Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-25 / 199. szám

(Csütörtök. 1955. augusztus 25. 3 DELMAGY8R0RSZ6G Hiába ágálnak a kulákok Erősödik a baktói Alkotmány és Felszabadulás Termelőszövetkezet '** Négy évvel ezelőtt, amikor megalakult a baktói Felszaba­dulás Termelőszövetkezet, a felsővárosiak közül jónéhányan rosízalóan nézték a kezdemé­nyezők munkáját. Nevetgélve mondták egyesek: „No ezeknek is felkopik itt az álluk, aligha­nem buktó lesz nekik majd a Baktó". A szegénységgel, ezer bajjal küzködő kis csoport tagjaiból azonban néhány év alatt mil­liomosok lettek. A közös gaz­daság udvaraiban annyi a jó­szág, hogy talán az összes baktói gazdáknak együitvéve sincsen annyi állatuk. Nagy birkanyájak, konda, kisebb te­héncsorda legelész naponta a szövetkezeti pusztákon. Régen a baktói emberek — ha nyolc mázsa búzájuk termett egy hold földön — kezüket dörzsöl­getve, elégedetten mondták: ,.Jó termésünk volt". A szövet­kezeti szérűben most is 12 má­zsájával fizetett a búza. Tehát néggyel többet adott holdan­ként, mint az egyénieké. A 139 hcldas kukoricatábla több mint 40 vagon termést ígér. A nagy cukorrépa-tábla is párját ritkít­ja az egész határban. Jó dolog egy ilyen nagy gaz­daság tulajdonosának lenni. A közösben a nehéz munka sem olyan nehéz, mintha egyedül végzi az ember. Hetenként munka után többször felkere­kednek a szövetkezet népneve­lői, s elindulnak a környékbeli egyéni gazdákhoz. Esti beszél­getések közepette megtiányják­velik a jobb élet sorját. Van­nak családok, mint például G.era Józsefek is, ahol szinte várják már a szövetkezetieket, kíváncsian figyelik, mit mon­danak el munkájukról, hogyan gazdagszik a szövetkezet. Gera József meg is ígérte a múltkor, elintézi még az egyéni dolgait, t'sztázza a fizetnivalóit, ki­házasítja a lányát és aztán ő ihozzáadja tíz holdját a szö­vetkezet 800 holdas táblájához. A Felszabadulás TSZ, de a szomszédos Alkotmány "Terme­lőszövetkezet népnevelői is egy iáo óta,azonban azt tapasztal­ták esti kpr.útjaikon, hogy még azok is, akik eddig szívesen fo­gadták őket, „hűvösebbek" let­tek. Mi lehet ennek az oka? A ta­vasszal, amikor az egyénieknek vetőgépekre, kettős ekére vagy éppen jótanácsra volt szüksé­gük) nem kellett hozzájuk menni, maguk jöttek a szövet­kezethez. Most valósággal ke­rülnek bennünket — mondták a népnevelök. Az egyéniek most sem ta­gadják, hogv a tsz eredményei nagyobbak, mint az övéké. De akadnak köztük olyanok is, mint Terbe Mihály ötholdas ONCSA-telepi dolgozó pa­raszt. aki rágalmazza a tsz ta­gokat. összehord esőt, szelet. Azt mondja például, hogy a szövetkezetbe csak olyanok lép­nek Ive, akik nem szeretnek dol­gozni. Pedig maga is látja, hogy a szövetkezet kukoricája szebb, mint az övé, a közös föl­dön a búza is jobban fizetett most, mint nála. Ha kicsit gondolkodna Terbe Mihály, mindjárt látná, hogy bizony a szövetkezet tagjai is vannak olyan dolgos emberek, mint ő. Az ilyen beszédekért persze nem haragszanak meg a nép­nevelök, hiszen tudják, hon­nan is fúj a szél. A baktói szövetkezeti tagok ugyanis megfigyelték, hogy mostanában hetenkint többször jól öltözött „úriember" félék sétálgatnak a határban. Kettői fel is ismertek közülük. Az egyik Nagyiván János szegedi kulák, volt Sulyok-párti képvi­selő, a másik pedig Kopasz Jó­zsef baktói kulák. Valamikor a bakiéi határ színe-javának jó darabját uralták ketten. Nagy­iván János baktói tanyáin — melyekhez jó száz holdnyi föld tartozott — a cselédeknek, nap­számosoknak még a kutyáénál is rosszabb volt az életük. így volt ez Kopasz birtokán is. Most persze nem olyan gőgö­sek, mint akkor. Délutáni sé­tájuk közben, ha találkoznak valamelyik Petőfitelepi, ON­CSA-telepi vagy baktói gazdá­val, először körülnéznek, az­tán nyájaskodva kerülnek elé­bük. Elmondják legújabb rém­híreiket. Kopasz József a szem­telenséghen már odáig ment, hogy nemrégen meglátogatta Czirok Szilveszter dolgozó pa­rasztot és fenyegetően mond- , ta neki: a legsürgősebben kői - I tözzék ki a házából (Czirok \ Szilveszter tanyá'a valamikor Kopasz József kuléké volt), a szövetkezetbe pedig be ne te­gye a lábát. j Nemsokára — mondta — |jaj lesz a szövetkezetieknek, mert Nyugaton új kormány alakult. Innen fúj hát a szél. Terbe Mihály nem is gondolta, hogy amikor a szövetkezeti tagokat rágalmazza, kikkel árul egy gyékényen. Nem másokkal; a jbaktój dolgozó parasztok ellen-j ségeivel, akik maguk is tudják, ' hogy amii elmondanak, hazug­ság. Kopasz Józsefet ezelőtt évek­ig nem látták a baklói határ­ban. Volt cselédei csak annyit i tudtak róla, hogy valami jó állásba került Budapesten. Mostanában azonban egyre sű­rűbben jár haza, állítólag al­győi Ismerőseit látogatja. Nagyiván János, Kopasz és társai — miután nem maradt más nekik hátra — a legfan­tasztikusabb rémmeséket ta­lálják ki a dolgozó parasztok ijesztgetésére. Régi. de igaz közmondás: a kuty3 ugat, a karaván halad. Az utóbbi másfél hónap alatt egyedül csak a Felszabadulás Termelőszövetkezetbe hét dol- j gozó paraszt kérte felvételét, j Közöttük olyanok is, mint Hu­szár András négy és fél hol­das ONCSA-telepi gazda. A j jobb élet útjáról — melyet olyan sokan akarnak — nem lehet őket leíántorítani, de azért ennek ellenére nem ár­tana, ha az illetékesek felfi­gyelnének a hazugsággyáríó kulákok tevékenységére és mél­tó helyükre juttatnák őket. Csépi József Szegeden szerepel az Állami Népi Együttes Augusztus 27-én nagy kul­turális esemény színhelye lesz városunk. A világszerte nagy sikert aratott Állami Népi Együttes vendégszerepel szombaton este 8 órai kezdet­tel az üjszegedi szabadtéri színpadon. A népi együttes a Párizs­ban óriási sikert aratott mű­sorával lép fel. Az Állami Népi Együttes műsorára jegyek a színház pénztáránál, az üzemi kultúr­felelősöknél kaphatók. Képek a Szovjetunió életéből Áthaladnak az első hajók a zsilipen Naponta négyeser tégla terven felül A Csongrád megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipan Egyesületének hét téglagyára égetési versenyre lépett egy­mással. A verseny során már eddig is szép eredmények születtek és az első helyezést elért Kiskundorozsmai Tég­lagyárban három és fél-négy­ezer téglát égetnek naponta terven felül. Kiváló az ered­ménye a Kövegyi Téglagyár­nak is, amely a legutóbbi dekádban 127 százalékra- tel­jesítette égetési tervét. A harmadik helyezett a Kis­zombori Téglagyár, égetési tervének 124 százalékos tel­jesítésével. Az űi számlakeret az önköltségcsö/<erilés szolgálatában A Pénzügyminisztérium számviteli osztálya a nagyobb vidéki városokban — így Szegeden is — „Az új szám­lakeret alkalmazása az ön­költségcsökkentés szolgálatá­ban" címmel ankétot tart. amelyen ismertetik az eddigi gyakorlati munka eredmé­nyeit, megbeszélik azokat a kérdéseket, melyek a számla­keret alkalmazása szempont­jából — egyes szakmai ágak­ban — problémát jelentenek, j Az ilyen irányú közvetlen J kapcsolat, minden bizonnyal hathatósan elő fogja segíteni a számviteli dolgozók mun­káját. Az ankéton elhangzó hozzászólások, a legjobb mód­szerek általánosítása pedig . tevékenyen járul a nép­gazdaság előtt álló feladatok sikeres megvalósításához. Szegeden augusztus 26-án délután 4 órakor a városi ta­nács nagytermében ülnak össze a számviteli dolgo­zók. gazdasági és műszaki ve­zetők az igen érdekesnek ígérkező ankétra és tapaszta­latcserére. Július 31-én átadták rendeltetésének a kujbisevi vízi­erőmű alsó hajózó zsilipjét. Új sinlerakó-tlaru — Nowa Hutában, Len­gyelország legnagyobb szo­cialista városában több ház építését kezdték meg előre­gyártott elemek felhasználá­sával. Az alapozásoktól kezd­ve egészen a kéményekig minden előgj ártott elemek­ből készül. Egy-egy elem sú­lya két tonnáig terjed, ösz­szesen több mint 100 féle típusú előregyártott elemet használnak fel az ötemeletes házak építésénél. cAhóváfós a szehi) hő Ina fi hüszcifrfai V. Az igazságos jövedelem elosztásért közös jövedelem igazságos el­osztásának egyik fontos alapja a helyes brigádszervezés, vagyis an­nak biztosítása, hogy senki ne spe­kulálhasson társai rovására. Az Uj Elet TSZ-ben nincs minden rendben e tekintetben sem. Habár ez még nem adott okot semmiféle torzsalko­dásra (a munkacsapatok tagjai jól megértik egymást), azért tesszük szóvá mégis, mert igazságtalan, és előbb-utóbb megbosszulja magát. Nézzünk ismét egy kézzelfogható példát. Szekeres Antal, a szövetkezet egyik legszorgalmasabb tagja, jól bírja a munkát. Javakorabeli, acél­kemény izmű ember, aki némelyik társánál nagyobb darabot képes meg­kapálni. vagy lekaszálni ugyanannyi idö alatt. Csakhogy erre nem nagyon van lehetősége, mert az ő munka­csapata „egykarra" dolgozik.. Általá­ban nem kerülik el egymást, mert­hiszen úgyis egyformán írják be az egységet. Ebből természetszerűen a következő kombinációk származnak: 1. nem felelős senki azért a paprika-, cukorrépa-, vagy kukoricasorért, amit éppen kapál, mert a föld végén, a fordulásnál mindenki olyan sorrend­ben áll bele az új sorba, ahogy kiért (persze majdnem egyszerre) az elő­zős sorral. Az egyik ember lelkiisme­retesen kapál, a másik esetleg „zöld­re feketét húz", de azt soha nem lehet utólag határozottan megállapítani, hogy ki ütötte agyon a munkát, és nem is lehet felelősségre vonni érte. 2. a következő kapálásnál úgy eshet, hogy a jól megkapált tiszta sorba az áll bele, aki tömegével hagyja el a gyomot. Most azonban mégis köny­nyen, izzadás nélkül halad a többi­ekkel és csak neveti azt. aki az elő­zőleg kapált sorát „fogta ki" és nem halad vele. ha megfeszül, akkor sem. Az egység pedig egyformán íródik. Még súlyosabban esik latba a do­log a kaszálásnál. Szekeres Antal a csapatban szélesebb rendet kanyarított, mint más, mégsem kere­sett többet. Soha egyetlen szót sem váltottak emiatt, ds Szekeres érzi, tudja, hogy ez nem jól van így. ö sokkal többet levágott volna, ha kü­lön dolgozik a feleségével, akinek kezében szintén csak úgy ég a mun­ka. Ezt az egészségtelen állapotot úgy lehet megszüntetni, ha a munka­csapaton belül egyénekre is feloszt­ják a területet. Ebben az ecetben mindenki munkájának meglátszik a minősége. Továbbá, ha elkészült a területtel és beíratta az utána járó munkaegységet, nem kell várnia sen­kire, mehet másmilyen munkát vé­gezni. Mit mond Szekeres Antal a szö­vetkezetről7 Azt, hogy jobban, keve­sebb gonddal él, mióta belépett. Amit munkája után hazavisznek ne­ki, az teljesen az övé, senki nem há­borgatja, hogy ide fizessen, meg oda fizessen. Nem tagadja, néha vissza­gondol még arra a pár hold földecs­kére, amelyen magányosan munkál­kodott abban a reményben, hogy időnkint ragasztani bír hozzá egy­egy darabot. Emlékszik, milyen jól esett hallania, amikor földszomszéd­jai dicsérték a veteményét. De ami­óta hátat fordított annak a bizony­talan jövőjű életnek és a szövetkezet szilárd talajára hágott, azóta a gon­dolkodása is alakul. formálódik. Most már kezdi belátni: nem a föld­vásárlás jelenti az igazi örömet, ha­nem az. hogy kevés költséggel töb­bet lehet termelni egy és ugyanannyi területen. A társadalom érdekében végzett alkotó munka magasabbren­dű öröme ez, vagyis felemelőbb min­den kicsinyes, egyéni törekvésnél. IV incs még minden rétidben a szö­vetkezetben — ezt jól látja Szekeres Antal. Az olcsóbb, a na­gyobb tömegű termelést akadályoz­zák még ostoba előítéletek és elavult felfogások. Elég csak az aratást, meg a cséplést említeni. Hiába tanácsolta a párt, hogy a gabona betakarításnál használják ki maximálisan a nagy mezőgazdasági gépeket, mert azok olcsóbbak és megkönnyítik a mun­kát is, az Üj Élet egyes tagjai nem adtak hitelt ennek a kézenfekvő igazságnak. Azzal hadakoztak a kom­bájn ellen, hogy elveszi a szájukból a kenyérnek valót, annyira drágán dolgozik. Így aztán kézi kaszákkal álltaik neki a hatalmas őszi árpa táb­lának. Jól elfáradtak, ráment renge­teg munkaegység és ráadásul a szem is jobban pergett. Ha mielőtt hozzá fogtak, számolni kezdtek volna, bi­zonyára nem követik el ezt a baklö­vést. A nehéziparunk-gyártotta ara­tó-cséplőgép legtöbb két és fél száza­lékos szemveszteséggel. 4 és fél szá­zalékos munkadíjért és 70—80 forint holdankénti kiegészítésért zsákokba rakta volna a szövetkezet termését. Mindamellett néhány ember elég lett volna a gép körül elvégzendő mun­kához. Ezzel szemben a kézi aratás­nál, a behordásnál és a cséplésnél 8—10 százaléka is elszóródhat a ter­mésnek, a tetejébe pedig a cséplő­gép (munkásokkal együtt) 11 kilót visz el minden mázsából. Nemhogy takarékosság lett volna tehát abban, hogy a tsz vezetősége a kézi aratás mellett döntött, hanem ellenkezőleg: jól megdrágították ezzel az árpa ter­melését. A messzebb látó szövetkezeti ta­gok. — köztük Szekeres Antal is — mostantól kezdve bátrabban fellép­nek mindenfajta gépellenes hangulat ellen. Számíthatnak ebben az üzemi pártszervezet segítségére. Nagy István A kalugai gyár olyan darukat gyárt, amelyek 25 mé­teres vasúti síneket raknak le. A daru óránként 800 mé­ter vasútvonalat épít. Teherbíróképessége 9 tonna. A haj­tóművek teljesítőképessége 300 lóerő. Kezeléséhez mind­össze három ember szükséges. Technika a mindennapi életben L A \ < ? 7 ,'/|FT ! A moszkvai Gorkij-parkban „Technika a mindennapi életben" címmel kiállítás nyílt meg. Itt került bemuta­tásra az „EP—2" és az „UP—1" szovjet elektromos por­szívó. A gépek megtisztítják a ruhát a portól, felszedik a port és az apróbb szemetet a padlóról, szőnyegről, továbbá nedvdússá teszik a levegőt, s a fal és mennyezet portala­nítására is alkalmasak. Balástyai hírek A balástyai határban rövi­desen befejeződik a cséplés. A kisteleki gépállomás nyolc cséplőgéppel a segítségünkre jött. Most már Balástyán tíz helyett 18 gép dolgozik. Egy jó kezdeményezés A Balástyai Községi Tanács végrehajtó bizottsága minden két hétben, vasárnaponként délelőtt rendelet-ismertető gazdagyűléseket szervez. A dolgozó parasztok szívesen járnak el ezekre a gyűlések­re, ahol megismerhetik, ta­nulmányozhatják kormá­nyunk rendeleteit. Az utób­bi gyűléseken közel három­százan vettek részt. A köz­ségi tanács vezetősége eze­ken a gazdagyűléseken idő­közönkint filmvetítést is ren­dez. Szakosítják a balástyai földművesszövetkezeti boltokat Balástyán is, — mint min­denütt az országban —, az utóbbi években alaposan megnőtt a dolgozó parasz­tok áruigénye. A meglévő szövetkezeti boltok kevésnek bizonyultak a megnövekedett áruforgalom lebonyolítására. Ezért a szövetkezet és a ta­nács vezetői most elhatároz­ták, hogy rövidesen egy uj földművesszövetkezeti bolttal bővítik a hálózatot és sza­kosítják az üzleteket. F Mire költik a község- N fejlesztési alapot? Községünkben a falu fej­lesztési alapnak a befizetése jó ütemben halad. A befi­zetett pénzekből a tanács végrehajtó biozttsága hama­rosan megkezdi a környező utak javítását, öt kilométe­res útszakaszt agyaggal töl­tenek majd fel s a faluban fél kilométer hosszú új jár­dát is építenek majd. Tizen­ötezer forintot a kultúrház átfestésére költenek. Kéri Antal — A Kínai Népköztársaság több mint 2000 exportcikket mutat be az idén ősszel meg­nyíló újdelhi nemzetközi ipari vásáron. Kína a többi között szerszámgépeket, szö­vőgépeket, darukat és mező­gazdasági gépeket, továbbá könnyűipari gyártmányokat, így például kínai selymeket, szőnyegeket, elefántcsont- és jade-faragványokat, orvosi műszereket és más cikkeket állít ki. Kína most vesz részt másodszor indiai ipari vásá-

Next

/
Thumbnails
Contents