Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-25 / 199. szám

VílÁG PROLETÁRJAI AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 199. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. augusztus 2ri m JIWI ' MAI SZAMUNKBÓL! J) A NÉMET KOMMUNISTA PART ÁLLÁSPONTJA ADENAUER MOSZKVAI TANACSKOZASAIVAL KAPCSOLATBAN (2. oldal) MUNKABAN A GYARAK TERMELÉSÉNEK KORSZERŰSÍTÉSÉÉRT 13. oldal) Töhh gondot a minőségre Nagyon fontos, hogy az ipari üzemek gyártmányai minőségben is jók legyenek. A rossz minőségű áru nemcsak bosszúságot okoz a vásárlóknak, hanem joggal háborítja őket. Szeged üzemeiben is szükséges megtartani és túlszárnyalni a minőségi előírásokat. Többször előfordul, hogy a drága anyagot selejtbe kell dobni, mert a vele műveletet végző munkás figyelmetlen, hanyag, nem tartja meg a technológiát. Egyesek szeretnek arra hivatkozni, hogy azért nem kielégítő a minőség ennél vagy annál a gyártmánynál, mert maga a nyersanyag sem megfelelő. Ezzel aztán elintézettnek vélik a dolgot, nem nézik meg, hogy ők saját maguk miben hibásak, mit tehetnének a gyáron belül a jobb munkáért. Kétségtelen, előfordulhat, hogy a nyersanyag nem megfelelő, s ezért nem lehet kielégítő a minőség sem. De ezt nem lehet „mentőövként" elfogadni, s általánosítani mindenre, hiszen az esetek többségében a gyáron belül nagyon sokat tehetnének a jobb minőségért. A szegedi üzemekben általában eredményeket értünk el a gyártmányok minőségének javításában. Ebben jelentős szerepe van annak is, hogy a munkások fokozottabban érdekelté lettek téve, hogy jó minőséget gyártsanak. A Szegedi Vasöntödében ls például számottevő összeget kapnak azok a formázok, öntők, akik minőségileg jó munkát végeznek, nem tűrik, hogy selejt kerüljön ki a kezükből. Az Újszegedi Kender-Lenszövőben például Becker Györgvné is egyike azoknak, akik kifogástalan minőségű anyagot szőnek. A Szegedi Cipőgyárban régebben bajok voltak a minőségnél. Több tényezőből adódott ez: egyes munkások felületességéből, szervezési hiányosságokból, laza ellenőrzésből. Változtattak ezen, és most mór a Cipőgyárban a tervezetten felül gyártanak első osztályú cipőt. Végre és igen helyesen pedig megvalósítják, hogy az eddiginél sokkal jobban, anyagiakban is kifejezésre jusson a jóminőséget végzők munkájának elismerése. Forúos lenne az is, hogy a Cipőgyár termékeit a kereskedelem részéről átvevő minőségi bevizsgálok mindig alapos munkát végtzzenek; ne történjék meg egy esetben sem, hogy „hangulatuk" szerint bíráljanak cipőket. Megtörtént, hogy az egyik nap másodosztályúnak, sőt harmadosztályúnak minősítettek olyan cipőkét, amelyek első osztályúak voltak. De volt ez fordítva is. Egyik eset sem helyes és gondos minőségi ellenőrzésre van szükség! A rossz minőségű, selejtes áruban is ugyanannyi anyag, munka van, mint a jó minőségűben. A selejt, a rossz minőség kárét az egész ország, az egész nép látja. De közvetlenül sem érdeke a munkásnak, hogy rossz minőségű, selejtes árut adjon. Mert a selejtet — helyesen — meg is kell térítenie. Feltótlenül fontos, hogy az üzemek vezetői, az öntudatos munkások fokozottabban, jobban harcoljanak a minőség javításáért, ne tűrjék a selejtgyártést, az anyagpazarlást. A minél kevesebb selejt, minden deka megtakarított anyag javunkra szolgál, s elősegíti előrehaladásunkat. A minőség javításáért a többi között teendő az is, hogy a művezetők ellenőrizzék a gyártási eljárások megtartásét, segítsék a munkást a technológia jó alkalmazásóban. A technológiai eljárósok meg nem tartása is nagyon könnyen selejtet, rossz minőséget okoz. A technológiai eljárások meg nem tartása miatt a Kéziszerszámáru gyárban es a Vasöntödében is rossz minőség, selejt keletkezett, nem is olyan régen. Minden munkás a saját posztján nagyon sokat tehet a minőség további javításáért. Fokozott a felelőssége az üzemek vezetőinek, a műszakiaknak, technológusoknak. Az ö feladatuk elsősorban olyan új eljárások, módszerek létrehozása, amelyek segítségével tovább javulhat a gyártmányok minősége. A Szegedi Textilművekben például eredményes munkát végeztek azért, hogy a tisztító üzemrészben, a lécesverőnél bizonyos átalakítással jobbá váljék a nyersanyag tisztítása, bontása. Ennek a munkának az lesz az eredménye, hogy megjavul a fonál minősége. Természetesen ez így önmagában véve még kevés. A fonál javuló minőségéhez szükséges a fonónők becsületes munkája is. Ismert dolog az, hogy a gépek mellett emberek dolgoznak, s az ő tevékenységükön is múlik egy-egy eljárás sikere. Szeged gyáraiban is folyik a munka azért, hogy tovább növeljék a technikai színvonalat. Uj lehetőségeket tárnak fel a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére. Ezt a feladatot segíti elő a minőség javulása. Van itt is teendő. A Szegedi II. 6Z. — Cserepes sori — Téglagyárban például helytelenül csak a menynyiséget hajszolták, a minőséggel nem törődtek eleget. Fontos az is, hogy minden üzem jó munkát végezzen, mert hiszen ez is szükséges sok esetben ahhoz, hogy a többi gyárak jól végezzék feladatukat. A Szegedi Ruhagyárban azért nem kielégítő a sportszövet nadrágok minősége, mert a Budapesti Gyapjúszövőgyár hibás szövetet küldött. Nyilvánvaló, hiába varrják meg jól a Ruhagyárban a nadrágot, ha a szövetben szövési hibák vannak, nem lehet első osztályú. De az Újszegedi Kender-Lenszövőben sem lehet jó minőségű szövetet készíteni, ha a Szegedi Kenderfonógyár nem küld jó minőségű fonalat. Szüntelenül javítsuk a minőséget. Ez — éppen a selejt megszüntetésével — növeli a termelékenységet, csökkenti az önköltséget. Ez pedig alapja annak, hogy tovább szépítsük életünket. ^ Tapasztal!, mivel! kommunistákkal a mezőgazdaság további iejlesztéséért! Megnyilt a falusi munkára jelentkezett pártmunkások első szakmai tanfolyama Kedden több mint 250 résztvevővel ünnepélyesen nyílt meg a falusi munkára jelentkezett pórt-, állami es gazdasági funkcionáriusok első csoportjának szakmai tanfolyama. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkára, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Mező Imre, a budapesti pártbizottság titkára. A tanfolyam hallgatói hosszantartó, lelkes tapssal köszöntötték a párt és a kormány megjelent képviselőit. A tanfolyamot Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Ez az elsó alkalom — mondotta — amikor a mezőgazdaságba küldött elvtársak részére olyan tanfolyamot rendezünk, ahol felkészülhetnek új munkaterületük legfontosabb tudnivalóira. Természetesen tudjuk, hogy a kéthónapos tanfolyam nem elegendő arra, hogy az öszszes alapvető ismereteket — amelyek között sok bonyolult kérdés van — teljesen elsajátítsák. Azt a céit tűztük ki, hogy azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek jövendő munkahelyükön szükségesek, feltétlenül tisztán lássák és megtanulják, s ezek, valamint az eddigi pártmunkában, gazdasági szervezőmunkában szerzett tapasztalataik alapján képesek legyenek gyorsan megtanulni mindazt, amire úi munkahelyükön szükségük van. Ezután a hallgatók hoszszantartó tapsa közepette Rákosi Mátyás .emelkedett szólásra. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! Amióta 1933 júniusában pártunk Központi Vezetősége napirendre tűzte a mezőgazdaság fejlesztését, nul igyekeztünk erősíteni a falusi munkát s különösen a falu szocialista átépítését. Munkánknak új lendületet adott, hogy tapasztalt, kipróbált pártmunkásokat, jó, friss erőket küldtünk falura, tavaly ezret s az idei év első felében több száz elvtársat. Központi Vezetőségünk ez év június 8-i határozata alapján még további 1200 elvtársat küldünk az idén falusi munkára, mégpedig politikailag szilárd, a vezetésben és a szervezésben jártas, művelt, tapasztalt és fejlődőképes elvtársakat. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezzel újabb lökést adunk annak a fejlődésnek, amely elsősorban a szocialista szektorban máris mutatkozik. Ismeretes, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok terméshozama országszerte meghaladja nemcsak az átlagos paraszti, hanem a középparaszti terméseredményeket is. A júniusi határozatot követően a párt hívó szavára sok százan jelentkeztek falusi munkára az üzemek, a hivatalok, az állami intézmények dolgozói közül, mérnökök, technikusok, mezőgazdászok, pártmunkások. Az elvtársak, akik az első ilyen mezőgazdasági szaktanfolyam hallgatói, mintegy élcsapatát képezik ennek az ezerkétszázas csoportnak. Miután a szocialista építés menete az alföldi, a gabonatermő megyékben a legerőteljesebb. elsősorban ezeket a megyéket akarjuk az elvtársak segítségével megerősíteni. Ahhoz, hogy a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon tovább javuljon a vezetés. természetesen nagytudású igazgatókra, főmérnökökre. főagronómusokra. főkönyvelőkre, pártmunkásokra van szükség. E kéthónapos szaktanfolyam persze csak az alapismereteket adhatja meg, a tudás javát, lényegét a helyszínen, munka közben kell elsajátítani. De az eddigi tapasztalatok alapjón meg vagyunk szakadatia- .győződve róla, hogy ez sikerülni fog, különösen akkor, ha az elvtársak önként vállalt új munkájukat élethivatásuknak tekintik s teljes erejüket, teljes tudásukat a mezőgazdaság szocialista szektorának további gyors fejlesztésére fordítják. A mesőgazdaság további fejlesztése egyik legdöntőbb leiadatunk Ez a munka a legszorosabban összefügg a nép életszínvonalának növelésével. A népjólét emelése parancsolóan megköveteli a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztését, a szocialista mezőgazdasági szektor fejlesztését csakúgy, mint a magángazdaságok támogatását. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy pártunk változatlanul központi kérdésnek tartja a dolgozók életszínvonalának és jólétének további emelését. Mivel ennek alapja csak a szocialista ipar, s ezen belül a nehézipar lehet, pártunk erőteljesen hangsúlyozza a szocialista iparosítás fejlesztésének fontosságát. Csak a többet és olcsóbban, jobb minőségben termelő ipar, valamint a fejlődő mezőgazdaság tudja biztosítani, hogy a dolgozó nép anyagi jóléte állandóan növekedjek. Ipari és mezőgazdasági beruházásaink ezt a célt szolgálják és ezt fokozódó mértékben el is érik. • A tanfolyam hallgatói, a falusi mezőgazdasági munkára önként jelentkezett elvtársak legyenek tudatában feladatuk fontosságának, jelentőségének. Legyenek meggyőződve arról is, hogy pártunk mindenkor teljes erejével támogatja őket, segítségükre lesz, hogy áldozatos munkájukat siker koronázza. Már most gondoskodunk arról, hogy mind az állami, mind a pártszervek megfelelő munka- és életkörülményeket biztosítsanak az elvtársaknak. Eddigi tapasztalataink nzt mutatják, hogy az önként falura ment elvtársak zöme jól megállta a helyét, megfelelt. a várakozásoknak. Különösen fontos, hogy elvtársaink munkaterületükön elsajátították a megkívánt szakmai tudást és meg tudták honosítani az annyira szükséges kommunista helytállást és szilárdságot, szervezettséget, fegyelmet, kommunista munkastílust, amely eddig — sajnos —• egyes helyeken hiányzott mezőgazdaságunk szocialista szektorájó tapasztaelhatározta, ban. Pártunk a latok alapján hogy az elkövetkező esztendőkben is küld elvtársakat Budapestről, a megyei központokból, az ipari üzemekből falura, a mezőgazdasági termelés és a falu szocialista átépítésének fejlesztésére. Ezért kívánatos, hogy továbbra is a lehető legnagyobb számban önként jelentkezzenek olyan lelkes, párthű kommunisták, akik odaadó munkájukkal, példamutatásukkal a mezőgazdaság különböző területein előre lendítik a szocialista átszervezést, a termelés növelését s ezzel népünk jólétének emelkedését. Kérem e szaktanfolyam hallgatóit — mondotta befejezésül Rákosi Mátyás —, hogy a rendelkezésükre álló időt a lehető leggyümölcsözőbben használják fel és az itt szerzett tudást dolgozó népünk üdvére minél eiőbb és minél nagyobb sikerrel értékesítsék. Még egyszer sok sikert, jó eredményt kívánok ennek az úttörő munkát végző szaktanfolyamnak. (Hosszantartó nagy taps). Ezután Ágoston András a hallgatók nevében megköszönte a párt előlegezett bizalmát és ígéretet tett erra, hogy a tanfolyamon és azután a gyakorlati munkában is megállják a helyüket. A megnyitó után Rákosi Mátyás, a párt és a kormány megjelent képviselői hosszasan elbeszélgettek a falus) munkára jelentkezett elvtársakkal. ,Búsaőrlési forgalmunk 20 szásalékkai emelkedeíl" — LEVÉL — A Kisteleki Malom dolgozói ebben az évben jól felkészültek a közellátás zavartalan ellátására. Darabos János művezető javaslatára alkalmaztunk egy újítást a búzaátvételnél. Eddig emberi erővel kellett minden zsák búzát vagy gabonát kiüríteni, ami fáradságos és nehéz munka volt; most az újítás bevezetéNagyszabású ünnepségekkel emlékezik meg az országunk Bartók Béla születésének 75. és halálának 10. évfordulójáról Kedden délután a Művészeti Szövetségek Házéban Fasang Árpád, a Népművelési Minisztérium zene- és táncművészeti főosztályának vezetője sajtótájékoztatón számolt be azokról az ünnepségekről, amelyekkel hazánk Bartók Béla születésének 75. és halálának 10. évfordulójáról emlékezik meg. Fasang Árpád elmondotta, hogy az ünnepségek megrendezésére országos Bartók Béla emlékbizottság alakult, amelynek elnöke Kodály Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész. Titkára Szabó Ferenc Kossuthdíjas érdemes művész, tagjai: Andics Erzsébet, ifj. Bartók Béla, Darvas József, Ferertcsik János, Fischer Annié, Horváth Márton, Kadosa Pál, Non György, Révai József, Somogyi László, Szabolcsi Bence, Tóth Aladár és Zathureczky Ede. A bizottság 1955. szeptember 25-én, a Magyar Állami Opereházban ünnepi megemlékezést és dísz hangversenyt tart Bartók halálának 10. évfordulója alkalmából. Az operaházi ünnepség nagyszabású események sorozatát nyitja meg. Az Országos Filharmónia reprezentatív hangversenysorozatot rendez. A Nemzeti Múzeumban 1955. szeptember 24-én Bartók-emlékkiállítás nyílik. 1956 októberében nemzetközi jellegű Bartók-fesztivál lesz. Az ünnepségek sorozatába bekapcsolódik a vidék is. A megyékben, nagyobb városokban mindenüti Bartók-bízottságok alakulnak, amelyekben a helyi zenei élei képviselőin kívül a párt, a tanács, a népművelési szervek és a tömegszervezetek vesznek részt. se óta egy emberre von szükség és az is több gabonát tud átvenni, mint azelőtt kettő. Beteljesedett az őröltetők régi kívánsága is, hogy búzaŐrlésnél kapjanak grízes lisztet. A búza jobb feldolgozásának meg is van az eredménye, mert őrlési forgalmunk a tavalyihoz viszonyítva 20 százalékkal emelkedett. Különösen a termelőszövetkezetek gabonájából lehet ]ó lisztet őrölni. Megyfigyeltük: a nagyüzemi gazdaságokból behozott búza- és rozsszemek egyenlőbbek, nincs annyi üszög vagy egyéb hulladék benne, mint az egyéni kisgazdaságokból behozott búzában. A gabona nedvességtartalmában is van különbség, mert a szövetkezetekben jobban tudják tárolni, szárítani a gabonát, miután arra nagyobb a lehetőség. A malomban minden esztendőben fokozottabbak az őrlési követelmények, több gabona kerül hozzánk és éppen ezért modern tároló, feldolgozó és elosztó telepet is akarunk építtetni. Ez azért is szükséges, hogy minőség szerint és fajtánként tudjuk külön választani a gabonát. Ha mindez meglesz, még jobban eleget tudunk tenni őrlési kötelezettségeinknek. Mgrhás István