Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-03 / 207. szám

VILÁG WÖLETÁRJAÍ EGYESŰLJETEKJ JP MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 207. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1955. szeptember 3. Xffűság és kultúra Nem egy esetben tették fel a kérdést — azok, akiknek kellemetlen incidensük volt goromba, neveletlen, cinikus fiatalokkal —, hogy milyen a mi ifjúságunk. Előfordult, hogy önmaguk válaszoltak is e kérdésre, azzal, hogy a mai ifjúság romlott, de bezzeg az ő idejükben, mikor szigorúbban fenyítették a fiatalokat, s egy-két pofon könnyen elcsattant, ilyesmi nem történhetett volna meg. Valóban több olyan esettel találkozhattunk az elmúlt évek során, amely a fiatalság rossz tulajdonságaival ismertetett meg bennünket, ennek ellenére helytelenítjük az elhamarkodott, vagy a túlzó ítéletet. Kétségtelen, hogy vannak hibái a mai fiatalságnak. Az is kétségtelen, hogy a mai szabadabb légkörben nem egyszer szertelenségbe bocsátkoznak a fiatalok, elkapatottak, fegyelmezetlenek lesznek, nem becsülik meg szabadságukat. Régen valóban szigorúan megtorolták a fiatalok túlkapásait. Kérdés azonban: az volt'-e a nevelés, az ember-formálás helyes módszere? Nyíltan, őszintén kimondhatjuk: nem. Bottal csak idomítani lehet, félelmet, gátlásokat kelteni, amelyek azonban a szabadságot, a képességeket is megfojtják, s végeredményben még fokozottabb fegyelmezetlenség lappang mögöttük, amely aztán ki is tör, ha nem érzi maga fölött a sújtó kezet. Nyilván ilyen fegyelemre nincs szükségünk, mert a szabadságnak a képességek kialakításának hívei vagyunk, s azt valljuk: csak a szabad ember fejtheti ki minden tudását, tehetségét maga és társai érdekében, Milyen fegyelmező erőre apelláljunk tehát mi? A válasz nyilvánvaló — hiszen más választás nincs —: az öntudatra. Csakhogy az öntudatra akkor lehet támaszkodni, ha meg van, s az ifjúság között található hibák fő oka éppen a fejletlen szocialista öntudat. Szocialista öntudatot mondtunk, mert ez nem független a társadalomtól, mondjuk úgy: jellemző, sajátos bizonyos társadalom tagjaira. Ezért tehát a fiatalság szocialista öntudatát kell fejlesztenünk. Igen, de mi köze van mindennek a kultúrához — kérdezhetné bárki, ha nem volna olyan nyilvánvaló a kettő: az öntudat és a kultúra, a műveltség között a kapcsolat. Hiszen kétségtelen is, hogy számos más olyan erő van, amely fejleszti, kialakítja az öntudatot, a munkától kezdve a nevelés különböző módozatain át (de hiszen nem része-e ez is a kultúrának?) a sportig és a különböző társadalmi érintkezési formákig (melyek megint csak kulturáltságot kívánnak). Azonban mindig és mindenütt szükség van a műveltségre, az önfegyelemben éppúgy, mint a közéletben vagy a társadalmi érintkezésnél. Kultúrát kíván a tánc vagy a társalgás is, s még sokkalta jobban a politikai tájékozottság vagy —. pláne vitás kérdésekben f— az önfegyelem. A kultúra az ifjúságnak tehát elsősorban a szórakozás és a hasznot jelentő tudás mellett, velük együtt — a szocialista öntudat, a szocialista eszmeiség megformálóját jelenti. Ha ez mind elfogadott, nyilvánvaló igazság, akkor azonban felmerül a kérdés: mit kell tennünk az ifjúság kulturális nevelése érdekében? Milyen módszereket kell találnunk, és kikre hárul a nevelés eme feladata? Először talán az utóbbi kérdést kell tisztáznunk, határozottan megállapítva, hogy ez a feladat egyaránt terheli az egész társadalmat. Kötelességet ró a szülőkre, de magukra a fiatalokra is. Kötelességet jelent a pedagógusoknak és minden felnőtt embernek, nagy munkát kíván valamennyi társadalmi és kulturális szervtől, a DISZ-től épp úgy, mint a kultúrotthonoktól, az MSZT-től, vagy az MNDSZ-től, és hasonlóképpen a művészeti intézményektől vagy szövetségektől. Ami a feladat megoldását jelenti, ezek után természetes, hogy sémákat nem lehet kidolgozni. A célt, a vezérlő elvet szem előtt tartva mindenütt a sajátos helyi adottságok figyelembe vételével lehet terveltet szőni, s mihamarabb a feladat megoldásához látni. Ez pedig azt jelenti, hogy sok új kezdeményezésre van szükség, s egy általános követelményt is támaszt: a fiatalokat mind tömegesebben be kell vonni a munkába. Már eddig is születtek olyan tervek, amelyek eredményesnek ígérkeznek. Ilyen például a DISZ városi bizottságának ifjúsági akadémiája, vagy a kultúrházaknál és a kultúrcsoportokinál az ifjúsági tanácsok megalakítása. A népművelési osztály tánctanfolyamok indítását is tervezi — valamennyi kultúrotthonban —, amelyeken a fiatalok a szép táncmozdulatokkal együtt a helyes viselkedést is elsajátíthatnák. De még számos olyan terv van, amely elősegíti az ifjúság kulturális nevelését. A kultúráról — mint a szocialista öntudat fejlesztőjéről — beszélve nem szabad megfeledkeznünk egy igen fontos nevelő erőről, nevezetesen az önállóságról. A munka — annál inkább, mivel fiatalokról van szó — csak úgy vezethet sikerre, ha tág teret engedünk a fiatalok tevékenységének, önállóságának. Hiszen természetes jelenség a fiataloknál az, hogy ha tevékenyen bekapcsolódhatnak a munkába — jelen esetben a kulturális munkába —, érdeklődésük fokozódik, és minden tekintetben — a közélet terén is — aktívabbak lesznek, öntudat nincs önállóság nélkül. Alakítsák a fiatalok is a szocialista kultúrát, hogy a kultúra is alakítsa őket. MAI SZAMUNKBÓL: ELKÉSZÜLTEK AZ ÜJ JÁTSZÓTEREK A IL KERÜLETBEN (3. oldal) Vasárnap délelőtt ünnepélyesen átadják Mihályteleken a társadalmi munkával épített egészségházat. Az átadás napjára készülnek a mihálytelekiék, készülnek azok az üzemek dolgozói is, akik kétkezi munkával segítették a munkás-paraszt szövetség megbonthatatlanságát jelképező egészségház építését. Az átadásra vendégek érkeznek a fővárosból is Szegedre. Délelőtt fél 10-től külön autóbusz szállítja Mihálytelekre az utasokat az SZTK épülete elől Dolgozik as új tilológép SZÖKEHAJÜ FIATALASSZONY áll a tilológép mellett. Ügyes mozdulattal csúsztatja a tört kendercsomót a tiloló alá. A pozdorjától is megtisztult kender szép szálasan, puhán omlik alá, mint valami dús kibontott haj. Csikósné, Károlyi Rozika fürge kézzel teríti, fésüli, s aztán másik csomóért nyúl. Néhányan körbeállják a gépet s figyelik a munkát. — Aztán megy-e? — kérdezik. — De megy ám feleli felcsillanó szemmel —. Tegnap is 107 százalékot értem el. Elismerően bólogatnak. Aki ért ehhez a munkához — már pedig itt mindenki ért —, az tudja csak értékelni igazán ezt az eredményt. A kíváncsiság, az érdeklődés — ezért Rozika nem sértődik meg — főleg a gépnek, az "egyszemélyes* tilolónak szól. Mert Csilkósné, a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat űjszegedi üzemének munkásnője, újfajta kísérleti gépen dolgozik. A régi tiloló-gépsornak sok más hátránya mellett egyik hibája az, hogy 10—14 személyes. S akár tízen, akár öten dolgoznak mellette, minden tilolónak működnie kell, mert a gépsor egymeghajtású. A múlt héten például a délutáni műszakban az egyik tízszemélyes géphez csupán három dolgozó jutott, hét tiloló üresen járt. Rengeteg energia megy így veszendőbe. AZ ÜJ KÍSÉRLETI GÉP, az ötletes újítás ezen is segít. Egyszemélyes — külön meghajtású. De ami még ennél is sokkalta fontosabb, a régi gépen nem lehet szabályozni a verések számát; gyengébb, erősebb anyagot egyformán verettek. Ez rontotta a minőséget. — Mikor, hogy sikerült — mondja Sallai Károly elvtárs, művezető —. Ha ügyesebb, jobbszemű munkás állt a gép mellett, esetleg idejében kivette a kendert. Ha nem, hát több lett a kóc, mint a szálaskender. A gyengébb minőségű kender sínylette meg leginkább a "véletlenre bízott* munkamódszert, Sok finomszálú kendert veretett a gép így kóccá. Pedig a kócból csak harmadosztályú fonalat lehet fonni. Az új gépnél, amelyet a nyersanyag minősége szerint lehet szabályozni, már egészen más a helyzet. Vegyük például Csikósné elvtársnő egy napi munkáját. Egy műszak alatt körülbelül fél mázsa kendert tilolt meg, ebből 13 százalék lett a szálaskender, hét a kóc. Ha régi gépen dolgozik, a szálaskender csak 10 százalék lett volna, a kóc aránya ezzel szemben 10 százalékra nőtt volna. EGYELŐRE még egy kísérleti gép dolgozik csupán, de rövidesen — a Könnyűipari Minisztérium ígéretet, tett rá — az egész műhely ilyen gépen tilol. — Egy hete dolgozom csak az új géppel, de már jól *megértjük» egymást — mondja Csikósné, Károlyi Rozika —. A régi gépnél rá kellett állnom a kender végére, ha azt akartam, hogy a kés be ne rántsa az anyagot. Ez meg úgy dolgozik, ahogy én a/karom. Mosolyogva, szinte szeretettel nézi a piroshátú gépet. Jóbarátok ók ketten; Rozika és a gép, S. É. Űj tagokkal gyarapodtak Szeged terme!ősz5vetkeze!ei Hétről hétre űj eredményeket mutathat fel az izmosodó termelőszövetkezeti mozgalom Szeged dolgozó parasztsága körében. A napokban váltak ismeretessé az idei terméseredmények, amelyek tanúsága szerint a szegedi termelőszövetkezetek őszi búzából 2.2 mázsával, tavasz-búzából 2.4 mázsával, rozsból 1.3 mázsával, árpából 1.6 mázsával nagyobb termésátlagot értek el, mint városunk egyénileg dolgozó parasztjai. A nagyüzemi gazdálkodás ily módon megmutatkozó fölénye is bizonyára szerepet játszott abban a megélénkülésben, amely legújabban a termelőszövetkezetekbe való új tagfelvételeket jellemzi. A hét folyamán Szeged csaknem valamennyi termelőszövetkezetében, illetve termelőszövetkezeti csoportAz Országos Mezőgazdasági Kiállítás sajtóbemutatója Az Országos Mezőgazdasági Kiállítást pénteken délután bemutatták a bel- és külföldi sajtó képviselőinek. Penyigei Dénes földművelésügyi miniszterhelyettes bevezető tájékoztatójában kiemelte, hogy az 1955. évi kiállítás nem megismétlése az 1954. évinek, hanem igen sók téren, módszerében és tartalmában annak továbbfejlesztése. A kiállítás egyik fő mondanivalója—amelyre már a főépületben irányítják a látogatók figyelmét — mezőgazdaságunk 10 éves fejlődésének mutatása. Emellett külön hangsúlyozza a kiállítás az egy év óta elért fejlődés eredményeit, valamint azt, hogy milyen fokot ért el már eddig a Központi Vezetőség júniusi határozatának átültetése a mezőgazdaság gyakorlatába. Különösen kidomborítja a kiállítás a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén elért eredményeket, a termelőszövetikezeti mozgalom fejlődését. A hozamok állandó növelése mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben egész mezőgazdaságunk legfőbb feladata. A kiállítás is ennek a célnak a szolgálatában áll. Megfelelő teret kapott a kiállításon az országos búzarozs és őszi árpa termelési verseny, továbbá a kukoricatermelési verseny. Az utóbbinak az eredményét szeptember 15-én hirdetik ki iinnepélyesen. A kiállítással kapcsolatban rendezték az őszibarack-versenyt és különös érdeklődésre tarthat számot, hogy 20 év óta először rendezték meg a borversenyt is. A kiállítás többek közt abban is különbözik a múlt évitől, hogy idén sokkal nagyobb gondot fordítottak a közönség kényelmére. jában megtartották a szokásos rendes közgyűlést, amelynek tárgysorozatán ezúttal — a legtöbb helyen — az új tagok kérdése is ott szerepelt. A közgyűléseknek kellett eldönteniük, befogadja-e maga közé az új gazdasági év elé néző termelőszövetkezetek tagsága az újonnan felvételüket kérőket. A szövetkezeti tagság körültekintően döntött a felvételek sorsáról, s ezzel egy sor újonnan jelentkező dolgozó paraszt került be a szocialista mezőgazdaság derékhadának soraiba. . Az Alkotmány TSZ csütörtöki közgyűlése felvette tagnak Szécsi Ferencet. A Táncsics TSZ Szűcs Istvánnét és Menyhárt Jánost. Ugyancsak csütörtökön zajlott le a közgyűlés a Haladás TSZ-ben. Ez alkalomból a szövetkezet tagsága a következő új tagokkal bővült: Túri Lajos, Csarnai Lajos, ifj. Bangó Imre, Deák József, Balla Antal, Király János, Papp Rafael. A Szabad Tisza TSZCS szerdai közgyűlésén felvette Fürtön János 2 holdas és Fürtön Mihály 2 és félholdas dolgozó parasztokat. A Felszabadulás TSZ pénteki közgyűlése visszafogadta Aranyos Istvánt, aki 1953 őszén lépett ki a szövetkezetből, továbbá felvette a 4 holdas Stifter Józsefet, a 3 holdas Török Lajost és családját, Vincze Lászlót, Fodor Józsefet, Domonkos Istvánt, Kálló Józsefet és Balogh Gyulát. Az új tagok munkábaállítása nagyrészt azonnal megtörténik. De vannak az újonnan felvettek között — különösen a Felszabadulás TSZben — olyanok is, akik már néhány hete ott dolgoznak a szövetkezeti tagság soraiban, csupán felvételükre került sor most. Alig másfél hónapja, hogy a szegedi új tsz-tagok felhívást intéztek városunk dolgozó parasztságához és a szocialista nagyüzemi gazdaság eredményeire, valamint saját elhatározásukra hivatkozva felszólítottak minden egyénileg dolgozó parasztot, parasztasszonyt, parasztfiatalt: fontolják meg a szemük elé táruló tényeket és csatlakozzanak maguk is mielőbb az életerősen fejlődő szövetkezeti mozgalomhoz. Az elmúlt hét példája is mutatja, hogy ez a felhívás nem maradt eredménytelen. A tények bizonyító ereje és a népnevelők felvilágosító munkája nyomán városunk dolgozó paraszttársadalmának egyre több és több tagja csatlakozik a közös jólétet és egyéni boldogulást biztosító tsz-mozgalomhoz. "" Hol nyaraltok a szegedi munkások ? Aki látta a magyar tengert, a Balaton csillogó zöldeskék vizét, aki fürdött forró napsütésben kellemes vizeben, aki ült ringó csónakban tükrén, aki üdült a viz közelében, az tudja legjobban, milyen felejthetetlen, élményt jelent a balatoni érdemes nyaralás. — ügy telt el ez a torgyárból 10, a Vason- Kovács Jánosné is két hét Balatonföldvá- tödéből 24, az Erömü- Nógrádverőcén gyűjtött ron, mint a mesében bői 26, a Víz- és Csa- erőt. Susula Kálmán és — mondta az idos tornamüvektói 14. a felesége gyermekükkel munkasasszony. - Ki- Falemezgyár-Gőzfürész együtt hazánk egyik szolgaitok, elem hozták üzeméből 22 dolgozó legszebb vidékén Misei legfinomabb falato- volt az idén üdülni. De kolc-Tapolcán nyaraikat csak kezem nyáj- még lehetne a dolgo- tak. Halász Jánosné, toltam erte. Kar. hogy zok százait sorolni, Bulik Istvánná gyérmar oreg vagyok. Most akik két hét gazdag él- mekeikkel o rrl a m nc i rrn — A-% A1 «" Ar ....... , . . . - - együtt töligazan élni. menyevei nemrégen tötték szabadságukat Ezen a nyáron is na- tertek vissza, s pihen- Siófokon. A Fémipari I/7M PAN P*/IRT/I/I, W T 4/IM 1,AA JHZ T- — - _ . — ' Valamikor fogalom gyón sok szegedi dol- len kezdték meg mun- és Finommechanikai volt a munkásember gozó fejezte ki hason- bájukat. Vállalat UgíiaZabb loan érzéseit es gon- A Gyufagyár bölcső- munkása. Kohajda Istdolt szeretettel u, ren- de,ében dolgozik Csőn- ván ipari tanuló ió dunkre amely biztosít- ka Szilveszterné és munkájáért üdült ez év. „, , „ - 1° es 'ehetővé teszi a Mayer Józsefné. Pécs— ben életében előtör ne, a Víz- es Csatorna- magyar dolgozók szá- Mecseken nyaraltak - Dombegyházi Péter müvek dolgozója ezen mara azt. hogy szabad-. először életükben. Na- reumatikus betegjét a nyáron életének 63. sagukat gondtalanul gyon jól érezték ma- gyogyítoUa három hét évében lathatta meg tölthetik el hazánk leg- gukat. Az Űjszegedi ig Hévízen szebb vidékein. Kender-Lenszövő Vál- A • ~ a MAV "A, AM' e8'jkor lehetetszamara a Balaton Legfeljebb képekről ismerte, vagy csak térképről. Kézdi Mihályelőször a Balatont. Hogy örült a víznek A Szegedi napfénynek, a leve- fonógyárból 235, a Ru- többen'voltak Galya- len volt a munkásé mgönek gyönyörködött hagyárból 128, a Fém- tetőn. A ruhagyári Úol- ber számára — ma elea napkeltében, a hatal- ipari és Finommecha- gozók közül sokan ven valósággá válik n nr,katf Válla'°!to:i 2Ld a üdültek ° nógrádverő. szegeTZfoíók életéGyufagyarbol 37. a M-ceijzg^tgru^^j^ b.ertí^ inas vízben, a parton kéklő hegyekben.