Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-22 / 171. szám

DÍS.MBOYBRORSZAG Péntek, 1955. Július 22, Mi történt q külpolitikában ? A német kérdés és az európai kollektív biztonság problémája szerepelt a négy nagyhatalom kormányfőinek tegnapi ülésén A genfi kormányfői tanácskozás teg­** napi eseményei után továbbra Is kedvezőek az értekezlet eredményes mun­kájára vonatkozó kilátások. Erre lehet kö­vetkeztetni egyrészt a külügyminiszterek ülésén született gyors döntésről, másrészt a kormányfők értekezletének lefolyásából. A négy nagyhatalom külügyminiszterei csütörtök délben tartott ülésükön megálla­podtak a Németország újraegyesítése és az európai biztonság kettős problémája ügyé­ben folytatandó további tárgyalások terve­zetében — hangsúlyozták az értekezlethez közelálló körökben. Ugyanitt megállapítot­ták, hogy a külügyminiszterek ülése „meg­lehetősen jól zajlott le". A kormányfők tehát a külügyminiszte­rek által megállapított tárgyalástervezet alapján kezdték meg munkájukat délután, magyar idő szerint 16 óra 30 perckor. Ta­nácskozásaikról híreink között közölt külön cikkben számolunk be. Szerdán Eden, az angol küldöttség ve­zetője ebédet adott a szovjet küldöttség tisz­teletére. este pedig Bulganyin látta vacso­rára vendégül a francia küldöttség tagjait. Csütörtökön Bulganyin elvtárs az amerikai küldöttséget látta vendégül villásreggeli re. A világsajtó továbbra is terjedelmes cikkekben foglalkozik a genfi kormányfői értekezlet eseményeivel és kilátásaival és kedvező következtetéseket von le az eddigi ülések tanácskozásaiból. Különösen figye­lemreméltó cikket közöl a Pravda csütör­töki száma. A Pravda e cikkében Zsukov, a lap tudósítója a- kormányfők szerdai ta­nácskozásával foglalkozva összehasonlítást tesz a szovjet kormány által javasolt euró­pai kollektív biztonsági szerződés tervezete és az angolok által előterjesztett kölcsönös biztonsági tervezet között. „A szovjet kül­döttség úgy véli — szögezi le Zsukov —, hogy a biztonság problémájának megoldá­sát a meglévő kötelezettségekből kiindulva kell keresni. Azon kell kezdeni, hogy eny­hítsük a feszültséget az Európában keletke­zett államcsoportosulások között. Ez lenne az első lépés az európai kollektív biztonság megteremtésének útján. Az európai kollek­tív biztonsági rendszer felépítése felé ve­zető következő lépés az volna, ha megszün­tetnék. az államcsoportosulásokat és azok helyére az európai biztonsági rendszer lépne. Ami a biztosítékokat illeti — állapítja meg cikke további részében Zsukov —, nem az alakszerű kötelezettségen van a lényeg, hanem abban, hogy valójában szavatolják valamennyi európai állam biztonságát és békés fejlődését, különösen azokét, amelye­ket több ízben ért a német militaristák tá­madása. Magától értetődik, hogy a békés fejlődés és a biztonság szavatolásának Né­metországra is ki kell terjednie." Az amerikai küldöttség köreiben közöl­ték, hogy meg vannak elégedve a négy nagy értekezletének haladásával. E körök szerint a tárgyalások nyíltak és a valódi őszinteség bélyegét viselik, ha pedig nehézségek me­rülnek fel — amelyek előreláthatok voltak — akkor is megvan a törekvés konkrét in­tézkedések meghozatalára. James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára tegnap esti sajtó­értekezletén szükségesnek tartotta hangsú­lyozni az amerikai újságírók előtt az ame­rikai küldöttségben kialakult kedvező be­nyomást. Nem látszik érdektelennek a svéd la­pok álláspontjának ismertetése sem. A Stockholms Tidningen című lap például a genfi értekezlet munkájával kapcsolatban megállapítja, hogy a felszólalásokra és az értekezleten résztvevő küldöttek érintke­zésére a jóakarat jellemző. A lap úgy ta­lálja, hogy az amerikai elnöknek a kelet­európai államokról és a „nemzetközi kom­munizmusról" mondott kijelentései „aligha voltak időszerűek ezen az értekezleten". ..Az orosz korrpányfő — írja a lap — való­ban konkrét engedményt tett. Megígérte, hogy a Szovjetunió részt vesz az Eisenho­wer által javasolt „atomalapban". A nyugati kormányfők és külügvmi­niszterek, különösen azonban Eden angol miniszterelnök a genfi értekezlet ed­digi ülésein az egységes Németország fon­tosságának ürügye alatt még a megszokott­nál is következetesebben szálltak síkra a nyugatnémet kormány érdekeiért. Sefton Del mer, a Daily Express című angol lap bonni tudósítója feltűnő cikkben számol be a nyugatnémetországi állapotokról és ezek egynéhány jellegzetes tünetére felhívja az angol miniszterelnök figyelmét. — „Remé­lem — írja többek között Delmer — Eden sok elfoglaltsága ellenére sem téveszti szem elől azt, ami Adenauer országában történik. Figyelmébe ajánlom elsősorban a követke­zőket: 1. A bonni parlamentnek csak keser­vesen sikerült Adenauert haderő-törvényja­vaslatának módosítására kényszeríteni. A javaslat parlamenti ellenőrzéstől mentes új német haderőt teremtett volna, amelyet es­küje „felszabadító", azaz támadó háborúra kötelezett volna; 2. átvizsgáltam — foly­tatja cikke további részében Delmer — a 10 legmagasabbrangú német tiszt névsorát, akiket Blank hadügyminiszter az új had­sereg élére Állított. Mind a tízet Hitler lép­tette elő magas rangba. 3. Ismét hatalomra jutottak azok az iparbárók, akiket a szövet­séges bíróságok elítéltek, mert embertele­nül kizsákmányolták a háború alatt'az ide­gen rabszolga-munkaerőket." Itt Delmer egy 6or ismert háborús bűnös nevét sorolja fel, többek között Oberlánder „tanár úr" nevét, a volt rohamcsapatvezért, a meghó­dított Lengyelország volt gyarmati kor­mányzóját, aki ma Adenauer legbizalma­sabb barátja és legbefolyásosabb munka­Pártélet A tápéi pártbizottság felületesen szervezte meg a cséplést és a gabonabegyüjtést tarsa. A kormányfők csütörtök délntáni ülése javaslatot Genf (MTI). A kormányfők csütörtök délutáni ülésén Bul­ganyin marsai! elnökölt. Az ülés elején a négy kor­mányfő elhatározta, hogy visz­szaküldi a külügyminiszterek­nek azt a jelentést, amelyet azok a német kérdésről és a biztonság problémájára vo­natkozó irányelvek tervezeté­ről kidolgoztak. Ezt követően Bulganyin marsall újabb javaslatot tett a biztonság kérdésében. Az értekezlet ezután áttért a leszerelés problémájára. Bul­ganyin marsall a leszerelés kérdésében szintén terjesztett elő. Bulganyin marsall után Eisenhower elnök, majd Faure francia miniszterelnök és Eden angol minisztereinők szólalt fel. Eisenhower elnök Faure miniszterelnök és Eden mi­niszterelnök szintén javaslato­kat tett. Bulganyin marsall indítvá­nyozta, hogy Eden javaslatát tanulmányozás céljából utalják a külügyminiszterek elé. Befejezésül Faure francia miniszterelnök munkatervet javasolt a külügyminiszterek számára. liílte i-ubUtAl i..t i • i VICTOR LECOCQ, a Bel­ga Királyság budapesti ide­iglenes ügyvivője a Belga Királyság nemzeti ünnepe alkalmából július 21-én, csü­törtökön fogadást adott. Július 19-én déli 11 óra tájban egész cséplögépalj ember kártyázott a tápéi pártbizottság épületének ud­varán. Nem szenvedélyből és naplopásból, hanem kénysze­rűségből és unalomból. Reg­gel 7 óra tájban jöttek ösz­sze, fegyelmezetten, ahogy azt a szerződésben vállalták. Igen ám, csakhogy az Ady Endre TSZ tervez, a Dorüzs­mai Gépállomás meg végez. A termelőszövetkezet vezető­ségének az volt a nagyon helyes elgondolása, hogy jú­lius 19-én már reggel jókor megkezdik 7 kocsival és a te­herautóval az egyik 9 hol­das táblájuk búzatermését összehordani, a gép pedig azonnal megkezdi a cséplést és még aznap átadnak egy vagon kenyérgabonát az ál­lamnak. Ezzel szemben a gépállomás — bár a cséplő­gépet három nappal koráb­ban átadta a munkacsapat­nak — elfelejtett szikrafogó­ról, víztároló edényről és egyéb szükséges tűzvédelmi eszközökről gondoskodni. A gép felelős vezetője 18-án este újra kiment tehát értük a gépállomásra, de csak más­nap déltájon érkezett visz­sza. Addig a cséplőmunkások vártak rá a pártszervezet ud­varán és noha délelőtt elcsé­pelhették volna a tsz asztag­ját — kártyázni voltak kény­telenek. A pártbizottság titkára szabadságon Tápén is tudniok kell a község vezetőinek, különö­sen a kommunistáknak: né­pünk állama csak a begyűj­tési tervek gyors és pontos teljesítése után tud gondos­kodni azokról a mezőgazda­sági termékekről és élelme­zési cikkekről, amelyek szükségesek az életszínvonal emeléséhez. A községi párt­bizottságnak nyilván az lett volna a kötelessége, hogy rögtön intézkedjék a cséplés és a begyűjtés akadályainak elhárításáról. Már korábban részletes politikai intézke­dési tervet kellett volna ki­dolgoznia az aratás, a csépi­lés és a begyúités idejére. De ilyen tervről nem tud­nak a párttagok. Ellenben tudnak arról — és mélyen elítélik —, hogy Márta Sán­dor elvtárs, a pártbizottság titkára szabadságát tölti. Ép­pen most ment szabadságra, amikor minden jó hazafinak azon fő a feje, miképpen le­het gyorsan befejezni a csép­lést és a begyűjtést. Nagyon furcsa, hogy egy község po­litikai vezetője ennyire nem gondol a nép az ország gond­jával. Ezért őhelyette a csép­lőmunkások csoportvezetője és a pártház gondnoka volt kénytelen sürgetni a dorozs­mai gépállomást, az ő sza­vukra persze úgy válaszol­tak a drót túlsó végéről: "Jól van elvtársak, jól van, csak várjatok nyugodtan--. A tanácselnök tájékoztatta a népnevelőket Egyelőre hét cséplőgép kezdi meg Tápé határában a munkát. Mintegy 140 ember dolgozik tehát 2—3 hétig a rakodókon. Napról napra, sőt óráról órára érintkeznek, be­szélgetnek a dolgozó parasz­tokkal. A pártbizottságnak gondoskodnia kellett cséplő­munkás népnevelőkről, ta­nácstagokról, akik bátran szembeszállnak minden el­lenséges nézettel, és a csépel­tető gazdáknak állandóan magyarázzák a gyorsbegyúj­tés és az állami szabadfel­vásárlás jelentőségét. Ahhoz, hogy a népnevelök ismerjék a feladatokat, a párttitkár­nak össze kell őket hívnia politikai tájékoztatás végett. De két héttel ezelőtt a párt­bizottsági ülésen ezt a fon­tos pártmunkát is a tanács­elnökre bízták. Tóth Antal elvtárs végre is hajtotta a határozatot, noha nagyon jól tudta, hogy nem az ő fel­adata lett volna. Természe­tesen most ő is nyugodtabb. Nem látja szükségességét an­nak, hogy a cséplés közben is rendszeresen segítséget nyújtsanak a népnevelők­nek. Ügy van vele: a taJiács minden intézkedést megtesz, ami a begyűjtés és az állami felvásárlás adminisztratív részét illeti, a politikai ré­szét intézze a pártbizottság. Hogyan akarják megnyerni a versenyt? A népnevelők politikailag hiányos tájékoztatásának máris mutatkozik a káros hatása. Csapak Ferenc csép­lőcsapata Molnár Menyhért egyéni gazda árpáját csé­pelte először. Amikor fel­rakták a kocsijára a zsáko­kat, azt mondta: «Ma nem viszem be a kötelezőt, mert sok dolgom van". És a csép­lőmunkások közül senki nem figyelmeztette: ha elhanya­golja kötelességét, 10 száza­lékkal felemelik a beadását. A tanácselnök tehát hiába állítja, hogy nem lesz fenn" akadás a begyűjtéssel, az ilyen kezdeti jelenségek csak rosszra engednek következ­tetni. Ha sürgősen nem pó­tolják azt, amit a politikai munkában elmulasztottak, aligha nyerik meg Algyővel szemben a betakarítási és begyűjtési párosversenyt. Ujabban a tanács begyűj­tési csoportja feliratokat szerkesztett mindegyik csép­lőgéphez. Ez hasznos kezde­ményezés. Az egyik agitációs írás így hangzik: "Fia 24 órán belül beadod a búzát, korpajuttatásban részesülsz. Ha nem adod be 24 órán be­lül, le kell mondanod a kor­páról, ráadásul 10 százalék­kal felemelik beadási köte­lezettségedet. Ne a saját ká­rodon tanulj!" Egy másik táblácska arról tájékoztatja a csépeltetőket, hogy hol van­nak a terményraktárak és meddig vannak nyitva. Mindez azonban még kevés ahhoz, hogy Tápén mindsn dolgozó paraszt megértse a párt célkitűzéseit, és az álla­mi fegyelem betartásával magáévá is tegye. A következőket javasoljuk a tápéi pártbizottságnak: A párttitkár elvtárs vonul­jon be a szabadságáról és lásson hozzá a politikai tö­megmunka megjavításához. A pártbizottság minden hé­ten alaposan értékelje a csép­lés és a begyűjtés állását és a legjobb kommunistákat küldje oda, ahol fennakadás mutatkozik. Ellenőrizze a ta­nács, a begyűjtő szervek és a cs.éplőgéprek munkáját, ve­zetőségi ülésen számoltassa be a tanácselnököt. A csépv­lőgépnél dolgozó népnevelők­nek adjon rendszeres politi-* kai tájékoztatást és ellen­őrizze agitációs munkájukat* Gondoskodjék arról, hogy minden géphez naponta eU jusson a napi újság és ebéd­szünetben tartsanak felolva­sásokat. Szervezzen estén­ként kisgyűléseket a tömeg­szervezetek bevonásával és rendszeresítse a családláto­gatásokat. A beadást szabo­táló kulákokat állítsa pellen­gérre, hogy a község lakos­sága megismerje és meggyű­lölje őket. Kövessen el min­dent a pártbizottság, hogy augusztus 20-ra ne legyen senki adósa az államnak. Az állami gazdaságok kombájnvezetöinek és aratógépvezetöinek versenye Az aratógépkezelők közül niár csaknem százan teljesí­tették 150 holdas idény-normá jukat. A legjobb 5 sorrendje a következő: 1. Táborosi Fe­renc (Pankotai Aliami Gazda­ság), 2. Staller József (Garai Vörös Traktor Állami Gazda­ság, 3. Dögei Imre (Pankotai Állami Gazdaság). 4. Jausz Jakab (Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság), 5. Sándor Szilveszter (Tiszasülyi Állami Gazdaság). Az amerikai—szovjet mezőgazdasági k ü Idö t tség-csere Cedar-Raplds (TASZSZ). Az Iowa-államban tartózkodó szov­jet mezőgazdasági küldöttség július 19-én Washington kör­zetében megtekintett egy gaz­daságot. A szovjet mezőgazda­sági küldöttség fogadására sok farmer gyűlt össze, akik szívé­lyesen üdvözölték a küldöttség tagjait. A küldöttség lowa-Cityben megtekintette az állam egyete­mét. Este a szovjet mezőgaz­dasági küldöttség azon a va­csorán vett részt, amelyet Ce­dar Rapids város kereskedelmi kamarája adott tiszteletére. A vacsorán részt vett a kereske­delmi kamara 253 tagja. A mi kamara elnökhelyettese üd­vözölte. Harkov (TASZSZ). A Har kovban tartózkodott amerikai mezőgazdasági küldöttség szer­dán meglátogatta a harkovi ál­lami növénynemesitő állomást A vendégek érdeklődtek a szov jet nemesítési és hibridizálási mütrágyázási módszerek iránt, az állomásnak a kolhozokkal és szoVhozokkal fenntartott kap csolata iránt. Laurent. a Des Moines Re­gister — a Szovjetunió és az Egyesült Államok mezőgazda sági küldöttségcseréjét kezde­— munkatársa Csütörtökre virradó­ra vihar tombolt Sze­ged felett is. Több „hullámban" vonult el az égiháború; menny­dörgött és villámok vakító tüzes fénye ci­kázott. Reggel hat után Is­mét jött egy újabb hullám". — dühöngött az égiháború és öm­lött az eső, mintha dé­zsából öntötték volna. A Tisza nagy hullámo­kat vetett, s a víz cso­bogva mosta a partot. A vén folyó gátja tö­vében: az Újszegedi Kender-Lenszövőben csattogtak a szövögé­--k. Eletét élte a De nem a megszokot­tat, mert a vmur elért oda hozzájuk is. Rettentőt villámlott, dörgött ismét és is­mét. Az egyik szövő­gépnél Bicskéi István­ná arca sápadtá vált. s az a drága egyszerű asszony lihegve szedte a levegőt. Észre vet­ték ezt a többi szövő­nők, s odamentek hoz­zá. Bicskei Istvánné roSszul érezte magát. Percek multával az­tán már ott volt az or­Vihar ményező lap Dakota állambanl termelt amerikai hibrid kuk0-|t'0sí rendelőben és pi­szovjet küldöttséget a város I ricafajták magmintáit adta ál I hent a pamlagon. Ideg­rilAlirV^ A ^„kerasJsedel-.laz.- áMofflás js^tóiáaafc, ^AcsülgfiitáÉ^ kagotA M Mészáros , Istvánné ápolónő a kezét szorí­totta. Megint és megint villámlott, dörgött. A villámfény behasított az orvosi rendelőbe, a szövődébe. Pihent Bicskei Ist­vánné szövőnő. Arca sápadtsága elmúlt, használt a gyógyszer, a gondoskodás. Meg­nyugodott. S akik ott körülötte voltak, csen­desen hallgatták Bics keiné megkapó szavait: — Gyengék, az ide­geim. Tudják a hábo­rú, a bombázás viselt meg. Sokat átéltem ak­kor ... A vihar, a dör­gés több mindent eszembe juttatott. E szavakra azon kap­ja az ember magát, hogy felidézi azt a má­sik, pusztító háborút, amely családi ottho­nokat. kórházakat tett üszkös pornókká, em­beri életeket oltott ki. hgjl szóra gondol, ame­lyet már oly sokszor hangoztattunk: békél Dúlt a vihar. Az új­szegedi gyár szövődé­jében a villanykapcso­ló tábla szikrát vetett, fényt lobbantott, égett szag terjengett. Ki­aludtak a villanyégők. Rövid idö telt el és a villanyszerelő csoport helyreállította, kijaví­totta a kapcsolótáblát. Nagy dolgot cseleked­tek? Nem cselekedtek világrengető dolgot, de helytálltak, bizo­nyos kockázatot is vál­laltak, hiszen dörgött, villámlott. Aztán új­ból kigyúlt a fény. Volt olyan idősebb asz­szony is, aki —r nincs abban semmi szégyen félt a mennydörgéstől, villámlástól. Az erő­sebb idegzetüek oda­mentek hozzájuk. nyug­tatták, vidították őket. Jó volt ez. Az üj szegedi Ken­der-Lenszövővel szom­szédos Rostkikészitö­ben kora reggel egy­szercsak sistergésbe fogott a törögépet meghajtó villanymotor, majd füstölni kezdett. Leállt a törógép, le­állt a villanymotor, amelyet a vihar, a vil­lámlás tett használha­tatlanná. Később, amikor esi•« tult az elemek tombo­lása, telefonáltak a Rosíkikészítöböl a Ken­der-Lenszövőbe. Tud­nának-e rajtunk segí­teni? W használhatat­lanná lett törögépet­hajtó villanymotor megjavítása nem kis időbe telik. Az em­berek pedig dolgozni akarnak. Gyorsan ment a vá­lasz: Segítünk!" Vi­tusz Gyula, az Üjsze­gedi Kender-Lenszövő üzemfenntartó műhe­lyének vezetője intéz­kedett. Kasza .György és Jakab Ferenc viU lanyszerelő csoportja kiszerelte azt a negy­ven lóerős villanymo­tort az újszegedi gyár egyik üzemrészéből, amelynek munkáját je­lenleg lehet nélkülöz­ni. Kiszerelték a törő­hengert meghajtó és tönkrement villany­motort. Aztán előjött egy másik kérdés. Ez pedig: megfelelő far-, dulatszámúvá kell át­alakítani a jó villany­motort, hogy meghajt­hassa a törögépet. Hozzákezdtek ehhez is az Újszegedi Kender­Lenszövő mühelyi dol­gozók. (Ma már. ami­kor e sorok megjelen­nek, újból dolgozik a kendertörö gép.) Még csütörtökön, délelőtt vége lett a vi­harnak, kisütött a nap. Bicskei Istvánná is megnyugodva indhlt hazafelé. A szövődé tetején pedig az egyik vihar által összetört billenő ablakot javí­tották, új üveget tet­tek bele. Ez olyan jel­kép is volt arra, hogtf az élet. az emberek akarata legyőzi a pusz­títást. (morvay)

Next

/
Thumbnails
Contents