Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

MOLETARJAI —•*. AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 170. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. július 21. RJ MAI SZAMUNKBÓL: A genfi kormányfői értekezlet szerdai eseményei (2. oldal) Üj búzát őröl a Szegedi Gőzmalom (3. oldal) A Minisztertanács határozata az 1955—56. évi sertéshizlalási akció beindításáról (2. oldal) Több gondot a minőségre ! Nagyon fontos, hogy az üzemek gyártmányai, termékei minőségileg is jók, megfelelőek legyenek. A gondosan előkészített, jóminőségű áru — közismert dolog ez — tovább is tart. A nem gondosan, felületesen összeállított termékek nem egyszer bosszúságot is okoznak. Vajon az anyag hibás-e abban, hogy például könnyen leesik egy-egy női cipő csatja, vagy a sarka? Ez így nem igaz; a hiba ott van, hogy a csatot, vagy éppenséggel a sarkot hánya-veti módon helyezték el a cipőn. A minőség az egyes gyártmányoknál azonban azt is jelenti, hogy termelékenyebb a munka, csökken az önköltség. Miért? A selejt, a rossz minőségű áru megdrágítja a termelést, hiszen a selejtben anyag és emberi munka van. A hibás áru legjobb esetben leértékelt lehet, vagy a selejtes áru anyagát — ahol erre alkalom kínálkozik és mód van — újra fel kell dolgozni. A selejt visszahúzza a termelést, a termelékenységet, anyagpazarlást, következésképp pedig önköltség-növekedést jelent. Az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata megállapítja, hogy az ipar számára a legfőbb feladat szakadatlanul, dekádról dekádra, hónapról hónapra teljesíteni a terv minden előírását. Ebben az is benne van, hogy nagy gondot kell fordítani a minőségre, hiszen ez is egyik tényezője a több, gazdaságosabb munkának, az igények kielégítésének, az életszínvonal további növelésének. Szeged üzemeiben általában érezhető javulás a munka minőségében. A gyárak kollektívájának évi vállalásában is szerepel általában a termékek, áruk minőségének megjavítása. Vannak városunkban olyan üzemek, ahol szépen és erőteljesen felfelé ível a minőséget mutató grafikon vonala. A Ruhagyárban az első osztályú áruk részaránya 1954-ben 97.6 százalék volt. Az idén a második negyedévben az első osztályú áruk részaránya 99.3 százalékra növekedett. Javulás tapasztalható az Üjszegedi Kender-Lenszövőben, a Jutaárugyárban, a Szegedi Kenderfonógyárban és több más üzemben is. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő és a Szegedi Kenderfonógyár esedékes exportkötelezettségének is jóval a határidő előtt tett eleget, minőségi kifogás nélkül — a vállalásnak megfelelően. Vannak azonban üzemek, ahol nem alakul megfelelően a munka minősége, vagy éppen visszaesés mutatkozik. A Szegedi Cipőgyárban például az első osztályú cipők részaránya a tervezettel szemben 2 százalékkal volt kevesebb a második negyedévben, pedig a cipőgyáriak vállalták, hogy öt százalókkal több első osztályú árut gyárta- « nak a tervezetten felül. A többi között a Cipőgyárban azért nem volt kielégítő a minőség, mert nem fordítottak kellő gondot és figyelmet az ellenőrzésre, a munka minőségére. A tűződében és az alja-üzemrészben helyesen szem előtt tartották a terv teljesítését, de ehhez párosulni kellett volna a jó minőségnek is. Most már történnek intézkedések a gyárban a munka minőségének megfelelő ellenőrzéséért. A DÉMA Cipőgyárban a tervezett 92.1 százalék helyett 97.8 százalékban gyártottak első osztályú cipőt. Ebben ott tükröződik a gyár kollektívájának figyelmes és gondos munkája. A DÉMÁ-ban Aboinyi József, Bullás Imre, Martonosi Antalné, Báló Antalné, Pácsa Jánosné, Széli Lászlóné, Tóth Anna, Angyal József is nagyon ügyel munkája minőségére. Azért a DÉMAban is vannak, akiknek még gondosabban kell végezni a munkát. Ez vonatkozik Ótott Kovács Györgyre, Gárgyán Vincére, Rizsnyovszki Zsuzsannára, Filep Lajosnéra, Kormányos Klárára, Seller Magdára, Nacsa Klárára, Gyurica Máriára és Komlós! Flóriánnéra. Az egész nép. minden egyes dolgozó érdeke az, hogy kellő figyelmet fordítson a minőségre. A gondos munkának közvetlenül is mutatkozik a haszna, mert a kifogástalan munkát végzők jutalmat, prémiumot ls kapnak. Az üzemek vezetőinek a többi feladattal együtt munkát kell végezni a minőség további javításáért. A vezetők nem tűrhetik a selejtgyártást, az anyagpocsékolást sem. Ugyanakkor gondoskodaiok kell arról, hogy meglegyenek a feltételei a jó, minőségi munkának. Egy sor üzemben sajnos még mindig ilyen, vagy olyan formában megmutatkozik a hóvégi hajrá és ez bizony káros a minőségre is. A hóvégi hajrá megszüntetéséért elsősorban az üzemek vezetőinek kell megfelelő intézkedéseket tenni. A termelés, a termelékenység növelésének, a minőség javításának egyik fontos feltétele, hogy rendszeres legyen a szakmai továbbképzés, azokkal az emberekkel való foglalkozás, akik még járatlanok egyegy adott mesterség titkaiban. Az Üjszegedi KenderLenszövőben a kommunisták kezdeményezésére a szövődé párttag és pártonkívüli sztahánovistái munkaidejük letelte után átadják tapasztalataikat a gyengébben termelő munkatársaiknak. Ez ahhoz vezetett, hegy a gyengébben termelő munkások teljesítménye nőtt és javult munkájuk minősége is. Az ilyen segítség kétségtelen minden üzemben nagy eredményhez vezet. Az üzemek augusztus 20-ra való készülődése csak akkor lesz teljes, ha vállalásuknak megfelelően nagy gondot fordítanak a munka minőségére is. A termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása szilárd alapot teremt az ország és népe további előrehaladásához. H Központi Statisztikai Hhratai jelentése az 1915. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955 második negyedévében a következő adatok lemák. Ipar — építőipar 1955 második negyedévében tovább folytatódott az ipar kedvező fejlődése, amely a múlt évi visszaesés után az első negyedévben kezdődött meg: az ipar túlteljesítette termelési és termelékenységi tervét, csökkentette a termékek önköltségét. Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a 20 budapesti üzem dolgozóinak kezdeményezésére indított széleskörű munkaverseny. 1955 második negyedévi termelési tervét a szocialista ipar 105.2 százalékra, első félévi tervét 104.9 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a második negyedévi tervet a következőképpen teljesítették: Kohó- és Gépipari Minisztérium 105.8 százalék. Szénbányászati Minisztérium 107 százalék. Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 105.3 százalék. Könnyűipari Minisztérium 104.9 százalék. Élelmiszeripari Minisztérium 105.9 százalék. Az Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 110.6 százalék. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 104.4 százalék. Országos erdészeti főigazgatóság iparvállalatai 112 százalék. A helyi ipari vállalatok 108,1 százalékra, a kisipari szövetkezetek 103,8 százalékra teljesítették 1955 második negyedévi teljes termelési tervüket. Az állami építőipar is teljesítette második negyedévi termelési tervét. Az ipar 1955 második negyedévében terven felül termelt szenet, villamosenergiát, jelentős mennyiségű kőolajat, hengerelt acélt, téglát, cementet. tehergépkocsit, kerekes traktort, fogatosekét, magtakaró- és nehézboronát, gyapjúszövetet, kötöttárut, bőrlábbelit, férfi öltönyt, stb. E cikkekből lényegesen többet termeltek, mint 1954 azonos időszakában. 1955 második negyedévében a szocialista ipar termelése 7,6 százalékkal, a minisztériumi iparé 5,6 százalékkal, a helyi iparé 21,8 százalékkal, a kisipari szövetkezeteké 14,6 százalékkal haladta meg az 1954 második negyedévi termelést. 1955 első félévében a szocialista ipar termelése 9.5 százalékkal, a minisztériumi iparé 7,7 százalékkal volt több, mint 1954 első félévében. A negyedév folyamán számos ipari beruházást helyeztek üzembe és kezdtek meg: többek között új üzemrészekkel bővült az Ajkai Timföldgyár, az Almásfüzitői Timföldgyár és a Péti Nitrogénművek. A Lenin Kohászati Művek erőművében új gépegység kezdte meg működését, a borsodi hőerőmű második gépegysége is megkezdte a próbaüzemeltetést, bővült a Komlói Kenyérgyár és a Pápai Húsüzem. A második negyedév folyamán megkezdték az ajkai-inotai 120 kilovoltos távvezeték építését. Az ipar a negyedév folyamán a műszaki fejlesztés te* rén is ért el eredményeket: sikerrel alkalmaztak, egyes új technikai eljárásokat, előállítottak néhány fontos új gyártmányt: elkészült a 120 kilówattos rövidhullámú adóberendezés. továbbá több közlekedési eszköz (Ikarus 66. városi autóbusz, 130 lóerős Diesel mechanikus mozdony, stb.) prototípusa. A munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen is. a termelés növekedését az ipar elsősorban a termelékenység növelésével érte el. A szocialista iparban az egy munkásra jutó termelés a második negyedévben 5,1 százalékkal, az első félévben 6,8 százalékkal múlta felül az 1954 azonos időszakának viszonylag alacsony termelékenységi színvonalát; az 1953 azonos időszakának termelékenységét azonban csak némileg haladta meg. Az építőiparban a termelékenység nem emelkedett. A minisztériumi iparban az önköltség — az első negyedévi eredmények után — a második negyedév folyamán is általában tovább csökkent. Az eredmények mellett az ipar és az építőipár fejlődése a negyedév folyamán nem minden tekintetben volt kielégítő. A termelés nem volt eléggé tervszerű. Az ipar egy s fontosabb termékfajtákból a tervezettnél kevesebbet termelt. Nem teljesítették a második negyedévben például a nyersvas. az acélöntvény, a timföld, a motorkerékpár, a kolbászfélék, a szappan termelési tervét. Az építőipar számos létesítményt nem fejezett be az előírt határidőre és nagyrészt ezért több beruházás második negyedévre tervezett üzembehelyezése elmaradt. Nem helyezték üzembe például a Sajómenti Vegyimüvek több üzemegységét, a nyírbátori és a pécsváradi tárházakat és a budapesti 500 wattos televíziós adóállomást. — Az ipar több területén a termelés nem volt egyenletes: a termelés színvonala az egyes hónapok harmadik dekádjában általában lényegesen meghaladta az első dekád termelését. Egyes ipari termékek minősége még mindig nem kielégítő: a második negyedév folyamán például len-kender szövetből, férfikabátból, női ruhából, férfiingből, kisebb volt az elsőrendű termékek aránya, mint az előző időszakban. A műszaki fejlesztési tervben előirt feladatok jelentős részét nem teljesítette az ipar: a szénbányászat nem teljesítette gépesítési tervét nem terjedt el az előírt mértékben — különösen a gépiparban és az építőanyagiparban — több fontos új technikai eljárás, a tervben előírt több új gyártmány üzemszerű termelését nem kezdték meg. Az építőipar nem használta ki megfelelően a gépeket és berendezéseket, több esetben nem kezelték kellő gondossággal az építkezések céljait szolgáló anyagokat és eszközöket, Mezőgazdaság A késői kitavaszodás miatt a tavaszi munkákat a szokottnál később kezdték el, de a vetéseket sikerrel befejezték. Kukoricát 150 000 katasztrális holddal nagyobb területen vetettek, mint egy évvel ezelőtt, a rizs vetésterülete a Keleti Főcsatorna építési munkálatainak előrehaladásával kereken 15 000 katasztrális holddal növekedett. A zöldség és főzelékfélék vetésterülete ls nagyobb a múlt évinél. A szerződéses növények vetéstervét a mezőgazdaság teljesítette. A kedvezőtlen tavaszi időjárás a növények fejlődését hátráltatta, de az utóbbi hetek jobbidőjárása következtében a terméskilátások lényegesen javultak. A kalászosok várható termésátlaga magasabb a múlt évinél. Az állami gazdaságok és a mezőgazda! sági termelőszövetkezetelv várható termésátlagai jobbak. mint az egyéni gazdaságoké. Burgonyából és egyes gyümölcsfélékből kiemelkedően jó termés várható. Kedvezőek a kukorica és a szőlő terméskilátása is. I Az állami gazdaságok és a I termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai módszereket Á termelőszövetkezetek a kukorica vetésterületének tebb mint 40 százalékán végeztek négyzetes vetést és mintegy 30 000 katasztrális holdon hibridkukoricát vetettek. Az állami gazdaságok a kenyérgabona vetésterületének közel 40 százalékán minőségi vetőmagot termelnek. A mezőgazdaság 1955 első félévében több mint 3000 traktort (ebből 1100 Universal traktor), 2300 traktorekét és 550 cséplőgépet kapott. A gépállomások a tavaszi kampányban közel 100 ezer normálholddal több talajmunkát végeztek, mint az előző évben. A termelőszövetkezetek mellett nagy segítséget nyújtottak az egyénileg dolgozó parasztoknak is, mintegy negyven százalékkal több talajmunkát végeztek részükre, mint a múlt évben. A tavaszi növényápoiásl munkák elvégzésénél sem a gépállomások, sem az állami gazdaságok nem használták ki megfelelően a rendelkezésükre álló gépeket. 1955 első félévében tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Június 30-ig 113 új tsz alakult és 28.000 tag lépett be a termelőszövetkezetekbe, Közlekedés 1955 második negyedévében vasúton lényegében ugyanannyi árut és utast, tehergépkocsin 1,9 százalékkal, hajón 19,8 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint a múlt év azonos időszakában. 1955. első félévében vasúton 7,1 százalékkal, tehergépkocsin 4.5 százalékkal, hajón 8,9 százalékkal több árut szállítottak, mint 1954 első félévében. A második negyedév folyamán átadták a forgalomnak a több mint 50 millió forintos költséggel újjáépített újpesti összekötő vasúti hidat. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 második negyedévi eladási tervét 100.3 százalékra teljesítette. A második negyedévi forgalom 2,4 százalékkal, az első félévi forgalom 3,9 százalékkal volt több mint a múlt év azonos időszakában. A fontosabb élelmiszerek közül lisztből mintegy 30 százalékkal, tejből 4 százalékkal, vajból 8 százalékkal, sajtból 53 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1954 második negyedévében. Húsból és egyes hentesárukból az ellátás nem volt kielégítő. A második negyedév folyamán iparcikkekből nagyobb és szélesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére mint tavaly. Ruházati cikkekből valamivel kevesebb, az egyéb iparcikkekből lényegesen több volt a forgalom, mint 1954 második negyedévében. Különösen növekedett egyes tartós fogyasztási cikkek vásárlása: bútorból mintegy kétszerannyit, tűzhelyből 48 százalékkal, kerékpárból 16 százalékkal, edényáruból 43 százalékkal többet adtak el, mint a múlt év azonos időszakában. Egyes cikkekből azonban — például símabörű férfi szandálból, egyes méretű gyermekszandálokból, különféle gyapjúszövetekből. egyes típusú rádiókból, stb. — a keresletet nem tudták megfelelően kielégíteni. Jelentősen nőtt az építőanyagforgalom is, több cikkből másíél-kétszer annyit adtak el, mint a múlt év második negyedévében. Egyes építőanyagok azonban nem mindig álltak elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben rendelkezésre. Budapestre és a megfigyelt városok piacaira a termelők 1955 második negyedévében több élő- és vágottbaromfit és tojást hoztak fel, mint 1954 második negyedévében. A zöldség, főzelék és gyümölcsfélék a kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében később kerültek forgalomba, mint tavaly. Június második felétől kezdve a felhozatal e cikkekből jelentősen megnövekedett. Szociális és kulturális eredmények 1955 második negyedévében tovább javult a dolgozók szociális és kulturális ellátottsága. Több új szülőotthon kezdte meg működését. A csecsemőhalandóság az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 19 százalékkal csökkent. A negyedév folyamán több új bölcsőde létesült (például Szombathelyen a megyei tanács területi bölcsődéje, a Kőbányai Fonógyár üzemi bölcsödéje stb.). A negyedév végén a bölcsödéi férőhelyek száma közel 22.500 volt, egy év alatt 24, százalékkal növekedett. Óvodai ellátásban 160.000 gyermek részesült; számuk az előző év azonos időszakához képest 10 százalékkal emelkedett. Az általános iskola VIII. évfolyamát mintegy 100.000-en végezték el. A középiskolák nappali tagozatain közel 25.000-en tettek érettségi vizsgát. 1955 második negyedévében a kiadott művek példányszáma megközelítette a 10 milliót. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL