Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

Vasárnap, 1955. szept. 25. OELMMYIIRORSZIG A huszárezrede* és cimboráinak alkonya Tiszt urakról, kulákokról, börtöntőtelékekről, vagyis a nép esküdt ellenségeiről lesz most itt szó. Rajta vesztettek a csaláson meg a huncutsá­gon és jelenleg valahol a rács mögött merengenek a sors kifürkészhetetlen szeszélyein. Szegedy Ottó — él-e olyan dolgoskezű ember a Tisza al­só folyása mentén, aki ezt a gyűlölt nevet nem ismeri? Szatymazon 32 hold szántója, szőleje, két tanyája, Szege­den pedig egy háza van neki. (Szegeden ugyanakkor több dolgozó családnak nincs még megfelelő lakása.) Minden­nek tetejébe huszárezredesi rangig vitte fel a Horthy-had­seregben. „Nagy kutyának" nevezték őt azok, akiknek a talpa alól egymás után kihú­zogatta a földecskéket — csak úgy, úri passzióból. Röviden: minden gazságot elkövethe­tett büntetlenül, mert az övé és cimboráié volt a hatalom, a dicsőség, a szegény ember teste és lelke, Aki nagyon beleszokik a naplopásba, meg az úri-muris életmódba, annak holta nap­jáig utálatos marad a mun­ka. Aki régen olyan megvető és utánozhatatlan szájbigy­gyesztéssel tudta mondani, hogy: „dolgozz paraszt, az­után pedig dögölj meg", an­nak nem fülük a fogához a nép törvénye, erkölcse. Több­ször megjósolta határidőre a kommunista rendszer pusz­tulását, e*alf, Izgatott, terményt rejtegetett, míg végül is 1948-ban lecsa­pott rá a munkásosztály ök­le: két évi börtönre ítélte a bíróság. Kicsiben megrajzolva így fest Szegedy Ottó, az ellen­forradalmár. Most az a kér­dés. miben mesterkedett me­gint, hogy a nyilvánosság előtt kell foglalkozni „be­cses" személyével? Abból a földből, amit még manapság is bitorolt, a ta­vasszal két katasztrális hol­dat és 1200 négyszögölet „kis­haszonbérletbe" adott özvegy Gera Józsefné 69 esztendős szegény asszonynak. Ezt mondja a papír. A valóság­ban viszont a következő a helyzet: az egykori huszár­ezredes szépen, takarosan (mondhatnánk úgy is, hogy huszárosán) megírta a szer­ződést, aláhamisította Gera néni nevét és utána elküldte a tanácsházára láttamoztatni. A többi már könnyen ment. A „kishaszonbérletbe adott" föld az 1—3 holdas begyűjté­si kategóriába esik, tehát jó­val kevesebb utána a beadás, mintha a kulákföld egyben maradt volna. Szegedy Ottó nevetve kifizette a két és há­romnegyed hold után járó beadási kötelezettséget és a megmaradt 17 mázsa rozsot eldugta — a napokban talál­ta meg a rendőrség. Érdemes meghallgatni Gera nénit, akiről tudni kell, hogy az ezredes úr tanyáján lakik, jobban mondva cselédegkedik hosszú évek óta. Ha három­négy napot dolgozik egy hé­ten, akkor kap enni. dúlás utáo a bortermő Szaty­mazon, és különben is. a aeák hamar megtalálja a foltját. Király nyugaton járt, Buda­pestről kitiltották, így került Szajymazra. ővele egy ka­tasztrális holdra kötötte meg Szegedy Ottó a bérleti meg­állapodást, amit később úgy változtatott meg a maga ol­dalára, hogy az l-esből egyet­len vonással 4-es csinált. Ez azt jelentette, hogy nem egy, hanem négy hold föld után mentesült a progresszív be­szolgáltatás alól és a termést ugyanúgy eldugta, mint öz­vegy Gera Józsefné esetében. Rengeteg terményt rothasz­tott. csíráztatott tehát a föld alatt. Ugyanakkor tartozik az államnak, másszóval a dol­gozó népnek három mázsa ár­pával, 776 kiló kukoricával, 4 mázsa burgonyával, 4 és fél mázsa napraforgóval, 64 kiló sertéssel, 9 kiló baromfi­val, 9 kiló tojással és 209 liter tejjel. A bíróság dolga, hogy ne tartozzon és ne is kártékony­kodhasson tovább. Nem tudjuk, rokona-e, ko­mája-e Szegedy Ottó huszár­ezredesnek a következő há­rom jómadár: Korom Sándor, Szeged, Galamb utca 15. szám alatt lakó 50 holdas. Kordás Pál, Csengele, Tanya 230. szám alatt lakó 40 holdas és Kondász Ferenc. Szatymaz, öszeszék 250. szám alatt lakó 34 holdas kulák. De annyi bi­zonyos, találgatások nélkül is: cinkosok, veszedelmes kár­tevők ezek valamennyien. Korom Sándor a jelenleg is meglévő 15 holdjából csak nyolc hold és 1323 négyszög­ölet vallott be a tanácsnál. A többit tehát jogtalanul, min­denféle törvényes kötelezett­ség nélkül használta, miköz­ben gúnyolta, lázította azo­kat, a becsületes kis- és kö­zépgazdákat, akik jövedelmük után tisztességgel lerótták tartozásaikat az államnak. Kordás Pál Csengelén uszí­tott a begyűjtési törvény el­len és azzal hencegett, hogy ő többszöri felszólításra bármelyik törvényünk ellen uszítani merészelnek, vagy kártékonykodni próbálnak, csapjunk le rájuk kérlelhe­tetlenül. N. I. Az újító, alkotó ember Műanyagból gépalkatrész a Ruhagyárban A műanyagok pratikusan felhasználhatók a háztartás­ban, a ruhaiparban, sőt a gépiparban is. Ez a tény késztette gondolkodásra Sza­bó Imre elvtársat, a Szegedi ha nem dolgoalk, akkor nem kap enni. Mindössze egy babos ruhát meg egy nádlis harisnyát vett neki a gazdája fizetség­ként több esztendei robotért. „ Azt mondja a szerencsétlen öregasszony: „Tizenhat éve dolgozom az ezredes úr ta­nyájában. A tavasszal valami papirost mutatott nekem, hogy írjam alá, mert akkor megkapom a fejadagot. Mond­tam, nem megy nekem az írás, erre nem szólt semmit, csak elment és kis idő múl­va jön vissza, vigyem a papi­rost a tanácshoz. Elvittem, hiszen ő a gazdám, ő paran­csol nekem." Ilyenformán élt vissza a "művelt és intelligens" Sze­gedy Ottó egy idős asszony tudatlanságával és így bújt ki a két és háromnegyed hold után járó beadási kötelezett­ség alól. A sikertől megré­szegedve rögtön újabb ha­sonló szerződéskötés után lá­tott. Rá is akadt elég hamar egy másik „haszonbérlőre", dr. Király János, volt csen­dőralezredes személyében. Nem kell csodálkozni, elég sok csendőr, rendőr és kato­natiszt lapult meg a felszaba­sem rendezte begyűjtési hát­ralékát. A közellátást veszé­lyeztető bűntett miatt régeb­ben már ült a börtönben há­rom évig. de úgylátszik, nem tanult, nem felejtett semmit. Most megint rágalmazott, háborúval fenyegetőzött, sza­botált. Beadási hátraléka: 400 liter tej, 216 kiló napraforgó, 30 kiló tojás, 114 kiló hízó­sertés, és 18 kiló baromfi. Kondász Ferenc 7 kereszt bú­zát és 5 kereszt árpát rejtett el a cséplés elől. A hatóság emberei most találták meg a drága terményt elszóródva és félig tönkremenve. A vádlottak padjára kerül­nek valamennyien. Ezzel a dolog adminisztratív része el is lesz intézve, tisztább lesz tőlük a levegő. De ennek a veszedelmes bandának a te­vékenysége arra figyelmez­tet minden becsületes állam­polgárt: nyitottabb szemmel kell járnia, éberebben kell vi­gyáznia az ellenséget, Azért küzdünk, azért feszítjük meg erőnket, hogy többet termeljünk a gyárakban és a földeken, mert csak így élhetünk nap­ról napra jobban. A dolgozó nép anyagi és kulturális fel­emelkedéséért hangsúlyozza a párt a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeit és fon­tosságát, a begyűjtési tervek pontos teljesítését. Hogyan lehet akkor megengedni, hogy néhány dologtalan kizsákmá­nyoló — akár úr, akár zsí­rosparaszt — gúnyolja a nép szorgalmas építőmunkáját, akadályozza nagyszerű cél­kitűzéseinket és ellopja, el­dugja előlünk az ennivalót? Több mint másfél évszázad­dal ezelőtt a párizsi nép — az ezerszemű tömeg — kí­méletlenül törvény elé hur­colta azokat, akik elrejtették az élelmet. A mi népünk ezerszerte jobban megteheti ezt. mert kezében van az ál­lamhatalom, amellyel leszá­molhat a termelőszövetkezeti mozgalom és a begyűjtés el­len uszító ellenséggel. Ügyeljen ezért a Szegedy Ottó féle „belső bitangokra" minden igaz hazafi, minden jóérzésű állampolgár. És ha1 Boldoczki János külügyminiszter távirata V. M. Molotovhoz és J. F. Dulleshez V. M. MOLOTOV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió külügyminisztere, i Moszkva Ma 10 esztendeje annak, hogy a Szovjetunió és Ma­gyarország között diplomáciai kapcsolat létesült. Ezzel a Szovjetunió kiemelte hazánkat abból a teljes elszigetelt­ségből, amelybe az azóta letűnt népellencs uralkodóosz­tály a második világháború során a magyar népet taszí­totta. A Szovjetunió és Magyarország kapcsolatainak — amelyek az eltelt 10 év során állandóan szélesedtek és kiterebélyesedtek — döntő szerepük volt Magyarország talpraállásában és fejlődésében. A magyar nép soha el nem múló hálát érez a Szovjetunió iránt, amely a ha­zánknak nyújtott közvetlen segítségen túlmenően, követ­kezetesen védelmezi érdekcinket a nemzetközi fórumokon és kezdettől fogva kiállt a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele mel­lett. A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételé­nek 10. évfordulója alkalmából kérem Külügyminiszter Elvtárs, fogadja a magyar nép és kormánya nevében küldött szívből jövő jókívánságaimat. Kivánom, hogy a Magyar Népköztársaságnak a felszabadító Szovjetunió­hoz fűződő bensőséges kapcsolatai, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság és szoros szövetség — amely hazánk felvirágzásának legbiztosabb záloga, az európai béke megvédésének jelentős tényezője — a jövőben to­vább szilárduljon és még jobban elmélyüljön. ) BOLDOCZKI JÁNOS, • a Magyar Népköztársaság külügyminisztere JOHN FOSTER DULLES ÜRNAK. az Amerikai Egyesült Államok államtitkárának, Washington 10 esztendeje annak, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok kezdeményezésére diplomáciai kapcsolat létesült Magyarország és az Egyesült Államok között. Az Egye­sült Államok kormányának ezt a lépését a magyar nép és kormánya mindenkor baráti megnyilvánulásként érté­kelte és ma is annak tekinti. A magyar nép. a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy rendezze és fejlessze az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatait. Reméli, hogy az amerikai nép. az Egyesült Államok kormánya osztozik ebben a törekvésben és az ENSZ-ben, Genf szellemének megfelelően, támogatni fogja Magyarország felvételi ké­relmét. Engedje meg Államtitkár Űr, hogy a diplomáciai kap­csolatok felvételének 10. évfordulóján népeink és kor­mányaink jövőbeni jó együttműködésére irányuló kíván­ságaimat tolmácsoljam. 1 BOLDOCZKI JÁNOS. . a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Ahol a jó, olcsó búlor készül Tudósítás a „Felszabadulás" Asztalos KSZ-ből Az augusztus 20-i Vidám Vásáron nagy sikert aratott bútoraival a Szegedi „Fel­szabadulás* Asztalos KSZ. Nemcsak az érdeklődőik, a nézők voltak sokan, hanem a vásárlók is. Eladtak 14 konyhabútort, 11 hálószoba­bútort és 8 kombinált szek­rényt. A vásár óta is sokan keresték fel a Bárka utca 1. szám alatti üzemet; mert a ksz.-t joggal lehet üzemnek is nevezni. Állandóan bővül, nagyobbodik, úi, modern gépekkel gyorsítják, könnyítik meg itt is a munkát. Ismertté vált a szövetke­zet az elmúlt évek alatt nem­csak Szegeden, hanem az egész országban. Jóhírne­vüfcnek az a titka, hogy igen tetszetős, jóminőségű és olcsó bútorokat gyártanak. Az utóbbit a messzemenő anyagtakarékossággal bizto­sítják. Fejes Nagy József, a szövetkezeti bizottság tit­kára nem kis büszkeséggel mondta: „Nálunk az anyag­kihasználás csaknem száz százalékos. Azt lehet mon­dani, hogy szinte csak a for­gács és a fűrészpor kerül a tűzre." A műhelyben a dol­gozók is örömmel sorolták, mi mindent készítettek a „hulladékból.* A falak mel­lett összerakva váriák az elszállítást a villanyóra kapcsolótáblák, melyek ez­előtt drága import anyagból készültek. Most apró, koráb­ban hulladékba kerülő fa­anyagból állítják össze. A DÁV átveszi az alig hat cen­timéteres hulladékból vá­gott feoókalapokkal együtt, melyet a villanykapcsolók szerelésénél jól hasznosíthat­nak. Furnir hulladékból ké­szül az üveges ksz-nek a tü­kör hátlapjára erősített le­mez is. Nemcsak a fenyőfa és a fumirlemez hulladékát, a keményfa legkisebb darab­jait is fel tudják használni. Az esztergályos műhelyben például a borjúkö:elekian lé­vő fabiztosíték is abból ké­szül. Beszélgetés közben ki­tűnt, hogy a ksz-ben nem­csak a helyben keletkezett fahulladékot dolgozzák fel. Többek között az Üjszegiedi Ládagyártói megvásárolják a hulladékot, amit* szintén felhasználnak. A faanyag jó kihasználása biztosítja, hogy jóminőségű bútorokat olcsón, a kisiparosoknál jó­val olcsóbban tudják előállí­tani. A minőségben sem tudriak túltenni rajtuk. Olyan gon­dosan, szeretettel dolgoznak a szövetkezet tagjai, mintha minden bútordarabot saiát magulniaX készítenének. Jó munkáju­kat igazolja az is, hogy az egész ország bútorüzleteibe szállítanak dohányzó aszta­lokat. Jó munkájukat jelzik termelési eredményeik is. A harmadik negyedév első két hónapjában jelentősen túltel­jesítették a tervet, szeptem­berben pedig még inkább nőtt a termelékenység. Ti­zenhét festett hálószoba­bútort, 22 darab konyhabú­tort. jelentős mennyiségű re­kamié-állványt és egyes bú­tordarabokat készítettek ter­ven felül a lakosság részére. A KSZ jelentősen segítette a kislakásépítéseket is, mert mintegy 80—90 ezer forint értékű ajtót, ablakot készí­tett, Ruhagyár főműszerészót. A Ruhagyárban varrógé­pek özöne pereg napokon, hónapokon át, szinte megál­lás nélkül. Az ördögi gyorsa­sággal mozgó apró alkatrészek egymáshoz érve megkopnak, a leggondosabb olajozás mel­lett is. Pedig a varrógépek­nek ezek az apró mozgó al­katrészei legnagyobbrészt külföldön készülnek. Nézzük meg például a hajópályákat. Egy külföldről behozott há jópályáért százharminchat forintot kell adnunk! De nem azért ismerkedik és barátkozik Szabó elvtárs évek óta a műanyagokkal, hogy ne találjon erre orvos­ságot! Ötott Ferenccel, szak­társával már elkészítették az első fuvalit hajópályákat. Nem százharminchat, csupán hat forint egynek-egynek az önköltsége. És nem is vall szégyent az öntvényből ké­szült hajópályákkal szemben. Még csak két gépre szerelték föl a fuvalitból készült hajó­pályákat s még csak százti­zenöt órán át futott a két gép, de Szabó elvtárs már biztos a sikerben. — A fuvalit jól birja az olajszegénységet, a vas nem. Elég lágy is, és a mellette mozgó alkatrészeket megkí­méli. Bizonyos idei haszná­lat után pedig olyan lesz, mint a tükör. Ha esetleg olaj szegény a mellette futó alkatrész, a fuvalit akkor sem m&rzsolja fel, mint egy­mást a fémek — magyaráz­za mély meggyőződéssel és szakismerettel. — És ugyanez vonatkozik a perselyekre is. De azt is kikísérleteztük, hogy még a lendítőkerekeket is előnyö­sebb fuvalittal helyettesíteni, mert a mostani öntött kere­kek nehezek, a gép indítása és beállítása nem elég érzé­keny. A fuvalit-kerékkel vi­szont öltésenként lehet varr­ni, egy gondolatnyi idő alatt le lehet állítani a gépet, te­hát nem kell jóelőre lassí­tani. Azt is elmondja Szabó elv­társ, hogy kísérletezéseik szerint a fuvaüt-alkatrészek alkalmazása a gépet könnyebb járásúvá teszi és hogy ha ezek a kísérlete­zések beválnak, más mozgó alkatrészek fuvalittal való helyettesítését is kísérlet alá veszik. Ez az újítási javaslat igen nagy jelentőségű. Ha figye­lembe vesszük, hogy egycsa­pásra akar megváltoztatni olyan dolgot, amit a szakma dolgozói évtizedek alatt meg­szoktak és jónak tartottak — könnyen felmérhetjük jelen­tőségét. Sokan még nem nyi­latkoznak, ha erről az újítás­ról van szó, hanem várnak, j figyelik a kísérletezést. Je-1 lentőségét az is segíti érzé­keltetni, hogy ha beváük, a ruhaiparban majdnem egy­millió forint megtakarítást eredményez. Még kevesen bíznak benne, de Szabó elv­társ biztos a dolgában. Nyu­godtan mosolyog, mikor szó­bakerül újítása. Sokszor mo­solygott ő már így, ilyen elé­gedetten, hiszen százharminc újítás és ésszerűsítés fűződik nevéhez. A munlMruhákat hosszú ideig kéts^T kellett tűzni azokon a helyeken, ahol leg­jobban feszülnek. Szabó elv­tors és Dékány Lajos ügyes kis szerkezettel megoldotta, hogy egyszerre négy szál cérnát lehessen a tűbe vezetni. Így egyes sza­lagoknál ugyanannyi idő alatt kétszeresére emelkedett a termelés. Most pedig, mikor a mű­anyaggal való kísérletezés még be sem fejeződött, Sza­bó elvtárs már új feladaton gondolkozik. Olyan alakítást akar elvégezni a varrógépe­ken, amely az eddig kézi­munkát igénylő munkafolya­matra, a ráncolásra is alkal­massá teszi azokat. A gép így alkalmassá válna arra, hogy a konfekció áru gyár­tásánál az idomok formálá­sát is el lehessen rajta vé­gezni. Munkássága nyomán lassan-lassan kezd kialakulni egy olyan gép, amely egyre több munkafolyamatnál hasz­nosítható. Én úgy nevezem: univer­zális Varrógép. S amint kide­rül, Szabó elvtárs is ilyen­félén töri a fejét. Lépésről­lépésre haladva el akarja érni, hogy a közönséges, csu­pán egyszerű tűzésre alkal­mas gépek egyetemes varró­gépekké váljanak. Nem fiatalember, mégis csupa nagy, merész tervek között él. Szenvedélye az alkotás, a gépek tökéletesítése. — Ügy kell nekem a gon­dolkodás, mint dohányos em­bernek a pipa — mondja egy közismert hasonlattal. Van nekem egy gépem, csak itt a fejemben, amit hosszú évek alatt építettem meg. Ez a gép cérna nélkül varrna. Nem ragasztana! Hegesztene! Csak lenne egy vegyész, aki olyan műanyagot állítana elő, amivel forrasztani le­hetne a szövetet! A gép mái­készen van, csak a vegyésze­met várom! Lehet, hogy még ilyesmire is sor kerül. Ebben a mi vi­lágunkban naponta születik az új technika s a legmeré­szebb tervek is addig alakul­nak a dolgozó emberek fejé­ben, míg elnyerik alkalmaz­ható formájukat. Így alkot nálunk az ember, aki többet és szebbet akar a maga, a társadalom javáért! (—n —n) HÍREK — A Városi Békebizottság értesíti a lakóterületi, üzemi, hivatali, ksz és tsz békebi­zottsági titkárokat. hogy szeptember 26-án, hétfőn dél­után fél 5 órai kezdettel a Városi Békebizottság Széche­nyi tér 11. szám alatti helyi­ségében értekezletet tart. Tekintettel a napi békefel­adatok fontosságára, a béke­titkár munkatársak megjele­nésére feltétlen számít a Bé­kebizottság. — A BARTOK-F.MLEKBI­ZOTTSAG a szeptember 26-ára tervezett Bartók-em­lékünnepséget egy héttel ké­sőbbre, október 3-ra, hétfő este 8 órára halasztotta el. A műsor változatlan. Jegyek kaphatók a színház pénztárá­nál, a Filharmóniánál és a TTIT titkárságán. — A Bolyai János Mate­matikai Társulat szegedi ta­gozata október elsején, szom­baton délután 6 órakor elő­adóülést tart a Bolyai Inté­zet előadótermében. Aradi vértanúk tere 1. szám alatt. Az előadás tárgya: „Additív számelméleti problémák*. Előadó Erdős Pál, a haifai Technion és a birminghami egyetem professzora. — Lődi Ferenc „Érlelő évek* című verskötetéről rendez kedden este 7-kor vi­tát az Írószövetség szegedi csoportja a TTIT-ben. V.ta­vezető Kiss Lajos, a Szegedi Egyetem szerkesztője. Ez al­kalommal Király József rö­vid megemlékezést tart Bar­tók Béláról. Közreműködik Bartha Gábor, Deák Tibor. Gallai Judit és Rózsa Tibor, a Zeneművészeti Szakiskola hallgatói. EGY ANGOL légiforgalmi repülőgép a London — és a nyugat-afrikai Lagos közt — idriszi repülőtéren lezuhant A gép 13 utasa és személyzetének 2 tagja szörnyethalt. POLYÁK Vendelné üllési lakost a szegedi járásbíróság 6 hónapi börtönre ítélte, mert egy szegedi üzletben megvá­sárolt 1 kiló zsírt az üllési p.'a­con haszonnal továbbadta,

Next

/
Thumbnails
Contents