Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

Kedd, 1953. szeptember 27. OELMBIYBRORSZÍG Pá r t éIe t Népnevelő munka régen és most! Irta: Nagygyörgy Mária, a Szegedi Kender fonógyár igazgatója ALIG AKAD HAZ ahol ne ismernék a párt népnevelőjét, aki rendszeresen látogatja a családokat és elbeszélget a soronlévő feladatokról, tájékoztatást ad a kül- és a belpolitikai helyzetről, foglalkozik a lakosság egyéni problémáival. Mindig több és több kommunista és pártonkívüli népnevelő kapcsolódik be abba a nagy aktívahálózaíba, amelynek az a megtisztelő feladat jutott, hogy az císzágépftő és társadalom átformáló munkában élvonalban harcoljon. Voltak idők, amikor a népnevelő még szorongó érzéssel kopogtatott be egy-egy íakás ajtaján. Vajon, milyen fogadtatásban lesz része? Nem-e gorombasággal, vagy elutasítással fog találkozni? Nem mondom, akadnak olyanok ma is, akik elutasító magatartást tanúsítanak a népnevelővel szemben. De örvendetes tény — és a népnevelők jó munkáját bizonyítja —, hogy az ilyenek száma egyre kevesebb. Mind többen vannak azok, akik várják és szívesen fogadják, sőt marasztalják is a népnevelőket látogatásuk alkalmával. Ha a régmúlt időkre gondolok vissza — amikor még a népnevelő elnevezést nem ismertük. de alapjában véve népnevelőmunkát végeztünk — eszembe jut, hogy én js találkoztam elutasítással és gorombasággal is. Bennem is volt szorongó érzés, amikor egy-egy lakás kilincsére tettem a kezem. Mi segített át a kezdeti nehézségeken? Tisztán a kommunista meggyőződésem. Az a tudat, hogy igaz ügy szolgálatában állok és ha elutasítással és gorombasággal találom magam szemben, annál buzgóbban kell végeznem feladatomat, annál szívósabban kell küzdenem a sötétség eloszlatásáért, amit ezeken a helyeken találtam. A népnevelőnek meg kell találnia a megfelelő módot és hangot, amellyel megenyhíti a goromba embert, közlékennyé teszi a zárkózottat. EMLÉKSZEM, még a felszabadulás előtt Felsővároson a Szilléri sugárúton jártunk Pipicz József elvtárssal. Sajtóagitációt folytattunk. Szegényes udvari lakásba nyitoitunk be és elmondtuk jövetelünk célját. Az apa. aki ágyban fekvő beteg volt, keserűen és elutasítóan legyintett. Körülötte 3 gyermek, a legnagyobb 12 éves lehetett. „Nem telik nekünk újságra, de még fára. levesre sem. Amint látják, vasárnap van és hideg a tűzhely. Favágó vagyok, két hét óta fekszem betegen, semmi segélyt nem kapok, mert alkalmi munkás vagyok. Sok fát összevágtam az ősszel a jómódúaknak, de nekem nem jutott annyi, hogy egy héten legalább kétszer befűthessek. A kislány nem jár iskolába, mert nincs cipője. A feleségemet várjuk haza, talán hoz valami maradékot a nagyságot asszonytól, akihez dolgozni jár". Itt kaptam el a szót: a nagyságos asszony, meg a sok la, amit összevágott és ő, aki didereg 3 gyermekével a hideg lakásban. Hát igen, erről kell beszélnem. A fojtogató igazságtalanságról. A népet, a dolgozókat sanyargató rendszerről. Sokáig beszélgettünk. A lapra ugyan előfizetés nem történt, de a hűvös fogadtatás utón meleg kézszorítással váltunk el. A FELSZABADULAS UTÁN, 1945 elején Sándorfalván voltam a falujárókkal. Itt is sok helyen kellett megküzdeni a közömbösséggel, az elutasítással. Az egyik parasztháznál, ahova beléptünk, a fiatalasszony éppen a malacot terelgette az ólba. Bosszús pillantást vetett ránk. majd amikor beszélgetni kezdtünk, fellobbant. „Nem vagyok én kíváncsi semmire. Hagyjanak nekem békit. Van nekem elég bajom". Felkapott egy szakajtót a veranda korlátjáról és elsietett előttünk a kamra felé. Útközben még viszszafordult és szemrehányóan, keserűen kiabálta felénk: „Hozzák vissza az uramat a fogságból, aztán beszéljenek". Majd bement a kamrába és az ajtót bevágta maga után. Néhány pillanatig az ajtóra meredtünk, de nem voltunk tanácstalanok. Anélkül, hogy j szót váltottunk volna egymással, várakoztunk. Kisvártatva ismét megjelent az asszony a teli szakajtóval és az ólak felé tartott. Melléje léptem. És miközben a szakajtó tartalmát a malac elé szórta, megkérdeztem tőle, hogy mikor és hol esett fogságba az ura. A hangja már sokkal enyhébb volt, amikor válaszolt, de még mindig nem fordította felém a tekintetét. Ujabb kérdés és a válasz mindig közvetlenebb lett s mire az egész szakajtó tartalmát a malac elé öntötte, már a lakásba invitált bennünket. „Jöjjenek be, hideg van itt kint az udvaron". Bent a házban azután megindult a beszélgetés. Tudja-e kiknek köszönheti, hogy a férje fogságba került? Tudja-e, hogy azok, akik elősegítették Horthy háborús szekerét, még most is itt dölyfösködnek közöttünk és újabb embervásárra spekulálnak. Lassan kinyílik az értelem. A hangulat felmelegszik. Már 5 kérdez bennünket és mi válaszolunk. Távozásunkkor a kapuig kísér bennünket, mi pedig jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy helyesen cselekedtünk, amikor nem adtuk fel a küzdelmet. Helyes irányba tudtuk terelni a gondolkozását egy egyszerű asszonynak és bizonyos, hogy rajta keresztül még sok másoknak is. MA MAR KÖNNYEBB a népnevelő feladata. Kedves ismerősként látogatja a családokat. Sokkal nagyobb c politikai tájékozottság a családokon belől a napi eseményekről. A soron lévő feladatokról, szinte ők kezdik meg a beszélgetést. Hiszen a legtöbb lakásba n ott találjuk az újságot, a rádiót, falun és városon egyaránt. Ez is segít a népnevelőnek és mindinkább eloszlik az az átkos sötétség, amit a múlt hagyott ránk örökségül. Mind több és több azoknak a száma, akik az értelem tiszta világánál felsorakoznak terveink megvalósításáért, részt kérnek a feladatokból és az áldozatvállalásból is. Mii ad a második ötéves terv Szegednek ? Fejlesifik a Gázmüvet A Szegedi Gázműben jelenleg hét gázkemence működik, s adja a gázt az üzemeknek, háztartásoknak. A hetedik gázkemencét — mint azt annakidején jelentettük is — az elmúlt év végén állították üzembe, ezzel is elősegítve a város jobb gázellátását. Most Bezdán Antal kőműves brigádja megépítette a nyolcadik gázkemencét is, amely egy hónapon belül már gázt ad a városnak. Ha az űj kemence működésbe lép, 24 óra alatt 1800 köbméter gázt termel. Tovább javul így a gázellátás és lehetővé válik, hogy újabb lakásokba vezessék be a gázt. A pyolcadik kemence azonban nem oldja meg azt a problémát, hogy az eddiginél jóval több háztartás kapjon gázt. illetve a növekvő igényeknek eleget tegyenek. • Éppen ezért a második ötéves terv keretében tovább fejlesztik a Szegedi Gázművet. hogy az egyre jobban mutatkozó gázhasznélati igényeket az eddigieknél sokCsütörlökön ü'ésl tart a III. kerületi Tanács A Szeged III. kerületi Tanács szeptember 29-én, csütörtökön délután 3 órakor ülést tart Tolbuchin sugárút 41. szám alatt. A napirend előtt a végrehajtó bizottság elnöke beszámol a tanács határozatainak végrehajtásáról, majd Komócsin Mihály vb.elnök tartja meg beszámolóját a községpolitikai tervben a szakosztályoknak adett feladatok végrehajtásának ellenőrzéséről. Mágorl Imréné vb.-titkár az 1955—56. évi iskolázás értékelése és az általános iskola VIII. osztályát végzettek elhelyezkedésének kérdéséről tart beszámolót. kai jobban kielégíthessék. A Gázmű fejlesztése az ötéves terv egyik jelentős beruházása lesz Szegeden. A Gázműben most kőszéngázt állítanak elő. A fejlesztés során tartályokban földgáz érkezik Szegedre, amely magasabb kalóriájú, mint a kőszéngáz. Ugyanekkor Szegeden -— a kőszéngáznál kisebb kalóriájú — kokszgázt is állítanak elő, természetesen a kőszéngázzal együtt. A háromféle gázt egy bekeverő berendezés segítségével keverik és így 3800 kalóriájú gázt állítanak elő. Ennek megvalósításához szükséges a bekeverő berendezés és a kokszgenerátor létesítése is. A fejlesztéssel, a bekeverő berendezéssel kapcsolatos tervek most készülnek. Ezek megszületése során az 1956os évben pedig már végzik a Gázmű fejlesztési munkálatait — a lakosság érdekében. Kétnapos mezőgazdasági kiállítás volt Móraholmon Szombaton és vasárnap nagy eseménynek voltak részesei a mórahalmi és környékbeli dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok. Szombaton délelőtt a falu vezetői ünnepélyes keretek között nyitották meg a község és vidéke mezőgazdasági kiállítását. A piactéren hosszú pavillonok sorakoztak egymás mellett, mutogatták a látogatóknak a szebbnél szebb mezőgazdasági terményeket, a földművesszövetkezetek által kiállított mezőgazdasági kisgépeket és egyéb vásárolnivalókat. A kiállítás alkalmával a környék méhesgazdái nagyon szép méhészeti bemutatót tartottak. Az ásotthalmi állami gazdaság gyönyörű szőlőt, almát. óriásira nőtt dohányleveleket, diót hozott a kiállításra. A mórahalmi Vörös Október 40 má2sás átlag kukoricatermésével dicsekedett a kiállításon. Az ásotthalmi Szabadságharcos Termelőszövetkezet a fiasított kukoricával folytatott kísérleteit mutatta be. A látogatók előtt bebizonyosodott. érdemes kísérletezni, a fáradozás bőségesen megtérül a nagyobb terméseredményekben. Érdemes külön megemlíteni a zákónyszéki Alkotmány TSZ 8—9 kilós káposztáit, a fél kilósnál is nagyobb almákat. A kiállítás hűen viszatükrözte a vidék nevezetességeit s azt, hogy a modern agrotechnika vívmányainak alkalmazása milyen nagy szerepet játszik a terméseredmények állandó emelésében. R. Molcsán Olga A Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívása a magyar néphez — Mőralialmán orvosgyűlés volt szeptember 24-én a megye tüdőgondozó orvosainak. A mórahalmi tüdőgondozó vezetője, dr. Leintner Margit érdemes orvos, megyei tanácsag bemutatta a lábadozó betegek között általa kezdeményezett munkát. A lábadozók papucsokat és más használati tárgyakat készítenek csuhéjból, s jelentős jövedelemre tesznek szert ezáltal. (R. Molcsán Olga levelező.) — Budapesten a Népligetben építették fel a Debreceni Nagyerdő vásárjelenetének díszleteit. Azokat a jeleneteket forgatják ott, melyekről a film a Körhinta címet kapta. A főszereplők közül Törőcsik Mariann és Sós Imre vesznek részt a felvételeken, kívülük több száz statiszta működik közre. A Körhintá-t Sarkadi Imre és Nádasdi László írták, Fátory Zoltán rendezi, az operatőr Hegyi Barna. A filmben Barsy Béla is szerepel. Igy jegyeztek államköicsönt a szovjet emberek A szovjet haza erejének tokozásaiért Az új államkölcsön kibocsátásának híre villámgyorsan elterjedt a moszkvai Sz. Ordzsonlkidze szerszámgépgyár csarnokaiban. Sokan a vörös sarkokban, a gyári klubban és az üzemekben elhelyezett hangszórókon hallgatták a hírt. Az ötös számú mechanikai szerelőüzemben a nappali műszak végén nagygyűlést rendeztek. V. Koszaljov lakatos, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke M. Firsztov üzemvezetőnek adta meg a szót. — A szovjet kölcsönök — mondotta — népi kölcsönök. Fontos kiegészítő forrását képezik az állami költségvetésnek. Szívesen adjuk kölcsön megtakarított keresetünket. Tudjuk, hogy ezek az összegek hazánk és népünk javát szolgálják. A. Melamegyik főművezető a szocialista ipar és mezőgazdaság fejlődéséről, az egyre fokozódó lakásépítésről beszélt felszólalása során. — Nemcsak munkánkkal, hanem kölcsönadott rubeljeinkkel is erősítjük hazánk gazdasági erejét, ezzel is kellemesebbé tesszük életünket — mondotta. Megkezdődött a jegyzés, s egy órával a gyűlés után a nappali műszak fele már lejegyezte a kölcsönt. A gyár kollektívája a köicsönjegyzésben elért kiváló eredményéért megkapta a Szovjetunió Minisztertanácsának vörös zászlaját. A hazára gondolva... A leningrádi turbinák, generátorok, szerszámgépek, daruk, villamosberendezések és műszerek mindenhova eljutnak a Szovjetunióban. Lenin városának dolgozói büszkék arra. hogy munkájukkal elősegítik a nehézipar fejlődését, az egész népgazdaság alapjának fejlődését. A leningrádiak hazájuk gazdasági és védelmi erejének fokozására a mezőgazdaság fejlesztésére gondolva vették hírül, hogy a kormány határozatot hozott az új államkölcsön kibocsátásáról. Amint a rádió közölte a hírt, az üzemekben, a hivatalokban, a tudományos kutatóintézetekben. a főiskolákon nagygyűléseket rendeztek. Valamennyi leningrádi dolgozó egyöntetűen üdvözölte az új államköicsönt. A nagygyűlések végeztével azonnal hozzáláttak a jegyzéshez és másfél óra alatt számos vállalatnál a dolgozók 60—75 százaléka már aláírta az ívet. Egyöntetűség A rigai dolgozók nagy megelégedéssel fogadták az új államkölcsön kibocsátásáról szóló hírt. Szovjet-Lettország fővárosának, s a többi lettországi városok vállalatainál, intézményeinél, a gépés traktorállomásokon, a kolhozokban és a szovhozokban nagyszabású gyűléseket rendeztek. A dolgozók egyöntetűen jelentették ki, hogy készek újabb kölcsönt jegyezni. A rigai „Avtoelektropribor" gyár nagygyűlésén Zsemaitisz festő ezeket mondta: — Szovjet-Lettország dol1 gozói megtalálták boldogulásukat a szovjet népek békés családjában. Azt akarjuk, hogy erősödjön szeretett hazánk, s ehhez mi is hozzá akarunk járulni, A Magyar Népköztársaság kormánya a Hatodik Békekölcsön jegyzésére hívta tel az ország lakosságát. Kormányunk immár hetedízben bocsátja ki a béke, a felemelkedés kölcsönét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhív minden becsületes hazafit; minden dolgozót; jegyezzen békekölcsönt. A békekölcsön a haza felvirágoztatásának és vele a dolgozó nép, minden egyes dolgozó ember boldogulásának ügyét szolgálja. Az egymást követő békckölcsönjegvzések forintjai szemünk láttára, a dolgozók érdekében gyümölcsözöd'ok a magyar nép egészségére kultúrájára. Az eddig jegyzett kölcsönök értékükben megsokszorozódva visszavándoro'nak a városokba és falvakba, üzemekbe és a tanyavilágra; kultúrházak, iskolák, könyvtárak, óvodák. napközi otthonok, járdák, ártézi kulák, gyógyszertárak alakjában. A mi államunk, drága hazánk további erősítése szívünkhöz nőtt. A dolgozók keze nyomán új ország épült, új városok, üzemek, gépállomások születtek. Munkásl osztályunk alkotó tettekkel ' példát mutatott népünknek. Dicső munkásosztályunkat követve sorakozzunk hát mindannyian a hazafiak hatalmas táborába: kölcsönadott forintjainkkal is járuljunk hozzá nagy nemzeti ügyünk, a szocializmus felépítéséhez, draga kincsünk, a béke megtartásához. Dolgozó parasztok! Kövessétek munkásosztályunk példamutatását; jegyezzetek békekölcsönt! Értelmiségiek, alkalmazottak, kisiparosok, városi és falusi dolgozók! Kölcsönjegyzéssel viszonozzátok államunk, társadalmunk gondoskodását és megbecsülését. Népfront-bizottságok tagjai! Vegyétek ki becsülettel részteket a békekölcsönjegyzés hazafias feladatából. Szolgáljatok rá népünk bizalmára. Előre a békekölcsön-jagyzés sikeréért! A haza javára, maga hasznára jegyezzen minden hazafi békekölcsönt! Mihályit Ernő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke Á Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívása a dolgozókhoz Szervezett dolgozók! Szakszervezeti aktivisták! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kibocsátotta a VI. Békekölcsönt. Felhívással fordult minden becsületes, hazáját szerető dolgozóhoz: odaadását népünk békéje, szabadsága és boldog jövője iránt, a szocializmus ügye iránt kölcsönjegyzéssel is juttassa kifejezésre. A VI. Békekölcsönnel szilárdítjuk a második ötéves terv alapjait. A kölcsönjegyzéssel előmozdítjuk az ipar, elsősorban a nehézipar fej-1 lesztését, ezáltal az egész ipar technikájának korszerűsítését, több, jobb és olcsóbb községségleti cikk gyártását, a szocialista mezőgazdaság megteremtését. Népünk életszínvonalának további emelése csak ezen az úton érhető el. A magyar dolgozók szorgalma, áldozatvállalása, a szocialista munkaversenyben elért győzelmei, eredményei adják azt a nagyszerű erőforrást, amelyből merítenünk kell, hogy hazánkat erősebbé, népünket jobbmódúvá tegyük. A békekölcsön jegyzésével lehetővé tesszük újabb egészséges lakások, jól berendezett iskolák, bölcsődék, napközi otthonok, kultúrházak építését. Népünk jólétének emelése, boldog jövőjének építése minden dolgozó érdeke. Ezért valamennyiünk becsületbeli ügye munkálkodni a kölcsönjegyzés sikerén. A magyar szakszervezetek minden erejükkel támogatják e nemes célok elérését segitő kölcsönt — a béke, az építés kölcsönét, a jólét emelésének kölcsönét. Üzemi és szakszervezeti bizottsági tagok! Bizalmiak! Üzemi aktivisták! Nem először fordulunk ilyen felhívással hozzátok. Biztosak vagyunk abban, hogy — miként. eddig, úgy most is — megálljatok a helyeteket. Győzzétek meg dolgozó társaitokat: jegyezzenek kölcsönt — és magatok is mutassatok jó példát. Legyetek lelkes szószólói a párt politikájának, a második ötéves terv nagyszerű programmjának. Szakszervezeti aktivisták! Teljes erővel munkálkodjatok azon. hogy minden magyar dolgozó eleget tegyen hazafias kötelességének — jegyezzen békekölcsönt. Előre a VI. Békekölcsön jegyzésének sikeréérti A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt! Budapest, 1955. szeptember 27. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége Fejlődésünk számaiból Több autóbusz 553 öteves tervünk alkotó éveiben nagymértékben fejlődött autóbusz-gyártásunk is. 1954-ben, az ötéves terv befejező eveben 553 százalékkal több autóbusz készült, mint 1949-ben.