Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-30 / 230. szám

rthtek, 1955. szeptember 30. s QELMr YMORSZflG Népünk jólétének emelése, boldog jövőjének • építése minden dolgozó érdeke — ezz hé Tiszaszigeten már minden dolgozó paraszt-család eleget tett hazafias kötelességének Szertíi reggel Tiszasziget község dolgozó parasztjai büszkén jelentették: a községben már minden család jegyzett békekölcsönt. Va­lamennyi dotyozó paraszt eleget tett hazafias kötelességének Az, hogt fiszasziget a járás községei kö­zül csaknem jdsőnek adhatta ezt hírül, ez el­sősorban a eépnevelők lelkes munkáját di­cséri. A 44 wépnevelőpár fáradságot nem is­merve dolgwzott. Kiss Andrásné kommunista népnevelő Hegyköat Ferenc négy holdas pártonkívüli dolgozó paraszt, tanácstaggal korán reggel útnak indult. Dobó Piroska dolgozó paraszt, DISZ-fiatal — akinek édesapja külön jegyzett — 400 forintot írt neve mellé és ő is népne­velőmunkát végzett, ö és a község valameny­nyi népnevelője türelmesen, részletesen meg­Mit ad a második ötéves terv Szegednek ? badulás előtt 340, most 1300 kerékpár van a községben. 1944-ben csak egy. most 36 motor­kerékpár zaja veri fel a községet. A régi 16 telepes rádiót 380 világvevő készülék váltotta fel, sokhelyütt szól a vezetékes rádió. Alig lehet olyan házat találni, ahol ne lenne fejős tehén. Bodó Piroska és népnevelő-párja a meg­győző tényekkel 3600 forintot. Tiszasziget nép­nevelői 31.000 forintot jegyeztettek dolgozó paraszttársaikkal, akik csaknem kétszer any­nyit jegyeztek az idén, mint tavaly az Ötödik Békekölcsönnél. Ahol már mindenki jegyzett A LADAIPARI VALLALAT III-AS SZAMÜ TELEPENEK (Űjszegedi Ládagyár) dolgo­zói szeptember 28-án délutánig mindannyian eleget tettek ha­zafias kötelességüknek. Az üzem kommunistái és párton­kívüli népnevelői példamuta­tásukkal előljártak a jegyzés­ben és igyekeztek minden dol­gozónak megmagyarázni, mit jelent számukra a békekölcsön­jegyzés. A kőlcsönjegyzésben példát mutatott Széli József gépmunkás, akinek három gyer­meke van, s fizetésének csak­nem háromnegyed részét jegyez­te a kölcsönjegyzési Ívre. Mi­haleczki Mátyás négy családos segédmunkás is 750 forintos fizetéséből 450 forintot aján lott fel. Nagy János anyagtéri dolgozó pedig 840 forintos fi­zetéséből 500 forintot adott a hazának. A SZEGEDI FALEMEZ GYAR GÖZFÜRÉSZ ÜZEM RÉSZÉBEN is befejeződött csütörtökön reggel 8 órára a békekölcsönjegyzés. A dolgo­zók ebben az évben több mint kétszerannyi kölcsönt adtak az államnak, mint az elmúlt év­ben. A jegyzésben példát mu tattak az üzem kommunistái, Hódi II. Ferenc, Förgeteg Szil­veszter, Szeles György, akik 1100 forint körül keresnek, nyolcszáz forintot jegyeztek. Ugyanennyit jegyzett az üzem magyarázták minden háznál, miért fontos a békekölcsön-jegyzés. Felidézték a múltat is, amikor a község lakosságának 75 százaléka napszámba járt. Most keresve sem tudnak . ..... napszámost találni Tiszaszigeten. A felsza-• lavitesara, lU*tve • - - - - bővítésére. Tervbe vettek több új, nagyteljesítményű motorral ellátott villamos­ikerkocsi beszerzése; ezek a kocsik jobban fogják bírni a közúti híd emelkedőjét és ezáltal módot nyújtanak a hídon a közlekedés megjaví­tására. A rókusi pályaudvar előtti villamos-végállomáson űj, korszerű váróihelyiség lé­tesül. Igen jelentősek a villatnos­vasút-hálózat bővítésére vo­natkozó tervek. A tervek kö­zött szerepel a vágóhídi vo­nal két-vágányosítésa, to­vábbá az első ötéves terv kereté­ben létesült dorozsmai vil­lamos-vonal bekötése a szegedi villamoshálózat fő­vonalába. Mindez szükségessé teszi az áramszolgáltatási kapacitás növelését. Ennek érdekében a jelenlegi korszerűtlen áramátalakító berendezést 500 kilowattos higanygőz egyenirányító beszerzésével és beépítésével korszerűsítik. Városunk közlekedésében egy idő óta mind nagyobb szerepet játszik az autóbusz­Jobb közlekedés Szeged fő közlekedési esz- | hálózat. Számos városrészt, köze: a villamos. A második ahová villamosvonal kiveze­ötéves terv keretében számos , tése túlságosan ponton kerül sor a villamos­Csongrád megye papjai eleget tettek hazafias kötelességüknek A különböző beosztású Csongrád megyei papok is eleget tettek hazafias köte­lességüknek, jegyeztek béke­kölcsönt. Hamvas Endre Csa­nádi püspök 3000 forintot, Szécsi Antal püspöki hely­nök 1600 forintot, Ugi Géza, újszegedi plébános 1000, Széli József kisteleki esperes plé­bános 800, Csepella Andor kübekházi plébános 700, Winkler József és Sztankai István újszentiváni, illetve csengelei plébános 600—600 forint békekölcsönt jegyzett. Békekölcsönt jegy estek a kisiparosok Szeged kisiparosait mun­kahelyeiken, műhelyeikben keresik fel a népnevelők. A becsületesen dolgozó kisipa­rosok nem felejtették el, mit kaptak az államtól. Űj ipar­törvényt, mely biztosítja nyu­godt munkájukat, új iparjo­gosítványokat, működési en­gedélyeket, közel 30 millió kiskisipari hitelt, melyből sok szegedi kisiparos vásá­rolt szerszámot, anyagot — kezdte meg munkáját. Nem felejtette ezeket el ifjú Kiss Gyula asztalos sem. öt gyermeke van, azokra is gondolt, amikor 2500 forintot jegyzett. Kovács Géza női szabó, Balogh Ferenc fodrász, Vető Miklós fodrász és Baksi Pé­ter lakatos 1000 forintot je­gyeztek. Selényi József férfiszabó, 50 százalékos rok­kant is szívesen adott 500 forintot kölcsön az államnak. Tizenháromezer forint az államnak Az Orvostudományi Egye­tem tanárai, dolgozói lelkiis­meretesen jegyeztek Hatodik Békekölcsönt. Dr. Batizfalvy János, az Orvostudományi Egyetem professzora — fize­tésének összege fölött több­ezer forinttal — 13 ezer fo­rintot jegyzett a Hatodik Békekölcsönből. Példásan jegyeznek békekölcsönt a deszki Kossuth TSZ tagjai Szécsi István 1000 forintot jegyzett A deszki Kossuth Terme­lőszövetkezetről országszerte egyre többet hallhatunk. A gabonatermelésben s az ál­lattenyésztésben elért kima­gasló eredményeikkel szerez­ték a szövetkezet tagjai ma­guknak ezt a most is állan­dóan növekvő jó hírnevet. A Kossuth Termelőszövetkezet tagjai tudják: nagyon sokat köszönhetnek államunknak. Az állam és a párt segített nekik, hogy a régi földnél­küli, vagy csak alig egy-két hold földdel rendelkező sze­gényekből milliomos terme­lőszövetkezeti tagok lettek. A szövetkezet tagjai ezt a fel­becsülhetetlen állami segítsé­get most azzal köszönték meg, hogy csaknem vala­mennyien gazdasági erejük­höz képest jegyeztek béke­kölcsönt. Szécsi István, aki a nyáron is feleségével együtt dolgozott a közösben, s szép jövedelemre tett szert, 1000 forintot adott most kölcsön államunknak. Mások is szé­pen jegyeztek, köztük Rusz Jóczó délszláv dolgozó pa­raszt. A tsz-tagság többsége már keddig lejegyzett. Kölcsönt jegyeznek az úttörök Szeptember 27-én tartotta első ülését a Csongrádi su­gárúti Általános Iskola út­törőcsapatának csapattaná­csa. A gyűlésen a csapatta­nács elnöke javasolta, hogy az iskola úttörő csapata is jegyezzen békekölcsönt. A javaslatot a többiek örömmel DISZ-titkára, Mészáros István is. Lebák Sándor, aki a leg­utóbbi jegyzéskor csak 100 fo­rintot jegyzett, most ezer fo­rintos fizetéséből 800 forint kölcsönt adott államunknak. A SEPRÖGYAR dolgozói szerdán délutánra mindannyian jegyeztek kölcsönt. Kilencven­négyezerkilencszáz forintot ad­tak államunknak az új ötéves terv segítésére. A SZEGEDI BELFÖLDI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI VAL­LALAT dolgozói is mindannyi­an jegyeztek békekölcsönt. Szalma Pál, Csányi János nemcsak a legelsők között jegy­zett, hanem példamutatóan ezer forintot írtak a kölcsön jegyzési ívre, K 42. SZ. AUTÓKÖZLEKE­DÉSI VALLALAT dolgozói hí ven teljesítették hazafias köte­lességüket és 29-én déli 12 óráig mindannyian jegyeztek békekölcsönt. Bár a Vállalat gépkocsijai az egész megyét, sőt az egész országot járják, a gépkocsivezetők módot talál­tak arra, hogy felkeressék a vállalat telephelyét és kölcsönt jegyezhessenek. Gyémánt Ven­del elvtárs, aki Pobeda gép­kocsijával hosszú időn keresz­tül több száz kilométerre tar­tózkodott Szegedtől 28-án út­baejtette a Vállalatot és 1100 forintot jegyzett. A vállalat makói főnöksége már 27-én reggel 8 óráig teljes létszám­mal lejegyzett 25.000 forintot. Az elsők között jegyzett Bor­bás István gépkocsivezető, 1500 forintot, Soós Gábor mű­vezető 1800 forintot, Répás Rezső szerelő 1400 forintot, Szabó Lajos segédgépkocsive­zető 1000 forintot és Márton János gondnok 1100 forintot — teljes havi fizetését. — A vál­lalat dolgozói összesen több mint 320.000 forintot jegyeztek, egy főre eső átlag: 683 forint. költséges volna, ma már rendszeres autóbusz-járat kapcsol ösz­sze a város centrumóval. A második ötéves tervben to­vább bővül az autóbusz háló­zat. Hogy ez lehetővé váljék, a jelenlegi autóbusz-paékot 15 új autóbusszal egészítik ki, évenként 3 új autóbusz be­szerzésével. Erre a célra már 1956-ra 700 ezer forint van előirányozva. Ami a villamos- és autó­busz-közlekedés egészét ite leti: ennek szükségleteire a má­sodik ötéves terv teljes időszakára nem kevesebb mint 33 millió forintot irá­nyoztak elő. A rendszeres autóbusz-for­galomhoz természetesen kor­szerű, széles és jól megalapo­zott utakra is szükség van. Ezért az autóbusz-hálózat fejlesztésével együtt ki kell építeni a város egyes útvo­nalait is. így a többi között sor kerül Újszeged útjainak kiépítésére; új burkolatot k-ap a Marx tér második fele, a Rózsa Ferenc sugárút, a Cserepes-sor, a Mikszáth Kálmán utca. Hasonlókép­pen kiépítik, illetve átépítik az öthalmi utat, a Jókai ut­cát. a Gólya utcát, a Külső­Pulc utcát, az Ilona utcát, a Székely-sort, a Károlyi fa­sort, valamint a Töltés utcát; Mindezekre a munkálatokra külön 23 millió forintot irá­nyoz elő a második ötéves terv keretében a város. A jármű-közlekedés mellett a gyalogos közlekedés sem szorul háttérbe. A kocsiutak javításá­val párhuzamosan sor kerül a kerületek elhanyagolt gyalog­járóinak kiépítésére, illetve fel­újítására is. Az I. kerület terü­letén 1.6 millió forintot, a II. területben 1.1 millió, a III. kerületben pedig 1.4 millió fo­rintot fordítanak gyalogjárók létesítésére. Kiegészíti ezt a közvilágítás javítása, amely célra 640 ezer forint szerepel a terv előirányzataiban. Az útépítés már 1956-ban ko­moly beruházásokkal szerepel. Karbantartásra és felújításra ötmillió forintot irányoz eiő a városi költségvetés. Ezen felül csaknem négyezer négyzetmé­ter új út épül meg a jövő év­ben. Ugyanebben az évben a város különböző utcáin 70 új közvilágítási lámpát szerelnek fel mintegy húszezer forintos költséggel. így hasznosítja államunk a dolgozók kölcsönadott forint­jait, Hernádi Lajos hangversenyezik Szegeden Október 3-án. hétfőn este 8 órai kezdettel Hernádi La­jos zongoraművész, a buda­pesti Zeneakadémia tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes Művésze fellép a szegedi Nemzeti Színházban rendezett Bartók emlókihang­versenyen. Hernádi Lajos Bartók fiatalkori — Liszt ha­tását mutató — művének, a Rapszódiának zongoraszóla­mát szólaltatja meg. A zon­goraművész Bartók Béla ta­nítványa volt, kitűnő Bartók­játékos és nagytudású zene­pedagógus. Tanítványai: Vá­Megkoszorúzták a Szovjet Hősök emlékműveit Szegeden Szegeden ünnepélyesen megkoszorúzták a néphadse­reg napja alkalmából a Szov­jet Hősök Széchenyi téri em­lékműveit. A városi párt­végrehajtóbizottság után a fegyveres alakulatok, a vá­rosi tanács, a tömegszerveze­tek, üzemek küldöttségei he­lyezték el az emlékezés virá­gait az emlékműveken. Fülöp Pál dr. körzeti orvos ötezer forintot jegyzett Az ötéves tervben számos új egészségügyi létesítmény­nyel gazdagodott Szeged. Közel hatmillió forintot for­dítottak öt körzeti orvosi „A—, _ , rendelő, a sportorvosi inté­sary Tamas, Gabos Gábor es < . . .. bölcsöde és az szerepeltek Párizsban. a közelmúltban relésére. Rövidesen meg­kezdi a városban munkáját a közegészségügyi járványügyi A FÉLHIVATALOS osztrák állomás is. A III. kerületben gazdaságkutató intézet augusz- a kerület orvosának és ta­?..,,,.. .. . , i nacstagjának. dr. Fülöp Pál­tus. jelenteseben „erős aremel- nak kezdeményezésére a la­kedésj irányzatokról" számol kosság több mint kétszázezer be és rámutat arra a veszély- forint értékű társadalmi re, hogy „a létfenntartás érez- munkával járult hozzá Mi­hető drágulásának súlyos kö- hálytleken egy új orvosi ren­vetkezményei lehetnek az egész i delő felépítéséhez, ár- és bérszínvonalra". I Dr, Fülöp Pál, az Megyénkben a kukorica-értékesítést tervel csupán kilenc és léi százalékra teljesítettük eddig K üdvözölték és a következő nap a VlI/b osztály tanulói 50 forintot, a Ill/b osztály ta­nulói 50 forintot, az úttörő­csapat pedig 150 forint béke­kölcsönt jegyzett. A kukoricatörés ideje már megyeszerte elérkezett. An­nak ellenére, hogy a kuko­rica-értékesítési szerződésről megjelent kormányrendele­tet most már minden dolgozó paraszt ismeri, a kukoricabegyűjtés nem halad olyan ütemben, mint a kukorica letörése. Az értékesítési szerződésről szóló kormányrendelet vi­szonylag magas árat biztosít a kukoricáért. Célja minde­nekelőtt az, hogy a mind­máig meg nem oldott hús- és zsírproblémán kedvezően változtasson a kormány. A rendelet céljából következik, hogy államunk örömmel ve­szi. ha a dolgozó parasztok kukorica-vetésterületük egy részét hízlaiási szerződéssel mentesítik a kukorica-érté­kesítési szerződés alól. Van­nak azonban állami hizlaldák is és az állami hizlaldákban hizó sertések végső fokon ugyancsak a dolgozó nép hús­és zsírellátását szolgáliák. A hizlalás fedezetét a szükséges kukoricamennyiséget az álla­mi hizlaldák részére is a magyar földnek kell megte­remnie. Ezért rendkívül fontos, hogy a helyi tanácsok betartsák a rendelet követelményeit és a megszabott arányban kössenek a dolgozó parasz­tokkal hízlaiási, illetve ku­korica-értékesítési szerző­dést. Igaz, a kukoricatörés még nem régen kezdődött el, de számos községben máris az a veszély fenyeget, hogy egyes dolgozó parasztok — noha kukoricájuk bő termést ígér — túlsúlyban inkább hízla­iási szerződést akarnak kötni és csak igen kevesen kötnek kukorica-értékesítési szerző­dést. Kormányunk az átadott csöves kukoricáért — májusi morzsoltra átszámítva — mázsánként 240 forintos vé­telárat fizet és ennek az ösz­szegnek felét a termelők szer­ződéskötéskor felvehetik. Azokat a termelőket, akik vonakodnak megkötni a szerződést és ki akarják vonni magukat az ország jobb hús- és zsírellátásából, a rendelet értelmében a ta­nácsok kukorica-értékesí­tési szerződés megkötésére kötelezhetik. Ebben az esetben természe­tesen a termelők rosszabbul járnak, mert mázsánként csak 220 forintot (májusi morzsolt) kapnak és az elő­leget sem vehetik fel. Megyénkben a kukorica­értékesítési tervet a terme­lők ez ideig csupán kilenc és féiszázalékra teljesítették, míg a hízlaiási „Egészségügy kiváló dolgo­zója" tanácstaghoz méltóan vette ki részét a békekölcsön­jegyzésből is. Kétezerkilenc­ven forintos havi fizetése mellett ötezer forint békeköl­csönt jegyzett. Ebből három­ezer forintot a kerületi ta­nácsnál azonnal készpénzben kifizetett. „Államunk minden évben több millió forintot fordít a szegedi egészségügyi intéz­mények fejlesztésére. A mi kölcsönadott forintjaink JS elősegítik, hogy a városok­ban. falvakban újabb orvosi rendelők, szülőotthonok épül­jenek. Az orvosnak nincs nagyobb öröme, mint amikor látja, hogy csökken a népbe­tegségek száma, kevesebb a beteg ember és egyre több az egészséges gyermek. Az új egészségügyi létesítmények pedig ezt segítik. Ezért én is örömmel jegyeztem békeköl­csönt" — mondotta a jegy­zéskor. A Szegedi Városi Tanács kórházának és rendelőinté­zetének orvosai, valamint a város körzeti orvosai eddig már ötszázötvenezer forint értékű békekölcsönt jegyez­tek. Szombion muWiáft be Szeneden a „W?renné mss ers ge"-! i A szegedi Nemzeti Színház szerződési idei Razdag pro-rarr.'ában 14 tervet 68 százalékra. Ébredjenek rá a tanácsok hogy egyes községekben a tervek teljesítése milyen aránytalan ütemben halad és ellenőrizzék rendszeresen bemulató szerepel A Szelistyei asszonyok és a Kamaraszínház Néma levente előadá'a után csütörtökön tartották Shaw: Warrenné mestersége című színmüvének főpróbáját. A szí­hogy a termelök bejelen- nészek ha' hc'i gondos munká­tik-e időben, mikor kezd'"' • val készüllek az előadásra, el a kukorieatörést és n Shaw számos müvét tnnulmó­megkezdési időtől számító" nvozták és többször levetítet­ték „Köznapi komédia" rimO angol fit-nié: Ebből iöl megis­mertél. a kor szokás."!1 öltöz­ködését és felhasználták a szerepek nlalít-ísánál. A szom'-a'i bemutató elé tekint a vé­nyeié napon be'íit beszél lítják-e a kukoricát a be gyűjtőhelyre; a falu agitátorai. a terrpelósi bizottsági tagok pedig járja­nak élen ebben a munkában és mindeneke'őtt a meggyö- nagy érdellöY zés erejére építsenek. ros közönsége.

Next

/
Thumbnails
Contents