Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-13 / 163. szám

V/LÍG PROCETÁ RJAÍJEGYESÜLJETEKJ AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 163. szám Ara: 50 fiUér Szerda, 1955. július 13. A kommunisták feleiőssége a tervek teljesítésében A szegedi üzemek félévi tervteljesítésében tükrö­ződik a párt tagjainaik, a kommunistáknak munkája is, akik napról napra, dekádról dekádra keményen megküzdöttek vállalásuk valóraváltásáért. Ahogy tel­jesítette tervét az üzem, megvalósultak az egyéni vál­lalások, úgy nőtt az üzem dolgozói előtt a kommu­nisták tekintélye. De ahol adósak maradtak a terv teljesítésével, ott csorbát szenvedett ez a tekintély. A párt tagjainak kötelessége élenjárni a termelésben, s mozgósítaniok kell az üzemrész, a mellettük lévő gép pártonkívüli dolgozóit a termelési tervek teljesítésére, a belső tartalékok kihasználásóra, a munka termelé­kenységének emelésére, az új és élenjáró technika és technológia bevezetésére, az önköltség csökkentésére és a minőség javítására. Amikor a húsz budapesti üzem vállalást tett az évi terv határidő előtti teljesítésére, Szeged üzemei­nek dolgozói is csatlakoztak a vállaláshoz. De a csat­lakozás önmagában nem elég: a vállalásokat teljesí­teni kell. S itt jelentkezik a kommunisták felelős­sége, a felajánlások végrehajtásában, a terv napról napra való teljesítésében. Egyes szegedi üzemekben bajok vannak a tervteljesítéssel. A hiányos munkáért felelősek a kommunisták is. A ruhagyáriak például adósak maradtak a terv teljesítésével. Ügynevezett objektív okok is akadályozták a munkát, de sokkal többet tehettek volna az üzem kommunistái. Igaz az, hogy új munkasok jöttek, igaz, hogy átállások voltak, az is igaz, hogy egynéhányan elmentek az üzemből. A kommunisták azonban sokat tehettek volna és még tehetnek ma is ennek megakadályozására. A kommu­nisták az új gyártmányok gyártásának megkezdésekor necsak saját terveik teljesítésére törekedjenek, hanem emellett törődjenek a szalagban lévő minden egyes munkás tervteljesítésével. Tartsák együtt a szalagot a kommunisták. Ez persze csak egy módja az adósság törlesztésének, de bátran hozzátehetjük: nélkülözhetet­len módja. > Számos példa bizonyítja; nagyon sok kommunista törődik a terv teljesítésével és az ezen felüli teen­dőkkel is. A Jutaárugyár tagjai közül több olyan párt­tag nevét lehet megemlíteni, akik szívügyüknek tekin- . tik a fonó, szövő üzemrész, az egész üzem napi ter­vének teljesítését. Amikor Vida Pólné, Vidács Margit, Polyák Lajosné és a többiek napról napra követke­zetes nevelőmunkával mozgósítják dolgozótársaikat a tervek megvalósítására, a párttag kötelességeit telje­sítik, a párt Szervezeti Szabályzata szerint élnek. A kommunisták nyughatatlan emberek. Mindig többet és többet akarnak tenni a haza javára, dolgozó­társaik hasznára. Amikor újítanak, új munkamódsze­reket honosítanak meg, nemcsupán a maguk javára teszik, hanerh elsődlegesen dolgozótársaikért. Csök­kenteni a selejtet, javítani a minőséget, emelni a munka termelékenységét: alapvető kötelességei ezek minden párttagnak. Ne feledje egyetlen kommunista sem, hogy munkáját követendőnek tekintik az üzem dolgozói. Most, a harmadik negyedév első dekádja után gondolkodjék el minden párttag azon, követendőnek tekinthetik-e eddigi munkáját a mellette dolgozó pár­tonki^üliek. A számvetés ne legyen elnéző önönma­gunkkal szemben. Ugyanakkor határozzuk meg azt is, hogyan akarjuk elősegíteni üzemünk tervteljesítését. A munkafegyelem betartása, a fiatalok és a gyengéb­bek nevelése, a napi 480 perc munkában töltése biz­tosítja a tervek napról napra való teljesítését. Ne fe­ledjék a párttagok: úgy nő az üzem dolgozói előtt a kommunisták tekintélye, s a kommunisták úgy telje­sitik kötelességüket, ahogy megvalósul a terv. lelentéselc az első dekád lervérialf leiípsítésérői Vasöntöde: 106 százalék Kik a legjobb aratógépkezelők, kombájnisták és cséplőgépkezelők a megyében ? 'A Gépállomások Megyei Igazgatósága a/ eddigi ered­mények alapján megállapí­totta a kombájnisták és csép­lőgépkezelők versenyének sorrendjét. A nyári idényben legjobb aratógépkezelők: 1. Szeme­rédi Pál (Kistelek) 67.57 k'n., 2. Csernus L. József (Szentes) 65 kh„ ,3. Csiszár Antal (Mó­rahalom) 59 kh., 4. Dallos Imre (Cserebökény) 54 k'n., 5 Fodor Ottó (Kiskundorozs­ma) 43 katasztrális hold le­aratásával. Mind az öten résztvesznek az országos ifjú­sági versenyben. A nyári idényben legjobb eredményt elért kombájnis­ták: 1. Ordögh József (Röszke) 40.8 kh., 2. Komár Pál (Nagyki­rélyhegyes) 40 kh., 3. Papp József (Deszk) 37 kh., 4. Csi­kós István (Sándorfalva) 32 kh., 5. Faragó János (Röszke) 30.6 katasztrális hold learatá­sával. A két utóbbi kombáj­nista résztvesz az országos if­júsági versenyben. Cséplőgéppel dolgozó öt legjobb traktoros: 1. Király István (Cserebökény) 514 má­zsa, 2. Farkas József (Makó) 471 mázsa. 3. Koczka Imre (Cserebökény) 258 mázsa. 4 Koncz István (Makó) 196 mázsa, 5. Szabó Lajos (Sán­dorfalva) 24 mázsa elcséplé­sével. Király és Kogzka elv­társak résztvesznek az orszá­gos ifjúsági versenyben. — A Szegedi Vasöntöde az or­szágos öntödei versenyben ed­dig a második helyen áll. Ez az eredmény fokozott mun­kára ösztönözte a Vasöntöde dolgozóit, s így elérték azt, hogy az öntöde 106 százalékra teljesítette az új normarende­zés után az első dekád terme­lési tervét. A múlt hónap 15­vel féléves tervüket is befe­jezték, s mint patronáló üzem az árpádhalmi gépállomásnak is olyan segítséget nyújtottak, hogy a gépállomás országosan a 2. helyezést nyerte el. A műszaki intézkedések megtar­tásával. állandó takarékosság­gal elérték azt, tjogy a terve­zetthez viszonyítva 6.7 száza­lékkal csökkent az üzemben az önköltség. Az üzem dolgozói mindent elkövetnek, hogy az élre kerül­jenek az országos versenyben. Ezt a szándékot különösen elő­segítik azok a dolgozók, akik élenjárnak a termelésben. így: Nagy János 187 százalékos. Bitó János 156 százalékos és Tamás István 142 száza!éko: teljesítésével. Különösen jó eredményt ért el a közszükség­leti cikkeket gyártó brigád. Kiemelkedő eredmények a XI. Autójavító Vállalatnál A XI. Autójavító • Vállalatnál 1952-ben volt normaren­dezés. Azóta sokat változott vállalatunk. Üj munkaeszközö­ket, gépeket helyeztünk üzembe, sokat javult a technológia és a munkaszervezés. Mindé: meg is mutatkozott a ter­melékenység növekedésében és a tervek túlteljesítésében. A három évvel ezelőtt rendezett normák azönban a mai körül­mények között lazává váltak, gátjává váltak a termelékeny­ség további növekedésének, a vállalat fejlődésének. A normarendezést július elején hajtottuk végre. Az eltelt rövid időszak is bebizonyította már, hogy szükség volt a norma rendezésére és az új normákkal is kiemelkedő eredményekel érhetnek el dolgoztunk. A Börcsök fényező­csoport tagjai az elmúlt napokban az, új normával nyolc százalékkal túlteljesítették előző hónapi átlagteljesítményü­ket és naponta több mint 6 forinttal kerestek többet. A Förgeteg alvázas-csoport kilenc százalékkal túlteljesítette megelőzően elért átlagszázalékát. Á dolgozók egyéni telje­sítményében is mutatkozik emelkedés. Simovits István ka­rosszéria bognár például 12 százalékkal teljesítette túl az új normával a megelőző hónapok átlagszázalékát, s naponta hat forint 93 fillérrel keresett többet. Az elért eredmények nyomán vállalatunk a harmadik negyedév első dekádtervét 102 százalékra teljesítette. Min­den jel arra mutat, hogy a következő dekádokban még jobb eredményekről számolhatunk be. SARNYAI VENCEL 1480 sor és két hiba A Szegedi Nyomdavállalat dolgozói jó munkájukkal egy­más után kétszer szerezték meg üzemüknek az élüzem cí­met és harmadszor is igényt tartanak rá. Feljogosítja őket erre az, hogy második negyed­évi tervüket 106.1 százalékra teljesítették. A harmadik ne­gyedév első napjaiban sem lanyhult azonban a munkalen­dület. Korponay József, Varga Sándor gépszedők, Simon Béla, Gajdacsi Sándor, Selep László kéziszedők és még többen is kimagasló eredmé­nyeket értek el. Külön ki kell emelni Tóth József gépszedő teljesítményét. Eredménye or­szágos viszonylatban is ki­váló. Egy műszak alatt ugyan­is 1480 sort szedett és a meg­engedett 45 hiba helyett mind­össze két hibát ejtett. Gabnai János Önköltségcsökkentés a MAHART Hajójavító Üzem tápéi telepén Mi is pártunk márciusi ha­tározatának szellemében in­dultunk harcba az önköltség csökkentéséért. Általában új anyagból dolgozunk, de sok esetben használt lemezeket is felhasználunk a hajók javítá­sánál. fgy volt ez a legutóbb elkészült tiszavárkonyi komp és a most épülő 668-as uszály építésénél is. A két munká­nál a használt lemezek bedol­gozásával körülbelül 10—12 ezer forintot takarítottunk meg. Igyekszünk minden hasz­nált anyagot hasznosítani. A kohászati alapanyagkészítő vállalatnak átadott két darab 400 tonnás roncsuszályt is többször átvizsgáltuk. Lesze­reltük a csörlőt, melynek elő­állítási ára 12 ezer forint. A leszerelt bakok darabonkint kétezer forintot érnek. Ezen­kívül kormányszerkezetet és sok használt recés lemezt sze­reltünk ki a roncsuszályok­ból. amelyeknek felhasználá­sával jelentőseh csökkentjük a hajók javitási költségét. Igyekszünk azonban min­den területen takarékoskodni. Az elmúlt hónapban 2700 fo­rintot takarítottunk meg a villannyal és felére csökken­tettük a telefonbeszélgetések számát. Meg kell azonban azt is vallani, hogy akad még jócs-j kán tennivalónk. A hajó sze­gecselő brigádjaink még sok-, szor széthagyják a csavaró-, kat, szerszámokat. Előfordult,] hogy az iszap alól került elő egy-egy értékes szerszám. Ál­landó nevelőmunkával igyek­szünk elérni, hogy az ilyen­irányú lazaságok is mind rit­kábban forduljanak elő. Képek a szegedi termelőszövetkezetek életéből Megérkezett az első új gubopa a Bocskai utcai ter­ményraktárba. Fodor István elvtárs, a Hft'adás TSZ elnöke átadja a Tennényforgalmi Vállalat dolgozóinak az első zsák új termést. „•amri** ttff­Az alsóvárosi Üj Elet Termelőszövetkezet kertészei ültetik a ..második ültctésii" karfiolt. A kalarábét már el­szállították a gyönyörű öntözé ,es kertgazdaságból. ÖS2ig még a karfiol is szépen megnő. Felépült a Haladás Termelőszövetkezet új, modern 30 férőhelyes lóiitáVójá.. A végéinél még állványok tarkítják a falat, de nemsokára már a jószágok is beköltöznek' új ott­honukba. 'A baromfitenyésztés a gazdag jövedelem egyik legjobb forrása. Az Üj Elet TSZ tagjainak 700-nál több kacsájuk, csirkéjük van. Képünkön: Bíró Imréné a baromfigondozó a tyúkokat ételi. .«••!» K enaer bői Ezer zsákhoz való fonal — terven felül A Szegedi Kenderfonógyár szárazfonó osztálya a harma­dik negyedév első dekádjában terven felül 930 kilogramm fo­nalat gyártott. A fonal hatvan százaléka exportra készült, 40 százaléka pedig belföldi áru. A terven felül gyártott fonal­mennyiségből, ha zsákot készí­tene belőle gyárunk, körülbelül ezret lehetne szőni. A száraz­fonó osztály dolgozói kilenc nap alatt ezer darab gabonás­zsákhoz való fonalat adtak nép­gazdaságunknak az előirány­zott terven felül. i> Wittmann Ferenc A fonóipar egyik legrégibb alap­anyaga a kender. Már a régi cö'öp­építmények tárgyai között is találtok kenderrostból font durva köteleket. Számtalan olyan te­rülete van a mai életnek is. amelyet nem tudunk elkép­zelni a kenderből gyártott különböző készítmények nél­kül. A műanyagok elő­retörése azonban a kender és len egyed­uralmát lassankint veszélyeztetni kez­di. A kender- és lenfonóipar szak­embereit az egyre erősödő verseny­társ-müanyagok si­kerei arra késztet­ték, hogy újabb ki­készítő eljárások­kal a kender fon­hatóságát megja­vítsák. A régi tech­nológiai eljárások­kal általában üzem­szerűen 8.5 finom­ságú fonalat állí­tottak elő. Ez azt jelenti, hogy egy kilogramm fonal 8.5 kilométer hosszú. A Szegedi lyender­fonógyárban és az ország többi fonó­üzemeiben is kísér­letek indultak meg a kenderfonclak fi­nomsági számának emelésére. Bérezi elvtárs vezetésével Zengei János, ör­dög András, Lacsán István és Tóth Nándor művezetők, valamint Ribárczki László technikus közreműködésével a Szegedi Kenderfo­nógyár kenderfonó­gépein is sikerült 10-es számú fona­lot előállítani. A kísérletek vezelAi azonban úgy látták, hogy ez a fonalji­nomsági szám még szövet nem a felső határa a kenderből előál­lítható fonalnak. A Budapesti Len­fonógyár lenfonó­gépein az eddigiek­nél sokkal finomabb kendernek a megfo­nását végezték el és sikerült a meg­felelően válogatott és puhított kender­ből a lennel vete­kedő finomságú fo­nalat fonni. Elérték a kísérleti gyártás folyamán a 15-ös fonalfinomságot. Ebből a fonalból kartonokat, vékony, nyári ruhaszövete­ket, bútorszövete­ket. nyomott min­tájú vásznakat le­het előállítani. A kísérleti gyár­tás után meginduló tömeggyártás jó mi­nőségű, tartós és olcsó anyaghoz jut­tatja a fogyasztókat. (sz-g) *

Next

/
Thumbnails
Contents