Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-10 / 161. szám

VMG pRöcmojAí AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 161. szám MAI SZAMUNKBÓL: " A SZOT TITKÁRSÁGÁNAK ÉS A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGE INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA (2. oldal) MEGTARTOTTAK A X. ORSZÁGOS VASÚTÜZEMI ÉRTEKEZLETET (2. oldal) NEHRU MEGÉRKEZETT LONDONBA I i , L (2, oldal) Vasárnap, 1955. július 10. \ Kult úr otthonaink | fesztiválja (N. F.) Július 21-től 24-ig — a városi tanács népművelési osztályának kezdeményezésére — fesztivált rendeznek az újszegedi szabadtéri színpadon a város kultúrotthonainak művészeti csoportjai. A négy estén át tartó ünnepi bemutatókon hat nagy kultúrotthon — a Postás, a Móra Ferenc, a Juhász Gyula, a November 7, az alsóvárosi Petőfi és a KPDSZ — együttese vesz részt, s az elmúlt évad műsorszámainak színejavát mutatja be. A feszivál a kultrotthonok együttműködésének jegyében zajlik le. Miért vált szükségessé ez az együttműködés, milyen előzményei vannak, milyen szerepet tölt be ebben a feszivál s milyen lehetőségeket mutat? Első és legfontosabb indítéka az együttműködés megvalósításának minden kétséget kizáróan összefügg pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatával, illetőleg azokkal a hibákkal, amelyekre a határozat felhívta figyelmünket, s melyek a kulturális életben is megnyilvánultak. Az együttműködés célja eszerint az elvi szilárdság, a helyes politikai tartalom biztosítása és minden olyan káros, ellenséges, vagy "politikamentes* megnyilvánulás megszüntetése a kultúrmunkában, mely a közönség ízléses szórakoztatásának, szocialista nevelésének kárára van. Második indíték a helyes elvi tartalom alapján a minőségi munka kialakítása. Kétségtelen ugyanis, hogy az együttműködés szellemében kialakult kollektíva mélyebb kritikával, gazdagabb eszmei irányítással segítheti elő a kultúrotthonok művészegyütteseinek fejlődését. Azért vált tehát szükségessé a kollektív munka, hogy a kultúrotthonok műsorait koordinálni lehessen, vagyis, hogy megszüntessenek minden helytelen versengést, az egyidőben beiktatott azonos tartalmú rendezvényeket, s ezáltal biztosítsák a közönségnek a bőségesebb választékot. Továbbá, hogy elhárítsák a műsorok felesleges "ütközését*, s így szaporítsák a közönség számára a kulturális lehetőségeket. Az is fontos célja az együttműködésnek, hogy belőle szülessen egy magasabb színvonalú együttes, amely egyrészt méltóképpen megmutatja tömegkulturális mozgalmunk, öntevékeny csoportjaink legjobb eredményeit, másrészt példával és tapasztalattal segítheti a csoportokat. Emellett itt lehetne megadni a legmagasabb színvonalú elvi és művészi irányítást a csoportoknak ezen az együttesen keresztül. Ezt a feladatot pedig a fesztiválon még nem szereplő rókusi kultúrotthonban alakuló munkásszínpad töltené be, amely mellett külön műsorpolitikai bizottság és dramaturgiai tanács működne. Ezzel egyidejűleg sor kerülne az elsekélyesedett Tömörkény stúdió újjászervezésére, most már színvonalas és szorgalmas munkájára megfelelő garanciával. Ezek tehát az együttműködés indítékai és lehetőségei. Természetesen ezek a tervek, s maga az együttműködés sem máról-holnapra született meg. Már jónéhány hónap áll mögötte. Szervezetten pedig májusban jött létre, mikor megalakult a szegedi kultúrotthonok igazgatóinak munkaközössége. A kultúrotthonvezetők hosszú, szívós munkájára volt tehát szükség, míg a fesztivál rendezésére kerülhetett sor, amely mellett kialakultak városunk kulturális életében igen komoly jelentőségű és felettébb szükséges tervek. Ennek a hosszú munkának, mely a közös feladatokra terjedt ki, első lépései a műsorok és rendezvények koordinálása, majd a művészeti és ismeretterjesztő munka közös feladatainak, valamint problémáinak elemzése, megvitatása voltak és az a továbbképzés, melyet az elmúlt időszakban a népművelési osztály kezdeményezett a kulturális munka politikai-eszmei színvonalának és minőségének emelése céljából és amelyre az elkövetkező időkben is nagy szükség lesz e célok megvalósítása érdekében, a pártirányítás biztosítása szempontjából. De igen kedves hangulatú és értékes állomása volt az együttműködésnek a "kirándulás Vadvízországba* is. Mindennek eredményeképpen a kultúrmunka eszmei-politikai színvonala biztosabb, minősége magasabbrendű lett, s az egész munka sokszínűbbé, gazdagabbá vált. Végül pedig ez az együttműködés tette lehetővé a fesztivál megrendezését. Milyen szerepet tölt be tehát ezek alapján a sorrakerülő fesztivál a kultúrotthonok együttműködésében, illetőleg ennek következtében városunk kulturális életének fejlődésében? Ez a négynapos fesztivál olyan rendezvény lesz — műsora gazdagságát, előadásai színvonalát és sokrétűségét tekintve —, amely méltóan mutatja be öntevékeny művészegyütteseink eddigi fejlettségét, tömegkulturális mozgalmunk eredményeit. Ezzel a fesztivállal kultúrotthonaink leteszik a vizsgát, megmutatják, hogy képesek a közös munkában kialakult nagy tervek megvalósítására. Másszóval a feszivál sikere mutatja meg a széles közönség előtt, hogy létrejött kultúrmunkánk további fejlődésének alapja és biztosítéka. Hiszen a további fejlődés perspektíváját éppen az említett tervek képezik. A fesztivál tehát eddigi eredményeinkről számot adva utat nyit a továbbfejlődéshez. Ugyanakkor a város közönségének érdeklődését, megbecsülését hivatott nemcsak fokozni, de egyszersmindenkorra biztosítani saját munkája s jövője iránt, melyet a fesztivál hitelesít. A normarendezés után a szegedi üzemekben Egész népünk, minden dolgozó érdeke, hogy szorgalmas, eredményes munkával segítse az ország felemelkedését, családja boldogulását. Senki számára nem lehet közömbös, hogy a két keze munkája mögött meg van-e a szükséges érték. Vajon, ha könnyűszerrel emelkedik a kereset, de a munka nem halad — hasznos lenne az számunkra? Semmiesetre sem. Az tölti el megelégedéssel a becsületes munkásokat, ha tudják, látják, megdolgoztak keresetükért. Ezért igyekeznek minden szegedi üzemben a szorgalmas munkások százai, hogy most, a normarendezés után bebizonyítsák: teljes szívvel, odaadással, azon vannak, hogy az eddiginél okosabban, ügyesebben, jobb munkabeosztással dolgozzanak az ország, s a maguk hasznára, A legtöbb szegedi üzemben a dolgozók már elérték, sőt túl is szárnyalták megelőző teljesítményeiket, — helyes volt tehát a fellazult normák rendezése. A jobb munka jobb keresetet biztosít: ez viszi előre életszínvonalunk emelkedését. Emelkedett a teljesítmény a Vasöntődében a normarendezés óta A vasipari üzemek közül a Szegedi Vasöntödét nagymértékben érintette a normarendezés. Az öntöde dolgozóinak keresete mögött sokszor nem volt meg a termelési érték, hisz évek óta sokat fejlődött a technika, a formázok tökéletes, párosított formázó-szekrényekkel dolgoznak, a formázáshoz gépeket is alkalmaznak, az üzemben jobb műszaki feltételek között végzik munkájukat az öntők és a formázok egyaránt: szükség volt arra, hogy ösztönző, jó munkával jó keresetet biztosító normákat állapítsanak meg. A dolgozók keresete máipár nappal a normarendezés után csaknem elérte az előzőt. Gyömbér Géza formázó most érte el először a sztahanovista szintet. Az elmúlt hónapban egy napi keresete 65 forint volt. Most 176 százalékot teljesít és keresete csupán 4 forinttal lett kevesebb. Nagy Sándor formázó jelenleg 150 százalékot ér el. Ezzel 52 forint 40 fillért keres naponta. A Szegedi Vasöntöde az iparágban a második helyet foglalja el jelenleg az országos versenyben. A szitahánovisták a nap>okban megbeszélést tartottak és elhatározták. hogy segítenek a sok selejttel dolgozóknak és azoknak, akik még nem teljesítik az új normát. Igaz, csak 6—8 akad az öntödében, akik kicsit lemaradtak, de az iparágban az elsőségért való küzdelemben ilyennek sem szabad lenni. Eredmény még nincs a sztahanovisták patronálásánál, de az öntőknél és rámolóknál, akiknél tonnatermelés a döntő, lemérhető: 12 tonnával magasabb a termelésük. Érdemes az új műszaki normával jó árut készíteni Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál is lazáknak bizonyultak a régi normák. Július 1-vel új műszaki normát vezettek be az üzemben. Az első idegenkedés, bizonytalankodás azóta még nem múlt el teljesen. A vállalat vezetősége azonban már kiadott egy teljesítmény és keresetmagyarázó híradót. Ebben p>ontosan feltüntetik, hogy a szövődében melyik dolgozó mit keresett a normarendezés előtt. Közvetlen mellette az új normával elért teljesítménye és keresete látható. Kétféle intézkedést vezettek be e hónap elsejével az Űjszegedi Kender-Lenszövőben. Egyik a műszaki norma, amelyhez szorosan hozzátartozik a minőségi áru premizálása. Ez ösztönzőleg segíti, hogy az üzem dolgozói első osztályú szövetet gyártsanak. Eszerint egy dolgozó, — páldóul Gazdag Istvánné kétgépes szövőnő — egy nap alatt 36 forint 30 fillért keresett 107 százalékos normaszázalékkal 70 ezer vetéssel; ez tisztán I. osztályú áru. Ugyanilyen teljesítmény mellett a régi normával 36 forint 17 fillért keresett. Most még filléreken mutatkozik a többletkereset, de sok kicsi sokra megy: aho"-an Gazdagné teljesítménye emelkedik, úgy lesznek a fillérekből forintok. Klivinyi Rozália négygépes fiatal szövőnőnek 123 ezer vetés volt az első eredménye az új műszaki normával. Ez csak 87 százalékos teljesítménynek felel meg, de jóminőségű árut gyártott és így egy nap alatt 37 forint 71 fillért keresett. Megelőzőleg ugyanezzel a vetésszámmal 32 forint 53 fillér volt a keresete. Itt meg kell jegyezni, hogy ehhez a keresethez még 20 százalék prémium jön, ha legalább 95 százalékra teljesíti a dolgozó a normát. Farkas Vera ue-ancsak négygépes szövőnő. O is teljesítette a normát és egy nap alatt 152 ezer vetést ért el. Keresete 51 forint 56 fillér és első osztályú árut gyártott. A régi és új keresete között a különbség 6 forint 83 fillér, vagyis ennyivel keresett többet most egy nap alatt. Ezek a példák azt mutatják, hogy érdemes jól dolgozni, jó szövetet készíteni és az új műszaki normával a napi tervet teljesíteni. Megértik ezt az Ű.iszegedi Kender-Lenszövő Vállalat szövödéjében és ezért emelkedik a dolgozók teljesítménye keresetükkel e<rvütt. Anyagtakarékosság a Szalámigyárban A Szegedi Szalámigyár dolgozói az elmúlt félévben 124 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek közül 87-et a gyakorlatban is megvalósítottunk. A benyújtott javaslatok nagy többsége az önköltségcsökkentést segítették elő és lényegesen hozzájárultak a termelékenység emeléséhez. Ezt bizonyítja, hogy a benyújtott javaslatok kalkulációja 356.688 forint. Zsurek Rezső a szalámitöltésnél ért el eredményeket az anyagtakarékossággal. A Gazda-mozgalom keretében Fábián Albert lakatos 30 mázsa vasanyagot takarított meg. Andrási Lajos 4z Asolthalmi Altami Gazdaság be fejezte az aratást Szombaton délután szűkszavú táviratban értesítették szerkesztőségünket, hogy az Ásotthalmi Állami Gazdaságban a kenyérgabona aratását befejezték, t Munkavédelmi megbeszélést tartottak az Építő- és Faipari üzemek vezetői (Tudósítónktól) Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Szakszervezethez tartozó üzemek dolgozói megbeszélést tartottak pénteken este az Építők Műszaki Klubjában. A szegedi üzemek igazgatói, főmérnökei, balesetelhárítási felelősei és biztonsági megbízottai megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek a jobb munkavédelem, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás megvalósításában a műszakiakra várnak. Praznovszky Sándor, az Építők Szakszervezetének munkavédelmi osztályvezetője tartott előadást. Többek között elmondotta, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a munkavédelmi oktatásra. A szakszervezeti bizalmiaknak többet kell foglalkozni a munkavédelem kérdéseivel és meg kell beszélni a dolgozókkal, hol van a munkájukkal járó veszély forrása. Az előadáshoz többen hozzászóltak. Tanulmányi kirándulási rendez Sztálinvárosba a Pedagógus Szakszervezet Fontos feladata nevelőinknek, hogy hazánk tájait, fejlődő hazánk új szocialista életét és alkotásait megismerjék, és az itt szerzett ismereteiket a tanítási órákon felhasználják. E célnak az érdekében a Pedagógus Szakszervezet a nevelők számára tanulmányi kirándulást rendez Sztálinvárosba. A résztvevők szakszerű vezetéssel megtekintik Sztálinváros hatalmas gyártelepeit, • A tanulmányi kirándulás alkalmával a nevelők kétnapot töltenek Sztálinvárosban, majd kétnapra Budapestre utaznak, hogy megismerjék fővárosunk nevezetességeit és műemlékeit. Az augusztus hónapban megrendezésre kerülő tanulmányi kirándulásra a járási és a városi pedagógus szakszervezeti bizottságnál már eddig sok nevelő jelentkezett, - Hírek agabonaföldeKro. RÖSZKE. A Lenin Termelőszövetkezet pénteken teljesítette 106 mázsa 66 kg árpabeadási kötelezettségét. Az árpát ünnepélyesen adták át a röszkei begyüjtőhelyen. Az ünnepélyen 160 röszkei dolgozó paraszt vett részt és a termelőszövetkezet tagjain kívül egyéni dolgozó parasztok is megjelentek, DESZK. A Kossuth Termelőszövetkezetben a beadási kötelezettség rendezése után előleget kaptak a tsz tagjai. Átlagosan 8—12 mázsa rozst kaptak előlegként. Előreláthatólag 20—25 mázsa árpa lesz a teljes részesedés. A búzából is ugyanennyi részesedés várható a szövetkezetben. Jó termést ígér a cukorrépa is. Az 1954-es gazdasági évben 302 mázsa volt az átlagtermés. A Kossuth Termelőszövetkezet az idén új, fejlettebb agrotechnikai módszerekkel dolgozott, s ennek eredményeként a 15 hold cukorrépa földjén 400 mázsán felüli átlag várható, ASOTTHALOM. A Szabadságharcos Termelőszövetkezetben 1 kombájnt, 2 aratógépet és 80 kézikaszást állítottak munkába, hogy megrövidítsék az aratási időt, s kevesebb szemveszteséggel szállítsák be a termést. Az árpát már learatták, a rozs aratása még tart. Gondos munkájuk eredményeként nagyon csekély a szemveszteség: kombájn után 3.5 százalék az aratógép után pedig 1.5 százalék. A termelőszövetkezeiben 35 holdon már elvégezték a tarlóhántást. A tsz felajánlásként 7 vagon termény gyorsbeadását vállalta. A vállalás értelmében a szövetkezet szombatra már az első vagon gabonát beadta. A másik 6 vagon beadására még e héten sor kerül. Nagyon jól dolgoznak Ásotthalmon az egyéni gazdák is. Az őszi árpa aratását már befejezték; 50 hold földön a másodvetést is elvégezték, MÓRAHALOM. A szövetkezeti és az egyéni földeken egyaránt serényen folyik a munka. Learatták már az árpát és mára a rozs aratását is befejezik. A búza aratása még tart. Az idén a mórahalmi homokos területeken is szép termés ígérkezik. A tavalyi 4—4,5 mázsás átlaggal szemben ma 7—8 mázsa átlagtermés várható. Élenjárnak a mórahalmiak a tarlóhántásban és a növényápolási munkákban is. Eddig 1000 hold földön végezték el a tarlóhántást, s ebből 800 holdon már a másodnövényt is elvetették. Befejeződött a harmadik kapálás is. A beadásban a megyei értékelés szerint a 3. helyen állanak. SZEGED. A Táncsics Termelőszövetkezetben 2 aratógép vágja a búzát. A Haladás Termelőszövetkezetben 2 kombájn aratja az árpát. A Felszabadulás TSZ 2 aratógéppel és 27 kaszással a búza aratását megkezdte. Az Alkotmány TSZ-bcn a dorozsmai gépállomás — sok ügyetlenkedés után — szombaton délután megkezdte a cséplést. CSÓRVA. Tegnap a rozs aratását befejezték. A községben 800 hold eddig a tarlóhántás, és a másodvetés területe, t