Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

Szombat, 1955. Július 23. 3 0 ELMQ GYFLRORSZNG II Szovjetunüó népgazdasága 1955 első félévében Moszkva (TASZSZ). Közzé­tették a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Iüivatal jelentését a Szovjetunió 1955 első félévi népgazdaságfej­lesztési állami terwének tel­jesítési eredményeinői. Az ipar össztermelési ter­vét 103 százalékra teljesí­tette.' Az első félévben biztosí­tották az Iparnak, elsősorban a nehéziparnak, a népgazda­ság fejlődése alapiának to­vábbi fellendítését. Az ország egész iparának össztermelése a beszámo­lási időszakban 1954 meg­felelő időiszakához viszo­nyítva 12 százalékkal nö­vekedett. A jelentés rámutat, hogy az ötödik ötéves tervet az ipari termelés általános volumenét tekintve határ­idő előtt, 1955 május l-re, azaz négy év és négy hó­nap alatt teljesítették, 4z ipari termelés volumene ebben az időpontban 71 szá­zalékkal haladta meg az 1950. évi színvonalát. A nehézipar sok igen fon­tos termelési ágát tekintve túlteljesítették a félévi ter­vet. Sok élelmiszert és ipari árut termeltek a félévi ter­ven felül. Viszont több minisztérium nem teljesítette egyes ipari termékfajták termelésének tervét. Bár az ipari berendezés ki­használása bizonyos fokig ja­vult, mint a közlemény rámu­tat. több ágazatban, köztük a faiparban még mindig nem használják kielégítően a be­rendezéseket. Az ipari termékek önkölt­sége csökkentésének tervét teljesítették; az önköltség előzetes adatok szerint 3,8 százalékkal csökkent. Az előző években és a be­számolási időszakban elért iparfejlesztési munkaterme­lékenység emelési é9 önkölt­ségcsökkentési sikerek lehe­tővé tették, hogy 1955. július 1-vel újból csökkentsék a tüzelőanyag, a vas, acél- és színesfémek, a gépek és berendezések, a vegyianyagok, a cellulóze és papíripari termékek és építőanyagok nagybani árát, valamint a villamos­és hőenergia, a vasúti és gépkocsiszállítás díjtételeit. A mezőgazdasággal foglal­kozó fejezetből megtudjuk, hogy a kolhozokban, gép- és traktorállomásokon és szov­hozokban jelentékeny mun- közlekedésben és a, mezőgazda­kát végeztek, hogy megte­remtsék a feltételeket az SZKP Központi Bizottsága januári ülésén kitűzött fel­adatok határidő előtti teljesí­téséhez. Az országban sikere­sen elvégezték a tavaszi ve­tést. 1955-ben 21 millió hek­tárral több tavaszi növényt vetettek, mint tavaly. A búza vetésterülete 11 millió hektárral növekedett. 17.9 millió hektárt vetettek be kukoricával. Ez 13.6 millió hektárral több, mint tavaly. 1955 első felében több mint 26 millió hektár szűz- és ugarföldet törtek fel. A terv időszakban a mező- j l""1 gazdaság Den" 79.000 Universal-traktort (15 lóerősekre átszámítva) és 31.500 kapálótraktort (lényleges szám szerint), 21.000 gabonakombájnt, több tízezer traktorekét, vetőgépet, burgonyaültető­gépet és sok más mezőgaz­dasági gépet kapott. Az 1954. október 1-től 1955. július l-ig eltelt tíz hónap alatt a kolhozokban 28 százalékkal több tejet fej­tek, mint 1953—54 hasonló időszakában és 52 százalék­kal többet, mint 1952—53 ha­sonló időszakában. 1955. július 1-én 1954. jú­lius l-hez viszonyítva a ha­szonállat létszám az ország­ban előzetes adatok szerint a következőképpen növekedett: tehén 6 százalékkal, juh 6 százalékkal. A sertésállomány körülbelül a múltévi színvo­nalon maradt. A vasúti közlekedés átla­gos napi rakodási tervét 103 százalékra teljesítette. Telje­sítették és túlteljesítették a legfontosabb népgazdasági ra­kományok rakodási tervét is. A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése rámutat, hogy az állami beruházások volu­mene 1955 első félévében az 1954 első félévi beruházások­nak 111 százaléka volt. Növekedett a beruházások ságban. Jefentékeny beruházá­sokat irányítottak a tömegfo­gyasztási cikkeket gyártó üze­mek építésére. Növekedett a lakásépítés, az iskolaépítés, az egész­ségügyi intézmények, óvo­dák és bölcsődék, úttörő­táborok, filmszínházak épí­tésének, valamint az egyéb kulturális és közérdekű in­tézmények építkezéseinek volumene. A lakosságnak az állami és a szövetkezeti kereskedelem összehasonlító árakon számít­va 8 százalékkal több árut adott el. mint 1954 első felé­Termelési értekesiet a Gősfűréssben A külkereskedelem terén a Szovjetunió 1955-ben tovább szélesítette gazdasági kap­csolatait a külországokkal. A Szovjetunió jelenleg 58 or­szággal folytat kereskedelmet. A népgazdaságban foglal­koztatott munkások és alkalma­zottak száma 1955 első félévé­nek végén 1954 első félévéhez viszonyítva több mint egy mil­lióval nőtt. A munka termelékenysége a tavalyi év megfelelő idő­szakához viszonyítva az iparban hét százalékkal, az építőiparban pedig 10 szá­zalékkal nőtt. A munkatermelékenység eme­lése tervét mind az iparban, mind pedig az építőiparban tel­jesítették. A városokban és a falvakban tovább bővült a középiskolák hálózata. A főiskolák és technikumok az idén a levelező oktatásban résztvevőket is beleszámítva több mint 640.000 fiatal szak­embert adnak, azaz majdnem nyolcvanezerrel többet, mint tavaly. A jelentés befejezésül megjegyzi, hogy az 1955 első félévi terv teljesítésének ered­ményei a Szovjetunió egész népgazdaságának további fel­lendüléséről és a Szovjetunió 1951—1955. évi ötödik ötéves terve feladatainak sikeres fel­volumene a nehéziparban, a jesítéséről tanúskodnak. A Vidám Cirkusz szerepel a jövő héten a Valéria téren Július 26-ától mutatja be műsorát Szegeden a Vidám Cirkusz a Valéria téren. A műsorban Blahut Pál kéz­egyensúlyozó művész, Kelly zsonglőr, 2 Dodisz — játék a babával, Luka és Stefánka zenebohócok, a 2 Schneider mutatványai, Sárközi bűvész, 2 Ramcsányi légtornászok, Pali, Spaci, Luka és Gabi bohócok mulatságos számaik­kal szerepelnek. Megjelenik a porondon Misi medve Pé­ter János idomítóval és a Helta kutyarevű. Az előadá­sok kezdete hétköznap fél 9; vasárnap délután 4 órakor is tartaiyak előadást. Naav Pál: fétipzU a IlUvkuláto... ••JÓZSEF ATTILA SZE­GEDEN" címmel Péter László tollából monográfia Jelent meg a Szegedi Egye­temi Könyvtár Kiadványai sorozatban. Ez a1 tanulmány a sorozat negyedik József Attilával foglalkozó füzete. (Tudósítónktól.) A Szegedi Fálemezgyár Gőzfűrész üzemének dolgo­zói csütörtökön délután ter­melési értekezletet tartottak Arató István elvtárs, válla­lati igazgató elmondotta, hogy az első félévi jó ter­melési, önköltségcsökkentési eredmények ellenére az üzem munkájában némi hiányos­ságok vannak. Ezekre a hiányosságokra, illetve annak egy részérc mutatott rá a Délmagyar­ország legutóbbi bíráló cikke. Ennek a cikknek nyomán az üzem párt- és szakszerveze­tének vezetői az üzem veze­tőségével felülvizsgálták a munkát. Foglalkozott Arató elvtárs a munkavédelem, va­lamint a munkafegyelem kérdésével. Felsorolta azokat a tennivalókat, amelyeket feltétlenül rövid időn belül végre kell hajtani az üzem további jó munkájáért. Barabás István főmérnök ezután beszámolt az első fél­évi eredményekről és megál­lapította, hogy az üzem dol­gozói az első félévben jól megállták a helyüket. A tervet értékben túltelje­sítették és a tervszerűség is jó eredményt mutat. Vázolta Barabás elvtárs a harmadik negyedév felada­tait és különösen felhívta a figyelmet a minőségi mun­kára. Hibául rótta fel azt, hogy sok dolgozó rossznéven veszi, ha figyelmeztetik hi­báikra. Nem érzékenységgel kell venni a kritikát —mon­dotta Barabás elvtárs —.ha­nem meg kell javítani a munkát. Körmendi Istvánné ÜB-el­nök az augusztus 20-i munka­verseny kérdéseire hívta fel a figyelmet és megállapí­totta, hogy eddig is nagyon sokan tettek értékes fel­ajánlásokat, de feltétlenül el kell érni azt, hogy a dolgozók nagyré­sze résztvegyen munkaver­senyben. A Gőzfűrész mii­helybizottságának munkájá­ban súlyos hibák vannak — mondotta Körmendi elvtárs­nő —, de feltétlen el kell érni azt, hogy a feladatoknak gazdája legyen és minden fe­lelős a maga posztján jó munkát végezzen. Közölte még Körmendi elvtársnő azt is, hogy az üzemben a jú­nius havi jó munka eredmé­nyeként 10 dolgozó érte el a sztahánovista szintet. A felszólaló tíz dolgozó közül Kocsó József többek között azt kifogásolta, hogy kevés az anyagmozgató kocsi és e.7. nagyban gátolja a munkát. Javasolta, hogy sürgősen hozzák rendbe a használa­ton kívüli kocsikat. Szitás József körfűrészes ar- ­ról beszélt, hogy a fűrészház alatti körfűrészes munkahe­lyen az úgynevezett »indiá­ba- eső esetén bokáig érő vízben kell a dolgozónak vé­gezni munkáját. Hiába visz­nek maguk alá fűrészport, az nem ér semmit. Egy csa­torna létesítését javasolja. Hódi II. Ferenc jobb világí­tást kér a hasító és daraboló körfűrészekhez. Kifogásolta Hódi II. elvtárs azt hogy mint körfűrész mesternek nagyon sokat változtatják munkatársait. Hogyan tanít­sam a fiatalokat? — teszi fel a kérdést Hódi II. elvtárs —, ha állandóan változtatják dolgozótársaimat. Pestalics László a sok balesettel kap­csolatban megjegyzi, hogy azok egyrésze a munkaválla­lók figyelmetlenségéből adód­nak. Selmeczl Lajosnak is ez a véleménye. A többi felszólalók is érté­kes javaslatokat tettek a Szegedi Falemezgyár Gőzfű­rész üzeme további munká­jának megjavítására. Barát János Békenagygyülés Szegeden Szeged Város Békebizottsága július 26-án délután 6 órai kezdettel nagygyűlést rendez a Fáklya-mozi kert­helyiségében. A nagygyűlésen Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja számol be a helsinki béke-világ­találkozó eseményeiről, annak a béke érdekeben végzett tevékenységéről és jelentősegéről, valamint a békeharc további feladatairól. A gyűlésen felszólal még Kutrucz Erzsébet, az Anyák Világkongresszusán résztvett egyik küldött is. Felszólalá­sában az Anyák Világkongresszusán szerzett élményei­ről számol be és megemlékezik a világ asszonyainak, édesanyáinak a békéért vívott harcáról. A kultúrotthonok fesztiváljának mai műsora A szegedi kultúrotthonok fesztiváljának mai elő­adásán este fél 8 órai kezdettel az Űjszegedi November 7 Kultúrotthon színjátszói Csiz marék Mátyás «Bújócska­című háromfclvonásos vígjátékát mutatják be. Az elő­adás jó idő esetén az újszegedi szabadtéri színpadon, egyébként a városi színházban lesz. ünnepi üiés Varsóban Lengyelország újjászületése napjának alkalmából Varsó (TASZSZ) Július 21-én Varsóban ünnepi ülést tartottak Lengyelország új­jászületése napjának alkal­mából. A »J. V. Sztálin" Kultúra és Tudomány Palo­tájának értekezleti termét zsúfolásig megtöltötték a lengyel társadalom képvise­lői, Az elnökségben B. Bierut, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, A. Zawadzki, a Lengyel Államtanács elnöke, J. Cyrankiewicz, a miniszter­tanács elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagjai, az állam­tanács és a kormány tagjai, hadseregtábornokok, a poli­tikai és társadalmi szerveze­tek képviselői foglaltak he­lyet, Az ünnepi ülés elnökségé­ben foglalt helyet M. A. Szuszlov, a SZKP Központi Bizottságának titkára, a kor­mányküldöttség vezetője, P. K. Ponomarenko varsói szovjet nagykövet és a népi, demokratikus országok kor­mányküldöttségeinek vezetői. Az ülésen a Varsóban mű­ködő diplomáciai képvisele­tek közül többnek a vezetője is jelen volt. Az ünnepi ülést B. Bierut nyitotta meg, utána A. Za­wadzki méltatta az ünnep jelentőségét. Beszédét több­ször szakították félbe tapsok. Ezután M. A. Szuszlov, a szovjet kormányküldöttség vezetője a résztvevők lelkes tapsától kísérve mondott be-> szédet. Felszólaltak a Kínai Népköztársaság és az euró­pai népi demokratikus orszá­gok kormányküldöttségeinek vezetői is. — MESEDELUTÁNON EMLÉKEZTEK MEG An­dersenről, a nagy mesemon­dóról a Szikra munkáslak lakóinak gyermekei. Ez alka­lommal felolvasták Adersen legszebb meséiből és utána rövid műsorral kedvesked­tek összegyűlt szüleiknek. A mesedélutánon jelen volt La­csán Mihályné, a Szegedi Városi Békebizottság tit­kára. UTIJEGYZET ' 13 Varsó él, növekszik, erősödik. így fogalmazta ezt meg gyönyörű verssoraiban Pablo Neruda, a nagy költő: Te bámulatra méltó Varsó, eltemetet1 szív, kl újra élve élsz már. város, ki példa vagy rá, mint nS fölé az einber minden nyomorúságnak. A Stare Miasto Marszalkovska Marim;.-...., a Nowy Swiat, a Trasa W—Z a híres szélesút: a Kelet­nyugati útvonal, mely csillogó fehérségben végig húzó­dik a városon, szinte jelképek ezek az újjáépítés jel­képei, amely nemcsak Varsóban, hanem az egész or­szágban folyik. A' szálloda ablakából, ahol varsói tartózkodásom alatt laktam, reggelenkint megfigyelhettem Marszal­kowska teret, az egész negyedet. A házak úgy ragyog­tak a reggeli napfényben, mintha egytől egyig faragott márványból, gránitból készültek volna. Köztük szemet pihenteiden sorakoznak a zsákbacsavart derekú fák lombjai. Szerte a városban többéves hársfái; sorai dísz­lenek, most ültették őket. Messzi tájakról telepítették át Varsóba ezeket a zöldlombú fákat, amelyek ma Varsó tüdejét alkotják. Varsó él, lélekzik. „Varsó már nem rokkant város — lüktet az élet..." — mondta Bierut elvtárs 1946-ban. Ma elmondhatjuk, Varsó életerős, nagy tet­tekre kész, óriás, lakóival, az egész lengyel néppel együtt. Magasba 'szökellnek házai, gyárai, állványzatai, a" 220 méter magas épülete, a Kultúra és Tuddfriány Palotája: a szocializmus magasságába. Ezernyi emlék. Mint a színes mozaikok, úgy hal­mozódtak füzetemben a Varsóban eltöltött napok él­ményei, tapasztalatai. Most utólag lapozva e füzetek­ben,' elgondolkozva a látottakon, hallottakon, szinte FÉNYEK A VISZTULÁN '14 Az új Varsó szülöttei UTIJEGYZET 15 magam előtt látom, pedig nem voltam ott annakidején: micsoda zivatar vonult át e földön: égett itt minden. Micsoda fények vibráltak a Visztulán. De jött a tisztító zápor, mely eloltotta a tüzet, életet lehelt a kiégett földbe. Eletet, ami szebb, mint a régi, életet, amely napról napra még szebb lesz. Mint nagy lélekzéskor, meleg érzésem támadt, ha egy-egy napközi otthon, óvoda, iskola, ifjúsági sporttelep mellett vitt el utunk, vagy látogatást tet­tünk egy-egy intézményben. Vlilyen nagy gondot vi­selnek az új Varsó új szülötteire. Első benyomásaim végig kísértek egész Lengyelországban. Mindenütt, amerre jártam, egy lodzi textilmunkásnő szavai jutot­tak eszembe, amit vele való beszélgetés közben mon­dott munkájáról, gyermekéről: „Most sarjadt ki virá­goskertünk, szabad hazánk. Nemcsak fiataljaink, ha­nem \mi is egyre boldogabban, vidámabban élünk itt. Nem engedjük, hogy valaki is mégegyszer feldúrja ezt a virágoskertet. Nem engedjük, hogy ismét tűz pusztít­son a sokat szenvedett lengyel föidön, hogy a gyer­mekkacajt bombasivítás váltsa fel". * Büszkén csillog Varsó házai felett a nyári nap­fényben a Kultúra és a Tudomány Sztálinról elneve­zett Palotájának csúcsdísze. Hiába jön rá az éjszaka, a ragyogása nem szűnik meg, mert fetgyullnak a torony rubintfényű lámpái, s messzire hirdetik: Varsó él, erő­södik, hogy a nép saját magának építi fővárosát, ami közelebb "lesz minden lengyel ember érzéseihez, mint a régi Varsó. S amikor messze virítanak Varsó ötágú vörös csillagai, beragyogják a várost, akkor úgy érzi az ember, könnyebb egy hegyet elmozdítani puszta kézzel, mint mégegyszer megtörni, igába hajtani eze­ket az embereket. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents