Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-12 / 162. szám

V/iIG WOLEMJAIMYESÜLMICL Képeli a szegedi üzemek életéből AZ MDP CS0NGKADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 162. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1955. július 12. Nagyobb felelősségérzettel! A hűvös, esős idő késleltette a gabona érését, a mag azonban fejlődött és valósággal kiül a kalászból. Most a napos idők bekövetkeztével fennáll" az a veszély, hogy egyszeriben érik kasza alá mindenütt a termés és csak gondos szervező munkával, a gépek maximális kihasználásával lehet learatni a gabonát, mégpedig néhány nap alatt, mert egyébként minden nap további késlekedést súlyos szemveszteséggel fizetünk meg. Az eddigi aratás során a kombájnok általában jó munkát végeztek, de egyben megmutatták a gép ápróbb hibáit is, amelyeket gyorsan ki kell javítani, mert az aratás zöme, a búza betakarítása még csak ezután kerül napirendre. Ismét hangsúlyozzuk: a kombájnok mindenütt csak a gépállomási igazgatók, főmezőgazdászok, vagy fögépészek jelenlétében kezdhetnek munkához. Erre azért van szükség, hogy a munka megkezdésekor jelentkező hibákat azon nyomban ki lehessen küszöbölni. Mivel úgy látszik, hogy az aratás idejét — éppen a várható gyors érés miatt — néhány napra kell lecsökkenteni, ezért fokozott jelentősége van a szemveszteség elleni harcnak. A szemveszteség elleni küzdelemben viszont a főmezőgazdászok vállaira hárul a legnagyobb felelősség. A munka minőségét a járási és városi főmezőgazdászoknak rendszeresen ellenőrizniök kellene, ezt azonban elhanyagolják. Június 15— 30 között a megyében a járási, városi tanácsok főmezőgazdászainak mintegy 50 minőségi ellenőrzést kellett volna végezniök és mindössze négyet végeztek. Ennek a feladatnak az elhanyagolása tovább nem tűrhető .hiszen nemcsak ellenőrzésről, de segítségadásról is szó van. Márpedig erre lépten-nyomon szükség van, különösen a mezőgazdaság irányító helyeire most odakerült fiatal szakembereknek. A csongrádi Vörös Csillag TSZ fiatal mezőgazdásza sem bizonytalankodott volna az őszi árpa aratási idejének meghatározásakor, ha idősebb, tapasztaltabb kollégájától a helyszínen kapott volna szaktanácsot, A jzemveszteség elleni küzdelemben nagy jelentősége van a szemveszteség méréseknek, amit a miniszteri rendelet szintén a mezőgazdászok kötelességévé tett. A szemveszteség mérése és az arról szóló jelentések megküldésére nemcsak statisztika szempontjából van szükség, hanem elsősorban azért, hogy a szemveszteség mérvének megismerése után nyomban intézkedni lehessen annak megszüntetéséről. Amikor a nemrégiben tartott megyei értekezleten a szemveszteség méréséről volt szó. Lázár elvtárs, a Kisteleki Gépállomás főmezőgazdásza úgy nyilatkozott: ezt egy elemista is érti. Mégis a szemveszteség mérésről szóló jelentést nem küldi a mezőgazdasági igazgatóságnak. Pedig nem minden jelentés növeli a bürokráciát, különösen nem a szemveszteség mérésről szóló, mert ennek ismeretében láthatja a betakarítást irányító megyei tanács: vajon Kisteleken megfelelően harcolnak-e a szemveszteség csökkentéséért? Több példa mutatja, hogy a rendelkezések be nem tartása súlyos következményekkel járhat a termelésre. Miniszteri rendelet intézkedik arról, hogy július 5-ig a járási és városi főmezőgazdászoknak el kellett volna bírálniok, Jiogy melyik tavaszi búzatábla alkalmas vetőmagnak. Az elbírálásról azonban eddig egyetlen járási és városi főmezőgazdász sem értesítette a mezőgazdasági igazgatóságot és ez azzal a veszéllyel jár hogy jövőre megint nem lesz elegendő tavaszi búzavetőmag. A lazaság más vonatkozásban is tapasztalható. Bár az időjárás rendkívül kedvez a tarlóhántásnak ez a munka mégis nagyon elmaradt az aratás mögött. Sőt a Dorozsmai Gépállomáson olyan nézet van, hogy kéthárom holdas tarlókat nem szántanak fel a dorozsmai József Attila TSZ-ben, hanem majd akkor, ha az aratást elvégzik. A miniszteri utasítás pedig kimondja, ihogy a gépállomások addig nem kezdhetik meg a cséplést, amíg a tarlóhántást el nem végezték. Az idén végre be kell bizonyítanunk a tarlóhántás nagy jelentőségét. No, de hogyan lehet ezt bebizonyítani akkor, ha a traktoristák elmulasztják a fogas használatát, vagy a hengerezést. Már pedig tarlóhántást sem tárcsával, sem ekével fogasolás nélkül nem szabad végezni, mert egyébként valóban nem sokat ér. De vajon melyik traktorost, vagy gépállomási igazgatót vonták már felelősségre ennek elmulasztásáért? A nyári betakarítás a mezőgazdasági munkák egyik legnehezebb szakasza. Ebben az időszakban — ha a munka úgy kívánja — éjt nappallá téve munkálkodnia kell mindenkinek annak érdekében, hogy a legkisebb veszteséggel takaríthassuk be a jónak ígérkező gabonatermést. A pusztamérgesi dolgozd parasztok is befejezték a rozs aratását Jól haladnak a községben a másodvetés munkáival Pusztamérges község egyénileg dolgozó parasztjai már befejezték az árpa és rozs aratását és most már a búzát aratják. Alig, hogy öszszerakták a learatott gabonát, hozzáfogtak a másodnövények vetéséhez. Tóth Pál dolgozó paraszt 7 hold kalászos learatása után 7 hold kukoricát, Mucsi István 8 holdas termelő 1 hold kukoricát, 600 öl tarlóburgonyát, Paplógó Istvánné dolgozó parasztasszony fél hold kukoricát és 400 öl burgonyát vetett már másodnövényként. Fekete Antal élenjáró dolgozó paraszt irányításával jó munkát végez a mezőgazdasági állandó bizottság. Sántha Antal, Dudás Imre állandó bizottsági tagok maguk is élenjárnak a munkában, s így példamutatásukkal is elősegítik azt, hogy a község túlteljesítse mezőgazdasági termelési tervét. A termelési bizottság eddig csak papíron volt meg Pusztamérgesen, de Téglás Mihály és Hegedűs Gábor mezőgazdasági előadók ígéretet tettek arra, hogy az elkövetkező napokban a bizottságot újjászervezik. Pusztamérges dolgozó parasztsága nemcsak a mezőgazdasági munkák elvégzésében teljesiti kötelezettségét, hanem az adót is időben befizeti. A pénzügyi terv teljesítésében a község 130 százalékos teljesítésével megyei viszonylatban is az élenjáró községek közé tartozik. A begyűjtéssel azonban nincs minden rendben Pusztamérgesen. A község járási viszonylatban 14. helyen áll és csak közepes teljesítményt ért el. Pusztamérges község tanácstagjai és dolgozó parasztjai a gabona cséplőgéptől való beadásával, a terv maradéktalan teljesítése érdekébein versenyre hívták a járás 27 községét, s egyben vállalták, hogy gabonabegyűjtési tervüket elsőnek teljesítik a járásban. Tokody Béla levelező A Textilművek felvető üzemrészében Somogyi Henriknét ábrázolja képünk, amint az elszakadt szálat keresi. Munkája százalékban nem mutatható ki, de minőségi eredményét a szövődében dicsérik. Pozsonyi Gizella, a "Szakma kiváló dolgozója* előfonós a Szegedi Kcndcríonógyárban. Vállalta, hogy két gépen 152 százalékot teljesít. Ezt az ígéretét megtartotta, 159 százalékot termel. A sztahanovista szintet már 16 hónapja tartja. Versenyben teljesítik beadási kötelezettségüket Baláslyán Balástyán a június hó 25-én megtartott tanácsülésen a tanácstagok vállalták, hogy gabonabeadási kötelezettségüket a cséplőgéptől teljesítik. Ugyanakkor azt is elhatározták, hogy a választókerületekben is elérik azt, hogy választóik a géptől tegyenek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. A „cséplőgéptől a raktárig"mozgalmat Kéri Ferenc vb.elnök irányítja. A tanácstagok a választókerületüknek a feltüntetésével térképet készítenek, melyen a tanácstagok neve mellé a beadási teljesítés fokozata szerint majd zászlócskákat tűznek. Ezeket a térképeket a község több pontján közszemlére teszik ki. így minden dolgozó láthatja a végzett munkájának eredményét. Ez a verseny a gabonabegy (íjtés után az összes beadási cikkféleségekre kiterjed majd. A versenyt a versenybizottság rendszeresen értékeli. A tanácstagok és a község kiválóan dolgozó parasztjai versenyre hívták egymást a gabonabegyüjtésben és egyben elfogadták Pusztamérges község versenykihívását is. Balástya község lakói bíznak abban, hogy végre elkerül- j nek a szégyenteljes helyről a begyűjtésben is. (~t- -b ) utolsó ' Üzemi munkások, egyénileg dolgozó parasztok látogatása a Táncsics TSZ-ben Pár nappal ezelőtt kedves vendégek érkeztek a Táncsics Termelőszövetkezetije. Üzemi dolgozók, egyéni gazdák látogattak el a szövetkezetbe, hogy megtekintsék az egyre szépülő szövetkezeti gazdaságot. A vendégek először is az állatállományt szemlélték meg. Nagyon elcsodálkoztak a 180 —200 kilós anyakocákon. Csodálkozásuk még tovább nőtt a fejőstehenek láttán. A Táncsics TSZ fejőstehenei között már szép számmal vannak olyan állatok, melyek naponta átlagosan húsz liter tejet adnak. Ezután a látogatók a tsz konyhakert gazdaságát járták körül. Megnézték a szövetkezet egyik learatásra váró, gyönyörű búzatábláját is. Tanács elvtárs, a párttitkár elmondotta. hogy kalászosaik jórészét géppel vágják, így sokkal könynyebb és kifizetőbb a munka. A gép segítségével rengeteg időt takarítanak meg, ezt a kapásnövények ápolására, a nagyobb terméseredmények biztosítására fordítják. Innen a látogatók autóbusszal kiutaztak a szövetkezet kukoricaföldjére. A 40 holdas négyzetes vetésű kukorica is nagyon tetszett a látogatóknak. A látogatók sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek a kukorica négyzetesen való vetésének jelentőségéről is, majd a szövetkezet hat holdas gyümölcskertjének eredményeiről beszélgettek. Sok kérdéssel halmozták el a szövetkezetieket, végül megelégedve távoztak. Drinócki Szilveszter levelező Az Üjszegedi Ládagyárban Tóth István a legjobb szélező körfűrcszes. Az új műszaki normával segítőjével, Lehotai Józseffel együtt 136 százalékot teljesítenek. (Uebmann Béla (elvételei) TÁBORTŰZ Aggódó gyermekszemek figyelték szombaton az eget. — Csak .ma ne essen, — hangzott minden percben a szó, hol itt, hol ott, az üjszegedi úttörőtábor kis lakóinak ajkáról. Aggodalmuk nem volt alaptalan. Egész heti munkájuk sikere fiigött az időtől. Kérésük, mintha meghallgatásra talált volna: gyönyörű nyári est köszöntött a városra. A gyereksereg izgatottan gyülekezett a táborban. Ünnepre készültek: a tábor megnyitójára. A sorakozol jelző dobszóra elcsitultak. majd fegyelmezett sorokban vonultak ki a szülők elé. A fehér ingek, a piroskék nyakkendők, a lányok hajába kötött színes pántlikák és a rajtuk lévő színes szoknyák egy hatalmas virágcsokorhoz hasonlítottak. A himnusz éneklésével megkezdődött az ünnepség. Ferenczi István elvtárs, a városi tanács oktatási osztályának helyettes vezetője tartott rövid megnyitó beszédet. Elmondta, hogy négyszáz úttörő pajtás üdül majd a táborban a nevelök felügyeletével. A pajtások ellátásáról zömben a tanács gondoskodik. A tábor létrehozását a párt segítette. A beszéd befejeztével Ferenczi elvtárs megadta a jelet a tábortűz meggyújtására. | Pillanatok alatt ma! gasra csapott a láng. a száraz rözse recsegve, ropogva, pattogva égett. A fény bearanyozta a gyermekek arcát, s vissza tükröződött szemükből. Akadt közöttük olyan is, aki először látott tábortüzet. Közben egymásután léptek a zöld gyepszönyegre, — mely most a színpadot helyettesítette — a gyermekek, hogy szórakoztassák társaikat, szüleiket. Az ötletesen összeállított összekötő szöveg és ,o vidám jelenetek ízelítőt adtak a tábor mindennapi életéről. A | pajtások már nem először látták a „Köszörüs"-t, ^A cipésznél," és „A lekvárevés" című jeleneteket. Mégis hangos kacagás kísérte a kedves kamaszos mozdulatokat. A jelenetek közben a lányok táncoltak és énekeltek. A móka és a tánc mellett azonban helyet kapott a kompiy szó is. Viski Árpád Juhász Gyula: „Munkásgyerek himnusza" elmű versét szavalta. Kilenc óra után ért véget az ünnepség. A gyermekek nehezen tudtak elszakadni a tábortól. Figyelték, testék még messziről is a tábortüzet, mely egyre halványabban parázslott, mintegy búcsút intve a távozóknak. Sz. G.-né