Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

CsfitÖrtBk, 1955. Július 21. DÉLM&GYRRQRSZIIG Üj búzát őröl a Szegedi Gőzmalom Július 20, szerda délelőtt. "A Szegedi Gőzmalom előtt gépkocsik, szekerek állnak megpakolva búzás zsákok­kal. 11 óra körül újból a malom elé áll a szegedi Táncsics TSZ nagy laposko­csija és a búzával teli zsá­kokat már hordják is a ma­lomba. Uj búzát hozott és hoz a tsz. Kószó István, a Táncsics TSZ növénytermelő brigád­jának vezetője gondosan számbaveszi és jegyzi a ma­lomba vitt zsákokat. Aztán örömmel jelenti ki: — Ma egész évi búzabe­adási kötelezettségünknek eleget teszünk. Tudjuk, fon­tos a beadás, s szívesen hoz­zuk az új búzát, hogy legyen kenyér. A malom igazgatója, Mol­nár János, a malom párt­titkára Kónya Mihály, aki különben sztahanovista al­molnár és a főmolnár, Tűri Lajos, tenyerébe veszi a Táncsics TSZ-ben termelt új búzát és vizsgálják, nézik. Elismeréssel mondják: "Szép, acélos búza« Valóban az. S miután a Táncsics TSZ jú­lius 20-ig beszállította az ál­lamnak járó búzát, három­ezer forint gyorsbeadási ju­talmat kapott. Még nincs déli 12 óra sem, amikor fellobogózott teher­gépkocsi áll a malom elé. A tápéi Ady Endre TSZ tagjai hozzák az új búzát. Tóth Pál, a tsz elnöke is nagyon kí­váncsi arra, milyen a hekto­liter súlya a búzájuknak. Megmérik és megállapítják, hogy 82.6 százalékos. (Ez annyit jelent, hogy 100 liter búza súlya 82 kiló 60 deka.) De menjünk a malomba, ahol éjjel, nappal, sőt még vasárnap is dolgoznak a gé­pek, Öröm az a molnároknak is, hogy a malomba új búza ér­kezett — új búzából készít­hetnek lisztet. A malom igazgatója és főmolnára meg­állapítja azt is, hogy az ed­dig beérkezett új búza mi­nősége sokkal jobb, mint a tavalyié. Régen nem őröltek már olyan acélos búzát, mint amilyent a szegedi Táncsics és a tápéi Ady Endre TSZ hozott. Tavaly a legjobb bú­za hektoliter súlya 78 száza­lék volt. Az új búzát is természete­sen előkészítik az őrlésre. Gép segítségével tisztítják, majd mossák, vagy ahogy szaknyelven mondják, kop­tatják. Utána a gabona több órára a pihentető kamrába kerül, majd onnan a hámozó gépbe jut, majd újból a pi­hentető kamrába. Aztán az új búza a hengerpárokra, őr­lésre megy. A búza őrlésre való elkészítése nagyon fon­tos. Az előkészítésnél tevé­kenykedik Kónya János kop­tatós is, Kónya Mihály al­molnár testvére. Kónya Já­nos is régóta, immár 26 esz­tendeje molnár, 12 esztendős volt, amikor malomba ke­rült. Szereti a mesterségét és becsülettel őrködik ő is azon, hogy jó liszt készüljön* A kis Sarkadi Szabó Béla — mindössze 16 esztendős fiú — ipari tanuló a malom­ban. Apja a sándorfalvi ma­lom vezetője és a fia is mol­nár lesz. A fiú az elmúlt év ősze óta tanulja a mestersé­gét és nem is vall szégyent, sőt büszkék rá a malmiak. Ez érthető is, hiszen Sarkadi Szabó Béla Szeged és Csong­rád megye legjobb ipari ta­nulója. Csak úgy ragyogott a fiú szeme, amikor megtudta, hogy új búzából őrölnek lisz­tet. A szitapadláson tevé­kenykedik most, s segédke­zik ahogyan tud, a liszt elő­állításánál. Nagyszerű percek követ­keznek. Zsákokba ömlik az új búza lisztje. Szép liszt, jó liszt és igen közel van már az idő, amikor belőle készül a kenyér. A folyamatos munkára, az új búza őrlésére jól felké­szültek a malomban. A nagy javítást már régebben elvé­gezték. Gondosan intézik az üzemeltetés közbeni, heten­kénti karbantartást. Vannak tartalékban hengerek is, és ha a szükség úgy hozza, a hengercserét gyorsan végre­hajthatják a karbantartással egyidőben. Öröl a malom. Az eddig beérkezett új búza minősége jobb, mint a tavalyi, —jobb liszt, jobb kenyér készülhet. S milyen jó is lesz, ha az asztalra kerül az új búza lisztjéből sütött jóillatú ke­nyér, vagy a foszlósbélú ka­lács, Tennivalók a szegedi üzemekben Érjünk el új munkasikereket augusztus 20 liszlelelére A Magyar Dolgozók dekádról dekádra, hónapról lemezgyárban ez a brigád Pártja Központi Vezetősé- : hónapra teljesíteni a terv megvizsgálta a lehetosegeket gének márciusi határozata minden előírását. Különösen ' s több javaslatot tett A brigád megjelölte az ipar tennivalóit.' a hónapok első dekádjainál munkája nyomán eddig Eszerint 1955-ben a szocia-juan baj. Július első dekádjá- ]mint 100 ezer ' több forin'-ot takarí­lista ipar termelését 1954-hez képest 5,7 százalékkal, az egy főre eső termelést 3,9 száza­irányzatot például a Gőzfü rész. Szőrme- és Bőrruhaké­lékkal kell emelni, az önkölt- szítő Vállalat, a Vágóhíd, XI. séget általában 3 százalékkal Autójavító Vállalat, kell csökkenteni; általában | Miben lehet és kell keres­2,3 százalékos anyagmegta- | nünk annak okát, hogy az karítást kell elérni. A hatá-1 évi vállalások teljesítéséért, rozat rámutatott, hogy az el- 1 az április 4 tiszteletére kibon­versenylendület következendő hónapok leg- j takozott főbb feladata, szakadatlanul, alábbhagyott? Mindenekelőtt dekádról dekádra, hónapról ' abban, bogy sem a pártszer­hónapra teljesíteni a terv j vezetek, sem a szakszerveze­minden előírását. Feladatunk lek részéről nem folyt a az 1955. évi népgazdasági terv j szervezési munka mellett teljesítése és túlteljesítése. — , meggyőző, felvilágosító, poii­a termelékenység növelése. ] tikai munka, nem volt meg­az önköltség csökkentése, felelő a példamutatás a párt­mert ez teremt szilárd alapot az életszínvonal további nö­veléséhez. A Szegedi Városi Párt­végrehajtóbizottság, az üzemi pártszervezetek intézkedése­ket tettek a határozat végre­hajtásáért, az ipari termelés fellendítéséért. A szakszerve­zet és a DISZ-szervezetek se- I gítségével is üzem Csépelnek a gépek az öftömösi határban is Szécsi Imre csapaía elsőnek kezdte a munkái 1 Kedden 'délután az öttömösl egyéni gazdák szérűjén is fel­zúgtak a cséplőgépek. A munka megkezdésében első volt Szécsi Imre, a Pusztamérgest Gépál­lomás traktoristája. Gépe ki­fogástalanul dolgozik. A gaz­dák és a cséplőmunkások a szalma és a törek között még psak véletlenül sem találtak egy szemet sem. Szécsi Imre így mondja: A cséplöszekrényt és az erőgépet naponta három­szor-négyszer is átnézzük, ki­fogástalanul karbantartjuk. Ez­zel legalább 36 mázsa gabona­megtakaritást érünk el a csép­lés befejezéséig. Szécsi Imre dolgozótársai nevében is szól, amikor azt mondja: — Gépünk cséplési normája 3200 mázsa. Ml úgy látjuk, ezt a normát túl lehet teljesí­teni és túl is teljesítjük. Sza­vunkat adtuk, hogy a cséplési idényben a tervnél 400 mázsá­val többet, vagyis 3600 mázsát csépelünk el. A cséplőgép elején nagy fe­hér papírról a felesleges ga­bona állami felvásárlásáról szóló kormányrendeletet ol­vashatjuk. Bacsó Antal elv­társ, szalmahordó mondja: — Azért függesztettük ki a rendeletet, hogy ha valami vi­tás dolgok, félreértések me­rülnének fel, a gazdáknak azonnal meg tudják? magyarázni az igazságot, hi­szen kéznél van, mindenki ol­vashatja, tanulmányozhatja a rendeletet. Beszélgetés közben felme­rült egy kérdés: az öttömösi dolgozó parasztok mennyire is­merik már a felesleges gabona­állami felvásárlásáról szóló rendeletet? Bacsó és Káli Er­vin elvtársak mondják: — Sokan jól ismerik, örül­nek is neki, mert bizony ta­valy ezen a vidéken cséplés­kor a spekulánsok csak 160— 180 forintot fizettek egy má­zsa kenyérgabonáért. Most pedig az állam a búzáért 280, a rozsért pedig a juttatások­hat együtt 260 forintot fizet. De vannak olyan gazdák, sőt cséplő és arató munkások is, akiknek az ellenség magya­rázta meg a rendeletet. Töb­bek között igyekeztek, elhitetni az emberekkel azt, hogy az jaratórészesek és a cséplőmun­kások nem kaphatják meg ter­mészetben a keresetüket, ha­bár nekik búzára, rozsra lenne szükségük, de mégis pénzt fi­zetnek nekik. A munkacsapat népnevelői mindenkinek megmagyaráz­\zák a valóságot. Bacsó elv­\ társ megígérte, hogy pihenö­\ idejében mindig előremegy a ! következő szérűbe, s míg a gép odaér, elbeszélget majd a ! csépettető gazdákkal, megtár­gyalják a felvásárlási rendele­tet is. Helyes kezdeményezés ez. A cséplő munkacsapatok tagjai állandóan a dolgozó parasztok között vannak. 'A legnagyobb lehetőségük van arra, hogy alapos népnevelő munkát végezzenek. A népnevelő mun­kából Szécsi Imre, a traktoros is jól kiveszi részét. — Csak akkor végezhetünk igazán jó munkát, ha biztosít­juk, hogy minden szem gabona jó helyre kerüljön — magya­rázza Szécsi Imre. Az idő már estefelé jár. A gép nemsokára végez a máso­dik asz taggal is. Mielőtt újat kezdenének, röpgyülés lesz, ahol a munka első tapasztala­tairól és a begyűjtési, illetve a felesleges gabona állami fel­vásárlásáról szóló rendelet is­mertetéséről lesz szó. Százhúszezer leránt előleg Hatszázhuszonhat hold szántó, kert és gyümölcsös gazdája a Haladás TSZ 134 tagja. Szép nagy terület ez. Ha vége lesz a nyárnak, gaz­dag termést takaríthat­nak be. A gazdagságról beszél az is, hogy június vegéig — azok kö­zött, akik kérték — csak készpénzben 120 ezer fo­rint előleget osztottak szét. Ezt a 120 ezer forintot első­sorban azok kapták, akik eb­ben az évben kerültek a szö­vetkezetbe és most még nin­csen újig való kitartásuk. De nemcsak pénzt, gabonát is osztottak már az idén, nem is keveset: 4 kiló árpát mun­kaegységenkint. Nyomban a cséplés után megkezdődik a búza osztása is. Olyan nagy a termés, hogy a szövetkezet nem tudja hol raktározni. Szét kell tehát osztani a ter­més egyrészét, nem lehet vele megvárni az őszt, még akkor sem, ha ezt jobban szeretnjsk néhányan. Idős Vér István a múlt év­ben 16 ezer forint készpénzt, 12 mázsa búzát, 8 mázsa ár­pát és zabot, meg 22 máz^a kukoricát is kapott. Háztáji gazdasága is meghozta a magáét. Idős Vér Istvánéit disznót is vágtak, szépet. így most különösképpen nekik sincsen szükségük előlegre. De Vér István már azt is tudja, hogy az idei jövedel­me jövőre is elég lesz újig. Munkaegységkönyvébe ed­dig már 340 egységet jegyez­tek be. De nemigen marad­nak el mögötte a munkában többi tagtársai sem. A férfiak átlagos munka­egysége jelenleg 300 körül mozog a szövetkezetben, az asszonyoké pedig 150— 200 körül van most. A szövetkezetben már ki­számolták azt is az embe­rek, hogy az idén nemcsak munkaegységeik száma lesz nagyobb, de több lesz az egy munkaegységre jutó osztalék is. Nemcsak pénzből, hanem terményekből is. Nagyon óvatosak a számításban, hi­szen a kellemes meglepődés mindig jobb, mint a keserű csalódás, mégis úgy látják, hogy csak a konyhakerti zöld­ségfélékből 400 ezer forint körül lesz a haszon, de legalább ennyit, ha nem többet, hoz a faiskola is. Ezt a két tételt az olajlen, a napraforgó ára, a gyümöl­csösök haszna, meg a cukor­répa jól kikerekíti az egy­millió forintra. Tehát nemcsak a tagoknak jut az idén több a jól vég­zett munka után, hanem tovább erősíthetik a közös szövetkezeti gazdaságot is, mert bizony ők erre is gon­dolnak. Tervükben van, hogy úi tenyészmarhatörzset vá­sárolnak, villamosítják a gazdaságot Magtárat és egy nagy nevelő-üvegházat építe­nek. Tehetik, van hozzá pénzük. vsiammnvi ! Sózó, azt felírja, s tovább­intézkedési te™ | Az, ö?f-^tött rögzítette a tennivalókat _ | ajánlásokat átadja a szak­és elkészítette évi vállalását, j és a hSffiE csatlakozva a 20 budapesti l jartasöa veszl ^a/iónap be­vállalat felhívásához. A ME- i ^ezesevel kezdődik újból a Hiba, vállalat felhívásához. A ME . TESZ-en belül a városi párt- 1 „ ^ végrehajtóbizottság a vezető és alsóbb műszaki dolgozók­kal megvitatta a KV határo­zatából adódó műszaki fel­adatokat. Bevezettük a de­kádtervek teljesítésének rend­szeres ellenőrzését, nagyobb | arról sem kap a dolgozó tá­segítséget adva a lemaradó! íf^3^ h°gy mi volt az üzemeknek. Intézkedés tör- ?^.hónaPÍ , ^ítésének tént a Textilmüvekben jól be- ei edmenye, hol kell javitam vált Buravesztnyik mozgalom szélesebb körű elterjesztésére. A mozgalom a dolgozók gaz­daságos termelésének egyé­nenkénti mérését biztosítja. Intézkedés történt a sztahá­novista és újítókörök létreho­zására, illetve munkájuk fel­lendítésére. Szeged ipara egészében véve az 1954. évi stagnálás után 1955 első félévében ered­ményesebb munkát végzett. Az első félévben az ipar tel­jes termelési tervét 101,9 szá­zalékra teljesítette. Ezen be­ban nem teljesítette az elő-,tottak meg. Baj azonban, hogy nem minden üzemben műkö­dik ilyen brigád. A szegedi üzemekben sok száz dolgozó, közöttük szép­számmal párttagok szerez­ték meg az elmúlt években fegyelmezett magatartással, élenjáró módszer alkalmazá­sával, újítással, a technoló­gia tökéletesítésével a szta­hánovista, kiváló dolgozó kitüntető címet. Van bázis a Sztahánov-mozgalom kiszé­lesítésére, de mégis olyan je­lenség mutatkozik, hogy a mozgalom »öncéfúvá« kezd válni. Az élenjáró dolgozók a sztahánovista, vagy kiváló dolgozó cím megszerzése után általában nem törek­szenek azon, hogy munka­társaikat a magasabb ered­mények eléréséhez segítsék. De több helyen van már kez­deti lépés a sztahánovista körök létrehozására. Ezt kell követni valamennyi üzemnek. A pártbizalmiak a sztahanovistáknak adják pártmegbizatásként a terme­lésben lemaradó dolgozók segítését. A meglévő bajok megszün­tetése feladatot ad az üzemi pártszervezetnek, valameny­nyi kommunistának. Minde­nekelőtt az a teendő, hogv necsak időnként, hanem rendszeresen ellenőrizze a pártszervezet a termelés ala­kulását, ne csak az igazgató vagy főmérnök beszámolta­tásával, hanem az egyes kommunisták, a pártcsopor­tok segítségével a gép mel­lett, az üzemrészen belül. A kommunisták legyenek a verseny élenjárói, példamu­tatóan teljesítsék vállalásai­kat és ezzel mozgósítsák az üzem valamennyi dolgozóját. tagok részéről sem, mely mozgósította volna a dolgo­zók széles tömegeit a felaján­lások teljesítésére. A Szegedi Ruhagyárban is például min­den hónap elején rendszere­sen szervezik a felajánláso­kat. A szalagvezető személy szerint megkérdezi, milyen vállalást akar tenni a dol­szervezese. hogy nem magyarázzák meg a dolgozóknak, mire irányul­jon a felajánlás, nem győzik meg arról, hogy az egyén felajánlása mennyire része az egész üzem vállalásának. De j munkáját saját maga, a kö­zösség érdekében. Akkor érez felelősséget minden dolgozó maga is az egész üzem munkájáért, ha ismeri eredményeit, hibáit és tudja, mit kell tenni a munka megjavításáért. Ezért gondos­kodni kell a vállalat vezetői­nek, szakszervezeti bizottsá­gának a tervek és a vállalá­sok üzemrészenkénti, gépen­kénti felbontásáról, hogy mindenki lássa a következő lül a II. negyedévben a mi- dekád, hónap vállalással ki­nisztériumi ipar 101,8 száza­lékra, a helyiipar 110, a szö­vetkezeti helyiipar több mint száz százalékra teljesítette Ezzel az előirányzatát. vállalásokban meghatározott 64.5 millió forintnak körül­belül 50 százalékát érték el. Határidő előtt teljesítette ipa­runk az export-kötelezettség egészített feladatait. Fontos, hogy a dekádról dekádra, hó­napról hónapra értékeljék a cvi! versenyt s a legszemléltetőbb helyen és eszközökkel az egyének teljesítésével együtt nyilvánosságra hozzák. Ehhez csak felelősséget kell minden előírását. Ezek a szá-; érezni a versenyért és javítani mok azt mutatják, hogy az-keU a munkán, mert egyéb fel­lnrt i Ír Q ! ipar egészségesen fejlődik, a' termelékenység lassan ugyan, j tételek adva vannak. Nem tud de növekszik." az önköltség] agitálni, nem tudja szervezni csökken — gazdaságosabban termelünk. Az eredmények biztatók és sok üzem jó munkáját mu­tatja, ahol eleget téve a 20 budapesti üzemhez való csat­lakozásban vállalt kötelezett­ségüknek, túlteljesítették a II. negyedéves előirányzatu­kat a termelés, a termelé­kenység, az önköltség terén. Például a Paprikafeldolgozó az I. félévi 103,2 százalékos vállalással szemben 123,4 szá­zalékra teljesítette teljes ter­melési tervét. A Szegedi Ju­taárugyár az első félévben a termelékenység I százalékos emelkedést vállalta; ezzel szemben 4,9 százalékos ter­melékenységemelkedést ért el. A Seprőgyár az első félév során 4,5 százalékkal csök­kentette az önköltséget, ugyanakkor az anyagfelhasz­nálásnál 7,3 százalékos meg­takarítást ért el. Az eddiglk értékelés alapién a felajánlások vég­rehajtásában születtek sike­rek, de mégsem lehet kielégí­tőnek mondani a verseny len­dületét, nz elért eredménye­ket. Ma sem mondhatjuk még azt, hogy az elért eredmé­nyeknek valamennyi üzem ré­szese. Több vállalat, mint például a Szegedi Cipőgyár, a Vegytisztító elmaradt a tervteljesítésben, nem teljesí­tette vállalt kötelezettségét. Ma sem tudtuk még megöl­dani az ütemes termelést s'verseny fellendítéséért. A Fa­az a szakszervezeti aktíva a \Yirsenyt, aki maga nem ismeri a vállalást, felajánlást. Az Ojszegedi Kender-Lenszövőben az üzemi bizottság nem veszi észre, hogy csak az UB.-elnök egy személten ismeri a válla­lat felajánlását, s az üzemi bizottság többi tagja és aktí­vái nom. Megállapítható, leginkább azokban az üzemekben vannak hibák, ahol maguk a vezetők — akiknek vezetni, irányítani, se­gíteni kellene a versenyt — nem foglalkoznak ezzel a fon­tos feladattal. Az elmúlt hetek­ben több nagy és fontos üzem igazgatójával beszélgettünk, s érdeklődtünk a versenymozga­lom állásáról. Kitűnt, hogy Sarnyainé elvtársnő, a Textil­művek igazgatója, Pukánszki elvtárs, a Kéziszerszámgyár, Kovács elvtárs a Fémipari Vál­lalat igazgatója és még többen csaknem teljesen tájékoztatla­nok voltak a felajánlások tel­jesítéséről. Néhány üzemben,,— ahol megfogadták a tanácsot — a munkaverseny segítésére bri­gádokat hoztak létre a párt, tömegszervezeti és gazdasági funkcionáriusokból, melyek ke­resik az üzemben, üzemrészek­ben a még fellelhető tartalé­kokat, intézkedéseket tesznek a Az augusztus 20-i ver­seny megszervezésénél mindezeket figyelembe kell venni. Biztosítani kell, hogy az elkövetkező napokban, hetekben a személyes agitá­ció, a csoportos megbeszélés arról szóljon, hogy ki mit tesz a vállalt kötelezettség, a terv minden előírásának teljesítéséért. Bontsák fel a terveket, az üzem vállalását dekádonként, gépenként s a feladatok teljesítésére szer­vezzék az egyéni felajánlá­sokat. Szervezzenek az üze­mekben körültekintő gon­dossággal augusztus 20. tisz­teletére "Alkotmány műsza­kot", augusztus 10-től 20-ig. Érjék el, hogy az évi válla­lások esedékes része, az augusztusi tervek rész'etei­ben való teljesítése és túltel­jesítése biztosítva legyen. Ezen belül egyes napokon a DISZ, az MNDSZ és más tömegszervezetek helyes, ha műszakokat tartanak. A gazdaságvezetők, — ahol er­re lehetőség van — tűzzenek ki céljutalmakat meghatáro­zott feladatok teljesítéséért, üzemrészenként, brigádon­ként, dolgozónként. Ellen­őrizzék rendszeresen az in­tézkedési tervek végrehajtá­sát, s gondoskodjanak arról, hogy minden üzemben fel­lendüljön a Sztahánov és újító mozgalom. Hozzanak létre üzemrészenként brigá­dokat a rejtett tartalékok feltárására, s ezzel is segít­sék az üzem versenymozgal­mának előrehaladását, a gazdaságosabb termelés meg­oldását. Az üzemekben a vezetők, munkások mindenütt egy­emberként együtt dolgozza­nak az augusztus 20-i ver­seny sikeréért, a tervek ha­táridő előtti és részleteiben való teljesítéséért. Nem két­séges, hogy mint annyiszor, most is teljesiti a munkás­osztály, az üzemi dolgozók túlnyomó többsége adott sza­vát, diadalra segítik ügyün­ket, — a nép ügyét. Tulkán István. a Szeged Városi Párt­végrehaj tóbizottság ipari osztályának „ vezetője,

Next

/
Thumbnails
Contents