Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-21 / 170. szám
©sfltBriSk, 1955. JtiUns 2t O Ma kezdődik a szegedi kultűrotthonok fesztiválja r Ma este fél 8-kor kezdődik a szegedi kultűrotthonok fesztiválja az űjszegedi szabadtéri színpadon. A ma esti műsor a következő: Erkel: Bánk bán című daljátékának előjátéka. Előadja a Juhász Gyula Kultúrotthon zenekkara, vezényel Markó Leó. Katona József: Bánk bán című drámájának IV. felvonása. Előadják a Postás Kultúrotthon színjátszói. Háromugrós népi tánc és seprőtánc. Előadják a November 7 Kultúrotthon Városi Balettiskolájának növendékei. Bárdos: Tréfás házasító, Davidovszki: Bandura, Szvesnvikov: Csalogány, Kodály: Esti dal, Sosztakovics: A béke dala, Vörös Csepel, előadja a Móra Ferenc Kultúrotthon énekkara, vezényel: Becsky Fialázs. Szvesnyikov: Egyedül a pusztán, Bárdos: Szeged felől, Szeghy: Tisza mellett.i Sosztakovics: Sztálin dicsősége, előadja a MÁV Petőfi Kul túrotthon énekkara, vezényel: Waldmann József. Román., lengyel, cseh népi táncok^ előadják a KPDSZ Móra Ferenc Kultúrotthon táncosai. Hacsaturján: Álarcos bál. Keringő. Schubert: Befejezetlen szimfónia. Előadja a Juhász Gyula Kultúrotthon zenekara. Vezényel Markó1 Leó. Jegyiek a mozi elővételi pénztárában, a Filharmóniánál, a kultúrotthonokban, üzemi kultúrfelelösöknél és előadás előtt a szabadtéri színpad pénztárában válthatók. Nagygyűlést rendez 26-án a Városi Békebizottság Szeged Város Békebizottsága július 26-án délután 6 órai kezdettel nagygyűlést rendez a Fáklya-mozi kerlhelyiségében. A nagygyűlésen Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja számol be a helsinki béke-világtalálkozó eseményeiről, annak a béke érdekében végzett tevékenységéről és jelentőségéről, valamint a békeharc további feladatairól. A gyűlésen felszólal még Kutrucz Erzsébet, az Anyák Világkongresszusán résztvett egyik küldött is. Felszólalásában az Anyák Világkongresszusán szerzett élményeiről számol be és megemlékezik a világ asszonyainak, édesanyáinak a békéért vívott harcáról. Készülődés a varsói VIT-re A szegedi üzemek DISZfiataljai jó munkával készülődnek a varsói VIT-re. Mind több üzem ifjúmunkásai határozzák el VIT műszak tartását. A RUHAGYARBAN tegnap kezdődött a VIT műszak. Virágokkal díszítették a termeket, ünnepi röpgyűléseket tartottak. A IV-es terem «B>* műszakjában megalakult ifjúsági brigád vállalta, hogy 120 százalékot ér el 99.8 százalék minőséggel. Az idősebb dolgozók is csatlakoztak ehhez. Az V-ös terem *B» műszakjában is alakult DISZ-brigád. Szép és megkapó volt, amikor a fiatalok virággal köszöntötték a termelésben élenjáró idősebb dolgozókat. AZ ŰJSZEGEDI KENDER-LENSZÖVÖBEN is ünnepélyesen kezdődött meg a VIT-műszak. Az ifjúmunkások közül számosan tettek felajánlást a VIT tiszteletére. A VIT-műszak sikerét elősegíti az üzem párt- és szakszervezete, a vállalat vezetősége, a műszaki dolgozók. Az üzem DISZ-bizottsága ezer forint értékű ajándékkal jutalmazza meg azokat a fiatalokat, akik a DlSZ-műszakban vállalásaikat a legjobban teljesítik. A műszak eredményeit az űjszegedi gyárban naponta értékelik. EMLÉKLAPOKAT festenek az élenjáró gabonabeadóknak a csongrádi úttörőtábor tagjai. A színes, népi motívumokkal díszített lapokat köszöntő brigádok adják majd át a dolgozó parasztoknak. A CHILEI Santaiagoból Pichelemuba haladó személyvonat San Bernardo állomásán belefutott egy veszteglő személyvonatba. Mintegy 50 ember meghalt. Naav Pál: Látogatás Tápai Antal műtermében Készül Kaiona Józsel és Erkel Ferenc szobra a színház homlokzalára Tábor utca 3., első emelet: a Képzőművészeti Kör új helyisége. Itt dolgozik most Tápai Antal szobászművész. A termet két robusztus alak: Katona József és Erkel Ferenc szobra tölti be. Egyikből robbanó energia, másikból egy nemzet tanítójának komolysága árad. Körben a falak mentén domborművek a család mai életéből. Ezek az épülő Marx téri bérház kapui fölé helyeztetnek. Hogyan születeti meg a ieiv? Tápai Antal létrán áll, éppen Katona József szobrán dolgozik. Érkezésünkre leszáll, s helyet mutat. Felfigyelünk az asztalon a szobrász-szerszámok és savanyú almák mellett egy sakkkészletre. Nevetve megjegyzi: — Cece sakkbajnoka vagyok ... Aztán magyarázatul elmondja, hogy ottani ismerősét, a helyi »bajnok«-ot — ki a napokban fölkereste — legyőzte a kockás táblán. Szintén nevetve gratulálunk a bajnoksághoz, s a munkákra terelődik a szó. — Szegeden a képzőművészeti életben általános föllendülés vpn. E munkák is annak tulajdoníthatók... S most rátér a munkák történetére. — Mikor fölmerült a terv, hogy a szívház homlokra*"rn — műemlék lévén az épület — két szobrot állítanak, természetesen Katona és Er- ! kel személye jött számításba. A Képzőművészeti Alap I engem jelölt, ki a munkára. Hozzáfogtam a stúdiumokhoz. Barokk-renaissance épületről lévén szó, a müvek stílusa is meghatározott. A szobrokat feltétlenül hozzá kell hangolni a épülethez. Megmintáztam a homlokzat fülkéit s a modellekben kísérleteztem ki a szobrok méreteit. Az első terv két ülő alak volt. Ezek túl alacsonynak tűntek, s így az álló alakok mellett döntöltem. Katona igazi arca Majd Erkel és Katona alakjának elképzelését vázolja Tápai Antal: — Erkel a magyar nemzet nevelője volt a zeneművészetben. Szobrában azt a pillanatot ragadtam meg, mikor a vezénylés előtt átgondolja az egész partitúrát. Ezt a feszültséget iparkodtam belevinni munkámba. Az ő szobrának megmintázásánál a külső hasonlóság nem volt probléma, több fénykép állt rendelkezésemre. Nem igy Katona Józsefnél. Itt már komoly feladat volt a megformálás. Tudniillik a közismert, Vachot által közölt rajzot összehasonlítva Kaiona koponyájáról az exhumálás alkalmával készített fényképekkel, rájöttem, hogy nem ilyen lehetett az arca. Ezért azután a koponyafényképekre helyezett átlátszó papíron magam kerestem ki az arc vonásait. Az ilyenmódon készített tervet a zsűri is jóváhagyta. Természetesen azt szeretném elérni, ha az én készülő szobrom Katona portréja menne át a köztudatba, mint amely leghívebben ábrázolja a drámaírót. Katonában •ugyanis a tragédiaírói hangsúlyoztam. Azt a lázadó indulatot törekedtem ábrázolni a szoborban, melyet az író, Bánk Bán-jába vitt bele. Es hogy alakját minél életteljesebbé, valószerűbbé tegyem — amellett, hogy gondolataim hátterében folyton Bánk bán alakja élt — egy élő alakra is gondoltam, akit helyébe képzeltem. A beszélgetés lélegzetvételnyi időre megszakad s feltesszük a kérdést: mikor kerülnek a színházra a szobrok? — Egész komoly, nagy feladat ez, teljes odaadást, elmélyedést, szívet-lelket kívánó munka, mely nem csak testilen veszi igénybe az embert. Április közepén kezdtem neki — mikor a tanácstól megkaptuk a műtermet — s azóta napi 10—12 órát dolgozom. E hónapban befejezem a munkát, s az öntőformákat is elkészítem, hogy augusztusban a kiszemelt helyen e formákban kiönthessiik cementből és márványzúzalékból a szobrokat. A ierakoiia sorozat és a szökőkút SZÖKŐKÚT S most a domborművek felé fordul érdeklődésünk. Megtudjuk, hagy az öt domborművet a budapesti lakásépítési igazgatóság rendelte az épülő szegedi bérházra. — Minden kapu fölé egy dombormű kerül. Témájukat fényzU a {/Ucdidán.,. a család életéből meri'e Azt iparkodtam feli-lgozni, ami most homlokteic n v.an a magyar életnek. A diMbormiívek is elkészülnek ebben a hónapban. Mivel se kőnek, se bronznak nincs bővében a mi vidékünk, ellenben van jó agyag, amely olcsó is, a domborművek végleges anyaga terrakotta, vagyis égetett agyag lesz. Sajnos, égető kemencét megfelelő hely híján nem tudtam építeni. így aztán Hódmezővásárhelyre kell küldeni a dombet müveket égetésre. Végül beszélgetésünk a szobrász későbbi tervei felé fordul. Kiderül: nemcsak leivek. újabb megrendelések w várják. — A hőforráshoz készítek szökökútat a helyi hagyományok felhasználásával. Vizet merítő korsós menyecskét ábrázolok majd, utalásul arra, hogy valamikor a Tiszából hordták itt a vizet. A Képzőművészeti Alap munkaelosztó bizottsága egyébként is rendszeresen ellát bennünket rendelésekkel... A beszélgetés alatt a szobrász munkamódszerének egy érdekes mozzanatát figyeltük meg. Már most — amikor még Katona és Erkel szobrán és a dombormü-sorozaton dolgozik — foglalkoztatja későbbi feladata, kialakul benne következő munkájának terve. Közben az asztalról útrakél a halványzöld alma, amelynek tavaszi illata most még derűsebbé, élettelibbé varázsolja a műterem hangulatát. S hogy a szíves kínálás után áttessékelnek a festő-műtermekbe is bennünket, a szinek, a csendéletek mosolygó almái, a tájképek zöldje s az emberi arcok — a vásznakon is szinte kitapintható — játéka, remegése, eleven bőr és hűs színe kitárják a falakat az élet felé, melynek itt újraéledő másai készülnek. Ekkor döbbenünk rá, hogy a szobor. Katona József alakja száz éven túlról is milyen eleven, milyen mai. Élet van benne. A művészet legyőzi a halált. Németh Ferene Tápai Antal Katona József szobormásán dolgozik. A háttérben Erkel Ferenc szobra látható Gördülő lejgazdaságok A Kirgiz SZSZK hegyilegelöin, ahol mcst hatalmas tehéncsordák legelnek, gördülő tejgazdaságok dolgozzák fel a helyszínen a tejet és már a kész tejtermékeket szállítják a városokba és ipari telepekre. Ez év eleje óta kétszerannyi tejgazdaságot helyeztek üzembe Kirgiziában, mint 1S54 első felében. t DTIJEGYZET A nagy építkezést nézve, az ember nemcsak érzi, hanem látja is, hogy van a romoknál, a pusztulásnál nagyobb erő, az élet, az életét szerető nagy óriás, aki épít, hetek és hónapok alatt házakat, gyárakat, termésre készteli a terméketlen földet, új várost emel a romok helyén. Ennek az óriásnak neve: az új lengyel ember. A szocialista munka teszi itt is „óriássá", legyőzhetetlen erejűvé az embert. A felsorakozó régi épúletok a Starl Miasto (Öváros) piacterén maga a megtestesült múzeum. Virágoskert, ez ahol nagy tűzpusztítás után új életre kelnek a rózsák. Olyan ez, mint a mi Alföldünk, mikor ring a búza zöld táblája és felejthetetlenné tarkítja a sok színes mezei virág. Nehéz munkanapok gyüA wilanowi királyi kastély ÍÉ , FÉNYEK A VISZTULÁN 5 mölcse ez, amely újjászúlte az óvárost és szülte az új szakmunkások százait és ezreit. Szülte az új Varsó új építőit. Ahogy nőttek Muranow romjaiból az eFő új házak, üvegek kerültek a túzkimarta ablakokra, s világos lakásokba költöztek a pincék, az összedőlt házak alakította barlangok lakói, úgy virradt Varsó felelt. Erősödőit az élet, a fény. A hosszú bús, szomorú napok után derű érkezett. De a sötétséget, a pusztulás képét elűző fény árnyat is vetett. Csakhamar meglátták a szembetűnő árnyakat, az építés kezdeti hibáit, amelyek együtt nőttek a házakkal. Muranowot rövid idő múlva nem a rom uralta, már új városrész épült ití: a népé. üj város, új téglával. Igaz. a régit a viskókból és egykori úri paloták törmelékeit, zúzták a gépek, keverték cementtel, homokkal, gyúrták, formálták, égették téglává. A törmelékkel együtt bele őrölték Varsó új tégláiba a várost hősiesen védő lengyel katonák, munkások kiíröccsent vérét. Ez a mindennél drágább kötőanyag, az emberi vér, keveredve a cementtel, forrasztja össze nemcsak a régi munkásnegyed Muranow. hanem egész Varsó új házait. Itt, Muranowban született az első munkaverseny, s kezdett lüktetni az alkotás soha nem látott lendülete. Szép kezdet volt, amely életet lehelt a romok közé. De még sem voltak elégedettek Varsó építői. Nem találták méltónak építészetük akkori szépségét Varsó, a régi város helyettesítésére. A felismerés új terveket szült, amelyek megvalósulva Varsó igazi szépségét adják. Elmondhatjuk, ezekben az épületekben Varsó újjáépítésében benne van az egész lengyel élet, egész ncp: múlt, jelen és jövő. Ügy van ez, ahogy a Poniatowiszki híd végénél emelkedő nagy kőépület homlokára vésett aranybetűk hirdetik: „Calv Narod Buduje Stolice" (A fővárost az egész nép építi). ÜTIJEGYZET Nyári délután a kastély parkjában Varsóban, de sok vidéki városban találkozhatunk ezzel a felirattal az építkezéseknél: „Figyelem! Müemléképítkezés! Nemzeti kultúránk egyik dokumentumát állítjuk helyre". Lengyelország messze földön híres volt gyönyörű műemlékeiről. Most a nép törődik azzal, hogy újjáépítse azokat. Nemcsak Varsóban, hanem vidéki városaiban is. A fővárosból szép, széles nyárfákkal szegélyezett beton-út vezet a Visztulán keresztül YVilanowba, a híres királyi kasiélvhoz, amit még a XVII. században .lan III. Sobieski király emeltetett. A barokkstílus gyöngyszeme ez az épület, amelyet gyönyörű park övez, és ina Varsó munkásainak kiránduló helve. Itt töltik pihenő napjukai, szórakoznak pihenik a hét fáradalmait. (Folytatjuk.)