Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-16 / 166. szám

OflMUGYBRORSZflG Szombat, 1955. július 1«. Mi történt q külpolitikában ? Biztató hangok a genfi értekezlet előestéjén Jj áram nappal a négyhatalmi kor­mányfői tárgyalások megkezdése előtt minden tekintet a nemzetközi életnek erre a fontos eseményére irányul. Az érte­kezlet előkészületei most már befejező sza­kaszukba jutottak. Mint Párizsból jelentik, a három nyugati hatalom külügyminiszte­rei pénteken délelőtt különértekezletre ül­ek össze a francia külügyminisztérium­ban. Az értekezlet befejezése után Pinav francia külügyminiszter a sajtó képviselői előtt kijelentette: véleménye szerint „lehe­tetlen. hogy a genfi találkozónak semmi eredménye ne legyen". Pénteken ismertet­:ék Moszkvában a Genfbe induló szovjet küldöttség nyilatkozatát, amely aláhúzza a Szovjetunió békés szándékait és rámutat a genfj konferencia előtt álló nagy lehetősé­gekre. Németországból érkező jelentések szerint a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya Handke külügyminiszterhe­lyettes személyében, a nyugatnémet szövet­ségi kormány pedig Grewe és Blankenhorn diplomaták személyében megfigyelőt jelölt ki a négyhatalmi értekezletre. A német küldöttek csütörtökön már meg is érkeztek Svájcba. Megfigyelőt küld Genfbe Jugo­szlávia is dr. Ales Bebler nagykövet szemé­lyében. Eisenhower elnököt, aki feleségével, fiával és több közvetlen munkatársával ér­kezik, szombat estére várják a konferencia színhelyére. Pénteken tették közzé a Bolgár Népköztársaság kormányának nyilatkoza­tát a genfi tárgyalásokkal kapcsolatban. A nyilatkozat üdvözli a négy hatalom kor­mányfőinek találkozóját, kijelenti, hogy a bolgár kormány támogatja a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló erőfeszítése­ket és kifejezi azt a meggyőződését, hogy Bulgáriának az ENSZ tagságára vonatkozó vitathatatlan joga végre meg fog valósulni. A genfi konferencia előestéjén figye­lemreméltó a nyugati sajtó egy ré­szének erőteljes állásfoglalása az úgyneve­zett erőpolitikával szemben. Ez az állásfog­lalás abból a felismerésből fakad, hogy egy ilyenféle politika értelmetlen, mert figyel­men kívül hagyja a tényleges erőviszonyo­kat és a közelmúlt eseményei során nyil­vánvalóan kiviláglott tapasztalatokat. A Daily Herald, az angol munkáspárt vezető lapja például egyik kommentárjában szem­beszáll azzal híreszteléssel, hogy „az oro­szok most azért hajlandók tárgyalásokba bo­csátkozni egy igazi konferencián, mert a Nyugat .keményen" beszélt, „keményen" cselekedett, egységbe tömörült" stb. ..Ez a mese — állapítja meg a lap — értelmetlen zagyvalék, a szerencsétlenség előidézésének receptje." A lap a következőképpen látja a valódi helyzetet: „öt évvel ezelőtt az oro­szoknak nem volt sem atom-, sem hidro­génbombájuk, sem ezek szállítására alkal­mas interkontinentális repülőgépük. Ma már mindhárommal rendelkeznek, öt évvel ezelőtt Kína éppen hogy csak kezdett kilá­balni a minden erejét lekötő polgárháború­ból. Ma Kína félelmetes katonai állam." Végeredményben a Daily Herald szerint, ami az erőviszonyokat illeti, „a mérleg ser­penyője mindenesetre a Szovjeturtió javá­ra billent". Hasonló érveket sorakoztat fel a New Statesman and Nation című tekin­télyes angol hetilap. A lap a legutóbbi moszkvai légiszemléből azt a következtetést vonja le, hogy „a szovjet légierő ma leg­alább úgy fel van fegyverezve mind a tá­madásra, mind a védelemre, mint bárme­lyik vetélytársa — a hagyományos fegyve­rek terén pedig továbbra is változatlan a szovjet fölény". Vitába szállva DuUesnak azzal az állításával, „hogy az ő erőpoliti­kája ijesztette meg az oroszokat, s késztette tárgyalásokra őket", az angol lap kije­lenti, hogy „ha az erőből való tárgyalás ka­tonai erőből való tárgyalást jelent, akkor a Nyugat a négyévi költséges újrafelfegy­verzés ellenére is a gyengeség helyzetéből fpg tárgyalni Genfben". Jellemző, hogy még az amerikai külügyminisztériumban is tapasztalható bizonyos szembefordulás az erőpolitikával. A Tribüné des Nations című francia polgári hetilap értesülése szerint amerikai külügyminisztériumi szakértők egy csoportja emlékiratot szerkesztett, amely a legutóbbi évek nemzetközi esemé­nyeinek részletes elemzéséből azt a követ­keztetést vonja le, hogy az úgynevezett erő­politika nem felel meg az amerikai érde­keknek. Az emlékirat rámutat, hogy az erőpolitika elméletével ellentétben a nem­zetközi kapcsolatokban az enyhülés mozza­natai mindig akkor jelentek meg. amikor az amerikai diplomácia felhagyott az „erő­helyzet" politikájával. Ezzel kapcsolatban az emlékirat szerzői utalnak az indokínai és az osztrák kérdésben létrejött megegye­zés körülményeire. Mindezek alapján az emlékirat — amelyet ugyan nem lehet hi­vatalos amerikai álláspontnak tekinteni — a tárgyalások elve mellett foglal állást. A Borba válasza a New York Times egyik kommentárjára A Borba cimű jugoszláv ve­zető lap a New York Times egyik kommentárjára vála­szolva a következőket írja: A New York Times, belg­rádi tudósítójának tollából, kommentárt közöl a követ­kező címmel: Tito munka­lársa beszámolt a gazdasag hanyatlásáról. Ebben a kom-1 mentárban a tudósító leírta mindazt, amit a jugoszláv gazdaságról Jud. Egyebet pe­dig nem tud. mint azt, hogy „az utóbbi néhány hétben zsír- és cukorhiány van, s hogy Belgrádban ezzel kap­csolatban hírek keringenek az utóbbi időben Jugoszláviában járt vendégekről". A tudó­sító végül adatokat közölt ar­ról a segélyről, amelyet Ju­goszlávia kapott az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniá­tól és Franciaországtól. Ez minden, amit a New York Times közölni óhajtott olvasóival a jugoszláv gazda­sági helyzetről és arról az expozéról, amelyet ezzel kap­csolatban a nemzetgyűlés elé terjesztettek. Nincs okunk, hogy szemére vessük a tudósítónak, aki va­lószínűleg nem képes komo­lyabban tanulmányozni egy ország gazdasági problémáit, hogy az ország gazdaságára vonatkozó expozéból és mindazokból az adatokból, amelyek ékesen bizonyítják mind a teimelés, mind pedig a fogyasztás erőteljes növe­kedését, csak a pillanatnyi zsír- és cukorhiány problémá­ját ragadja ki. De szemére vethetjük, amennyiben ennek egyáltalában értelme van, hogy egyszerűen elhallgatta azokat az okokat, amelyek a helyzetet előidézték, elhall­gatta. hogy a cukorfogyasztás az elmúlt évhez viszonyítva 45 százalékkal növekedett és ugyanilyen növekedést mutat a zsírfogyasztás is. Ha komo­lyabb újságíróról lenne szó, az bizonyéra nemcsak o mel­lett az egy adat mellett ma- | kővetkezőket radt volna, hanem közölte ' ÉÉÉd volna azt is. hogy a háború előtt Jugoszláviában az egy főre eső cukorfogyasztás 6.8 kilogramm volt. ami 1952-től 1954-ig 7,80 kilogrammról 9,29 kilogrammra emelkedett, míg az egy főre jutó zsírfo­gyasztás a háború előtti 7,5 kilogrammról 9,8 kilogramm­ra emelkedett. Ez évben pe­dig további igen rohamos nö­vekedés tapasztalható mind á két árucikk fogyasztásában Az ilyen adatok helyett a New York Times tudósítója ezt a pillanatnyi hiányt más országok jeles államférfiai­nak látogatásával köti össze. Ezeknek az utalásoknak nem­csak sekélyessége és ízléste­lensége tűnik fel és lep meg, hanem az a hangnem is, aho­gyan az említett látogatások­ról beszél. Vajon mindez nem azt jelenti-e, hogy a New York Times, amikor felelős államférfiak kölcsönös láto­gatásáról ír, annyira önké­nyes és nem tárgyilagos, hogy még az illendőség mértékét is elvesztette s ezzel együtt saját tekintélyét is — írja a Borba. Berlin (MTI). Csütörtökön délután, 51 tárgyalási nap után befejeződött a karlsru­hei „alkotmányjogi bíróság" előtt a Németország Kommu­nista Pártja elleni terrorper tárgyalása. Fritz Rische felol­vasta Németország Kommu­nista Pártja vezetőségének nyilatkozatát, majd dr. Kaul, Németország Kommunista Pártja jogi képviselője tar­totta meg záró védőbeszédét. Az „ítélethirdetés" időpont­ját később közlik. * London (MTI). Az, izraeli külügyminisztérium szóvivő­jének közlése szerint Egyiptom és Izrael képviselői megegye­zésre jutottak két olyan javas­lat kérdésében, amelyeknek célja a feszültség csökkentése a gazai övezetben. A javaslatok intézkedéseket tartalmaznak a kisebb határincidensek eseté­re, valamint az eltulajdonított vagyontárgyak és a határon túlra tévedt állatok visszaszol­gáltatására. fiz SZKP Központi Bizottságának határozata a tavaszi vetés eredményeiről, a növényápolásról, a termés betakarításáról és a mezőgazdasági termékek begyűjtéséről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak plénuma megvitatta a tavaszi vetés eredményeinek, a termés betakarításának és a mezőgazdasági termékek beszolgáltatási tervteljesíté­sének kérdését és megálla­pítja, hogy a kolhozok, gép­es traktorállomások, vala­mint szovhozok ebben az év­ben jobb agrotechnikai idő­szakban kifogástalanul elvé­gezték a szemesterményekés ipari növények vetését. Az országban 21 millió hektárral nagyobb terüle­ten vetettek tavaszi növé­nyeket. mint a mait év­ben. Az idén 11 millió hektárral nagyobb terüle­ten vetettek búzát, kuko­ricából 17.9 millió hektárt vetettek be. 13.6 millió hektárral többet, mint ta­valy. Jelentősen túlteljesítették a szűz- és ugarföldek vetési tervét. A kolhozokban és szovhozokban megteremtet­ték a gabona, ipari növé­nyek, takarmányfélék, a hús, tej, gyapjú és más ter­mékek termelése ez évi eme­lésének szilárd alapját. A párt-, szovjet- és me­zőgazdasági szervezetek, kol­hozok, gép- és traktorállo­mások és szovhozok jelenlegi legfontosabb feladata a nö­vényápolás mintaszerű el­végzése, a szemveszteség nél­küli betakarítás, a mezőgaz­dasági termékek beszolgál­tatási és felvásárlási tervé­nek határidő előtti teljesíté­se, a vetőmagalap teljes ki­egészítése, az állattenyész­tésnek takarmánnyal való bőséges ellátása, új sikerek biztosítása a kolhozok közös gazdaságának megszilárdítá­sa terén és ezen az alapon a munkaegységekért járó pénz­beli és természetbeli fizetés felemelése, munkaegységek emelése, a kolhozparasztok anyagi jólétének növelése. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának plénuma felhív­ja a kolhozparasztokat, kombájnvezetőket, traktoris­tákat, a gép- és traktorállo­mások, valamint a szovho­zok munkásait és szakembe­reit, a mezőgazdaság minden dolgozóját, a mezőgazdaság rendeléseit teljesítő ipari vállalatok munkásait, mér­nökeit és technikusait, hogy odaadó munkájukkal bizto­sítsák a mezőgazdasági nö­vények termelésének eme­lésére, a mezőgazdaság to­vábbi fellendítésére vonatko­zóan a párt által megszabott feladatok sikeres megvalósí­tását. Párté let Alaposan készítsük elő a júliusi párttaggyűléseket fl Szovjetunióba látogató amerikai mezőgazdasági küldöttség sajtóértekezleten ismertette utazása célját jetunió mezőgazdaságának eredményeit. Értékeljük a Szovjetunió szívélyességét, hogy lehetővé tette szá­munkra ezt az utazást-. Lambert részletesen kö­zölte a tudósítókkal szovjet­unióbeli utazásuk tervezett útirányát és kijelentette, hogy az amerikai küldöttség, amely elviszi a Szovjetunió­ba az amerikai farmerek jó­kívánságait, kétségtelenül so­kormónynak". Közötte, j kat tanul majd ennek az a külügyminisztérium . útnak a tapasztalataiból. Sa­Washington (TASZSZ) A Szovjetunióba induló ameri­kai mezőgazdasági küldött­ség július 12-én sajtóérte­kezletet tartott. Az Egyesült Államok föld­művelésügyi minisztériumá­nak képviselője, megnyitva a sajtóértekezletet, kijelen­tette. hogy a mezőgazdasági küldöttség «nem hivatalos küldöttség- és tagjai "nem hivatalos képviselői az ame­rikai hogy és a földművelésügyi minisz­térium számos tekintélyes képviselője fogadta a kül­döttséget. Dr. Lambert, Nebraska ál­lam mezőgazdasági főiskolá­jának dékánja, a mezőgaz­dasági küldöttség vezetője a mondotta a tudósítóknak: -Magánszemé­lyekként utazunk, örülünk, hogy jobban megismerhet­jük a Szovjetunió falusi la­kosságát és mezőgazdasági vezetőit, valamint a Szov­ját szándékait érintve azt mondotta, reméli, hogy ta­lálkozik majd szovjet gene­tikai szakértőkkel és megvi­tathatja velük az e téren el­ért tudományos eredménye­ket. Dr. Lambert közölte: ő maga több mint kétszáz meg hívást kapott az Egyesült Államokban, hogy a külön böző városokban és taninté­zetekben számoljon majd be szovjetunióbeli benyomásai ról, A pártalapszervezet legfel­sőbb szerve a taggyűlés. Az üzem. a termelőszövetkezet, a község kommunistái itt döntik el közösen, hogy a párt és az állam által kitűzött feladatokat hogyan, milyen módon hajtsa végre a pártszervezet. A tag­gyűlés hívatott arra, hogy a kommunisták figyelmét és erejét jelenleg a Központi Ve­zetőség márciusi és júniusi határozatának maradéktalan megvalósítására összpontosít­sa. A párttaggyűlés határozata törvény a pártszervezet min­den tágja és tagjelöltje szá­mára. Világosan következik a fen­tiekből, hogy a taggyűlések sikeréért, a párttagok és tagjelöltek tel­jes létszámú megjelenéséért fe­lelősek az alapszervezethez tartozó összes kommunisták, de legelsősorban a vezetőség tagjai és a pártbizalmiak. A havi taggyűléseket alapos szer­vezőmunkával kell előkészí­teni, hogy a kommunisták tel­jes részvételével dönthessen a pártmunka összes kérdéseiről. Szegeden a június havi párt­taggyűlések előkészítését saj­nos. nem a gondos és felelős­ségteljes szervezés és felkészü­lés jellemezte. Ezért történhe-' tett meg, hogy egynémelyik üzemben, termelőszövetkezet­ben a párttagságnak még a kétharmadrésze sem jelent meg és ha — helytelenül — hoztak is „határozatot", az lényegében semmit nem ért, mert nem tükrözte az üzem összes kom­munistáinak álláspontját, akaratát: Az élet bizonyította be: ahol a kommunisták távolmaradtak a taggyűlésről, ott a pártveze­tőségben és a pártbizalmiak munkájában kell hibát ke­resni. Az Űjszegedi Kender­Lenszövö egvik üzemrészének pártszervezetében még a párt­bizalmiak többsége sem tartot­ta kötelességének, hogy megje­lenjék a taggyűlésen, noha nekik — mivel az ő feladatuk a párttagok mozgósítása — a legelemibb kötelességük lett volna. Egyes helyeken elősze­retettel hivatkozik a párttitkár a tagság „közömbösségére". Pedig — ha egyáltalán lehet ilyesfnlröl beszélni — ennek okát is a taggyűlés tossz elő­készítésében kell keresni. Legtöbb elvtárs, amikor szóvá teszik előtte, hogy miért nem megy el a taggyűlésre, azt feleli: „Azért, mert csak általánosságokat hallok, nem tanulok ott sem­mit". Nagyon sok igazság rej­lik az ilyen véleményekben. Megtörtént, hogy a párttitkár ugyanazokat a gondolatokat, szavakat mondta el a beszámo­lójában a taggyűlésen, amit a városi párt-végrehajtóbizott­ságnál hallott a titkári érte­kezleten. A beszámolók azért szürkék és azért nem kötik le a tagság figyelmét, mert niá-' ,sok gondolatait, ezerszer és ezerszer hallott Igazságokat tartalmaznak általánosságban, teljesen elszakítva az üzem égető és mindennapi problé­máitól. Még a konzervgyári párttaggyűlésen azt tapasztal­ták a párttagok, hogy a beszá­moló — habár helyesen jelölte meg nagy vonalakban a tenni­valókat — tökéletesen meg­felelt volna akár a Vasöntöde vagy a Textilmüvek párttag­gyűlésén is. Az ilyen beszá­molóra jogosan mondják: „Olyan, mint a holdvilág — világít, de nem melegít". A párttá ggvú lós napirendiére mindig olyan kérdéseket kell kitűzni, amelyeknek döntő je­lentőségük van, amelyeknek a megvitatását maga az élet kö­veteli. Ha a pártszervezet leg­felsőbb fóruma csak olyan kér­désekről tárgyal, amelyeket a felsőbb pártszervek ajánlanak, akkor nyilván messze áll az üzem szükségleteitől, el van szakadva a gyakorlattól. A Bútorgyár pártszervezetének júniusi taggyűlésén a vezető­ség beszámolója foglalkozott a tag- és a tagjelöltfelvétellel, a DISZ-re vonatkozó pártha­tározattal. a termelékenység és az önköltség kérdésével, vala­mint a pártoktatás előkészíté­sével. Kétségtelen, ezek most a legfontosabb feladatok, ame­Iveknek megvalósításáért a kommunisták kollektívájának harcolnia kell. De amikor meg­kérdezték Vígh István párt­titkár elvtársat, hogy miért éppen ezekről a kérdésekről szólott a beszámoló, azt vá­laszolta: „Mert a titkári érte­kezleten ezt javasolták". Mon­dani sem kell: az ilyen mecha­nikus és általános beszámoló, amely jóformán senkit sem érint (nem bírál és nem dicsér) tétlenségre, kárhoztatja a párt­tagokat és puszta vélemény­cserévé változtatja a hozzászó­lásokat is. Márpedig a tag­gyűlés minden kérdésről kon­krét határozatot kell, hogy hoz­zon, határozott. gyakorlati eredményekkel kell zárulnia. A beszámolót értékessé, eleven­né, helyileg konkréttá lehet tenni, ha azt előzőleg a veze tőség tagjai közösen megvitat ják, ha tükrözi a pártszervezet egy hónapi munkáját, hibái­val és eredményeivel egyetem­ben. Sokkal alaposabban kell a pártvezetőségeknek felké­szülniük a taggyűlésre. Idő­pontjáról ée napirendjéről jó­előre értesíteni kell a gyár, a község, a termelőszövetke­zet kommunistáit, hogy el tudjanak készülni javaslata­ikkal, észrevételeikkel. He­lyes. ha nem csupán a párt­bizalmiakra támaszkodik a vezetőség, hanem a júliusi párttaggyűlések alapos elő­készítésére sokoldalú tervet készít. Napjainkban rendkí­vül nagy jelentősége van az önköltség csökkentésének. A taggyűlés előtt alkalmazzák bátrabban a pazarlást osto­rozó szemléltető agitációt. Írásokkal, rajzokkal, karika­túrákkal hívják fel a figyel­met a taggyűlés fontosságára. Ne legyen egyetlen párttag sem, aki a taggyűlés előtti hetekben .napokban nem az önköltség csökkentéséről és az anyagtakarékosságról be­szélne munkahelyén. Az ér­deklődés felkeltése a taggyű­lések iránt — ez a legfonto­sabb a siker elérése érdeké­ben. Vannak természetesen olyan üzemek is Szegeden, ahol több műszakban folyik a munka. Ez a körülmény megnehezíti a kommunisták összességének részvételét a kérdések megvitatásában és megoldásában. Á pártvezető­ség tagjainak ezeken a he­lyeken gondoskodniok kell ar­ról, hogy az elfogadható okokból hiányzó párttagokat tájékoztassák az elfogadott határozatokról De azt lát­nunk kell: csakis úgy lesz képes valamennyi kommu­nista teljes erővel küzdeni a taggyűlés határozatainak végrehajtásáért, ha ő maga is résztvesz annak meghoza­talában. Ezért szervezzük meg jobban a júliusi taggyű­léseket. ezért állítsuk össze nagyobb gondossággal a be­számolókat. Ujabb külföldi szállítmány érkezett az Ajándékboltba Ismét nagyobb mennyisé­gű szovjet, kínai, bolgár és keletnémet áruszállítmány érkeztek a Lenin utcai Aján­dékboltba. Az új áruk kö­zött igen szép kínai elefánt­csont sakk-készletek, hímzett színházi retikülök, vázák, dobozok, tálcák, szobrok, do­hányzó készletek, zsúrterítők, békegalambos melltűk és nyakékek vannak. A Szov­jetunióból igen szép töltő­toll-készletek, türkiz nyak­ékek és játékok (fából fara­gott mozgatható evő tyúkok, csónakázó ember, troika stb.), evőeszközök, továbbá gyönyörű jegyzettömbbel egybekötött töltőtoll-tokok, ezüst cigarettatárcák és ren­geteg celluloid-baba és játék­állat érkezett. Bulgáriából is­mét irattáskák, diplomata aktatáskák, gyönyörű borjú­box retikülök, a Német De­mokratikus Köztársaságból pedig teafőzők rugós fém karórakötők és biztonsági zárak érkeztek. Nagymennyiségű szovjet és bolgár cigarettát kapott iá­mét az Ajándékbolt,

Next

/
Thumbnails
Contents