Magyarország alapjait. A hordónyiak nem tisztelik a törvényt Ha figyelmesen megnézzük a községek rangsorát az alkotmány évfordulójának tiszteletére indított versenyben. Bordányt mind a termény, mind az élőállat begyűjtésben az utolsók között találjuk. Nemn csoda, hiszen a község háromnegyed évi tervét sertésből 64.8, marhából 89.2, tejből 45, tojásból 70, baromfiból 53.9 százalékra, míg gabonabeadási tervét búzából 77, rozsból 78.9. árpából 72.5, zabból 28 százalékra teljesítette. Az alacsony százalékokat ismerve első gondolatunk az, hogy Bordányon kevés a lelkiismeretes termelő, aki szemében az állam iránti kötelezettség teljesítése törvény. Amikor ezt a súlyos megállapítást tesszük, nem túlzunk, hiszen 959 beadásra kötelezett termelőből 150 még mindig hátralékos a gabonabeadással annak ellenére, hogy a cséplést még augusztus 27-én befejezték. Az élőállat- és állati termék begyűjtésében az első fél év során 581-en voltak hátralékosok. S ez a szám nem hogy csökkenne, hanem emelkedik, mert augusztus 31-én már 651 volt a hátralékosok száma. Kik a hátralékosok? Bordányon a tanácstagoktól kezdve a termelőkig kevés embernek szívügye a beadás teljesítése. Rácz Vilmos és Zádori Ferenc tanácstagok baromfibeadásukat nem teljesítették; Tari Mihály tanácstag ebben az évben tejet még nem adott be; Gyuris Dávid és Mandó Gábor tanácstagok tej- és baromfibeadásukkal maradtak el. Sőt akad olyan tanácstag is, mint Bozó Benjámin, aki eltitkolta tehenét, hogy mentesüljön a tejbeadástól. Mivel tejet nem szállított a beadásba, alkalma volt azt Szegeden eladni jóval magasabb áron. Bozó Benjámin azzal védekezett: nem volt tudomása arról, hogy a tehén beállítását jelenteni kell a begyűj. tési hivatalban, holott a tavasz folyamán a tanács és a A szóreai Petőfi TSZ figyelmébe Be lehet takarítani a gazdag termést A meleg őszeleje gyorsan érleli a kapásnövényeket. A betakarítási munkák, a cukorrépaszedés, a napraforgószedés, a kukoricatörés és tegyük hozzá, a szüret, egyszerre szakadt a nyakunkba a vetéssel együtt. Néhány helyen, így például a szőregi Petőfi TSZ-ben is munkaerőhiány mutatkozik. Fő a feje a vezetőségnek, mi történjék a napraforgójukkal, kukoricájukkal. Hétfőn megkezdődik a cukorrépaszedés, a napraforgószedés, a burgonyaásás és a takarmányok betakarítása. Felvetődött egy olyan gondolat a termelőszövetkezetnél; kérjünk segítséget más tsz-ektől, avagy adjuk ki részéből a kukorica és a napraforgó szedését. Terem bőven kukoricánk. Hogy mennyire téves és káros ez a felfogás, azt legjobban bizonyítja a mórahalmi Vörös Október TSZ elnökének a véleménye. — Megkezdjük mi is a jövő héten a kukoricatörést és vetünk is. Ha nem győzzük a munkát, dolgozunk vasárnap is. Egy jó gazánál, egy jó termelőszövetkezetnél mindig akad munka bőven. Ahol nem győzik a munkát, ott nagy baj van. Az asszonyok is segíthetnek a betakarítási munkákban, s a gyerekek, iskola után, ha a tanulni valót elvégezték, ha csak egy sort törnek le, azzal is kevesebb a kukorica. Én tudom, hogy volnának olyan szövetkezetek és szövetkezeti tagok, akik szívesen segitetének a szőregi "Petőfi«-nek, persze nem munkaegységért, hanem részéből. El tudom képzelni, hogy Szőregről is jönnének hozzánk szüretelni, részéből. Még a vasárnapot is föláldoznák egyesek. Azt mondják a szőregi "Petőfi« tagjai, lesz vagy hatvan vagon kukoricánk, ahol csurran, ott el is cseppenhet. Vigyázzanak nagyon a Petőfi TSZ tagjai, mert amelyik hordó csepeg, ott könnyen elfolyik az egész bor. Ha megéri másnak részéből letörni a kukoricát, akkor megéri a tsz-tagoknak. Nem mindegy az, hogy egy munkaegységre 6, vagy 10 kiló kukorica jut. Ne engedjék a Petőfi TSZ tagjai se, hogy mások fölözzék le gazdagon fizető kukoricatermésüket! Igaza van a mórahalmi Vörös Október TSZ elnökének. Ne engedje a szőregi Petőfi TSZ tagsága, hogy a vezetőség részéből kiadja a kukorica törését. Gondoljanak arra, mennyi fáradságos munka kellett a gazdag terméshez. A tsz kommunistái bizonyítsák be, hogy be lehet takarítani a termést. Mutassanak példát a munkában! [ begyűjtési hivatal dolgozói, amikor ismertették a begyüji tési rendéletet, az egyik kis] gyűlést éppen Bozó Benjámin lakásán tartották. Mondják: a rossz példa könnyen ragad. És ez Bordányon is így van. Horvátih Vince 12 holdas dolgozó paraszt tej-, tojás-, baromfi- és sertésbeadási kötelezettségébe ebben az évben még semmit sem adott be, s noha augusztus 4-én elcsépelt, gabonabeadását sem teljesítette. Hozzá hasonló Polyák Vendel is, aki szintén nem rendezte a cséplést követően gabonabeadását, sőt tojásból, baromfiból és sertésből is hátralékos volt. A törvénynek ezt a megsértését azzal tetézte: a begyűjtési dolgozót száz forinttal meg akarta vesztegelni, hogy intézze el több ezer forintos hátralékát. Mindezek után joggal kérdezhetjük: ebben a községben nincsenek kommunisták, nincsenek becsületes dolgozó parasztok, vagy nincsen talán a termelőknek beadásra alkalmas termékük, terményük és azért hátralékosok? Nem. A termelöknek van gabonájuk. sok tyúk, csirke, sertés, vágómarha van a házuk táján, amit a négy nap óta tar' tó helyszíni behajtások bebiJ zonyítottak. A beadásukat beI csületesen teljesítő dolgozó j parasztok igazságérzetével taI lálkozott az a rendelkezés, i hogy Bordányon elrendelték a hátralékosokkal szemben a helyszíni behajtást. Négy nap alatt 394 mázsa búzát, 600 mázsa rozsot, 30 mázsa árpát, 22 mázsa zabot, 17 hízott sertést, 6 vágómarhát és több mint 10 mázsa baromfit vettek igénybe a hátralékok rendezésére a hátralékos termelők egy részétől. A központilag irányított bizottság működése nyomán baromfiból a piaci felvásárlás 20—40 kilóról 110 kilóra, míg a legutóbbi piacon 400 kilóra emelkedett; tojásból a régebbi 30— 40 kilós felvásárlással szemben legutóbb már 110 kilót adtak a beadásba. Ki a felelős a mulasztásokért? Mindenekelőtt a hátralékos termelők, de felelősek a bordányi kommunisták, a helyi tanács és a helyi begyűjtés dolgozói is, akik eltűrték, hogy az első félév során 581 termelő megszegje az állami fegyelmet. Tetézi a felelőtlenséget, hogy az 581 hátralékosnak emiatt semmi bántódása nem történt eddig, mert fél év alatt mindössze tíz esetben történt helyszíni behajtás. Mivel a termelők látták, hogy a hátralékosokat senki nem vonta felelősségre Segítsék a gépállomások a Isz-sk versenyét A termelőszövetkezetek közötti verseny számos eredménnyel dicsekedhet már. Hogy csak egy példát említsünk: a kapásnövények művelésében és a szőlők gondozásában győztes termelőszövetkezeteknél az átlagtermés igen magasnak ígérkezik. Most az őszi vetések és a betakarítási munkák megkezdése előtt új versenykihívások születtek. A zákányszéki Kossuth TSZ tagjai versenyre hívták a nagyszéksósiakat A pusztamérgesi Rákóczi TSZ tagsága pedig versenyre lépett a környező termelőszövetkezetekkel, a mórahalmiakkal, zákányszékiekkel, forráskútiakkal, csorvaiakkal. Vállalták, hogy a vetést határidő előtt 10 nappal befejezik, A gépállomásoknak is segíteni kell a tsz-ek eme nemes vetélkedését. A betakarítási munkáknál és a vetések előkészítésénél különösen sok a teendőjük a gépállomásoknak. A gépállomástól távolabb eső tsz-eket is segítsék s ne forduljon elő olyan eset, mint ami Pusztaszeren történt, hogy rossz és hanyag munkáért a tsz elnöke kizavarta a traktorosokat a tsz földjéről. Jogos a tsz-ek igénye! A gépállomások végezzenek becsületes, jó munkát. Az őszi jó munka a termések betakarításánál mindig megmutatkozik. Ne feledjék a gépállomások vezetői, hogy felelősek a tsz-ek terméseredményeiért is, __ , és az 581 hátralékost senki nem háborgatja, így mások is követték ézt a rossz példát. Ezért emelkedett augusztus végére már 651 főre a hátralékosok száma. Felelősség terheli a mulasztásokért a szegedi járási pártbizottságot, a járási tanácsot és a járási begyűjtési hivatalt is, mert ellenőrzéseik során nem vették észre, hogy Bordányon komoly hibák vannak az állampolgári fegyelem betartása körül, hogy a tanácstagok és a tanácsi vezetők nem mutatnak példát a begyűjtésben. Most a központi elszámoltató bizottság segítségével pótolták Bordányban a mulasztást. De emellett a járási pártbizottság segítségével a községi pártszervezetnek széleskörű politikai felvilágosító munkát is kell indítania, hogy a bordányiak is megismerjék kötelességüket a dolgozó nép ellátásával kapcsolatban és az őszi kapásnövények begyűjtése során lemoshassák a községükön esett szégyent. Leleményes fsz elnök A betakarítási munkákkal egyidőben megkezdődött a gabona vetése is Kisteleken. A Felszabadulás TSZ tagjai már elvetettek 10 hold árpát s hozzákezdtek a 40 hold rozs vetéséhez is. Ez az egyszerű hír nem adja tudtul, hogy mennyi gond előzte meg Kisteleken is a vetés kezdetét. A Felszabadulás TSZ-nek kiváló árpatermése volt, azonban az árpa nagy része rozzsal fertőződött meg. Vetőmagnak tehát nem megfelelő a tsz árpatermése. Igényeltek csere-vetőmagot. Az azonban nem érkezett meg a vetés idejéig. A tsz elnöke gondolt egy merészet — tegyük hozzá helyeset — ellátogatott a deszki Kossuth TSZ-hez, ahol kiváló árpatermés volt. Beszélt a tsz vezetőségével, s megegyeztek: kicserélik a Kisteleken termett árpát a vetőmagnak alkalmas deszkiekével. A többi már könynyen ment. Kistelekről elszállítottak 10 holdra való rozsos-árpát Deszkre s ott megkapták a tiszta árpavetőmagot. Másnap már el is vetették a 10 hold árpát, s ma már gyönyörű zöld kelésük van a kistelekieknek. A környékben mindenki csodálja a kisteleki Felszabadulás TSZ gyönyörű vetését. Üj termelőszövetkezet alakult Dóc községben Szeptember 8-án, csütörtökön este 10 dolgozó paraszt 50 hold földdel termelőszövetkezetet alakított a szegedkornyéki Dóc községben. Az alakuló közgyűlésen a tagság Kovács Ferenc 5 holdas dolgozó parasztot a község egyik legnagyobb szakértelemmel rendelkező gazdájat választotta meg elnöknek. A tagság úgy döntött, hogy az új tsz-nek a "Vörös Csillag* nevet adja A Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe tömörült dóci dolgozó parasztok elhatározták, hogy még a tél folyamán 10 hold szolot telepítenek; ezzel is gondoskodni akarnak arról, hogy az új tsz néhány év múlva jól jövedelmező nagyüzemi közös gazdasággá erősödjék Dóc határaban. 4