Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-07 / 210. szám

Szerda, 1999. fflMptcmbsr 7. 3 üELMRGYRRORSZae A reiidüeremíés útján A termelés és a minőség néhány kérdése a Kéziszerszámárugyárban A Szegedi Kéziszerszámára gyár termelési adataival nem lehet büszkélkedni. Koránlsem kielégítő a terv mennyiségi és minőségi teljesítése. A gyár augusztusi tervének mindössze 82.4 százalékban tett eleget, s nem mutat kedvezőbb képet az előző hónap sem. Augusztusban — nyilvánvaló — a de kádtervek megvalósítása sem volt kielégítő, s élesen mutatkozott az egyenetlenség, — a hóvégi hajrá. A termelés kedvezőtlen mennyiségi és minőségi alakulásának tőbb gyáronbelüli oka van, habár igaz, az anyagellátás hiányossága és az új gyártmányokra való áttérés is nehezítette a helyzetet. Az üzem gyártmányainak túlnyomó többségét kovácsolni kell és ezután kerülnek az egyes darabok további megmunkálásra. Elegendő félkész termék kell a folyamatos munkához. De nem volt — még ma sincs — elegendő félkész termék. Ennek következtében augusztus elején is zavarok voltak a folyamatos munkában. Ez egyes munkásoknak bizonyos mértékben károsan befolyásolta a termelését és a keresetét is. Az ütemtelen, nem folyamatos munka adódott a szervezés hiányosságaiból, egyes műszakiak nem kellő felelősséggel végrehajtott, — vagy végre nem hajtott — intézkedéseiből. Szinte már „hagyománnyá" vált, hogy a következő hónapra való felkészüléseket, ifletve az új gyártmányok előállítására vonatkozó intézkedéseket az utolsó pillanatban tették meg. Például a munkálatokhoz szükséges egyes szerszámok használhatóságáról csak akkor győződtek meg, amikor a termelésbe kellett állítani. Megtörtént, hogy a szerszámot javítani kellett, s ez • folyamatot munkát akadályoxta. Nem volt tehát megfelelő előrelátás, körültekintés, s együttműködés az üzemrészek között. Nagyon fontos a félkész gyártmányok kellő mennyiségű biztosítása. Ezt segítette volna elő az 500 kilós ejtökalapács munkába állítása. Az ejtőkalapácsot jó félesztendővel ezelőtt hozták az üzembe, de alig működött. Igaz, hogy többször is megkísérelték üzembe állítását, de eredménytelenül. Aztán valahogyan belenyugodtak ebbe, s megkísérelték elcserélni egy úgynevezett melegprésért. Pedig az ejtökalapácsot minden módon üzemeltetni kellett volna. Helytelen volt hosszú hónapokon át tétlenségre kárhoztatni. Ha működik, akkor javul a továbbmegmunkáló üzemrészek félkész termékkel való ellátottsága. A technológiai osztály kétségtelenül tett az új eljárások alkalmazásáért, illetve, az új gyártmányok előállítása helyes módszereinek megteremtéséért. Munkájuk azonban többször nem volt ütemes, következetes; nem kielégítően segítette a gyakorlati munkát. A jobb technológia alkalmazása parancsoló szükségesség a Kéziszerszámárugyárban is. A Budapesti Lampart Üzemben 45 másodperc alatt készíti el egy ember egy fogó nyers fél darabját. A Szegedi Kéziszerszámárugyárban ezt a munkát öt ember majdnem hat perc alatt végzi. Ez is a műszaki kultúra gyakorlati alkalmazásának jelentőségére vet fényt. A munka minőségériek tűrhetetlen leromlása a többi között adódott a megfelelő ellenőrzés hiányából, egyes munkások felelőtlenségéből, hanyagságából. A művezetők általában keveset törődtek a minőséggel, gondolván, hogy az csak a MEO-sok dolga. A MEO-sok közül egyesek pedig, nehogy „népszerűségükön" csorba essen, hagyták, hogy a rossz minőségű ára tovább kerüljön. Az 1955-ös év első félévében közel félmillió fo int értékű árut küldtek vissza a Kéziszerszámárugyárnak rossz minőség miatt. Augusztusban is több ezer fogót kapott vissza a gyár. Világosan látni kell a gyár minden dolgozójának, hogy saját maga, családja, hazája további előrehaladását fékezi a selejt. Közvetve, vagy közvetlenül, de forintokat dobnak el azok a munkások, akik hányaveti módon selejtet gyártanak, a minőséggel mitsem törődve. Feltehető a kérdés, hogy most, szeptember első napjaiban mutatkozik-e valami javulás? Igen, mutatkozik. A tények azt mutatják, hogy végre a rendteremtés, a helyes munkaszervezés útjára tértek. Ezek is azt jelzik, hogy a gyáron belül sokat lehet és kell tenni a termelés mind mennyiségi, mind minőségi .javításáért. Megfelelő intézkedésekkel jobbá tették a kovácsműhely munkáját, a félkész gyártmányok előállításánál máris néhány napi előnyt szereztek. Tegnap végre a folyamatos termelés elősegítéséért munkába állt az 500 kilós ejtökalapács. A műszakiak a napokban megbeszélést tartottak, ahol helyesen tárták fel az üzemrészek közötti együttműködés, az ellenőrzés fogyatékosságait. Szögi elvtárs, a szerelőműhely vezetője is például a neki szóló bírálat után alaposabb, gondosabb ellenőrzést végez, minden vonatkozásban. Nagy Zoltán diszpécser is odaadóan tevékenykedik a tervszerű munkáért. Pántya József elvtárs főmérnök lelkesen és odaadóan munkálkodik a bajok megszüntetéséért, mint általában a többi műszaki is. A főmérnök munkájában hiba volt, hogy nem eléggé következetesen ellenőrizte az egyes intézkedések végrehajtását. Ma már fokozottabb figyelmet fordít a termelés irányítására, az ellenőrzésre, s ezt továbbra is így kell tennie. A műszakiak, az öntudatos munkások nem tűrik, — ne is tűrjék egy esetben sem — a selejt gyártást, a fegyelmezetlenséget. A művezetőknek továbbra is nagy gonddal kell figyelni a munka minőségére. A gyárban igen helyesen üzemrészenként röpgyűléseken beszélték meg a minőség kérdéseit, A röpgyűlésen maguk az öntudatos munkások — Papdi János, Fehér Mihály, Bukva Vince és mások — juttatták kifejezésre, hogy fel kell számolni a selejtgyártást, mert az tovább nem mehet. Vannak szép számmal olyan munkások, akik sokat adnak a minőségre. Például Bukva Vince, Szűcs András, Petre Árpád, Ábrahám János, Szabó Ferenc és a felesége, id. Pósa János, az utóbbi időben Evetovics Mária és mások. Vannak azonban olyan munkások, — viszonylag nem is kevesen —, akik a minőségre nem fordítanak gondot. Nincs abban semmi kivetni való, sőt dicséretes, ha egy-egy munkás magas teljesítményeket ér el, jó minőséggel. De az megengedhetetlen, hogy valaki hajszolja a magas teljesítményt s nem ügyel a minőségre, selejtet gyárt. A minőségre ügyelnie kell többek között Hamzsek Sándornak, Dávid Jolának. Kiss Ferencnek, Nagy Lajosnak és Tatai Jánosnak is. A Kéziszerszámárugyárban az eredmények még csak kezdtetlek. A megkezdett, megtalált helyes úton kell tovább menniök. A műszakiak, munkások együtt, akarattal, tettekkel, fegyelmet tartva, nem kétséges, úrrá lehetnek és lesznek is a nehézségeken. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra, szívós, kitartó munka szükséges hozzá. További alapvető feladat a folyamatos, jó munkához szükséges műszaki feltételek biztosítása, a fegyelem jelentőségének, rt folojősségérzetnek elmélyítése, a minőség javítása. Amikor mindezek megteremtéséért indulnak harcba a Kéziszerszámgyár öntudatos dolgozói, közvetlenül, vagy közvetve a maguk javáért tesznek e'sősorban. A tettek nyomában eredmények járnak és igy — csakis így — eljön az az idő. amikor büszkélkedni lehet majd a Kéziszerszámárugyár termelési adataival. Yeíik a rozsot Kisteleken és Forróskúton Megtartották a „gépállomási tanács" ütéseket A szegedi járáshoz tartozó ! gépállomásokon az elmúlt hé- j ten tartották meg a „gépáUomási tanácsüléseket", melyen résztvettek a termelőszövetkezetek elnökei, párttitkárai és a tanácsok elnökei. Beszámoltak az őszi betakarítási munkák terveiről, s kérték a gépállomás segítségét azok elvégzéséhez. A forráskúti Petőfi Termelőszövetkezet tagjai büszkén jelentették, hogy hét holdon már elvetették a rozsot. A kisteleki Felszabadulás Termelőszövetkezet 14 holdon, az egyéni gazdák pedig 20 holdon végeztek a rozs vetésével. A vetés megkezdésével egyidőben szó esett a gépállomás további hathatós segítségnyújtásáról is, hisz Ásotthalmán, Zákányszéken már javában folyik a burgonya szedése is. A járás területén eddig 1200 hold területen végeztek a burgonya betakarítási munkáival. A vetési munkák megkezdésekor feltétlen szólnunk kell — ezt maguk a dolgozó parasztok is igy kívánjál? — a téli takarmány biztosításáról. A Kisteleki Gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetekben sehol nem silóztak még, noha erre mód és lehetőség lett volna? A gépállamáson jónéhány silózógép várja a munkát. A termelőszövetkezeteknél viszont gyönyörűek a silókukoricák és egyéb silózásra alkalmas másodnövényeik. Helyes lenne, ha a gépállomás az őszi munkák megkezdéséhez segítséget nyújtana azzal is, hogy gépeket küld a silókukoricák levágására. Számos javaslat és bírálat hangzott el a Kisteleki Gépállomás „gépállomási tanácsülésén". Elmondották, hogy nem mindenkor teljesítette a gépállomás a szerződésben foglaltakat az aratáskor. Bíznak azonban abban, hogy a gépállomás kijavítja a hibákat, segít is minden szövetkezetet a sok gépi munkát igénylő őszi betakarítás és vetési munkák elvégzésében. A vetés és az őszi betakarítás mindenkor egybeesik. Figyelembe kell venni azt is, 'hogy a járásban igen sok helyen a szüret is rövidesen megkezdődik. Három nagy munka elvégzése egy időben nehéz feladat, de elvégezhető jó szervezéssel, összefogással. Ötszázezer tégla terven felül A kedvezőtlen időjárás, az elmúlt hetek esőzése erősen hátravetette a téglagyárakat tervteljesítésükben. A Kiskundorozsmai Téglagyár dolgozói most elhatározták, hogy a munka jobb megszervezésével a nyersgyártási szezon befejezéséig behozzák az esőzés következtében történt lemaradást s további 500 ezer téglát gyártanak terven felül. A téglagyár dolgozói versenyre hívták a megyei téglagyárakat az éves nyersgyártási terv túlteljesítésére. Eddigi értesülésünk szerint már több üzem elfogadta a versenykihívást. Amennyiben minden téglagyár csatlakozik a versenyhez és teljesíti felajánlását, ez több mint száz munkáslakás felépítéséhez elegendő tégla terven felüli gyártását jelenti. Társadalmi munkával vezették be az ivávizei a tápéi napköziotihonos óvodába A tápéi tanácsi vezetőik és az általános iskolák igazgatója, Ács Zoltán elvtárs igen eredményesen szervezték meg, hogy társadalmi munkával bevezessék az ivóvizet a tápéi napköziotthonos óvodába. Az óvodás gyermekek szülei Tóth András, Révész Mihály, Terhes János, de többen mások, Laczi Menyhért, Vőneki Menyhért, Szabó Dezső és még jónéhányan mintegy 200 méter hosszúságban leásták a földbe a vízvezetékcsöveket. Az ivóvíz bevezetésével korszerűsítik az óvoda konyháját, mosdóját. Mindennek az is nagy előnye, hogy az óvoda személyzete — azok, akik eddig vízhordással töltötték idejüket — most a gyermekek nevelésére, szórakozására nagyobb gondot tudnak fordítani. Az óvoda ivóvízellátásán kívül az óvoda környékén lakó dolgozóknak sem kell messzire menniök vízért •— ők is jól járnak. Ennek a lelkes társadalmi munkának az eredménye az is, hogy a létesítménnyel több mint kétezer forintot takarítottak meg. Tokody Béla Különleges emberek Ha az ember Balástyán jár. egész bizonyos, találkozik ezzel a szóbeszéddel: „Nem is olyan rosszak azok a kulákok, legtöbbjük becsülettel teljesíti kötelességét." Ha pedig a nagy kulákokról van szó — a 100 holdasokról, — akkor a tanácsháza begyűjtési hivatala körül olyan hangok is elhangzanak, ezek .Jtülönleges emberek" Valóban különleges emberek. A dolgozók, az ország legelvetemültebb ellenségei. Csak egyet ezek közül a száz holdasokból említsünk meg „kutyafuttában". íme az adatok: Csányi Illés őszeszéki lakos. 90 holdas. 1954-ről 6400 búzakilogramm begyűjtési hátraléka van. 1955-re 18 mázsa hízoltsertéssel, 10 mázsa vágómarhával, 96 kiló tojással. 87 kiló baromfival tartozik. A cséplést augusztus 5-én befejezte, s a Terményforgalmi Vállalat jóvoltából 17 napig haladékot kapott nedvesség címén a gabona szállítására. Ugyebár egy becsületes ember ilyenkor kihasználja az alkalmat, padláson, ponyván, eresz alatt, sőt még a tiszta szobában is szárogatja a gabonát, hogy azt minél hamarabb beadhassa, s megkapja érte a kormányunk bztosítotia kedvezményeket. Csányi Illés azonban nem becsületes ember: kulák. Mit sem törődve a rozzsal, behányta azt egyrakásra. Csupán a vetőmagot, a fejadagot és a részeseknek járó részt szárította meg. (Jól lehet, ez utóbbit maguk a részesek tették.) Száztíz mázsa gabona azonban begyulladt — bedohosodott. megpenészedett, hasznavehetetlen lett. Joggal kérdezzük, hogy dolgozik a balástyal begyűjtési hivatal és a Terményforgalmi Vállalat kirendeltsége? Már maga az a tény, hogy hét nap helyett 17 nap haladékot adtak a gabonaszárításra, elgondolkoztató. Avagy Csányi Illésnél nem jártak kint a begyűjtési hivatal dolgozói — pedig vannak szépszámmal — avagy a Terményforgalmi Vállalat emberei, köztük Paulóné is?l Mindezt megállapítani csak komoly vizsgálat atin lehet. Reméljük, ez a vizsgálat hamarosan megtörténik és fény derül arra is. miért különleges emberek még a balástyat kulákok? i Az új tanár feladatai a falusi iskolákban Néhány nappal ezelőtt újra megnyíltak közoktatási intézményeink kapui, hogy a nyári szünet után megkezdjék, folytassák ifjúságunk oktatását-nevelését, hogy hazánknak szocialista fejlődését képzett dolgozókkal biztosítsál?. Az 1955—56. tanév fő célkitűzése »Az iskolakötelezettségről szóló törvény szigorú végrehajtása, az erkölcsi-politikai nevelőmunka megjavítása, a tárgyi ismeretek és alapvető készségek további megszilárdításának előmozdítása, a politechnikai képzés elemeinek továbbfejlesztése". Nyilvánvaló, hogy nemcsak az iskolán, a pedagóguson és a tanulón múlik a jó eredmények elérése, hanem nagyon fontos a szülők, a társadalom segítsége is. A szülőknek, a társadalomnak is együtt kell az iskolával dolgoznia. Egyedül az iskola nem tud teljes értékű munkát végezni, hiszen a tanulók az iskolában a napinak csak egy részét töltik, nagyobbrészt a szülői háznál, vagy más — iskolán kívüli — közösségben vannak. Ezeknek is hatni kell tehát a gyermek jóirányú fejlődésére, segíteniök, ellenőrizniük kell az iskolával közös cél elérését. A szülök, a társadalom nagyobb része segít is az iskolának e közös cél elérésében. így például Szöregen, de sok más községben is a szülők segítettek, hogy az új tanévben tiszta, barátságos tantermek fogadják a tanulókat. A segítség az iskolakötelezettségi törvény végrehajtásánál is nagyon fontos. A mulasztások, az indokolatlan hiányzások elleni küzdelemben a szülők, a társadalom is segítse az iskolát, mert csak így érhetünk el olyan jó eredményeket, mint például Röszkén, ahol az elmúlt évben egy tanulóra csak 4 nap mulasztási átlag esett. Ahol viszont hiányzott ez a segítség, mint például Kübekházán, ott 26 nap volt az egy tanulóra eső mulasztási átlag. Meg kell javítani a tanulóifjúság iskolán kívüli, utcai magatartását is. A kisteleki vb. elnök a tanévnyitó értekezleten elmondta, hogy sokszor már ő szégyenli a tanulóifjúság iskolán kívüli kulturálatlan magatartását. A felnőtteknek nem köszönnek, sokszor még a nevelőiknek sem, késő esti órákban felügyelet nélkül az utcákon tartózkodnak, az esti mozielőadásokon részt vesznek, dohányoznak stb. A becsületes és előrenéző szülők zöme ma már helyesen látja, hogy a pedagógusokkal öszszefogva lehet csak javítani és jó eredményt elérni a gyerekek magatartásának megváltoztatásában. Minden szülő és társadalmi vezető feladata tehát, hogy segítsen fokozottabban az új tanévben az iskolának. A tanulók munkájának megkönnyítésére is sor kerül e tanévben. Az Oktatásügyi Minisztérium gondoskodott arról, hogy a túlterhelés megszűnjön, a tantervi lazaságokat már most "átmeneti" tanévben részben felszámolja, anyagcsökkenés valósul meg egyes osztályok és tárgyak tanításánál, a felesleges ismétlődéseket felszámolják. Közmegelégedésre a kézimunka tanítását az alsó tagozatnál bevezetjük. A felső tagozatban különösen fontosak a mezőgazdasági kérdések. Pedagógusaink felkészültek az új tanévre. A nyáron Szegeden megrendezett tanfolyamon közel 130 körzeti igazgató és alsó tagozati nevelő vett részt, de az augusztus végén megtartott háromnapos szakmai tanácskozásokon valamennyien résztvettek. Megismerve az új tanév célkitűzéseit, örömmel vették az eszközölt változásokat, melyek bizonyítják szocialista nevelésünk fejlődését. Pálréti Ágoston tanulmányi felügyelő Tömeges belépések a (ermelöszöveikszotekkc ? Az augusztus 21-től 28-ig terjedő héten 3055 családból 4120-an lettek termelőszövetkezeti tagok. A 3055 család által bevitt földterület meghaladja a 15.000 holdat. Ezen a héten is Somogy megyében léptek legtöbben a nagyüzemi közös gazdálkodás útjára. 626 családból 985 tag, 4632 hold földet vitt be a termelőszövetkezetekbe. Szegedi tudósok? kutatók és műszakiak segitsóge az üzemek technikai fejlesztésében A Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szegedi intézőbizottsága mellett munkabizottságok alakultak, amelyek összegyűjtik a szegedi üzemek problémáit, technikai javaslatait, s amit ezekből az üzemekben nem tudnak végrehajtani az összehívott különböző szakemberek megoldják. Igen termékeny kapcsolatot tart fenn például az űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat szakembereivel. Itt a munkabizottság főleg a szárító gépek műszerezésével foglalkozik, s a szárítóból kijövő szövet nedvességének mérésére szerkeszt elektromos mérőt. Ugyancsak foglalkoznak a szállítás ésszerűbb megoldásával is. A Jutaárugyárban az Alexer- és Nebuler-féle nedvesítő gépek megjavításával foglalkozik egy munkabizottság, amely előbb a Szegedi Kenderfonógyárban tesz üzemlátogatást, ahol jólmüködő hasonló gépek vannak. Valószínűleg a gyártó cégtől ts lehívnak szakembereket a gépek munkájának megjavítására. A Szegedi Kenderfonógyárban a Bolyai János Matematikai Társulat kutatói segítenek a technikai problémák megoldásában. Számításokat végeznek a nyújtógépekkel kapcsolatosan. Ugyanitt szállítási problémákkal is foglalkoznak, hasonlóan az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalathoz. A Kéziszerszámárugyárnak a Gépipari Tudományos Egyesület nyújt segítséget. Egyrészt a csiszoló korongok műanyaggal való ragasztásához új ragasztóanyag előállítására végeznek kísérleteket, ugyanakkor a különböző szerszámnyelek faanyagának pótlására farostból próbálnak műanyagot előállítani a Szegedi Falemezgyárban. "" Üj festékanyag előállítására ts folyik kísérlet. Olyan festékanyagot szeretnének találni, amely a szerszámnyeleken nem színeződik el. A Szegedi Falemezgyárban is folynak kísérletek, egyrészt a fakérgezés gépesítésére próbálnak átalakítani kiselejtezett hámozó gépeket. A Gözfürészben balesetvédelmi villamosjelző berendezés kidolgozásával foglalkoznak a kutatók. A Bútorgyárban a porelszívó berendezés kapacitásának bővítésével foglalkozik egy műszaki brigád. A Szalámigyárban pedig a hűtő elektormos és műszaki problémáinak megoldására végeznek kísérleteket. Az említett munkák mellett számos új kezdeményezést tettek az MTESZ kötelékébe tartozó tudományos társulatok tagjai, a szegedi egyetem kutatót. Az MTESZ-nél pedig a műszaki újítások felülbírálására bizottság alakul, amely az elvégzett kutatásokat, számításokat a kutatók segítségének eredménueit vizsgálja meg. <1