Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-19 / 168. szám

Kedd. 1955. július 19. Megkezdődött a FIT műszak a Szegedi Kenderfonógyárban Ifjúsági osztállyá alakult a gyár szárazfonó üzemrésze 3 OELMUGYARORSZBG — Azt szeretném bejelenteni — mondotta Fehér László elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyár DlSZ-bizottságának titkára szombaton, amikor beszélt szerkesztőségünkkel telefonon —, hogy a kéthetes VIT-műszak hétfőn kezdődik nálunk. Reggel ifjúsági osztállyá avatjuk a szárazfonó üzemrészt. Hétfőn, annak rendjemódja saerint hat órakor kezdődött a munka a Szegedi Kenderfonógyárban. Az ifik 5 óra után már csapatosan érkeztek az Szembe. Siettek, hogy segítsenek az üzemrész díszítésében. Fél óra alatt elkészültek ezzel a munkával. Ekkorra az üzemrész minden munkása együtt volt. Az üzem igazgatója, Nagygyörgy Mária elvtársnő, az üzemi pártbizottságtól Czakó elvtárs is megjelent az ünnepségen, hogy köszöntse a fiatalokat a VITműszak reggelén és üdvözölje őket. mint az ifjúsági osztály dolgozóit. Terhes Rozália, a DISZ alapszervezet titkára szólt először az üzemrész munkásaihoz: — Nem lehetünk ott mindannyian a lengyel fővárosban, de a békeharc nemzetközi nyelvén üzenjük a találkozó résztvevőinek: "Veletek vagyunk barátaink, if jú harcostársaink" — mondotta A mai naptól kezdve ifjúsági osztály lesz a szárazfonó. Minden fiatalnak, ahogy i vállaltuk, élen kell járni a termelésben. Az ifjúsági osztály a műszakban meg akarja mutatni, hogy büszkék lehetnek rájuk az üzem munkásai. Persze nem csupán az ifjúmunkások dolgoznak az üzemrészben. Ök vannak többségben, de dolgozik ott néhány idősebb fonónő, tapasztalt szakmunkás is. A fiatalok meg is kérték őket, hogy figyelmeztessék, tanítsák mindannyiójukat, szívesen veszik az oktatást. Murvai Menyhértné, az egyik tapasztalt fonónő meg is mondotta: — Szívesen tanítok bárkit, csak hallgassák meg szavamat. Huszonnyolc éve vagyok a gyárban. Tizennégy éves koromban jöttem be először. Minket bizony nem tanítottak. Szükség is van az idősebbek intő szavára. Vannak olyan fiatalok, akik nem becsülik eléggé a gépeket. Vass Irén például három hete lemondott a gép kezeléséről. — Nagyon rosszul ment, szakadt a fonal — mondta —. Amikor azt mondták, hogy iparkodjak, megsértődtem, s egyszerűen otthagytam a gépet. Azóta ezt sokszor megbántam. . Most itt az alkalom, hogy Vass Irén jóvátegye hibáját. El is határozta, hogy beszél a művezetővel és megkéri, hogy újra gépen dolgozhasson. így jobban tudja az osztály munkáját segíteni a VIT-műszak alatt és rajta is múlik, hogy az ifjúsági osztály jó eredményt érjen el. Követi Vass Irén példáját B. Nagy Etelka is, akinek, mint egyik legjobb dolgozónak, a gép mellett a helye. Az egész szárazfonó üzemrész olyan, mint egy megbolygatott méhkas. Sürögnek-forognak a fiatalok. A percek tizedrészeit is kihasználva dolgoznak. Szegedi Júlia gépe a legtisztább. — Ügy érzem, kitüntetés az ifjúsági osztályon dolgozni — mondja — és azért iparkodom. Sztahánovista akarok lenni. A szintet már elértem. Gépem most exportfonalat készít és ebből is többet kell termelni a VIT-múszak alatt. Szegedi Júlia két hete fon exportfonalat és a három műszakban azon a gépen, ahol ő dolgozik, neki van legjobb eredménye. Szombaton 51 kilogramm fonalat font. Hozzá hasonlóan sok fiatal becsülettel dolgozik, hogy az ifjúsági osztálynak jó hírnevet szerezzen. Több sztahánovista van a fiatalok között és a VIT-műszakban még többen szeretnék elérni a sztahánovista szintet. Vasárnap is arattak a szegedi járás termelőszövetkezeteiben A szegedi járás valamennyi termelőszövetkezetében, ahol csak volt még aratnivaló, vasárnap is egész nap arattak. Ezekben a napokban dől el a kenyércsata győzelme. Ha sikerül az aratást szemveszteség nélkül lbefejezni, jövőre még több kenyerünk lesz. Szombaton délután, amikor az üzemekben lejárt a munkaidő, zsúfolásig megtelt teherautókon indultak az üzemek dolgozói ki a falvakba, a gabonaföldekre, hogy segítsenek a szövetkezetek dolgozóinak. Szombaton és vasárnap 242 szegedi dolgozó aratott a járás termelőszövetkezeteiben. 591 szövetkezeti tag. 22 aratógép és 13 kombájn dolgozott vasárnap is egész a késő esti órákig. A szövetkezetek tagjai az üzemi munkások segítségével összesen 412 hold búza, 97 hold rozs és 40 hold tavaszi árpa termését aratták le szombaton déltől vasárnap estig. 76 hold gabona aratása Hatalmas lendülettel folyt az aratás a kübekházi Sarló Kalapács TSZ gabonaföldjein is. A szövetkezeti csalódok apraja-nagyja kivonult, összesen 153-an arattak. A Szegedi Kenderíonógyár dolgozói segédkeztek nekik a munkában. Negyvenegyen jöttek, s mire bealkonyodott, 13 hold géppel learatott búzát raktak keresztekbe. A kézikaszák mellett három aratógép és két ' kombájn is szüntelen dolgozott. Az aratók, amikor vasárnap este befejezték a munkát, boldogan állapították' meg: alig másfél nap alatt 76 katasztrális holdat arattak. Kószó Béla példája Még hét napig jár a 10 forintos gyorsbeadási prémium Az ország kenyérellátásának érdekében július 20-ig engedélyezték a gyorsbeadás kerében beszállított gabona minden mázsája után a 10 forint prémium kifizetését. Ezt a kedvezményt számos állami gazdaság és termelőszövetkezet igyekezett kihasználni. A mártélyi Fürst TSZ viszont a szocialista segítségnyújtás szép példájára nemcsak maga szállította be a gabonát, hanem kölcsönadott gabonát a mártélyi Haladás TSZ-nek is, hogy ők is megkaphassák a mázsánként 10 forintos gyorsbegyújtési prémiumot. ' A prémiumot egyébként már csak a ma és holnap beszállításra kerülő gabona után fizetik ki. Szombaton és vasárnap a gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezet földjein a három aratógép mellett még 35-en arattak kézzel is. Kószó Béla, a rőszkei gépállomás traktorosa az elmúlt héten gépével 70 hold búzát aratott le, s vasárnap estig 101 katasztrális hold földről takarította le a beérett termést. Vasárnap 12 holdat aratott le. Bfivitik a villanyhálózatot a szegedi járás községeiben A szegedi járás egyes községeiben az idén tovább bővítik a villanyhálózatot. A községpolitikai tervek szerint az idén kapott villanyt Domaszék lakossága. A hálózat megépítése 47 ezer forintba került. A lakosság társadalmi munkájával is hozzájárult a villany bevezetéséhez. A társadalmi munka értéke 3000 forint. Dócon hat kilométer hosszú vezetéket építettek az első félévben. A hálózat építésére 180 ezer forintot költöttek el. Dócon a lakosság még nagyobb része vett részt a társadalmi munkában. Ennek értéke eléri a 38 ezer forintot. Mórahalmon az állami méntelepre vezették be a villanyt 9700 forintos költséggel. A lakosság társadalmi munkájának értéke 4900 forint. Az a tény, hogy a lakosság kiveszi részét a községpolltikai tervek végrehajtásából, mutatja, mennyire lelkesen segíti az ország fejlesztését. Naay Pál: féntytk a yU&Udán... — 115-en üdültek az első félévben a Szegedi Kenderfonó dolgozói közül. Júniusban 58-an töltötték szabadidejüket különböző üdülőhelyeken. Ebben a hónapban 27 főből álló üdülőcsoport indul kétheti pihenésre. — Száz kisgyermek üdültetéséről gondoskodik az idén a Szegedi Kenderfonógyár vezetősége. Eddig 53 gyerek töltött két-két hetet a Textiles Szakszervezet szátokj üdülőjében. A gyufagvári fiatalok a tiszaszigeli Vörös Hajnal TSZ gabonaföldjein arattak A tiszaszigeti Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben is teljes lendülettel folyt vasárnap az aratás. Huszonnyolc gyufagyári munkás — a leg többjük fiatal DISZ-tag volt — segített a szövetkezet aratóinak. Szombaton délután és vasárnap délelőtt az aratógép után összesen 37 hold búza termését rakták keresztbe. Aratás a tápéi Ady Endre TSZ-ben A tápéi Ady Endre Termelő szövetkezet búzaföldjein va sárnap 65 szövetkezeti tag és 46 ruhagyári munkás dolgozott. Az üzemiek az aratógépek utáni teendőket látták el, a tsz-tagok pedig kézzel aratták azt a gabonát, melyet a sok eső miatt nem lehetett gép pel vágni. Az Ady Endre TSZ — A régi, elavult udvari közvilágítást a Szegedi Erőműben modernebb világításra építik át. Az egyszerű lámpák helyett reflektorlámpákat szerelnek fel. Erre a munkára összesen 12 ezer forintot fordítanak. — A Textilművek szakszervezeti bizottsága az elmúlt félévben 15.700 forintot fizetett ki szociális segély címén a dolgozóknak. Ezenkívül a beteg dolgozók megajándékozására két és félezer forintot fordítottak. Az ajándékokat a beteglátogatók juttatták el. földjein a sok esőtől mintegy 30 hold búza került víz alá. Több helyen a búzaszálak derékig vízben vannak. Kalászaikat érleli a nap. Maholnap peregne, hullana a termés. Ennek megakadályozásáért térdig sárban- és vízbenállva arattak vasárnap. A csengelei Lenin TSZ tagjainak néphadseregünk katonai segítenek Vasárnap korán megpendültek a kaszák a csengelei Lenin Termelőszövetkezet földjein is. A 16 arató mellett ott dolgoztak néphadseregünk derék katonái. A tsz tagjaival együtt vasárnáp estig kilenc holdat arattak le. Száz mázsa kenyérgabona A forráskúti Petőfi Termelőszövetkezet tagjainak egy része szombaton és ugyanúgy vasárnap aratott, a tagság másik része pedig csépelt. Vasárnap még mielőtt beesteledett volna, száz mázsa kenyérgabonát küldtek a hazának. Hétfőn reggel felhívták a járási tanács mezőgazdasági osztályát telefonon, gépkocsikat kértek, mert még újabb száz mázsát akarnak küldeni. Megjelent a Propagandista júliusi száma A folyóirat első helyen közli Csatár Imre cikkét: A DISZ II. kongresszusa után, amejy az ifjúság szocialista nevelése terén előttünk álló legfontosabb feladatokkal foglalkozik. A propagandista munkájához című rovat közli Búza Márton: Az osztályharc éleződése a szocializmus építése időszakában c. cikkét, amely a szocializmus építése időszakában folyó osztályharc általános törvényszerűségeivel és időszerű kérdéseivel foglalkozik. Dégen Imre: A fokozatosság elvének érvényesítése a mezőgazdaság szocialista átalakításában c. cikke a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén előttünk álló feladatok jobb megértését segíti elő. Vértes Imre: A jobboldali elhajlás elleni harc kérdései a szocializmus építésének időszakában c. cikkében a jobboldali elhajlás lényegével, forrásaival, fő megnyilvánulási formáival és az ellene való harc helyes módszereivel foglalkozik. A népgazdaság időszerű kérdései c. rovatban jelenik meg Tauszk György cikke: Az anyagtakarékosság — fejlődésünk fontos tartaléka. A válasz a propagandista kérdéseire c. rovat közli Balogh Elemér: Miért van kibékíthetetlen ellentétben a vallás a tudománnyal? című cikkét, amely a tudomány és a vallás gyökeres ellentétét világítja meg. A nemzetközi kérdések c. rovat összefoglalót közöl az elmúlt hónap fő külpolitikai eseményeiről. A propagandamunka tapasztalataiból rovat közli Molnár Endre: Súlyos hibák a politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamok szervezésében, Szatmári Miklós: a propagandisták bevonása a pártoktatási év előkészítésébe c. cikkét és Gaál Ferencné hozzászólását a pártoktatás irányításáról folyó vitához. ÜTIJEGYZET 4 Az épülő Varsó Ha meg akarjuk tudni, hallgatni, mennyit szenvedhet egy város, akkor hallgassuk meg Varsót. Ennek a városnak van mit mesélnie. Megért sok mindent. Sajnos megért. Ha mesélni tudna, elmondhatná... Mit is írok, hiszen Varsó mesélni tud, mert ez a város nemcsupán a házak sorai, az egymásra rakott holt téglák és kövek sokasága. Varsó élőlény, aki beszélni tud, messzehangzóan hirdeti a lengyel nép múltját, szenvedéseit, jelenét és bizony beszél nekünk a jövőről is. Beszélnek a városrészek, a Marszalkowska Nowy Swiat, az új házak, paloták, gyárak, beszél a Visztula, amely most új fényben ragyog. De mindennél fájdalmasabb hangon szólnak még a romok is. Tizennyolc millió köbméter rom és törmelék jelentette a fasiszták müvét. A hétszáz évig épült várost hónapok, sőt hetek alatt tették tönkre. Van még ma is rom, romos épület, amelyek közt sétálva úgy éreztem, hogy törpe vagyok és menten összenyomnak az ágyúgolyók, bombák szaggatta, felkiáltójelként itt-ott még meredelő falak. Varsó az emberek tíz- és százezreinek temetője lett a második világháborúban. A munkások ezrei pusztultak el az éhségtől, a betegségtől, hullottak az ifjak, lányok és gyermekek, perzselte őket a megfékezhetetlen iszonyatos tűz, amelynek fénye kísértetiesen tükröződött a Visztulán: mintha a víz is égett volna. Folyt a -könny, a vér, s a tűz kérlelhetetlenül falt fel embereket, házakat. Halálra, pusztulásra ítélték a fasiszták Varsót. Maga Hitler táviratozta varsói helytartójának. Franknak, hogy Varsót egyenlővé kell tenni a földdel: „Varsóból mindössze csak a neve maradjon meg, de az is csak a térképen". A kép elrettentő volt, amikor a FENYEK A VISZTULÁN 8 Üj lakóházak Varsó központjában kihalt, néptelen városba 1945. január 17-én bevonultak a szovjet és lengyel osztagok. „Száz év múlva sem lesz Varsó" — mondogatták az emberek Lodz és Krakkó felé tekintgettek, vajon, melyik lesz Lengyelország új fővárosa, mert Varsó nincs többé. A párt és a kormány azonban, nem ijedt meg a romoktól. Megszületett a döntés: Lengyelország fővárosa Varsó marad. Kiégett házak, romtenger, barikád maradványok fogadták a visszaszivárgókat, a város feltámasztására gyülekező munkásokat. Jöttek az emberek és jöttek az első segítők, a szovjet testvérek. Repülőgépek, vonatok hozták az élelmet, a ruhát, de az első lakóházaikat is. Az építő munkások számára Sztálin elvtárs 500 kis összerakható finn-házat küldött, amelyek még ma is ÜTIJEGYZET 6 állnak a régi Varsó legnagyobb és legsötétebb munkás lakónegyedében Muranowban. Megkezdődött az építés, egyik napról a másikra nőni kezdtek a házak, mint „eső után a gomba". A lerombolt házak helyén újak épültek, annyi rom volt, hogy felbecsülhessük a pusztulás mérvét, álljon itt az alábbi kép: ha csupa 23 méter hosszú, 12 méter széles négyemeletes házból utcát építenénk, akkor ez az utca 210 kilométeres lenne. Tehát hosszabb úton, mint Szegedtől Budapest, négy emeletes házak között mehetnénk. A barbárság napok alatt pusztította el a régi épületekben megtestesült történelmet, de ma már a reneszánsz paloták újjá varázsolják, élesztik a maga régi valóságában. Ügy állt az óváros, ahogy a XVII. században építették. Nem a romot látja előbb az ember, hanem az újat, az életet. Varsóéi és épül. Házai még nincsenek mind befedve, a téglák vörös kockái meszszire virítva hirdetik az újat. Az egész város egy bevetett gabonaföldhöz hasonlít, amely tavaszi virágzásban van. Mint a búzatáblából, mikor rozs nyújtogatja hosszabb nyakát, úgy emelkednek ki Varsó házai közül a daruk nyakai, ide-oda forgatva fejüket. Sűrűn nyúlnak le tégláért, kötőanyagért a földre, emelik a magasba. De náluk is fürgébben az emberek, akik talán még nagyobb benyomást tettek rám, mint az épületek, az egész új város gigászi mérete. Az ember, aki a romból újat varázsol, Varsóban, Lodzban, s a többi vidéki városban hónapok alatt, aki a pusztítás helyén gyárakat, házakat emel. Hosszan elnéztem, hogyan születik az ember keze között az új, ami szép, ahogy a nép tervezte. Nem egyszerű munkát végeznek, minden egyes épület, amit ma építenek művészet,' amely magában hordja sokszáz esztendő hagyományait,' népi ízléseit. (Folyt, köv.)