Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

OELMBGYflRORSZflG Csf'tSrtfik, 1955 a«(rtií*h!9 ÍJ. Mi történt q külpolitikában ? tovább folynak a szovjet-japán kapcsolatok helyreállítását célzó londoni tárgyalások A nemzetközi feszültség további eny­** hülésének igen jelentős bizonyitékji ecok a niugati sajtóban megjelent cikkek és közlemények, amelyek egyre következeteseb­ben szállnak síkra a Kelet és a Nyugat kö­zötti gazdasági kapcsolatok elmélyítése érde­keben. A New York Times című amerikai lap egyik legutóbbi számában például a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti kereske­delem kiszélesítésének kérdéséről ír. — „A négy nagyhatalom külügyminisztereinek ok­tóberi értekezletén megtárgyalandó egyik leg­több kérdés — állapítja meg többek között a lap — a kormányfőktől kapott irányelvek szerint a nyugati országok és Kelet-Európa közötti békés kereskedelmet akadályozó gátak fokozatos eltávolítása... Az Egyesült Álla­mok komolyan kezeli ezt a kérdést és készül kivizsgálni, hogyan járulhatna hozzá újabb kereskedelmi csatornák megnyitásához". Waltozatlanul nagy érdeklődéssel kísé­rik az egész világon az atomerő bé­kés felhasználásával kapcsolatos genfi ta­nácskozásokat. Kommentárunkat kővetően is­mertetjük az ezen az értekezleten elhangzott keddi és szerdai felszólalásokat, amelyek ér­dekes bejelentéseket tartalmaznak az atom­energia békés felhasználása terén végzett kí­sérletek tapasztalatairól. A világsajtó különö­sen a szovjet tudósok bejelentéseivel foglal­kozik részletesen A kedd esti londoni lapok például az első oldalukon számolnak be a szovjet küldöttek beszédéről. A Star című lap első oldalán az alábbi címmel közli cikkét: „Oroszország feltárja a világ előtt az atom­erőműre vonatkozó titkait". Az Evening Stan­dard szintén az első oldalán, az egész oldalon az alábbi cfmmel számol be a szovjet kül­döttek felszólalásáról: „Oroszország ismerteti az atomvillalatok terveit". „Oroszország olyan atomerömütelepet tervez, amely kétsze­resen felülmúlja az angliai telepek teljesítő­képességét". A német kérdés — amely változatlanul ^ foglalkoztatja a világ közvéleményét — megoldását elsősorban is a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya és a bonni Szövetségi Köztársaság kormánya közötti közvetlen tárgyalások mozdítanák elő. A nyugatnémet kormány mindezidáig mereven elzárkózott e tárgyalások gondolata elül. Ujabban a nyugatnémet sajtó is felveti a bonni és a berlini kormány közötti tárgyalá­sok mielőbbi megkezdésének szükségességét. „Előrelátó politikusok — állapítja meg a Deutsche Woche című müncheni lap a két német állam közötti tárgyalások fontossá­gáról frt cikkében — régóta tudják, hogy el­jön az a nap, amelyen a német újraegyesítés kérdése a bonni és berlini kormány megbe­széléseinek tárgya lesz, bármilyen kínos ez Adenauer kormánya számára. A négy kor­mányfő által jóváhagyott irányelvek nem hagytak kétséget efelöl. Bulganyin szovjet miniszterelnök legutóbbi kijelentései újra megerősítették, hogy a német kérdést nem lehet a bonni kormány egyoldalú hatalmi igé­nye alapján megoldani. A német kérdés ren­dezésére csak a kelet-berlini kormánnyal való megegyezés útján kerülhet sor. Ez ma már nemcsak a Szovjetunió álláspontja, hanem lényegében és gyakorlatilag a nyugati ha­talmaké is. Ez a tény tükrözi legjobban — frja cikke befejező részében a lap — Bonn elszigetelt­ségét, amelyben Adenauer kancellár politi­kája vezetett. A bonni kormánynak ma az lenne az első tennivalója, hogy tárgyalásokat kezdjen a Német Demokratikus Köztársaság kormányával". I ondonban tovább folytatták a szovjet u —japán tárgyalásokat. A kiadóit hi­vatalos közlemény szerint „az augusztus 9-i ülésen J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője és S. Macumoto. Japán képviselője között to­vább folytatódott a szovjet—japán kapcsolatok rendezésére vonatkozó véleménycsere. A kö­vetkező ülést augusztus 16-ra tűzték ki". A huszadik szazad végén a világ energiaszükséglete az 1952. évi szükséglet nyolcszorosa lesz A TASZSZ különtudósitójónak jelentése a genfi atomenergia-értekezletről Az atomerö békés felhaszná­lásával foglalkozó nemzetközi tudományos és műszaki érte­kezlet résztvevői kedden teljes ülésen folytatták munkájukat. Az értekezlet résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták meg D. tílohincevnek és N. Nyiko­lajevnek, a két szovjet tudós­nak »A világ első, Szovjetunió­ban létesült atomvillanytelcpc és az atomenergetika fejleszté­sének utjai" ciinü előadását. D. Blohincev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió első ipari atomvillanytelepének működé­se lehetővé teszi, hogy össze­gyűjtsék a szükséges műszaki tapasztalatot az atomvillany­telepek készítéséhez és üzemel­tetéséhez, megteremtsék a szükséges ipart és kiképezzék a kádereket. Ez a telep — mondotta D. Blohincev — most reális alap­ja országunk atomenergetikája fejlesztésének és a telep mun­kájának tapasztalatai hasznosak lehetnek más olyan országokra nézve is, amelyek az atomerö békés célokra való széleskörű íelhasználásának útjára szán­dékoznak lépni. — Az előadó a továbbiakban vázolta a szovjet ipari atom­villanytelep berendezését, fi­zikai sajátosságait és üzemel­te ési körülményeit. A működő atomvillanytelep alapja egy termalneutronokkal működő grajitfékezésü és nagynyomá­sú vízzel liutötl reaktor. D. Blohincev rámutatott, hogy a szovjetunió első atomvillany­telepe eddig lő millió kilowatt­óra villamoscnergiát szolgálta­tott. Üzembehelyezése óta a hötermclö elemek még sohasem mondták jel a szolgálatot. A villanytelep helyiségeiben, a belöU kiáramló vízben és az állomár szellőztető csövében c.-zlelhr.ő rádióaktív kisugár­zás nem fenyegeti a kezelő személyzetet, sem pedig a kör­nyék lakosságát. A telep üze­meltetése egyszerűbbnek bizo­nyult a szénnel fűtött hőerőmű­telepénét. A telep egye'vi működéséből levont általános következtetés­ként megállapítható — mondta D. Blohincev —, hogy a leírt­hoz hasonló atomreaktorból energiát merítő atomvillanyte­lep igen biztonságosan jog működni. D. Blohincev elmondotta, hogy a Szovjetunióban külön­böző típusú ötven-százezer ki­lóvattos és még nagyobb atom­villanytelepeket terveznek. A tervezömunkában a Szovjet­unióban működő atomvillanytc­lep tapasztalatára támaszkod­nak. A professzor megmutatta, mennyiben előnyösebb a nagy atomvillanytelep az egyéb vil­lanytelepeknél. Gazdaságossági számításokra támaszkodva ki­mutatta, hogy ilyen villanytele­peken egy kilowattóra villa­mosenergia előállítása 10—20 kopejkába kerül. D. Blohincev professzor be­fejezésül hangsúlyozta, hogy a tudósok nemzetközi együttmű­ködése igen kedvezően befolyá­solja az új iparág, az atomener­getika fejlődését. D. Blohincev előadása alap­ján az ülésen élénk vita folyt. A vita során a szovjet tudós Kanada, az Egyesült Államok, Hollandia, Anglia, India, Ar­gentína delegátusainak töbö kérdésére válaszolt. W. Sinn, Illlois-állam (USA) Argonnei Nemzeti Laboratóriu­mának igazgatója az értekezlet elé terjesztette amerikai tudó­sok csoportjának beszámolóját, amely leírja az öt-tízezer kilo­watt kapacitású forróvizes kí­sérleti energetikai reaktor szer­kezetét és munkáját. D. Hill és S. Joulin angol tudósok beszámolója az atom­energiatermeléssel kapcsolatos angol tőkebefektetésekről szól. Augusztus 8-án, az értekez­let délutáni ülésén több elő­adás hangzott el „a világ ener­giaforrás-szükségletéről". Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a világ 1975—2000. évig terjedő időszakban való energia-szükségletéről szóló jelentése azt mutatja, hopi a XX. század végén a világ évi energiaszükséglete az 1952. évi szükséglet nyolcszorosa lesz. A francia atomenergiaügyi bizottság egy tagja jelentésé­ben rámutatott azoknak az új energiaforrásoknak a fontos­ságára. amelyek az atom­energia békéscélú felhaszná­lásával kapcsolatban nyílnak meg. Robinson és Dániel angol tudósok beszámolójukban megállapítják, hogy a nukle­áris energia villamosenergia­termelésre való felhasználá­sának megkezdődése különö­sen jelentős, ha figyelembe­vesszük, hogy a természetes energiaforrások (szén. kőolaj, földgáz) fokozatosan kimerül­nek és a jövőben nem tudják kielégíteni a világgazdaság növekvő energiaforrásszük­ségletét. E. Mason (USA) be­számolója a gazdasági fejlő­désnek az energiaforrásoktól való függőségével foglalko­zott. H. Bhabha, az indiai atom­energiabizottság elnöke be­számolójában értékelte azok­nak az üzemeknek a terve­zett kapacitását, amelyeket India az 1986-ig terjedő idő­szakban fog létesíteni és rá­mutatott az atomenergia bé­késcélú alkalmazása fejlesz­tésének fontosságára. A. Sevcik, a műszaki tudo­mányok doktora (Csehszlová­kia) beszámolójában arról a közvetlen hatásról beszélt, amelyet az atomenergia a la­kosság személyes és társadal­mi szükségleteinek kielégíté­sére, életkörülményeinek ja­vítására és a kulturális hala­dásra gyakorol. Sevcik jelen­téséből kitűnik, hogy Cseh­szlovákia energiagazdálkodá­sában az atomenergia fel­használásának már 1965— 1970-ben n agy jelentősége lesz. Sevcik rámutatott arra a jelentőségre is. amelyet az atomenergia felhasználása a népgazdaság fejlődésének üteme szempontjából és ily­módon a csehszlovák lakos­ság életszínvonala emelése szempontjából jelent. Megérkeztek az első jugoszláv liizifa rakományok Már tavaly is nagyobb meny­nyiségű tűzifa érkezett Jugo­szláviából hazánkba. 'Az idén megkötött kereskedelmi szer­ződés alapján újabb tételeket kapunk. Előreláthatóan sok száz vagon jugoszláviai tűzifa érkezik még a tél beállta előtt. A L1GN1MPEX külkereskedel­mi vállalat szakemberei már át is vették az első szállítmá­nyokat és megállapították, hogy a küldött tüzija jó mi­nőségű. Pártélet A pártok tatás előkészítésének sikeréért Pártunk Központi Vezető­sége határozataiban nagy súlyt helyez a pártiskolán kívüli, szervezett pártokta­tósra. Mint minden más te­rületen, itt is kemény mun­kát jelent a párthatározat alapos, lelkiismeretes végre­gyan lehet azt elérni, hogy minden kommunista végre is hajtsa a pártnak e hatá­rozatait? Ezt elsősorban űgy tudjuk biztosítani, ha a párt minden egyes tagja meggyő­ződésből harcol a párt ügyé­ért, hajtása. Vizsgáljuk meg, ho­a párt célkitűzéseinek megvalósításáért Meg kell azonban jegyezni, Hogy csak az a párttag tud kitartóan, odaadóan harcolni a párt ügyéért, aki ismeri a marxizmus—leninizmus alap­vető tanításait, aki felvértezi magát klasszikusaink tanítá­saival, aki nemcsak megta­nulja a marxizmus betűjét, hanem lényegébe behatol ós értelemszerűen alkalmazni tudja a gyakorlati életre. Mind ismert igazságok ezek — mégis sokszor azt tapasz­taljuk, hogy megyénkben még sok olyan elvtárs van, aki bár nyíltan nem meri ki­mondani. de mégsem tartja fontosnak a politikai okta­tásban való részvételt, ehe­lyett még mindég a szakmai oktatást helyezi előtérbe. Ezek az elvtársak nem tud­ják megérteni a marxizmus fontosságát. Nem tudják, hogy a marxista tudomány atapos ismerete nélkül egyet­len szakember sem tud jól dolgozni. egyetlen vezető sem tudja jól megállni a he­lyét. Az illetékes elvtársak gondolkodjanak el ezen ós saiát érdekükben is vegye­nek részt a pártoktatásban. Hiba lenne azonban, ha nem vennénk észre, hogy ko­moly eredményeink is van­nak. Hiszen pártbizottsága­ink mind arról számolnak be, hogy sok párt- és gazda­sági vezető elvtárs vállalt propagandamunkát. Ez na­gyon hasznos egyrészt a pro­pagandistákra. másrészt a hallgatókra nézve, mert a propagandamunkát végző ve­zető megismeri a területén dolgozó elvtársakat, az elv­társak pedig színvonalasab­ban ismerkednek a párt alapvető tanításaival. Ez döntő fontosságú, mert párt­tagságunk elméleti színvo­nala ma még elmarad a kö­vetelményektől. Az előkészítés eddigi ta­pasztalataiból azt a követ­keztetést vonhatjuk le. hogy az eddigi eredmények elle­nére is pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek még sok feladata van az oktatási év jó előkészítésében. A kö­vetkező hetekben — amint az első tananyagok megér­keznek — meg kell tartani a nrnpmrnndimtáh első tanácskozását, ahol megbeszélik a tanulás megkezdésével kapcsolatos feladatokat. Nagy hiba, hogy még mindég sok propagan­dista nem tudja, hogy ő ho­gyan fog tanulni. Pártbizott­ságaink ezt a mulasztást sür­gősen pótolják, ismertessék a propagandistákkal, hogy té­mánként vesznek részt 2—4 napos bentlakásos. illetve egész napos tanfolyamokon Ez azért is fontos, mert így a menetközben felmerülő problémákat előre tisztázni lehet. A tananyagokat a tanfo­lyam előtt már úgy kell fel­dolgozni. hogv a tanfolya­mon már csak a tisztázatlan elméleti kérdéseket és a vi­tavezetés, valamint a hall­gatókkal való foglalkozás módszereit beszéljék meg. A tanfolyamok nem helyettesí­tik az előzetes, alapos tanu­lást. Ezért a propagandisták­nak már most az legyen a legfőbb pártmunkáiuk. hogv iól készülienek fel az Ú1 pártoktatási év megkezdésé­re. Ezt elvária tőlük a párt. A propagandista elvtársak­nak tudniok kell, hoev mi­lyen megtisztelő, nehéz fei­adat a párttagság marxista­leninista műveltségének fo­kozása. a párttagság kom­munista nevelése, ezért eh­hez mérten tanuljanak. A tanulás mellett másik feladatuk is van a propagan­distáknak az oktatás meg-, kezdése előtt: meg kell is­merkedniök azokkal az elv­társakkal, akiket tanítani fognak. Hiszen nagymérték­ben függ ettől a pártoktatá+i év eredményes megkezdése. Végezzenek a hallgatók kö­zött nevelő-, felvilágosító munkát, győzzék meg őket a tanulás, az elmélet elsajá­tításának jelentőségéről. A propagandisták vegyenek részt a szemináriumok meg­szervezésében. Helyes kezde­ményezés történt ezen a té­ren a Szentesi Járási Pártbi­zottságnál, ahol az egyes sze­mináriumokat 3—4 tancso­portra tx/ntották fel. Ha a szentesi elvtársak ezt a kez­deményezésüket következete­sen végrehajtják, nagyban segítik az oktatás színvona­lának emelését és szervezeti­leg is könnyebben összefog­hatóvá teszik az egyes sze­mináriumokat. A propagandisták segítse­nek kijavítani a kiválogatás­kor elkövetett hibákat. Is­mertessék meg a tananya­got a tematika alapján a hallgatókkal. Győződjenek meg arról is, hogy a hallga­tókat képességeiknek megfe­lelően osztották-e be erre vagy arra a pártoktatási formára. Segítsenek felvilá­gosító szóval a pártszerveze­teknek abban, hogy min­denki a legmegfelelőbb okta­tási formában tanuljon. Kelt­sék fel a hallgatók érdeklő­dését a választott téma ta­nulása iránt. Az elméleti kér­dések iránti érdeklődés fel­keltésének bevált módszere a propagandista és hallgatók között folytatott egyéni, vagy csoportos beszélgetés az aktuális elméleti-politikai és nemzetközi kérdésekről. A hallgató megismerése a propagandista számára az ok­tatási év előkészítésének fon­tos része. A propagandista nemcsak tanítója, hanem nerelőle Is legyen hallgatóinak. Nevelői feladatának pedig csak úgy tud eleget tenni, ha minél előbb megismeri hallgatóinak jellemző tulaj-t donságait, pártmunkáját, a termelőmunkában elért ered-> ményeit, esetleges hibáit. A hallgatók megismerésében a propagandista támaszkodhat a pártcsoportvezetők tapasz­talataira, de azokra a propa­gandistákra is, akik előző években tanították hallga­tóit. Ez a munka nem egyoldalú és nemcsak a propagandistáit feladata, hanem a pártbi­zottságok, pártszervezetek alapos, lelkiismeretes mun­káját is igényli. Az illetékes pártszervek adjanak meg mindenben segítséget a pro­pagandistáknak, hogy ezt a feladatot megoldhassák. Szá­molják fel pártbizottságaink a helyenkint meglevő káros gyakorlatot, hogy felületesen, papíron elbürokratizálják ezt, a munkát. Ellenőrizzék és segítsék tehát megfelelő mó­don a pártoktatási év sike­res előkészítését, a porpe­gandisták tanulását kísérjék figyelemmel, adjanak segítsé­get tanulásukhoz. Szervez­zék meg az elméleti és mód­szertani tanácsadást. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a munkás­osztály forradalmi pártja, ha nem őrzi meg sorainak egy­ségét, elméleti tisztaságát és vasfegyelmét, nem töltheti be a proletárforradalom szer­vezőiének, a szocialista tár­sadalom építőjének szerepet. E feltételeket megteremteni csak úgy tudja a párt, ha szüntelenül harcol az oppor­tunisták. megalkuvók ellen, szívós munkával megteremti és megvédi sorainak egysé­gét. úgy vigyáz a párt elméleti tisztaságára, mint a szeme fényére. A pártnak minden időben a legfontosabb feladata: en­gesztelhetetlen harc a párt vonalának elferdítői, a mar­xi—lenini vonaltól való el­hajlás ellen. Ez nemcsak a vezetők feladata, hanem min­den • párttag ügye. Ehhez pe­dig ismerni kell az elméletet. Nem lehet jó kommunista, aki közömbösen viselkedik a párttal szemben, aki eltűri, hogy bárhol is meghamisítsák a párt helyes politikáját. A kommunista vezetők, propa­gandisták, népnevelők, akti­visták megtisztelő köteles­sége, hogy olyan párttagokat neveljenek, akik becsülettel tudnak eleget tenni pártmeg­bizatásuknak. Dobó Ilona megyei oktatási felelős. Az ifjúsági szervezed munkájáról iárgyalt szerdán az országos oktatásügyi értekezlet Az Oktatásügyi Miniszté­riumban rendezett országos ér­tekezlet második napján, szer­dán, Erdey-Grúz Tibor oktatás­ügyi miniszter jelenlétében — Jóború Magda, a miniszter el­ső helyettese tartott beszámo­lót az oktatás irányító szervei és a pedagógusok feladatairól az úttörő- és DISZ-munkában. — Az ifjúság szocialista ne­velése a legnagyobb erőfeszí­tések mellett sem lehet eredmé­nyes, ha az ifjúsági szervezetek nem kapják meg az őket megil­lető szerepet iskoláink életében — mondotta Joború Magda. Az iskolai DISZ-szervezetek feladatait — a legteljesebb összehangban az iskolai oktató­nevelőmunkával — a DISZ KV határozta meg. Ezeknek az ál­talános feladatoknak az adott iskola életére, körülményeire vak. alkalmazása az egyes is­kolai DISZ-bizottságok, út­törö csapattanácsok feladata. A feladatok megoldásához a pedagógusoknak maximális segítséget kell nyújtaniok oly­módon. hogy a DISZ öntevé­kenységét a legjobban kibonta­koztassák. A leghatározottabban leszö­gezzük, hogy a DISZ tömeg­szervezet. s mindenféle minő­ségi szervezet, élcsapat jelle­gű szervezet elképzelés gyö­kerében hibás és káros — hagsúlyozta löború Magda. — Feltétlenül szükséges azonban — folytatta —, hogy az úttörő­les a DISZ-tagság a tanulók ] életkori sajátosságainak megje­lelő erkölcsi, politikai követel­ményekhez legyen kötve. Rend­! kívül fontos, hogy a DISZ az j Oktatásügyi Minisztériummal együttműködve dolgozza ki az 1 áttörök DlSZ-munkára való előkészítésének és a DISZ-be ' való felvételének módszereit. Jóború Magda beszélt az if­júsági szervezetek vezetőinek kiválasztásáról és képzéséről is, s összegezte a munkájukat irányító apparátus feladatait is. A referátumot vita követte, s ezzel a kéinapos országos ér­tekezlet befejeződött. Felvételi vizsgák « Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába A Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskolában (Budapest, V. ker. Semmelweis utca 12.) a felvételi vizsgák augusztus 26­tól 31-ig lesznek. jelentkezni lehet a karvezető tanszék kivételével valamennyi tanszakra augusztus 15-től 19­ig délelőtt 10-tői 12-ig és dél­után 4-tol 6-ig az intézet iro­dájában, ahol bővebb felvilágo­sítást adnak. Előzetes jelent­kezés nélkül • Mvéiell vizsgát . tenni nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents