Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-19 / 168. szám

VlLAG'PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 168. szám Ara: 50 fillér Kedd. 1955. július 19. MAI SZAMUNKBÓL: Rendkívül feszült a helyzet Casablancában (2. oldal), Megkezdődött a VIT-műszak a Szegcdi Kenderfonógyárban (3. oldal) Még két napig jár a 10 forintos gyorsbeadási prémium (3. oldal). A szülők és a vakáció Hogy mit jelent a diákoknak a vakáció, arról már sokat írtak és beszéltek, de annál kevesebb szó esett arról, hogy a szülőknek mit jelent. Pedig — bátran ál­líthatjuk — a szülőknek is fontos, persze másképpen és más okok miatt, mint a diákoknak. Mert a szünidő a f tanulóknak — legalább is a szellemi munkában, a ta­nulásban — pihenést nyújt, a szülők vállaira fokozot­tabb gondot rak, mivel az iskolai foglalkoztatás és a tanári felügyelet híján ilyenkor a nevelés és őrködés majd minden gondja rájuk hárul. Ez tehát a vakáció jelentősége a szülők számára. S bár figyelmet érdemel az üdülő vagy a táborozó diákok távollétében adódó kisebb gond. megnyugtató, hogy gon­dos tanáraikkal jó felügyelet alatt vannak a vakációzó tanulók. Ennél fontosabbak azok a kérdések, amelyek az itthonmaradó gyerekek életmódja s nevelése tekinte­tében jelentkeznek. Milyen kérdésekről van itt szó? Röviden, s mindent összegezve, a szülők felelősségéről a gyermekek nevelésében. Kétségtelen ugyanis, hogy ez a felelősség éppen a vakáció időszakában a legnagyobb, mikor a gyermekek úgyszólván teljesen a szülők gond­jaira vannak bízva. Természetesen könnyítik a gondot azok a rendezvények, melyeket a DISZ szervez az itt­hon tartózkodó diákok foglalkoztatására. Könnyíti — ugyanakkor más szempontból bonyolultabbá teszi — e gondot az a számtalan helybeli munkalehetőség, melyet a város középiskolásai meglehetősen nagy mértékben kihasználnaJc A munkahelyi DISZ-szervezeteknek kü­lön s fokozott gondot kell fordítaniolc az ott dolgozó ta­nulófiatalokra. Nemcsak munkájukért, de életmódjukért is felelősek. Továbbá az iskola is könnyíti azoknak a szülőknek a gondját, akiknek gyermekei a nyári iskolai korrepetálásokon hétről hétre részt vesznek. S végül — ha megvalósul — segítséget jelent az iskolai nyári­klubok élete is. Mindez azonban a gondot s felelősséget nem hogy nem veszi le a szülők válláról, de még annyira sem csökkentheti, mint a tanév idején az iskolai munka, a tanárok állandó oktató és nevelő tevékenysége. Éppen ezért hangsúlyozottan fontos az, hogy a szülők foglal­kozzanak gyermekeikkel, kézben tartsák őket. S ez a foglalkozás — a felelősség — több irányú lehet, bár célja egy: a nevelés. S e cél megvalósításában nincs — nem lehet — szünetet tartani. Az oktatás, vagyis a taní­tás szünetelhet — bár célszerű, ha a tanulók a vissza­esés megakadályozására néha a vakációban is kézbe vesznek egy-egy könyvet — a nevelés azonban nem. Mert ha a nevelés, a jó hatások elmaradnak, legtöbb esetben feltétlenül a rossz hatások érvényesülnek s le­rombolják az addigi nevelés eredményeit is. Mindenek­előtt való feladata tehát a szülőknek, hogy gyermekei­ket ezektől a rossz, romboló hatásoktól megóvják. Fenn kell tartani a nevelés folytonosságát, mégpedig feltétle­nül abban a szellemben, amint azt az iskola testülete, a tanárok végzik. Nincs zavaróbb ugyanis a különböző s pláne ellentétes elvekkel és gyakorlattal folyó nevelés­nél. A különböző nevelés ugyanis nemcsak gátolja a fiatal gyermek fejlődését, hanem egyenesen lerombolja eszményképeit, melyeket a céltudatos nevelők szívós munkával alakítottak ki, továbbá zárkózottá, bizalmat­lanná, a jó hatásoknak is ellenszegülővé teszi a fiatalo­kat. A szülőknek tehát éppen gyermekeik érdekében állandóan a nevelés helj'es elveinek a helyes célok ér­dekében való alkalmazására kell törekedni. Éppen ezzel a munkával kell megakadályozni a rossz romboló hatások érvényesülését. E tekintetben is nagyon helyes, ha a gyerek a szünidő egy részében dol­gozik. Törekedni kell arra, hogy munkáját — bármilyen munka is az — megbecsülje és derekasan elvégezze. S ha nem dolgozik is, állandóan figyelemmel kell kisérni, alakítani kell életmódját. Ugyanakkor persze nélkülöz­hetetlen szemmel tartani társaságát is, hiszen Szegeden elég sok figyelmeztető példa mutatkozott az utóbbi idő­ben a rossz társaság, a jampec „haverság" romboló ha­tásáról. Olyan példák, melyek nem csupán kisebb visz­szaeséseket mutattak e hatás következtében, hanem úgyszólván a társadalommal való szembekerülést, tehát majdnem teljes erkölcsi-jellembeli összeomlást. Olyan felelőtlen szülő pedig nem igen akad, aki ezt kívánná gyermekének. Ezek a példák csak fokozzák a szülők felelősségét, amely a szünidő alatt amúgy Is fokozottabb. Ezzjl a fe­lelősséggel persze a szülőknek gondot is jelent a vaká­ció. De ez a felelősség létezik, s a nevelés szüntelen és jóirányú munkáját követeli a tanulók, a gyermekek érdekében. i 1 n i Össznémel küldöttségek utaznak Genfbe A genfi kormányfői értekezlet a világ érdeklődésének középpontjában A TASZSZ különtudósítója jelenti: Vasárnap, közép-európai idő szerint reggel 9 órakor meg­érkezett Genfbe a négy hata­lom kormányfőinek értekezle­tére N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió minisztertanácsának el­nöke. a szovjet kormánykül­döttség vezetője, továbbá N. Sz. Hruscsov, a szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és fí. K. Zsukov, a Szov­jetunió marsallja, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere, a küldöttség tagjai. A cointrini repülőtéren az érkezőket M. Petitpierre, a Svájci Államszövetség elnöke vezetésével közéleti személyi­ségek fogadták. A szovjet kül­döttség fogadására megjelent P. Wilkinson, a négyhatalmi kormányfői értekezlet közös titkárságának főtitkára. N. A. Bulganyin. N. Sz. Hruscsov és G. I<. Zsukov fo­gadására megjelent V. M. Mo­lotov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyette­se, a Szovjetunió • külügymi­nisztere. a szovjet kormány­küldöttség tagja és A. A. Gro­miko, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese, akik már korábban Genfbe ér­keztek. A repülőteret a Szovjetunió és a Svájci Államszövetség zászlaival díszítették fel. Dísz­század sorakozott fel. Elhang­zott a Szovjetunió és Svájc állami himnusza. M. Petitpierre, a Svájci Al­lam^övetség elnöke és N. A. Bulganyin, a szovjet kormány­küldöttség vezetője, üdvözlő beszédet mondott. M. Petitpierre beszédében kijelentette, hogy örömmel üd­vözli ÁL A. Bulganyint, aki első ízben érkezik Svájcba. Ki­fejezte reményét, hogy az ér­tekezlet sikeres lesz. Az értekezlet magára vonja az emberiség figyelmét N. A. Bulganyin a következő beszéddel válaszolt az üdvöz­lésre: Elnök úr, uraim! A szovjet kormány és a szovjet nép nevében szívből üdvözlöm a békeszerelő svájci népet és Genf lakóit. A szovjet küldöttséget, amely ebbe a szépséges városba ér­kezett, hogy részt vegyen a négy hatalom kormányfői­nek értekezletén, eltölti a kí­vánság, hogy az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor­szág küldöttségével együtt utakat és módokat keressen a nemzetközi feszültség eny­hítésére és az államok közti bizalom légkörének megte­remtésére. A holnap itt meg­nyíló értekezlet magáravonja az egész emberiség figyel­mét. Ez nem meglepő. A bé­ketörekvés valamennyi or­szág népeinek legerősebb kí­vánsága. A népek emlékeze­tében még ott élnek a múlt háború okozta mérhetetlen szenvedések. Ezért fűznek a küszöbönálló értekezlethez nagy reményeket. A vijág népei forrón kívánják, hogy ez az értekezlet a nemzet­közi feszültség enyhülésére, a bizalom és az államok közti együttműködés légköré­nek megteremtésére vezes­sen. Számunkra nem kétséges, hogy amennyiben az értekez­let valamennyi résztvevője jóakaratot tanúsít és őszin­tén törekszik e nemes cél el­érésére, akkor a genfi érte­kezlet sikeresen fejezi be munkáját és a százmilliók világszerte megkönnyebbül­ten lélegzenek fel. A szovjet küldöttség köte­lességének tartja, hogy tel­jesen felhasználja a most meglevő kedvező feltételeket és minden tőle telhetőt elkö­vet, hogy a négy hatalom kormányfőinek értekezlete igazolja a reményeket, ame­lyeket a milliók világszerte hozzá fűznek. Mololor elvtárs megbeszélései Dnllesszal, Pinayve! és Maemillannal Genf, Július 17. (TASZSZ) V, M. Molbtov, a Szovjet­unió külügyminisztere július 17-én megbeszélést -folytatott J. F. Dullesszal, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A megbeszélésen jelen volt G.' N. Zarubin, "a Szovjetunió­nak az Egyesült Államokban működő nagykövete. V. M. Molotov megbeszélést folytatott A. Pinayvel, Francia­A három nyugali kormányfő rasárnap délelőtt megtartotta első megbeszélését A három nyugati nagyhata­lom első megbeszélését vasár­nap délelőtt 10 órakor tartot­ták meg Eisenhower székhe­lyén. A megbeszélésen a kor­mányfőkön kívül részt vett a három külügyminiszter és a francia, valamint az angol küldöttség több tagja. ország külügyminiszterével. A megbeszélésen részt vett Sz. A. Vinogradoo, a Szovjetunió franciaországi nagykövete. A Szovjetunió külügymi­nisztere találkozott Harold Maemillannal, Nagy-Britannia külügyminiszterével is. A talál­kozáson jelen volt. 1. A. Ma­lik, a Szovjetunió nagy-britan­niai nagykövete. Genfbe érkezeti Nyugat'Németország megfigyelője Félix von Eckardt nagykö­vet, Nyugat-Németország kor­mányának megfigyelője az ENSZ mellett, szombaton dél­után Genfbe érkezett. Eckardt tagja annak a megfigyelő cso­portnak. amelyet a bonni kor­mány a genfi értekezletre kül­dött — jelenti az AFP. Pár perccel a történelmi jelentőségű tanácskozások megkezdése előtt . . . Genf (MTI). Július 18-án, hétfőn délelőtt a volt nép­szövetségi palotában az ENSZ tisztviselői még az utolsó szükséges előkészüle­tekei tették meg. A film, a televízió és a sajtó fényképé­szei készülékeikkel a nép­szövetségi palota lapos tetején helyezkedtek el, hogy onnan készítsenek felvételeket a pa­lotához érkező kormányfők­ről és kíséretükről. A tanácskozás megkezdése előtt lehetővé tették a fotóri­portereknek, hogy a tárgyaló­teremben — ahol a kormány­fők és kisérőik egy hatalmas, négyszögletű asztal körül foglalnak helyet, mindegyik oldalon öten-öten — felvéte­leket készítsenek. A világ minden részéről egybegyűlt újságírók hatal­mas tömege a sajtóházban te­levíziós közvetítés útján ki­séri figyelemmel az esemé­nyeket. Az ENSZ-palota elé első­nek a francia küldöttség ér­kezett meg: Faure és Pinay. Nagy tapssal fogadták az egybegyűltek az ezután ér­kező szovjet küldöttség gép­kocsijait. Előbb Molotov, majd Zsukov szállt ki az autóból, utánuk Bulganyin és Hruscsov. Rövid várakozás után az épület bejárata elé gördültek az amerikai küldöttség meg­erősített biztonsági kísérettel övezett autói, majd nyomban ezután az angolok érkeztek meg. Az egybegyűltek és a svájci rendőrség motorkerék­páros rendfenntartó osztagai körében egyaránt feltűnést keltett az. hogy az amerikai küldöttség autóiból az út minden kanyarulatánál szé­leskarimájú szalmakalapot vi­selő biztonsági ügynökök ug­rottak ki s helyezkedtek el az útvonal mentén. Hasonló ügynökök vették körül Eisen­hower elnök várakozó gép­kocsiját. A küldöttségek kö> zül az amerikaié érkezett a legnagyobb biztonsági szol­gálattal. "Az ENSZ-palota hatalmas üléstermében négyszögalak­ban helyezték el a tárgyaló­asztalokat: az angolok az amerikaiakkal kerültek szem­be, a szovjet küldöttek a franciákkal. Eisenhower mel­lett Dulles, Bulganyin mellett balra Molotov, jobbra Hrus­csov és Zsukov, Eden mellett Macmillan, Faure mellett Pinay foglalt helyet. A négyhatalmi értekezlet két nap óta teljesen megvál­toztatta a város képét. Az em­berek valósággal lázban ég­nek. 1200 újságíró, sokszáz megfigyelő, fényképész s a diplomaták kísérőinek töme­ge érkezett Genfbe. Az újságírók részére kitű­nően berendezett sajtóház megzavart hangyabolyra em­lékeztet. Az újságírók köré­ben igen jó hangulat uralko­dik, gyakran lehet szívélyes beszélgetésbe merülve együtt látni a Pravdától Zsukovot, az International News Servi­cetői Kingsbury Smith-t, Ta­bouis asszonyt az Informa­tiontól, Sulzbergert a New York Timestől, Ronsacot a Franc-Tireurtől és Pierre Courtade-ot az Humanitétől Beszámoló nagygyűlés a béke-világtalálkozóról és az anyák világkongresszusáról Leuna (ADN). A Walter Ulbricht Leuna-művek, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság legnagyobb államosított üzeme és a ludwigshaieni Badische Anilin- und So­dawerke üzem 4 tagból álló közös küldöttséget indít Genfbe, hogy tolmácsolja a négy hagyhatalom kormány­főinek az üzemek dolgozóinak álláspontját a német kérdés­ben. Kelet és Nyugat-Német­brszág munkásainak közös követelése az újraegyesített demokratikus Németország Jnegteremtése militaristák és fcnrc&?ni;Qftlt nélkül, az összes megszálló csapatok kivonása, szabad, demokratikus válasz­tások megtartása egész Né­metországban és az összes tö­megpusztító fegyverek be­tiltása. Berlin. Az építőmunkások berlini értekezletén, amelyet szombaton tartottak meg az építőmunkások kultúrházá­ban. a küldöttek elhatározták, hogy Berlin mindkét részéből 6 megbízottat küldenek Genfbe, hogy ott tolmácsol­ják a négy nagyhatalom kor­mányfőinek a munkások kö­veteléseit, (MTH A helsinki béke-világtalál­kozón és a Lausanneban tar­tott anyák világkongresszusán részt vett magyar küldöttsé­gek hétfőn délután a Nemzeti Sportcsarnokban nagygyűlésen számoltak be a béke világpar­lamentje és az anyák nagyje­lentőségű nemzetközi találkozó­jának munkájáról, az ott szer­zett élményekről, tapasztala­tokról. A himnusz hangjai után Ná­nási László, az Országos Bé­ketanács alelnöke mondott megnyitót, majd Andics Er­zsébet Kossuth-díjas akadémi­kus, az Országos Béketanács elnöke, a béke-világtalálkozón résztvett magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra. A helsinki találkozón — mondotta többek kőzött — olyan sikerekről számolhattak be a béke hívei, mint egyetlen megelőző alkalommal sem. Gondoljunk a tárgyalások esz­méjének térhódítására, a ko­reai és a vietnami háború be­szüntetésére. A legutóbbi hó­napok fejleményei pedig újabb bizonyítékait szolgáltat­ták a békeküzdelem ésszerű és reális voltának: ilyen minde­nekelőtt az osztrák államszer­ződés létrejötte és a négy nagyhatalom kormányfőinek a mai nappal Genfben megkez­dődő nagyjelentőségű tanács­kozása. Erre, mint tudjuk, 1945 óta nem volt példa. Létrejöt­tét méltán úgy értékeli a vi­lágközvélemény, mint a tárgya­lások elvének nagy sikerét. Ma az egész emberiség re­ménnyel és várakozással te­kint Genf felé. A helsinki ta­nácskozás, amely a genfi érte­kezlet elöestéfén zajlott le, azt tartotta legfontosabb és leg­közvetlenebb feladatának, hogy minden módon és eszközzel elősegítse a genfi értekezlet si­kerességét. A legnagyobb figyelem és érdeklődés a helsinki világta­lálkozón természetszerűleg a szovjet küldöttség iránt nyil­vánult meg. Az egész világ előtt ismeretes a Szovjetunió nagy békekezdeményezései­nek döntő szerepe a nemzet­közi feszültség enyhülésében. A Helsinkiben járt 20 tagú magyar küldöttség érthetően nagy kitüntetésnek vette, hogy résztvehetett ennek a nagyszerű világtalálkozónak tanácskozásain. Delegációnk derekas munkát végzett, mél­tóan képviselte békeszerető népünket. A magyar nép joggal büsz­ke arra. hogy levonta a béké­ért folytatott harc legmesz­szebbmenő következtetéseit, amikor országában felszámol­ta a háborús politika társa­dalmi alapjait, kitépte gyöke­reit. Ezen az úton akarunk továbbhaladni ingadozás nél­kül. A helsinki világtalálko­zóra feleljünk valamennyien még jobb, még öntudatosabó munkával! — mondotta. Andics Erzsébet beszédét többször szakította meg a résztvevők lelkes tapsa, majd a nagy tetszéssel fogadott be­széd után Vfss Istvánné a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnöke, az anyák világkongresszusán résztvett magyar küldöttség vezetője szólalt fel. Ezután még számos felszólalás hang­zott el,

Next

/
Thumbnails
Contents