Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

Vasárnap, 1955. szeptember 4. OELMÜIYÜRORSZSO (B A „GLOS ROBOÍNICZY"- SZEGEDRŐL Mint már jelentettük a „Glos Robot­niczy', a Lengyel Egyesült Munkáspárt lodzi lapja egy nemrégi számában egész­oldalas összeállítást közölt Szegedről. Az összeállítás annak a megállapodásnak ér­telmében készült cl, amely a „G'os Rnbot­niczy" és a ..Délmagyarország" szerkesz­tősége között létrejött. A lodzi lapban megjelent cikkek — tekintettel arra, hogy Lodz cppenúgy, mint Szeged, nagy textil­ipari központ — a szegedi textilüzemek életéről számolnak be. A cikkeket a Dél­magyarország munkatársai és Marosi János, az Újszeged! Kender-Lenszövő Vállalat főkönyvelője írták. Az alábbiak­ban két cikket közlünk a lengyel lapban megjelent írásokból. A Juíaárugyár pártszervezetének harca a terv teljesítéséért Az üzem munkásai az éves terv teljesítését december 22­ig vállalták. E cél elérésére törekszik a pártszervezet is minden erővel. Jelenleg a harmadik negyedév sikeréért folyik a kemény munka, ez­ért küzdenek mindenekelőtt a kommunisták. Az alap — amelyről július elsejével starthoz álitak — elég szilárd: az eíSö félévben 37.8 tonna árut gyártottak terven felül. Szép eredmény ez, de még dicséretreméltóbb, hogy mi­nőségileg kifogástalan zsáko­kat szállítanak a lakosság­nak. Selejtes áru miatt még egyszer sem érkezett hozzá­juk panasz. A párttitkár. Bár­kányi Ferencné, aki már húsz éve dolgozik itt, jogosan büsz­ke erre. Pártszervezet nélkül szinte egy napig nem élhetne a gyár. A kommunisták egybefogott ereje az a szilárd biztosíték, amely évről-évre öregbíti a Jutaárugyár jóhírét. A mű­szaki vezetők — ha valame­lyik üzemrészben fennakadás van — a pártszervezet segít­ségét kérik a taggyűlésen. Ha a dolgozók bármelyikének személyi gondja van. a párt­titkárnak mondja el, akiben a legjobban megbízik. A párt­vezetőségnek tesz panaszt a DISZ-szervezet titkára, ami­kor sérelem éri az ifjakat. De örömét, munkasikerét is a pártszervezetei tudatja min­denki legelőször. Hogyan vívott ki magának ekkora tiszteletet az üzem pártszervezete? Mindenek­előtt úgy, hegy a kommunis­ták példamutatók, fegyelme­zettek, és segítenek, ahol tud­nak. Nem tűrik meg az el­lenséges elemek aknamunká­ját. leleplezik a demagóg hí­reszteléseket és szilárd meg­győződéssel hirdetik a párt igaz politikáját. Nézzük meg mindezt köze­lebbről, Ax üxem 32 jelvényem sxlahanovistája között — akik már legalább fél éve tartják az előírt feltételeket — 24 kommunista van. „A szakma kiváló dolgozója" cí­met 15-cn viselik — a fele ezeknek is párttag. Nagyon kevesen vannak olyanok, akik tervüket 100 százalékon alul teljesítik, természetesen kommunista nincs köztük. Az elvtársak mindegyike kötele­zőnek tartja magára nézve a párt Szervezeti Szabályzatát, amely a többi között így szól: „A párttag kötelessége, hogy élenjárjon a termelésben, pél­dát mutasson a munkafegye­lemben és az állampolgári kötelezettségek teljesítésé­ben ..." A termelés politikai vezér­kara — így is szokták nevez­ni a pártszervezetet. Nem ok nélkül. A műszaki vezetők­lei párhuzamosan a pártve­reíőség is részletes munka­tervet készített, amelynek alapján mozgósítja az összes munkásokat. Határozatban rög­zítették, hogy a pártvezetőség hetenként megtartja ülését és c"!y napirendi pontként min­ták helytállnak-e stb. Meg­hívják a népnevelőértekezlet­re a műszaki és a tömegszer­vezeti vezetőket is, akik a népnevelők tapasztaltait fel­használva, azután eredmé­nyesebben szervezik a mun­kaversenyt. Az olyan jó nép­nevelők, mint Szalóki Gézá­né, Császár Nándorné, a Pé­terházi házaspár és még töb­ben, mind megannyi szeme a pártszervezetnek, az ő segít­ségükkei látja meg, hová kell az erőket összpontosítani. Meghatározott időben beszá­moltatja a pártszervezet az üzem igazgatóját is, hogy azonnal intézkedni, segíteni tudjon, ha például a fonodá­ban vagy a szövődében ész­lelhető lemaradás. i i Minden alkalmat megragad a pártszervezet, hogy a tervteljesítést előse­gítse. Most —, hogy a Szta­hanov-mozgalom ne váljék öncélúvá — újból életre hív­ják a sztahanovista és az újí­tó köröket. Ezek annakidején azért szüntették be működé­süket, mert voltak olyan hí­resztelések, hogy csak mun­kabér fejében patronálhatják a fiatalabb fonó- és szövőnő­ket Azóta a pártszervezet felismerte: a sztahanovisták ebédidőben, vagy akár a mű­szak kezdetén és végén az öl­tözőben is átadhatják munka­módszereiket. Meg van a le­hetőség arra is, hogy a köz­vetlen mellettük lévő gépen dolgozóknak segítsenek. A sztahanovisták szívesen vál­lalták ezt a megbízatást. Az életrehívott sztahanovista kö­röknek az a céljuk, hogy ott kicseréljék a patronálás köz­ben szerzett tapasztaltaikat, a pártszervezettel rendszeresen kapcsolatot tudjanak tartani és egy-egy újabb munkamód­szert, vagy fogást szervezet­ten tudjanak elterjeszteni az egész üzemben. Egyik legkomolyabb nehéz­ség a hiányzások megszünte­tése. Ennek egyik oka, hogy a dolgozók nagyrészének van odahaza egy kis földje és amikor sürgős a kapálás, el­maradoznak az üzemből. Nemrégen Erdődi Mihályné azzal az indokolással ma­radt odahaza, hogy rosszul érzi magát. De amikor más­nap sem jelentkezett, maga a párttitkár ment el hozzá egy népnevelővel, hogy megláto­gatják. ahogy a beteget szo­kás. De csodák csodája, a „beteg" javában irtotta a gyomokat a kertben. Megle­pődött, amikor a párttitkárt meglátta. Természetes, az elvtársak nem haragudtak meg rá, hanem beszélgettek vele a munkafegyelemről. Azóta Erdcdiné nagyobb fe­lelősséggel dolgozik. A legsürgősebb feladatok közepette is jut ideje a párt­szervezetnek arra, hogy ál­landóan erősítse sorait. A pártbizalmiak, a vezetőségi tagok, a népnevelők olyan feladatokat is kapnak, hogy tanítsák, neveljék a legkivá­lóbb munkásokat, különösen a DISZ-tagokat, akikből tag­jelöltek, majd párttagok lesz­nek. Igy nevették tagjelöltté a szakma három kiváló dol­gozóját: Tüskös Máriát, Vi­dács Margitot és Domonkos Máriát, ök büszkék, hogy be­juthattak az élcsapatba. Már több mint féléve, hogy a Jutaárugyár jó munkájá­val elnyerte a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzász­laját. A pártszervezet tagjai­nak szilárd elhatározása, hogy ezután sem engedik elvinni az üzemből az ország elisme­résének és megbecsülésének ezt a jelképét, , , , Négyszáz a család választott áj űtat szegedi járásban A szegedi járásban — mint szerte az országban — egyre melyebb gyökeret ereszt a ter­melőszövetkezeti mozgalom. Fogynak a mesgyekarók, a nadrágszíjparcellák, növeked­nek, hatalmasodnak az egybe­függő táblák, s nő a termés, gyarapodnak, gazdagodnak azok, akik a nagy táblákon kö­zös erővel dolgoznak. Járá­sunkban az idei gazdasági év­ben csaknem négyszáz család, több mint félezer dolgozó pa­raszt választott új utat: lépett a szebb életet, jobb jövedelmet biztosító társas gazdálkodás útjára. Csak egy néhány példa is meggyőzően bizonyítja a közös gazdálkodás fölényét: Gazdagodnak a röszkei Len n TSZ fagiai Röszkén az egész falu tudja a Lenin Termelőszövetkezetről, hogy tagjai jobban élnek, több a jövedelmük, mint az egyéni­eknek. Tavaly harminchét fo­rintot ért egy munkaegység, s most még ennél is többre szá­mítanak. Nem egy olyan csa­lád dolgozik a szövetkezetben, amelynek részesedése évek óta meghaladja a húsz-huszonöt­ezer forintot. Állandóan gazdagodnak a tagok, s egyik másik a szövet­kezet hatéves fennállása alatt 1 annyi jövedelemre tett szert, | amennyit egy középparaszt év­tizedek alatt sem tud összeku­porgatni. Makra János több mint húsz évig gazdálkodott egyénileg, de annyi pénzt nem tudott összegyűjteni, hogy egy rendes, szép kis házat építhessen magának. Hat éve dolgozik a tsz-ben, s nem bánta meg. hogy az elsők között lé­pett be, mert most teljesült régi vágya: olyan házat épít, amilyenről évtizedek óta álmo­dott. Már csak a tetőt kell rá­húzni, s ősszel beköltözik az új otthonba. De nemcsak a régi tagok, hanem a csupán néhány éve be­lépett fiatalok is megtalálták számításukat. Kalmár János és felesége fiatal házasként lép­tek a tsz-be, s három év alatt olyan jövedelemre tettek szert, hogy most új szobabútor-garni­túrát, s ezenkívül kerékpárt és még sokminden egyebet vásá­roltak maguknak. Sokan nincstelen szegénypa­rasztként léptek be. Ma már 44 tagnak van tehene és nincs olyan család, amelynek ház­táji gazdaságában egy, de in­kább két disznó ne hízna. A kívülállók is látják a szövetke­zetbelick gyarapodását, s az idén húszan léptek be a Lenin llSZ-be. Gondoskodnak az öregektől a gyálaréti szövetkezeiben A fiatalok által alakított gyá­laréti Komszomol Termelőszö­vetkezetben megbecsülik ap idősebb tagokat is és minden tekintetben gondoskodnak ró­luk. Olyan helyre osztották be őket, ahol nem kell megeről­tető munkát végezni. Makra András túl van a hatvan éven, őrá — saját kívánságára — a sertésgondozását bízták. Nem jár nagy fáradsággal, inkább hozzáértés szükséges ehhez a munkához, s az idős tsz-tag jö­vedelme előreláthatólag meg­haladja a tízezer íorintot. Az olyan munkaképtelen ta­gokat, mint idős Vörös Bálint vagy idős Völcsei István —, akik betegségük miatt nem tudnak dolgozni — sem hagyja magára a szövetkezet. Okét a szociális alapból segítik. Már az árparészesedést megkapták s húsz mázsa búzát is tartalé­koltak részükre, de más ter­ményt és természetesen pénzt is kapnak majd zárszámadás­kor. (T. B.) Ünnepség Budapesten az V. magyar bányász­nap alkalmából A Szénbányászati Minisz­térium, a Vegyipari és Ener­giaügyi Minisztérium, vala­mint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete szombaton este ünnepséget rendezett az V. magyar bányásznap alkal­mából. A két minisztérium közös nagytermét zsúfolásig megtöltötték a díszegyenru­hás bányászküldöttek, a bá­nyászat műszaki vezetői és a két minisztérium dolgozói. Blaha Béla, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete elnö­kének megnyitó szavai után Czottner Sándor szénbányá­szati miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után a miniszter kitüntetéseket nyújtott át a bányászat leg­kiválóbb dolgozóinak. Az ünnepi est kulturális műsorral zárult. Kultúráiét a Kender fonógyárban A KENDERFONÓGYARBAN igen fejlett a kultúráiét. A kul­iúresoportnak például mintegy 120 aktívája van. A felszabadu­lás után létesített kultúrterem jól felszerelt színpaddal, meg­felelő díszletekkel — melyek az üzem dekorációs miihelyében készültek — továbbá gazdag könyvtárral rendelkezik. Ez a terem a gyár kulturális életé­nek központja. Itt készülnek a színjátszók, népitáncosok, ze­nészek és az énekkar tagjai az előadásokra és itt lépnek a kö­zönség elé. Naponta dolgozók százai fordulnak meg a terem­ben a próbákon, az előadáso­kon, a könyvtárban. Ismeretter­jesztő előadások, vetítések, iro­dalmi estek, könyvankétok zaj­lanak le a teremben. A felszabadulás után mind­járt megkezdődött a kultúrmun­ka az üzemben. Azok a régi munkásmozgalmi harcosok, akik a felszabadulás előtt mun­káskórusokba tömörültek, ének­kart szerveztek. A szinjátszú­öíg megvitatják a termelés csoportot pedig — mely 1945 1 4 elején lépett a közönség elé első ízben — Nagygyörgy Má­ria, az üzem jelenlegi igazga­tója, szintén régi munkásmoz­galmi harcos alakította, maga rendezte az első előadásokat és szerepelt is azokon. Azóta tíz év telt el, s ezalatt a kultúrmunka is sokat fejlő­dött. A kultúrteremben egy fosztott" dolgozóknak i ^S^Sa dl állapotát. Ezenkívül kétheten ként értekezletre hívják ösz­sze a népnevelőket, ahol a párttitkár ad tájékoztatót a legfontosabb politikai kérdé­sekről, valamint a napi, s a dekádterv teljesítéséről. Utá­na egy-egy népnevelőt beszá­moltatnak arról, hogy a hoz­zája csoport tagjai pedig még külön kultúrfelelős helyettese a kö­is eldicsekedhetnek eggyel-más- vetkezőket mondja: sct. Jároli Jenőné, a kultúrfe- j — Színjátszócsoportunk szep­lelős helyettese, mint színját-' tember végén vagy október szó, már négy alkalommal ka-' elején Budapesten a munkás­pott oklevelet. \ színpadon szerepel, meghívtak AZ ELMÚLT HÓNAPOK- bennünket. Valószínűleg a „Ta­Megtérülnek a befizetett forintok Kormányunk intézkedése értelmében a falvakban jegy­zett békekölcsön 25 százalé­kát közvetlenül a községi ta­nács, illetve ezen keresztül a község rendelkezésére bocsá­tották. Ennek következtében a dolgozó parasztság befize­tett forintjainak egy része azonnali helyi beruházások­ban térült meg. s máris az il­lető községek javát szolgálja. Szöregen a békekölcsön be­fizetése helyi célokra átutalt 25 százalékából vízvezetéket építettek a Sztálin utcában, a Rákosi utcában, továbbá a Szabadság utcában. Ugyan­ebből az összegből gya­logjárót is létesítettek, mint­egy 800 méter hosszúságban a Rákosi utcán. Mint látható, a szőregi dolgozók által be­fizetett államkölcsönök "a he­lyi községpolitikai terv meg­valósításának fontos emelői­vé váltak. A dorozsmai lakosság által befizetett forintokat is a köz­ségfejlesztési terv keretében használták fel. A rendelke­zésre álló összegből kibővítet­ték a község hangos híradó­ját: három új hangszórót sze­reztek be a hozzávaló veze­tékkel. A fennmaradó össze­get az újonnan létesítendő piactér költségeire fordítot­ták. Dorozsma lakói is köz­vetlenül viszontláthatják te­hát azokat a pénzeket, ame­lyeket kölcsön formájában ál­lamunknak befizettek. flz őszi forgalom s keres leiianyolíiásáéri BAN nagyszabású kultúrver­senyt rendezett a Textil- és Ruhaipari Dolgozók Szakszer­vezete területi bizottsága az öt szegedi textilüzem közölt. A verseny öt hétig tartott, min­den szombaton más üzem kttl­túresoportja mutatkozott be sa­ját kultúrtermében. Ezen a ver­senyen is igen kimagaslóén szerepelt a Kenderfonógyár kultúrcsoporlja, különösen a színjátszók, a népitáncosck és az énekkar. Nagy sikert arat­tak a színjátszók a Budapesten éiö magyar író: Barlha Lajos, „Tavaszi mámor" cimű liosz­szabb egyfelvonásos színda­rabjával. Egy alkalommal ma­ga az író is megtekintette az előadást és megdicsérte. A né­pitáncosok sikeres számát pedig a közeli falvak népének táncai­ból az üzem egyik dolgozója gyűjtötte és állította össze. 'A sikeres kultúrverseny után az üzem csoportja több ízben is szerepelt és vendégszerepelt a város kultúrottkonaiban. Vé­gül pedig két másik textilüzem — a Jutaáruguár és a Textil­müvek — színjátszóival höz*­vaszi mámor"-t adjuk elő. *de szeretnénk valami új darabot is tanulni mellé. A csoport még nem döntötte el. hogy mit. Ezt a csoport tagjai együtte­sen határozzák el. A JÖVÖ ÉVADRA sok szép előadást terveznek a kultúr­csoport tagjai. Ezeiket az elő­adásokat nemcsak az üzem dolgozói várják. Az üzemi kultúresoportok a város több pontján, különbözö kultúr­otthonokban fellépnek, s kü­lönösen a város munkásiaikta területeinek kv.ltúrális életé­ben várnak jelentős feladatok rájuk. A Kenderfonógyár kultúr­együttese azért is tud ilyen szép eredményeket és sikere­ket elérni, mert állandóan tá­mogatja őket az üzem veze­tősége, az üzemi pártbizott­ság és az igazgató. Biztosítják a kultúraktiválknak a megfe­lelő munkafeltételeket: egy műszakba csoportosítják őket, gondoskodnak a kultúrmun­kához szükséges eszközökről, s végül az előadások jó elő­készítéséről. Igen hathatós támogatást kapott a Kender­fonógyár színjátszócsoportja a sen lépett fel, s ekkor elható- budapesti Népművészeti In­rozták, hogy a jövő évadra, tézettól is. Továbki a városi milyen a hangulata, hogyan | -]ak nyeremények, kitünteti használják ki a munkaidő! sek és oklevelek, melyeket a jó minden percét, a kommunis-1 kultúrmunkával szereztek. A együttesen műkedvelő-színpa­dot hoznak létre. Az őszre való készülődéssel kapcsolatban Jároli Jenöné, a Tanács Népművelési Osztálya is állandó segítséget nyújt az előadások kialakításához. Németh Ferenc A MÁV Szegcdi Felépít­ményi Vasanyagjavító Vál­lalat dolgozói újabb munka­felajánlásokat tettek az őszi csúcsforgalom sikeres lebo­nyolítására, az Októberi For­radalom évfordulójának meg­ünneplésére. A vállalások teljesítésében különösen az öntőműhely dolgozói járnak az élen. Az elmúlt hónapokban havi 50— G0 tonnás tervüket alig tud­ták teljesíteni, de mióta be­vezették a mindennapos ön­tést, napról napra szebb ter­melési eredmények születnek. Az elmúlt hónapban az i öntőműhelyfcen közel 90 tonna vasat formáztak és öntöttek. A munka minő­sége is sokat javult. Az év elején a selejtszáza­lék sokszor meghaladta a hat százalékot. Augusztusban már 2.5 és 3 százalék között mozgott a selejt. A szép eredmények eléré­sében Takács József műve­zetőt és Eishinger Ferenc he­lyettes csoportvezetőt illeti a dicséret. Minden műszaki segítséget megadnak a csoport tagjai­nak, hogy azok zavartala­nul végezhessék munkáju­kat. Külön kell beszélni az anyag­mozgatással foglalkozó mun­kásokról. akik lelkiismerete­sen gondoskodnak arról, hogy a megérkezett nyers­anyagok idejében kerüljenek — Mórahalmán is ünne­pélyes keretek között nyitot­ták meg az új tanévet. Az úttörők műsort adtak, a ne­gyedik osztályosok és a ha­todikos leányosztály tagjai­nak előadása emelkedett ki leginkább. Az igazgatónő kö­szöntötte az új elsőosztályo­sokat. A határőrség tisztjei és harcosai pedig dísztávirat­ban küldték üdvözletüket a tanévnyitás alkalmából, , . . rendeltetési helyükre. Bara­nyás Ferenc, Pomázi Lajos és ifjú Kerényi Ferenc végzi itt szorgalmasan a munká­ját. A szertárban Molnár Já­nos és Papp Emil dolgozik jól. A pályák jó karbantartá­sához nagyon sok sinszegre, különféle al- cs felépít­ményre, szerszámokra van szüksége a pályamesteri szakaszoknak. Az őszi forgalom ideje alatt esek így tudják a megszapo­rodott munkát zavartalanul lebonyolítani az ország min­den részén. E munkák elvég­zéséhez a kovácsműhely dol­gozói adnak segítséget, akik a sinszegek elkészítésével fog­lalkoznak. Mucsi István, Szelei János. Tóth József és Somogyvári Vilmos végez jó munkát a kovácsműhelyben, átlagos havi eredményük számtalanszor meghaladja a 150—160 százalékot. A sorompószerelő lakato­sok munkája is sok pontos­ságot kíván. Kifogástalan mi­nőséggel dolgoznak Bárkányi József, Bálint István, Gercsó Sándor és mások. [ Katona Lajos levelező II Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági kiállítási irodája a már előfordult félreértések jövőbeni elkerüléséért ismét felhívja a figyelmet, hogy az utazási kedvezmények csak az indulási helyen váltott vásár­igazolvány felmutatásával ve­hetők igénybe Az igazolványok megvásárolhatók a megyei, já­rási és a községi tanácsoknál, a gépállomásokon, a földmű­vesszövetkezeti boltokban, az üzemi közönségszervezőknél és a vasútállomásokon. , • ... _ 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents