Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

VllAG AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 205. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. szeptember 1. As új tanév hesdetén Országszerte megnyílnak ma az iskolák kapui és sok százezer fiatal zsibongó zaja tölti be a nyáron át kihalt, üres folyosókat és tantermeket. Megelevened­nek a tudomány műhelyei, ahol avatott pedagógusaink munkája nyomán alakul, formálódik új ifjúságunk. Ünnepet ülünk ma: az új vetés ünnepét, melytől gaz­dag kalászos aratást várunk. Az új tanév kezdetén minden érdeklődésünk és szerető figyelmünk pedagó­gusaink felé fordul, amikor kipihenten, friss erővel, új tervekkel megkezdik a munkát, mert elsősorban tőlük várjuk ifjúságunk szocialista emberré nevelésé­nek megvalósítását. A most meginduló tanév igen nagy jelentőségű közoktatásunkban. A múlt tanév néhány hónapos mun­kája után most folytatjuk azoknak a feladatoknak a megvalósítását és végrehajtását, amelyeket pártunk márciusi határozata bízott reánk. Iskoláink tárgyi és személyi feltételei biztosítva vannak, úgyhogy min­den lehetőség megvan ahhoz, hogy pedagógusaink jó munkát végezhessenek. Az új tanév fő feladatai között továbbra is kö­zéppontban áll a tárgyi ismeretek és alapvető készsé­gek megszilárdításának előmozdítása. Ez a feladat az­zal bővül, hogy különös gondot kell fordítanunk a munkás- és parasztszármazású tanulók tanulmányi színvonalának emelésére, valamint ezen tanulók to­vábbtanulásának biztosítására. Ezt a feladatot akkor oldjuk meg helyesen, ha egyrészt a munkás- és pa­rasztszármazású tanulók szilárd tárgyi ismereteit arra a szintre emeljük, amely biztosítéka az eredményes továbbtanulásnak, másrészt meggyőzzük mind a ta­nulókat, mind a szülőket a továbbtanulás fontosságá­ról. További fejlődésünk szempontjából ugyanis elen­gedhetetlen, hogy népi demokráciánk új értelmiségé­ben a munkásság és parasztság döntő súllyal legyen képviselve. Ez természetesen nem jelenti az értelmi­ségi és egyéb származású tanulók kiszorítását a tovább­tanulásból, hiszen jelenleg is sokkal több értelmi­ségi és egyéb származású tanuló tanul tovább, mint a felszabadulás előtt. Az oktatómunka színvonalasabbá tétele mellett a jövő tanévben igen nagy szerepet kap az iskolai ne­velőmunka megjavítása is. Is/koláink fő feladata ezen a területen az, hogy dialektikus materialista világné­zetű, a szocializmus építésének célkitűzéseit magáévá tevő, meggyőződéses, erkölcsös, művelt ifjúságot ne­veljen. Ennek a feladatnak a megvalósításához tarto­zik a szocialista hazafiságra, a közösségi szellem ki­alakítására való nevelés és az ifjúság érdeklődésének felkeltése a politikai események iránt. Az ideológiai­politikai nevelés természetesen nem szakadhat el az oktatástól, hanem szervesen be kell épüljön minden tantárgyba az illető tárgy jellege és természete sze­rint. Meg kell valósítani a nevelés és az oktatás szét­választhatatlan egységét. Igen nagy feladat vár a következő tanévben ifjú­sági szervezeteinkre, amelyeknek hathatósan elő kell segíteniök az ifjúság világnézeti nevelését, politikai és erkölcsi fejlődését. Ennek érdekében pedagógusaink­nak tevékenyen együtt kell működni ifjúsági szerve­zeteinkkel. El kell érnünk, hogy a jövő tanévben ifjú­sági szervezeteink öntevékeny és aktív tényezői legye­nek az iskolai oktató-nevelőmun/kának. Az elmúlt év­ben kezdeményező lépések történtek a politechnikai képzés megvalósítására. Ezeket a kezdeményezéseket tovább kell fejlesztenünk, főleg a tanítási órák gya­korlatibbá tétele révén. Világos ugyanis, hogy a gim­náziumot végzett tanulók egyre nagyobb része a ter­melő munkába kerül, hiszen fejlődésünk mai fokán minden munkaterületen — így a termelő munkában is — nagy szükség van széleskörű műveltséggel ren­delkező, érettségizett dolgozókra. Ez a követelmény megkívánja az elméleti ismeretek mellett a gyakorlata eredmények felhasználásának, némi gyakorlati kész­ség kialakításának, egyszerűbb termelési eszközök használatának és kezelésének elsajátítását is. Pedagógusaink ezeket a feladatokat azonban csak akkor és csak úgy tudják megvalósítani, ha állandóan továbbképzik magukat mind ideológiai-politikai, mind szakmai tekintetben. A jó pedagógusnak lépést kell tartania szaktudományának fejlődésével, ha nem akar lemaradni, de ugyanakkor ideológiai, világnézeti kép­zettség tekintetében is a megfelelő színvonalon kell, hogy álljon, s politikai magatartása, állásfoglalása példamutató legyen. A szervezett továbbképzési for­mákon túl a jövő tanévben különös súlyt kap az ön­álló tanuláson alapuló önképzés. A tananyag-csökken­tés, a pedagógushiány megszüntetése, a túlórák felszá­molása lehetővé teszi a jövő tanévben azt, hogy a pe­dagógusok több időt fordítsanak egyéni továbbképzé­sükre, művelődésükre. Fontos és szép feladatok várnak ránk a következő tanévben. Hogy ezeket a feladatokat végrehajthassuk, célkitűzéseinket megvalósíthassuk, ahhoz össze kell fogni nevelőnek és tanítványnak, iskolának és szülői háznak egyaránt. Az irányító és vezető munka azon­ban a pedagógusoké marad. Pedagógusaink feladata elsősorban valóra váltani azokat a követelményeket, amelyek a következő évben közoktatásunk előtt álla­nak. Mi bízunk Szeged pedagógusaiban, s hisszük, hogy munkájuk nyomán komoly eredmények szület­nek. Ehhez a munkához minden pedagógusnak erőt, egészséget, sok sikert és jó eredményeket kívánunk. Kiss László, a Városi Tanács Oktatási Osztályának vezetője MAI SZAMUNKBÓL: F"' ERÖT SUGÁRZÓ ÉVFORDULO % (5. oldal) KAPUNYITAS ELŐTT AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDA­SÁGI KIÁLLÍTÁSON A TISZA TA NITOTTA ... (3. oldal) (0. oldal) Megnyílt az iskola kapuja Kél szegedi gyár főraéraöke a technika fejlesztéséről Haladjunk együtt a fejlődéssel A PART ÜTMUTATASA­VAL a Szegedi Textilművek dolgozói tevékenykednek a technika fejlesztésén, a ne­héz munkák gépesítésén ke­resztül a termelékenység emeléséért, a minőség továb­bi javításáért, az önköltség csökkentéséért. Akik a Tex­tilműveket már látták és is­merik, lehet, úgy tűnhetik részükre,- hogy nekünk már nincs is tennivalónk, hiszen korszerű követelményeknek megfelelő épületben, a leg­modernebb konstrukciójú gé­pekkel dolgozunk, s valahol a lehetőségek felső határán mozgunk, s így csak lényeg­telen fejlődés s ennek meg­felelően csekély mérvű to­vábbi gazdaságosság érhető el. Ebből következne, hogy az üzemben nincs is különö­sebb feladat, minthogy a mű­szaki színvonalat tartsák és ezzel a megszabott termelé­si és egyéb feladatokat vígan teljesíthetik, Ez nem így van! Másként mutatkozott meg helyzetünk, amikor az üzemben a techni­ka további fejlesztéséről tár­gyaltunk. Az egyik megbe­szélésen a műszaki vezetők által felvetett kérdéseken kí­vül a munkások 51 javasla­tot tettek. Ezek közül 23-mal különösen érdemes és kell is foglalkozni, hogy eddigi eredményeinket megjavít­suk. A javaslatok is azt mu­tatják, hogy a dolgozók meg­értették a technika fejlesz­tésének szükségességét, s ér­zik a hiányokat a magúk te­rületén, amelyeket szeretné­nek megszüntetni, csökken­teni. Természetesen szüksé­gesek a további javaslatok, mert azok a jobb munkát se­gítik elő. A MŰSZAKIAKÉ az eddi­gi kézzel történt hulladék visszakeverést gépesíteni akarják, hogy a feldolgozott anyag egyenletes összetételű legyen. Meg akarják oldani a tisztító és kártoló gépek termelékenységének emelését a minőség romlása- nélkül. További feladat a nyújtók termelékenységének és minő­ségének emelése a már beve­zetett Arisztov rendszerű nyújtási eljárás eredményein túlmenően. A gyűrűsfonók terhelésének csökkentése a szálszakadósck számának csökkentésén keresztül to­vábbi termelékenység emel­kedést jelentene, amelynek megoldása szintén kitűzött feladataink közé tartozik. Az eddigi anyagmozgatási rendszerünk nem illik bele korszerű üzemünk keretébe. Ezért megoldásra váró fel­adatunk a tisztítóban készült tekercseknek mechanikus, sőt automatikus szállítása a kár­toló gépekhez, melynek se­gítségével egyrészt a nehéz testi munkát gépesítenénk, másrészt a minőséget is meg­javítanánk. Kézenfekvő, de eddig meg nem oldott auto­matizálási lehetőség a cséve­lőben felszabadult üres gyű­rűsfonó csévék összegyűjté­se s egy irányban való válo­gatása és tarolása. Ezzel is foglalkozunk már, régebbi elgondolásaink, de egy újabb javaslat alapján is. AZ ITT FELEMLÍTETT FELADATOK távolról sem merítik ki összes tenniva­lóinkat. De bizonyítékul szol­gálnak arra, hogy a technika rohamosan fejlődik. Éppen ezért az üzem minden dolgo­zójának keresni és kutatni kell a fejlődés lehetőségeit. Olvasni kell a legújabb mű­szaki irodalmat és az azok­ban talált helyileg alkalmaz­ható újításokat, korszerűsíté­seket, újabb gyártási eljárá­sokat alkalmazzuk bátran. Ne csak a régi műszaki szín­vonalat tartsuk, hanem ha­ladjunk a modern technika fejlődésével együtt egés2 dolgozó népünk javára. Nagy Sándor, a Textilművek főmérnöke Harcoljunk a régi9 elavulttal szemben Üzemünk, a Szegedi Cipő­gyár, az államosítás, a fel­szabadulás előtt elavult, régi gépparkkal állította elő ter­mékeit, a jelenleg foglalkoz­tatott dolgozók létszámának 20—25 százalékával. Ha visz­szatekintünk az államosítás óta eltelt hét esztendőre, ak­kor azt láthatjuk, hogy mun­kában és eredményekben gazdag. Erre gyárunk dolgo­zói joggal büszkék is lehet­nek. Az államosítás, a fel­szabadulás előtt a dolgozók részére nem volt biztosítva mosdó, fürdő és öltöző sem. Az üzemrészek levegőcseré­jére pedig hiányzott a meg­felelő berendezés. A géppark nem volt ellátva a szüksé­ges védőberendezésekikel és így nem volt biztosítva a dolgozók testi épsége sem. Az államosítás óta az el­avult géppark 70 százalé­kát új géppark váltotta fel. A géppark állománya 40 százalékkal. növekedett. A régi, rossz padlózatot ki­cseréltük. A transzmissziós berendezést egyedi gépmeg­hajtásos rendszerrel váltot­tuk fel. A termelési lehető­ségen keresztül a dolgozók létszámát 70 százalékkal nö­veltük. Van korszerű öltöző, mosdó, fürdő. Megfelelő az üzemrészek levegőcseréje. Nagyot haladt előre a gyár­ban a korszerű gyártási technika alkajmazásá. A közelmúltban csúszópá­lyát szereltünk be, amely biztosítja a tervszerinti, ütemes és áttekinthető ter­melést. A csúszópálya to­vábbá a dolgozók részére biztosítja a folyamatos munkát s így emelkedik a keresetük. Az elmúlt évben a Szegedi Cipőgyár és a Délmagyaror­szági Cipőgyár egyesült. Két üzem közös feladata, hogy a cipőiparban fennálló terme­lési és műszaki kérdéseket a helyi viszonyoknak megfele­lően közösen oldja meg. Ez évben bevezettük és alkal­mazzuk a DÉMA Cipőgyár­ban az éksarkas cipők elő­regyártott elemekből való összeállítását. Tovább kell haladni a kor­szerű gyártási eljárások, helyesebb módszerek út­ján. Feladatunk a műszaki fej­lesztésben, hogy a Szegedi Cipőgyár telepén, a DÉMA­ban is egy korszerű csúszó­A Tudományos Eszközöket Termelő KSZ az idei oktatási évre 1000 szemléltető eszközt készít Szegeden három év­vel ezelőtt tizenhat képző- és iparművész, pedagógus, tudomá­nyos eszközöket ter­melő kisipari szövetke­zetet alakított. Céljuk, hogy a mezőgazdasági szakkörök, iskolák, tu­dómányos intézetek Számára élethű model­leket késztítsenek, s így megkönnyítsék az oktatást. Azóta az ötvensze­res nagyítású búza­szem metszettől a szétszedhető emberi torzóig, s a színes gu­mitérképig már több mint 300 különfélt szemléltető eszközt terveztek és gyártot­tak. Modelljeik között megtalálhatók a legkü­lönfélébb mezőgazda­sági termények, álla­tok, anatómiai-, egész­ségügyi- és földrajzi vonatkozású készítmé­nyek. A 35 centiméter magas, tökéletésen élet­hű, beteg tehenet ábrá­zoló modelljükröl pl. a mezőgazdasági szak­körök, ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói 25 féle szarvasmarha betegséget tanulmá­nyozhatnak. A szövetkezet dolgo­zóinak szorgalmas ke­ze nyomán szinte élet­re kap a holt anyag, művészi formát ölt — a papírhulladék. Mert csaknem minden mo­deljük ebből az anyag­iból készül. A papírt a megfelelő gipszformá­ban, az általuk kikísér­letezett különleges ra­gasztási, tömítési el­járással alakítják ki tükörsima felületö em­beri szemmé, Kolorá­dó-bogárrá, vagy . ép­pen Jonathán almává. A nem rég óta al­kalmazott új eljárással olyan szilárd papírtár­gyakat nyernek, hogy pl. legújabb modelljük, a szép színes kivitel­ben készülő hintaló 60 kilós embert is elbir. Most az új iskolai évre számos újfajta szemléltető eszközt is készítenek az iskolák számára. Az ország minden részébe mint­egy ezer anatómiai, földrajzi, egészségügyi tárgyú modellt szállí­tanak. Ezek között van a most tervezett em­beri fej metszet, ame­lyen a fejbőrtől az agyvelöig minden ta­nulmányozható. Hat fé­le színű, összegön­gyölhető. gumitérképet is készítenek. Ezeken Európa és a Kárpát­medence földrajza, tör­ténelme. gazdaságtana is tanítható- mert az ok­tatás, közbeni színes krétajelzéseket nedves szivaccsal le lehet tö­rölni. Most készítik a sze­gedi egyetemek számá­ra a kristályok térbeli elhelyezkedését szem­léltető, s különböző áb­rázoló geometriai mo­delleket, valamint a Délvidéki Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet­nek az összes szegedi paprikafajták modell­jeit. •— pálya beszerelésével lehetővé tegyük az ütemes és átte­kinthető termelést. Felada­taink között szerepel, hogy az új gyártási technológiá­nak megfelelően az előre­gyártott éksarkas és a jövő­ben kikísérletezésre kerülő slip és nyakas cipőknél meg­szűntessük a felesleges ké­zimunka műveleteket. A Szegedi Cipőgyárban a kö­zeljövőben a csákózó üzem­rész átszervezésével biztosítjuk a tanműhelyt, ahol folyhat a szakmun­kásképzés. A tanműhely feladata lesz az új szakmunkások neve­lése, elősegítve a szakmun­késhiány megszüntetését. A párt útmutatásával üze­münkben is élő mozga­lommá lett az ú.ii'Visi lelte­tőség felszínre hozása, a jelenleg még kézzel vég­zett munkaműveletek gé­pesítése, a gyártási eljárás továbbfejlesztése. Célunk és feladatunk az új gyáratási eljárások kikísérle­tezése és gyakorlati alkalma­zása. Üzemünkben felállítot­tuk a műszaki tanácsadó bi­zottságot, melynek tagjai minden héten kétórás foga­dóórát tartanak Ez elősegíti, hogy a dolgozók elgondolá­sait. javaslatait üzemünk műszaki fejlesztésére iól hasznosítani tudjuk. A dol­gozók már eddig is 22 érté­kes javaslatot tettek. Tennivalónk, hogy állan­dóan harcoljunk a régi, el­avulttal szemben, felkarol­va az újat, a haladót. Azon vagyunk, hogy tervünk teljesítésével javítsuk a mi­nőséget. gazdaságosan ki­használjuk az anyagot és ígv is elősegítsük a második öt­öves tervünk sikeres meg­kezdését. , Eozókf Ferenc, a Szegedi Cipőgyár . főmérnöke

Next

/
Thumbnails
Contents