Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-24 / 173. szám

DÉLMAGYARORSZBG 2 Vasárnap. 1955. július 24. Mi történt a külpolitikában ? Megegyezéses döntések a négy kormányfő szombati második ülésén jeniben tegnap a kormányfők egész " nap folytatták megbeszéléseiket. Első ízben 12 órakor ültek össze. Ez a tanácskozásuk egy és háromnegyed óráig tartott. Délután 15 órakor a négy kormányfő ismét összeült és csaknem három óra hosz6zat tanácskozott. Mindkét ülés zártkörű volt: egy-egy küldöttségből csupán 4 fő vett részt a tanácskozásokon. Genfi újságíró körök egybehangzó értesülései szerint a négy kormányfő szombati második ülése eredménnyel • zárult: a napirenden szereplő valamennyi kérdésről megegyezéses döntést hoztak. A délutáni zárt ülés után James Hagerthy, Eisenhower elnök sajtótitkára közölte: a négy kormányfő — magyar idö szerint — 19 óra 30 perckor plenáris ülést tart. hogy formálisan is berekessze a genfi értekezletet. Tegnap a külügyminiszterek is egész nap tanácskoztak, hogy a felmerült kérdésekben közös álláspontokat alakíthassanak ki Ügy tudják, hogy a szakértők szombatra virradóra egész éjszaka folytatták munkájukat. Genfben szombaton délután újságírói körökben derűlátó, várakozó hangulat uralkodott. E körök általában jó jelnek tekintetik azt a tényt, hogy a kormányfők a délelőtti ülést követő rövid ebédszünet után megállás nélkül folytatták tanácskozásaikat az ENSZ palotájában. Meg nem erősített hirek szerint több kérdésben máris elvi megegyezésre került sor és általában azt várják, hogy a záróközlemény nemcsak általánosságban mozog majd, hanem elég részletes is lesz. Az amerikai küldöttség szóvivője — a Reuter jelentése szerint — közölte, hogy Eisenhower elnök szombaton fogadta Zsukov marsallt, a Szovjetunió nemzetvédelmi miniszterét. A négy kormányfő — mint arról híreink között részletesen beszámolunk — pénteki tanácskozásai során a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt. A tanácskozások során Eden angol miniszterelnök bejelentette, hogy a tárgyalt kérdéssel kapcsolatos javaslatait írásban terjeszti elő. Eden közzétett indítványában hangsúlyozza. hogy a bizalom helyreállítása végett „el kell tüntetni a Kelet és a Nyugat közé emelt sorompókat". Véleménye szerint ehhez az lenne az első hasznos lépés. ha megteremtenék a műszaki, a tudományos és a művészeti kapcsolatokat, növelnék a Kelet és Nyugat országai közötti idegenforgalmat. Az angol miniszterelnök végezetül állást foglalt a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem kiszélesítése mellett, majd végezetül bejelentette: tudatában van annak, hogy az összes meglévő korlátozásokat nem lehet egy csapósra megszüntetni. A nemzetközi sajtó továbbra is igen nagy teret szentel a genfi kormányfőt értekezleten előterjesztett javaslatok kommentálásának. A Times című angol lap — utalva Bulganyinnak, Eisenhowernak és Edennek a leszerelésre és a biztonságra vonatkozó javaslataira, megállapítja: „Könynyü dolog nehézségeket találni mindezekben a javaslatokban, de világosan bizonyítják, hogy mind a négy kormányfő kétségkívül új lendületet akar adni a leszerelésnek és ki akarja terjeszteni a nemzetközi feszültség enyhülésének érzését, ami a főcélja a konferenciának." A Manchester Guardian című angol lap a genfi kormányfői értekezlet sikeréről ír. — Az értekezlet — állapítja meg a lap — legalább azt a sikert érte el, hogy enyhítette a feszültséget. — „Kelet és Nyugat vezetői — írja a lap — szemtől szembe találkoztak egymással, barátságosan beszélgettek. Eisenhower közölte a szovjet vezetőkkel, hogy az Egyesült Államok nem indít majd háborút és Bulganyin ezt nyilvánosan örömmel üdvözölte." A lap végezetül hangoztatja. hogy az értekezlet nem hozhat határozott döntéseket az összes felvetett javaslatokról. Dlankenhorn nagykövet, a Genfben ** tartózkodó bonni megfigyelő-küldöttség vezetője pénteken a nyugati hatalmak külügyminisztereihez intézett levelében megismételte azt a bonni követelést, hogy „határozottan vissza kell utasítani minden megegyezést, amely Németország semlegesítésén alapulna". Politikai körökben úgy értelmezik ezt a levelet, mint Bonn újabb kísérletét arra, hogy megakadályozza a nagyhatalmaknak a feszültség enyhülése alapján történő megegyezését. E körökben emlékeztetnek arra, hogy a bonni kancellár az értekezlet küszöbén a szövetségi gyűlésben kierőszakolta a két első katonai törvényjavaslat jóváhagyását, hogy ezzel befejezett tényeket teremtsen. A Minisztertanács rendelete a kenyérgabona kötelező vetéséről A négyhatalmi kormányfői értekezlet pénteki tanácskozása Genf (TASZSZ) A négyhatalmi kormányfői értekezlet július 22-én rendes ülést tartott. A kormányfők 18 órakor ültek össze, közvetlenül azután, hogy befejeződött a külügyminiszterek ülése. A külügyminiszterek azoknak az irányeíVéknek kérdését tárgyalták, amelyeket a kormányfőknek kell majd a külügyminisztereknek adniók. A kormányfők ülése D. Eisenhower elnökletével'nyílt meg. A kormányfők meg- ] hallgatták a külügyminiszterek munkájának eredményeit, majd úgy döntöttek, megbízzák a külügyminiszte- í reket, terjesszenek a kor- | mányfók elé javaslatokat a külügyminiszterek tanácskozásán tárgyalt kérdésekről. A kormányfők ezután megkezdték a napirend 4. pontjának, -A Kelet-Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéRé«-nek tárgyalását. Az első felszólaló e kérdésben D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke volt. D. Eisenhower rámutatott, hogy a Kelet-Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdése szorosan összefügg a közös céllal, a nemzetközi feszültség enyhítésével és a világszerte észlelhető bizalmatlanság csökkentésével. " Ezért ez a kérdés nem vizsgálható különválasztva, elszigetelten. D. Eisenhower véleménye szerint a Nyugat és Kelet közötti kapcsolatok fejlesztése végett a következő .konkrét intézkedéseket kellene tenni: 1. Csökkenteni az akadályokat, amelyek jelenleg gátolják a népek közti tájékoztatást és eszmecserét. 2. Csökkenteni az akadályokat. amelyek világszerte gátolják a békés célú forgalmat. Ez lehetővé tenné, hogy valamennyien jobban megismerjük egymást — jelentette ki D. Eisenhower. 3. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek ösztönzik a világ országait, hogy növeljék a békés árucserét. D. Eisenhower a továbbiakban rámutatott, hogy a kapcsolatok minden formájának — beleértve a rádióadásokat és az utazást is — akadályozása a világ egyes övezeteiben különleges formát öltött és kölcsönös bizalmatlanságot okoz. Az utóbbi 10 évben Amerikának is bizonyos fokig korlátoznia kellett sajat érdekei védelmében a személyek forgalmát és a kapcsolat fenntartását. D. Eisenhower azt a véleményét fejezte ki, hogy a jelen értekezlet lerakhatja olyan konkrét intézkedések alapját, amelyeknek segítségével meg lehetne szüntetni a kölcsönös megértés és a bizalom útjában álló másodrendű és igen fontos akadályokat egyaránt. D. Eisenhower ezután áttért a kereskedelem kérdésére. Kijelentette, hogy a kereskedelem fontos tényező valamennyi ország állampolgárai életkörülményeinek megjavításában. Ahhoz azonban — mondotta —, hogy a kereskedelemnek a lehető legnagyobb szerepe lehessen ezen a téren, mindent magában foglalónak és az egész világra kiterjedőnek kell lenni. D. Eisenhower ezzel kapcsolatban érintette azt a kérdést, hogy az elmaradott országok népeit modern technikai felszereléssel és műszaki szakemberekkel, valamint azzal kell segíteni, hogy tökéhez és hitelhez juttatják őket. Kijelentette, hogy az atomtudománynak óriási lehetőségei vannak erre. Az Egyesült Államok elnöke hangsúlyozta, hogy a kereskedelem fontos tényező marad az egyetemes béke és a jólét megteremtésében. D. Eisenhower kijelentette, hogy amennyiben sikerül olyan feltételeket teremteni, amelyek között a kereskedelem korlátozása szükségtelenné válik és fokozatosan megszűnhet, ha világszerte meg-> teremtik a gondolatok és az emberek szabad és barátságos közlekedését, akkor a kereskedelem elindulhat azon célok felé, amelyekre törekszik. E. Faure francia miniszterelnök e kérdéshez hozzászólva kijelentette, hogy a népek kapcsolata fontos tényezője a népek közti feszültség enyhülésének. A francia kormány — mondotta — mindig híve volt annak, hogy az államok között teremtődjék meg a bizalom és a barátság. E. Faure a francia küldöttség nevében olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyeknek az a célja, hogy könnyebb legyen az egyik országból a másikba, fejlődjék a népek kapcsolata a kultúra terén. A kulturális cseréről szólva E. Faure azt mondotta, hogy ennek helyes fejlesztése céljából olyan különleges szervezetet lehet létesíteni, amely megakadályozhatna minden visszaélést. Utalt Faure arra is, hogy szükség van tájékoztatáscserére. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy meg kell szabni, milyen tájékoztatást cseréljenek a különböző országok. A francia miniszterelnök a továbbiakban kijelentette, széles körben fejleszteni kell a különböző országok kereskedelmi cseréjét (mezőgazdasági és egyéb gazdasági termékek cseréjét). Ezzel kapcsolatban rámutatott. fontos, hogy a Nyugat és a Kelet országai együttesen vegyenek részt a közlekedés és az energetika kérdéseivel foglalkozó szervezet munkájában. Azt mondotta, hogy tanulmányozni lehetne a közös európai beruházási alan kérdését. Ezután A. Eden. Nagy-Britannia miniszterelnöke javaslatára. akivel a többi kormányfő is egyetértett, a Nyugat és Kelet kapcsolatai fejlesztése kérdésének tárgyalását félbeszakították azzal, hogy később visszatérnek erre, A Minisztertanács rendeletet hozott a kenyérgabona vetéstervének teljesítése érdekében. Vetési kötelezettség A Minisztertanács rendelete értelmében kenyérgabonát köteles vetni a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport i és minden egyénileg gazdálkodó (továbbiakban: termelő). Az állami gazdaságok, kísérleti-, tan- és célgazdaságok kenyérgabonavetési kötelezettségét termelési tervük határozza meg. A községi (városi) kezelésben lévő tartalékterületnek legalább 20 százalékát kenyérgabonával kell bevetni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az állami apaállatok eltartását szolgáló tartalékterületre. A községi (városi) kezelésben lévő tartalék-területre adott kedvezmény a községre (városra) megállapított vetéstervet nem csökkentheti. A vetés! kötelezettség megállapítása A megyék (a fővárosi és a megyei jogú városok) részére megadott kötelező kenyérgabona vetésterv felbontásánál a megyei (fővárosi és a megyei jogú városi), a járási és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai a gazdalajstrom I. B. részének adatait kötelesek alapul venni. A rendelet értelmében a járási tanács végrehajtó bizottsága a járásban tévő mezőgazdasági termelőszövetkezetek. termelőszövetkezeti csoportok. valamint községek, városok vetéstervét augusztus 5-ig köteles kiadni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek. termelőszövetkezeti csoportok kenyérgabona vetésterületét a velük történő előzetes tárgyalás alapján kötelező vetéstervként katasztrális holdakban kell megadni. Az egyes községek, városok kötelező kenyérgabona vetésterületét úgy kell meghatározni, hogy a termelők kötelező vetésterüle'ének százalékos aránya megfeleljen a helyi termelési viszonyoknak és a gyakorlat során kialakult területi arányoknak. A községi (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottságai (továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) kötelesek a kenyérgabona vetéstervét — a gazdalajstrom adatai alapján — egyenkint megállapítani és a vetési kötelezettséget a termelőnek beadási könyvében előírni. A vetési kötelezettséget a termelőnek sajátkezű aláírásával kell elismerni. Azoknak a termelőknek a kenyérgabona vetési kötelezettségét. akiknek más község határában is van szántóterületük. abban a községben kell megállapítani és előírni, ahol beadási könyvüket kiállították. A vetési terv telesiiesónek nyilvántartása és ellenőrzése A rendelet értelmében a termelők kötelesek a vetési kötelezettség teljesítését a vetési munkák befejezésétől számított 3 napon belül a községi végrehajtó bizottságnak bejelenteni. Azok a termelők, akik kenyérgabona vetési kötelezettségüket több község határában teljesítik, kötelesek a vetés teljesítését a terület fekvése szerint illetékes községi végrehajtó i bizottság igazolásával abban | a községben (városban) be- j jelenteni, ahol a vetési kötelezettséget számukra előír- i ták. A községi végrehajtóblzottság a bejelentések alapján köteles nyilvántartást vezetni a kenyérgabona vetés teljesítéséről. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok vetési kötelezettségének teljesítését, jelentéseik alapján, a községi végrehajtó bizottság és a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya tartja nyilván. A vetési terv teljesítéséért a működési területén az illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke személyében felelős. A vetési terv teljesítését a lanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A vetési kötelezettség elmulasztásénak jogkövetkezményei Azokat a termelőket, aktk vetési kötelezettségüket nem teljesítik, a kenyérgabona beadása után járó minden kedvezményből kizárják: nem részesülhetnek korpajuttatásban, kenyérgabona beadási kötelezettségüket kenyérgabonával kell teljesíteniük, azt más terménnyel nem helyettesíthetik, tekintet nélkül kenyérgabona termésükre és vetőmagszükségletükre. Szabálysértés esetében ezer forintig terjedhető pénzbírság szabható ki azokra, akik vetési kötelezettségüket nem teljesítik, a vetési kötelezettség teljesítésének bejelentését elmulasztják, vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat jelentenek be. Súlyosabb esetekben a cselekményt bűntettnek kell tekinteni és elkövetőire a 8800/1946/VH. 28 M. E. számú rendelet 9 paragrafus (1) bekezdése alapján kell a büntetést kiszabni, Pártélet Buzáné, a pártonkívüli népnevelő A Szegedi Kenderfonógyár kártoló osztályán dolgozik Buza Istvánné, az l-es előkártoló gépen. A négy-gyerekes özvegyasszony nap, mint nap keményen megfogja a munka végét. Százharminc-százötven százalék között mozog havi teljesitményátlaga. Szüksége van a jó keresetre. Négy gyerek várja otthon minden nap. A legidősebb, 22 éves lánya ugyan már saját magát tartja el. A múlt napokban vizsgázott jeles eredménnyel a főiskolán, s már el is utazott. hogy első állomáshelyét elfoglalja. Egy fia a vizesfonón dolgozik, kettő még tanuló. A nagyobbik erdőmérnök szeretne lenni. Buzáné pártonkívüli. Mégis hétről hétre aaorgalmaaan fórja a Rókus I. pártszervezethez tartozó utcákat. Kerületi népnevelő. 1950-ben a békekölcsön jegyzéskor kapcsolódott be először a népnevelőmunkába. Eleinte bizony bátortalan volt, nehezen indult a beszélgetés a családoknál. Később azonban kiderült, hogy Buzáné nagyon ert ai emberek nyelvén. Kiöntötték neki szivüket olyanok is, akik mások előtt konokul hallgattak, vagy csak annyit mondtak: minek gyüttek ide, nem segít a mi bajunkon úgyse senki. A bizalom persze nem véletlenül támad föl az emberek szivében. Az olyan népnevelő, aki meghallgatja az emberek gondját, baját, hümmög rá, elmegy, aztán minden marad a régiben, a kisujját se mozdítja, hogy valamit segítsen, nem sokat ér. Buzáné azonban nem ilyen népnevelő. Ahogy élményeit meséli, kiderül, hogy a csöndesen és szerényen elmondott szavak mögött melegen érző. áldozatikész szív rejtőzik. A télen például egy olyan eaaládhou vitt aa útja, ahol a férj a vándormadarak F7okntt hictópájáha keveredett, üzemről üzemre vándorolt, abban a reményben, hogy többet keres. A sok vándorlásnak az lett a vége, hogy sehol se akarták felvenni és már hetek óta hiába futott nemcsak a nagyobb, hanem a napi kenyeret jelentő kereset után. Az aszszony és a gyerek a fűtetlen lakásban és a sovány koszton megbetegedett. SZTK kezelés már nem járt. A neki keseredett ember nem is akarta beengedni Buzánét. Szégyelte a hibáját, szégyelte a nehézségeit. Buzáné az ember modorából megsejtette, hogy itt valami baj van. Végülis mindent megtudott a családról. Megígérte, hogy segíteni fog. Az asszony hálálkodott. az ember kétkedve hümmögött. Buzáné orvosért ment. Nem vállalta az egyik, mondván, nem az ő területe, ment a másikhoz. Végülis Veszelovszki orvos kiment a családhoz, ellátta őket, s látva a család anyagi körülményeit. nem számított fel vizsgálati díjat. Az ember azóta elhelyezkedett. S a család, ha Buzáné alakja föltűnik a keskeny konynaaHóban örömmel, mosolyogva fogadja. — Ügy járok én már ki a Rókus I-be elvtárs, mintha haza mennék. El sem tudom képzelni, hogy abbahagyjam a népnevelőmunkát. Azt mondják sokan, hogy ez a munka teher, fáradtság, hogy birom a négy gyerek mellett. Hogy birom? Birom, mert tudom, hogy szeretnek az emberek, ahová megyek, hogy tudok gondjukon, hafukon segíteni, s birom, mert ezzel is adósságot törlesztők. A pártnak vagyok én adósa. Mit gondol az elvtárs, özvegyasszony! fejemmel megérhettem volna-e a múltban azt, hogy tanárnő lesz a láncom, a fiam pedig erdőmérnöki iskolára vágyakozik. Nem. A gyerekeim jövőjét akarom a népnevelő-munkával a pártnak meghálálni. Sokat beszél még Buzáné népnevelő élményeiről. Fiatalok és öregek, lelkesedók és bizalmatlanok, tartózkodóak és közlékenyek, egy városrész egész tarka embervilága bontakozik ki előttünk szavaiból. Buzáné ennek a tarka sokaságnak egyik mérnöke és irányítója. Nagy emberismerettel találja el mindig a témát, amelyről beszélni akar. A varsói tanácskozások és a Szovjetunió vezetőinek jugoszláviai tanácskozásai után például egy öreg, morózus, magánakvaló emberrel beszélgetett. Buzáné látta, hogy itt nehéz lesz a világpolitikai kérdések megtárgyalása. A szomszédokról kezdett hát beszélgetni. Egyik ellen az öreg panaszkodott, a másikkal éppen megvolt, harmadikat tán dicsérte is kicsit. Innen jutottak az országok sorsához, a varsói szerződéshez, a német kérdéshez, amiről úgy beszéltek, mint egy kettévágott szobáról, és a szovjet—jugoszláv tárgyalások eredményéhez. A mord öreg még a kapuban is bizonygatta. Űgy is van az hallja: a jó szomszédság áldás, rossz szomszédság átok. Türelem, halk szavú szerénység. szeretet, s a párt ügye iránti lelkesedés jellemzi Búzáné népnevelő munkáját. Szeretik a kerületében, nemcsak megszokták. Várják, hogy jöjjön, s barátként fogadják. Egyszerű alakjával a párt fölvilágosító szava, segítő ereje, szerető gondoskodása jut el a kerület lakosaihoz. A párt köznapi munkása ő. Egyszerű élete mindanynyiónk számára követendő Példa, (sz = rj