Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-02 / 154. szám

PROLETÁRJA! AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 154. szám MAI SZAMUNKBÓL: A NAGY CÉL FELÉ (2. oldal) MIÉRT NINCS A VALÓSÁGBAN MUNKAVERSENY A GÖZFÜRÉSZBEN? (3, oldal) VAROSUNK ÉLELEMELLATASARÖL (3. oldal) A kultúrcsoportok nyári feladatai (M. T.) A dolgozó parasztság a nyári hónapokban vívja harcát az ország jövő évi kenyeréért. Rendkívül fontos tehát, hogy ezekben az időkben a népművelés eszközeivel segítséget nyújtsunk mindennapi munkájához. Csak az állandó, folyamatos és következetes kultúrfelvilágosító munka biztosítja az emberek tudatának, jellemének, gondolkodásának formálását. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat kultúrcsoportjának képviselői felkeresték a Városi Tanács Népművelési Osztályát és jelentették: részt szeretnénk venni nyáron a kultúragitációs munkában. Elmondották, hogy a Központi Vezetőség legutóbbi, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata adott nékik erre a gondolatra ösztönzést. Ök is a maguk öntevékeny kultúrmunkájukkal elő akarják segíteni a párt soronkövetkező egyik legfontosabb célkitűzését. A kezdeményezés helyes, követendő példa. Szegeden és a környező községekben hagyományai vannak az öntevékeny kultúrcsoportok nyári szerepléseinek. Hányszor derítették jókedvre az aratásban, a hordásban, a cséplésben elfáradt dolgos parasztokat a tűzrőlpattant fiatal táncos lányok. Az aratóünnepek vidámságát legfőképpen az ötletes, jól előadott jelenetek, énekszámok, szavalatok, táncok vagy éppen villámtréfák okozták. Világos dolog, nem azért arat gyorsan és gondosan a paraszt, nem azért teljesíti pontosan beadási kötelezettségét, mert a jelenetek, az előadások éppen erről szólnak, nem azért lép be a tsz-be az eddig egyénileg gazdálkodó, mert a tánccsoportok szépen ropják a csárdást vagy a dalos brigádok a szebb életről énekelnek. De a párt, mezőgazdasági határozatát elősegítő, kiválóan dolgozó kis- és középparaszt szive felmelegszik, a napszítta barázdás arc mosolyra derül — jobb lesz a kedve a kultúrcsoportok brigádműsorainak láttán, s ha kultúrmunkások még el is beszélgetnek a parasztemberekkel, asszonyokkal, köszöntik az élenjárókat, serkentik az elmaradókat — akkor az ilyen helyesen alkalmazott kultúragitáció nagyban elősegíti a nyári mezőgazdasági munka sikerét, amely fél győzelem ahhoz, hogy ősszel egyre több gazda a tsz-ben keresse a szebb, biztosabb boldogulását. A párt határozatát elősegíteni az öntevékeny kultúrcsoportok legfőbb feladata. A művészeti agitáció hangulatot teremt az egyénben és a közösségben: ez a munka tehát nem szorulhat háttérbe. Most itt vagyunk a nyári betakarítási munka kezdetén és nemsokára teljes erővel folyik majd a kalászosok aratása. Közben művelni is kell az őszi kapásokat, rroajd a cséplés és a beadás következik: a nyári mezőgazdasági munkák dandárjának előestéjén állunk. Ezt tétlenül nézni egy szegedi kultűrcsoportnak sem lehet. Várják Alsóváros. Mihálytelek, Rókus. Baktó, Petőfitelep, Üjszeged, a környező községek dolgos parasztjai, hogy amikor egy kis szünetet tartanak, amikor megkezdik vagy befejezik a kenyeret adó nagy, nehéz munkát, a mi vidám fiataljaink ott teremjenek s rövid műsorukkal szórakoztassák őket. És az ilyen brigád-előadásokban a gondosan előadott, rövid jelenetek hatással vannak az emberekre s az őszinte szavak, ezek a kedves találkozásokon nem maradnak nyom nélkül. Szegeden már több helyen készülnek is a nyári kultúragitációs munkára, rövid, ötletes, színvonalas brigádműsorokkal: a MÁV-nál, az űjszegedi -"November 7-, a felsővárosi -Móra Ferenc», a •"Juhász Gyula* Kultúrotthonban — így kell cselekedni valamennyi szegedi kultűrcsoportnak. A különböző nyári ünnepségek műsorainak legfontosabb követelménye: részleteikben is szolgálják a köszöntések, az előadások eszmei, politikai mondanivalóját. A fellépő művészeti csoportok, brigádok valóban a legjobbat adják. Műsoraikból nem hiányozhatnak a mai témájú eszmei, politikai mondanivalójukkal a mindennapi feladatokra mozgósító műsorszámok. A Városi Tanács Népművelési Osztálya az eddigi műsorfüzeteket gondosan áttanulmányozta és kiválogatta a nyári kultúragitációs munka és az őszi tszíejlesztési mozgalom elősegítésére legalkalmasabb színdarabokat, jeleneteket, amelyekkel könnyíteni tudja városunk kultűrcsoportjainak előkészítő munkáját. Egy-egy rövid jelenetet, kevesebb taggal táncszámokat. szavalatokat a szabadságolások ideje alatt is össze tudnak állítani üzemeink kultúrcsóportjai és rövid idő alatt fel tudnak készülni a nyári feladatokra. A népművelési osztálynak feltétlenül össze kell fognia és fel kell mérnie városunk öntevékeny kultűrbrigádjait, akik készek arra, hogy a felsoroltak példája nyomán részt vegyenek a nyári kultúragitációs munkában. Kapcsolódjanak be ebbe a nagyjelentőségű feladatba a diszesek is. hisz a fiatalok azok, akik legjobban szeretnek énekelni, táncolni, szavalni. A DISZ II. kongresszusának határozatát teljesítik, ha lelkesen részt vesznek a kultúrmunkában. Jelentkezzen minél több kultűrbrigád a Városi Tanács Népművelési Osztályánál. A mezőgazdasági osztály, a Járási Tanács Népművelési Osztálya szervezze meg, készítse elő a műsorok előadásait, azok helyeinek könnyű megközelítését. A kultúrmunkások pedig már most gondoskodjanak arról, hogy a tsz-ek fejlesztését elősegítő színvonalas műsorral vegyenek majd részt ebben a kultúragitációs munkában. Nem kétséges, hogy ahol lelkesen, odaadóan, gondosan, művészileg is megfelelően felkészülnek a kultűrmunka e nagyszerű feladatára, ott az öntevékeny kultúrcsoportok nagyban segítik országunk — Szeged és környéke nyári mezógazdasáei munkáját. Felhívás az ifjúsági cséplőniunkacsapatok második országos versenyére Traktorosokf Cséplőmunkások! Fiatalok! DISZ-isták! Az elmúlt évben nagyszerű munkát végeztetek. Lelkes és eredményes munkátokkal győzelemre vittétek az ifjúsági cséplőmunkacsapatok országos versenyét. Ma ismét versenyre szólítunk benneteket. Vegyetek részt a felszabadulási munkaverseny keretében szervezett ifjúsági cséplőmunkacsapatok II. országos versenyében! A verseny célja: gyorsan, a legkevesebb szemveszteséggel elcsépelni a learatott, behordott gabonát, népünk kenyerét. A verseny feltételei a következők: 1. A cséplőgépre dobméret alapján megadott irányterv teljesítése (mázsában kifejezve). 2. A meghatározott legalacsonyabb szemveszteség és megkövetelt tisztasági százalék betartása, illetve csökkentése. (A törött szem nem lehet több a kicsépelt szem összsúlyának 3 százalékánál, az ocsúban nem maradhat két százaléknál több fejlett szem, a szalmában, a törekben és a pelyvában nem lehet az elcsépelt gabona összsúlyának 0.-5 százalékánál több szem). 3. A cséplőaljban visszamaradt gyommagvak és egyéb maghulladékok összegyűjtése és beszállítása a földművesszövetkezet átvevőhelyeire a kiadott utasításnak megfelelő követelmények betartásával. A kazlak rendes formába rakása, betetejezése. 4. Az erő- és munkagépek rendszeres karbantartása, a tűzbiztonsági és balesetvédelmi szabályok betartása. 'A1 verseny értékelésénél figyelembe veszik a versenypontokon belül a cséplőgép idénytervének százalékos teljesítését, a cséplésben eltöltött összes munkanapok számát (üzemórákban), a legmagasabb napi teljesítést. Ha a meghajtó erőgép járómunkára alkalmas traktort, abban az esetben az éjjeli munkában végzett normálhold teljesítés is. Továbbá a cséplést elősegítő, illetve gátló körülmények a meghajtó erőgép faja és típusa. A verseny nevezési határideje július 20-a. A verseny július 10-től augusztus 31-ig tart. Résztvehetnek (tekintet nélkül a géptípusra és dob milliméterre, valamint a meghajtó erőgépre) mindazok a munkacsapatok, amelyek tagjainak 70 százaléka 28 éven aluli egész idényre szerződött fiatal cséplőmunkás és a cséplőmunkacsapatnak 90 százaléka a cséplés időtartama alatt azonos személyekből áll. A munkacsapat csatlakozását az erre a célra kiadott nevezési űrlapon tagjainak aláírásával igazolja és a nevezési határidőig átadja a gépállomás, illetve állami gazdaság ÜB.-elnökének. (Az UB. elnökei gondoskodnak arról, hogy a nevezési lapok a legrövidebb időn belül eljussanak a MEDOSZ megyei elnökségéhez.) A cséplőmunkacsapathoz tartoznak: a meghajtó erőgép felelős vezetője és ^egédvezetőjs, az adott traktorosbrigád vezetője, akihez az erőgép tartozik, a cséplőmunkacsapat vezetője és tagjai. Az elcsépelt magmennyiséghez számít: búza, rozs, árpa, zab, takarmány? keverékek. Az országos verseny győzteseinek jutalmazása: A DISZ KV, a MEDOSZ elnöksége, a Földmüvelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma központi jutalomban részesíti pz országosan legjobb eredményt elért 5 munkacsapat, tagjait. A legjobb ifjúsági munkacsapatok a következő jutalmakat kapják: I. Az első helyezett munkacsapat minden tagja egy 15 j köves Popjeda márkájú karórát. II. A két második helyezett munkacsapat minden tagja egy Ljubityel márkájú fényképezőgépet. III. A két harmadik helyezett munkacsapat minden tagja egy néprádiót. (Amennyiben az ifjúsági cséplőmunkacsapat az FM és az AG Minisztériuma által külön hirdetett cséplési versenyben is helyezést ér el, úgy csak az ifjúsági verseny kitűzött jutalmát kapja). A jutalomkiosztó ünnepség alkalmával az 5 győztes ifjúsági munkacsapat minden tagja kétnapos ingyenes budapesti kiránduláson vesz részt amelynek során megtekintik az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A DISZ KV, a MEDOSZ elnöksége, a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma felkéri a gépállomások és állami gazdaságok igazgatóit, a helyi ta nácsi szervek vezetőit és szakembereit, hogy segítsék a verseny kiszélesítését és eredmé nyességét. Felelős gép- és munkacsapatvezetök! Teremtsétek meg a sikeres munka feltételeit. A gépek üzemképessége, a zavartalan munkalehetőségek biztosítása fokozza a fiatalok bizalmát. Fiatalok! Diszisták! Példamutató munkával, fiatalos lelkesedéssel készüljetek a varsói V. Világifjúsági Találkozóra. Vigyétek harcba a munkacsapatok minden tagját a cséplés mielőbbi szemveszteség nélküli befejezéséért. Fejtsetek ki meggyőző felvilágosító munkát annak érdekében, hogy a csépeltelők a cséplőgéptől eleget tegyenek az állam iránti kötelességüknek. Előre az ifjúsági cséplőmunkacsapatok II. országos versenyének teljes győzelméért! Földmüvelésügyi Minisztérium Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége Állami Gazdaságok Minisztériuma MEDOSZ országos elnöksége (MTI). Munkavédelmi ankétot tartottak a Szegedi Kenderfonógyárban (Tudósítónktól). PÉNTEKEN DÉLELŐTT a Szegedi Kenderfonógyárban munkavédelmi ankétot tartottak, ahol megjelenlek a szegedi üzemek biztonsági megbízottai, továbbá a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Területi Bizottság képviselői. Az ankét összehívását szükségessé tette az, hogy a baleset elleni védekezés nem a legjobb megyénkben. De szükségessé vált az is, hogy a meghívott elvtársak üzemlátogatást végezzenek és az észlelt hibákról, hiányosságokról beszámoljanak, egyben megjelöljék a további feladatokat. A termelés és a munkavédelem szorosan összefügg és nem lehet a termelést a munkavédelem rovására előtérbe helyezni, mert hazánkban legfőbb érték az ember. A márciusi határozatok megvalósításának értelmében mind az állami, mind a szakszervezeti szervek egyik fontos kötelessége, hogy elősegítsék dolgozóink munkakörülményeinek állandó -javítását, a munka biztonságosabbá és egészségesebbé tételét. HA VISSZATEKINTÜNK néhány évvel ezelőttre, akkor azt kell megállapítanunk, hogy üzemeink azóta igen sokat fejlődtek, gyarapodtak. A Szegedi Kenderfonógyár 1945-től napjainkig 550.000 forintot költött munkavédelmi" beruházásokra. Ha összehasonlítjuk az 1954. év első félévét az 1955. év első félévével, meg kell állapítani, hogy igen komoly javulás mutatkozik a Szegedi Kenderfonóban. A balesetek száma 18 fővel csökkent. A Kenderfonó legveszélyesebb osztálya a kártoló, ahol a múlt évben 7 baleset történt. Az idén javul a helyzet. Ahhoz, hogy a kártoló osztályon a munkavédelem terén nagy eredményt tudtuk elérni, nagyban hozzájárultak műszaki vezetőink, akik egészséges javaslataikkal, újításaikkal, teljes biztonságba hozták a kártológépeinket olyképpen, l hogy automata védőberendezéseket szereltek fel, amely kizárja, hogy menetközben a dolgozó a védőberendezést eltávolítsa és a gépnek bármilyen veszélyes részét tisztítsa. A csökkenést az is elősegítette, hogy az új dolgozók felvételénél minden esetben alkalmazzák a balesetelhárítási oktatást. Jó munkát végez a balesetek megelőzésének érdekében Sapszon Ferenc, a gömbölyítő osztály művezetője. Marton Ferenc elvtárs csoportvezető naponta ellenőrzi a gépparkokat, a hiányos védőberendezések pótlását épp oly szükségesnek tartja, mint egy-egy gépállásét, ami a termelést gátolja. Báló József elvtárs, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat részéről hozzászólásában elmondta, hogy nem tartja a törőgépek jelenlegi működését jónak, mivel könynyen baleset származhat bplőle. A baleset okát többek között okozhatja az is, hogyha a dolgozó magáról elfeledkezve reflex-mozdulatot végez és egy pillanat alatt a törő a kezére mehet. A megjelentek általában elismeréssel nyilatkoztak az üzemben • tapasztaltakról, mert sokat fejlődött az üzem balesetvédelmi szempontból is. AZ ANKÉTON pénzjutalomban részesültek: Götz Gyuláné előfonós mühelytitkár. Mészáros Ferenc művezető, ördögh Andrásné munkamódszerátadó, Csende Piroska kártolós. Nyári Antal műhely, Pocsai Sándor műhely, Czimmer Istvánná, Teschner József adminisztratív, Joó Mátyás művezető, Ku>ik Ferenc művezető, Varró Antal műhely. Faragó József műhely, Károlyi István hálógyár, Péter Lajosné művezető. Padala Pál műszaki, Lacsán István, Márfi Mihály, Sapszon Ferenc, Hódi Mihály és Szűcs ^István biztonsági megbízott. Szabolcsi Gáborné Mintesy 30 — 40 vaoon őszibarack termésre van kilátás Zsombón Nagy forgalmat bonyolít le a zsombói nosztró-telep — írja Asbóth Elemér mezőgazdász. A kenyércsata első hősei Már egy hét óta folyik az aratás a domaszéki, mórahatmi határban is. A rozs- és árpakeresztek százai „beszélnek" arról, hogy az aratógépek kezelői, a szövetkezeti tagok és az egyéni gazdák is teljesítik, amit ígértek; szemveszteség nélkül aratnak. A domaszéki Rákóczi termelőszövetkezet gabonatábláinak a learatására a Mórahalmi Gépállomásról Bozóki István elvtársat küldték ki Bozóki elvtárs aratógénének a normája naponta 5,6 katasztrális hold. Ehelyett ö — amióta arat — mindennap átlagosan 14 holdat aratott le, normáját 250 százalékra teljesíti. Ezért a becsületes munkájáért ^méltón említhetjük idei kenjtresatánk első hősei között. AÍmórahalmi traktorosoknak, Antalnak és Csiszár Antalnak is, csakúgy, mint Bozóki Istvánnak az a jelszavuk: necsak haladjon a munka, hanem jó is legyen. Nem szabad, hogy az eddig féltve őrzött termés egyrésze elperegjen a tarlóba. Ezzel nemcsak a Rákóczi TSZ tagjai, hanem az egész ország károsodna. Sári Antal és Csiszár Antal is a legjobb aratógépkezelők között van. A kifogástalan minőségű munka mellett napi normájukat rendszeresen 115 százalékra teljesítik. Nap mint nap hozzák be az egyéni termelők eladásra a gyümölcsöt és zöldségféléket. Cseresznyéből eddig 53 mázsát exportáltak. Az őszibarack jó termést ígér. Vannak termelők, akik 100—120 mázsa őszibarack szállítására kötöttek szerződést. Zsombón egyébként 30-—40 vagon őszibarack termésre van kilátás, amelynek 70 százalékát exportálják. A héten már elkezdik a korai barack szedését és szállítását. Mind a szedést, mind az osztályozást nagy gonddal, az előA mórahalmi traktorosok, írásoknak megfelelően végzik a termelők, hogy az áru megfeleljen az export követelményeknek. Zsombó község egyébként hamarosan átalakul gyümölcsés szölötermejő községgé. szövetkezeti tagok. egyéni gazdák azt üzenik a városi dolgozóknak: boldog, gazdag aratásuk van, jövőre még több, fehérebb kenyér jut az asztalukra. R. Molcsán Olga