Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-07 / 185. szám

Vasárnap. 1955. augusztus t. OÉLMIGYRRORSZIG Fejlesszük tovább termelőszövetkezetein kben a takarékossági mozga Imat Naponta olvashatunk arról, hogy ipari üzemeink milyen szép eredményeket érnek el az önköltség csökkentésével és a fokozott anyagtakarékossággal. A legtöbb helyen ez már valóságos mozgalommá fejlődött. Nekünk, termelőszövetkezeti tagoknak kötelességünk, hogy a takarékosság és az önköltségcsökkentés munkájában is kövessünk üzemi dolgozótársaink példáját. Sok termelőszövetkezeti tag azt kérdezhetné talán: mi, szövetkezeteiek. mivel takarékoskodjunk, hiszen nálunk a mezőgazdaságban egész másként megy a munka, mint az üzemben. Csak körül kell tekinteni, máris láthatjuk, hogy szövetkezeteinken belül is milyen nagy lehetőség van a takarékosság és önköltségcsökkentési mozgalom kifejlesztésére. Kezdjük talán a takarmányozásnál. Száz jószág etetésénél naponta a kazaltól az istállóig kis gondatlanság mellett is könynyen elszóródik, betaposódik a sárba tíz kiló széna. Viszont, ha takarmányozáskor vigyázunk arra, hogy egy szál se menjen veszendőbe, száz darab állatnál egy év alatt csak a takarmányelhullás csökkentésével mintegy 9 —10 ezer forint megtakarítást érhetünk el. Gyakran előfordul, hogy a kukoricaszáirat ősszel nem megfelelő időben, később vágjuk le a kelleténél. Ha ezt a munkát is időben végezzük, szintén a takarékosság. önköltségcsökkentés ügyét segítjük elő. Nem hordhatja szét a száradó leveleket a szél, nem sütheti a nap, nem áztathatja az eső, jobb takarmányul szolgál állataink részére s azok a jobb takarmánytól nagyobb hasznot adnak, i , ' ' Neíii egy szövetkezetben láttuk, hogy a korpás, darás zsákokon, melyekkel a sertések napi adagját mérik, imittamott kis lyukak vannak. Nem is nagyon veszik figyelembe ezeket, mondják, pici az egész, Tiem sok szóródhat ki rajta. Ez igaz, azonban sok kicsi egy •— 25 darab telefonkészü'év alatt is nagyon sokra megy. léket szereltek fel a Szegedi A szállítás után mindig rázzuk Cipőgyár központi üzemének fei jól a zsákokat is. Hiszen i műhelyeibe. Így könnyebbé csak napi tíz deka korpa és [válik az üzemrészek közötti dara megtakarításával is egy együttműködés, gyorsabban év alatt mintegy kétezer fo- tudnak kapcsolatot teremterint önköltségcsökkentést ér-'ni egymással. hetünk el. rÁz önköltségcsökkentésben sokat jelent a szerszámok, gépek tökéletes karbantartása is. Ha mezőgazdasági gépeinket jól kezeljük, hetenkint legalább egyszer átnézzük, megolajozzuk azokat, sok száz és ezer forintot lehet megtakarítani a javíttatásoknál. Lehet takarékoskodni a petróleummal, a villannyal és más gazdaságainkban használatos üzemanyaggal is. Vetés közben, ha rosszul szabályozzuk be a gépet, s 3—4 kilóval többet szórunk el egy katasztrális hold földbe, mint amennyi szükséges, száz holdon már ez 3—4 mázsa gabona elpocsékolást jelent. A rosszul kezelt raktárakban hamar elszaporodnak az egerek, patkányok és más kártevők. Ezek évente, ha nem irtjuk őket rendszeresen, sok száz és ezer forint értékű terményünket pusztíthatnak el, s ez csak növeli kiadásainkat. Szólhatnánk itt még a gazdasági épületek karbantartásáról is. Gyakran megtörténik, hogy a tetőről leesik egy cserép, s már csak akkor vesszük észre, mikor beázott, vagy éppen már be is szakadt a mennyezet. Sok pénzbe kerül a kijavítása. Szövetkezeteinkben komoly önköltségcsökkentést lehet biztosítani a szérűskertek rendbentartásával is. Tetejezzük be jól a kazlakat, sok alomszalmát értékes takarmányt mentünk meg a penészedéstől, rothadástól. Termelőszövetkezeteinkben, ha körültekintünk, a felsoroltakon kívül még számtalan lehetőséget találunk az önköltségcsökkentés, a takarékossági mozgalom kiszélesítésére. Minél többet, s minél olcsóbban termelünk, annál több jut zárszámadáskor szétosztásra és a közös gazdaság fejlesztésére is. Nagy Sándor, a baktói Alkotmány TSZ elnöke — Dér Endre szegedi író •"Az első próba* című regénye az elmúlt napokban megjelent és már kapható a könyvesboltokban. Ncray Pál: — HIREK= — Filmvetítések lesznek ma este a hiroshimai atomrobbanás 10. évfordulója alkalmából Mihályteleken, a hattyastelepi iskolában és Alsóvároson a Kolozsvári téren. — A városnéző séták keretében — melyeket az Ismeretterjesztő Társulat és a városi tanács népművelési osztálya közösein rendez — *Utazás Vadvízországban« címmel fehértói kirándulás lesz ma, vasárnap délelőtt 9-től este 7 óráig. A sétát dr. Beretzk Péter, a biológiai tudományok kandidátusa vezeti. A városi tanács népművelési osztályán jelentkezett résztvevők reggel 9 órakor gyülekeznek a MÁV igazgatóság nyugati oldalán. — A II. kerületi tanács vb. szabálysértési előadója Csűri János Vásárhelyi sugárút 111. szám alatt lakó kulákot 300 forint, Török Lajos Vásárhelyi sugárút 75. szám alatti lakos, volt csendőrt 300 forint, Révész Antalné Petőfitelep 34/1003. szám alatti lakos, középparasztot 150 forint pénzbirsággal sújtotta, mert a M. T. rendeletben előírt tarlóhántási és keresztek körüli tűzvédő szántást nem végezték el, Balogh Zoltán vb. elnök. A »jelző« atomok segítségével A z acélszalag nagy sebes^ seggel halai át a 12 hengerből álló hengersoron. Az operátor tekintete az irányítóasztal készülékein nyugszik, s ugyanekkor éberen figyeli a hengerész szaggatott rendelkezéseit is. Az irányítóasztalon kigyullad egy vörös lámpa. Ebben a pillanatban kilendül az egyik Riport a szovjet hétköznapokról gisztrálókészülék, amelyet a leningrádi „Krasznaja Zarja"gyár kollektívája dolgozott ki, szintén rögzíti a megmunkálás alatt álló acéltekercs minőségét. Ma már a hideghengerdéNem lehetne az acélszalag márkázását tökéletesíteni? Már régen gondoltak erre a gyárban. S lám, nemrég elzőlap elveszett (hiszen az egyes tekercseket húszszor izzították), akkor laboratóriumi vegyi-vizsgálatra volt szükség. Csupán a gyár egyik műhelyében évente 350—500 000 rubel ment el erre a célra. műszer mutatója is, majd | határozták, hogy az acélszamegállapodik a skála egyik beosztásánál, amely mellett ez olvasható: „Armko". Ez azt jelenti, hogy a hengersoron „Armko" márkájú acélszalagtekercs halad át. Bármilyen márkájú tekercs is kerüljön a hengersorra, a műszer feltétlenül és pontosan jelzi az acél márkáját. A különféle minőségű acélszalagok számos műveleten mennek át: izzitáson, hengerlésen, maratáson, stb. Ugyanekkor a különböző minőségű szalagok gyártásának folyamata szigorúan megszabott technológiát követel meg. A leningrádi M olotov-henger dében és drótkötélgyárban a szalagok márkázása a legutóbbi időkig még egyáltalán nem volt tökéletes. Minden tekercsre külön jelzőlapot erősítettek, amely az acélfajtát jelezte. Ha azonban a jellagok márkázására rádioaktiv izotopokat alkalmaznak. A különleges elektród elkészítéséhez a foszfor rádioaktív izotopja szolgál kiinduló anyagként. Az acélszalag felületén, amelyet villamosszikra alkalmazásával tisztítanak meg a revétől, rádioaktív jelzéseket eszközölnek még a maratás előtt. A különféle márkájú acéltekercseken szigorúan meghatározót számú rádioaktív jelzést végeznek: egyet, kettőt, hármat, négyet, stb. A szalagról ezeket a jelzéseket sem a maratás, sem az izzítás nem képes „letörölni". A rádioaktív jelzéseket különleges műszerek, a hengersorokon elhelyezett számlálógépek fogják fel, függetlenül attól, hogy az acélszalag milyen sebességgel halad. A számlálógépek jelzéseit az irányitóasztalra továbbítják. Ezzel egyidejűleg egy reíéntyiU a \/U&lidá*i.,. JlakadaL&m ~ a Qa ta ávaqíjárh att A kultúrteremben Laci, sötétkék ru- megölelte, megcsókol- pabos kendőt kötöttek csend lett. A virágba- hójában elérzékenyül- ta őket. A gyár dolgo- a szövőnők a fejére, s rította színpadi fűg- ten állt menyasszonya zói vettek nekik rá- úgy megforgatták egygöny előtt felállt egy mellett. Hasonló ér- diót, edényeket, nagy más után, hogy csoda, öszhajú, kedves arcú zése volt nemrégen lavórt, evőeszközöket . , , , , férfi és magára öltötte májusban, amikor tag- étkészletet. Ott dísze'- ..,. Oaboskendo lfke, a széles nemzetiszínű jelöltnek vették fel. legtek egy kis asztal- rm a menyecsne Jeínszalagot. Az anyakönyv Milyen nagy dolgok kán, amely felett egy wl: s(a tadc. . v/,,1 kinyitva ott feküdt történnek vele mosta- papírlapra piros be- s.2cfz lonnto} öntöttek előtte a leterített asz- nában... tűkkel volt odakanya- be'e: f^f™ a nas/' talon. Ünnepélyesen — Kérdem a völe- rintva: „Köszönjük az "tra Mert bizony_odaf elálltak az anya- gényt, Komáromi ajándékot". Laci deko- í^í , V., par a könyvvezetővel szem- Lászlót, aki 1932-ben rációs—felirattal vála- lakodalomból egyejieben ülők: Nagygyörgy született... — hang- szolt a kedvességre. sen". P^atonfoldvar/a Imre. Nyilasi Zoltán zott fel az anyakönyv- A fiatalok alig tud- " , cstl gyorssal, násznagyok, S a két fia- vezető szava, s Laci lak kibontakozni az u,a-,,ert kaptak a tat. Laci és Annuska, meleghangon válaszolt ölelésekből. Mily nagy- „?}?„?}• a ...J'.L Egymásra néztek, arra a kérdésre, hogy szerű dolog ilyen nagy ua"lole0e. "['költségZavartan, szerelemmel, akarja-e, hogy 'Annus- családban élni, ahol pel ef8yu,,°. . mf& Annuska fején a mir- ka felesége, hitvestár- ennyire szeretik őket. - Roltopenzt is tuszkoszorú úgy ékes- sa legyen. Ez az érzés futkározott !uttatott "ek'k az kedett, mint egy dia- — Igen... bennük. Munkatársaik uzcmdém. Körülölelte sötét Török Anna, az árva körülvették Laci édes- Aki nem látta ezt haját, mosolygó arcát, lány is a boldog em- apját, édesanyját. An- a riagyon megható, a fekete selyemruha fe- ber hangján ejtette ki nuska testvéreit, gra- szép lakodalmat a Juszült karcsú alakján, az igent. találtak nekik, köszön- taárugyárban, — azok„Szép menyasszony" — Aztán életében elő- tölték őket. A zenekar npk irtuk most meg. mondogatták a padok szőr hivatalosan leírta talpaló valót játszott, üj életünk egyik raközött az üzem dolgo- az asszonynevét, — az enni, inni való került gyogó megnyilvánulázói, akik közül bizony anyakönyvbe. az asztalokra, — az sa volt Eaci és Annustöbbnek egy-egy kis Az üzem zenekara üzem gonabskodott a k" esküvője, akiknek csillogó könnycsepp tust húzott: Laci és fiatalok lakodalmáról. ez "lon is kívánunk sok ielent meg a szeme Annuska házasok. Mily Táncra perdült öreg és sikert, szerencsét az sarkában. Hát hogyne, szeretettel köszöntöt- fiatal. Valaki elkiáltot- életben, boldogulást, A kis Annuska, a mi te őket a párttitkár, a ta magát: „Eladó a rneghitt családi életet ügyes szövőlányunk DlSZ-titkár a gyár menyasszony". Hej, és nászútjukhoz — jó esküszik. Asszony összes fiataljai nevé- volt itt kapkodás az új id°t. lesz belőle..i ben, az üb.-elnök is asszony után. Piros- Markcrvits Tibor ben egész láncolatát látjuk ezeknek az ellenőrző berendezéseknek, amelyek a szalag technológiai megmunkálásának egész folyamán mutatják az acél minőségét. A nagy irányváltó hengerműben, a sokhengeres gyorshengerművekben, valamint ott. ahol a szalagokat vágják — egyszóval mindenütt automatikusan és hibátlanul ellenőrzik az acél minőségét. A gyári mérnökök azonban tovább mennek, új feladat megoldásán dolgoznak. Bevezetik a hengerlés alatt álló acélszalag vastagságának mérését rádioaktív izotopok segítségével. Ezt a mérésmódszert a Szovjetunió vaskohászati minisztériuma központi automatizálási laboratóriiumában dolgozták ki. A gyakorlati szakemberek a Lett SZSZK Tudományos Akadémiája fizikai intézetének tudósaival együtt arra törekszenek, hogy a „jelző" atomokat más technológiai célokra is felhasználják. Igy például jelenleg a nagyteljesítményű szakadatlanul működő lemezhengersorokon rendszerint igen hosszú szalagokat hengerelnek. Ennek érdekében több tekercset összehegesztenek. A hegesztés helyén azonban elkerülhetetlenül bizonyos vastagodás képződik, s ez a nagy sebességgel végzett munka közepette lökésekre vezet. A hengerésznek idejében csökkentenie kell a hengersor sebességét, nehogy a hengerek megsérüljenek. Ezt a pillanatot csak úgy „találomra" elkapni igen nehéz. J? Ihatározták, hogy itt is a „jelző" atomok nagyszerű tulajdonságait használják ki. A rádioaktív jelzések a szalagon pontosan jelzik a tekercsek hegesztésének helyét. A regisztráló műszerek lehetővé teszik, hogy a hengersor a hegesztés közeledtével automatikusan csökkentse sebességét. E feladat megoldására a berendezés elkészült. — Gazdag lehetőségeket igér nekünk a munka ezen az új területen — mondják a gyárban. — A „jelző" atomok felhasználásával kapcsolatos technikai újítások alkalmazása lehetővé teszi, hogy fokozzuk a berendezés megterhelését, és a munkatermelékenységet. UTIJEGYZET 37 Kétórás út a Balti-tengeren Csendes este Ígérkezett, nem kellett különösebb meglepetéstől tartanunk. A móló képe változatlan volt. A megszokott emberfolyam, az érkezők és távozók hosszú sorai úgy hullámzottak a harminc méter széles mólón, mint a tenger vize a gyenge szélben. A víz és az égbolt közti végtelen térben felhangzott a "Panna Vodna«, a többi elindulásra váró hajók motorjainak dohogása. Oszszevegyült ez a hang a hajók oldalára, a móló lábára fel-felszaladó hullámok csobogásával. Ez a zaj és a lemenő, búcsút intő nap fénye harmonikusan folyt össze a mólón sétáló, a hajókirándulásra menők vidámságával, kavargásával, életörömével. Csak elnéztem, mily boldogok az emberek, de talán a nap is, hisz oly örömteli ragyogással nézett vissza a sopoti hegyek felől. S nemkülönben boldog volt a tenger, hogy ezt a derűt visszasugározhatta. A legboldogabbnak azonban magamat éreztem: elsőízben szálltam tengeri hajóra, hogy kétórás útra induljak a Ealti-tengeren. Még alig hagytuk el a mólót, már is fehérszárnyú sirályok szegődtek nyomunkba. Szüntelenül a hajó körül repkedtek éhes hurrogással fürkészték a vizet, s időnként lecsaptak a víz tükrére. Mögöttünk távolodtak és egyre szürkébbek lettek Sopot házai, a móló töredező vonalai. Előttünk pedig a víz végtelen kék síksága. Csak kinn a tengeren, amikor eltűnik a szárazföld, a hajó, a víz láthatárának szabályos gyűrűjébe zárult, veszi észre az ember: dolgos tenger a Balti. Tucatjával közlekedtek a szállító hajók, árbocaikon különböző országok zászlóit lengette a szél. A távolból halászhajók pontjai integettek felénk. Apró sárga testükkel mint ludak mellett a kis kacsák, úszkáltak FÉNYEK A VISZTULÁN 38 a nagy hajók mellett, szántották a tenger vizét a gdyniai kikötő felé. Ez nem mindennapi látvány, de egy év múlva mint a gdanski kikötőben mesélték, még ritkábban járnak majd haza a tengerekről Lengyelország halászai. Most készítik az első halfeldolgozó hajót, amely a nyílt tengeren készíti majd a halkonzerveket, a hallisztet, egy valóságos úszó gyár lesz. A halászoknak csak félévenkint kell hazajárniok kikötőjükbe. A dolgos tenger vitte hátán a sok hajót, a munka hajóit és vitte a mienket, a szórakozókét, a Panna Vodnát. Nem is a „Víz Leánya« nevet kellett volna ennek a hajónak adni, én máskép nevezném; a mosoly hajója. Elnéztem a népes társaságot, mindenki mosolygott. A lányok arca, a legények tekintete, a lemenő nap sugarai, mintha még maga a tenger is mosolygott volna. Minden arc, a zene, az egész hajó, az emberek boldogságáról, a békéről beszélt. Ez a mindent átölelő vidámság átragadt valamennyi utasra, öregre, fiatalra egyaránt. Szeretik az életet, ezt mosolyogta itt mindenki és minden. Még a halottaiból feltámadott hajó is, mert alig másfél éve emelték ki a Panna Vodnát a tengerből. Az életet úgy szeretni mint ott szeretik az emberek, csak azok képesek, akik új módon éreznek, gondolkodnak, akik bátrak és nem félnek semmitől és senkitől. »A nevetés, az erő édestestvére" — tartja egy Lengyelországban is ismert orosz közmondás. Még végére sem jutottam gondolataimnak, megláttam a vidámságnak ezt a testvérét is: lökhajtásos repülőgépek rajai húztak el fejünk fölött. A zene szólt, táncoltak mulattak, vigadtak békésen. Fiatalok, szépek voltak itt lányok és legények. Igen, az egészség, fiatalság, jókedv, ez lesz egyre inkább a lengyel élet szimbóluma. Gondtalanul szórakozhattak s talán ezekben a percekben nem is gonUTTJEGYZET 39 doltak arra, hogy valahol más tengereken ismét ácsolják a halálhajókat. Nem is gondoltak talán arra, hogy miért is vannak itt kinn a tengeren a furcsa kis jelzőbólyák. Én magam első pillanatra nem is tudtam mik lehetnek, kísérőim mesélték el, tőlük tudtam meg, hogy a háború nyomaival találkoztunk itt kinn a tengeren. Fejfák ezek a tengeren, az elsüllyedt hajók fejfái. A korlatra könyökölve néztem, hogyan folyik szét a hajó oldalán fehér csipkeként a hab, ringatózva a hullámokon. S arra gondoltam, a földön tűzzel folytották a népet, itt vízzel, s most más, még ismeretlen öldöklő eszközeket készítenek. De tudom, nem lesz idejük ránk szórni a pusztulást, mert előbb csavarjuk ki azt a kezet, mely ránk akarja hinteni a bajt. Ebben a hiben erősítette meg másnap a tengeri napok alkalmával a gdyniai kikötőben megtartott hajók seregszemléje is. Ezt az érzést erősítették bennem a lengyel hadiflotta egységei és legénységei a tenger fölött keringő lökhajtásos örgépek rajai. Éberen vigyáznak a tengerpart őrei, vigyáznak a Panna Vodna és a többi kiránduló hajó táncoló, vigadó fiataljaira, a kereskedelmi és halász hajókra, a romjaiból felépült Gdanskra, Varsóra, Lengyelországra, a béketáborra, ránk is magyarokra. Mire ismét kikötöttünk, kialudt a lenyugvó nap festette halvány bíboszínű láthatár. Lassan elsötétült a táj és megfeketedett a tenger. Gdansk felől, a Visztula torkolatánál szabályos időközben kigyúltak a jelzőlámpák vörös fényei, s egy-egy pillanatra csodálatos színű keretet kölcsönöztek a Visztulának, a tengernek, a nagy lengyel folyó és a Balti-tenger összeölelkezésének. (Folyt, köv.)